Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

a MESZOV VII. küldöttgyűlése elé Ma ül össze Csongrád megye földművesszövetkezeti mozgalmának legfelsőbb fóruma, a VII. megyei küldöttgyűlés. öt évvel ezelőtt tanácskoztak így együtt a szövetkezeti tagok küldöttei. Akkor is, most is az volt a feladatuk, hogy értékeljék a mozgalom által elvégzett munkát, megszabják a következő négy esztendő főbb feladatait. Ezt az értékelő, elemző munkát annál inkább el kell végezni, mert rövidesen összeül a földművesszövetkezeti mozgalom VI. kongresszusa. A megye küldöttei is ott lesznek és beszámolnak majd a végzett munkáról, a megyei küldöttgyűlés által megjelölt főbb feladatokról. Küldöttgyűlésünk előtt a földművesszövetkezetek és a mozgalomhoz tartozó szövetkezeti szervek mór elvégezték az elmúlt öt. év munkájára vonatkozó értékelést, számvetést. Taggyűléseken, küldöttgyűléseken beszámoltak a tagságnak a végzett munkáról, fogyatékosságokról, megvitatták a jövő legsürgősebb tennivalóit. A különböző fórumokon elhangzott beszámolók és hozzászólások híven tükrözték: a földművesszövetkezeti mozgalom a párttól, a kormánytól kapott feladatát, a falu növekvő igényének fokozott kielégítését sikerrel teljesítette a megyében is. Az elmúlt öt esztendőben nagy változások tanúi voltunk. ' Átalakult a mezőgazdaság, s ez magában is nagyot formált a falu arculatán, meggyorsította a fejlődést. Szerényen megemlékezhetünk arról, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom erejét nem kímélve, minden eszközzel és módon segítette ezt a nagy átalakulást. A falu meggyorsult fejlődése komoly feladatok megoldása elé állította a földművesszövetkezeteket, miközben azok is átalakuláson mentek keresztül, feladatuk szélesedett, munkájuk tartalma megváltozott. A mai igényeket más módon kell kielégíteni, mint korábban. Kulturáltabb és magasabb színvonalú kereskedelmet, vendéglátást igényelnek ma a tagok és a falusi lakosság. Lényegében ez tette szükségessé az ellátás korszerű megszervezését, a kereskedelmi és vendéglátóipari bolthálózat szakosítását, korszerűsítését Elég itt utalni talán arra, hogy ebben az Időszakban a kiskereskedelmi hálózat beruházásaira 36 millió forintot, a berendezések korszerűsítésére 9 millió forintot fordítottak a földművesszövetkezetek. A megyei küldöttgyűlésen bizonyára szó esik majd arról az új tevékenységről, amely a két küldöttgyűlés között sokat fejlődött; ez a lakossági szolgáltatás. A földművesszövetkezetek ma 132 egységben folytatnak különböző kölcsönzést, 55 felvevő helyen javítják a különböző háztartási gépeket. Kölcsönzési készletük pedig elérte a 2 millió 300 ezer forint értéket, amellyel tagjaik és a lakosság szolgálatára állnak. A felvásárló és értékesítő kereskedelem szintén jelentősen fejlődött a tsz-tagok és a földművesszövetkezeti tagok megelégedésére. A jelentősebb cikkféleségek közül példáid vöröshagymából öt év alatt 3000 súlyvagonnal emelkedett a felvásárlás és értékesítés. Növekedett az értékesítésen belül az exportarány, például a burgonya, zöldség értékesítés több mint 80 százalékkal nőtt. Ez a fejlődés jelentősen növelte a megye szerepéi! az ország ellátásában, mert ma már az ország zöldség-gyümölcs ellátásának mintegy 20—25 százalékát megyénk adja. A földművesszövetkezetek munkájának egyik fó mérője a nyereség növekedése. Az elmúlt öt év alatt ebben a vonatkozásban is jelentős eredmény született, hisz 21,3 millióval növelték nyereségüket Ez a takarékos gazdálkodásnak, a szilárd vagyonvédelemnek és a tervszerű, előrelátó, helyi gazdaságpolitikának az eredménye. A földművesszövetkezetek mellett meg kell említeni a takarékszövetkezeti mozgalom fejlődését. Ezt a legszembetűnőbben reprezentálja az a tény, hogy a takarékszövetkezetek betétállománya öt év alatt 20 millióról 130 millió forintra növekedett. A takarékszövetkezetek megerősödtek. Komoly segítséget nyújtottak tagjaiknak a háztáji gazdaságok fejlesztéséhez, a lakásépítkezésekhez a különböző kölcsönfajták biztosítása útján. Pártunk, kormányunk helyes politikája alapján elért kedvező gazdasági eredményeink jó alapot biztosítottak a földművesszövetkezetek tömegszervezeti feladatainak megoldásához: 23 ezer új tag lépett sorainkba. Emögött jelentős felvilágosító és agitációs munka rejlik, amelyet a földművesszövetkezetek rendszeresen és állandóan végeztek. A tagok — ez a most megtartott tag-, és küldöttgyűléseken is megnyilvánult — egyre inkább magukénak érzik a földművesszövetkezetet és hajlandók konkrét munkával is résztvennl a feladatok megoldásában. Szép példáját adták ennek a felszabadulásunk 20. évfordulójára szervezett munkaversenyben, amikor a szövetkezet tagjai, választott vezetőségei és a dolgozók 1 millió 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, amellyel szépítették saját boltjaikat, lényegében növelték szövetkezetük állóeszközeinek értékét A földművesszövetkezetek komoly művelődési munkát végeztek a párt ideológiai irányelveiben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a Megyei Népművelési Tanáccsal, a TIT-tel és az egyéb népművelési munkát végző szervekkel együtt 1966-ban mintegy 400 ismeretterjesztő előadást, 81 különböző ismeretterjesztő rendezvényt, 40 íróolvasó találkozót szerveztek, amely mind elősegítette az emberek tudatának formálását E cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy kitérjünk a földművesszövetkezeti mozgalom valamennyi részterületére, de a végzett munka szemléltetésére talán ennyi is elegendő. A jövőt illetően: az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése növeli a feladatok alapos, elemző módon történő meghatározását. Lényegében ismét új feladatok előtt áll mozgalmunk. A kereskedelmi munkában új módszereket kell alkalmazni, hogy a lakosság igényét teljesebben, még jobban ki tudjuk elégíteni, hogy a kereskedelem tényleg kereskedelem legyen. Feladataink jó végrehajtásához az objektív lehetőséget biztosítja most is a párt, a kormány helyes politikája. A választott vezető testületek tagjai, a szövetkezetek dolgozói sokat fejlődtek szakmai tudásban, hozzáértésben az elmúlt öt év alatt. így szövetkezeti mozgalmunk a maga eszközeivel, gazdasági és mozgalmi tevékenységével, tagjaink aktivizálásával a gyakorlatban hajtja végre a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa nagyszerű és felemelő célkitűzéseit _ . .„_ HUNYADKÜRTI LAJOS a MÉSZÖV igazgatóság elnöke VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 57. évfolyam, 85. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. április 12. Befejeződtek a svéd—magyar külügyminiszteri tárgyaiások Péter János meghívása Svédországba Közlemény Nilsson hivatalos látogatásáról Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere meghívására Torsten Nilsson, Svédország külügyminisztere, felesége társaságában 1967. április 6— 12. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Torsten Nilsson urat fogadta Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A látogatás során Nilsson úr megbeszéléseket folytatott Péter János külügyminiszterrel. A magyar és a svéd külügyminiszter között lezajlott megbeszéléseken részt vettek: magyar részről: Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, Beck István nagykövet, a Külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság stockholmi nagykövete, Ács Erzsébet követségi tanácsos, a Külügyminisztérium politikai főosztályának h. vezetője, Kalanovics János követségi titkár, külügyminisztériumi főelőadó; svéd részről: R. H. Bergström nagykövet, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Torsten Brandel, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. Gustav Hamilton báró, a külügyminisztérium osztályvezetője, Erik Hággström nagykövetségi első titkár, F. A. Bergstrand miniszteri titkár. A szívélyes, őszinte légkörben lezajlott eszmecseréken a tárgyaló felek foglalkoztak a nemzetközi helyzettel, valamint Magyarország és Svédország kétoldalú kapcsolataival. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a megbeszélések a két ország köKépflnkön: Torsten Nilsson kíséretével együtt megtekintette a Kozponti Fizikai Kutató Intézetet is. A vendégeket Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, az intézet igazgatója fogadta és kala uzolta zött! kölcsönös megértést szolgálták. A tárgyaló külügyminiszterek komoly aggodalmuknak adtak kifejezést a vietnami fejlemények miatt. Egyetértettek abban, hogy a háború fokozása Vietnamban tovább növeli a feszültséget és beláthatatlan következményekkel járhat. Éppen ezért szükségesnek tartják első lépésként a felek közötti tárgyaláshoz a VDK bombázásának beszüntetését, s azt, hogy a békét az 1954. évi genfi egyezmények alapján, valamennyi érdekelt fél bevonásával, a vietnami nép önrendelkezési jogának biztosításával kell keresni, A két külügyminiszter megállapította, hogy bár Európában jelenleg egyes vonatkozásokban enyhülés mutatkozik, változatlanul fennállnak enyhülést akadályozó tényezők. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy ez összeurópai biztonsági konferencia hasznos lehet, ha azt gondosan és ésszerűen készítik elő. Szükségesnek tartják az európai államok közötti együttműködés fokozását, tekintet nélkül ezen országok társadalmi és politikai rendszerének különbözőségére. A két külügyminiszter támogat minden olyan lépést, amely reálisan egyengeti és elősegíti a teljes és általános leszereléshez vezető utat. Hangsúlyozták az összes nukleáris kísérletek betiltásának, a hasadó anyagok hadi célokra való termelése beszüntetésének fontosságát. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását a végső cél, az általános és teljes leszerelés eléréséhez. A nemzetközi helyzetet értékelve a külügyminiszterek megállapították, hogy az ENSZ fontos szerepet tölt be a nemzetközi enyhülésben és ezért törekedni kell a világszervezet megerősítésére. Megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok minden területen egészségesen fejlődnek. További lehetőségek vannak magyar— svéd gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztésére is. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú eszmecserét folytatni kell. Torsten Nilsson, Svédország külügyminisztere kormánya megbízásából meghívta Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügymi(Folytatás a 2. oldalon.) Munkaidőcsökkentés a A IX. pártkongresszus határozata alapján 1968-ban nyílik lehetőség az általános munkaidő-csökkentés bevezetésének megkezdésére. A bányászati trösztökben azonban, amelyeknek egy vagy több üzeme szanálásra kerül, az ezután is tartósan termelő, vagy éppenséggel továbbfejlesztendő üzemeiben már 1967. július 1-én megkezdhetik a munkaidőcsökkentés fokozatos bevezetését. Ennek célja elsősorban a régi munkahelyükön már nem foglalkoztatható bányászok elhelyezkedésének megkönnyítése. A munkaidőt heti 48 óráról 44 órára lehet csökkenteni, de hogy milyen módon, azt a trösztök határozzák meg, a helyi adottságok figyelembevételével. A jelek szerint általában nem a napi munkát fogják rövidíteni, hanem a legtöbb üzemben kéthetenként egy-egy szabadnap beiktatását tervezik. Harminchárom ország jelentkezett a BNV-re A városligeti vásárvárosban az idén már valamenynyi pavilonhoz pormentes —< aszfalt-, illetve betonburkolatú — út vezet. A korábbi felmérések szerint a kiá'lítási anyag zömmel május elejétől áramlik a hazai üzemekből, illetve külföldről a BNV-re. A BNV katalógusa az idén több mint ezerötszáz oldalon sorolja fel a résztvevő cégeket és az általuk bemutatott termékeket. A katalógus magyar és német nyelven jelenik meg. az általános tudnivalókat azonban oroszul, franciául és angolul is közre adják. A vásárvárosban az idán is nagyobb területet kapnak a külföldi kiállítók, mint a hazaiak. Ennek ellenére iá néhány külföldi cégnek már nem tudott helyet biztosítani a vásárrendezőség. Eddig harminchárom külföldi ország közölte, hogy kiállítóként részt vesz a BNV-nJ Tavaszi ízek és illatok Az újszeged) kertek virágba borultak. Ez nemcsak a tavasz örömét jelenti, de jó konyhapénzt is hoz a virágszerető háziasszonyoknak. Az újszegedi felvásárló telepre naponta hozzák a nárciszt, jácintot, tulipánt, zsongéliat az asszonyok, eddig mintegy 25 ezer csokorral értékesítettek. Buknlcz Mária átvevő éppen Rékásl Jánosné jácint csokrait dicsérte, midőn a fotoriporter megörökítette. tSomogyiné felvételei) Még újdonságszámba megy a zöldpaprika. A szegedi Felszabadulás Tsz U egházaiban fürgén szedik a kertészek a Hatvani erős-et, hogy a városi lakosságnak megfelelő menynyiséget juttassanak. A tavaszon mintegy 1500 négyzetméter területen termelik ezt a vitamindús fűszert. Maszlag Józsefné és Vanya Ferencné ládákba rakja a paprikát, a háttérben Bús Sándorné és Udvari Sándorné telt kosárral bozza az újabb szedést.