Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

Kirepültek a méhek HARMINC VAGON AKAC- ÉS VEGYES VIRAGMÉZ Tizenöt szakcsoport és két nek alapján alakul az or­Bzakszövetkezet tagjai 'har- szágjáró program. Az első minc vagon méz átadására szakaszban a sövényházi, a kötöttek szerződést az idén rúzsai, a sándorfalvi és a Csongrád megyében. Egyedül kelebiai akácos erdőkben a Szegedi Méhész Szakszó- vendégeskednek a nektár­vetkezet hatszáz mázsa akác- gyűjtő hasznos rovarok, és vegyes virágméz átadásá- Ahogy fogynak a virágok a ra vállalkozott. Mivel a ta- déli országrészeken, észa­valyi szezon kedvező volt, kabbra, a később nyíló aká­már most megkezdték a szál- cosokba mennek. Nógrád- és lításokat, részben ómézzel Borsod megye hegyes-dom­tesznek eleget kötelezettsé- bos tájai jelentik az utolsó güknek. A méhcsaládok jól telel­tek és — bár az igazi tavaszi idő még késik — kirepül­tek a zümmögő családok, el­állomást. összesen hatszáz­nyolcszáz tehergépkocsi fu­varozza a többször is ván­dorútra kelő méhcsaládokat. A szerződést kötő méhészek ilyenkor szállítási kedvez­érkezett a legeltetés ideje. ménvt kapnak. Évenkint kö­Egyelore a barackosokba rülbelü] tíz-tizenkétezer méhcsaládot visznek ország­majd a füzesekbe viszik a kaptárakat A szakcsoportok .... . , a vándoroltatást előkészítő Jar° utra a megyei szakcso­taggyűléseket tartanak s en- portok és szövetkezetek. Könyvek féláron Féláron vásárolható hétfő­től az üzletekben sok ezer féle könyv; ötven százalékos árleszáll'tási akciót tartanai' április 10. és 29. között. A jelentős árkedvezmény több mint egymillió kötetet érint. Az akció nem a „divatja múlt" portéka értékesítéséi célozza, hanem azt, hogy a zsúfolt könyvraktárakban helyet teremtsenek a százá­val készülő új meg új köte­teknek. Egyben azt a célt is szolgálja a mostani akció, hogy az értéküknél fogva borsos árú kiadványokat, al­bumokat három héten át a viszonylag vékonypénzű ol­vasók — például iskolások, egyetemisták — is megsze­rezhessék gyűjteményükbe. KEREK ASZYALNAL alkoholizmusról Kitűnő jövedelemforrás Nagy állattenyésztési kedv a Felszabadulás Tsz-ben A Szegedi Felszabadulás az utódellenőrzést, s ez al- pály és svéd fehér keresz­Tsz állattenyésztését már ma kalmassá teszi a gazdaságot teződéséből származó kocát is ilyen számok fémjelzik: arra, hogy a jövőben más pedig hazai törzstenyészet­1966-ban hízott marhákat tsz-ek számára is tömegesen bői szereztek be. S az új ál­szállítottak — főként nyu- adjanak tenyészüszőket, bi- lománytól remélik a tenyész­gati exportra — 2 millió kákát. Azért is fontos ez, tés, hizlalás ugrásszerű ja­433 ezer forint értékben. A mert az ellenőrzött tenyész- vulását. Pl. az eddigi egy tejtermelés nívója immár állatok értékesítése a hízla­több éven át 3 ezer 500 li- lásnál is sokkal kifizetődőbb. Az eddigi sikerek után ter körül mozog. A közös sertéshízlalás pedig a terve­zett 3,5 millió helyett 3 millió 873 ezer forint bevé­telt biztosított tavaly. E szá­mok rendkívül imponálóak, azonban a gazdaság vezetői, szakemberei mégis úgy te­kintenek rájuk, hogy indu a fejlődés útja viszonylag si­mának látszik, azonban a dolog — mint magyarázták — korántsem egyszerű. A jelenlegi 183-as törzstehén létszámot ahhoz, hogy igazán „nagyüzemi" és gazdaságos legyen a tenyésztés, lega­lásnak, alapnak jók ezek egy lább 400-ra kellene, s lehet­igazán korszerű állattenyész- ne kiegészíteni. Ehhez azon­tó, hústermelő nagyüzem ki- ban új épületekre, komplett alakításához. szarvasmarha-tenyésztelep­re lenne szükség. Építeni mm kellene, s bármily furcsán A februári zárszámadó jT"CSf" közgyűlésen hallottam az újabb fejlesztési tervekről, az ezekkel összefüggő gon­dokról s itt kaptam az öt­letet, hogy kint a gazdaság­ban folytassuk a témát. Szilágyi Ernő, a tsz fő­mezőgazdásza és Juhász Ár­pád, főállattenyésztő nem sajnálták az időt, hogy kö­zelebbiről is bemutassák az állattenyésztés mai helyzetét, c körvonalazzák a jövőt A szövetkezetnek 186 törzskönyvezett tenyésztehe­ne van jelenleg, s már ko­rábban törzstenyésztő gaz­daságnak jelölték ki. Olyan kiváló tenyész egyedeket hova. Mert a több mint öt­ezer holdas szövetkezeti ha­tárban — miközben intenzív mezőgazdasági termelés fo­lyik — jó ütemben halad a kőolaj feltárása is. Emiatt nagyon sok terület mezőgaz­dasági művelése vált bizony­talanná. Szó van arról, hogy a tsz az algyői határrészen csereterületeket kap, azon­ban a végleges döntés még messzire látszik. S e pilla­natban senki sem tudná megmondani, mégis hova kellene helyezni az új te­nyésztelep épületeit. Emiatt kissé már türelmetlenked­nek a gazdák. Kötelességük­nek tartják, hogy az ipar kocára jutó évi kilenc vá­lasztási malac átlagot lega­lább 18-ra akarják emelni. Ebben a vállalkozásban mint partner a Csongrád megyei Állatforgalmi Vállalat is ér­dekelt. Ezért a fiaztatók átépítéséhez és a gépi be­rendezések vásárlásához 600 ezer forint kedvezményes hi­telt biztosított. A főmezőgazdász és a fő­állattenyésztő meggyőződés­sel vallják: a sertéstenyész­tésben kitűzött cél a csak­nem 100 százalékos ered­ményjavítás nem túlzás ak­kor, ha a szükséges elhe­lyezési, takarmányozási nor­mákat be tudják tartani. Hi­szen azon a jugoszláviai ál­lami birtokon, ahol az új kocákat vásárolták, több év átlagában 20,8 az egy kocára jutó évi választási átlag. S ha még nem is olyan jó, de megközelítő tartási viszonyo­kat tudnak majd biztosítani Szegeden is. gyűjtöttek itt össze a gaz- fejlődésével párhuzamosan dák többek között, mint a 139-es törzskönyvi számú „Gizi" tehén, melynek évi tejtermelése az átlagosnál jobb zsírszázalék mellett 6 ezer 705 és 6 ezer 520 kilo­gramm között váltakozik, vagy a 150-es számú „Ró­zsi", melynek eddigi legma­gasabb tejtermelése 5 ezer 703 kilogramm volt A törzs­tehenészetben az előírások­nak megfelelően folytatják emeljék saját termelésük színvonalát is. Hiszen bizo­nyos, hogy Szegeden a jövő­ben alaposan megnőnek a fogyasztás igényei. A sertéstenyészetben már az idén előbbre lépnek. Ju­goszláviából vásároltak 80 ottani „hazai fehér" fajtájú kocát, további 80 angol la­Munkasok egy iskoláért A Móra Ferenc Általános Iskola szinte évről évre ja­vításra, tatarozásra szorul, mert annyira öreg épület Sokat is költött erre az isko­lára eddig az állam és tár­sadalmi munkában a kör­nyékbeli gyárak dolgozói sokszor adták erejüket ah­hoz, hogy az oktató és ne­velő munka ebben az oktatási intézményben is zavartalan legyen. Ezt az áldozatos mun­kát egy emléktábla is doku­mentálja, amelyet még 1948­ban lepleztek le. Az idősebb munkások azóta már nyug­díjba vonultak, utódaik azon­ban ma is szívükön viselik az öreg iskola sorsát A szegedi kenderfonógyár dolgozói közül újabban a „Szabadság" asztalos-brigád végzett nagyarányú társa­dalmi munkát e tanintézet­ben. Megjavították a tanter­mek ajtajait, rendbehozták a politechnikai műhely gya­lupadjait, szerszámnyeleket, fakalapácsokat készítettek a tanulók részére. Olyan hulla­dékanyagot biztosítottak, amelyekből a tanulók a gya­korlati munkán gyakorolhat­ták a kézügyességet A poli­technikai oktatásban Oltvá­nyi János brigádvezető, to­vábbá a brigád valamennyi tagja: Juhász József, Lajkó István, Csiszár János, Mónus István. Sándor József, vala­mint Siller Lajos műszaki vezető készségesen segített a tanulóknak az egyes munka­fogások elsajátításában. Ta­nították a gyerekeket a szer­számok karbantartására, a helyes fűrészelésre, a gyalu­kések élesítésére, a munka­darabok befogására. örül ennek a segítésnek az iskola igazgatója, Takó Tiva­dar, valamint a tantestület minden egyes tagja, hiszen könnyebb úgy a munkájuk, ha azok a szülők is segítenek nekik, akiknek a gyermekei ott tanultak valamikor vagy tanulnak most is. A juhászat fejlesztése is napirenden van. A jelenlegi juhállományt saját tenyész­tésből mintegy 300-zal akar­ják szaporítani még az idén. S az ezer anyajuhból álló törzsállomány a tsz másik „aranybányájává" válik. Beszélgetésünk során vé­gig érezhettem: rendkívül nagy tetterő, cselekvőkészség él az itteni emberekben. Segítséget várnak s ezen nem milliós hiteleket érte­nek elsősorban, hanem tár­gyaláson alapuló zést, a közös ügyek folyama­tos rendezését. Csepl József A napi hírek és a közbe­széd állandó témája az alko­holizmus terjedése, illetve társadalmi veszélyessége. A fenyegető tendenciák meg­fékezésére és visszaszorítá­sára nálunk is hathatós in­tézkedések láttak napvilágot mostanában. Legutóbb a múlt év októberében az El­nöki Tanács adott ki tör­vényerejű rendeletet az al­koholistákkal kapcsolatos in­téztézkedésekről. Az alkoho­lizmus elleni küzdelem ma már társadalmi méretűvé nőtt, a közrendet és közmo­rált féltő becsületes embe­rek, a lakosság többségének széles körű összefogására serkentett. Szegeden mintegy ezer al­koholista beteget tartanak nyilván. Az eléggé széttagol­tan, gyakran csupán a kitar­tó ügybuzgalmon alapuló, ugyanakkor szegényes ob­jektív lehetőségekkel ren­delkező alkoholizmus elleni küzdelem szervezettebb, s hatósági intézkedésekkel megalapozottabb szükségét ismerte fel a Szeged Városi Vöröskereszt szervezet. Ke­rekasztal melletti beszélge­tésre hívta meg ezért mind­azokat a társadalmi aktivis­tákat, akiknek tapasztalata, javaslatai alapján hatéko­nyabb munkát lehetne vé­gezni Szegeden is az alko­holizmus ellen. Az elhang­zott megállapítások legérde­kesebbjeit közöljük. Megelőzhető és gyógyítható Dr. Kovács Béla ideggyó­gyász főorvos: A szakember sokévi ta­pasztalata alapján mondot­ta, hogy az alkaholizmus a narkomániák, szenvedély­betegségek csoportjába tar­tozik, tehát megelőzhető és gyógyítható is. Az alkohol olyan méreg, amely a sej­teket megkárosítja, az ideg­sejtek egy részét úgy pusz­títja el, hogy azok már nem képződhetnek újra. Az alko­holista szellemi nívója ezért hanyatlik, s ilyenkor mond­ják, hogy elbutul, elméjében kóros elváltozások következ­nek be. — Többszöri s egyre na­gyobb fokú alkohol fogyasz­tására az erkölcsi, esztétikai, szociális, kollektív érzelmek elvesztik hatékonyságukat Észrevétlenül, de a környe­zetnek nagyon is érzékelhe­tően kialakul a jellemtelen­ség állapota. — Az alkoholisták túlnyo­mó többsége a család, az ott­hon rendjének, kötelékeinek felbontásával, szétzülleszté­sével kezdi. Ott lép ki elő­ször a hámból, ott garázdál­kodik, ott okoz másoknak kellemetlenséget, szenvedést. — A betegség megszünte­tése, az alkoholista meggyó­gyítása orvosi feladat, mi ezt végezzük is. Szegeden úgy, ahogy tudjuk. A klinikai el­megegye- meosztály csak kisegítő sze­repet vállalhat, a rendelőin­tézeti alkoholelvonó kezelés­re kevés a lehetőség, a kór­házakban elsőrendű a szervi Minden a kirakatban? A gyermekes szülők az utóbbi hetekben kedvtelve álltak meg a gyermekcipő­boltok előtt. „Nem volt még ilyen nagy választék!" — gyönyörködtek a kirakatok­ban felhalmozott sok szép piros, fehér, opart, drapp, masnis és csatos gyermekci­pőben. Sokan a látottakon felbuzdulva kézenfogták gyermeküket, s betértek va­lamelyik gyermekcipőt áru­sító boltba. Mondjuk, első­ként talán a Lenin körúti Gabi cipőboltba. S most következett a meg­döbbenés. Ugyanis bent a kiválasztó polcokon a kira­kati cipőkből alig lehetett egy-egy párat látni. S ha vé­letlenül akadt is valamelyik­ből. éppen az a szám hiány­zott, ami a gyermeknek kel­lett. No, de sebaj, mondták az optimista szülők, s tovább mentek a Tisza Áruházba. A kirakat itt is valósággal roskadozott a sok szép diva­tos gyermekcipőtől. S bent az áruházban? Üres polcok, s még az elárusítónő kedves mosolya sem enyhítette a gyermek és a szülő szomo­rúságát, amikor kedvesen mondta: „Sajnos, csak ez az egy-két fazon van gyermek­cipőből." S most jött a rá­adás, a keresett számból itt sem volt. A vándorlás tovább tartott üzletről üzletre. Vé­gül cipő nélkül, csalódottan tértek haza, s érthetetlenül. Miért van cipő a kirakatban, s miért nincs az üzletekben? Van egy belkereskedelmi betegek gyógyítása. Az alko­holista, aki nem jut el hoz­zánk, egyre betegebb lesz, erkölcsileg mind mélyebbre csúszik, s nemegyszer ment­hetetlenül börtöntöltelék vagy öngyilkos lesz belőle. Régi szokások ellen Kiss Ferenc pszichológus tanár: — A hagyományok, a szo­kás, sokszor az ivászat szer­tartása s a jó üzleti propa­ganda alapvető indítékai az alkoholizmus gyors terjedé­sének. Közismert, hogy ná­lunk névnapot, születésnapot, esküvőt, halált kinevezést, prémiumot, kitüntetést, egy­házi és szocialista ünnepet, bárminemű változást vagy változatlanságot, örömöt es bánatot itallal „lehet" em­lékezetessé tenni. — Nemegyszer fordultak hozzám máshonnan Sze­gedre került főiskolás és egyetemista fiatalok azzal a kérdéssel, hogy hol van itt olyan nyilvános hely, ahol szórakozni, ismerősöket sze­rezni lehet, de nem kötelező inni. Ilyenkor mindig za­varban voltam. Tudok arról, hogy az ifjúság részére alko­holmentes rendezvényeket is kezdeményeztek már Sze­geden, de azok a szándékok megbuktak — jövedelmező­ség híján. Na persze, a be­léptidíjas táncos helyeken is kizárólag szeszes italra — s miért nem szendvicsre, süte­ményre, üdítőitalra? — lehet beváltani a bont? — A szenvedély ellen, mi­vel uralkodó erkölcsi állapot, rendkívül nehéz a küzdelem. Helyes lenne megváltoztatni a társas összejövetelek jelen­legi szokásait: a klubélet, a baráti, munkatársi összejö­vetelek tartalmasabbá tétele, a szocialistabrigád-mozga­lom ilyen irányban való ki­terjesztése segíthet. Ezen kívül hathatós intézkedése­ket kellene tenni a kereske­delemben, vendéglátóipar­ban, hogy gvenge alkaholtar­talmű és alkoholmentes. íz­letes. olcsó, sokféle italt hoz­zanak forgalomba. Bázis: a család, az otthon Dr. Fáy Piroska gyermek­orvos : — Babonák, régi rossz szo­kások miatt a gyermek már gyakran megszületése előtt találkozik az alkohol egész­ségromboló hatásával. Sokan azt tartják, hogy az anyá­nak teje szaporítására hasz­nos, ha rendszeresen sört fo­gyaszt, holott a tejen ke­resztül a csecsemő szerveze­tébe juttatott alkohol hátrál­tatja a fejlődést. Másutt már a csecsemőnek pálinkás ke­nyeret, piros bort adnak, hogy jó színe legyen. Évente visszatérő hagyomány a hús­véti locsolkodás, amikor a serdülő és a még kisebb gyer­mekeket is szeszes itallal kí­nálják. Most húsvét hétfőn is eszméletlen, részeg gyei­mekeket hoztak be a mentők a Tisza-partról és Kiskun­dorozsmáról, s csupán a gyors orvosi segítség men­tette meg őket a súlyosabb következményektől. — Tapasztalataim szerint a gyermek átveszi a felnőt­tek szokásait az alkoholfo­gyasztásban is, az ivást mint­egy a felnőtté válás próbá­jának tartja. Persze ezt a hi­tet sokszor táplálják is ben­ne. — Az alkoholizmus ter­jedésének megfékezését a családban kell kezdeni. Csakis az otthon harmonikus körülményei bírnak oly erő­vek amely képes a züllésnek indult családfőt vagy gyer­meket a jó útra téríteni. S ebben az anyának, a feleség­nek van felmérhetetlen sze­repe. rendelkezés, amely szerint A L " i . csak olyan árut szabad a ki- A DUll fTie'Ggágya rakatban tartani, ami meg- I „ „ 1 Dr. Farkas József rendőr­| őrnagy: található az üzletben is! H. M. A rendőri munka során a leggyakrabban találkozunk az alkoholizmus okozta bűn­esetekkel. A testi sértés, az ifjúság elleni bűntett, a köz­lekedési szabálytalanság és bűncselekmény, a tartási kö­telezettség elmulasztása, a lopás és légióképp a garáz­daság kiindulópontja az ita­lozás. — A rendőrség URH kocsi­jai hívásra, jelzésre gyorsan ott teremnek a tetthelyen. Sajnos a legtöbbször az esz­méletlenségig részeg embert nincs máshová vinni, mint a lakására, a családjához, ahol az aztán tör, zúz, verekszik, botrányt okoz, nemegyszer életveszélyesen megsérti kör­nyezete tagjait. Ezért is kel­lene mielőbb érvényt sze­rezni a rendeletnek: Szege­den is létrehozni olyan kiió­zanító állomást, ahol a szük­séges gyógykezelést meg­kaphatná a berúgott ember. Nem enyhítő körülmény Dr. Pataki Lajosné bírói — Mind a büntető, mind a polgári bíráskodásban hozott ítéletek jelentős része meg­említi a cselekmény elköve­tésénél az alkohol káros ha­tását. A legutóbbi egy esz­tendő alatt a bűntettek mi­att kiszabott jogerős ítéletek csaknem egyharmadáról, a fiatalkorúak bűncselekmé­nyeinek pedig 10 százaléká­nál kimutatható volt az ösz­szefüggés az alkoholfogyasz­tással. A polgári perekben, különösen a házasságok fel­bontásának, a család, az ott­hon szétzüllésének okai kö­zött játszik domináló szere­pet az alkohol túlzott fo­gyasztása. Mindez annak el­lenére tapasztalható, hogy jogrendünk szerint a bűn­cselekmény elkövetésének elbírálásánál nem enyhítő körülmény, hogy az ital ha­tására történt. Társadalmi összefogással Lados László, az alkohol­ellenes bizottság városi tit­kára: — A társadalmi összefo­gás eddig is eredményekkel járt az alkoholizmus elleni küzdelemben. Az üzemekben a munkakollektívák, a szak­szervezetek, a szocialista brigádok foglalkoznak az al­koholistákkal. Nem egyet közülük visszaadtak család­juknak és a munkának. A tanácsok egészségügyi ál­landó bizottságai mellett sok lelkes aktivista tevékenyke­dik s különösen szép sikere­ket értek már el a II. kerü­letben. A legfontosabb teendők Dr. Berkes Pál, a Vörös­kereszt szervezet elnöke, nyugalmazott kórházigaz­gató: — Feladatunknak tekint­jük, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemben tovább szélesítsük a társadalmi ösz­szefogást Az itt elhangzot­tak alapján kéréssel fordu­lunk az államigazgatási szer­vekhez, hogy támogassák munkánkat, szerezzenek ér­vényt az elnöki tanácsi ren­delet mielőbbi végrehajtá­sának. Még szorosabbra fűz­zük kapcsolatainkat a keres­kedelmi szervekkel és a ven­déglátóiparral, hogy egyrészt következetesebb legyen az alkohol kiszolgálását tiltó szabályrendeletek végrehaj­tása, másrészt hogy minél több és olcsóbb alkoholmen­tes italt hozzanak forgalom­ba. Közös akciót kezdemé­nyezünk az ifjúsági szerve­zetekkel alkoholmentes vagy nem kötelező fogyasztású szórakozóhelyek létrehozá­sára. S tovább folytatjuk a megelőző és felvilágosító munkát azoknak a névtelen százaknak a segítésével, akik eddig is sok züllésnek indult embert mentettek meg. K. J. Vasárnap, 1967. április 9. QUMAGIARQRSZA*

Next

/
Thumbnails
Contents