Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-25 / 121. szám
Befejeződtek ai üzbegisztáni magyar knüuráiis napok Taskentben szerdón ünnepi esttel zárultak a magyar kulturális napok. A Művészetek Palotájában a két és fél ezer személyt befogadó modern hangversenytermet zsúfolásig megtöltötte a közönség. Saraf Rasidov, az Üzbég KP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja és Brutyó János, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédetA záróünnepséget kétórás magyar hangverseny követte. Az est befejeztével a közönség virágesővel árasztotta el es percekig ütemesen tapsolta az OKISZ Erkel Ferenc együttesét, a magyar szólistákat. Az üzbég kormány, amelynek miniszterelnöke Rahmankul Kurbanov szintén résztvett az ünnepi záróesten, csütörtökön búcsúbankettet ad magyar vendégei tiszteletére. (MTI) Nyers Rezsi) Százhalombattán Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Százhalombattára látogatott. Első útja a Dunai Kőolajipari Vállalathoz vezetett, ahol Szakali József, a Pest megyei pártbizottság titkára, valamint a vállalat és a Dunamenti Hőerőmű vezetői fogadták. A kőolajipari vállalat munkájáról, az építkezés helyzetéről dr. Simon Pál igazgató tájékoztatta a vendéget, maid megtekintették az üzemóriás épülő és a már termelő részlegeit. BNV'67 Losoncai Pál látogatása Több nagy üzletkötés Szegedi találmány sikere Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdón délután Péter János külügyminiszter társaságában meglátogatta a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vendégeket dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta. A vásáron tett körséta után Losonczi Pál nyilatkozott benyomásairól, tapasztalatairól az MTI munkatársának: — A Budapesti Nemzetközi Vásáron csaknem minden évben fokozatos fejlődést tapasztaltak, mint ahogy az idén is sok újat láttam. Az idei újdonságok elsősorban azt fejezik ki, hogy a mostani BNV már jobban számol a vásárlók sokrétű igényeivel, az ipar keresi annak módját, hogyan tudná korszerű cikkekkel, bővebb választékkal, magasabb színvonalon kielégíteni a vásárlók igényeit — A népgazdaság szempontjából nagy jelentőségű, hogy gépiparunk színvonala is gyorsan ível felfelé, örvendetes fejlődést tükröz élelmiszeripari pavilonunk, amely kifejezi, hogy az ipar, valamint az áilami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termékei milyen hasznosan egészítik ki egymást. Kiemelném annak jelentőségét, hogy rendkívül hasznos, ha a mezőgazdaság nemcsak termel, hanem bizonyos keretek között értékesíti Ls áruit, mert ez végső soron a fogyasztók érdekeit szolgálja — mondotta a többi között az Elnöki Tanács elnöke A szerdai nap első üzletkötését a BNV-n a Pannónia Magyar Külkereskedelmi Vállalat és közúti járműveket értékesítő csehszlovák Motokov képviselői írták alá. A megállapodás alapján Magyarország 1 400 000 rubel értékben vásárol különféle motorkerékpárokat, robogókat és ezekhez való pótalkatrészeket. Az eddigi megállapodások szerint a METRIMPEX a Szovjetuniónak geodéziai műszereket és fénymásoló berendezéseket, Romániának az olajiparban alkalmazandó automatikákat. az NDK-nak pedig elektronikus műszereket szállít, összesen körülbelül ötmillió rubel értékben. Az idei BNV alkalmából eddig Jugoszláviával kétmillió dollár, a Szovjetunióval pedig 52 millió rubel értékű szerződést kötöttek. Hajókat, úszódarukat szállítanak a következő években az említett két országnak. A Szovjetunióval további üzletkötésekről is folyamatban vanrak tárgyalások. A Találmányi Hivatal kilencedszer állítja ki a legérdekesebb magyar találmányokat a BNV-n. Az idei kiállításán szegedi találmány Ls részt vesz és nagy sikert arat a szakemberek körében. A pavilon főhelyén sokan megtekintik dr. Mészáros Lajosnak, a József Attila Tudományegyetem adjunktusának találmányát, a pneumatikus laboratóriumot (képünkön). A porlasztóberendezésnek is nevezett találmányt a Szegető Vas- és Fémipari Ktsz gyártja. A berendezés iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A budapesti Szilikátipari Kutatóintézet már vásárolt a berendezésből. A kőolajipar és az ÁFOR vezetői sajtótájékoztatón bejelentették, hogy most kerül forgalomba a nagynyomású kísérleti intézet eljárásával készült új, 98 oktánszámú extrabenzin, amely már versenyképes a nyugat-európai szuperbenzinekkel. A Dieselmotorok részére legutóbb új motorolajat hoztak forgalomba. amely most vásári díjat nyert. A gyári kutatólaboratóriumok télen-nyáron egyaránt használható olaj előállításán dolgoznak. A Mekalor tüzelőolaj házhoz szállítását ősztől Budapesten kívül tizenöt más nagyvárosban is meghonosítják. Ellátás Túl vagyunk azokon a heteken, amikor a régi (a téli) készlet végéhez értünk, az új viszont még szűkösen és elég borsos áron kínálta magát. Az árak persze még — zöldborsó, eper, korai cseresznye — jól tartják magukat állami és szabadpiacon egyaránt. A régi krumpli, régi hagyma „fogyó" áru, nehéz kapni belőle, az új krumpli még nem számottevő élelmezési cikk (majd 3—4 hét múlva), az új hagyma még gyenge a pörkölthöz. Saláta, retek, új répa, friss gomba, sóska, spenót, s még sok egyéb frissen és nem csillagászati számokkal mért áron — bőségesen kapható. A panaszok és a tények varoson delem. Először a termelés — a hústermelés és itt is a sertéshús termelés — oldaláról kell néhány lényeges kérdést tisztázni, helyesebben megoldani. Nem részletezem, a termelési árrendszer, föl vásárlási árindex, a takarmányozás, hizlalás stb. összefüggő kérdéseit. Semmi szükség nincs arra, hogy a sertéshús ellátásában jelentkező zökkenőket túlexponáljuk, s arra sem, hogy úgy tegyünk, mintha itt is rendben volnának a dolgok. Nemcsak a sertés húsa hús Az állami és a szabadpiacon jelentkező élelmiszermennyiség tejből, tejtermékekből, tojásból stb. fedezi a jelentkező napi igényeket. Élő és vágottbaromfi kevesebb, de 2—3 hét és itt van a hathetes rántanivaló csirke. Hentesáruból — kivéve a friss sertéshúst — konzervált húskészítményekből kielégítő a kereskedelem kínálata. Az alapvető élelmezési cikekkből — kenyérből, zsírból, cukorból, lisztből — bármilyen igény kielégíthető. Ezt az alaphelyzetet nem lehet cáfolni, igazolják az állami és a szabadpiacot látogató emberek tízezrei. Éppen ezért nem is lehet hitelt adni az élelmiszerellátásra panaszkodóknak. Egyszerűen azért, mert nem a tények alapján panaszkodnak! Erre az olvasó azt mondhatja; ez rendben is van, s így is igaz, de ha nekem sertéshúsra volna szükségem, azt szeretnék venni és nem csirkét, mai-hát vagy szalonnát, szalámit? Igaza van az olvasónak, de sajnos ettől — tehát, hogy igaza van — még nem lesz több a vágósertés. Nincsen semmi szükség magyarázkodásra: a megtermelt sertésmennyiség nem fedezi a folyamatos belső ellátást, ipari feldolgozást (szalámi, kolbász). S egyelőre nem lehet arra számítani, hogy friss sertéshúsból a szükségleteket kielégítse a kiskereskeKényelmesebb és gyorsai utazás Hazánk legnagyobb fuvarozója továbbra is a vasút. Az elmúlt tíz év alatt kétszeresére emelkedett az árués személyfuvarozás a MÁVnál. Az idén a személyszállításban az utasok várható száma megközelíti a félmilliárdot. Május 28-tól új menetrend Az új menetrend május 28-án lép hatályba és 1968. május 25-ig lesz érvényben. A nemzetközi vonatok menetrendje kétéves időtartamra szól. A nemzetközi járatokon jelentős forgalom várható ebben az évben, mivel az ENSZ határozata az 1967es esztendőt nemzetközi idegenforgalmi évnek nyilvánította. A Magyarországot érintő nemzetközi utazási igényeknek megfelelően több intézkedéssel javítják az át-, menő vonatok közlekedését. A kényelmesebb utasszállítás érdekében a Varsóból Várnába közlekedő „NordOrient-Expressz" és a Berlinből Burgasba közlekedő „Pannóni-Expressz" járataival párhuzamosan új gyorsvonatpár indul „MamaiaExpressz" névvel Prága— Budapest—Bukarest útvonalon. A magyar fővárosból induló utasok megfelelő elhelyezése érdekében a ,,Mamaia-Expresszen" közvetlen kocsik közleKednek Costancába és Prágába, a NordOrienten pedig Várnába és Varsóba. A Nord-Orient állandó járataival a magyar— lengyel forgalomban egész éven át naponta két összeköttetés lesz. A Budapest—Berlin között futó „Metropol" egész éven át közlekedik, de később — 22 órakor — indul Budapestről. Mentesítésére a nyári főidényben Budapest—Drezda —Karl-Marx-Stadt, illetve Lipcse között új gyorsvonat, a „Favorit" közlekedik, amely Budapestről 21 órakor indul. A Budapest Keleti pu.— Belgrád között az eddig nyáron közlekedő „Budapest Expressz" motorvonat csekély igénybevétel miatt megszűnik. A határmenti utasok részére egész éven át a Diesel-vontatással jelentősen meggyorsított Budapest—Kiskunhalas—Baja közötti személyvonattal közvetlen kocsi közlekedik Szabadkáig. Budapest— Miskolc: I óra 52 perc A Budapest—Moszkva közötti összeköttetés megjavítására május 28-tól szeptember végéig naponta közvetlen kocsikkal, átszállás nélküli második járatot létesítenek. Ez a vonat Budapestről 1 órakor indul, az egész éven át közlekedő Budapest —Moszkva közötti gyorsvonat pedig az eddigi 19 óra helyett 7.57-kor a Keleti pályaudvarról. A városközi gyors vasúti összeköttetések fejlesztésere, illetve színvonalának emelésére a Keleti pályaudvaron korszerű kocsikból összeállított villamos vonatatású reprezentatív szerelvényt helyeznek üzembe, amely 7.05kor indul a Keleti pályaudvarról és Miskolcon át Nyíregyházáig közlekedik. Az új vonatpár, a „Tokaj Expressz" mindkét irányban 110—120 kilométeres óránkénti sebességgel halad. Az expressz csak Miskolcon, Szerencsen és Tokajon áll meg. Az új expressz beállításával megváltozik a „Borsod Expressz" menetrendje: 7.02 helyett 15.45-kor indul Budapestről Miskolcra. Javul az utasellátás A vasútvonal korszerűsítésével lehetővé válik, hogy Szeged és Cegléd között az eddigi 60—70 kilométeres sebesség helyett 90— 100 kilométerrel közlekedjenek a gyorsvonatok és ezáltal negyedórával rövidebb lesz ezen a szakaszon a menetidő. A balatoni gyorsvonatok mind a két parton Diesel-, vagy motorvontatással közlekednek, az északi partról pedig, Balatonfüredről új gyorsmotorvonat indul Budapestre délután. Sokat javul az utasellátás is a következő időszakban. Az Utasellátó Vállalat az új menetrendben 4 belföldi hálókocsit, 27 étkezőkocsit és 45 büfés kocsit közlekedtet. Azt azonban indokolt hangsúlyozni, hogy a háztáji gazdaságban a sertéshizlalás nagyobb mértékére számít az ország. A szövetkezetek termelése bármilyen felfutású lesz is, a lakosság élelmezése nem nélkülözheti a háztáji sertéshizlalást. S ezt most kell szóvá tenni, nem decemberben. A tsz tagja a háztáji hizlalásban megtalálja számítását most is. Ezt négyöt év példája bizonyítja! Hasonló jelentőségű lenne, ha a város peremkörzetében — a telepeken — lakó családok, saját hizlalással ugyanolyan mértékben foglalkoznának, mint a 60-as évek elején. Az utóbbi években a kihízott sertés piaci vásárlására ott is törekedtek, ahol a választási malacok tartása, hizlalása, semmivel sem előnytelenebb; sőt célszerűbb, mert apródonként beszerzett eleséggel kihizlalni könnyebb, mint egyszerre 3—4—5 ezer forintot kifizetni! Tsz-ek és a háztájiban tartott kocák ivadékát — a választási malacokat — nagyobb számban vigyük piacra, segítsük a város környéki lakosság saját hizlalását. Ez nemcsak a családok, de az állami készletek fejlesztése szempontjából is fontos. Nemcsak — és nem is elsősorban — sertéshúsból kerül ki az általános élelmezés. (Természetesen a kórházak, klinikák, óvodák, napközik, üzemétkeztetés, vendéglátóipar sertéshúsellátottsága jó. A magánháztartások ellátásában jelentkezik ez a kérdés.) Ettől eltekintve, nem lehet kritizálni élelmezésünket. I Európa egyik legjobban élő, kalóriagazdag élelmezést fenntartó nemzet vagyunk. figyelembe venni. Amit viszont igen nehezen lehet megérteni, az az, hogy a felhozatal, a választék más városok, állami, szövetkezeti és szabadpiacain — például a primőráruk esetében — jobb, választékosabb, mint Szegeden! Mi lehet ennek az oka? Hogyan lehet, hogy sokkal szebb retek, saláta, hagyma, földieper kapható a pesti vásárcsarnokokban, a kecskeméti „Csemegében", mint itt? Valószínű, hogy az átvételi mérce nem a legszerencsésebb. Miért kell megvenni a gyenge minőségű, (hellyel-közzel szemétre va ló) primőröket? Ha csal: ennyire „futja" a tsz vagy a kistermelő árujából, inkább vigye vissza a tsz, a termelő, mintsem a fogyasztó elé kerüljön, ráadásul az állami kiskereskedelem útján! Többet és olcsóbban! Kereskedelem és szabadpiac A panasz nem is ilyen természetű. A fogyasztói árakban találnak kifogást. Drága a retek, zöldhagyma, borsó stb. Vagyis magasak a szabadpiaci árak, s az állami árak gyakran nem töltik be árszabályzó szerepüket. Az áringadozás összefügg a kereslet-kínálat alakulásával. S a jövőben — a nem alapvető népélelmezési cikkeknél — ez nemigen változik, nem is lehet arra törekedni, hogy a kereslet-kínálat piaci törvényét „stabilizálólag" befolyásoljuk a szabadpiacon. Ez a szabadpiacra kedvezőtlenül hatna, a fogyasztó választékát lényegesen csökkentené. Változatlanul, csak a termelés szempontjából nem lehet vizsgálni sem az állami, sem a magánpiacot. Ez ellentétes hatást váltana ki, mint amit várunk, nem növelné, csökkentené és sablonizálná a felhozatalt. (Természetesen szélsőséges árkilengéseknél az állam fellép a maga eszközeivel.) A szegedi piacokon — állami és szabadpiacon egyaránt — mindig alacsonyabb volt az árszínvonal, mint más városokban. Most az utóbbi években nem történt egyéb, minthogy ez a piaci árszint elérte a többi városét. Semmivel sem magasabbak az árak Szegeden, mint Budapesten, Miskolcon stb., de nem is alacsonyabbak. Az állami és szabadpiaci árakat pl. ebben az összefüggésben is érdemes Sajnos nehezen lehet megteremteni — bár néhány lényeges megoldás előkészí tése kedvező állapotban van — a kiskereskedelmi forgalom bővítését, a nagyobb választékot és a konkurrenciát. Holott a szövetkezeti, szövetkezetközi, államigazdasági termelési szektor kiskereskedelmi vállalkozása és fejlődése hozná meg igazán a vásárló igénye szerinti választékot az élelmezési cikkeknél is. S ez adna ármértéktartó hangsúlyt a szabadpiaci kereskedelemnek is. Mindez persze az elmondottakban az elosztás, a kereskedelem, a piacra hozatal oldaláról került eddig szóba. Az alapkérdés azonban a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi javulása és javítása. Csak azt lehet piacra vinni, ami kikerült a földből. Az árarányok formálódásában az sem lényegtelen, hogy menynyiért (milyen önköltséggel) termelik kilóját a borsónak, az új krumplinak, a paradicsomnak stb. A mezőgazdasági termelés további nagyarányú fejlődése — a következő években — módosíthatja (és módosítja is) a fogyasztó érdekében az élelmezés piaci árszintjét. Lényeges kérdés — bár nem látszik annak —, hogy a város környéki 250—300 négyszögöles kertek milyen családi hasznosítással t?i üködnek. Nemcsak a család élelmezése érdekében érdemes foglalkozni e kérdéssel: tágabban a lakosság ellátásában e sok ezer veteményes kert, gyümölc.' s nem lebecsülendő. Míg sok helyen — nyugdíjasok is — kitűnően hasznosítja';, egészen a piaci árusításig, sok más helyen parlagin marad, vagy pedig ésszerűtlen kezeléssel alig hoz valamit. Pedig ami megterem a kertben, azért nem kell pénzt adni a boltban és a piacon. Nem vagyunk mi annyira gazdag ország, hogy nélkülözhetnénk több ezer hold termő területet (veteményes kertet, gyümölcsösöket) élelmezésünk előterem-1 tésénél. Voltak évek és évtizedek, amikor családok tömegeinek az a kert jelentette az élelmezési alapot, a kihizlalt malackával. Szerencsére ettől messze vagyunk már, de annyira azért nem, hogy ne fognánk igen célszerű művelés alá ezt a termőföldet is! • Még egyszer: nem panaszkodhatunk életviszonyainkra, élelmezésünkre — még a sertéshúshiánnyal együtt sem —, s nem lehet egytérteni azokkal, akik „feketére" festik az élelmezési firmát. Arról sincs szó, hogy minden rendben volna; van bőven munkálnivaló itt is. De a munkálást ne másoktól várják csak, mi is tegyük meg a magunkét hizlalással, kertgazdálkodással, nagyobb piaci felhozatallal. Ez is nagy-nagy segítő eszköz és erő Szegeden. S. J. Csütörtök, 1967. május 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 t t