Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

Szakszervezeti küldSttgyűlésefe (Folytatás az 1. oldalról.) arányát a kötelező 92,5 szá­zalékról 95,5 százalékra kí­vánják teljesíteni. Megoldásra váró gondok A beszámoló is, de különö­sen a felszólalók hangsú­lyozták, hogy nagy megelé­gedéssel töltötte el a textil­iparban dolgozó asszonyokat az a gondoskodás, amelyben sz utóbbi időben részesültek. Elismeréssel szóltak a kis­gyermekes anyák gyermek­gondozási segélyének a be­vezetéséről, amely a világon r.lsőízben nálunk valósult meg. Javította kereseti lehe­tőségüket a speciális műszak­pótlék bevezetése, de nem értenek egyet a fővárosi és a vidéki üzemek közötti kü­lönbséggel az összeg tekinte­tében. Elmondták a küldöttek, hogy rendezni kellene azok­nak a nyugdíj előtt álló, csökkent munkaképességű textiles dolgozóknak a bé­rezését. akiknek az egészsé­gét elsősorban a foglalkozási ártalom támadta meg. Pél­dákkal bizonyították, hogy ezeknek az idős asszonyok­nak zöme 12—14 éves korá­ban kezdte a gyárimunkát, s nem 30 esztendőt töltöttek el a poros, nedves műhelyek­ben, hanem negyvenet is. Szakszervezeti változások A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének felépítésé­ben is változásokra került sor. Az iparösszevonás ered­ményeképp nagyvállalatok alakultak, s a vállalati fel­építést követi ezentúl a szak­szervezet is. A vállalati szak­szervezeti tanácsok nagyobb és teljesebb önállósággal működnek a gazdasági veze­tők partnereiként A vállalati szakszervezeti tanácsokat közvetlenül a szakszervezet központi veze­tősége irányítja. Csepregi Győző felszólalásában elis­merését fejezte ki a megyei bizottság elmúlt években végzett munkájáért és Prá­gai Lajosnak, a Szegedi Ken­derfonógyár műhelybizottsá­gi titkárának tízéves társa­dalmi munkájáért a Szak­szervezeti Munkáért kitünte­tés arany fokozatát, Léber Istvánnénak, a megyebizott­ság volt tagjának. Halász Károlynénak, a Textilmű­vek munkavédelmi felügyelő­jének és Ladányi Lajosné­nak, az újszegedi szövőgyár műhelybizottsági tagjának a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés ezüst fokozatát adta át. A magyar egészségügy helyzetéről és feladatairól nyilatkozik dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter A Központi Sajtószolgálat munkatársa megkérte dr. remélhetőleg meg is halad­Szabó Zoltán elvtársat, egészségügyi minisztert: nyilatkozzék ja — a 80 ezer kórház* a magyar egészségügy fejdődéséről, s az idei, valamint a ágyat. A posta a lakosság kényelméért A Postások Szakszerveze­tének Csongrád, Bács és Békés megyei bizottságai Szegeden, a Tisza Szálló Tükör-termében tartották meg pénteken délelőtt veze­tőségválasztó küldöttértekez­letüket, ahol 5616 szervezett postai dolgozót képviseltek a résztvevők. A tanácsko­záson részt vett Horn De­zső, a Postás Szakszervezet Központi Vezetőségének tag­ja, a közlekedés- és posta­ügyi miniszter első helyet­tese, Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osz­tályvezetője és Hoffmann Márton, az SZMT titkára is. A küldöttek írásban meg­kapták a megyei bizottsá­gok együttes beszámolóját, amelyhez Prágai György, a Postás Szakszervezet Csong­rád megyei bizottságának titkára fűzött szóbeli ki­egészítést. Az írásbeli és a szóbeli tájékoztató sokolda­lúan bemutatta és értékelte a szegedi postaigazgatóság dolgozóinak és a területén működő szakszervezeti szer­vek elmúlt négyéves tevé­kenységét Eredményes, szorgalmas munka A magyar postás dolgo­zók mindig is híresek vol­tak magas színvonalú mun­kájukról, precízségükről, le­leményességükről. A szege­di igazgatóság területén dol­gozó postások szorgalma az elmúlt évek során szép eredményekkel kamatozott. A szocialista munkaverseny­ben .több brigád kimagasló eredményt ért el, s hatod­szor, illetve negyedszer is elnyerte a szocialista bri­gád címet. Kilenc brigád viseli az ezüst jelvényt és 19 a bronzot. 6'5 kollektíva pedig a szocialista címet. A szocialista munkaver­seny formái változatosak a postánál. Verseny folyik a legjobb hivatal, üzem és osztály címért is. Az el­múlt évben 10 hivatal és 2 üzem nyerte el a szocialis­ta címet. Több dolgozót ki­tüntetésben részesítettek ki­váló munkájáért, szorgal­máért: nyolcan kormányki­tüntetést, 15-en miniszteri kitüntetést kaptak, 110-en pedig elnyerték a Kiváló Dolgozó jelvényt, illetve ok­levelet az elmúlt négy esz­tendő folyamán. Több mint százan részesültek soron kí­vüli előléptetésben, s a leg­jobbak között 1 millió fo­rint jutalmat osztottak ki 1962 és 1966 között Újabb technikai fejlődés előtt A magyar posta a máso­dik ötéves terv idején mint­egy ? milliárd forintot for­dított beruházásokra, amely­ből jelentős összeg jutott a szegedi igazgatóság területé­re is. A mostani, harmadik ötéves terv ideje alatt újabb technikai fejlődés előtt áll a posta. Elsőrendű felada­tuknak tekintik a postaszol­gálat további fejlesztését. Az igazgatóság területén a helyközi hálózat rekonstruk­ciójára 523 millió forintot költenek a jelenlegi terv­időszakban. Munkavédelmi, egészségügyi és szociális beruházásokra 33 milliót fordítanak, de ezen felül felépítenek 2 darab ötven­személyes munkásszállodát is. A lakosság jobb kiszolgá­lása érdekében további ér­tékcikk. távbeszélőérme és levelezőlap árusító automa­tákat szerelnek fel a for­galmasabb postahivatalok­ban és nagyobb városokban. Javuló életkörülmények A Postás Szakszervezet, a gazdasági vezetőkkel kar­öltve jelentős erőfeszítése­ket tett annak érdekében, hogy javítsák a postai dol­gozók élet- és munkakö­rülményeit, szociális és egészségügyi helyzetét Ha minden téren nem is sike­rült a kívánalmakat kielé­gíteni. nem csekély az ered­mény sem. A dolgozók át­lagkeresete például 1962— 1966 között 24 százalékkal (294 forinttal) emelkedett, amely azt jelenti, hogy az egy főre jutó havi átlag 1404 forintról 1698 forintra növekedett az elmúlt négy év során. A dolgozók helyzetén és munkakörülményein javított az a 9 milliós beruházás is, amelyét munkavédelmi cé­lokra fordítottak az elmúlt években. Megszüntették pél­dául az erősáramú kereszte­ződéseket, új korszerű szer­számokat vásároltak és több épületet, munkahelyet kor­szerűsítettek. összesen 127 postahivatalban került sor munkavédelmi és egészség­Ügyi beruházásra. A Postás Szakszervezet szervezeti felépítésében is változás történt; éppen úgy, mint a vasutasoknál, az igazgatóság területének meg­felelően épül fel a szakszer­vezet is, hogy a gazdasági vezetéssel párhuzamosan, az­zal szorosan együttműködve végezze munkáját. A vita után a jelölő bizottság elő­terjesztette javaslatát a te­rületi bizottság tagjaira és a Postás Szakszervezet VIII. kongresszusának küldöttei­re. A résztvevők titkos sza­vazással megválasztották a tisztségviselőket A Postás Szakszervezet szegedi terü­leti bizottságának elnökévé Fekete Istvánt, titkárává Prágai Györgyöt választot­ták, a bizottság tagjai sorá­ba pedig Tövisháti Lajost. Nagy Erzsébetet, Dombóvári Györgynét, K. Kovács Má­tét, Makai Lászlót, Szant­ner Györgyöt, Bálint An­talt, Csetényi Istvánt, Ke­resztes Mihályt, Király Lászlónét és Csorba Jó­kövptkező évek feladatairól. 0 Hogyan emelkedett az egészségügyi ellátás színvonala 1966-ban? Hallhatnánk-e a múlt évi fejlődésről néhány jellemző adatot mi­niszter elvtárstól? — Magam is úgy gondo­lom, hogy a tavalyi fejlődést legtömörebben néhány szám­mal illusztrálhatnánk. Mi­előtt egészségügyi fejleszté­si tervünk néhány fontos mutatójának alakulását is­mertetném, szeretnék utalni arra a rendkívüli jelentő­ségű változásra, amely a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási jog­körének kiterjesztésével tör­tént meg. A gyógyintézeti ágyak száma tavaly mintegy más­fél ezerrel emelkedett. A jelentősebb fejlesztések kö­zül megemlítem az edelényi tüdőbeteg-gyógyintézetet (300 ágy), az Állami Korá­nyi Tüdőbeteg Gyógyinté­zet új sebészeti osztályát (178 ágy), a vásárosnaményi kórház bővítését (127 ágy), a makói új 90 ágyas pavi­lont, a móri gyermekosz­tályt 60, a veszprémi szü­lészet 45 ággyal történt bő­vítését, továbbá a volt pé­csi klinikai épületek fel­használásával létesített me­gyei kórház — első ütem­Csalcnem 1400-zal nőtt a bölcsődék befogadóképessé­ge; ez azt jelenti, hogy je­lenleg mintegy 40 000 apró­ságot gondoznak bölcsődék­ben. Néhány — egyéb jellegű — új létesítményünket is megemlítem. Elkészült a nyíregyházai csecsemőott­hon; így a csecsemőotthon­férőhelyek száma orszá­gosan kerek 4250-re emel­kedett. Az egészségügyi gyermekotthonokban — rész­részlegét. Az egészségügyi ellátás fontos mutatója a napi szak­orvosi óraszám alakulása, ez egy esztendő alatt 1260 órával emelkedett. (Ebből mintegy 900 óra az újonnan végzett fogorvosok elhelye­zését, illetve a fogászati el­látás bővítését szolgálta.) Az zsefet választották meg. A j általános orvosi körzetek szegedi igazgatóság szerve- 1 száma 61-gyel, a gyermekor­zett munkásait a szakmai vosi körzeteké 36-tal emel­kongresszuson 19 küldött ! kedett és az utóbbiak szá­képviseli. i ma ezzel elérte a 430-at. Elkészült a gázfogadó állomás Jól halad az öntödei rekonstrukció A szegedi öntödében 34 millió forint értékű korszerű­sítő. munka kezdődött a múlt év őszén. Az üzem ké­pét átformáló. nagyarányú program jól halad: a Csong­rád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói már befe­jezték a nagycsarnok bőví­tését, amely — az eredeti méretéhez képest — mintegy 21 méterrel lett hosszabb. Az új épületrészben már dol­goznak a kézi formázok. Lassult a Tisza áradása Az elmúlt 24 órában las- Szegednél. A Maros áradásá­sult a Tisza áradása Szeged- nak nagyrésze megelőzi a nél, mindössze öt centimé- Tiszán levonuló árhullámot, tert emelkedett a vízszint, s így nem kerül sor a har­Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi madfokú árvízvédelmi ké­Igazgatóság tegnapi jelentése szültség elrendelésére Sze­szerint a Maros Romániában, gednél és attól délre. A jö­Soborsinnál már egy métert vő hét közepéig tehát nem apadt és Aradnál is apadást várható, hogy a Tiszán apa­jeleztek a vízmércék. Makón dást mérnek Szeged és az or­ma és holnap tetőzik a le­vonuló árhullám, amely vár­hatóan hamarosan levonul a Tisza Szeged—országhatár közötti szakaszán. A Körösökről apadást je­lentettek, s ennek következ­tében a harmadfokú árvíz­védelmi készültséget itt már másodfokúra csökkentették. A Tisza idei harmadik ár­hulláma még nem érkezett Szolnokhoz, még ott is ára­dást mértek. Várják viszont ezen a részen a vízszint te­tőzését. Nem valószínű, hogy a Ma­ros és a Tisza harmadik ár­szághatár között. A készült­ség változatlanul másodfokú. A tegnapi esőzés semmi­képpen sem kedvező az ár­vízvédelmi készültségnek. A felázott talaj nehezíti az em­berek és a gépek mozgását a Tisza töltésein. Mintegy 1100 ember, számos gépkocsi, fo­gat és földmunkagép dolgo­zik továbbra is az árvízvé­delmi készültségben. Szeged­től délre mintegy másfél köb­méter hosszan rőzselápozás­sal védekeztek a délről ke­rekedő szél, hullámverés miatt. Más, komolyabb be­avatkozásra sehol sem volt ben kialakított — 130 ágyas ben a szombathelyi és az egri otthonok elkészültével, részben pedig a meglevők bővítésével — mintegy 530­cal több gyermeket tudunk elhelyezni. Közel 750-nel emelkedett a szociális ottho­nok befogadóképessége is. Az elmúlt évben készült el a nagyszénási 200 ágyas ott­hon. Még mindig a számok nyelvén hadd mondjam el. hogy az élve születések 1000 lakosra számított ará­nya az 1965. évi 13,1-ről 13,6-ra emelkedett, vagyis kismértékű javulás tapasz­talható. Ugyanezt elmond­hatjuk az általános halálo­zási viszonyok alakulásá­ról; 1965-ben 1000 lakosra 10.7, 1966-ban 10 halálozás jutott. A fő halálokok kö­zül mintegy 10 százalékkal csökkent a szív, 8 százalék­kal az agymegbetegedés mi­att elhaltak száma. Ugyan­csak körülbelül 10 százalék­kal javult (csökkent) a tbc-halandóság: viszont va­lamivel többen haltak meg daganatos megbetegedések következtében. A halálozási arány ilyen­fajta kedvező alakulásában fontos szerepe volt annak, hogy az elmúlt év különö­sebb, szélesebb rétegeket érintő járványos betegsé­gek nélkül zajlott le. Némileg javult 1966-ban a csecsemőhalandóság; az 1000 élveszülöttre jutó, 1 éven aluli meghaltak száma 1965­ben 39, 1966-ban 38 volt. A születésgyakorisági arány­szám némi javulása és az általános halálozási arányok pozitív alakulása következ­tében tavaly a természetes szaporulat mintegy 50 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. hulláma egymásra torlódna még szükség. Hamarosan tető alá kerül az eddiginél jóval nagyobbra tervezett transzformátor ál­lomás. Itt április közepén lát­hatnak munkához a villany­szerelők. Az öntöde gázfogadó ál­lomása már teljesen elké­szült: a Szegedi Gázmű szak­emberei tegnap megkezdték a szovjet gyártmányú be­rendezések ellenőrzését és a nyomáspróbákat. Az előze­tes tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a szovjet berende­zések jól megfelelnek a kö­vetelményeknek, nincs aka­dálya a belső gázvezeték­rendszer építésének. Ezzel együtt összesen 18 úgyneve­zett termogenerátort állíta­nak fel. amellyel a fűtést biztosítják az üzemben. Ha a kupoló és a fűtés is gázzal üzemel, az öntöde mintegy 9 ezer köbméter földgázt fo­gyaszt majd naponta. Az öntöde korszerűsítését a Vaskohászati és Kemence­építő Vállalat, • valamint ki­lenc alvállalkozója végzi. A különböző cégek összehan­goltan dolgoznak, s 10 millió forint értékű gépi berende­zés is megérkezett az NDK­ból. A Budapesti Csőszerelő, valamint a Villanyszerelő Vállalat a helyszíni szemlét megtartotta, a hónap köze­pén elkezdik a munkát. Min­den jel arra mutat — mon­dotta Bódi László, az öntöde igazgatója —, hogy a re­konstrukció az előre kidol­gozott terv szerint megy, s határidőre 1068 közepére be­fpieződik. Sőt, terven felül 170 ezer forintos költséggel a gyár területén betonutat épí­tenek. A járóbeteg-ellátásban az alapellátás fejlesztése to­vábbra is a fő célkitűzé­sünk. Az általános orvosi körzetek száma 80-nal emel­kedik az idén. Tovább foly­tatjuk a városi gyermek­gyógyászati körzetek hálóza­tának kiépítését, 60 új kör­zet létesítésével. Nagyobb összeget irányoztunk elő a fogorvosi rendelők felszere­lésére. Az országgyűlés tanácsko­zása kapcsán a lakosság már értesült arról, hogy a bölcsődei hálózat eredetileg tervezett 1200-as fejlesztését 1600-ra emelték. E téren további tervszerű fejlesztés­re lesz majd szükség, hi­szen országosan most is 13 ezren várakoznak bölcsődei elhelyezésre. Végül hadd említsem meg a legfiatalab­bak mellett a legidősebbe­ket is: a szociális otthonok hálózata az idén a koráb- , binál 600-zal több gondozás­ra, ápolásra szoruló idős embert tud befogadni. Azt reméljük, hogy a szociális napközi otthonok sikeres konstrukcióját is tovább fejleszthetjük, és a taná­csok, a különböző társadal­mi szervek, a lakosság tá­mogatásával újabb ilyen otthonokat tudunk létesíte­ni. Szóljak gondjainkról is. A már említett 230 millió forintból sajnos, csupán 22 millió marad úgynevezett minőségi fejlesztésre, az egésszégügyi ellátás szintjé­nek emelésére. Ebből 10 milliót a korszerűbb gyógy­szerelésre, 7 milliót a szo­ciális segélyek emelésére és 5 milliót a kórházhigiéne fejlesztésére fordítunk. 0 Mondhatna-e minisz­ter elvtárs valamit az egészségügynek a har­madik ötéves terv időszakában várható fejlődéséről, az ezzel kapcsolatos problé­mákról? Csak utalni szeretnék ar­ra, hogy a harmadik ötéves tervben rendelkezésünkre ál­ló felújítási keretet elsősor­ban az egyetemek, a megyei kórházak, az országos inté­zetek korszerűsítésére kíván­juk fordítani. Ott használ­juk fel tehát mindenekelőtt, ahol a betegellátás követel­ményei a legmagasabbak, a feladatok országos jellegűek, s ahol komoly tudományos munka, oktatás, továbbkép­zés folyik. Több mint fél­milliárd forintot költünk 1970-ig a gép- és műszer­állomány korszerűsítésére, fejlesztésére. A rendelkezé­sünkre álló anyagi lehetősé­gek takarékos és gazdasá­gos felhasználását, egészség­ügyi intézményeink korsze­rűsítését egyaránt szolgál­ják típus-pavilonépítési ter­veink. Fokozott erőfeszítéseket teszünk a következő évek­ben a szív-, és érrendszeri, a mozgásszervi megbetege­dések korszerű megelőzésé­re, illetve ellátására. Ugyan­csak eredményesebbé kíván­juk tenni a terhesek, külö­nösképpen a veszélyeztetett terhesanyák gondozását, a koraszülés-megelőzést, a ko­Az egészségügyi ellá- raszülött-gondozást, hogy tás idei fejlesztésére mindennek révén tovább — ahogyan ezt az or- csökkenjen a csecsemőhalá­szággyűiés legutóbbi lozás. ülésszakán megtud- Az egészségügyi dolgozók hattuk — 230 millió többsége hivatástudattal, forint jutott. Miként nagy lelkiismeretességgel lát­használja fel az ja el munkáját. Az új gaz­egészségügyi tárca ezt dasági mechanizmus beveze­az összeget? — A legtöbbet termé­szetesen az intézményháló­zat fejlesztésére irányoztunk elő: 208 millió forintot. A kórházi hálózat 1600 ágy­gyal bővült; megkezdi mű­ködését — többek között — a salgótarjáni kórház űj részlege, a 412 ágyas hat­vani kórház, az orosházi kórház. A fekvőbeteg-inté­zetek befogadóképessége igy az idén eléri majd — és tését megelőző idei esztendő az egészségügy számára is a felkészülés éve. A gazdaság­irányítás új rendje adta le­hetőségekkel szeretnénk majd minél eredményeseb­ben élni — a szocialista egészségügy, a lakosság még magasabb színvonalú, még kulturáltabb egészségügyi el­látása érdekében — mondot­ta befejezésül dr. Szabó Zol­tán elvtárs, egészségügyi mi­niszter. V. L. Szombat, 1967. április 8. DÍL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents