Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

Bajnok­csapat Zenés vigiáték a Kamaraszínházban A hajdani szegedi Rákos Géza és a mindenekelőtt színészként ismert Fülöp Kálmán darabja szolid, ár­tatlan kis játék. Senkit se bánt, senkit sem sért. Azo­kat se. akik azt hiszik, mint a szerzők is, hogy a tudo­mány és a sport kitűnően összeegyeztethető, s azokat se, akik netalán ezt katego­rikusan tagadnák. A darab — a zenés vígjátékok hagyo­mányos törvényei szeri nt — összebékíti az ellentétes ál­láspontokat; képviselőik — mire lehull a függöny — megszelídülnek, megbékül­nek. Arról van szó, hogy egy fiatalember, egy gólkirály és Menekülés a sztratoszférából (furo* felv.) A szívklrálynő (Kovács Zsuzsa) és a gólkirály (Király Levente) tovább mondanunk. A töb bit mindenki kitalálhatja. Ahogvan mindig, ebben a darabban is ellentétek tá­madnak. bonyodalmak ke­letkeznek, dehát ezektől nem ijed meg senki. Mindenki Vajon eljutott e már Szsty­mazra. a IV. kerületbe. Ré­pás nénihez fia hősietlének híre? Nem tudom megírta-e kedves öregeinek Répás Bol­dizsár vadászrepülő őrnagy, hogyan mentett meg a kato­nai repülés történetében szinte egyedülálló bravúrral egv sokmilliós értékű szu­perszonikus gépet, vagy el­hallgatta. mint otthon, a fe­lesége előtt? Lehel, hogy Répás bácsi, a nvugdíias kövezöm un kas, nem tudja .még. hoev Boldi­zsárt — a Szegedről indult diákot, aki a hadseregben ért férfivá — hősként tiszte­lik egv idő óta a magyar lé­gierőnél. s bátor tettéért, ma­gas kormány kitüntetésre ter­jesztették fel. Miért a kockázat? atomfizikus és egy fiatal lány, egy vágtázó szívkirály- egvetlen gólt is belőni az el- nlvalóit, zenében a modern nö... De talán felesleges is lenfél hálójába. De ezzel — dzsessz ritmusai is ott dü­és sok más hasonló ellent- hörögnek. A színház kis ze­mondással — nem is kell nekara ezt a kellemes, szó­törődni. Mulatni kell a ki- rakoztató muzsikát Benkóczy ten volna, tűnő alakításon és kész. István vezetésével ügyesen, I Miért vállalta ö persze szabadkozik, » azt mondja: berepülő pilóta, ez a kötelessége. Csak éppen azt hallgatja el ilyenkor, hogy e kötelességteljesítés környezi az életébe kerülhe­tudja. hegy a gólkirály és a megrajzolt Póli nénije Nevetni ugyanis lehet A hatásosan szólaltatta meg. A gólkirályon kívül elsősorban szellemes díszletterv — ake­Szendrey Ilona pompásam ret egy futballkapu — Sán­Répás őr­szívkirálvnő a végén egymás karjába hull. úgyis Ixikky József öreg profesz­szora nvú itja a közönségnek dor Lajos munkája. Ökrös László nagy a nagy kockázatot? Miért kísérelte meg a lehe­tetlennek tűnő. a bizonyta­lant — száz kilométert re­pülni leállt hajtóművel — A kamaraszínházi előadás, a legmulatságosabb perceket, i Dániel Ferenc szellemes ren­dezése igyekezett a darabnak parodisztikus töltést adni. Abból kiindulva, hogy ebben a vígjátékban valódi hite­lességről úgysincs szó. a túl­zásokat fonribb növelte. Amit színé­szi játék jellemzi Resztet-! cv.':; >1, -rpely Judit, Ko- j ró j Gyula, Kovács Zsuzsa. ' Mara, Décsy Györgyi, ái Molnár Géza és a; többi közreműködő alakitá­igy vesztett a darab egyéb- sát is. ként is bizonytalan hiteles­sége, többszörösen viszanyer­te azzal, hogy mulattatóbbá, szórakoztatóbbá vált. Bakos Géza gazdag meló­dikájú muzsikája stílusban kitűnően alkalmazkodik a ze­nés vígjáték műfajához. Nem fordít hátat a könnyűzene Alig hihető például, hogy színpad! hagyományainak: a gólkirály Király Levente alapja és lényege a dallam, által bemutatott antj-alakja Viszont a műfaj mai kifeje­— ez a csámpás focista még zésbeli apparátusának fel­járni is alig tud — képes használásával közli monda­Gyermekáruház nyílik a Kárász utcában A Hófehérke helyén cipőszalon len A szegedi lakosság élénk nénk biztosítani 0—12 éves érdeklődécsel figyel a vá- korú gyermekek részére. Az rosban minden újat, s azt áruházat április 13-án nyit­is. mikor alakítanak át egy- juk meg. egy boltot a mikor nyitják Az új gyermekáruháznak meg újra. Így volt ez a Kárász utcában levő Szivár­vány áruház esetében is. A tatarozás hosszú éves alatt többször feltették a kérdést, ]vén exkluzív mikor nyílik már meg új- alakítanak kt ra? Néhány hónappal eze­lőtt végre megnyílt, s akkor ideiglenesen a Csongrád me­gyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat Alföldi áru­háza árusított itt, mert az áruház eredeti helyén két és fél hónapig emeletráépí­tés volt Eddig rendben ls volna — mondják a járókelők, de most hetek óta ismét üres az áruház. Ezért tettük fel mi is a kérdést az áruház gazdájának. a Csongrád megyei Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgató­tójának. Telkes Györgynek, mikor és mi lesz az áru­ház helyén? — Az üzlethelyiségben je­lenleg a belső átalakítási munkák készülnek — kap­tuk a tájékoztatást. — Ugvap­ís most már véglegesen a Kárász utcában árusító Hó­fehérke gyermekruházati boltot telepítjük át a volt Szivárvány áruház helyére. Bővítjük a választékot is, és amíg eddig csak 6 éves ko­rig árultunk konfekciót, most ma id 12 éves korig vá­sárolhatnak a gyerekeknek, kislányoknak es kisfiúknak ízléses ruházatot a szülők. Ezen kívül külön cipórész­leget is nyitunk, ahol szin­tén nagy választékot szeret­egészpn biztos sok szülő örül majd. de azt hisszük, az is jó hír a szegedieknek, hogy a Hófehérke bolt he­cipőszalont ugyancsak április hónapban. H. M. rendezvényeken, tanácsülé­seken, s főként az utcák la­kóinak beszélgetésein mind több szó esett a város vi Ta­gosításéról. A városi nép­. frontbizottság kezdeménye­4 város virágai Tízéves a szegedi virágosítási mozgalom Most tíz éve. hogy a rá- szerető munkásairól ritkán rosi népfrontbizottságon va- esik szó. Pedig az ó fárado­laki javasolta, indítsanak zásuk, városszeretetük ered­széles körű mozgalmat a vi- ménye. hogy Szeged ma már rágós Szegedért. Az. ötlet nemcsak a napfény, hanem tetszett, helyeslésre talált, s a virágok városa is. Sokan a szervező munkának mind- emlegetik Újszegeden a leg­járt gazdája is akadt- Kéri öregebb virágosítót, Tóth Je­imre tanár vállalta a fel- n(St. ak' éveken át viselte adatot. Hamarosan népfront- Sondjat a Bal fasornak. Vagy bélvegzős meghívókat kéz- EnK' Józsefet, aki a vasút­besített a posta a város kü- állomás környékéért valialt lönbözó részein- azoknak felelősséget. Sári János va­szólt, akikről tudták, hogy '-amikor kertesz volt, tehát a szívükön viselik városuk szakértelméből másoknak is megszépítését A megbeszé- adott- }i<Kli nevéhez lésen, amelyre csaknem va- fűződik a kenderlonó és kör­lamennvi meghívott elment, ".vékenek viragosítása. So­már újabb, gyakorlati javas- kan Íartak csodájára Erdé­lyi Laszlo kövekkel díszített virágparcelláinak a Haj­nóczy utcában, a József At­tila sugárúton lakó Kóti Mi Akkor újságban, területi haly virágágyainak is. Szo­latok, tervek születtek. A biztos fundamentum a részt­vevők lelkesedése és mun­kafelajánlása volt. molnoki Mária nyugdíjas pe­dagógus a belvárosi erké­lyek virágosításáért vállalt felelősséget, Sinkovics Já­nosné pedig a Lenin körút 34. számú ház udvarát va­Szegedi-szabadkai orvosi tapasztalatcsere A szegedi kórház havonta rendszeresen megtartott tu­dományos ülésein legutóbb a kórház fertőző osztályának munkatársai — dr. Gyüre Dezső főorvos vezetésével — számoltak be tudományos eredményeikről. Az ülés je­lentőségét növelte, hogy ez alkalommal elsőízben vettek részt azon a szabadkai test­verintézmény képviselői. A közelmúltban barátsági egyezményt kötött szabadkai kórháztól II orvost fogadott a kórház testülete nevében dr. Ródis Lajos igazgató-fő­orvos. Az ülés napirendjén szereplő érdekes téma szá­mos felmerült kérdéséhez szóltak hozzá a vendég résztvevők is, és így az ösz­szejovelel rendkívül hasz­nos tapasztalatcserévé ala­kult a fertőző betegségek megelőzése és legyőzése ér­dekében. . ... .. . rázsolta szemet gvönyörköd­zese nyomán a körzeti nep- t-Wvé Na(?v Sándor a Pe­frontcsoportok. a Vöröske- ?, ? * , reszt a nótanács az iskolák t6flte,ePen szerzett híveket a . 37 ,skolak mozgalomnak, saját maga ^""i ir í^ SZerVeZe nevelte palántáit is szét­kapcsoltak be a mozga- sjándéUoj,ta. Fodor j^né lombsL A cel az volt, hogy a tan;^sta„ként biztatta a Ta­járdák szegélyében, az ud­varokon. az erkélyeken, vasr tésre. utca lakóit virágülte Ördögh Imre a Ká­mindenutt, ahol mod van polna utcában tGtte kö7.mon­rá, virág legyen. Ki-ki a sa- dóssá hogy a szépet sze. Ját portáján, mások utca- rptni keIr Novotny János, hosszat vallattak a virág- aki a füvészkert vezetője magvak, palántak szétosztó- volt többször tartott isme­sát, a munka szervezését. A retterjesztő előadást a dísz­varos, kerteszet es a Fajta- és szobanövények ültetésé­kísérleti Állomás, meg ma- rói, gondozásáról. Hódi Ist­ganos kerteszkedók adták a ván_ mint a Fajtakísérleti magvakat, palántákat. A Virágos Szegedért moz­galom már az első egy-két évben nagyon sok önkéntes Állomás vezetője. Ságvárite­lep virágosítását alapozta meg. Balázs Imre pedagógus pedig a béketelepi úttörők társadalmi aktivistát vonzott közreműködésével segített a s a siker sem maradt el: telepiek utcacsinosítási mun­Szeged képe valóban előnvö- káiban. sen megváltozott. Azóta év- s rajtuk kívül még na­ről évre összejönnek tavasz- KVon sokat meg lehetne ne­elon a lakókörzetek „virág- Vezni a társadalmi munká­felelosei". s megbeszélik a sok közül, hiszen ma már tennivalókat. A lakosság na- minden üzemnek, intézmény­gyobb része pedig már meg- nek is van virágfelelőse. A szokta, hogv felszólítás nél- kerületek versenyeznek is a kül is, a jó idő beálltával mozgalom sikeréért, évente hozzákezd a virágok ülteté- 70—00 ezer forint értékű séhez. Most is. alig vagyunk társadalmi munkát végez túl a hivatalos tavasz kez- egy-egy kerület lakossága detén. de már a Klapka té- csak a virágosításban, ren, a Kossuth Lajos sugár- A mozgalom tovább tere­úton, a Ságvári- és a Bé- bélyesedik, szinte minden ketelepen, más utcákban is. szegedi ügyének tekinti már. gyönge virágpalánták nyúj- s ez az eimúlt évtized leg­togatják nyakukat. szebb eredménye. De a tíz esztendő virág- Kondorosl János ahelyett, hogy a biztos élet­ben maradást, a gép elhagyá­sát: választotta volna? Nem, nem frázis az ok. maga mondta el egyszerű szava kkal. — Hogy miért, tettem'.Az jutott eszembe, hogy ennek a pépnek minden kis csa­varjához, alkatrészéhez mun­kások, parasztok verejtéke tapad. Tíz és tízezer ember dolgozott azért, hogy a légi­erőt ilyen, mondhatom vi­lágszínvonalon álló — pépek­kel szerelhessük fel. És én vagjam a földhöz, mert va­lamit kockáztatni kell? Hát becsületes volna ez? össze­szedtem inkább minden tu­dásom. ami az elmúlt tizenöt esztendőben rám ragadt. vál­laltam a veszélyt, mert a katonabecsület erre ösztön­zött. A hang­sebességnél gyorsabban — Hogyan történt? Min­den kis részletre nem emlék­szem. de valahogy így: — Nagv magasságban re­pültem, messzebb a földtől, mint Szeged Szatymaztól. Itt, fényes nappal is bársonyos tintakék az ég. Gepem hang­sebesség felett száguldott, rá figyeltem: működését, kormá n y ozh a tóságá t. Ja v í tás után mindig enyém a koc­kázat. a felelősség elsőbbsége, civilre fordítva a „meo". — A próbaút nagyobb fele mögöttem volt már. Még né­hány perc és ráfordulok a hazavezető irányra. Ám ek­kor váratlanul idegesítő zaj ütötte meg a fülemet. Fémes surrogás hallatszott a lég­szívó rsatorna irányából, s a fordulatszámjelző mutatója megindult visszafelé. Nyug­talankodni kezdtem. — A furcsa, köszörű zajá­ra emlékeztető hang egyre erősödött. A gép rázkódni kezdett, aztán hirtelen csend lett. — Leállt a hajtómű! Va­lami súlyos szerkezeti hiba lehet. Ez. volna a vég. a be­repülő pilótát szüntelenül fenyegető katasztrófa betel­jesülése? — ötlött fel ben­nem a riasztó gondolat, s bizony nem láttam valami rózsásnak a közeljövőmet. — Néhány másodpercig csak szorítottam a botkor­mányt, s néztem a lehetet­lenné vált mutatókat. Nem akartam hinni a szemem­nek Aztán éreztem, vagy gondoltam — nem is tu­dom már — tennem kell valamit, amíg van remény és lehetőség. Itt Madár 285... — Gyors számvetést csi­náltam: legalább száz kilo­méterre van a repülőtér. Nekem mégis haza kell jut­nom. Kell, mert szuperszo­nikus géppel nem lehet le­szállni, csak repülőtérre. Megkísérlem. -Katapultálni ráérek ... — bíztattam ma­gam és adásra kapcsoltam a rádiót, — Sirály 1. Sirály 1. Itt Madár 285-ös. A hajtómű­vem leállt! A válasz azonnal megér­kezett; — Madár 285-ös. itt Sirály 1. Süllyedjen a sztratoszféra alsó határáig és kíséreljen meg légindítást. Vétel! — A parancs elhangzása után minden figyelmemet a gépre és a magasságmérőre összpontosítottam. Tizenöt­ezer ... tízennégy ... tizen­három . .. — Felkészültem az indí­tásra. Éles. fémes zajt hal­lottam ismét. A hajtómű be­indult ugyan, de nem volt benne köszönet, A gázsugár forró lehelteiként távozott a fúvócsövön, tolóereje nem volt. — Leállítottam a hattó­művet, A gép veszedelmesen süllyed. Kilencezer . . . nyolc. — Mi lesz, nem tudtam. Szaknyelven: siklottam, va­lójában azonban zuhanás volt ez. hiszen a gép súlyos, szárnyfelülete kicsi, nem vi­torlázásra készítették ezt, hanem hangsebesség feletti repülésre. Ekkor a repülésvezető tiszt aggódó hangját hallot­tam. aki lokátorernyőn fi­gyelte gépemet, — ..Madár 285-ös' Jelentse a szándékát! le tud-e száll­ni biztonságosan vagy ka­tapultál?'' — Megértettem, lent le­mondtak a gépről, rám bíz­ták a sorsát Mintha csodát látnának — A sztratoszférában még arra gondoltam, a földtől ketezer méterre katapultá­lok. ha kilátástalan lesz a helyzet. Most másként ha­tároztam — Sirály 1. Ezer méterig süllyedek. Aztán... — je­lentettem. A felhőpárna hirtelen el­maradt mögöttem, s távolról megpillantottam a kifutó széles betonját, — Földre teszem a gépet! Csak kitartson a seoességem és maradjon elég magasság a beton végéig — fohász­kodtam magamban Aztán jelentettem: — Siralv 1. Itt Madár 285-ös. Leszállok!... — A rádió elhallgalott­Iszonyaios. várakozó csend következett. Nagyon is tisz­tában voltam magam is. a harcálláspontiak !s a kocká­zattal. A katapult- élet Le­szállás hajtómű nélkül azon­ban ... — Nem latolgattam. Erre sem időm. sem kedvem nem volt. Egvetlen lapra tettem fel mindent, A föld olyan közel volt már. hogy a gép sikeres elhagyására nem gondolhattam többé. — Szuperszonikusom ég­ből lőtt nyílként zuhant a föld felé. A futókat kien­gedtem. s kísérteties csend­ben suhantam át az irányadó állomás felett. Eddig csak a gépért érzett felelősség ser­kentett, most már az élet­ösztön is. Küzdenem kellett minden méter magasságért. Ez jelentette kettőnk életét, az enyémet és a gépét, — Tudtam, nem a száz ki­lométer volt etr. igazán ve­szélyes — amit hajtómű nél­kül tettem meg. hanem az a rövid, talán néhány száz méter, ami előttem volt. Mint automata, úgy számolt a szemem, az agvam: meg ötszáz méter . . . négy . . . há­rom. Ügy tetszett, tán kéz­zel is elérném a beton vé­gét. pedig száz méterek vá­lasztottak még el. — A gép pedig sBRvedt rendületlenül. Húsz méterre volt a föld, tíz... öt... Végre! Végre meghallottam az ismerős sikkanást. azt, amikor a kerék eléri a be­tont. — Bajtársaim futottak hozzám, s csak bámultak rám. mintha csodál látná­nak. Szégyenkeztem is. mi­ért kerekítenek olyan nagy feneket az ügvnek. Meglet­te volna ezt más is — akár­hány vadászrepülő. Molnár István A nagy erdeklödésre való tekintettel április 3án, 4-én délelőtt 10 órakor is a Sellő a pecscigyürűn kerül bemutatásra: a matiné elmarad Hétfő, 1962. április 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 9

Next

/
Thumbnails
Contents