Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

a MESZOV VII. küldöttgyűlése elé Ma ül össze Csongrád megye földművesszövetkezeti mozgalmának legfelsőbb fóruma, a VII. megyei küldött­gyűlés. öt évvel ezelőtt tanácskoztak így együtt a szövet­kezeti tagok küldöttei. Akkor is, most is az volt a felada­tuk, hogy értékeljék a mozgalom által elvégzett munkát, megszabják a következő négy esztendő főbb feladatait. Ezt az értékelő, elemző munkát annál inkább el kell végezni, mert rövidesen összeül a földművesszövetkezeti mozgalom VI. kongresszusa. A megye küldöttei is ott lesznek és be­számolnak majd a végzett munkáról, a megyei küldöttgyű­lés által megjelölt főbb feladatokról. Küldöttgyűlésünk előtt a földművesszövetkezetek és a mozgalomhoz tartozó szövetkezeti szervek mór elvégezték az elmúlt öt. év munkájára vonatkozó értékelést, számve­tést. Taggyűléseken, küldöttgyűléseken beszámoltak a tag­ságnak a végzett munkáról, fogyatékosságokról, megvitat­ták a jövő legsürgősebb tennivalóit. A különböző fórumo­kon elhangzott beszámolók és hozzászólások híven tükröz­ték: a földművesszövetkezeti mozgalom a párttól, a kor­mánytól kapott feladatát, a falu növekvő igényének foko­zott kielégítését sikerrel teljesítette a megyében is. Az elmúlt öt esztendőben nagy változások tanúi vol­tunk. ' Átalakult a mezőgazdaság, s ez magában is nagyot formált a falu arculatán, meggyorsította a fejlődést. Szeré­nyen megemlékezhetünk arról, hogy a földművesszövetke­zeti mozgalom erejét nem kímélve, minden eszközzel és módon segítette ezt a nagy átalakulást. A falu meggyor­sult fejlődése komoly feladatok megoldása elé állította a földművesszövetkezeteket, miközben azok is átalakuláson mentek keresztül, feladatuk szélesedett, munkájuk tartal­ma megváltozott. A mai igényeket más módon kell kielé­gíteni, mint korábban. Kulturáltabb és magasabb színvo­nalú kereskedelmet, vendéglátást igényelnek ma a tagok és a falusi lakosság. Lényegében ez tette szükségessé az ellátás korszerű megszervezését, a kereskedelmi és vendég­látóipari bolthálózat szakosítását, korszerűsítését Elég itt utalni talán arra, hogy ebben az Időszakban a kiskereske­delmi hálózat beruházásaira 36 millió forintot, a berende­zések korszerűsítésére 9 millió forintot fordítottak a föld­művesszövetkezetek. A megyei küldöttgyűlésen bizonyára szó esik majd ar­ról az új tevékenységről, amely a két küldöttgyűlés között sokat fejlődött; ez a lakossági szolgáltatás. A földművesszö­vetkezetek ma 132 egységben folytatnak különböző kölcsön­zést, 55 felvevő helyen javítják a különböző háztartási gé­peket. Kölcsönzési készletük pedig elérte a 2 millió 300 ezer forint értéket, amellyel tagjaik és a lakosság szol­gálatára állnak. A felvásárló és értékesítő kereskedelem szintén jelen­tősen fejlődött a tsz-tagok és a földművesszövetkezeti ta­gok megelégedésére. A jelentősebb cikkféleségek közül pél­dáid vöröshagymából öt év alatt 3000 súlyvagonnal emel­kedett a felvásárlás és értékesítés. Növekedett az értékesí­tésen belül az exportarány, például a burgonya, zöldség ér­tékesítés több mint 80 százalékkal nőtt. Ez a fejlődés jelen­tősen növelte a megye szerepéi! az ország ellátásában, mert ma már az ország zöldség-gyümölcs ellátásának mintegy 20—25 százalékát megyénk adja. A földművesszövetkezetek munkájának egyik fó mérő­je a nyereség növekedése. Az elmúlt öt év alatt ebben a vonatkozásban is jelentős eredmény született, hisz 21,3 millióval növelték nyereségüket Ez a takarékos gazdálko­dásnak, a szilárd vagyonvédelemnek és a tervszerű, előre­látó, helyi gazdaságpolitikának az eredménye. A földművesszövetkezetek mellett meg kell említeni a takarékszövetkezeti mozgalom fejlődését. Ezt a legszembe­tűnőbben reprezentálja az a tény, hogy a takarékszövetke­zetek betétállománya öt év alatt 20 millióról 130 millió fo­rintra növekedett. A takarékszövetkezetek megerősödtek. Komoly segítséget nyújtottak tagjaiknak a háztáji gazda­ságok fejlesztéséhez, a lakásépítkezésekhez a különböző kölcsönfajták biztosítása útján. Pártunk, kormányunk helyes politikája alapján elért kedvező gazdasági eredményeink jó alapot biztosítottak a földművesszövetkezetek tömegszervezeti feladatainak meg­oldásához: 23 ezer új tag lépett sorainkba. Emögött jelen­tős felvilágosító és agitációs munka rejlik, amelyet a föld­művesszövetkezetek rendszeresen és állandóan végeztek. A tagok — ez a most megtartott tag-, és küldöttgyűléseken is megnyilvánult — egyre inkább magukénak érzik a föld­művesszövetkezetet és hajlandók konkrét munkával is résztvennl a feladatok megoldásában. Szép példáját adták ennek a felszabadulásunk 20. évfordulójára szervezett mun­kaversenyben, amikor a szövetkezet tagjai, választott ve­zetőségei és a dolgozók 1 millió 300 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek, amellyel szépítették saját bolt­jaikat, lényegében növelték szövetkezetük állóeszközeinek értékét A földművesszövetkezetek komoly művelődési munkát végeztek a párt ideológiai irányelveiben foglalt célkitűzé­sek megvalósítása érdekében, a Megyei Népművelési Ta­náccsal, a TIT-tel és az egyéb népművelési munkát végző szervekkel együtt 1966-ban mintegy 400 ismeretterjesztő előadást, 81 különböző ismeretterjesztő rendezvényt, 40 író­olvasó találkozót szerveztek, amely mind elősegítette az emberek tudatának formálását E cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy kitérjünk a földművesszövetkezeti mozgalom valamennyi részterületére, de a végzett munka szemléltetésére talán ennyi is elegen­dő. A jövőt illetően: az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése növeli a feladatok alapos, elemző módon történő meghatározását. Lényegében ismét új feladatok előtt áll mozgalmunk. A kereskedelmi munkában új módszereket kell alkalmazni, hogy a lakosság igényét teljesebben, még jobban ki tudjuk elégíteni, hogy a kereskedelem tényleg kereskedelem legyen. Feladataink jó végrehajtásához az objektív lehetőséget biztosítja most is a párt, a kormány helyes politikája. A választott vezető testületek tagjai, a szövetkezetek dolgozói sokat fejlődtek szakmai tudásban, hozzáértésben az elmúlt öt év alatt. így szövetkezeti mozgalmunk a maga eszközei­vel, gazdasági és mozgalmi tevékenységével, tagjaink ak­tivizálásával a gyakorlatban hajtja végre a Magyar Szoci­alista Munkáspárt IX. kongresszusa nagyszerű és felemelő célkitűzéseit _ . .„_ HUNYADKÜRTI LAJOS a MÉSZÖV igazgatóság elnöke VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 57. évfolyam, 85. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. április 12. Befejeződtek a svéd—magyar külügyminiszteri tárgyaiások Péter János meghívása Svédországba Közlemény Nilsson hivatalos látogatásáról Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere meghívására Tors­ten Nilsson, Svédország kül­ügyminisztere, felesége tár­saságában 1967. április 6— 12. között hivatalos látoga­tást tett a Magyar Népköz­társaságban. Torsten Nilsson urat fogadta Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A látogatás során Nilsson úr megbeszéléseket folyta­tott Péter János külügymi­niszterrel. A magyar és a svéd kül­ügyminiszter között lezajlott megbeszéléseken részt vet­tek: magyar részről: Szilágyi Béla külügyminiszterhelyet­tes, Beck István nagykövet, a Külügyminisztérium politi­kai főosztályának vezetője, Esztergályos Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság stock­holmi nagykövete, Ács Erzsé­bet követségi tanácsos, a Külügyminisztérium politikai főosztályának h. vezetője, Kalanovics János követségi titkár, külügyminisztériumi főelőadó; svéd részről: R. H. Berg­ström nagykövet, a külügy­minisztérium politikai főosz­tályának vezetője, Torsten Brandel, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. Gus­tav Hamilton báró, a külügy­minisztérium osztályvezetője, Erik Hággström nagykövet­ségi első titkár, F. A. Berg­strand miniszteri titkár. A szívélyes, őszinte légkör­ben lezajlott eszmecseréken a tárgyaló felek foglalkoztak a nemzetközi helyzettel, va­lamint Magyarország és Svédország kétoldalú kapcso­lataival. A miniszterek egyet­értettek abban, hogy a meg­beszélések a két ország kö­Képflnkön: Torsten Nilsson kíséretével együtt megtekintette a Kozponti Fizikai Kutató Intézetet is. A vendégeket Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, az intézet igazgatója fogadta és kala uzolta zött! kölcsönös megértést szolgálták. A tárgyaló külügyminisz­terek komoly aggodalmuknak adtak kifejezést a vietnami fejlemények miatt. Egyetér­tettek abban, hogy a háború fokozása Vietnamban tovább növeli a feszültséget és be­láthatatlan következmények­kel járhat. Éppen ezért szük­ségesnek tartják első lépés­ként a felek közötti tárgya­láshoz a VDK bombázásá­nak beszüntetését, s azt, hogy a békét az 1954. évi genfi egyezmények alapján, vala­mennyi érdekelt fél bevoná­sával, a vietnami nép ön­rendelkezési jogának bizto­sításával kell keresni, A két külügyminiszter megállapította, hogy bár Európában jelenleg egyes vonatkozásokban enyhülés mutatkozik, változatlanul fennállnak enyhülést akadá­lyozó tényezők. A két kül­ügyminiszter egyetértett ab­ban, hogy ez összeurópai biztonsági konferencia hasz­nos lehet, ha azt gondosan és ésszerűen készítik elő. Szükségesnek tartják az eu­rópai államok közötti együtt­működés fokozását, tekintet nélkül ezen országok társa­dalmi és politikai rendsze­rének különbözőségére. A két külügyminiszter tá­mogat minden olyan lépést, amely reálisan egyengeti és elősegíti a teljes és általános leszereléshez vezető utat. Hangsúlyozták az összes nuk­leáris kísérletek betiltásá­nak, a hasadó anyagok hadi célokra való termelése be­szüntetésének fontosságát. A nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozását a végső cél, az általános és tel­jes leszerelés eléréséhez. A nemzetközi helyzetet ér­tékelve a külügyminiszterek megállapították, hogy az ENSZ fontos szerepet tölt be a nemzetközi enyhülésben és ezért törekedni kell a vi­lágszervezet megerősítésére. Megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok minden területen egészsége­sen fejlődnek. További lehe­tőségek vannak magyar— svéd gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztésére is. A miniszterek egyetértet­tek abban, hogy a kétoldalú eszmecserét folytatni kell. Torsten Nilsson, Svédor­szág külügyminisztere kor­mánya megbízásából meghív­ta Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügymi­(Folytatás a 2. oldalon.) Munkaidő­csökkentés a A IX. pártkongresszus ha­tározata alapján 1968-ban nyílik lehetőség az általános munkaidő-csökkentés beveze­tésének megkezdésére. A bá­nyászati trösztökben azon­ban, amelyeknek egy vagy több üzeme szanálásra ke­rül, az ezután is tartósan termelő, vagy éppenséggel továbbfejlesztendő üzemei­ben már 1967. július 1-én megkezdhetik a munkaidő­csökkentés fokozatos beveze­tését. Ennek célja elsősor­ban a régi munkahelyükön már nem foglalkoztatható bányászok elhelyezkedésének megkönnyítése. A munkaidőt heti 48 órá­ról 44 órára lehet csökken­teni, de hogy milyen módon, azt a trösztök határozzák meg, a helyi adottságok fi­gyelembevételével. A jelek szerint általában nem a napi munkát fogják rövidíteni, hanem a legtöbb üzemben kéthetenként egy-egy sza­badnap beiktatását tervezik. Harminchárom ország jelentkezett a BNV-re A városligeti vásárváros­ban az idén már valameny­nyi pavilonhoz pormentes —< aszfalt-, illetve betonburko­latú — út vezet. A korábbi felmérések szerint a kiá'lí­tási anyag zömmel május elejétől áramlik a hazai üze­mekből, illetve külföldről a BNV-re. A BNV katalógusa az idén több mint ezerötszáz olda­lon sorolja fel a résztvevő cégeket és az általuk bemu­tatott termékeket. A kataló­gus magyar és német nyel­ven jelenik meg. az általá­nos tudnivalókat azonban oroszul, franciául és angolul is közre adják. A vásárvárosban az idán is nagyobb területet kapnak a külföldi kiállítók, mint a hazaiak. Ennek ellenére iá néhány külföldi cégnek már nem tudott helyet biztosíta­ni a vásárrendezőség. Eddig harminchárom külföldi or­szág közölte, hogy kiállító­ként részt vesz a BNV-nJ Tavaszi ízek és illatok Az újszeged) kertek virágba borultak. Ez nemcsak a tavasz örömét jelenti, de jó kony­hapénzt is hoz a virágszerető háziasszonyok­nak. Az újszegedi felvásárló telepre naponta hozzák a nárciszt, jácintot, tulipánt, zsongé­liat az asszonyok, eddig mintegy 25 ezer cso­korral értékesítettek. Buknlcz Mária átvevő éppen Rékásl Jánosné jácint csokrait dicsérte, midőn a fotoriporter megörökítette. tSomogyiné felvételei) Még újdonságszámba megy a zöldpaprika. A szegedi Felszabadulás Tsz U egházaiban für­gén szedik a kertészek a Hatvani erős-et, hogy a városi lakosságnak megfelelő meny­nyiséget juttassanak. A tavaszon mintegy 1500 négyzetméter területen termelik ezt a vitamin­dús fűszert. Maszlag Józsefné és Vanya Fe­rencné ládákba rakja a paprikát, a háttérben Bús Sándorné és Udvari Sándorné telt kosár­ral bozza az újabb szedést.

Next

/
Thumbnails
Contents