Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

WálUtás! nap'6 Szegedi festék tárlata Szabadkán Szabadkán, Szeged test­vérvárosában. tegnap este 7 órakor, számunkra szokatla­nul késői időpontban, nagy erdeklődés mellett nyílt meg a szegedi festők első sza­badkai tárlata. A kiállítást és látogatóit Dévics Imre, a Szabadkai Színház igazgatója baráti szavakkal üdvözölte, majd dr. Szelesi Zoltán művészet­történész méltatta és ismer­tette városunk képzőművé­szeti múltját, a kiállítók mű­vészi tevékenységét és a két város közötti kapcsolat ha­gyományait A megnyitón megjelent Szedlak Matija a szabadkai tanács elnöke, dr. Balla László a Szocialista Szövet­ség elnöke, Bukvic Teza a városi pártbizottság titkára. Horn Gyula a belgrádi ma­gyar nagykövetség munka­társa és Mészáros Anna. a városi közművelődési közös­ség titkára. Szegedről Rad­nóti Tamás, a tanács műve­lődésügyi osztályának cso­portvezetője, Tóth Sándor szobrászművész, a művelő­désügyi osztály munkatársa. Pintér József a Képzőmű­vész Szövetség szegedi cso­portjának titkára vett részt a megnyitón. A vendéglátók között szép számmal szerepeltek festők: Szilágyi Gábor, a szabadkai Képzőművész Szövetség tit­kára, Torok Sándor festő­művész, Engi Károly a váro­si múzeum titkára, Winkler Imre, Balázs G. Árpád fes­tőművészek, akikkel a sze­gedi közönség májusban, a szabadkaiak szegedi kiállí­tásán találkozik majd. A megnyitó valóban ba­ráti légkörben zajlott le, a közönség a megjelent kiál­lítóknak — Vinkler László­nak, Fontos Sándornak, Cs. Pataj Mihálynak — szemé­lyesen is elmondta vélemé­nyét, kifejezte tetszését a lá­tottakkal kapcsolatban. A ki­állított képek egyébként a Szegedi Téli Tárlat anyagá­ból valók, a katalógusba er­re az alkalomra külön lapot nyomattak a Szabadkán sze­replő képek jegyzékével. Az ünnepélyes megnyitó után a képzőművészeti ta­lálkozó szervezői baráti be­szélgetésre hívták Ö6sze a két város kulturális életének képviselőit az Impozáns új városháza tanácstermébe, ahol kölcsönösen beszámol­tak egymásnak a szervezeti kérdésekről és az együttmű­ködés további lehetőségeiről. A tervekkel kapcsolatban Pintér József elmondotta, hogy tárgyalásokat kezde­nek a Bács-Topolyai mű­vészteleppel kölcsönös egyé­ni kiállítások rendezéséről, és tervezik a vajdasági mű­vészek meghívását az Orszá­gos Szegedi Nyári Tárlatok­ra is. A kiállítás Szabadkán áp­rilis 31-ig marad nyitva, utána ugyanez az anyag Új­vidéken kerül bemutatásra. Kulka Eszter Történelmi pillanatok Révész Tibor krónikája Károlyi Ernő tájképei Második önálló tárlata ez a Képcsarnokban rendezett kiállítás Károlyi Ernő festő­művésznek, melyet tegnap délután Dér Endre, József Attila-dfjas író megnyitó be­széde adott át a közönség­nek. A művész előző kiál­lításán is külföldről, idegen országokról vallott: cseh­szlovákiai és romániai ké­pekkel mutatkozott be Bu­dapesten, a Fényes Adolf­teremben. A Szegeden bemutatott 25 kép valamiféle egyetemes derűt, majdhogynem „prob­lémátlan" harmóniát sugá­roz. Ami olajjal, gouache­sal, késsel itt a vászonra kerül: az a látvány, a hoz­zátapadó szubjektum nyu­galma és a formai változa­tosság szintézise. Érdekes módon ötvöződ­nek ugyanis Károlyi képein a különböző stíluselemek. Fellelhető — talán a téma ihletéséből — a reneszánsz tiszta architektúrája, nyugal­ma — Sori, Tér Rómában című képek — sőt utóbbin az impressziónizmus köny­nvedsége is érezhető. Hasz­nálja az absztrakt festészet, s a kubizmus formaelemeit, legjobb képei ezek (Cipru­sok, Capri). De egyetlen ké­pen belül is képes stílus­elemeket szintézisbe hozni. Például a Sziget Rómában című festményén, mely hangulatában reneszánsz, megoldásában konstruktív, színeiben pedig Csontváry kultúrája rezonál. Károlyi nem vonultat fel bravúros technikát Colla­ge-ai funkcionálisak, mon­danivalót segítők. Ilyen a dekoratívan plasztikussá tett óratorony és Laspezia című képe, vagy az aranyragyogá­sú. középkori áhítatot idéző sztaniol, Assisi című képén Amit ábrázol — minden­képp közérthető. Amit a ké­pek mondanak, az a táj ak­tív tudomásulvétele, a figu­rák nélküli képen is em­bert idéző lírai oldottságú művészi megfogalmazás. Jakab Ágnes Churchill írta 1945. már­cius 21-én Sztálinnak: Véleményem szerint, ha majd Németország egész északi részét elfoglaljuk, s az orosz seregek egyesülnek a mieinkkel, Hitler meg fog­ja kísérelni, hogy életre-ha­lálra tovább folytassa a há­borút Dél-Németországban és Ausztriában, lehetőleg fenn­tartva az összeköttetést az Alpokon keresztül észak­olaszországi hadseregével. A budapesti, most pedig a Ba­laton melletti könyörtelen és szívós ütközet, más elő­készületekkel együtt, alátá­masztja ezt a feltevést. Ad­dig is döntő hadművelete­ket várok nyugaton és észa­kon, s kétségtelenül Önök is mihamarabb megkezdik az előnyomulást keleten ..." Mikor Churchill az idé­zett sorokat papírra veti, már öt napja teljes átütő sikerrel folyik a Vörös Had­sereg nyugat-magyarországi előnyomulása. Március 27-én felszabadul Kisbér, Celldömölk, Tapolca; két nappal később Szombat­hely, Kaposvár, Kőszeg; március 31-én Vasvár, Kör­mend, Szentgotthárd lakos­sága lélegzik fel a fasiszta elnyomás jármából. Április 4-én a Vörös Had­sereg csapatai hazánk egész területéről kiűzik a némete­ket és nyilas csatlósaikat. Vidéken 1945. március 15-én az Ideiglenes Kormány törté­nelmi rendeletet adott ki: „a nagybirtokrendszer meg­szüntetésével valóra váltja a magyar nép évszázados ál­mát és birtokába veszi ősi jussát, a földet." Kiosztásra került 5 599 645 kat. hold földterület 139 875 gazdasági cseléd, 261 008 me­zőgazdasági munkás, 213 930 törpebirtokos és 32 865 kis­birtokos között A földhöz­juttatottak száma közel 700 000 volt. Nyilatkozat Számtalan nyilatkozat hangzott el akkoriban az or­szágszerte felállított igazoló­bizottságok előtt. Például dr. Tari László fogorvos, aki a nyilaskeresztes párt egyik vidéki vezetője volt, az aláb­bi nyilatkozatot adta az igazolóbizottságnak arra a kérdésre, hogy milyen egye­sületnek volt tagja: — Tagja voltam a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesüle­tének, a Nemzeti Munkaköz­pontnak, a Nyilaskeresztes Pártnak és a Sporthorgászok Egyesületének — ahol a leg­demokratikusabb szellemben működtem. Budapesti körkép Április 4-én este megérke­zett az ország teljes felsza­badításának híre a főváros­ba. ahol már lázas iramban folyt az élet és a termelés újjáépítése. Budán még karszalaggal jártak a szakállas férfiak, s ha átmerészkedtek Pestre, hátizsákot öltöttek a napi húsz kilométernyi túrához. A zsebekben ott lapultak az igazolványok, melyek sze­rint: X. Y. itt és itt dolgo­zik .. . Kérjük a hatóságo­kat, hogy nevezettet műkö­désében támogassák ... Köz­munka kötelezettségének ele­get tett.. A fodrászok már kinyitot­ták műhelyeiket, csak ép­pen a vizet kellett az ud­varból behordani. A Nagy­körúton virágkorát élte a pesti perzsavásár. A hídfők­nél perecet és bucit, fánkot és buktát, zsömlét és rétest árultak mozgó-kúfárok. Romházak üres kirakataiban fantáziadús kalmárok vertek tanyát. Bunkerpecsétes, sok­szor másoktól „átszármazta­tott" köntösökben színesítet­ték az utca-képet és ősi ke­leti szokás szerint hangosan kiáltozva kínálták eladó holmijaikat Műfordítás Az áprilisi napfényben sütkérező pesti ember végig­nézte óvóhelyet megjárt, ko­pott ruhatárát, azután fel­ment a szabójához. Egyetlen megmaradt, ép ruháját sze­rette volna kifordíttatni. A derék mester megvizsgálta az öltönyt, azután kimondta a diagnózist: — Nagyon beteg, de talán még lehet vele valamit csi­nálni. — Mibe fog kerülni? — Nyolc dollár. — Kicsit drága műfordí­tás. Talán még Hemingvay vagy Lewis Sinclair is ol­csóbban megcsinálná. — Ezeket a cégeket nem ismerem, de tessék hozzájuk vinni. Nekem akkor mind­össze tíz centtel tartozik. — Miért tartozom? — A ruhavizsgálatért. Kapupénz Akkoriban rosszul álltunk még az éjszakai közbizton­Nyitás előtt a vidám park Még néhány nap és ismét megnyitja kapuit Újszege­den — április 3-án délelőtt 10 órai kezdettel — a vidám park, amelyre szinte rá sem lehet ismerni, annyit fejlő­dött a tavalyi szezonzárás óta. Kiss Jenő, a vidám park igazgatója elmondotta, hogy beruházásként mintegy fél millió forintot költenek a park további fejlesztésére. Eltűnt a régi, rossz álla­potban levő stúdió épület, amelyben azelőtt az iroda kapott helyet. Megépítették az új épületet, amelyben raktárt, öltözőt és mosdó helyiséget is berendeztek. Eddig 22 féle játék állt a szórakozó felnőttek és gyermekek rendelkezésére. Most további új szerzemény­nyel gyarapodott a park: 150 ezer forintos költséggel megépült a 64 személyes hullám körforgó. Új és népszerű játékként avatják fel a nyitás napján a sze­rencse kereket és a lottó­asztalt Az előbbi a rulett asztalhoz hasonlóan műkö­dik, s a szerencsések érté­kes majolikatárgyakat és játékokat nyerhetnek majd. A lottóasztal még nagyobb nyereménnyel kacsegtet: öt találat esetén egy robogót vihet haza a szerencsés nyer­tes — legyen gyermek vagy felnőtt E házi kivitelezésű szerkezetre 12 ezer forintot költöttek. 75 ezer forint költséggel épített egy 200 méteres út­szakaszt a városgazdálkodási vállalat s ezzel minden játékhoz aszfaltút vezet most már. Sokat költöttek a park fásítására, virágosí­tására is. Felújították, sőt bővítették — dupla befoga­dó képességűre — a repülő forgót s úgy képezték kt a láncos körforgót is, hogy az 4 és fél méter magasságra emelkedjen a „repülőkkel". Két évvel ezelőtt már el­készült a szabadtéri bábszín­ház, s reméljük, hogy az idén megtartják a premiert is. Eddig ugyanis — nem tudni, miért — a városi bábszínház ezt a körépüle­tet nem vette birtokába, holott a vidám park igaz­gatósága nem tart igényt a bábszínház bevételére, sőt arra vállalkozik, hogy a díszleteket is elkészítteti. Ennyi lehetőség, felajánlás után most már csak meg kell tartani az előadást! Tavaly 180 ezren látogat­ták a vidám parkot, ahol ételről és hűsítő italokról is gondoskodnak a kiskundo­rozsmai szélmalom birka­csárdájában. A vidám park igazgatója arra számit, hogy idén 200 ezernél is több lá­togatót üdvözölhetnek a gyer­mekek és felnőttek kedvenc szórakozóhelyén. U F. sággal. Egy fiatal újságíró késő este ment haza, az újonnan megnyílt körúti kávéházból. Már majdnem hazaért, amikor a szomszéd ház kapuja előtt megjelent két rossz kinézésű alak és tetőtől-talpig levetkőztették. Amikor a házfelügyelő kaput nyitott neki, szégyen­kezve osont be: — Házmester úr, amint látja, levetkőztettek, nem tu­dok kapupénzt fizetni... Mire a házmester megve­tően mérte végig a szeren­csétlen lakót: — Jó. jó, maga már a harmadik ma este, aki ezzel a régi trükkel akarja elblic­celni a kapupénzt! Új autébusziára! Jugoszláviába Magyarország és Jugoszlá­via .illetékes szervei megál­lapodtak abban, hogy a kis­határforgalom közlekedésé­nek javítására új autóbusz­járatot helyeznek üzembe. Az autóbusz Szeged—Horgos —Kanizsa—Adorján—Zenta —Ada—Mohol—Becse vi­szonylatban közlekedik. A vonalon magyar és ju­goszláv autóbuszok felváltva közlekednek. Szegedről és Becséről egyaránt minden­nap 6 óra 05, 9.30 és 17.05 órakor indulnak a járatok. Menetidő 2 óra 40 perc. A MÁVAUT szegedi állo­másának elővételi pénztárá­nál forintért is megvásárol­hatók a jegyek Jugoszláviá­ba, sőt előre meg lehet vál­tani visszafelé is. a járat ma. szombaton reggel köz­lekedik először. A kongresszusi határozatod feldolgozásáról fr a Pártélet áprilisi száma Sűrűbb tőállomány — jobb minőségű kender Országos tanácskozás Szegeden Évente 1 millió 300 ezer ban. A terméshozamok nö­mázsa kender és 500 ezer vetéséről, a feldolgozás kor­mázsa len terem az ország- szerűsítéséről tárgyaltak teg­nap Szegeden a Hungária Szálló tanácskozó termében az érdekelt ipari és mező­gazdasági üzemek szakembe­rei. Az elmúlt év termelési versenyének értékelését Fe­hér Lajos, a Rostkikészítő Vállalat vezérigazgatója is­mertette. A beszámolók során Péchy István, a vállalat mezőgaz­dasági osztályának vezető­je elmondotta többek kö­zött, hogy elsősorban a mi­nőség javítására kell töre­kedniük a gazdaságoknak vékonyabb szálú kender elő­állításával. Ezt célozza a tő­állomány sűrítése. Ezért az idén tizenkét vagonnal több vetőmagot kaptak a terme­lőszövetkezetek és állami gazdaságok. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a hoza­mok növelésére biztató kí­sérleteket végeznek a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kutatói. A len- és kenderipar, va­lamint a mezőgazdaság kö­zös problémáiról Marcheschi Károly, a vállalat igazgató­főmérnöke számolt be. A párt Központi Bizottsá­ga folyóiratának e havi szá­ma több rovatban, több írásban érinti vagy elemzi a IX. pártkongresszus határo­zatainak gondolatait. Wirth Ádám „A szocializmus tel­jes felépítésének útján" cí­mű cikkében azt foglalja össze, mivel fejlesztette to­vább a kongresszus a cím­ben megfogalmazott prog­ram elvi vonatkozásait. Megállapítja, hogy az új vonások a szocializmus saját anyagi-műszaki bázisának megteremtéséhez, a szocialis­ta termelést viszonyok tel­jes kiépítéséhez, a szocialis­ta társadalom politikai rendszerének további tökéle­tesítéséhez kapcsolódnak. A részletes elemző írások közül néhány megkülönböz­tetett figyelmet érdemel. A könnyűipar növekvő felada­tairól Nagy Józsefné minisz­ter gazdag, sok tájékoztatást nyújtó cikkét közli a folyó­irat. Az írás elemzi a már bevezetett gyermekgondozási segélyből, a tervezett 44 órás munkahétből, a gyor­san megtérülő beruházások­ból, az irányítási rendszer rugalmas egyszerűsítéséből valamint a külkereskedelem és belkereskedelem kívánsá­gainak jobb kielégítéséből adódó feladatokat. Dr. Di­mény Imre. a párt KB tag­ja a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusát mél­tató cikkében megállapítja: pártunk a szövetkezeti tu­lajdont nem rövid időre szó­lónak tekinti, ezért szorgal­mazza erősítését. Ezt segítik majd az összeülő kongresz­szus, a megalakítandó or­szágos tanács s a tsz-ek te­rületi szövetségei is. Általuk szilárdul majd a szocialista demokratizmus, s társadal­munk egyik alapvető osztá­lya új szervezetekkel kap­csolódik a gazdaságszervező tevékenységbe. A pártszer­vezetek életének belső vál­tozásairól Karakas László KB-tag. Békés megyei első titkár írt. Beszámolójában elemzi a tagjelöltség meg­szűnéséből adódó nagyobb felelősség erősödését, a kong­resszus idevonatkozó hatá­rozatának gyakorlati köve­telményeit. Folytatódik a Pártélet áp­rilisi száméban a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom félévszázados ünnepé­nek előkészítése. Vértes Imre az áprilisi tézisek megjele­nésének 50. évfordulójáról. Lenin egyik legrövidebb, de legemlékezetesebb művéről írt cikkében elemzi e történelmet formáló írás nemzetközi vonatkozású, gazdasági jelentőségű, a forradalom továbbfejlődé­sét szolgáló gondolatait. N. A. Lomakin a testvérlap, a Partyijnaja Zsizny főszer­kesztő-helyettese az SZKP határozatát ismerteti, amely felhív az évforduló megün­neplésére. egyben beszámol a politikai és gazdasági ké­szülődésekről, eredmények­ről. Egy harmadik írás a mggyar—szovjet gazdasági kapcsolatok két évtizedes eredményeit, kölcsönös hasz­nát fejtegeti. Propagandistáink ideoló­giai tevékenységgel foglalko­zó pártmunkásainak számára hasznos gondolatokat ad a Kiesinger-kormány negyed­éves tevékenységéről szóló írás. Méltó megemlékezést kap Révai József válogatott tör­ténelmi tanulmányainak elemzése kapcsán pártunk nemrégen elhunyt jelentős ideológusa. Az olvasó Csongrád me­gyei anyagot is talál a Párt­élet új számában: Ágoston József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője írásában az alapszervezeti titkárok tanfolyamának tapasztalatait foglalta össze. Búcsú az ólomsoroktól Kádár Emil ma már nem ül a szedőgép mellett, ujjai nem játszanak a billentyű­kön, hogy ólomsorokba önt­sék az újságcikkeket. Negy­vennégy évi nyomdai mun­ka után, hatvan esztendővel a vállán, tegnap nyugdíjba vonult. Régen a nehéz sors vándorbotot kényszerített a kezébe, s ahogyan maga mondta: „négy országon át nyomdász vándorlegényként próbáltam szerencsét". Munkásélete javarésze Sze­geden múlt el fölötte. A fel­szabadulás után, immár több mint 20 esztendeje a szegedi pártsajtó becsült munkása. Cím- és szövegbetűk sorjázó millióit szedte a Dél-Ma­gyarországnak és a Csong­rád megyei Hírlapnak. Ko­rábban közben éjszakai mun­kája utáni pihenéséből el­csípve közügyekben fárado­zott. Nyolc éven át Rókus lakosságát képviselte a Sze­ged városi tanácsnál. A nyugdíjba menőt szere­tettel köszöntötték a Szegedi Nyomda Vállalat vezetői, dolgozótársai, a Csongrád megyei Hírlap és a Dél-Ma­gyarország főszerkesztője, munkatársai. S ő fátyolos szemmel köszönte a virágot, a megbecsülés szerény aján­dékait. Elbúcsúzott az ólom­soroktól, de biztos, hogy ez­után is gyakran belátogat a nyomdába, mert ahogy tré­fásan-komolyan megjegyez­te: ..nyomdaszag nélkül nem tudok élni". M. S. Építőipari technikust keres azonnali belépéssé a Csongrád megyei Tanács Építőipari Vállalat, szeged! munkahelyre. Jelentkezés: Szegeden, Tolbuhin sgt. TS. szám alatt. x Szombat, 1967. április L QlL-MAG YARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents