Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

WálUtás! nap'6 Szegedi festék tárlata Szabadkán Szabadkán, Szeged testvérvárosában. tegnap este 7 órakor, számunkra szokatlanul késői időpontban, nagy erdeklődés mellett nyílt meg a szegedi festők első szabadkai tárlata. A kiállítást és látogatóit Dévics Imre, a Szabadkai Színház igazgatója baráti szavakkal üdvözölte, majd dr. Szelesi Zoltán művészettörténész méltatta és ismertette városunk képzőművészeti múltját, a kiállítók művészi tevékenységét és a két város közötti kapcsolat hagyományait A megnyitón megjelent Szedlak Matija a szabadkai tanács elnöke, dr. Balla László a Szocialista Szövetség elnöke, Bukvic Teza a városi pártbizottság titkára. Horn Gyula a belgrádi magyar nagykövetség munkatársa és Mészáros Anna. a városi közművelődési közösség titkára. Szegedről Radnóti Tamás, a tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, Tóth Sándor szobrászművész, a művelődésügyi osztály munkatársa. Pintér József a Képzőművész Szövetség szegedi csoportjának titkára vett részt a megnyitón. A vendéglátók között szép számmal szerepeltek festők: Szilágyi Gábor, a szabadkai Képzőművész Szövetség titkára, Torok Sándor festőművész, Engi Károly a városi múzeum titkára, Winkler Imre, Balázs G. Árpád festőművészek, akikkel a szegedi közönség májusban, a szabadkaiak szegedi kiállításán találkozik majd. A megnyitó valóban baráti légkörben zajlott le, a közönség a megjelent kiállítóknak — Vinkler Lászlónak, Fontos Sándornak, Cs. Pataj Mihálynak — személyesen is elmondta véleményét, kifejezte tetszését a látottakkal kapcsolatban. A kiállított képek egyébként a Szegedi Téli Tárlat anyagából valók, a katalógusba erre az alkalomra külön lapot nyomattak a Szabadkán szereplő képek jegyzékével. Az ünnepélyes megnyitó után a képzőművészeti találkozó szervezői baráti beszélgetésre hívták Ö6sze a két város kulturális életének képviselőit az Impozáns új városháza tanácstermébe, ahol kölcsönösen beszámoltak egymásnak a szervezeti kérdésekről és az együttműködés további lehetőségeiről. A tervekkel kapcsolatban Pintér József elmondotta, hogy tárgyalásokat kezdenek a Bács-Topolyai művészteleppel kölcsönös egyéni kiállítások rendezéséről, és tervezik a vajdasági művészek meghívását az Országos Szegedi Nyári Tárlatokra is. A kiállítás Szabadkán április 31-ig marad nyitva, utána ugyanez az anyag Újvidéken kerül bemutatásra. Kulka Eszter Történelmi pillanatok Révész Tibor krónikája Károlyi Ernő tájképei Második önálló tárlata ez a Képcsarnokban rendezett kiállítás Károlyi Ernő festőművésznek, melyet tegnap délután Dér Endre, József Attila-dfjas író megnyitó beszéde adott át a közönségnek. A művész előző kiállításán is külföldről, idegen országokról vallott: csehszlovákiai és romániai képekkel mutatkozott be Budapesten, a Fényes Adolfteremben. A Szegeden bemutatott 25 kép valamiféle egyetemes derűt, majdhogynem „problémátlan" harmóniát sugároz. Ami olajjal, gouachesal, késsel itt a vászonra kerül: az a látvány, a hozzátapadó szubjektum nyugalma és a formai változatosság szintézise. Érdekes módon ötvöződnek ugyanis Károlyi képein a különböző stíluselemek. Fellelhető — talán a téma ihletéséből — a reneszánsz tiszta architektúrája, nyugalma — Sori, Tér Rómában című képek — sőt utóbbin az impressziónizmus könynvedsége is érezhető. Használja az absztrakt festészet, s a kubizmus formaelemeit, legjobb képei ezek (Ciprusok, Capri). De egyetlen képen belül is képes stíluselemeket szintézisbe hozni. Például a Sziget Rómában című festményén, mely hangulatában reneszánsz, megoldásában konstruktív, színeiben pedig Csontváry kultúrája rezonál. Károlyi nem vonultat fel bravúros technikát Collage-ai funkcionálisak, mondanivalót segítők. Ilyen a dekoratívan plasztikussá tett óratorony és Laspezia című képe, vagy az aranyragyogású. középkori áhítatot idéző sztaniol, Assisi című képén Amit ábrázol — mindenképp közérthető. Amit a képek mondanak, az a táj aktív tudomásulvétele, a figurák nélküli képen is embert idéző lírai oldottságú művészi megfogalmazás. Jakab Ágnes Churchill írta 1945. március 21-én Sztálinnak: Véleményem szerint, ha majd Németország egész északi részét elfoglaljuk, s az orosz seregek egyesülnek a mieinkkel, Hitler meg fogja kísérelni, hogy életre-halálra tovább folytassa a háborút Dél-Németországban és Ausztriában, lehetőleg fenntartva az összeköttetést az Alpokon keresztül északolaszországi hadseregével. A budapesti, most pedig a Balaton melletti könyörtelen és szívós ütközet, más előkészületekkel együtt, alátámasztja ezt a feltevést. Addig is döntő hadműveleteket várok nyugaton és északon, s kétségtelenül Önök is mihamarabb megkezdik az előnyomulást keleten ..." Mikor Churchill az idézett sorokat papírra veti, már öt napja teljes átütő sikerrel folyik a Vörös Hadsereg nyugat-magyarországi előnyomulása. Március 27-én felszabadul Kisbér, Celldömölk, Tapolca; két nappal később Szombathely, Kaposvár, Kőszeg; március 31-én Vasvár, Körmend, Szentgotthárd lakossága lélegzik fel a fasiszta elnyomás jármából. Április 4-én a Vörös Hadsereg csapatai hazánk egész területéről kiűzik a németeket és nyilas csatlósaikat. Vidéken 1945. március 15-én az Ideiglenes Kormány történelmi rendeletet adott ki: „a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltja a magyar nép évszázados álmát és birtokába veszi ősi jussát, a földet." Kiosztásra került 5 599 645 kat. hold földterület 139 875 gazdasági cseléd, 261 008 mezőgazdasági munkás, 213 930 törpebirtokos és 32 865 kisbirtokos között A földhözjuttatottak száma közel 700 000 volt. Nyilatkozat Számtalan nyilatkozat hangzott el akkoriban az országszerte felállított igazolóbizottságok előtt. Például dr. Tari László fogorvos, aki a nyilaskeresztes párt egyik vidéki vezetője volt, az alábbi nyilatkozatot adta az igazolóbizottságnak arra a kérdésre, hogy milyen egyesületnek volt tagja: — Tagja voltam a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének, a Nemzeti Munkaközpontnak, a Nyilaskeresztes Pártnak és a Sporthorgászok Egyesületének — ahol a legdemokratikusabb szellemben működtem. Budapesti körkép Április 4-én este megérkezett az ország teljes felszabadításának híre a fővárosba. ahol már lázas iramban folyt az élet és a termelés újjáépítése. Budán még karszalaggal jártak a szakállas férfiak, s ha átmerészkedtek Pestre, hátizsákot öltöttek a napi húsz kilométernyi túrához. A zsebekben ott lapultak az igazolványok, melyek szerint: X. Y. itt és itt dolgozik .. . Kérjük a hatóságokat, hogy nevezettet működésében támogassák ... Közmunka kötelezettségének eleget tett.. A fodrászok már kinyitották műhelyeiket, csak éppen a vizet kellett az udvarból behordani. A Nagykörúton virágkorát élte a pesti perzsavásár. A hídfőknél perecet és bucit, fánkot és buktát, zsömlét és rétest árultak mozgó-kúfárok. Romházak üres kirakataiban fantáziadús kalmárok vertek tanyát. Bunkerpecsétes, sokszor másoktól „átszármaztatott" köntösökben színesítették az utca-képet és ősi keleti szokás szerint hangosan kiáltozva kínálták eladó holmijaikat Műfordítás Az áprilisi napfényben sütkérező pesti ember végignézte óvóhelyet megjárt, kopott ruhatárát, azután felment a szabójához. Egyetlen megmaradt, ép ruháját szerette volna kifordíttatni. A derék mester megvizsgálta az öltönyt, azután kimondta a diagnózist: — Nagyon beteg, de talán még lehet vele valamit csinálni. — Mibe fog kerülni? — Nyolc dollár. — Kicsit drága műfordítás. Talán még Hemingvay vagy Lewis Sinclair is olcsóbban megcsinálná. — Ezeket a cégeket nem ismerem, de tessék hozzájuk vinni. Nekem akkor mindössze tíz centtel tartozik. — Miért tartozom? — A ruhavizsgálatért. Kapupénz Akkoriban rosszul álltunk még az éjszakai közbiztonNyitás előtt a vidám park Még néhány nap és ismét megnyitja kapuit Újszegeden — április 3-án délelőtt 10 órai kezdettel — a vidám park, amelyre szinte rá sem lehet ismerni, annyit fejlődött a tavalyi szezonzárás óta. Kiss Jenő, a vidám park igazgatója elmondotta, hogy beruházásként mintegy fél millió forintot költenek a park további fejlesztésére. Eltűnt a régi, rossz állapotban levő stúdió épület, amelyben azelőtt az iroda kapott helyet. Megépítették az új épületet, amelyben raktárt, öltözőt és mosdó helyiséget is berendeztek. Eddig 22 féle játék állt a szórakozó felnőttek és gyermekek rendelkezésére. Most további új szerzeménynyel gyarapodott a park: 150 ezer forintos költséggel megépült a 64 személyes hullám körforgó. Új és népszerű játékként avatják fel a nyitás napján a szerencse kereket és a lottóasztalt Az előbbi a rulett asztalhoz hasonlóan működik, s a szerencsések értékes majolikatárgyakat és játékokat nyerhetnek majd. A lottóasztal még nagyobb nyereménnyel kacsegtet: öt találat esetén egy robogót vihet haza a szerencsés nyertes — legyen gyermek vagy felnőtt E házi kivitelezésű szerkezetre 12 ezer forintot költöttek. 75 ezer forint költséggel épített egy 200 méteres útszakaszt a városgazdálkodási vállalat s ezzel minden játékhoz aszfaltút vezet most már. Sokat költöttek a park fásítására, virágosítására is. Felújították, sőt bővítették — dupla befogadó képességűre — a repülő forgót s úgy képezték kt a láncos körforgót is, hogy az 4 és fél méter magasságra emelkedjen a „repülőkkel". Két évvel ezelőtt már elkészült a szabadtéri bábszínház, s reméljük, hogy az idén megtartják a premiert is. Eddig ugyanis — nem tudni, miért — a városi bábszínház ezt a körépületet nem vette birtokába, holott a vidám park igazgatósága nem tart igényt a bábszínház bevételére, sőt arra vállalkozik, hogy a díszleteket is elkészítteti. Ennyi lehetőség, felajánlás után most már csak meg kell tartani az előadást! Tavaly 180 ezren látogatták a vidám parkot, ahol ételről és hűsítő italokról is gondoskodnak a kiskundorozsmai szélmalom birkacsárdájában. A vidám park igazgatója arra számit, hogy idén 200 ezernél is több látogatót üdvözölhetnek a gyermekek és felnőttek kedvenc szórakozóhelyén. U F. sággal. Egy fiatal újságíró késő este ment haza, az újonnan megnyílt körúti kávéházból. Már majdnem hazaért, amikor a szomszéd ház kapuja előtt megjelent két rossz kinézésű alak és tetőtől-talpig levetkőztették. Amikor a házfelügyelő kaput nyitott neki, szégyenkezve osont be: — Házmester úr, amint látja, levetkőztettek, nem tudok kapupénzt fizetni... Mire a házmester megvetően mérte végig a szerencsétlen lakót: — Jó. jó, maga már a harmadik ma este, aki ezzel a régi trükkel akarja elbliccelni a kapupénzt! Új autébusziára! Jugoszláviába Magyarország és Jugoszlávia .illetékes szervei megállapodtak abban, hogy a kishatárforgalom közlekedésének javítására új autóbuszjáratot helyeznek üzembe. Az autóbusz Szeged—Horgos —Kanizsa—Adorján—Zenta —Ada—Mohol—Becse viszonylatban közlekedik. A vonalon magyar és jugoszláv autóbuszok felváltva közlekednek. Szegedről és Becséről egyaránt mindennap 6 óra 05, 9.30 és 17.05 órakor indulnak a járatok. Menetidő 2 óra 40 perc. A MÁVAUT szegedi állomásának elővételi pénztáránál forintért is megvásárolhatók a jegyek Jugoszláviába, sőt előre meg lehet váltani visszafelé is. a járat ma. szombaton reggel közlekedik először. A kongresszusi határozatod feldolgozásáról fr a Pártélet áprilisi száma Sűrűbb tőállomány — jobb minőségű kender Országos tanácskozás Szegeden Évente 1 millió 300 ezer ban. A terméshozamok nömázsa kender és 500 ezer vetéséről, a feldolgozás kormázsa len terem az ország- szerűsítéséről tárgyaltak tegnap Szegeden a Hungária Szálló tanácskozó termében az érdekelt ipari és mezőgazdasági üzemek szakemberei. Az elmúlt év termelési versenyének értékelését Fehér Lajos, a Rostkikészítő Vállalat vezérigazgatója ismertette. A beszámolók során Péchy István, a vállalat mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta többek között, hogy elsősorban a minőség javítására kell törekedniük a gazdaságoknak vékonyabb szálú kender előállításával. Ezt célozza a tőállomány sűrítése. Ezért az idén tizenkét vagonnal több vetőmagot kaptak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a hozamok növelésére biztató kísérleteket végeznek a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói. A len- és kenderipar, valamint a mezőgazdaság közös problémáiról Marcheschi Károly, a vállalat igazgatófőmérnöke számolt be. A párt Központi Bizottsága folyóiratának e havi száma több rovatban, több írásban érinti vagy elemzi a IX. pártkongresszus határozatainak gondolatait. Wirth Ádám „A szocializmus teljes felépítésének útján" című cikkében azt foglalja össze, mivel fejlesztette tovább a kongresszus a címben megfogalmazott program elvi vonatkozásait. Megállapítja, hogy az új vonások a szocializmus saját anyagi-műszaki bázisának megteremtéséhez, a szocialista termelést viszonyok teljes kiépítéséhez, a szocialista társadalom politikai rendszerének további tökéletesítéséhez kapcsolódnak. A részletes elemző írások közül néhány megkülönböztetett figyelmet érdemel. A könnyűipar növekvő feladatairól Nagy Józsefné miniszter gazdag, sok tájékoztatást nyújtó cikkét közli a folyóirat. Az írás elemzi a már bevezetett gyermekgondozási segélyből, a tervezett 44 órás munkahétből, a gyorsan megtérülő beruházásokból, az irányítási rendszer rugalmas egyszerűsítéséből valamint a külkereskedelem és belkereskedelem kívánságainak jobb kielégítéséből adódó feladatokat. Dr. Dimény Imre. a párt KB tagja a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusát méltató cikkében megállapítja: pártunk a szövetkezeti tulajdont nem rövid időre szólónak tekinti, ezért szorgalmazza erősítését. Ezt segítik majd az összeülő kongreszszus, a megalakítandó országos tanács s a tsz-ek területi szövetségei is. Általuk szilárdul majd a szocialista demokratizmus, s társadalmunk egyik alapvető osztálya új szervezetekkel kapcsolódik a gazdaságszervező tevékenységbe. A pártszervezetek életének belső változásairól Karakas László KB-tag. Békés megyei első titkár írt. Beszámolójában elemzi a tagjelöltség megszűnéséből adódó nagyobb felelősség erősödését, a kongresszus idevonatkozó határozatának gyakorlati követelményeit. Folytatódik a Pártélet áprilisi száméban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados ünnepének előkészítése. Vértes Imre az áprilisi tézisek megjelenésének 50. évfordulójáról. Lenin egyik legrövidebb, de legemlékezetesebb művéről írt cikkében elemzi e történelmet formáló írás nemzetközi vonatkozású, gazdasági jelentőségű, a forradalom továbbfejlődését szolgáló gondolatait. N. A. Lomakin a testvérlap, a Partyijnaja Zsizny főszerkesztő-helyettese az SZKP határozatát ismerteti, amely felhív az évforduló megünneplésére. egyben beszámol a politikai és gazdasági készülődésekről, eredményekről. Egy harmadik írás a mggyar—szovjet gazdasági kapcsolatok két évtizedes eredményeit, kölcsönös hasznát fejtegeti. Propagandistáink ideológiai tevékenységgel foglalkozó pártmunkásainak számára hasznos gondolatokat ad a Kiesinger-kormány negyedéves tevékenységéről szóló írás. Méltó megemlékezést kap Révai József válogatott történelmi tanulmányainak elemzése kapcsán pártunk nemrégen elhunyt jelentős ideológusa. Az olvasó Csongrád megyei anyagot is talál a Pártélet új számában: Ágoston József, a megyei pártbizottság osztályvezetője írásában az alapszervezeti titkárok tanfolyamának tapasztalatait foglalta össze. Búcsú az ólomsoroktól Kádár Emil ma már nem ül a szedőgép mellett, ujjai nem játszanak a billentyűkön, hogy ólomsorokba öntsék az újságcikkeket. Negyvennégy évi nyomdai munka után, hatvan esztendővel a vállán, tegnap nyugdíjba vonult. Régen a nehéz sors vándorbotot kényszerített a kezébe, s ahogyan maga mondta: „négy országon át nyomdász vándorlegényként próbáltam szerencsét". Munkásélete javarésze Szegeden múlt el fölötte. A felszabadulás után, immár több mint 20 esztendeje a szegedi pártsajtó becsült munkása. Cím- és szövegbetűk sorjázó millióit szedte a Dél-Magyarországnak és a Csongrád megyei Hírlapnak. Korábban közben éjszakai munkája utáni pihenéséből elcsípve közügyekben fáradozott. Nyolc éven át Rókus lakosságát képviselte a Szeged városi tanácsnál. A nyugdíjba menőt szeretettel köszöntötték a Szegedi Nyomda Vállalat vezetői, dolgozótársai, a Csongrád megyei Hírlap és a Dél-Magyarország főszerkesztője, munkatársai. S ő fátyolos szemmel köszönte a virágot, a megbecsülés szerény ajándékait. Elbúcsúzott az ólomsoroktól, de biztos, hogy ezután is gyakran belátogat a nyomdába, mert ahogy tréfásan-komolyan megjegyezte: ..nyomdaszag nélkül nem tudok élni". M. S. Építőipari technikust keres azonnali belépéssé a Csongrád megyei Tanács Építőipari Vállalat, szeged! munkahelyre. Jelentkezés: Szegeden, Tolbuhin sgt. TS. szám alatt. x Szombat, 1967. április L QlL-MAG YARORSZÁG 5