Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

KISZ VII. kongresszusára való szervezeti felkészülés az alapszervezetek vezetőségeinek újjáválasztásával kezdődik. Szegeden 469 alapszervezetben 17 709 KISZ-es \ álaszt új vezetőséget ezekben a hetekben. Eddig körülbelül 110 alapszervezet esett iul a választásokon. A tapasztalat szerint jó politikai munka előzte meg csaknem mindenütt ezt a fontos eseményt. A jelölő bizottságok — amelyek az ifjúsági szövetségben most alakulnak meg először — felkeresték a KISZ-tagokat, s megtudakolták tőlük, kiket látnának legszívesebben a vezetőségekben. A beszámolók a politikai-gazdasági tevékenység mellett legtöbbet a szabad idő hasznos eltöltésének problémáival foglalkoznak. S ez talán nem is véletlen. Sok tennivaló van még ebben. A Fiatalok Fórumának mai összeállítása két alapszervezeti vezetöségválasztásról számol be. Nemcsak olvasmányul — tanulságként is. Szerb gyerekek magyar nyelvleckéken M ár tovább kell nézni Jó taggyűlés volt Senkf sem jött elő egyéni sirámokkal, aki szót kért volt mondanivalója. A vita első felszólalója, Perjési József már ezzel kezdte: — Épitő kritikára van , szükség. — Majd így folytatta: — Nálunk a KISZ ••söpörtök eddig gyengén dolgoztak. Érdemes tanulni a Komszomoltól. A Szovjetunióban azt tapasztaltam, hogy a sejtek igen aktív munkát, végeznek. Ha a KISZ-csoportok vezetői többet törődnének feladataikkal, nagyobb lenne az ifjúsági szövetség tekintélye is a vállalatnál. A kábelgyár csütörtöki vezetőségválasztó taggyűlése a helyszín. Menetközben informálódom két mögöttem ülő kislánytól, ök súgják, hogy néhány évvel ezelőtt IvISZ-szervezet volt csak az üzemben, KISZ-élet nem. Alig ismerték egymást a fiatalok. A lelépő vezetőségnek sok érdeme van. de már tovább kell nézni, hiszen mind messzebb vannak a gyáralapítás nehéz évei. Pedig eddig sém dolgoztak rosszal « kábelgyári fianrilvánvaló, hogy itt máskent kapnak hangot és hangsúlyt ezek a kérdések. — Mint az alapszervezet új tagja mondom el véleményemet — szólalt fel Kálló Gábor. — A Radnóti Gimnáziumban végeztem, bizony — ott más a KISZ élet! Itt még kulturális jellegű megmozdulással alig találk' m: vagy szeminárium . í vagy klubest. Például szellemi vetélkedő csak egyetlen egyszer volt. — Mi fiatalok nem szeretjük, ha oktatnak bennünket — mondta Szilasi László, s nagy derültség fogadta tréfás megállapítását. — Persze jól tudom, hogy szükség van a politikai ismeretek továbbfejlesztésére, de én az előadásoknál alkalmasabbaknak látom a vitaesteket, ahol egy jól felkészült vitavezető irányításával szabadon elbeszélgethetünk minden fontos kérdésről, akár a gazdasági irányítási rendszer reformjáról, akár a vietnami helyzetről. A kábelgyári KlSZ-szervezet létszáma a közelmúltban csaknem a korábbinak kétszeresére nőtt, s most meghaladja a 140 főt. Tekintve a gyár további fejlődését, mégis figyelmeztető Szilasi László megjegyzése: — Nincs propagandája a KISZ-nek. Én is szinte „romantikus" körülmények között kerültem az alapszervezetbe. Senki sem szólt, senki sem hívott. Sok fiatal dolgozik a gyárban, nagyobb létszáma is lehetne szervezetünknek! így vetettek számot az eddig végzett munkával, így tűzték ki az újabb feladatokat maguk elé a taggyűlés résztvevői. S odafigyelt rájuk, elismeréssel, bírálattal, jótanáecsal látta el őket a pártszervezet is. Felszólalt Oskó Lajosné, a csúcsvezetőség titkára, s Láng Kálmán, a II. pártalapszervezet titkára is. O különösen az új KISZ-titkárnak jelölt Bükk József, s a vezetőségbe jelölt Bodrogi Borbála esztergályos tanuló jó munkájáról beszélt. Karnot Györgvné, az szb-titkár a szakszervezet anyagi támogatását ajánlotta fel a közeljövőben megnyíló ifjúsági klubhoz. S írnám szívesen azt is, mit mondtak a gyár jelenlevő gazdasági vezetői, de sajnos nem tehetem : senki sem jött el közülük. A beszámoló, a vita után (Somogylné f«lv.) Perjési József: „Építő kritikára van szükség" titkos választással megszületett a kábelgyár KISZalapszervezetének új vezetősége. Ahogy Láng Kálmán mondta: „Nincsenek irigylésre mélió helyzetben." Sok a tennivaló, de azért félteni nem kell őket. Lelkes, jóakaratú, munkára kész fiatalok sorakoznak fel mögöttük. s együttes erővel majdcsak legyűrik az akadályokat. Fehér Kálmán Folytatódik a beszámoló A zentai Petőfi Sándor elemi iskolában két fiatal magyar-szerb szakos tanárnő, Varga Erzsébet és Evetovics Mária azt a megtisztelő és egyúttal csöppet sem könnyű feladatot kapta, hogy nem kötelező órákon tanítsa meg a kétnyelvű iskola diákjait Petőfi, Arany, József Attila és Kosztolányi nyelvére, azaz magyarul. Az igazgatói utasítás nem érte váratlanul a pályakezdő tanárnőket, hiszen tudták, iskolájukban (s a velük egyazon épületben működő Stevan Sremac elemiben) ezt a munkát nem elkezdeni, hanem tulajdonképpen folytatni kell. Lelkesen, ügyszerelettel, leleményesen, mivel a vállalkozás sikere, az 1983ban megkezdett kísérlet eredményessége rajtuk múlik. Hetente két óra A szülők odaadó támogatásának és megértésének, nem kevésbé pedig a gyerekek érdeklődésének tulajdonítható, hogy a szerb felsős tagozatokon ebben a tanévben is nyolcvanötén jelentkeztek a magyar órákra, vagyis körülbelül annyian, mint az előző években. És a két tanárnő, egymás közt felosztva az órákat, hozzálátott a munkához. Kezdetben elég sok szorongással, bátortalanul, később aztán mind nagyobb fölszabadultsággal, kedvvel, ötletességgel. Ma már ott tartanak, hogy a heti két magyar órán sohasem szegik meg az aranyszabályt mely .szerint az órákat mindig érdekessé, hangulatossá, színessé kell tenni. Közvetlenül, Játékosan — A hangulat, a kötetlenség, a játékosság érdekeben — mondja Evetovics Mária — mindent elkövetünk. Meséket olvasunk, diafilmeket nézünk, a lábián rajzolunk, a flanellográlön megelevenítjük a történeteket, és igen gyakran hanglemezeket is hallgattunk. Főként a Magyar líra gyöngyszemei című lemezeket kedvelik a gyerekek, valósággal csüggnek a verseken . .. Az utóbbi időben sikeresen használjuk fel a Jó Pajtást és a magyarul megjelent képregényeket is. Érdekes, a Jó Pajtásban megjelent meséket, elbeszéléseket, verseket és tudósításokat annyira szeretik a gyerekek, hogy már nem akarom őket költségbe verni, egy-egy tagozaton tizenKálló Gábor: „Mini az alapszervezet új tagja mondom el véleményemet" talok. Filó Béláné a vezetőség beszámolójában elmondta, hogy sikeres volt a rednökségvállalás a Schwitskábelek gyártása felett, és eppen ezért újabban a szakmunkás képzésre terjesztették ki a védnökséget. Résztvettek a társadalmi munkaakciókban és a termelési versenyekben is. Különösen a Bánki Donát nevét viselő műszaki kollektíva végzett kiemelkedő munkát—a szocialista brigád cím várományosa —, de az üzemben dolgozó 21 munkacsapatban meg körülbelül 50 fiatal versenyez eredményesen. — A műanyagüzem fiataljai vállalták — egészítette ki a beszámolót Kánitz Zoltán —, hogy hétfőn reggelenként egv órával korábban bejönnek a gyárba s felfűtik a gépeket, hogy munkakezdéskor nyomban dolgozni lehessen velük. És a felajánlást teljesítjük is. Látszólag talán kevesebb szó esett a KISZ-szervezet. politikai jellegű munkájáról. De ez valóban csak latszat; Közgazdasági technikum, statisztikai tagozat, 1 a — olvasom a fehér ajtón. Bent ünnepélyes csend, 14-en éppen most kapták meg a KISZ-tagkönyveket. A napirend szerint az első osztály rövidesen megválasztja új diákvezetőit. — Több mint 7 ezer forintunk van. a tavalyi konzervgyári keresetünkhöz még ezer forintot takarékoskodtunk össze látjátok. jól állunk anyagilag, biztos sikerül összehozni a kirándulást.. — A lányaink gyorsabban futottak a mezei versenyen, másodikok lettek. Mi fiúk a kézilabdában! hoztuk helyre a csorbát, jól sezrepelt a csapat, — Hangulatos volt a klubdélután azt hiszem érdemes volt eljönni. Kár. hogy a fiúk közül kevesen jöttek el a tárlatlátogatásokra. szeretném, ha jövőre rájuk is számithatnánk. — Ügy érzem, kivételt teszünk a vagány srác meg a jópofa fiú javára. Szerintem alaposabban meg kell ismerni valakit, A .ló ianu'ás, a becsületesség előbbrevaló tulajdonság. Még valami: a kollégisták barátkozzanak a szegediekkel, a spinetekben ne legyen külön csoportosulás a folyosón. Az osztály tartson össze, mert így töobet érhetünk el a tanulásban meg az életben is. A 18 fiú és 115 lány ősszel ismerte meg egvmást, akkor kerültek az általánosból a középiskolába. Magukkal hozott jellemzés — ahoe.v ők mondják — a poggyászuk alapján jelölték ki vezetőiket Most más a helyzet, egyeves tapasztalatok alapjan teszik mérlegre Mózes Fabiola KlSZ-titkár, Szeder Sarolta kultúrfelelös, Keresztes Péter gazdasági felelős és a többiek munkáját. A gondos beszámolókból az is kiderült, érdemes volt-e őket a bizalommal illetni? Az első szavak Rózsa Klárié és Kontár Iréné. Vitatkoznak a KISZ-titkárral: „Hogy a vidékiek ne barátkoznának a szegediekkel? Ez nem igaz!" Kónya Piroska hozzáteszi: „Lehet, hogy mindannyian túlérzékenyek vagyunk, de ha azt kívánjátok, én elmondhatom: mindenkit barátomnak érzek." , A feszültség közös helyeslésben oldódik fel. Mindenki körülbelül ugyanazt mondja: „Így a jó, így legyen." Nevek kerülnek a táblára, lassan két vezetőségre való is. Az elkészült listán — a hogv a demokrácia törvényei elörják — titkos szavazással újból megválasztják Mózes Fabio'.át KISZ-t.itkárnak és Keresztes Pétert az „osztály főkönyvelőjének", ök mindenki megelégedésére dolgoztak. Az újak fölött meg vitatkoznak. S végül az dönt, hogy ki a jobb tanuló, segítőkészebb tanulótárs. Rozsa Klári. Jeszenszky Dora, Rocskov János es Bubori Magdolna így győz a „kis" választáson. A hivatalos napirendnek vége van, de senki sem indul haza az osztályból. Folytatódik a ..beszámoló": hova menjünk kirándulni. dolgo/.zunk-e együtt a nyáron. Az új vezetőseg „hivatalba" lépett. Matkó István egynéhányan is megveszik • lapot. — Az órák mozgalmasságát, a beszédhelyzetek plasztikus érzékeltetését célozza az alkalmi babjáték és a különféle jelenetek begyakorlása. kivitelezése is. Persze a* igazat megvallva nem köny» nyű dolog a játékosság kedvéért az embernek örökké produkálnia magát. Különösképp azért, mert közben egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy pedagógusok vagyunk. A mértékre. a módszerre, a fegy el mezesre folyton ügyelnünk kell. Rögtönzött műfordítások — A magyartanitást — veszi át a szót Varga Erzsébet — énekléssel, fordítással és természetjárással is egybekötjük. Legutóbb is a Ti*»»parton és a Népkertben vettunk megfigyelésen, szógyűjtésen. A tárgyragot például — a gyerekek tudta nélkül — úgy sajátíttattam el. hogy egymást kérdezgettük, ki mit lát És alig néhány helyeabítéstól eltekintve ki-ki ao rolta: hidat, fát hajót dot, füvet. A VII. a-bae nemrég a fordítás anerzeü kellemes perceket. József Attila: De szeretnék gazdag lenni című fiatalkori zsengéjét ültették át a gyerekek szerb-horvátra ém néhány egészen kiváló, szinte költői fordítás születelt.. Általában megfigyeltem, hogy a jelesebb magyar írók, költők élete, munkássága leköti a figyelmüket Ezt szereti)*. Aki tud valamit, alig győai kivárni, hogy feleljen. — Hogy végeztünk-e már tudásfelmérést? Hivatalosan még nem — mondják mindketten —, de megállapítottuk, hogy kis híján mindegyik diákunk folyékonyan olvas, ír magyarul, noha nem ért minden szót. Az V. a-ban például harminc gyerek közül huszonhét nagyon szépen halad. Ha az. is módúkban állna, hogy különböaő felkészültségű gyerekekkel külön-külön vagy pedig (az osztályoktól függetlenül) azonos képességűekkel egvszerre foglalkozhatnánk, akkor az eredmény még számottevőbb lenne. krűca Imre Magyar műemlékvédelem Az Országos Műemléki Felügyelőség kiadványai sorozatában, az Akadémiai Kiadó rendkívül igényes gondozásában gyüjleményes tanulmánykötet jelent meg. Ebben az 1961—62-es esztendő műemlékvédelméről kapunk érdekes jelentéseket, ezenkívül két elvi jellegű műemlékvédelmi tanulmányt. A kötetben az fog meg leginkább, hogy aránylag szerény összeggel — éves átlagban mintegy huszonöt millió forint — menynyi mindent tudtak és tudnak megmenteni és szakszerűen felújítani régi építészetünk remekeiből és az ország teljes területén. Az 1961. és 1962. év nagyobb műemléki munkálatai közül csak néhány, találomra kiragadva: A ráckevei kastély, a ráckevei hajómalom, a sárospataki várkastély. a sátoraljaújhelyi kollégium, a várgesztest vár, a soproni Fabriczius-ház, a pannonhalmi bencés kolostor részleges, vagy teljes rekonstrukciója és azt megelőző régészeti feltárása. Ezeken kívül még tucatnyi várrom. egyházi épület, kastély éf kúria falai között dolgoztak műemlékeseink es nemcsak a kőműves munkák folytai), de a kőszobrász-restaurátorok és a falkép-helyreállítók is nagy iramban dolgoztak: így számos középkori és barokk templomi freskót mentettek meg a pusztulástól, valamint nagy művész.eti ét történeti értékű síremlékekét és faragott homlokzatot. Ezekben az években keadődött meg a népi műemlékek megmentésére irányuló rendszeresebb munka is ée ennek eredménye a szentendrei sz.kanzen tervezete. Ebben a sajátos műemléki együttesben kapnak majd helyet az ország egész területéről áttelepített nep« épületek. Nagy kár, hogy a könvv értékes beszámolói csak öt évnyi késéssel jelentok meg. Pedig, ami nálunk műemlék helyreállításokban történik, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően példamutató az állam és a szakemberek mintaszerű együttműködése folytán. !>. e. Vasárnap, 1967. áprili. I«. DÉL-MAGYARORSZÁG 0