Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

A szabadság ünnepe (Folytatás az 1. oldalról.) mondhatjuk, hogy nálunk 22 év alatt gyökerestől megváltozott minden. Büszkék lehetünk eredményeinkre, s ami hazánkban történt, azt az összes gonddal, bajjal, kitérővel együtt minden becsületes ember magáénak vallhatja- Üj ország született, új rendet teremtettünk, amelyben örökre, és visszavonhatatlanul a munkásosztályé, a parasztságé a hatalom. A nép midőn új országot és rendet teremtett magának, önmaga is változott. Megváltozott az emberek egymás iránti és a köz iránti felelőssége. Olyan tulajdonságokkal gazdagodott e nép, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, amelyek csak a szocialista társadalom viszonyai között fejlődhetnek ki annak következményeként, hogy megszűnt a kizsákmányolás, a jogfosztottság és velejárója a nyomor. Ez a rend helyezte az embert, az emberséget mindenek fölé. Ebben a rendben az ember a középpont és őérte történik minden. — A felszabadulás után letöröltük a könnyeket, meggyógyítottuk és enyhítettük a lelki sérüléseket, amelyeket a régi rend, a háború szenvedései, gyötrelmei okoztak. Testben és lélekben egészségesebb lett népünk — mondotta Sipos Géza elvtárs, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közeledő 50, évfordulójáról beszélt Kifejtette, hogy e forradalomnak köszönhető a Szovjetunió léte, s köszönhető, hogy a szovjet népben a magyar nép történetének legigazibb barátjára talált. Mindezek kapcsán szólott a szocialista világrendszer megszületéséről és megerősödéséről, s a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, majd nagy érdeklődéssel kísért és hosszan tartó tapssal fogadott beszédét így fejezte be: — A hazánkért hozott áldozatok nem voltak hiábavalók: 22 év munkája, harca és eredménye megszüntette mindazokat az igazságtalanságokát, bűnöket, amelyeket örököltünk. Ünnepünkön az első és az utolsó gondolat is legyen a hősöké, barátainké, akik kivívták népünk szabadságát, és továbbra sem szűntek meg segíteni a dolgos magyar népet nagy országépítő munkájában. A magyar nép szívébe zárta fölszabadító ját és az ünnep melege a nép szívétől hevült. Kívánjuk ugyanazt a Szovjetunió népeinek, mint a saját népünknek, hogy érjenek el további sikereket. Az elért eredmények adjanak erőt a további nagy célok megvalósításához. Sipos Géza beszéde után Hofgesang Péter zárszavával és az Internacionálé hangjaival ért véget a díszünnepség első része. Művészi műsor A szünet után a MÁV „Hazánk" férfikórusa Erdős János karnagy vezényletével Kodály: Fölszállot a páva című művével nyitotta meg az ünnepség művészi műsorát. Ezután Chikán Ágnes, a Móra Ferenc Művelődési Otthon irodalmi színpadjának tagja Radnóti: Himnusz a békéhez című versét mondta el. Verdi: Nabucco című operájából részletet énekelt Sinkó György Liszt-díjas, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, zongorán kísért Hirsch Bence. Mentes József Jászai-díjas, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Darvas József: Város az ingoványon című regényéből olvasott fel egy részletet. Liszt: VI. Magyar rapszódiáját zongorán előadta Szendrei Imre, a Szegedi Tanárképző Főiskola művésztanára. Somlyó György: A vas, a selyem és a tiszta szó című versét Kovács János Jászai-díjas, a Szegedi Nemzeti Színház művésze mondta el. Végül kettős következett Verdi: Aida című operájából, énekelték Turján Vilma Liszt-díjas és Vadas Kiss László, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, zongorán kísért Hirsch Bence. A műsort Szász Károly rendezte, Kemény Klió konferálta. Ifjúkommunistákhoz méltóan A forradalmi ifjúsági napok záróünnepsége Két és félezer KISZ-es fogadalomtétele (Somogyiné felv.) A KISZ Szeged városi bizottságának szalagokkal ékes vörös zászlaját mcghajták a fogadalomtétel alatt. Legalább azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy egy évvel ezelőtt még rosszabb idő volt a KISZ-esek fogadalomtételének napján: akkor szemerkélt is, most csak esőfelhők gyülekeztek az égen és hűvös volt. Bár a fiatalokat ez c.seppct sem zavarta. Jóval 10 óra előtt benépesültek a gyülekezőhelyek, s mire a harsonadiszjel megszólalt, hogy az ünnepség kezdetét jelezze, már katonás rendben sorakoztak a feldíszített Széchenyi téren, az emelvénnyel szemben a szegedi üzemek, iskolák, hivatalok és intézmények legfiatalabb KISZesoi, a fogadalom tevők. Sok felnőtt, szülő is eljött az ünnepségre, hogy hailjalássa fiait, lányait, gyönyörködjék bennük, s egy kicsit büszke is legyen rájuk. Az emelvényen ott voltak a megye és a város párt és állami vezetésének képviselői, a népfront, a tarsadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek vezetői, üzemek, intézmények képviselői. az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviselői. Közöttük foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP központi bizottságának tagja, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, dr. Komócsin Mihály és Siklós János a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a Szeged mj városi tanács vb elnöke, Sipos Géza, a városi pártbizottság titkára. Szögit Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára. Miközben a munkásőr zenekar a Rákóczi indulót játszotta, felvonultak a KISZ-saervezetek csapatzászlói, a dobogóra pedig három jfjúkommuni.sta feszes vigyázz-menetben hozta fel a KISZ Szeged városi bizottságának szalagokkal ékes vörös zászlaját. A Himnusz elhangzása után dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára üdvözölte a vendégeket és a KlSZ-eseket, majd Mészáros Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője mondott ünnepi beszédet, melyet a fogadalomtélel követett Nóvák Judit KISZ-isfa, az irodalmi színpad tagja olvasta fel a fogadalom szövegét, melyet két és félezren mondtak utána fennhangon: „Én, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, ünnepélyesen fogadom, hogy a párt és a KISZ zászlajához, a proletár nemzetköziség eszméjéhez mindenkor hű leszek. Tudásommal és munkámmal becsülettel szolgálom népünk, pártunk, szocialista hazánk ügyét. KISZ-taghoz méltóan élek, megbecsülést szerzek az ifjúkommunista névnek. Fogadom, hogy minden erőmmel, ha kell, fegyverrel is megvédem hazámat, a Magyar Népköztársaságot". A fogadalmat Perjési László elvtárs fogadta. Ezután a munkásőrzenekar mozgalmi indulókat játszott, az Ifjúsági Ház Bartók Béla Irodalmi Színpadának tagjai verseket mondtak: Fux András Váci Mihály: Kelet felől: Fodor Anikó Devecseri Gábor: Április 4: Nóvák Zoltán Várnai Zseni: Kopogtatok; Szabados Margit Simon István: Kettős ecetfa című versét adta elő. Koszorúk az emlékműveken Hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a Csongrád megyei és a Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága koszorúzási ünnepséget rendezett a Széchenyi téri és a Dugonics-temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél. Miközben a Rákóczi-induló hangjai mellett elvonultak a KISZ-esek zászlói, már felsorakoztak a honvédség, a karhatalom és a munkásőrség díszegységei. Néhány perccel 11 óra előtt felcsendült a magyar és a szovjet himnusz, majd egy időben a két Széchenyi téri szovjet emlékműnél az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok, a magyar fegyveres testületek képviselői, az SZMT, a KISZ, a népfront, a nőtanács, az MHS megyei és városi képviselői, az élelmiszeripari és a textilipari üzemek, az egyetemek, a Haladás és az Űj Élet Tsz, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem képviselői rótták le kegyeletüket azok előtt, akik életüket áldozták népünk szabadságáért A koszorúzási ünnepség végén a munkásőrzenekar az Internacionálét játszotta. A Széchenyi téri ünnepséggel egy időben volt a koszorúzási ünnepség a felsővárosi Dugonics-temetőben nyugvó szovjet hősök emlékművénél is. Itt az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi járási végrehajtó bizottsága, a Csongrád megyei, a Szeged városi és szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviselői, a magyar fegyveres testületek képviselői, az SZMT, a KISZ, a népfront, a nőtanács és az MHS járási szervezete, a közlekedési vállalatok, a Tanárképző Főiskola, a Móra Ferenc és a Felszabadulás Tsz képviselői helyezték el koszorúikat és virágaikat. A koszorúzás idején a MÁV zenekara játszotta a magyar és a szovjet himnuszt, majd az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Kitüntetések A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki a szegedi honvéd kiegészítő parancsnokság állományából Kiss József alezredest, Vasas János századost és Kakuszi Gyula századost. A szegedi helyőrség tagjai közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették kis Gál Vilmos őrnagyot; ezüst fokozatával Major Bálint hadnagyot, Kovács Béla törzsőrmestert, Oláh Albert főtörzsőrmestert. Szálat Sándor törzsőrmestert, Vöveki Lajos törzsőrmestert. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Korom V. Lajos őrnagy, Ábrahám József százados, Hajnal Miklós százados, Gósz János százados. Szilágyi Imre százados, Tóth Zoltán százados, Kéri Péter főtörzsőrmester, Kukli György őrmester és Pálfi József őrmester. Bodó Violát, a bordányi általános iskola igazgatóját április 4. alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. A Művelődésügyi Minisztérium a Szocialista Kultúráért jelvénnyel tüntette ki Jászai Lászlót és Vadas Kiss Lászlót, a Szegedi Nemzeti Színház művészeit. A kitüntetést április 3-án Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója adta át a színházban. Napirenden s Szeged jövője Együttes ülést tartott a Szeged városi párt• és tanács-vb Az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága és a m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap, szerdán együttes ülést tartott Szegeden. A két vb. megtárgyalta Szeged általános rendezési terve második ütemének programját. Az ülésen meghívott vendégként részt vett dr. Perczel Károly, az ÉM településfejlesztési főosztályának vezetője, Szebellei Mihály, az ÉM Szegedi Tervező Vállalat igazgatója, Borvendég Béla, a vállalat főmérnöke, Szmetana György területi főépítész. A város rendezési tervének első része még 1963-ban készült. Azóta időszerűvé és indokolttá vált a második ütem programjának elkészítése ts, amelyet az együttes vb-ülésen felszólalásában részletesebben is ismertetett Arvai József, a városi tanács vb elnökhelyettese, Füle Lajos és Takács Máté tervező. A párt- és tanács-végrehajtóbizottság megtárgyalta és elfogadta az előterjesztést, amelynek alapján a részletes terv készítésének további munkálatai folytatódnak. Dobi István átvette képviselői megbízólevelét Hétfőn délután Komáromban átvette képviselői megbízólevelét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Meghatok tan köszönte meg a megye dolgozóinak ismételt bizalmát. Megígérte, hogy a jövőben erejétől telhetően és a lehetőségekhez képest még többet tartózkodik Komárom megyében, hogy még alaposabban foglalkozhasson választóinak egyéni ügyeivel. Pátválasztást tartottak Zsombón, Balástyán és Pusztamérgesen Mint korábban hírt adtunk erről, a szegedi járás három választókerületében kellett pótválasztást elrendelni, mivel a jelöltek egyike sem kapta meg március 19-én a szavazatok 51 százalékos többségét. Március 28-án a zsombói 24-es. a balástyai 44-es és a pusztaszeri 10-es szavazókörzetekben tartottak új jelölő gyűléseket a választók. Zsombón ezúttal is két személyt jelöltek a 24-es körzet községi tanácstagjául. A pótválasztások április 3-án, hétfőn zajlottak le mindhárom körzetben. Zsombón nagy többséggel az l-es számú jelöltet választották meg tanácstagnak, a másik két községi választókerületben az új jelöltek az öszszes szavazatot megkaptál Elhunyt Agócsi János elvtárs Tegnap, április 5-én reggel, életének 68. évében bosszú, türelemmel viselt betegség után elhunyt Szege den Agócsi János elvtárs, a felszabadulás előtti fórra daimi mozgalom kiemelkedő harcosa. Agócsi János elv társat a Szeged városi pártbizottság saját halottjánai tekinti. Temetése holnap, pénteken délután 3 órakor les a belvárosi temető központi ravatalozójából. A szegedi születésű Agóesi János elvtárs már kora ifjúságában megismerkedett a proletársors nehézségeivel. A szegedi kenderfonógyárban esztergályosként dolgozott 1916tól, és ebben az évben lett tagja a Magyarországi Vasas és Fémmunkás Szakszervezet helyi csoportjának s a Szociáldemokrata Pártnak, amelyben bizalmi, később vezetőségi tag volt. Az első világháború idején a békedemonstrációk bátor szervezőjeként, a Magyar Tanácsköztársaság idején pedig a párt agitátoraként ismerték meg. Az ellenforradalmi rendszer alatt is az elsők között vezette a tüntetéseket és sztrájkokat. 1923-ban a szegedi vasasok által kezdeményezett és a textilmunkásokkal együtt végigküzdött bérharc egyik exponense volt. Kiemelkedett a szegedi forradalmi harcok leggyakrabban emlegetett fegyvertényében, az 1928 őszén szervezett kenderfonógyári nagy sztrájkban. Ekkor hét hétig nem vették fel a munkát, hogy kivívják a nyolcórás munkaidőt és az egészségesebb mu nkakörül menyeket. Agitált, szervezett, terjesztette a párt sajtóját, röpiratokat és a külföldről megszerzett marxista kiadványokat. A magyarországi fasiszta uralom alatt, különösen a sorra kerülő képviselőválasztások előtt végzett számára veszélyekkel járó, de a dolgozóknak hasznos felvilágosító munkát. Horthy rendőrségétől ezért soha nem volt nyugta: zaklatták, üldözték, lakásán házkutatásokat tartottak, 1943—44-ben pedig felügyeret alá is helyezték. Amikor Szeged felszabadult, Agócsi János elvtár éjt nappallá téve fáradozott a rend helyreállításán Debrecenben tagja lett az ideiglenes nemzetgyűlésnek. 1945-ben a kenderfonógyár pártszervezetének titkárává választották, s ebben a funkcióban tevékenykedett 1948-ig, amikor a párt megbízásából az állami közigazgatásban vállalt szerepet Nagy érdemei voltak a tanácsok megalakításában, tanácsi dolgozóként vonult nyugdíjba. Érdemei elismeréséül az Elnöki Tanács 1954-ben Munka Érdeméremmel tüntette ki, a szakszervezeti mozgalomban végzett kulturális munkájáért pedig 1956-ban megkapta a Szocialista Kultúráért jelvényt Az utóbbi években, ereje fogytán s egyre súlyosbodó betegsége ellenére is cselekvően közreműködött a szegedi felsővárosi pártszervezet munkájában, haláláig elnöke volt a nyugdíjas vasasok helyi csoportjának, s a március 19-i választásokon még mint bizottsági tag működött. Halála előtt egy nappal, április 4-én délelőtt 11 órakor ö figyelmeztette a klinikai kórteremben látogatóit miközben a nyitott ablak felé mutatott: „A téren most koszorúznak, az Internacionálét játssza a zenekar." Agócsi János elvtársat politikai küzdőtársai s azok akikkel együtt dolgozott, rajtuk kívül Szegeden nagyon sok tisztelője és ismerőse gyászolja. K. J. Csütörtök, 1967. április 6. DÍL-MASYARQRSZAC 3 «