Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-26 / 122. szám

Élénk diplomáciai tevékenység a közel-keleti válságról (Folytatás az 1. oldalról.) hogy megtegyék a szükséges nalban összesen 3500 főnyi lépéseket kuwaiti katonák­legénységgel a fedélzetén, ki- nak az EAK-ba küldése ér­futott a Földközi-tengeren "ekében, állomásozó 6. amerikai flotta A szudáni kormány két hét hajója, ho© „valahol a ezredet tart készenlétben. Földközi-tengeren" hadgya- hogy szükség esetén az EAK korlaton ve©en részt. A hét rendelkezésére bocsássa — hajó partraszálló egysegeket jelentette be a khartoumi rísz fedélzetén. Az egyik rádió, harckocsik szárazföldre jut­tatására is alkalmas. A Fehér Házban nem haj- LAZ1S ELŐKÉSZÜLETEK lsndók semmiféle felvilófeo- IZRAELBEN sftást adni az amerikai ha­dihajók mozdulatairól a kó­zel-keieti térségben. . . Az Egyesült Államok uta- m'niszt«r Londonbol tovább sftotta az EAK-ban tartózko- utazott New Yorkba. Indu­dó állampolgárait. hogy lása előtt hangsúlyozta: lz­mindazok. akiket hivatalos rael nem kéri „ ENSZ kí. kótelessegeik nem kötnek . , ,J? , Egyiptomhoz, ha©ják el az bel4pését Arra töreksz,!" országot, amíg a kereskedel- h°8y a tengeri nagyhatalma! mi repülőgépek rendelkezé- biztosítsák számára a hajózás sükre állnak, A kairói ame- szabadságát az Akabai-öból­^íttTSf Sfr'n! ben. A döntő kérdés az elkö­szombaton kezdik meg 433 , , „ . ,.., amerikai asszonv és ©ermek vetkező e©-ket napon belül elszállítását. az, vajon e hatalmak haj­E©ldejűleg a kairói brit Jandók-e ilyen kötelezettsé­kedréfteif8 h8son'0 intóz* réket vállalni va© sem. Izraelben lázas előkészü­leteket tesznek a katonai és politikai vezetők. Eskol mi­niszterelnök újabb megbeszé­lést tartott velük a legutóbbi Abba Eban izraeli külü©­TRANCLA KEZDEMÉNYEZÉS Franciaország hivatalos ja- , „ „„^„a, vaslatot tett e© né©hatalmi ^lemenvekról. értekezlet egybehívására — jelenti az AFP. — Ez ügvben Oeoffrey de Courcel Fran­ciaország londoni na©kövi­te csütörtök délelőtt felke­reste a brit külü©minisz­térium illetékeseit. Francia részről hasonló lépésre ke­rült sor Moszkvában és Was­hingtonban is. Dz amerikaiak súlyos veszteségek után kivonultak a demilitarizált övezetből Tegnap is bombázták a VDK területét 0 Saigon (AP) erői egy hétig tartó úgyne- részéből. Az övezet most, Egy amerikai katonai szó- vezett tisztogató műveletek miután mintegy tízezer pol­vivő bejelentése szerint az után kivonultak a vietnami gári lakosát arra kényszerí­Egyesült Államok fegyveres fegyvermentes övezet déli tették, hogy néhány kilomé­• , terrel délebbre fekvő terü­letekre vonuljon „szabad bombázási övezetté" vált. A katonai műveletek ideje alatt, amelyek helyenként heves harcokkal jártak, az amerikaiak hatszáz ellensé­ges katona elestét jelentet­tek, saját veszteségként pe­dig közölték, ho© nyolcvan­három tengerészgyalogos meghalt, ötszáz megsebesült A dél-vietnaini amerikai katonai parancsnokság e© összefoglaló jelentése arról számol be, ho©- a május 14-től 20-ig terjedő héten az amerikai fegyveres erők az eddigi legnagyobb vesztesé­geket szenvedték el. Az amerikai adatok szerint 337 amerikai katona halt meg és 2282 sebesült meg az em­lített időszak alatt. A dél­vietnami kormánycsapatok és egyéb szövetségesek vesz­tesége 291 halott volt. Ezt HH megelőzően az e©heti vesz­Ainerikaf tengerészgyalogosok haladnak át a képen az teségek legmagasabb száma 274 volt. (Rádlőtelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó demilitarizált övezet egyik lerombolt faluján Darvas József felszólalása a szovjet írókongresszuson KÉSZENLÉTBEN A SZÍRIAI MILÍCIA A szfrial kormány csütör­tökön utasította a szíriai né­pi önkéntes alakulatok pa­rancsnokait, hogy osszanak ki fegyvert, lőszert a milícia minte© háromezer tagja kö­zött és helyezzék a csapato­kat keszenléti állapotba Husszein király az amma­nl rádióban bejelentette, ho© Jordánia teljesíti köte­lességét és kész harcba száll­ni Szíria védelmében. Szaad Dzsuma miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta: a Jordán kormány teljes mértékben támogatja az EAK-nak azt az álláspontját, hogy vissza­állítja szuverenitását az Akabai öbölben. A kuwaiti emír összehívta a legfőbb védelmi tanácsot, 0 Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön Konsztantyin Szimonov megnyitó szavai után Kamii Jasen dramaturg az üzbég irodalom helyzeté­vel foglalkozott, majd Martti Larni, a Finn Írószövetség elnöke üdvözölte a szovjet írókongresszust. Kosztasz Kodzijasz görög költő felszólalásában arra hívta fel a világ íróit, ves­sék latba befolyásukat kor­mányaiknál a görögországi terror megfékezése érdeké­ben. Alekszej Jepisev tábornok, a szovjet hadsereg és' ha­diflotta politikai főcsoport­főnöke arról szólt, hogy a szovjet írók méltán ábrázol­ják a nép háborús hőstetteit. Tevékeny helytállásra hívott fel az amerikai imperializ­mus és a nyugatnémet re­vansisták részéről fenyegető háborús veszéllyel szemben. Pablo Neruda chilei költő, üdvözlő beszéde és Kerbaba­jev türkmén író hozzászólá­sa után a magyar írókült. döttség nevében Darvas Jó­zsef emelkedett szólásra. „Mi írók felelősséggel tarto­zunk az emberért, a huma­nizmus eszméinek diadaláért, az emberiség jövőjéért, és ez a felelősség egy és oszthatat­lan" — mondotta. Ez írói fe­lelősség általában. Külön fe­lelősség terheli azonban azo­kat az írókat, akik életüket a szocializmus, a kommuniz­mus szolgálatának szentelték, akik a maguk szerény hozzá­járulásükkal az új társada­lom építését segítik. Darvas József hangsúlyoz­ta: sokkal könnyebb tagad­ni valamit, mint teljes őszinteséggel igent mondani. Könnyebb ábrázolni egy mű­ben az emberi létezés, az emberi élet abszurd voltát, céltalanságát. hiábavalósá­gát, mint dicsőíteni az éle­tet, az ésszerű élet értelmét. Magas művészi színvonalon, költőien kell ábrázolnunk az átalakuló társadalom való­ságát, mert a legfenköltebb pátosz sem pótolhatja a va­lóság művészi, igaz ábrázo­lását —, hangsúlyozta a ma­gyar író. Nyikolaj Gribacsov író a szovjet írók nemzetközi fe­lelősségét fejtegette, majd Joseph Nort amerikai író szólt a kongresszus résztve­vőihez. Zaharia Stancu ro­mán író a szovjet és román irodalmi kapcsolatokról szólt, majd Konsztantyin Szimo­nov szovjet író mondott be­szédet. Javasolta, hívják ösz­sze az európai kultúra ve­zető személyiségeinek anti­fasiszta kongresszusát. Alekszej Szurkov, a Szov­jet írószövetség egyik veze­tőjének felszólalásával a csü­törtök délelőtti ülés véget ért. • Hanoi (VNA) Amerikai repülőgépek csü­törtökön is támadták a VDK területét, s a támadó gépek közül a légvédelem 'Haiphong városában, Ninh Binh és Ha Bac megyékben négyet le­lőtt. távközlő szputnyik 0 Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön újabb Mol­nyija—1 mintájú szovjet hírközlő szputnyikot juttat­tak Föld körüli pályára. Az új mesterséges hold felbo­csátával kapcsolatos fő fel­adat a nagy távolságú két­oldalú televíziós, valamint rádió-, távíró- és telefon­összeköttetés rendszerének tökéletesítése és kísérleti üzemeltetése. A szputnyikon televíziós programok továbbítására és többcsatornás rádióösszeköt­tetés Megvalósítására szol­gáló réléberendezés műkö­dik. Szoviet—angol tárgyalások Moszkvában 0 Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön folytatódtak a lár©alások Andrej Gromiko szovjet és George Brown brit külü©miniszter között. A barátságos légkörben lezajlott megbeszéléseken to­vábbi véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre sza­mot tartó kérdésekről. A görög katonai junta nem akar parlamentarizmust 0 Róma (AEP) A Szocialista Internacio­nálé képviselői Anthénből visszatérve, Rómában csü­törtökön sajtóértekezleten számoltak be útjukról. El­mondták, nem bíznak abban, ho© a görögországi demok­rácia mielőbbi visszaállítá­sára vonatkozó Ígéreteket a jelenlegi görög vezetők meg­tartják. Az AFP jelentése szerint csütörtökön délelőtt Jaross szigetéről 270 szabadon bo­csátott politikai fogoly érke­zett Pireuszba, s í© a sza­badon bocsátottak száma 475-re emelkedett. 0 Athén (AFP) Az Elegfterosz Kozmosz című görög lap, amelyet a puccsista katonai juntához közelálló sajtóorgánumnak tartanak, e© csütörtöki cik­kében azt írja, ho© noha a király bejelentette, hogy az új alkotmánytervezet fél éven belül elkészül, Görög­ország csak a távoli jövő­ben tér vissza a parlamen­tarizmushoz és a hadsereg még sokáig uralmon ma­rad. Tévednek azok a poli­tikusok — írja a lap —, akik azt hiszik, ho© hamarosan ismét aktív szerephez jut­nak. Bele kell törődniök ab­ba a gondolatba, ho© poli­tikai pályafutásuk e©szer s mindenkorra véget ért A hadsereg azért avatkozott be a politikai életbe, ho© „©ökerestől irtsa ki a bajt" és nem fog befejezetlen munkát végezni. G. Szabó László Párizsi tarkaságok PÁRIZSBA BESZÖKÖTT A TAVASZ. pok vizet eresztenek az alattuk húzódó vezetékből az útszegélyre. A lejtőn elin­duló víz azután minden szemetet magá­val hömpölyget. Mielőtt egy-egy lefolyó­hoz érne, útjába kerül az oda előre elhe­lyezett. jókora rongymosó, amely a horda­lékot mintegy „felfalja", kiszűri — így a csatornát nem fenyegeti eldugulás. GÉPKOCSIK. Ezt állapíthatták meg — némileg mó­dosítva költőnk sza­vait — azok a válo­gatott magyar atléták, akik a L'Humanité hagyományos, s az idén jubileumi, XXX. nemzetközi mezei futóversenyére érkeztek nemrégiben a francia fővárosba. A bul­várok terebélyes fasorai, a gondosan ápolt parkok üde zölden, teljes lombdísszel lép­tek elő, s a párizsi utca elmaradhatatlan, élő „színfoltjai" az ún. csőlakók sötéte­déskor már ott is keresztbe feküdtek a forgalmas járdán, ahol éppen nem fúvat­jpír oini-Ai meleg levegőt. De más is utalt Párizsban a tavaszra: a házsorok, az épületek homlokz.atának szé­dítő iramú nagytakarítása. Felfüggesztett állványokról, közvetlen közelből nagy erő­vel vízsugarat fecskendeznek a falakra, miközben egy kompresszor a vízbe finom szemcséjű homokot fúvat; ez a keverék azután szinte „leradírozza" a többnyire élénk világos színű épületekre rakódott szennyeződést. A tapasztalatlan vendég azonban köny­nyen pórul is járhat a párizsi utcán: ha óvatlanul lép le a járdáról, akaratlanul is jéghideg lábfürdőben lesz. része, még­hozzá cipőben. A lejtős utcák járdaszegé­lyei mentén ugyanis — s igen sok pári­zsi utca ilyen — valóságos patakok ro­hannak alá. Források fakadnának talán a világváros közepén? Szó se róla! Az út­testről a söprőgépek kétoldalra hányják a szemetet, az útszélről azonban se kézi, se gépi erővel nem tudják eltakarítani a szinte egymásba érő, parkoló autók vége­láthatatlan sora miatt. A járda széléről ezért időnként megnyíló, önműködő csa­ALKU A NOTRÉ DAME ELŐTT. Az autó Párizs­ban, főként ha az ember siet valahová, inkább teher. A kül­ső területekről befelé igyekvők, például gyakran a met ró-végállomásnál hagyják kocsijukat, s a földalattin utaznak céljuk­hoz. S nemcsak az elképesztően nehéz parkolási viszonyok miatt van ez í©. Az átlagos sebesség csúcsforgalomban: 4—5 kilométer óránként. Ez a sétáló gyalogos átlaga. A Szajna jobb partjának belváro­si részén, ahol jelenleg útépítés folyik — mértem az időt — az elterülő úton 35 perc alatt tettünk meg egy akkora távot, mint a szegedi Lenin körút hossza. S nem sokkal jobb a helyzet a széles bulváro­kon és sugárutakon sem. ahol többnyire, egyirányú, 6—8 sávos a közlekedés. A pá­rizsi vezető türelme kifogyhatatlannak látszik, akár tíz percig is nyugodtan vesz­tegel, sok század magával. Amikor azon­ban egyszerre csak valaki a bolyból megunja és élesen beleszirénázik a halk utcamorajba, Párizs falait Jerikó sorsa fenyegeti, olyan hisztérikus, fülsiketítő du­dálás kezdődik. Ilyenkor mintegy varázs­ütésre megszűnik a „dugó", s mindenki ..kilő", hogy azután a 30—50 méternyire levő, következő piros lámpánál újra gya­korolja a türelmesség erényét... Ily körülmények között nincs különö­sebb szükség a gyorshajtás elleni szank­ciókra: ebből eredő balesetek inkább csak éjjel fordulnak elő, amikor némileg ke­vesebb a kocsi és mindenki szeretne gázt adni. Igen sok viszont az elől, hátul vagy oldalt enyhén „megnyomott", belapított kissé „összegyúrt" kocsi, hiszen a zsúfolt­ságban gyakori az összekoccanás. A kocsi aztán többnyire úgy is marad, ahogyan megnyomták, mert a javítás még a job­ban szituált úrvezetők számára is drága.' A kispénzű külföl­dinek, aki gyanútla­nul szemlélődik a város műemlékei kö­rül. valóságos réme az utcai gyorsfényké­pész. A Notre Dame előtt tébláboltunk, amikor kattant valami, s egy bőrzekés nő kézzel-lábbal hadonászva cibált magához, mutatva, hogy csak egy perc és mindössze 20 frank. Látva, hogy nem nagyon ka­punk az üzleten, egymás után hajlította be ujjait felénk tárt kezein. Már 10 frank­nál tartott, amikor sikerült beosonnunk a Szent Szűz kapuján át a katedrális jóté­kony sötétjébe. Oda nem követett, hála a franciák konvencionális vallásosságának. Kifelé jövet viszont nem úsztuk meg az ajtónálló perselyes apácákat — s abból is csaknem kitelt volna egy fotó. BORRAVALÓ. Ülve 15. a pultnál állva 10 százalék — ez a francia vendéglátó helyek íratlan tör­vénye. Két pohár sort kérsz, a pulton le­vő, hamutartó6zerű tálcára kirakod a két frankot. A csapos udvariasan megköszöni, bedobja a kasszába és kipenderit eléd — ugyancsak a tálcába — két darab 10 cen­times-t. Iszod sörödet, a csapos türeleme­sen vár, majd bizonyos idő múlva — most már szó nélkül — bő zsebébe söp­ri az aprót, a tálcát pedig megfordítja, ho© tudja: ez az alak már el van intéz­ve. Amikor az ajtó felé indulsz, nagyot köszön utánad. Ha történetesen — nem ismerve az il­lemet vagy puszta szórakozottságból — eltetted volna a pénzt, még az ajtóig sem értél, máris utánad kiált, korántsem ud­variasan. Harciasan, élénk gesztikulálás­sal követeli a jussát.-Mert — le©'en bár­mennyi a vendég — mindvégig számon­tartott, szemmel tartott. Szerencsére az ilyesmi — még ha len­ne is nálunk effajta szokás — a mi túl­zsúfolt gebines talponállóinkban elképzel­hetetlen ... POLIES­BERGÉRE. I Negyedik éve fut egyfolytában a vi­lághírű revűszínház műsora — méregdrága helyárakkal. Fél­reértés ne essék: itt nincs sztriptíz, nyil­vános vetkőzés: a táncosnők és artistanők e© része már eleve úgy lép színpadra. (Ezüstösen csillogó, féltenyérnyi flitter­darabka azért jut oda, ahová mindenkép­pen illendő.) A pantomimszerú táncok, egyedülálló artistamutatványok, a mitoló­giai és ókori események derűs, tánccal és taglejtésekkel kifejezett parafrázisai sok­kal inkább a mozgásmúveszet és az akro­batika kategóriájába sorolhatók. Néhány perc után az ember megszokja, hogy úgy gyönyörködjék a nyújtott látványban, mint tegyük fel — bármily bombaszti­kusnak is látszik e párhuzam — néhány órával azelőtt a Louvre milói Vénuszá­ban. Ami viszont meghökkent, az a pa­zarlóan fényűző kiállítás. Lenyűgöző ha­tást valójában éppen a kontraszt: a jel­mezek és a díszletek gazdagsága kelti. Még valamit e színházról: akinek jól­esik, az az egész három órát végigfüstöl­heti, minden ülésen hamutartó van. S tudtommal az épület még soha nem égett le. La Courneuve — Párizs északkeleti elővárosa, St Denis közelében. Munkásnegyed. Stadionnak ne­vezik itt azt a kopár libalegelőszerú pá­lyát, amely fölé egy ütött-kopott, málló vakolatú lelátó magasodik. (Bármely me-' zővárosunk különb sportpályával rendel­kezik, ám tudni kell, hogy a Francia Kommunista Párt „csak" az ország leg­nagyobb pártja, viszont nem uralkodó párt. Munkás sportolóknak nem telik itt különb pályára.) Itt rendezték a L'Huma­nité említett nemzetközi futóversenyét is, amely főként a szovjet, magyar és cseh­szlovák fiúk, illetve lányok sikerét hozta. Közben ezt is megfigyelhettük, hogy a pá­lyától 2—300 méternyire juhnyáj legel, kiskutya ugatja a rakoncátlan bárányo­kat. A háttérben 20—24 emeletes felhő­karcolók. De a nyáj és a távoli háttér kö­zött még valamit láthattunk: ócsak autó­buszkarosszériák, urasógoktól levetett, ke­rekükről leszerelt lakókocsik, összetákolt kalyibák, düledező kunyhók tarka össze­visszaságát. — Szükséglakások — mondták a fran­cia elvtársak. — Munkáscsaládok élnek EZ IS PÁRIZS. ott. Ez Í6 Párizs. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1907. május 26. t

Next

/
Thumbnails
Contents