Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-11 / 84. szám

Két egyfelvonásos Az Egyetemi Színpad bemutatója (Szilágyi Mózes felvétele) Krofcovsy Zsolt és Sajti Emese a Tűvétevőkben Mén április 21-től 30-ig is résztvwz. Elutazásuk előtt rendezik meg a franciaorszá- — vasárnap és hétfő este — gi Nancy ban az egyetemi az Ady téri egyetem nagy Picasso első magyarországi kiállítása A művész grafikái a műcsarnokban Az örökké kíváncsi, na- zait nézzük is, nyilvánvaló. „Én nem keresek, én ta­ponta megújuló, se múlttal, hogy nem a látott dolgokat lálok" — mondta egyszer Pi­se jelennel nem törődő, de másolja, de mint teremtő, casso válaszképpen egy hoz­teljes intenzitással a jelen- újraalkotja a világot. Ter- zá intézett kérdésre. Lehet, ben élő, sokarcú művész, Pi- mészeténél fogva tagadó: de hogy nem keres tudatosan, casso, mint a metszetek nem elődeit tagadja, ahogy de úgy alkot, ahogyan más mestere lép először a ma- ezt sokan mondják róla — lélegzik, eszik vagy iszik, gyar közönség elé. ezt bizonyítja a Cranach, Naponta megújuló kedvvel. Poussin témáira komponált És talál új összefüggéseket, Lenyűgöző hatású az a variációk sora —, hanem sa- eddig rejtett kapukat tár százötven lap, amely Buda- ját eiöző állításait, lázasan ki, hogy föllelje mögöttük pesten, a Műcsarnok három keresve, kutatva a megöl- új arcait az örök igazság­hatalmas termében szómba- dást a fölfedezők csillapít- nak. ton megnyílt kiállításon a hatatlan kíváncsiságával század legnagyobb képalkotó SZOmjazva az igazit, hogy zsenijének munkájáról, éle- aztán ha megtalálta, köny­terol vall. Megtalálhatjuk itt nyű szívvel lépjen újra más - mindig visszatérő, már utakra. KULKA ESZTER Vidéki amatőrfilmesek szemléje A fővárosi amatőrfilmese­ken kívül mindenki pályáz­hat a Győrben megrende­zésre kerülő vidéki amatőr­filmes szemlére. — A be­küldött filmeket a rendező bizottság nyilvános előzsüri elé bocsátja május 20—21-én. majd június 2—4 között ren­dezik meg a szemlét. Az amatőrfilmesek a Rába Mű­velődési Ház művészklubjá­ba küldhetik be filmjeiket, május 17-ig. Magyarországon első ízben kerül sor ilyen tí­pusú amatőrfilm-szemlére; szimbólummá vált alakokat és témákat: a Minotauruszt, Picasso közismerten a so­a sötétség hatalmának kép- rozatokban dolgozó, alkotó viselőjét, a galambot, abag- művész típusa, gondolatai­lyot, a bikaviadalt, a fauno- nak folyamatossága, asszo­kat és nimfákat, egy bukó- ciációs rendszere jól nyo­likus boldogságú, klasszikus mon követhető. A kiállítá­nyugalmú világ hírhozóit, a son látható sorozatok, a művész és modellje sorozat Hódolat Bacchusnak, a Bika intim muterem-interieurjeit, bacchanália, a Faunok és a táncosokat és maszkos szí- kecskék és életöröm ünnep­r.eszeket. És ez még csak a lése, ősi ösztönök fölszaba­tematikai gazdagság. Még dulásának kifejezése. Az If­kaprazatosabb az a stiláris júkor, a Fiúfej, az Olvasó sokoldalúság, amely széles Jaqueline bensőséges lírája skálán mozog a könnyed és áhítatos szépségével ragad .játékos biztonságú, klasszi- meg. Az anya és gyermek szinjátsrókhagyományos vt- e?őadóTermTben^útatták ^^.^tMa témája is gyakori, ajátf A r^riiviimM^n.Ht a szeeedi de.Koratív' .úgynevezett cur- kok es olvasmány, A kisraj­lágfesztiválját A találkozón fesztiválműsorukat a szegedi a szegedi Egyetemi Színpad közönségnek. Tűvétevők A főként az egyetemi fia­talok részéről élénk érdeklő­déssel várt est első felében Illyés Gyula népszerű pa­rasztkomédiájának, a Tűvé­tevőknek az előadását lát­hattuk. A jóhumorú, sok ele­ven, játékos ötletben, szelle­mes megoldásban gazdag be­mutató legfőbb erénye a színrevitel eredetisége. A két rendező — Padi István és Csemer Géza — mindenek­előtt arra törekedett, hogy a népszínművek rossz hagyo­mányainak még az emlékei se jelentkezzenek a produk­cióban. Ez sikerült is: sem­mi poros, édeskés népieske­dés nincs az előadásban. Jó­kedvű játékosság, friss tem­pó, pergő ritmus, a régi vá­sári komédiák jellegzetes hangulata uralja az előadást. A rendezők a színpadon be­lül egy kisebb dobogószín­padot emeltek; az éppen nem játszó szereplők e kis szín­pad körül nézőként, a komé­dia közönségeként ültek az egész előadás alatt. Felszabadult komédiázás jellemzi a közreműködők já­tékát is. Minden alakításon érzik, hogy a szereplők szí­vesen játszanak, szeretik a darabot, a szerepet és a szín­padot. Egyetlen kifogásunk van csupán: néhol túlságo­san lármás, hangos az elő­adás. Lehetséges persze, hogy csupán a bemutató iz­galma emelte meg, fokozta itt-ott a hangerőt. De akár­mi volt: nincs szükség erre a hangosságra. A közreműködök köriil a legtöbb színnel, karakterisz­tikus érzékkel talán Racs­mány Mihály (Örömapa). Nagy Endre (Vargalegény), Spán Katalin (örömanya) és természetcsen a főszereplő, Sajti Emese (Gazdáné) ját­szott. Nagyon hatásos volt Krokovay Zsolt (Gazda) sa­játos, eszköztelen humora. De jól illeszkedtek az együt­tes munkájába a többiek is: Pálfi Katalin, Dudás Kata­lin, Dékán Ildikó, Csemer Géza, Maurer Adél, Barra Anikó. Balassa Péter és Szir­tes Gábor. „ olvasmány, A kis raj villneárís kubisztikus meg- zoló, az Anya és gyermeke fogalmazásig, minden irány- című lapokon és a gyer­ban- meklélek pontos ismeretével A metszefkészftés a les- t^Tf^S flT! 65 ba~ jobb értelemben vett popu- baja*lmu "tográflán. A so­láris műfaj, hiszen lehetővé ™zat?k tegjai stllm: " ban és időben messze esnek teszi, hogy a művész mon­danivalója a műtermek és mégis mindig fol­múzeumok falai közül kisza- íedfzbető » gondolati kap­badulva közvetlenül és szé- cflat- ana?ly egymás melle les rétegekben is terjedjen utalja ölcet" — ha a széles rétegeken . „ , .„ . többnyire csak a műgyűjtő- A Z Minotaurusz az éj­ket kell értenünk. Picasso szakaban Ycgyes technikájú -Goyához és Rembrandthoz mu' egyesíti magaban Pi­hasonlóan _ nemcsak mes- ^ass0 gazdaS ,.^'mbol.kaját tere, de megújítója, gazda- és, a ""/realistákkal való gítója is a rézkarc, a litog- I°k°n„sfgáb a linóleummetszel "örnyet egy ráfi a, technikájának. Ezek az eljá­lambot tartó kezében gyermek Variáció Szünet után a világfeszti- címmel pantomim-etűdöi vál kötelező témájára írt egyfelvonásost láttuk. Ez sa­játos feltétele a találkozón való részvételnek: nem konk­rét darabot írnak elő kőtele­ző számként, hanem témát adnak meg, amelyből ma­guknak a csoportoknak kell egyfelvonásost kidolgozniok. Az idén ez a téma a követ­kező volt: két fiatal nem tud beleilleszkedni egy kö­zösségbe, megsérti a törvé­nyeket, s ebből tragédia szü­letik. Az Egyetemi Színoad ebből a témából — Paál István forgatókönyve, Imre lógusok hangzanak el. Ügy dolgozott ki. A cselekmény vakok közösségében játszó­dik, főhőse egy fiú és egy lány, akik szerelmesek egy­másba. A fiú látóvá válik, ennek következtében a kö­zösség kitaszítja magából, s a lány is elhagyja. Később ő is látóvá válik, a fiúhoz ha­sonló sors vár rá. A drámai erejű, kifejező pantomim műfaja különös: a cselekmény legkiemelke­dőbb pontjain ugyanis a sze­replők megszólalnak, s dia­Zoltán koreográfiája és ze­néje alapján — Variáció Vas-edíny szaksegédeket, betanított szakmunkásokat és egész műszakra éjjeliért felveszünk Csongrád—Békés megyei Vas-Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat. Szeged. Ba­kay Nándor u. 52. x. S. 60 207 tűnik, ez felesleges: a vilá­gos koreográfia félreérthe­tetlenül közli a cselekményt. A szereplők közül a sok­oldalú Paál István (Fiú). Spán Katalin (Lány) erőtel­jes alakítását emeljük ki. ö. L (Or ve­rások kiválóan alkalmasak ZI:U' háttérben a tenger, ha­arra, hogy egy-egy témát 3°val és halászokkal. Ehhez sorozatban elkészítsen, egy a. témához tartozik az Ülő őt foglalkoztató gondolatot lány és szendergő Minotau­minden oldalról megvilágít- rU5Z és 32 üjú által legyő­son, z°tt Minotaurusz is. De en­nél kevésbé bonyolult té­„Művészete szempontjából mák, jelenségek is fölkeltik Picasso olyasvalamihez ha- figyelmét: egy lámpa aláál­scnlít leginkább, mint egy Itíott üvegpohár csillogása, állandóan működésben levő egy kecskekoponya formája vulkán" — mondja róla ba- vagy egy csendélet palack­rálja, a költő Jaime Sabar- kai. tés. Valóban: valami hatal­mas, kifejezésre, megvalósu- A kiállítás rendezése az lásra törekvő életöröm és időbeli sorrendet és a mű­erő hatja át ezeket a kiál- faji egységeket erősen meg­lított műveket is. Picasso bontotta a lapok elhelyezó­képekben gondolkodik, szá- sével, a gondolati egység mára a világ eseményei, sa- mégis háíioritatlan maradt, ját problémái, sőt gondola- A megnyitón vendégként itt fai is vonalban, színben, tér- volt Dániel Henri Kahn­ben fogalmazódnak meg, be- weiler, a párizsi Louise Lei­nyomásai gesztusban öltenek ris galéria tulajdonosa, Pi­testet. casso régi barátja; a kiál­_ , lított művek nagy része az Ahogv egy szép női fejet f- magángyűjteményéből va­ugyanabból a nézetből sok- ,ó Szerí^eJ picJso újra szór egymásután, a kifeje- megvalósítja a reneszánsz zest mindig gazdag,tva meg- műv6szesz^ényt; festö. szob­fogalmaz ahogy a jol is- rá gráfig k51t6> sőtmég mert galambot egyik lapon dráma^ 5s ^sze^élyhen 8 kubisztikusan. a következőn teljes illúziót keltő reali­tásában, a harmadikon a repülést, a levegő közegét is érzékeltetően formálja meg: a nézőt is elkapja a világ fölfedezésének izgalma és öröme. Költemények és li­tográfiák — ez a címe a kiállítás egyik képének. Egy ülő sas. egy bagoly és egy szakállas faun feje. s oldalt Picasso kézírásával versso­rok. „Költő a festők között, festő a költők között .de mindenekelőtt emberi lény" — ezt is Sabartés mondja róla. S valóban, ha csak raj­Költészet Kapja 1967 SZEGED KÖLTÖ-VENDEGEI — SZÉP VERSEK ESTJE ÜJSZEGEDEN kezdettel kerül sor a Költészet Napja alkal­mából rendezett repre­zentatív és nagy ér­deklődéssel várt ese­ményre: a Szép Versek jíieM (Mészáros A. rajzai — Ma mi sem költünk, mi is ünnepelünk! Az Üjszegedi Novem- Papp Lajos szegedi költi ber 7 művelődési ház- és újságíró, a Szegedi Egye­ban ma kedden 7 órai tem szerkesztője. Eddig há­rom kötete jelent meg: Ki­kiáltó, Friss szélben és Áramlások. Verseiben mély líraisággal, nagy formai készséggel beszél a közélet és a mai ifjúság problémái­= címmel meghirdetett ról. = irodalmi! estre Ismert, j^j, Zuzsa költ6 = nepszeru koltok vesz- »„,.., „ , T ' , I nek részt ezen az es- íordító- Csanádl Imrc ícle' = ten, az írók, olvasók e se®e- Műfordítói munkássá­= nagyszabású találkozó- gában különösen jelentős az S ján. A verseket kitűnő orosz klasszikusok és a 5= szegedi színészek — szovjet költők megismerte­= Falvay Klára, Hőgye tésében, népszerűsítésében = Zsuzsa. Kovács János végzett tevékenysége. Több {§ és Szabó Kálmán — tol- regény magyar nyelvre át­= mácsolják. ültetése is az ő nevéhez fű­ződik. Az irodalmi est költő- Weöres Sándor, a husza­résztvevői: dik századi magyar líra Csanádi Imre ismert líri- egyik kiemelkedő egyénisé­kus. Faluról, parasztcsalád- ge, az egyik legnagyobb ból került a Színművészeti hatású magvar költő Gver­Főiskola dramaturg szaká- mek- és ifjúkorát a Dunán­ra. Közben volt napszámos, túl több városában — Sop­tanonc és Budapesten autó- ron, Pécs, Székesfehérvár, szerelő. Három megjelent Pápa — töltötte. Meglepő­kötetében — Fölzúdul a táj, en korán, 14 éves korában Áttört egek, Hegyélen — jelentkezett először eredeti gyermekkori élményeiről, a felszabadulásról, a felszaba­dulás utáni. Károlyi Amy költő, mű­fordító, író, Weöres Sándor felesége. Legismertebb és legnépszerűbb alkotásai a hangú, különös atmoszférá­jú, nagy tehetségre valló verseivel. Első kötete 21 éves korában jelent meg, 1934-ben, s azóta tevékeny­ségét az irodalmi élet és a közönség állandó érdeklődé­felnőttek körében is nagyon se kíséri. Formai teljesít­kedvelt gyermekversei. Mű­fordítói munkássága is je­lentős. Ránky György Po­mádé király új ruhája című operájának ő írta a szöveg­könyvét. menyei káprázatosan bra­vúrosak. Weöres a verselés új lehetőségeire, módjaira mutatott példát. Műfordító! tevékenysége is mindenek­előtt ezért jelentős. Cs'sggszedök f gveiem! A csiga új ára 5,50 Ft. Átvétel Szeged. Üstö­kös u. 3 4>. Gonda. Kétszeres jelentkezés a tiszti iskolára A tiszti iskolára jelentkezés, a felvételi vizsgák napok­ban kezdődött első tapasztalairól tájékoztatták az MTI munkatársát az Egyesített Tiszti Iskola parancsnokságán. Az iskola Iránt az előző évihez képest fokozódott az érdeklődés: kétszer annyi fiatal jelentkezett, mint ahányat fel tudnak venni. A pályázók több mint 50 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A felvételi vizsgák április 22-ig tartanak. A vizsgák be­fejezése után össesítik a jelöltek eredményeit, s az elért pontszám dönti el a felvételt. A képen bájos angol Sandy Shaw az Eurovizio látható hölgy, nyerte 1967-es II győztes: világsztár táncdalfesztiválját. Szombat este a ma­gyar televízió nézői is láthatták 17 or­szág jobbára ismerel­len fiatal énekesei­nek bécsi vetélkedő­jét. Az elhangzott számok zömében a sanremói fesztiválok­ról megismert köny­nyűzenei stílus domi­nált. A legfrissebb vélemények Sandy Shaw győztes számá­nak a Viaszbaba kar­rierjéhez hasonló si­kert jósoltak. A fesz­tivál érdekességei kö­zé tartozik, hogy a monacói Ninouche (L omann B. felv.l Barelll és a luxem­burgi Vicky először szerepelt ilyen széles körű nyilvánosság előtt, a portugál Eduardo Nascimento pedig még nem is éne­kelt nagyzenekari kí­sérettel. Meglepetés az ír Sean Dumphy váratlan, de teljesen megérdemelt máso­dik helyezése, és a2 olaszok sztárjának, Claudio Villának sze­replése, akit csak a mezőny közepére rangsoroltak, A fesz­tivál az átlagosnál alig magasabb szín­vonalon mozgott, s a győzelmet Shaw sze­mélyében már befu­tott énekes, világ­sztár szerezte meg. Kedd. 1967. április U, QÍL-MAGXAAQIíSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents