Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-23 / 119. szám

A hétvégi kulturális események Szeged és jugoszláv testvérvárosa, Szabadka barátságának, együttműködésének jegyében zajlottak le. Szombaton este tartotta a Szegedi Nemzeti Színházban — mint már hírül adtuk — az idei szezon második vendégjátékát a Szabadkai Népszínház magyar tagozata. Brendan Behan ír drámaíró A túsz című darabjának emlékezetes sikerű novemberi előadása után most kétezer éves komédiát, Arisztophanész Lüszisztraté (Nőuralom) című darabját láthatta az együttes színvonalas bemutatásában a színház közönsége. A két testvérváros barátságának további elmélyítését segítő kulturális események vasárnap tovább folytatódtak. Délben nyílt meg a Móra Ferene múzeum Horváth Mihály utcai képtárában — a szegedi művészek kiállításának viszonzásaként — a szabadkai képzőművészek első szegedi tárlata. A nagy érdeklődéssel várt kiállítás ünnepélyes megnyitóján megjelent Papp Gyula, a szegedi városi tanács vb elnökhelyettese, Ruzsics Vitomir, a szabadkai népszkupstina művelődésügyi osztályónak vezetője, Urbán János, a szabadkai népszkupstina művelődésügyi tanácsának elnöke, a Magyar Szó szabadkai szerkesztője. Részt vett e megnyitón több szabadkai művész, közöttük Balázs G. Árpád, Szilágyi Gábor és Vinkler Imre. A megjelenteket Bálint Alajos, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója köszöntötte, majd Bela Duránci művészettörténész, a szabadkai múzeum Igazgatója megnyitotta a kiállítást. Beszédében a többi között hangoztatta, hogy „a két város együttműködése e kiállítással kiszélesedik", majd rámutatott, hogy bár Szabadka képzőművészeti hagyományai nem gazdagok, a lakosság igen élénken érdeklődik a múlt és a jelen művészete iránt. Az 1919-es Tanácsköztársaság leverése után például Szabadka otthont adott a Magyarországról odamenekült kommunista művészeknek, akik Oláh Sándorral. Balázs G. Árpáddal, Csouicscsal. Kopilovitytval együtt elindították a városban a két háború közötti Szabadkai művészek első szegedi tárlata—A népszínház vendig játéka Képernyő A Morrison-ügy művészeti életet. 1962-ben kezdődött Szabadkán a Jugoszláviában működő összes művésztelepek országos seregszemléje, a Képzőművészeti Találkozó. Ennek kereLüszisztraté Arisztophanész kétezer éves komédiáját modern tében évente bemutatják Pa- szellemű előadásban vitték licson a művésztelepeken színre a szabadkai színház dolgozó képzőművészek alko- magyar művészei. Ezt a motásait. Szabadka ma már a dernségct nemcsak és nem jugoszláv művészeti élet je- is elsősorban Petrovics Emil lemos központja. kísérőzenéje és dalai jelen- Képzőművészeinktől el- tették, tehát nem a műfaj várjuk - hangoztatta befe- blz?nyo* £cku "Itavolodasa jezésül Bela Duránci a tomedmtól a zenes vighogy tömören fejezzék ki a Jatek 11rany^bat haneum, mi"valóságot, hogy műveikkel denekelőtt Virág Mtaaly stifontos kérdéseket vessenek lizált hatásokra és dekoraföl, figyelmeztessenek és ki- tiv megoldásokra törekvő séreljék meg a válaszadást rendezése. A produkció ilyen korunk nagy problémáira, szempontból gondosan kivetődjenek bele az élet for- dolgozott és minden részlegatagába és képességük, tu- tében kiszámított, jó értedósuk, fantáziájuk latbave- lemben mondva körzővel, tésével olyan nyelven nyi- vonalzóval megtervezett, latkozzanak meg, mely min- szinte matematikailag elgonden ember számára érthető, dolt. Mondanunk sem kell. Az ünnepélyes megnyitó hogy ez a stilizáció nemután a megjelent vendégek csak egyszerűen modern, nagy érdeklődéssel nézték hanem megfelel a Lüszisztvégig a tárlatot, amelyet a raté szellemének: a göröközeljövőben Csongrád me- gök sem naturalista színhágye többi múzeumaiban is zat csináltak. Mindenképbemutatnak. pen dicsérhetjük tehát a A szabadkai képzőművé- rendező elképzeléseit és szek első szegedi kiállítása- Petrik Pálnak szinte a véghoz kapcsolódva délután az letekig leegyszerűsített díszújszegedi November 7. mű- leteit. Radmila Radojevics velődési otthonban levetítet- sikerült jelmezeit, ték a vajdasági művésztele- A szabadkai művészek venpek életét, munkásságát be- dégjátékában, az előadást a mutató rövidfilmet. A Bran- komédia szelleme, Arisztoko Milosevics rendezte szí- phanész harsány pajzánkones film hangulatos képek- dása uralta, az az aiapötlet, ben ismerteti a művészeit és hogy Lüszisztraté — ez a a táj, valamint a művészek szilárd akaratú, remekül és a nép szoros, ihlető kap- szervező, saját vágyaival is csolatát. dacoló asszony — a házas1 if§8 § % |gg , v o - SMfHSf v : Szilágyi Gábor: Bácskai lány Kiállítás a képtárban A fejlődő, bővülő magyar—jugoszláv kulturális kapcsolatokban egyre jelentősebb helyet foglal el a képzőművészet. Először csak országok közti kiállítás-cserék váltották egymást Budapesten és Belgrádban. (Jugoszláv naiv festők, jugoszláv grafika, magyar plasztikai kiállítás stb.). Az utóbbi néhány évben a szomszédság vonzereje helyi kezdeményezéseket is bátorított és megvalósított e területen. Gondolunk itt a Vásárhely—Zenta közötti úttörő kiállítás és művésztelepi csere mellett a Pécs—Eszék közötti együttműködésre is. És most örömmel üdvözölhetjük a két határmenti város, Szabadka és Szeged ezirányú közeledésének eredményeit is. A tárlat első benyomásaként világos, hogy bár az alkotók egy város lakói, művészeti törekvéseik, látásmódjuk és kifejezési eszközeik nagyon is különbözőek. A századvégi, kissé édeskés életkép felfogástól a valóság realista újjáteremtésén vagy stilizáló öszszefogottságán át egészen a nonfiguratív dekorativitásig ivei az áramlatok egymás mellett élése, változatossága a kiáll ítoü 34 műben. Ebből következik, ho© a művek e© részében a mi realizmus felfogásunktól távol álló, eddig kevésbé ismert világ és fogalmazás lép elibénk a falakról. Az ezek bemutatását illető kérdőjel és aggodalom néhány évvel ezelőtt még indokolt lett volna. Ma azonban már a magyar képzőművészeti élet utóbbi néhány évében bekövetkezett változás eredményeként a művészek — elsősorban a fiatalok — nálunk i» egyként hasznosítják az izmusok eredményeit és járják tévútjalt (lásd: a Stúdió 67 című kiállítást). Így a kérdés felvetésének külföldi csere kiállítással kapcsolatosan gyakorlati jelentősége ma már nincs. A tárlat anyaga műfajilag megközelítően azonos számú festményt — ezek közül több kevert technikájú — és grafikát foglal magában. Ezeket szerencsésen egészíti ki két kerámiapannó és e©' plasztikai mű. A festményanyagban három művészegyéniség tűnik nyomban szembe és képezi a mai szabadkai piktúra gerincét: Szilágyi Gábor, Faragó Endre és Petrik Pál. Szilágyi Gábor kedvelt napraforgói szikár-szárazon, tépetten, kemény rajzosságukkal és kifejező barnában szuggesztív erejű sors-jelképek. (Napraforgok alkonya. Bácskai lány.) Tőmondatosan egyszerű, de kifejező vonalak, finom dekoratív színek jellemzik tiszai At/cony-át. Faragó Endre korábbi, gondosan megmunkált részletekből egybeálló barna tájai helyett most erőteljes, mozgalmas, a vörös és fekete drámai e©üttesére épített nonfiguratív kompozíciókkal jelentkezett.. (Tűzmadár I., II.). A kevert technikában rejlő új lehetőségek feltárását, jelesül a divatos homokhatás érvényre juttatását keresi Petrik Pál. (Lirai kompozíció figurával, Figurális lirai kompozíció.) Benes József ez alkalommal az atomháború rettenetének kifejezésére vállakozott A magas fokú tartalmi etikusság azonban nem találta meg a kitűnő szakmai felkészültségét félretéve, Benes által tudatosan vállalt „antifestészetben" a megfelelő kifejezési formát. Balázs Ái-pád legsikerültebb alkotása a Vonaton. Család című karcaiban a század elejei életkép szemlélet szenti mentalizmusán túl, rajzi problémaival is találkozunk. Vinkler Imre vízfestményeiben a klasszikus akvarell technika tovább fejlesztését oldott folthatások kellemes harmóniájában éri el. Makó Vukovic tájképe sajnos sem síkban, sem térben nincs megoldva. M. Dejanovic monotypiáiban nehéz (Siflis felvétele) Mfirrhiné (Romhányi Ibi) és Lüszisztraté (Tóth £va) társi ölelés megtagadására veszi rá asszonytársait, mindaddig, amíg a férfiak meg nem kötik a békét. Akárcsak a műben, az előadásban is a háború és béke élethalál fontosságú kérdése keveredett a nyers erotikával és a szellemes, könynyed kétértelműséggel. A címszerepet játszó Tóth Éva a kemény akaratú, nagy elhatározások megvalósítására is képes nőt állította szerepformálása középpontjába, és meg©őző alakítása nemcsak a görög nők, hanem az egész előadás vezetőjévé tette. Rögtön utána a Mürrhiné szerepében fellépő Romhányi Ibit említhetjük. Szellemes, a remek humorú na©jelenete férjével, Kinésziasz-szal — Albert János mulatságosan játszotta ezt a szerepet — rendezői szempontból is vitathatatlan telitalálat. A pajzán Kaloniké-t vaskos humorral R. Fazekas Piri, a Tanácsost Vérségi József méltóságteljesen mutatta be. Hek Paula, Majoros Kati színvonalas játékkal segítette a produkció sikerét. A női kárt Dóró Emma, a férfiakét Szabó István vezette, mindketten jellemformálásra törekedve. A kar szövegmondása azonban nem volt minden tekintetben szerencsés. Kitűnő volt viszont mindenekelőtt Milán Asics határozott zenei vezetésének köszönhetően — a dalok karakterisztikus előadása, ökrös laszlo elválasztanunk a kompozíció tudatos elemeit a monotypia technika általa alkalmazott módjából fakadó esetlegességektől. A művek címe szerint konkrét valóságélmény tolmácsolására vállalkozott, de éppen az esetlegesség na©mérvű jelenléte miatt a művek elszakadnak ettől a konkrét valóságtól. R. Poznovija-Vila akvatintái a dolgok külső burka mögötti lényeget keresik. Ez a lényeg számára a kissé romantikus címek ellenére is szigorúan szerkesztett geometrikus vonalak rendjét jelentik. (Szentimentális arabeszk, A képzelet külvárosa, Formák virágzása.) Sáfrány Imre expresszív rajzossága és élénk sárgái (Október, Sárga csokor) és Boros György képzeletgazdag és térkitöltőén szerkesztett linója (Ágak) tovább színesítik a tárlat anyagát. Kalmár Ferenc Kígyófej-e kitűnően alkalmazza a modem, konstruktív, hegesztés technikát konkrét mondanivaló kifejezésére. A hüllőfej világos és szellemes szerkezetében az egyes részletek önálló, elvont életet is élnek, A kishegyesi kerámlkus művésztelep üzemi kötöttségtől mentes munkalehetőségének hatása érzik a két artisztikus kerámia-pannón. Kalmár Magdolna szellemes stilizáltságát kitűnően emeli ki, fokozza a repesztett alapfelület mértéktartó gazdagsága, mélysége. összetettebb képépitéssel találkozunk Togyerás József Az ellentétek egysége cimű kerámia-pannóján. A kiállítás rendezői teljességre törekedve őszinte képet adtak Szabadka mai képzőművészetéről. Dicséret érte. A teljességre való törekvés miatt azonban a kiállítás színvonalának egyenletességét érthetően nem tudták biztosítani. A tárlat azonban így is érdekes, és emellett hasznos is. A mostani első tárlat igazi jelentőségűvé akkor válik, ha az elkövetkező években a cserekiállítások rendszeresen ismétlődve szolgálják a két nép barátságának ügyét. DÖMÖTÖR JÁNOS A tv műsorpolitikájának helyességét igazolja, ho© miközben az amerikai eszkalációt kiterjesztik Vietnamban, s a világ minden részén a demokrácia kibontakozását akadályozó tevékenységet folytatnak az E©esült Államok katonái és politikusai a „szabadság" és a „demokrácia" védelmében, a magyar televízió olyan művet mutat be, amelyben a sokat emlegetett szabad véleménynyilvánítás és az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság ütközik össze u©ancsak a „demokrácia" és a „szabadság" védelmében. Albert Maltz, a tv-játék írója e© Morrison nevű munkást mutat be, akit különösebben nem érdekel sem a szakszervezet, sem a munkásmozgalom, legna©Tobb öröme a horgászás. Csupán munkatársai kisegítése céljából kapcsolódik be átmenetileg a szakszervezet irányításába, s puszta humanitásból gyűjt pénzt halott barátja özve©e részére. Művelődési céllal különböző újságokat és könyveket vásárol, amelyek között néhány kommunista kiadvány is szerepel. S mert az in©enes egészségü©l ellátás kérdésében azonos véleménye van a kommunistákkal, s mert „haladó" elveket vall, a fent nevezett szerv elé idézik, ahol különböző kérdésekre kell válaszolnia. Morrison a kedélyesen induló beszélgetés közben rádöbben; csak olyan áron tudja tisztára mosni magát, ha társait beárulja. A gondtalan horgászból percről percre érdeklődőbb, aktívabb, de csak humánusan gondolkodó ember válik, s inkább vállalja a munkahelyéről, a haditengerészettől való elbocsátását, mint a gerinctelenséget. Esztergályos Károly rendező kitűnően ismerte fel a darabban rejlő lehetőségeket, bár az első néhány perc hangulata indokolatlanul derűsre sikerült. Nem a rendezőn múlott, ho© a feszültségek kulminálása nem a dialógusokban, hanem Morrison végső monológjában következett be. Sik Igor premier planjai a szerepét jól alakító Nagy Attila arcának változásain keresztül megmutatják Morrison belső világát is A puritán díszletek is a gondolatok minél tökéletesebb kifejlését segítették elő. Cs. Farkas István Diákok hangversenye Na© sikert aratott vasárnap délelőtt a Ságvári Endre ©akorló általános iskola növendékeinek és volt tanulóinak kettős han©ersenye az egyetem aulájában. Az úttörők kulturális összejövetelének műsora három részből állt: az alsótagozatosok táncos-énekes produkciójukat mutatták bc, a hatodikosok francia nyelven szavaltak verseket, végül Takács Tamás, Bartha Miklós, Bartha Katalin, Földes Márta, Alföldi Edit és Sebestyén István tolmácsolásában hegedű- és zongoradarabok hangzottak el. A műsor végén Kodály Zoltánra emlékeztek az iskola tanulói: a mester több darabját mutatták be. Az iskola egykori növendékeinek koncertjén Szomora Ágnes énekelt, Nagy Klára zongorázott. Vámossy Éva Schubert- és Mozart-dalt énekelt, Lajos István Kramár F-dúr oboaversenyét adta elő. Növendékhangverseny a zeneiskolában Na© sikerrel rendezte meg a Liszt Ferenc Zeneiskola szülői munkaközössége a hét végén az iskola dísztermében a ha©-ományos növendékhan©ersenyt. A koncert bizonyította, ho© a növendékek tudása szépen fejlődik, s e©re inkább megszokják a közönség előtti szereplést. Az est programjában 23 zenemű előadása szerepelt, a klasszikus szerzőktől egészen a modern alkotókig. Előadásukban zongoristák, hegedűsök, énekesek működtek közre és fellépett az iskola kis zenekara is. A hegedűsök közül fi©elemre méltó előrehaladásról és fejlődő tudásról tett tanúbizonyságot Erdei Klára, Mihály András, Barta Miklós. A zongoristák közül a legtöbb elismerést Madarász Klára, Földes Márta, Lena Korolkova, Szendrel Mária, Szendrei Ágnes és Somo©i László kapta. Sikerrel működött közre a h árversenyen három szólóénekes: Jobba Éva, Szelei Márta és Szomora Ágnes. Az iskola növendékei következő hangversenyüket pénteken, május 26-án este 8 órai kezdettel tartják iskolájuk dísztermében. JUBILEUMI SZŰR Vasárnap a Népstadionban 80 ezres közönség előtt rendezték meg a színészek és újságírók hagyományos rangadóját, a 25. jubileumi SZŰR-t. Az újságírók csapata Pongrácz (2) és Bokodi góljával 3:l-re győzött — a színészcsapat góllövője Mendelényi volt. A műsorban egymást váltották a legnépszerűbb művészek. Képünkön: a két csapat egész évben népszerű játékosai: Szepesi György és Pethes Sándor. Megn^ilntlnk Öreg Körössi Haláazcsárdánkai Bográcsban főtt halászlé, rántott hal, túrós csusza. Nyitva: naponta 12-től 22 óráig, szombaton 12től 23 óráig. Várjuk kedves vendégeinket! S. 134 074. Csm. Vendéglátó Vállalat Kedd, 196X május 2S. ^ DÉL-MAGYARORSZÁG 5