Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-15 / 88. szám

gyebb hatáskör, nagyobb felelősség Tanácskozott az SZMT küldöttgyűlése A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa pentfken. a szegedi Tisza-szálló koncerttermében tartotta meg küldöttközgyűlését. amelyen a megye 114 ezer 560 szervezett, dolgozójának képviseletében 140 küldött, és 53 meghívott vett részt. A tanácskozás elnöki asztalánál foglalt helyett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Geréb Sándorné, a SZOT titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Mónus Gábor, a SZOT titkárságának tagja. dr. Németh Lajos, az SZMT mb. vezető titkára, Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Pozsgai István, Csongrád megyei főügyész. Oláh Mihály, az SZMT elnöke. Hoffmann Márton, az SZMT titkára, Péter Lajosné. a ÍIVDSZ Csongrád megyei bizottságának titkára és Fejes Józsefné, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár dolgozója, az SZMT tagja. A megjelenteket Hoffmann Márton, a küldöttközgyűlés elnöke üdvözölte, maid megválasztották a tanácskozás munkabizottságait. Ezután dr. Németh laios fűzött szóbeli kiegészítést az SZMT beszámolójához. amelyet a küldöttek írásban előre megkaptak. Az írásbeli és a szóbeli beszámoló sokoldalúan bemutatta Széged és Csongrád megye szakszervezeti szerveinek tevékenységét, helyzetét. Az SZMT beszámolója Az Ipar területi elhelyezkedésének javítására, az Alföld fokozott Iparosítására hozott határozatok eredményeként az elmúlt években folytatódott, sót gyorsult Szeged és Csongrád megye iparának fejlődése. 1962— 1966 között kezdte meg termelését az EMERGÉ gumigyár, a Kontakta szentesi gyáregysége, a Szegedi Ruhagyár szentesi telepe, a Szentesi Erőtakarmánygyár, a Nagylaki Rostüzem, az Epítógépjavító csongrádi üzeme és más gyártelepek. Több száz milliós költséggel bővítették az elmúlt négy év során a Szegedi Tertilműveket, a Szegedi Szalámigyárat, a Magyar Kábelmüvek szegedi gyárát, a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyárat és a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalatot Ugyancsak jelentős összeget fordítottak az elavult gyárak korszerűsítésére, így a szegedi kenderfonógyár rekonstrukciójára. Figyelemre méltó, hogy sor kerülhetett már helyiipari vállalatok felújítására és új üzemek építésére is. A Szegedi Ecset- és Seprűgyár, valamint a Szegedi Nyomda termelési színvonalban és szociális ellátottságban egyaránt megközelítette a minisztériumi ipar színvonalát. Ez az erőteljes iparfejlesztes. az új termelőberendezések, a korábbi berendezések korszerűsítése lehetővé tették azt hogy a termelés emelkedése Szegeden és Csongrád megyében meghaladja az országos átlagot, örvendetes, hogy az elmúlt négy évben olyan új ipar is meghonosodott Szeged környékén. mint a kőolaj- és földgázkitermelés. A megyében termelt ipari cikkek nemcsak hazai szükségleteket elégítenek ki, hanem jelentős részük exportra kerül. Az exportáló vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek produktumának mintegy negyedrésze jut el a külföldi piacokra. Szép eredménye az elmúlt négy évnek, hogy a növekvő termelésnél is nagyobb ütemben fokozódott az export. Lendítő erő Az ipar fejlődésével párhuzamosan növekedett a foglalkoztatottak száma is Szegeden és Csongrád megyében. A szervezett munkások taglétszáma megközelíti a 115 ezret, vagyis 17 ezerrel több. mint négv évvel ezelőtt.. Legnépesebb a mezőgazdasági dolgozók szakszervezete 14 291 taggal, maid a textilipari munkásoké következik 13 ezer 792 taggal. A tegnapi küldöttközgyűlésen tehát 115 ezer szervezett munkás nevében tanácskoztak a résztvevők, ami fémjelzi e fórum jelentőségét. A népgazdasági tervek teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti tevékenység fontos része a szocialista munkaverseny szervezése, iranyitása. Szeged és Csongrád megye szervezett dolgozói minden munkahelyen felismerték a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek és saját sorsuk alakulásának összefüggéseit: eredményesen részt vettek a napi feladatok megoldásában. Törekvéseiket, többre és jobbra irányuló szándékaikat a munkaverseny-mozgalomban való részvétellel is kifejezték. Az elmúlt négy esztendő során a munkaverseny formális vonásai halványultak és a vállalások jobban igazodtak a népgazdasági követelményekhez. Az egyéni és a kollektív munkaverseny résztvevői mar nem csupán a termelés mennyiségi növelésére, hanem a termelékenység emelésére, a minőség javítására, a selejt, csökkentésére, a termelőberendezések, gépek jobb kihasználására, egyszóval « gazdaságosságra is törekedtek. Jó kifejezője volt a versenymozgalom lendítő erejének hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára, az MSZMP IX. kongresszusára és ebben az esztendőben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. jubileumi évfordulójának tiszteletére kibontakozott nagyarányú versengés, figyelemre méltó teljesítmény-vállal ás. Az egyéni munkaverseny sikerét illusztrálja, hogy az 1962—1966-os években több mint 20 ezer dolgozó nyerte el Szegeden és Csongrád megyében a ..Kiváló dolgozó" jelvényt, illetve oklevelet, s közel ezer fiatal kapta meg a „Szakma ifjú mestere" címet. A kollektív versenyformák közül az utóbbi években erősödött, terebélyesedett a munkaverseny leghaladottabb formája, a szocialistabrigád-mozgalom. Az elmúlt évben több mint 1200 brigád 12 ezer taggal küzdött a szocialista brigád címért, s közülük 990 brigád 10 ezer tagjával el is nyerte. Számos kollektíva megkapta már a szocialista brigádok új rendszerű kitüntetését: 1966 végén 12 brigád volt tulajdonosa a bronz, 20 pedig az ezüst plakettnek. Évről évre színvonalasabb, színesebb a szocialista brigádok tevékenysége. Nincs olyan gazdasági vezető, aki ne számítana már a szocialista brigádokra, ha valamilyen komoly üzemi tennivalóról van szó. A brigádok vállalásai és azok teljesítése lehetővé teszi az üzemek termelési, fejlesztési, gazdaságossági és minőségi célkitűzéseinek realizálását. De ennél is fontosabb a szocialista brigádok tevékenységének tudatformáló, nevelő szerepe. A szocialista brigádokban szocialista módon végzett munka nemcsak az abban résztvevőket formálja, hanem kihat, a munkahelyek kisebb és nagyobb közösségeire is. Munkavédelem, munkásvédelem Az Ipari beruházásokkal egyidőben emelkedett a szociális beruházások összege is. Az új ipari üzemekben mindenütt korszerű öltözők, fürdők, étkezdek, üzemi konyhák és orvosi rendelők létesültek. A termelőberendezéseket megfelelő munkabiztonsági felszerelésekkel látták el. Mindez jó hatást gyakorol a baleseti helyzetre. a foglalkozási megbetegedések alakulására. A fejlődést ennek ellenére nefa tartják teljesnek a szakszervezeti szervek. A korszerű üzemek mellett még mindig sok. a szociális ellátottságban, munkabiztonságban elmaradott üzem és munkahely: különösen a kisebb minisztériumi vállalatoknál, a helyiiparban, az állami gazdaságokban és a kereskedelemben. Az elmúlt esztendőkben jelentősen megélénkült a szakszervezetek tevékenysége a törvényesség ellenőrzésében, a munkaügyi viták intézésében. A korábbi egyeztető bizottságok munkaügyi döntőbizottságokká alakultak át. E szervezeti változások bizonyos mértékig kihatottak a tartalmi munkára is, mert, a döntőbizottságok függősége csökkent a gazdasági vezetőktől. Közéletünk demokratizmusát, az üzemi demokrácia fejlődését jelzi a laikus bíráskodás egyik formájának. a társadalmi bíróságoknak a létrehozása. Az üzemi demokrácia egyik legfontosabb fóruma a termelési tanácskozás. E tanácskozások színvonala sokat fejlődött az elmúlt években. de még ma sem érte el a kívánt színvonalat. Az SZMT beszámolója megemlíti. hogy több helven a gazdasági vezetők visszautasítják a jogos észrevételeket, s emiatt a dolgozók is bátortalanná válnak a tanácskozásokon. Gyakori, hogy az elmondott panaszokra nem reagálnak a vezetők, de akadályozza a tanácskozások hatékonyságát a beszámolók sablonossága is. zökre. azonkívül családi pótlékra. terhességi és gyermekagyi segélyre, újabban pedig gyermekgondozási segélyre fordít. Jelentós az a pénz, amit rokkantsági és öregségi nyugdíjakra biztosítanak. Egyetlen esztendő alatt. 1966ban. csak a közvetlen társadalombiztosítási kiadásokra . (nyugdijakon kívül) több mint 260 millió forintot utalt ki a SZOT Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósága területünkön. Szeged és Csongrád megye általános fejlődését jelzi az, egészségügyi ellátás javulása is. Mint országosan, Szegeden és a megyében is (Somogyiné felvételei A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének küldöttei a tanácskozáson mekei számára. Munkásszál- felsőbb szervek segítségét lodákat hoz létre az egyedül kérte, hogy mielőbb felépülgyarapodott az üzemorvosok élő. vagy otthonuktól huza- jön a vállalat új telepheízrimn. s az üzemi rendelé- mosabb ideig távol levő dói- lye. gozók részére. Kedvezményes se.k or*!"!am"' , . áron biztosítanak üzemi ét- _ ., . A munkásokról és csalad- keztetést a munkahelyeken, \JY. f\0m0CSin tagjaikról való gondoskodás vagv az erre kijelölt venskálája szinte kimerithetet- déglátóipari cg Egeknél. S /VJ/nŐ// len. Közismert, hogy álla- hadd említsük ' a be- / munk üzemi és területi böl- számoló adatai -Imúlt rp/_ '/_ I ' csődéket, óvodákat, napközi öt év során tói unt 20 / CIÓÍUIUIUSU otthonokat tart fenn a bér- ezer dolgozó kapott kedvezőéi es fizetésből élők gyer- menyes üdülöjegyet. A vita Dr. Komócsin Mihály elvtárs. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának és a megyei tanács végrehajtó bizottságának nevében köszöntötte a küldötteket. FelA szóbeli kiegészítés Elmondta s közgyűlésen, ^^ftoj'fpárt^dil^s utana mandátumvizsgáló bi- hogy a ^^i^tmlnv" na^ra^kelte a srakszeízottság jelentést tett a koz- zetett csoportos teljesitmeny- *_ •• p pzutén gyűlésnek, majd megkezdő- bérezés tapaszta atai igen ^támít a s^ksz^vSk dött a vita. Elsőnek Csíkos jok. Hanka. György, a Mihálv, az. ÉDOSZ Csöng- KPVDSZ küldötte a keres- m„HV„lre.]THS. rád megyei bizottságának tit- kedelmi dolgozók bérezése- j™* „„ ^ Eazda_ kára kapott szót. Felszóla- nek kérdéseivel kezdte fe - ^anizmusban lásában részletesen foglalko- szólalását, majd az eleim;- *RJ[ mechanizmusban zott az élelmiszeripari üze- szerboltok számának növelé mek dolgozóinak helyzeté- sét sürgette. vei. elmondta, hogy a szo- Szö(Ji Béla, a KTSZ me- ref(,rmiaVal részletesen foa ciális ellátottság a vidéki te- gyei bizottságának köszöne- ^^ndta ho^ 'a szocialista építőmunkánkban , iiu»,t zen TiszrsegviseioKnetí azeri Szegeden támogatására politikánk megvalósításában. Hangsúia szakszervezetek szerepe és felelőssége megnő. A gazdasági mechanizmus Szociális juttatások Az SZMT beszámolója hangsúlyozza, hogy az üzemi demokrácia fontossága az új gazdasági mechanizmusban még nagyobb lesz. A fokozódó vállalati önállóság, a fokozott felelősség és a kockázatvállalás nem zárja ki. hogy növekedjék a dolgozók közvetlen és közvetett részvétele a legfontosabb döntésekben. A dolgozók egyre gyakrabban fordulnak panaszaikkal a szakszervezeti szervekhez. Ezek kivizsgálása, a sérelmek orvoslása komoly feladatokat ró rájuk. A szakszervezeti bizottságok elsősorban tanácsot adnak, de számos esetben mindjárt, intézkednek is. Ezenkívül a szakszervezetek közvetlen jogi képviseletet is biztosíthatnak tagjaiknak. A szakszervezetek általános társadalmi érdekből, de tagjaik közvetlen érdekvédelméből is széles körű tevékenységet fejtenek ki a társadalombiztosítás területén Szegeden és Csongrád megyében. Gyarapodott a társadalombiztosítási tanácsok különböző albizottságainak száma és szélesedett tevékenységük. A közép- és alapszintű társadalombiztosítási munka eredményeként gyorsult a szolgáltatások és kifizetések intézése. Hatalmas összeg az. amelyet társadalmunk.. népgazdaságunk a különböző társaaalombiztositási szolgáltatásokra: táppénzre, gyógyszerre, gyogyaszati segédeszkölephelyeken nagyon gvenge. tét tolmácsolta a szakszerve^l'fföin' ihs°Saz VeámtíL^ zeti tisztségviselőknek azért magasabb szakasz-,-n Szegeden s az átutalásos a segiteégert, amélyet a fia- i^Dtünk. - szocjai j,mu<i teltakarékbetét rendszert, hogy taloknak adták Elmondta, ep , ® szoVal,ZTTus , • „ iRiusim* 1 , . ' ,ies felepitesenek szakaszaba. ezzel is segítsenek a dolgo- hogv a szakszervezetek es a p m £át dnig0zók 1avá. zó asszonvoknak rendszeres KISZ tevékenységében meg- az pl„ nemzet fe! havi tartozásaik ki- szűnt „ régebbi rivalizáció emelkedéseért foLtatfuk A egyenlítésében. éa kitűnő az együttműködés Csontos Szabolcs, az Al- a szocialista munkaverseny VfS1nak szükségessé új von'áföldi Koolajfurasi Üzem iranyitasaban szervezeseben. sok h ^orsíteuk fejlőszegedi üzemegység dolgo- Beszelt a fiatalok kezdeme- dégünket; Felhivta , figvel. zója az olajmunkasok neve- mezeseiről, s kérte, hogy a ben köszöntötte a tanácsko- munkában és a politikai met: a szakszervezetek sokai zás résztvevőit, majd el- életben nagyobb tapaszta- segíthetnek abban, hogv a mondta. hogy gyorsított lattal rendelkező szakszerve- dolgozók megértsék a gazdaütemben halad a szegedi zeti aktívák nyújtsanak ez- sági mechanizmus reformjámedence feltárása, s egyre után is támogatást., segítse- nak szükségességét több kutat adnak át a kitér- get a KISZ szervezeteinek. Foglalknzott ^éhánv olvan melo vallalatnak. Szova tet- ökrös János, a Pedagegute. hogy az. olajmunkások sok Szakszervezetének amelvek torzitszociális ellátottsága egyelő- Csongrád megyei titkára is- .iák a gazdaságirányítási re még mostoha, de szép kolapolitikai kérdésekről be- rendszer reformjának céljait, terveik vannak a következő szélt, elemezte és értékelte g elmondta hogy a végreesztendőkre: Algyőn meg- a megkezdődött középiskolai ha1tAsnál is iehetnek aatló kezdték egv tdeiglenes mun- felvételek tapasztalatait. .., ~ . , kasszálK) építését, ahol ezer Cpr<5h sándorné. a SZOT tényezök Alíadnak dolgozó számára jut maid pékségének üdvözletét tololyan vezetők, akik nem és alap nélkül hely, de később Szegeden m^csolta a " küldöttgyűlés "ívesen barátkoznak az új1009 személyes szállodát épí- résztvevőinek. majd arrói jal, de olyan vezetők is, tenek. Foglalkozott munka- gz(Ht: az üZPrni szakszerve- akik nem számolnak a reaerő problémáikkal is, el- zet) szervek harcol iának Utásokkai mondta. hogy néhány év . . , ,vawii—7 . ", . , múlva ötezer ember dolgo- a2erl' hogy az uzarm korülmé. kockáztatnak. zik a szegedi olajmedencé- nvek. a morális légkör Ezután a szakszervezetek ben. olyanná váljon, ahol jól ér- felelőssegével foglalkozott. Farkas Józsefné. a szege- zik magukat az emberek, kérte a küldötteket, hogy gazdi textilművek szal-szerveze- Részletesen beszélt a sz.ak- dálkod.ianak jól a növekvő ti bizottságának titkára az szervezetek növekvő hatás- hatáskörrel és jogkörrel a üzemi demokráciáról be- . demokráciáról be szélt felszólalásában. Kérte a felsőbb szervek segítségét ahköréről és jogköréről, vala- szervezett munkásság erdemint az abból adódó felada- kében. Befejezésül a megye hoz. hogy mielőbb fejezzék tokról. Tombáez Sándor, az iparának fejlődéséről, a fogbe a kibővített gyár szociá- AKÖV szakszervezeti bi- lalkoztatottság helyzeterői Ü'!, Mt,e,S'?,mtn i1í fí1! zottságánsk titkára a ter- beszélt. melési tanácskozások szere- A vitát dr. Németh Lajos péröl beszélt, majd ő is a foglalta össze. Példákkal bizonyította, hogv a textilművek vezetősége mennyire szívén viseli a dolgozók érdekeit, s gondol arra is. hogy segítséget nyújtson a munkaidő utáni pihenés kellemessebbé tételéhez: hamarosan üdülőházat építenek az újszegedi Tiszaparton. Dr. Nagymihály Sándor, a közalkalmazottak küldötte arról beszélt felszólalásában. hogy a szakszervezetek milyen jogi segítséget, nyújthatnak tagjaik számára. Kiss István, az Építők. FaMegválasztották a tisztségviselőket A vita után a jelölőbizottság előterjesztette javaslatát az SZMT 47 tagjára és a számvizsgáló bizottság 5 tagjára. Ezután a küldöttek titkos szavazással megválasztottak az SZMT és a számvizsgáló bizottság tagjait. Az újonnan létrejött tanács megtartotta első ülését és és Bpitőanyagipari Dolgozók soraiból megválasztotta elnöknek Oláh Mihálvt megbiSzakszervezete Csongrád me- _ • h c,ul gyei bizottságának titkára az /Mt vezeto tttkarnak dr. Nemeth Lajost, titkárnak pedig építőmunkások helyzetével Hoffmann Mártont. Az SZMT elnökségének tagjai közé foglalkozott. Sipos Józsofflé, választotta rnáfí Ácsai Mihályt. Csikós Mihályt Juhász a Szegedi Ruhagyár küldötte Nafíy Antelt< Kiss Istvánt. dr. Kókai Jözsefet, dr Korom a szociális brigádok mun- , .... ,. _ . káiáról, azok színes, sokol- Mihályt Kovesdi Gyulát, ökrös Jánost, Péter Lajosnét es dalú tevékenységerői szólt. ózv. Santn Jánosnét. Szombat, 1967, április 1& DÉL-MAGYARORSZÁG 5