Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

Eltemették flgócsi János elvtársat Zuhogó esőben többszázan kísérték utolsó útjára tegnap a szegedi Belvárosi temető­ben Agócsi János elvtársat, a felszabadulás előtti forra­dalmi mozgalom kiemelkedő harcosát. Családtagjain, köz­vetlen hozzátartozóin kívül ott voltak, akik fél évszáza­dos mozgalmi munkájában vele vállvetve küzdöttek az elnyomás ellen, a proletárok emberi életéért és a szocia­lizmus győzelméért. Ott vol­tak a nála fiatalabbak is, akikkel a felszabadulás utá­ni több mint két évtized alatt oly nagy lelkesedéssel vett részt az új társadalmi rend megalkotásában és megszi­lárdításában. S ott voltak a legfiatalabb nemzedék kép­viselői. a szegedi iskolák ta­nulói, akiket fáradhatatlanul oktatgatott éveken át a va­sas szakma ismereteire és az ő fiatalkori politikai tevé­kenységének tapasztalataira. A ravatalnál Bódi László, az MSZMP Szeged városi Végrehajtó Bizottságának tagja, országgyűlési képvi­selő, a pártbizottság nevé­ben, a sírnál pedig Süle Já­nos, a Vasas és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége, Központi Vezető­sége és a vasas nyugdíjasok nevében mondott búcsúsza­vakat. S míg a szegedi mun­kásőrség zenekara gyászin­dulókat játszott, a frissen hantolt sírt elborították a hozzátartozók, a tisztelők, köztük Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkárának, továbbá a Csongrád megyei és a sze­gedi politikai és társadalmi szervezetek koszorúi. A gyászszertartás az Interna­cionálé hangjaival ért véget. K. 3. Juhász Gyula emiéhest Szeged nagy költőjét, a harminc éve halott Juhász Gyulát idézte az az irodalmi est, amelyet tegnap este a városi tanács művelődésügyi osztálya és a költőről elne­vezett művelődési otthon rendezett az otthon nagy­termében. Dr. Kedvessy György egyetemi tanár a Hazafias Népfront városi bi­zottsága elnökének megnyi­tója után Illyés Gyula Kos­suth-díjas költő emlékezett Juhász Gyulára. A lírai szépségű, személyes hangú vallomás a többi között han­goztatta. hogy a nagy szege­di költő rangját, tekintélyét a magyar irodalomban első­sorban a versértő közönség szeretete, elismerése vívta ki. A művelődési otthon nagytermét zsúfolásig meg­töltő közönség — melynek soraiban helyet foglalt Sik­lós János, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának tit­kára és Papp Gyula, a váro­si tanács vb elnökhelyettese is —, meleg elismeréssel fo­gadta Illyés Gyula gondolat­gazdag. tartalmas előadását. Ezután művészi műsor kö­vetkezett. Közreműködött Demjén Gyöngyvér, Kemény Klió, Kovács János, Mentes József, Szabó Kálmán a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­szei, valamint a Szakszerve­zetek Általános Munkáskóru­sa dr. Mihálka György veze­tésével, és a Szegedi Nemze­ti Színház Kamarakórusa Szalay Miklós vezényletével. Zongorán dr. Korényi Ele­mérné kísért. A közönség először hallhatta Vántus Ist­vánnak a műsorban ősbemu­tatóként elhangzott Testa­mentum című kórusművét a Kamarakórus előadásában, amelyet a fiatal szegedi ze­neszerző Juhász Gyula ha­sonló című versére írt Ma: irodalmi est az egyetemen Illyés Gyula szegedi láto­gatásának programja ma iro­dalmi esttel folytatódik. Er­re 7 órai kezdettel a tudo­mányegyetem Dugonics téri aulájában kerül sor. Az es­ten Illyés Gyula a költészet mai problémáiról előadást tart. Elkészültek a szabadféri díszlettervei A Hunyadi, a Don Carlos és a Hamlet díszlettervezőjének nyilatkozata GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA DUGÓVAL VAGY ANÉLKÜL Kerekes János szegedi ol­vasónk arról számolt be Most néhány hét óta azon­ban újabb panasz van: „Az olyan üveget, amelyikbe be­letört a dugó, sehol nem ve­szerkesztőségünkbe küldött szik vissza, különböző ren­levelében, hogy a lakosság delkezésekre hivatkoznak, kérése nyomán a sajtó addig Mi ezt nem tartjuk helyes­foglalkozott az üvegbetétek nek" — írja levélírónk, visszaváltásának problémájá- Kerekes János panaszát val, amíg végülis megoldó- tolmácsolták a Szegedi Élel­dott. Sok boltban mar gyor- miszerkiskereskedelmi Válla­san, szívesen veszik vissza iat áruforgalmi osztályveze­az üveget, nem találnak ki különböző kifogásokat Vendéglátóipari tanulók versenye ívek óta megrendezik Szegeden a másod- és har­madéves kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók ver­senyét Idén a felszolgálók versenyében — a Tisza-étte­remben — Csik Bertalan harmadéves tanuló, a Hági­étterem pincére lett első, második Zádori Zoltán szin­tén harmadéves tanuló, a Tisza Szálló felszolgálója, a harmadik pedig Mócár La­jos, a Hungária harmadéves tanulója lett. A szakácsok versenye a Tisza- és a Hági-étteremben volt Első lett Kovács János, • Hungária-étterem harmad­éves, második Kiss László, a Tisza Szálló harmadéves, harmadik pedig Szilasi Er­zsébet, a Hági-étterem har­madéves tanulója. A cukrászok a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vál­lalat Kölcsey utcai üzemé­ben mérték össze tudásukat. A győztes első, Kiss Tamás másodéves, a második ör­dögh József harmadéves, a harmadik Gyuris Károly harmadéves cukrásztanuló lett. A zsűri a három első he­lyezettnek jutalmakat s a verseny valamennyi résztve­vőjének oklevelet adott tőjének, Csikós Jánosnak. Az osztályvezető elmondta, a vállalatnál is ismert a prob­léma. Az ipar január 1-től csak a dugó nélküli üvege­ket veszi vissza. Az ÉLIKER így nem tehet egyebet, kéri a vásárlókat, szedjék ki a dugót az üvegből. GALAMBZARLAT Az újszegedi Pipacs utca és vámház környékének la­kói azt tették szóvá levelük­ben, hogy az említett utcá­ban a galambok szabadon vannak, dézsmálják a vete­ményest Az újszegediek panaszára az I. kerületi tanács szabály­sértési előadója, dr Karsai Istvánné válaszolt. Eszerint március 12. és április 12. között galambzárlat van: a szabálysértőket megbüntetik. Még több mint három hó­nap választ el bennünket jú­lius 22-től, az idei szabadté­ri játékok ünnepi nyitóelő­adásának napjától, de a szabadtéri igazgatóságának apparátusa már teljes erő­vel dolgozik a bemutatók előkészítésén. Ez a munka ugyan a nagyközönség szá­mára egyelőre még láthatat­lan, jórészt irodákban, ter­vezőállványok és tárgyaló­asztalok mellett folyik, de a siker biztosításában nyilván­valóan van olyan fontos, mint az a nagyközönség szá­mára már látható munka, mely idén május 15-én kez­dődik a dóm melletti mű­helyekben. Az elmúlt napokban a díszletterveket vitatták meg a játékok Klauzál téri igaz­gatóságán a tervezők és a műszaki szakemberek. Ez a munka tegnap fejeződött be, s ezzel — a Mojszejev­együttes vendégjátékán kí­vül—a szabadtéri minden produkciójának elkészültek a díszlettervei. Új színpadkép A Cigánybáró előkészüle­teinek e fejezetéről már be­számoltunk olvasóinknak. Hátra van még — a meg­vitatás sorrendjében — a Hunyadi, a Don Carlos és a Hamlet színpadképének ismertetése. Az idén ötödször színre kerülő Hunyadi színpadké­pét Varga Mátyás Kossuth­díjas művész tervezte. Az ő munkái voltak az eddigi díszletek is, amelyek egyéb­ként az 1959-es bemutató el­képzelésein alapultak. Az idei terv azonban „, egészen más, a közönség teljesen új színpadképpel találkozik majd. — Ezzel a díszlettel — mondta Varga Mátyás ter­vének vitája és elfogadása után — ismét közelebb léptünk a jellegzetes szabad­téri színház megteremtésé­hez. A korábbi díszletek sok tekintetben a kőszínházi stí­lus folytatásai voltak. A Hu- 3 fé DU ÍSZfét nyadi mostani díszletei ki­zárólag építészeti elemekre épül, ahogyan azt a szabad­téri stílusa megköveteli. (Siflis fehr.) Varga Mátyás (lt Szépen) bemutatja a Hunyadi László makett­jét Papp Gyulának, a városi ta nács vb elnökhelyettesének, a fesztivál Intézőbizottsága elnökének (Jobb oldalt) és Tarl János igazg atönak Festői elemek, amelyekkel a kőszínházban dolgoznak, nincsenek benne. — A színpadkép szervesen kapcsolódik a dómhoz, s tulajdonképpen nem más, mint olyan játéktér bizto­sítása a rendezőnek, Miká Andrásnak, amelyen szaba­don megvalósíthatja elkép­zeléseit A színpad közepe üres tér, köréje 3 hidat építünk, négy- és hatméte­res fesztávolsággal. Emellett emelvényeket, lépcsőket biz­tosítunk a tömegek, a sta­tisztéria látványos mozgatá­sához. Ezek az emelvények sok apró színpadra tagolják az összesen 180 négyzetmé­teres játékteret Egyetlen „ Világszép Róza" Ha azzal kezdjük: százötven eszten­deje, 1817. április 8-án született Ben­Jce Judit színésznő, nem figyel fel az olvasó. De ha azt mondjuk: 150 éve látta meg a napvilágot Laborfal­vi Róza, a magyar színháztörténet egjrik legnagyobb tragikája, művé­szetéhez méltó kegyelettel emléke­sünk rá. A két név egy és ugyanazon személyé. Édesapja, Laborfalvi Ben ke József székely nemes ember iétére 1804. február 11-én színésznek állt. be Ko­lozsvárról országjárásra induló tár­sulathoz. Mint színész, első fellépte­kor csúfosan megbukott. Ekkor gya­log elment Bécsbe. Nappal másolás­sal fogalkozott, esténként pedig lel­kesen látogatta a színházakat. Nyolc hónapot töltött a császárvárosban, majd felkészülten indult vissza Ko­lozsvárra, ahol újból szini pályára lé­pett 1815-ben búcsút mondott a színi­pályának, s Miskolcon, tanár lett Má­sodik házasságából született Judit leánya, a későbbi nagy tragika, Jó­kai hitvese. Judit korán elárulta színészi te­hetseget, s 1833-ban színpadra lépett Budán. Komlóssy Ferenc színtársulatá­nál. Művészi ideálja Déryné Széppa ­taky Roza volt, s ezért, tiszteletből és ideálja iránti nagyrabecsülésből változtatta névéit elűnevének és a Ró­za-névnek házasításával, Laborfalvi Rózára. A társulatnál játszott abban az idő­ben az országszerte hírneves Kántor­né. Diadalmas sikereit közelről fi­gyelte meg Laborfalvi Róza, aki ele­inte csak kis szerepeket; játszott 25 forint fizetés mellett Rövidesen út­nak indult a színitársulat Budáról. Székesfehérvárra tartottak. Kántor­ré nem vállalta a turnét. A bátor színigazgató a népszerű tragika sze­repét a „világszép Rózának" adta át aki megérdemelten vívta ki a mű­vészetrajongó székesfehérváriak elis­merését Budán és Pesten Mire visszatért Budára, ünnepelt színésznő volt. A Nemzeti Színház megnyitásakor mint tragika lépett a pesti közönség elé 1837. augusztus 22­én. A „Belizár"-ban Antónia szere­pében hatalmas sikert aratott. Szerepelt operában is, a korabeli szokásnak megfelelően, bár különö­sebben iskolázott énekhangja nem volt A gyönyörű alakú, nemesen egysze­rű mozdulatú, csodálatosan zengő hangú tragika sikerei tetőpontján, 1848-ban nőül ment nála nyolc évvel idősebb Jókaihoz, akit megható fél­téssel és asszonyi szeretettel követett a bujdosásban is. Házasságuk alap­jában véve boldog volt, bár Jókai sokat szenvedett feleségének szigorú­sága és váratlanul kirobbanó félté­kenységei miatt. 'és megtörten egy Borsod megyei kis faluba, Tardonára vetődött el, ahol eúlvos betegségbe esett. Amikor egé­szen magához tért, Pestről az a hír érkezett el hozzá, hogy minden ve­szély nélkül hazatérhet Ám a sze­gény bujdosó ruhája — a zord téli időhöz mérten —, nem volt épp a legkifogástalanabb állapotban. Laborfalvi Róza szomorúan nézett a férjére: — Hogy indulsz el a nagy útra, Móric, betegen, s ilyen ruhában? Gyalog is kell mennünk, s nézd. mi­lyen lyuk van a csizmádon! Befo­lyik rajta a víz! Jókai a maga keserű humorával fe­lette: — Ne törődj vele, kedvesem! Itt a másik oldalon is van épp akkora lyuk. Azon meg majd — kifolyik .,. A színműíró A bujdosó Jókai is bujdosni kényszerült Vilá­gos után. A hosszú úttól kimerülve Laborfalvi Róza 1859-ben vissza vonult a színpadtól. Egyszer Jókai baráti társaságban színműírói küzdel­meiről beszélt. Hogyan kopogtatott be a színháznál első darabjával. Az­után hozzátette: — Voltaképpen nem is lelkesített akkor, hogy színműveket írjak, ha­nem szerepeket. Szép, hatásos szere­peket a feleségemnek. A tantiém szép dolog, de a világ összes színpa­di jövedelmével nem lehet megvásá­rolni azt a boldogságot, amit akkor éreztem, amikor gondolataimat La­borfalvi Róza tolmácsolta. Néha he­tekig úgy éreztük, mintha ünnepna­pokat élnénk. Z. R, Az augusztus 13-án bemu­tatásra kerülő Verdi-opera, a Don Carlos díszletét a szintén Kossuth-díjas Fülöp Zoltán tervezte. — A szabadtéri hagyomá­nyai szerint — mondotta munkájáról a művész — a színpadkép egy alapdiszletre épül. Ez az alap az előadás kezdetétől a végéig áll, s közben csak apró elemek — szökőkút, bokrok, börtön­rács stb. — változnak ben­ne. A díszlet alapszínei: fe­hér, fekete, arany, s szere­pelnek benne az Escorialt hűen idéző elemek is. A díszlet hat játéktért foglal magában, többi között az Escorialt. Fülöp király dol­gozószobáját, a parkot, a börtönt Érdekes, modern megoldás A Hamlet díszlettervét Székely László, a Szege­di Nemzeti Színház fiatal művésze tervezte. A makett tegnapi bemutatásán részt vett műszaki szakemberek szerint érdekesen, szokatla­nul, izgalmasan modern, tel­jesen elüt a hagyományos díszletektől: a két világító­tornyon kívül 6 darab há­rom méter széles és 7 méter magas műanyaghabból épí­tett hasáb az összes disz­letelem, természetesen az apró kellékeken kívül. A Hamlet 13 képét ezeknek a monumentális hasáboknak a nyílt színen történő moz­gatásával képezik kl, ezek a habások szimbolizálják a különféle játéktereket a szobákat, bástyákat stb. — A műanyaghasábok nyíltszíni mozgatása mel­lett főképpen a világítás játszik majd szerepet a színpadkép kialakításában — mondotta Székely Lász­ló. — A színpadot ugyanis a rendező Vámos László tervel szerint két oldalról is megvilágítják, s az így kiaalkult úgynevezett utcás megvilágítású színpadkép egészen különleges hatású lesz majd. Válaszolnak az illetékesek EZUTÁN ÜGYELNEK Kibírhatatlan motorzúgás símmel adtuk közre márci­us 24-i Olvasóink írják ro­vatunkban a SZEAC-stadion környéke lakóinak panaszát az MHS motoros szakosztá­lya által csapott zaj miatt Jánoska Gergely alezredes, az MHS megyei elnöke vá­laszolt a levélíróknak: „Motoros versenyszakosz­zaktól távolabbi területen történjen." JÁR A VÁLLFA Lapunkban Vállfával címmel írtuk meg, hogy a Csöpi gyermekruha boltban nem adják oda a vásárlók­nak a kabátok árába be­kalkulált vállfákat Amint Telkes György, a Csongrád megyei Ruházati kisk«re?­kedelmi vállalat igazgatója tályunkat a Belvárosból te- frja: >iAz újságcikkben szó­vá tett jogos kifogás alap­ján fokozottabban ellen­őrizni fogjuk a megvásá­rolt ruházati cikkek tarto­zékainak pontos kiszolgálá­sát. Az ügyben mulasztást elkövető dolgozó szabálysér­tési büntetésben részesül, a ballonkabáthoz járó vállfát természetesen pótlólag is a vásárló rendelkezésére bo­csátjuk". lepítettük a városi tanács által engedélyezett Etelka sori helyiségbe, ahonnan át­szervezés miatt már elhe­lyeztük őket ugyan, de a motorok kipróbálását, já­ratását — ritkábban mint eddig — ezután is kényte­lenek vagyunk ott végezni. Természetesen ügyelünk ar­ra, hogy ez csak a lakóhá­i sioibMís mh Ms 8. 5

Next

/
Thumbnails
Contents