Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-21 / 118. szám

MOST Erősödik a Bolsevik Párt O

A forradalom továbbfejlődésének békés szakaszában n Bolsevik Párt legfontosabb feladatanak a tömegek ielvilagositasát. megnyerését az eszer. mensevik jobboldali 3 ezetők hatásanak csökkentését tekintette. A forradalmak idején az események rakéta gyorsasággal száguldanak, a különböző frontok, osztályerőviszonyok gyorsan változnak. E változások meg csak gyorsulnak a Szovjetek összetételének szinte állandó alakulásával. Az első összorosz Szovjet kongresszusra készülve májusban országosan választják a küldötteket, s egyben a helyi, a városi, kerületi Szovjetek összetétele is átalakul. A párt elsőrendű fontosságot tulajdonított a Petrográdi Szovjetnek, hisz ez égiben összorosz centrumnak is megfelelt, és számos városban a fővárosi határozatokat tekintették iránvadónak. Természetesen ezt tudták a mensevikeszer vezetők is. Mivel a Munkás és Katona Szovjetek egysege® központja alakult ki. a kispolgári pártok előnyben részesítették a katonaságot. így pl. a Petrográdi Szovjetben a közel félmillió fővárosi munkásságnak aránytalanul kisebb képviselete volt. mint a 150 000-es fővárosi helyőrségnek. A Szovjetek kialakulásakor a Petrográdi Szovjetnek kb. 2000 katona és R00 munkás tagja volt. Jellemző, hogy a munkásküldöttek fele nem is a nagyüzemi munkásságot képviselte, pedig a fővárosi munkásoknak töbh mint 80 százaléka nagyüzemben dolgozott.'Ebből is következett, hogv a katona küldöttekre — főleg a falusi, paraszti környezet miatt — inkább a kispolgári vezetők hatottak. Az újraválasztások során májusban a fővárosban 4. elsősorban munkás kerületének Szovjetje a bolsevikok kezébe került. Moszkva 10 kerületéből a Bolsevik Párt fi Szovjetben rendelkezett jelentős befolyással. A Moszkvai Városi Szovjet 625 tagjából 205, a Végrehajtó Bizottság 75 tagjából 23 volt bolsevik. Néhány vidéki város Szovjetjében a bolsevik frakció felülmúlja a mensevikek erejét. Az ufali Jekatverinburgban (mai Szverdlovszk) a küldöttek kéthamad része a lenini párthoz tartozott. A párt növekvő befolyása nemcsak az összetétel alakulásában mérhető le. A Bolsevik Párt taktikáját helyeselték számos esetben még az eszer. sót néhány esetben a mensevik küldöttek is. 1©' pl. több város Szovjetje. — melyekben még nincs bolsevik többség — már nem ismeri el az Ideiglenes Kormányt. Ez időben a kronstadti Szovjet elzavarta a kormány által kinevezett kormánybiztost és a hatalom egyedüli képviselőjének a Szovjetet ismerte el. Több városban elítélték a koalíciós kormány létrehozását. Az erő eltolódásról tanúskodik, hogy még az újjávólasztások előtt a Petrográdi Szovjetben mindössze 8 százalék ellenezte az imperialista háborút támogató „szabadság kölcsön" kibocsátását, júniusban már a küldöttek 30 százaléka ellenzi a támadás megindítását a fronton. U©'ancsak májusban — júniusban tartották a városi önkormányzati (Duma) választásokat. Helyi (községi) önkormányzati választásokat Oroszországban ekkor tartottak először legálisan es az általanos választójog alapján, A Bolsevik Párt. a fö figyelmet természetesen a Szovjetekre fordította, azonban szükségesnek tartotta a városi önkormányzati választásokon való részvételt is. A párt május 9-én nyilvánosságra hozta községi programját. A program összekapcsolta a demokráciáért vívott harcot a szocializmussal. Minden 18 évet betöltött polgár számára követelte az általános választójogot. Hangsúlyozta a burzsoázia megadóztatásának fontosságát, valamennyi városi szolgáltató üzem kisajátítását, ingyenes oktatást, a közélelmezés megjavítását. a munkáskerületek szociális ellátottságónak gyökeres megjavítását. A part ezt a fórAmot is felhasználta a kormány politikájának leleplezésére. A párt taktikájában nem kötött szövetséget a mensevik-internacionalistákkal, a baloldali eszerekkel, és más csoportokkal. A burzsoá államgépezetet mozgósították a kadet párt győzelmének biztosítására. A választások adatai azonban bizonyították, hogy Petrográdban a kadetok a szavazatoknak mindössze 25 százalékát tudták csak megszerezni. A Eolsevik Párt a fővárosban 160 000 szavazatot szerzett, s a 806 kepvjselöi helyből 156 a Bolsevik Pártnak jutott. Az eszerek-mensevikek 400 oon (55 " „) szavazotot kaptak. A moszkvai városi Duma-ban a kadet párt 34, az eszer 106, a bolsevikok 23, a mensevikek 24 kepviselöi mandátummal rendelkeztek. Májusban a Szovjet választási eredmények a tömegek balratolódasát mutattták. s igazolták a párt politikájának helyességét. A helyi önkormányzati választások a burzsoazia befolyásának gyengüléséről tanúskodtak. Az eszermensevtk hatás csökkenő tendenciájú e pártokon belül — a többség ellenére is — megindul az erjedés, ami a Bolsevik Párt erősödését eredményezi. Három Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban A szegedi színház ha©-omanyos és az utóbbi években egyre izagalmasabba. jelentősebbé váló évadvégi balettestjét az idén különösen érdekessé tette, hogy a táncjátékokkal együtt most egy fiatal szegedi zeneszerző egyfelvonásos operáját is lathatta a Nemzeti Színház közönsége. Az ősebemutatóként. színre került A három vándor mellett Corelli: Vágy és áhítat és Mihaud: Teremtmenyek című balettje szerepelt a péntek esti premier műsorában. Három vándor A Cserhalmi Imre szövegére írt. ötven perces opera Vántus István első színpadi műve és hatvan év óta az első olyan opera, amely szegedi zeneszerző tollából került ki. A színház vállalkozása már csak emiatt, önmagában ezért is figyelmet, elismerést érdemel. A kisebb műveiből Szegeden már jól ismert Vántus müve azonban helyi jelentőségén felül is méltó az érdeklődésre. Elemzésében nem a lokális motívumok az elsődlegesek, hanem a mű tényleges értékei. A három vándor erőteljes, egyéni mondanivalót hordozó és képviselő alkotás, tehetséges szerző eredeti szellemű müve, zenei életünk értéke. Az óind-perzsa mese nyomán készült librettó az időtlenségbe emelkedve és a szimbólumok nyelvén beszél az emberi munka, az emberi alkotás értelméről. A három vándor, a Favágó, az Aranyműves és a Tudós teremtménye. a fából kifaragott és életrekelt lány viszály forrása lesz, s létrehozói végül elvesztik: az ítéletmondó Fa magába zárja. A zene, melynek közegében ez az egzotikus környezetben játszódó történet színpadon megfogalmazódik, méltó az általános emberi értékek, igazságok felismertetését célzó cselekményhez es tartalomhoz. Nemcsak azért, mert hiányoznak belőle a közhelyek, különösen az egzotikus környezetet festő zenek megszokott kliséi, hanem mindenekelőtt azért, mert minden taktusában, minden elemében modern, XX. századi, anélkül. hogy valahol is epigonnó, utánzóvá válna, s anélkül, hogy elfeledkezne a lényegről. a dallamról. A formai szempontból szigorúan meg-' szerkesztett, zárt kom pozíciójú egyfelvonásos melódiaanyag a igen inv'enciózus. De mai. modern szellemű, s mentes a hatáskeresés olcsó, elhasznált eszközeitől. Hibái? Vannak. Természetesen: egy fiatal szerző első operájáról van szó. Dramaturgiailag például nem eléggé átgondolt, s az egész művön érzik, hogy a szerzőt korábbi alkotásaiban mindenekelőtt szimfonikus problémák foglalkoztatták. Sokszor úgy éreztük, a zenekari árok, az orchester jobban érdekelte a fiatal szerzőt, mint maga a színpad, s ezért aztán nem esoda. ha a cselekmény, a történet az előadás némeiy pontján a zenekari anvaghoz képest háttérbe került, másodlagossá vált A színrevitel még a modern operákban jól iskolázott szegedi együttes számára is nehéz feladatot jelentett. Egyrészt, mert Vántus az énekelhetöség szempontjából a végsőkig elmegy, másrészt mert az opera szín.iótékos szempontból is maximumot követeli az énekesektől — néha éppen dramaturgiai hibái miatt. Főképpen a produkció két vezetőjének, a rendező Angyal Mária és a vezénylő Szalatsy István elmélyült munkájának köszönhető, hogv az együttes ezeket a nem könnyű feladatokat igen színvonalasan oldotta meg. A közreműködők közül mindenekelőtt a Tudós szólamát eneklő Szabó Miklós kulturált és technikai szempontból is fölényes biztonságú előadását emeljük ki. Kétségkívül az 6 játéka a produkció legjobb teljesítménye. De az előadás értékeire jellemző, hogy a többiek is hasonló színvonalon, igazi együttesé formálódva játszottak a darabban. Grepnr József nagverejű. szelíd Favágója. Gyimesi Kálmán karakterisztikus Aranyművese, Littai Gyula erőszakos Katonája. Réti Csaba kéjvágyó Bírója. Kemény Klió kíméletlen Főeunucja és Srabadits Judit ítéletmondó Fája bizonyítja, hogy az együttes nagy gonddal és ügyszeretettel készült a bemutatóra. A Lány néma szerepében Lászai Andrea jellemábrázoló erejű tánca kifejezően és nnlásosan szolgálta az előadást. (Siflis felvétele) Kié legvrn » lénví A Favígű (Gregor József) * Katona (LittHv Gyula) a Tudós (Szabó Miklós), az Aranyműves (Cytmesl Kalman) es a Lány (Lászay Andrea) a Vántus-opera egyik Jele netében Vágy és áh itat Népművészei - filmkockákon Néprajzi kisfilmé Művelődési 1 Nincs határa a népi kismesterségnek és művészeti tevékenységnek: az utolsó szegedi bocskorkészitőről, Elek Gyuláról készült kisfilm, amelyet hazánkban itt mutattak be először a filmíró és rendező Lakatos Vince, a „címszereplő" Elek Gyula és a szaktanácsadó, Juhász Antal muzeológus jelenlétében, fényesen igazolja ezt De a többi néprajzi film is. melynek a hálás, föltűnően figyelmes ifjú közönség nézője volt, népünk hagyományos életének olyan szépségeit örökítette meg, amelyek a paraszti alkotók művészi tudását hirdetik. Az öreg malmok az évszazados népi technika — ma úgy mondanánk: ipari művészet — fortélyait - tárják föl. az öreg hangszerek a nádsiMég nem pályázattaI Van elég hely a végzős tanároknak Lezárult a végzős hallgatok kihelyezési jelentkezéseinek hatarideje a József Attila Tudománye©retem bölcsészkarán. A napokban ült össze az egyetemi kihelyezési bizottság. hogy me©'izsgálja az eredményeket. — Ezek szerint még nem palyázattal nyernek állást a hallgatók, a híreszteléssel ellentétben? — kérdeztem dr. Dúró Lajost, a Neveléstudományi Tanszék docensét, aki nyolc éve vesz részt a kihelyezési bizottság munkájában. — Igaz, hogv Csongrád megyeben mar egy éve pályázat útján kaphatnak állast a pedagógusok. A kezcieméniezés jó volt. kiterjesztik az egész országra. A hallgatók viszont egyelőre mentesülnek alóla. — Mi ennek előnye, hátránya a hallgatókra? — Elsősorban egzisztenciális aggodalmakat okozna ennek bevezetése. Ahogy a beszélgetésekből kiderült, vegzőseink pillanatnyi hátránnyal indulnának a gyakorló pedagógusokkal szemben. Aztán ennek előkészítése sem volt megfelelő. A pályázat bevezetése így viszszájéra fordulna. S meg tarsadalmi feltételei sem értek meg. — És a pályázat előnye? — A jelenlegi rendszer a hallgatókra nem elég ösztönző. A későbbi pályázatoknál az egyetemi érdemek nagyobb súllyal esnek majd latba. Hiszen több pályázat esetén az állást a legalkalmasabb és legméltányosabb kapja. Az „érdemeket" különben a tanulmányi eredmény. a tanításban végzett ©'akorlati, és az egyetemen végzett munka adja. — Hány álláshely érkezett? — Az ellenkező híreszteléssel szemben lesz elég. illetve solc lesz a választási Iehetőség. A hallgatók három helvét jelölhettek meg. és mostani összesítéseink .szerint ezek valamelyikét meg is kapják, A 134 hallgató közül 21 társadalmi ösztöndíjas, ezek gondja tehát automatikusan megoldódik. A többiek közül csupán 4 hallgatónak van függőben a választása, és egész kevesen vannak, akik nem választottak. — Milyen megyék kérték a legtöbb pedagógusjelöltet? — Békés. Baranya, Bács megye, Csongrád megyéből 22 állás. Szegedről 2 érkezett. — Látom, sok általános Iskola is szerepel a leendő munkahelyek közt. Nem okoz ez jogos ellentétet a tanárképző főiskolával? — Nem lehet merev falat húzni az álláshelyek között. Általános iskolai férőhelyek lehetősége ténylegesen növeli az egyetemi hallgatókét ls. Méltánytalan lenne, ha csak gimnáziumban taníthatnának végzőseink, mert abból vagy kevesebb hely érkezik, vagy szociális és egyéb körülményeiknek éppen nem megfelelő helyen. J. A. U a November 7. Otthonban pot. hosszi furuglát, tekerőt s a többi, primitívségében is szép zeneszerszámot kifundálok és a rajta játszók tehetségere vetnek világot. Minden film más volt, változatos. Elek Gyula bölcs derűvel maga vallott mestersége fogásairól, a karcagi fazekas népművész, „az agyag varázslója", Kántor Sándor tudását a színes kép és a zenei aláfestés szöveg nélkül is gyönyörködtetóvé tette, másutt színész „mondta alá" a szöveget, sőt a mohácsi sokacok Busójárását egyszerű kis történet köré kerekítette alkotója. Lestár Sándor Bujákról szóló színes filmje nemcsak a népviselet színpompáját adja vissza, hanem a húsvéti népszokások sajátos világát is. Sokunk meggyőződése hogv nagy vonzóerőt adna az ünnepi heteknek, ha ezt a filmcsokrot, néhány más kisfilmmel is bővítve már az idén a szabadtéri játékok szabad estéin az újszegedi szabadtéri színpadon hétről hétre megismételnénk. (Ott lenne a helye a másfél évtizede nem láthatott Vadvízországnak és a Móra Ferenc műveiből készült filmalkotásoknak. az Ének a búzamezőkről filmváltozatának, a Hannibál tanár árnak. A szánkónak. A kis bice-bóeának — valamennyi díjnyertes vagy filmtörténeti értékű alkotás!) S új színfoltot adna a játékoknak, előrelépést a Balázs Béla megálmodta sajátos jellege kialakításában. ha a jövő évtől kez.dve Szeged lenne az országos. sőt nemzetközi néprajzi filmszemle színhelye. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, melynek néprajzi esoportja tartotta a néntek esti első néprajzi filmbemutatót, a rendezést vállalta. Most már a szükséges. hogv a megye és a város pályadíjakkal serkentse a filmművészet munkásait néprajzi értékeink, népművészeti kincseink filmkockakon való megörökítésére, művészi megismertetésére. P. L. A péntek esti premier második felében színre került ket egyfelvonásos balett előadasa azt bizonyítja, hogy az Imre Zoltán vezette sgyüttes tavaly megkezdett munkáját határozottan folytatja, tovább és műsorpolitikában, igényességben egyre jobban felzárkózik a szegedi operához. Az együttes a maga módján, tehát a balett nyelvén, azokat a törekvéseket akarja szolgálni, amelyeket a szegedi opera hosszú évek óta eredményesen és sikeresen valósít meg. Corelli g-moll Concerto grossojára írt balett, ez a visszanyúlás a barokk muzsikához arra mutat, hogy az együttes jól érti az opera müsorpolitikájának lényegét, s nem felületes és felszínes morlernkedéssel, hanem valódi értékre támaszkodva akarja formába önteni elképzeléseit. A balett,, amelyet. Imre Zoltán Corelli muzsikájára irt. modern ihletésű. A Nő, a Művész és a Környezet, a közösség kapcsolatait, ellentéteit, konfliktusait bemutatva, a vá©- és az áhítat hangulatát fölkeltve és ébrentartva, filozofikus problémákra keres választ, anélkül természetesen, hogy a balett színességéről, a táncok szépségéről lemondana. Főképpen a nagv hangulati ereje miatt hatásos kompozíció sikere az érdekes koreográfián és az együttes szép táncain felül mindenekelőtt Lászay Andrea. Imre Zoltán kifejező előadásának és Hirsrh Bence hangulatokat jól érzékeltető zenekarvezetésének köszönhető. Teremtmények Minte©' éles vágás valami filmben, olyan erőteljes kontrasztja. Milhaud dzseszszes zenéje Corelli szelíd és lírai barokk muzsikájának. Ezt a határozott ellentétet fogalmazta meg. fejezte ki a szintén Imre Zoltán komponálta koreográfia is: a délamerikai színeket hordozó muzsikának megfelelően, szenvedélyes, vad, Határozottan körvonalazható mondanivaló helyett a lénveg itt a látványra, a mozdulatok, a táncok szépségére, szívességére és az ebből következő erőteljes érzelmi hatasra tevődött át. s tulajdonképpen ezt szolgálta az is, hogy a szóló-táncok jobban beolvadtak az együttesbe, mint a Corelli-balettben. A dzsesszes színeket, a ragyogó hangszerelést kitűnően tolmácsoló zenekart Szalatsy István vezényelte. A stílusos jelmezek — mindhárom egyfelvonásosban — Gvarmathy Ágnes munkál, § ugyancsak mindháromnak a díszleteit — illetve pontosabban játéktér megoldásait — Székely László tervezte. Szellemes, modern megoldások felhasználásával és a lénveg a mondanivaló kiemelésének igényével. Ökrös László Egyetemi fiatalok irodalmi estje Jól sikerült, meleg hangulatú irodalmi esten mutatkoztak be pénteken a tudományegyetem Ady téri auditóriumában Szened legfiaialabb alkotói. Az estet az Egyetemi Alkotókör rendezte, amelv ősszel ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját, A szépszámú közönség előtt bevezetőt Veress Miklós, a Szegedi Lgvetem munkatársa mondott. A bemutatkozó fiatalok közül Székely Akos versei a legmodernebb irányzatokhoz állnak közel. Pe'ri Ferenc hosszú évek után ismét megkapó zeneiségű költeményekkel jelentkezett. Gróf József gondolati gazdagságával, Vass Imre érzelmi telítettségével. Tarnni László kísérletező bátorságával bizonyult méltó társuknak. Az estén maidnem ugvanannvi novellista tépett közönség elé, mint kettő. Nagv tetszéssel fogadta a közönség Gulay István, Szuromi Pál, Luczi József és Joó Ágnes novelláit. A közönség tapsa az Egyetemi Színpad négv tagiát, Nnny Endrét. Sajti Emesét. Pálffy Katalint és Spán Katalint is köszöntötte. akik közreműködésükkel meg értékesebbé tették az alkotói estet. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1967. május ZL