Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

Az új országgyűlés Hétmilliónál több választópolgár bizalmának kifejezője az új országgyűlés, amely — mint tegnap jelentettük — ünnepélyesen megalakult, megválasztotta tisztségviselőit. az Elnöki Tanács és a kormány tagjait Az ország legkülönbözőbb rétegeinek bizalmát biró 349 képviselő első közös tevékenysége is a munka jegyében zajlott le, sőt konkrétan megfogalmazást kapott, hogy a jövőben az eddiginél is hatékonyabb, tevékenyebb szerepet kíván betölteni — az egyre szélesedő szocialista demokratizmus szellemében — legfelsőbb törvényhozó szervünk. Nagyfokú felelősség és körültekintés jellemezte a parlament munkáját, amikor megszavazta állami vezetőinket, az Elnöki Tanács és a kormány tagjait. Ezzel együtt megható és szép percek-nek lehettünk tanúi az alakuló ülésszakon. Azokban a percekben, amikor az országgyűlés köszönetét fejezte ki egy nagymultú, küzdelmes életű államférfinak: az államelnöki posztról leköszönő Dobi Istvánnak. Az országgyűlés elnöke valóban az egész képviselőház és általa az egész magyar nép érzését, elismerését, szeretetét tolmácsolta, indítványozva Dobi István munkásságának, érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését Ez a személyének szóló elismerés egyben annak a szellemnek a megnyilvánulása is, amely nagy vagy kisebb posztokon egyaránt számontartja és megbecsüli a népért, a szocializmusért folytatott kiemelkedő munkát, áldozatokat. A percekig tartó taps ugyanakkor azt is jelentette, hogy harcosaink több évtizedes munkásságának értékes tapasztalataira számítanak a maiak, a korban, erőben fiatalabbak. Számítanak eddigi államelnökünkre is, hogy egészségi állapotának, erejének lehetőségei szerint —úgy is mint a párt Központi Bizottságának, a -"köztársaság Elnöki Tanácsának tagja — segítse továbbra is a magyar népet a közös erőfeszítésekben. Mennyire elgondolkodtató és csaknem szímbólikus a Dobi István helyébe lépő Losonczi Pál életpályája is. Ismeretes, hogy eddigi földművelésügyi miniszterünk a felszabaduláskor szegényparaszt, mezőgazdasági munkás volt, aki a néphatalom egyik első tettével, a földreformmal jutott földhöz, majd az elsők között ismerte fel az élet fejlődésének parancsát, alakított termelőszövetkezetet, és vált nagyhírű, nagytudású tagjává a szövetkezeti mozgalomnak. Most a munkás-paraszt hatalom egyik legfőbb vezető megtestesítőjeként saját életútjával is jelképezi azt a mérhetetlen féjlődést, amelyet az elmúlt két évtizedben az egész magyar nép, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és velük együtt az értelmiség, a kisemberek tömege tett meg. Hozzá hasonlóan ezúttal is kivétel nélkül olyan emberek, olyan vezetők kaptak magas megbízatásokat, aki!, néphűségükkel, politikai, emberi helytállásukkal és a mai időkbe.: "zükséges magasszintű szakmai felkészültségükkel eleget tudnak tenni az elkövetkező idők feladatainak. Melyek ezek a feladatok? Milyen célkitűzések szolgálatában kell tevékenykednie az új kormánynak? Ezek a kérdések más viszonyok között, tőkés országokban többnyire szorongással színeződnek, mert ki tudja pontosan, mit akar az új kormány. Nálunk a kétség legkisebb árnyalata sem fűződhet ehhez az eseményhez, hiszen a program ma is éppen olyan világos és egyértelmű, mint amikor a választók szavazatukat adták rá. így fogalmazta most ezt meg miniszterelnökünk: „Nincs szükség új politikai célkitűzések meghatározására. A következő időszakban önökkel együtt azon dolgozunk, hogy megoldjuk pártunk IX. kongresszusának határozataiból adódó feladatokat, megerősítsük a Hazafias Népfront programját és elérjük a választási felhívásban meghirdetett célokat." Az alapvető cél tehát adott: a szocializmus további építése, s ennek gyakorlati eszköze az ötéves tervben meghatározott feladatok összessége, az éves terv teljesítése. mindezekkel összefüggésben pedig új, nagy feladatként a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése. Amikor azonban arról beszélünk, hogy az új, országgyűlés, az esküjét letett új kormány politikája és programja változatlan, akkor egyáltalán nem gondolunk változatlan feladatokra is. Életünk fejlődése az új, a növekvő igények számos területen változóan, új keretek között, újszerűen szabják meg a feladatokat és minden szinten — a miniszterek, az alsóbb vezetők, a hétköznapok munkásainak szintjén egyaránt — növekvő helytállást, felelősséget és odaadást követelnek meg. Ez hatotta át az országgyűlés első tevékenységét is. Ha valamiben változásokról beszélünk, akkor éppen az országgyűlési munkában kerül majd erre sor. Tulajdonképpen ez sem változás, inkább fejlődés, amellyel az országgyűlés szerepe és tevékenysége mostantól kezdve tovább növekszik az ország életének irányításában. Ezt természetesnek is kell tekintenünk, mert alkotmányunk értelmében az országgyűlés hivatott a kormányzati muríka irányvonalának meghatározására, a kormány és az egész szocialista államszervezet tevékenységének ellenőrzésére. A növekvő feladatkör korábbi igényeknek felel meg. Éppen a most lezajlott választásokon megmutatkozott nagyfokú politikai érdeklődés is tanúsította, hogy a dolgozók számítanak a képviselők munkájára, komolyan veszik megbízatásukat. Az országgyűlés elnöke ezértis emlékeztette képviselőtársait arra, hogy megbízatásuknak csak akkor tudnak igazán eleget tenni, ha állandó kapcsolatot tartanak választóikkal. Ezt a fokozott tömegkapcsolatot és a képviselői munka hatékonyságát, szerepének növekedését segíti elő az a most elfogadott ügyrendi módosítás is, amely az országgyűlés állandó bizottságának létszámát jelentősen megnövelte, örömmel hallottuk bizottságokban a Csongrád megyei, szegedi választókerületekben megválasztott képviselők neveit is: összesen nyolcan vesznek részt ezekben. Országgyűlési képviselőink munkakészségét megsokszorozza az a tudat, hogy a magyar nép legjelentékenyebb többsége sorakozik fel mögöttünk. A nép, amelynek érdekében alkotják a törvényeket, vitatják meg a legcélravezetőbb megoldásokat Ez a kölcsönösség államunk egyik legnagyobb hatóereje: képviselőink a nép érdekében hozzák a törvényeket, amelyek viszont nem nélkülözhetik az ország lakosságának tevékeny támogatását. Most az elkövetkező hétköznapok során kell még erőteljesebben és alkotóan jelentkeznie annak az Imponáló egységnek, amely a választósok napján a szavazatokban fejeződött ki. Elsősorban erre célzott kormányelnökünk, amikor parlamenti beszéde végén felhívta a figyelmet: mindannyiunk számára a szorgos hétköznapi munka ideje következik. Arra utalt ezzel, hogy csak akkor számíthatunk további sikerekre, előrehaladásra, biztató terveink megvalósítására, ha valóban mindanynyian, képviselők és választók, vagyis az ország minden dolgozója közösen és együtt lát munkához. Közös akarattal, közös szívvel, odaadással és felelősséggel — a közös célért, változatlan úton. LÖKÖS ZOLTÁN VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 89. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1967. április 16. A Gazdasági Bizottság újabb határozata A vállalatok nyeresége, az anyagi érdekeltség fokozása A Gazdasági Bizottság a gazdaságirányítási reform bevezetésével összefüggésben határozatot hozott a vállalatok nyereségadójának és anyagi érdekeltségi rendszerének elveiről. Mint a Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondották, 1968. január 1-től a gazdasági élet szabályozásának egyik eszközeként a vállalatoknál új adózási formákat vezetnek be, s az adó kifizetése után fennmaradó összegeket a vállalatok tartalékalapként, továbbá részesedési és fejlesztési alapként használhatják feL A vállalatok az illetményadó, a társadalombiztosítási járulék, a forgalmi adó és az eszközlekötési járulék jövedelemelvonási formáin kívül nyereségadót, bizonyos helyeken pedig termelési adót is fizetnek. A termelési adó a vállalatoknak viszonylag szúk körét érinti. Ennek az adónak az a célja, hogy az új mechanizmusban a sajátos természeti és termelési feltételekből származó, járadék jellegű jövedelmeket elvonják. Abban az esetben is alkalmazzák, ha a társadalmi ráfordítás vagy a különösen kedvező külkereskedelmi árak aránytalanul növelik a vállalat jövedelmét. A vállalati termelési adó részletes szabályait és alkalmazásának körét azonban úgy kell meghatározni, hogy a vállalatok érdekeltek legyenek a jövedelmezőbb termékek gyártásában, hazai és külföldi értékesítésében. Valamennyi vállalatot érint a progresszív nyereségadó-rendszer, amit ugyancsak január 1-től vezetnek be. Mint elnevezése is kifejezi, ezt nyereségük után fizetik a vállalatok. Az elv az, hogy ha két vállalatnál a nyereség s az ehhez felhasznált bér és' egyéb eszköz mennyisége is azonos, akkor a nyereségadó szempontjából is egyformán bírálják el őket Ezért a nyereségadó a nyereség és a bérek, illetve a lekötött anyagi eszközök arányában változik. Arra ösztönöz tehát, hogy minél kevesebb ráfordítással, minél nagyobb nyereséget érjenek el az üzemek. Egyébként a termelési és nyereségadózási rendszer egymással és a za egyéb ár- és pénzügyi intézkedésekkel — például az állami visszatérítéssel, a beruházások finanszírozásával — úgy hangolják össze, hogy a vállalatokat érdekeltté tegyék a nyereség növelésében. A Gazdasági Bizottság irányelvei kitérnek az adózás után visszamaradó őszszegek, ezen belül a tartalékalap, a részesedési és a fejlesztési alap felhasználásának kérdéseire. A részesedési alapból kell kiegészíteni a személyi jövedelmeket ebből emelik a béreket, fizetik a prémiumokat, jutalmakat, az év végi részesedést. Ebből fedeznek egyes közvetett juttatásokat is. 1968-ban a részesedési alap induló összegének kiszámításánál az 1967-re elszámolt és esetleg a korábbi évekről tartalékolt összegeket (nyereségrészesedést, prémiumot, igazgatói alapot) kell figyelembe venni. Az iparágak közötti béraránytalanságok elkerülése érdekében 1968-ban legfeljebb négy százalékkal szabad egy-egy vállalaton belül emelni az átlagbért. Más jogcímen azonban korlátozás nélkül lehet növelni a személyi jövedelmet a részesedési alapból. A vállalatfejlesztési alap az új mechanizmusban a nyereség egy részéből és az amortizáció meghatározott hányadából jön létre. Ebből finanszírozzák a vállalati beruházásokat, beleértve a szociális és jóléti létesítményeket, ebből növelik a forgóalapot és törlesztenek különféle fejlesztési hiteleket, fizetik a kommunális adót. A nyereségből a vállalati kockázatok fedezetére tartalékalapot is létesíteni kell. Szűkség esetén ebből egészíthetik ki a részesedési és vállalatfejlesztési alapot, egyenlíthetik ki az esetleges veszteségeket. A pénzügyminiszter most készít előterjesztést arra, hogy a vállalati alapokat milyen módon lehet majd felhasználni lakásépítésre, a dolgozók lakásépítésének támogatására. Az említett adózási rendszer alkalmazásának, továbbá az alapok képzésének és felhasználásának konkrét mértékéről és módjáról az illetékes szervek próbaszámítások alapján döntenek. (MTI) A belga külügyminiszter Magyarországon Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere hivatalos látogatásra hívta meg Pierre Charles Jase Marié Harmelt, a Belga Királyság külügyminiszterét. A meghívást a belga külügyminiszter elfogadta és 1967. április 25—29. között Magyarországra látogat. Beiktatták az Aj minisztereket Szombaton e'foglalték helyüket az új miniszterek. A minisztériumok vezető beosztású dolgozói előtt a párt és a kormány vezetői méltatták a munkatársaiktól elköszönő miniszterek érdemeit és bemutatták a tárcák új vezetőit. Az Országos Tervhivatal elnökét Párdi Imrét Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Dimény Imrét Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; a pénzügyminisztert Vályi Pétert Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese iktatta be új munkakörébe. Szegedi élelmiszerek a BNV-re Szeged élelmiszeriparát gedi Paprikafeldolgozó Validén számos ismert, de szá- lalat termékei is. Elsősorban mos új termék is reprezen- a szegedi paprika képviseli tálja a Budapesti Nemzet- majd a vállalat márkáját közi Vásáron. Az élelmiszer- . „_ ipari pavilon látogatóinak , A fuszergyar egyeb termébizonyára külön érdekessé- kelt- a levesporokat is kialget jelent majd a Szegedi btJak az ipari seregszemlén Konzervgyár új, speciális ké- a gulyás-, a zöldség-, a szítményei: a konzervfagy- marhahús- és a gombakrémlalt A konzervkülönlegesség evest amelyekből bel- és méltó, de ismertebb párja- külföldre egyre nagyobb ként a híres szegedi halászlé mennyiseget gyartanak. is szerepel a kiállításon. A zöldbabbal teli üvegek mellett bemutatják majd a Yestor elnevezésű szegedi készítményt is, amelyet ételízesítőként használnak föl, töményebb formában azonban ételként is élvezhető ez a marhahús-kivonat Mint korábban mindig, a Szegedi Szalámigyár termékei most is ott lesznek a BNV-n. Híres készítményeiken, a téli és a csemege szalámin kívül kétféle turistaszalámit is kiállítanak. Üjabb termékeik közül pavilonba kerül az úgynevezett „kemping" szalámi is. Ott lesznek a Budapesti Nemzetközi Vásáron a SzeAz MSZMP Központi Bizottságának május 1-1 jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május 1„ a munkásosztály nagy nemzetközi harci seregszemléje! 3. Élejen a munkásosztály legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen és erősödjék a szocialista országok népeinek egysége! 5. Forrón köszöntjük az 50 éves szovjet hatalmat! Testvéri üdvözlet a kommunizmust épitő nagy szovjet népnek! 6. Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! 7. Éljenck -niberi haladás élén küzdő testvéri kommunista és munkáspártok! 8. El a kezekkel Vietnamtól! Éljen és győzedelmeskedjék az amerikai imperialisták ellen harcoló hős vietnami nép! 9. Éljen a népek egységes harca az imperializmus ellen! 10. Testvéri üdvözlet a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népnek! 11. Éljen a népek harca Európa biztonságáért! 12. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 13. Forró üdvözlet a harmadik ötéves terv teljesítésén dolgozó munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek! 14. Éljen dolgozó népünk vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt! 15. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! 16. Előre a IX. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért! 17. Előre az Októberi Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny sikeréért! 18. Éljen a szocializmus és a béke! Az újak úja A székesfehérvári televíziógyár konstruktőrei mindig új és új készülékkel lepik meg a vásárlókati Most az újak úja, vagy úgy is fogalmazhatnánk: a sztárok sztárja készül. A TH—672 gyártási számú Star 20-as készülék a legkorszerűbb televíziós berendezések rangjára emelkedett. Képcsöve 59 milliméter átméretű, külön magas és mélv hangsugárzója van, képmérettartója pedig automatikus.