Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

Bajnokcsapat Zenés vigiáték a Kamaraszínházban A hajdani szegedi Rákos Géza és a mindenekelőtt színészként ismert Fülöp Kálmán darabja szolid, ártatlan kis játék. Senkit se bánt, senkit sem sért. Azokat se. akik azt hiszik, mint a szerzők is, hogy a tudomány és a sport kitűnően összeegyeztethető, s azokat se, akik netalán ezt kategorikusan tagadnák. A darab — a zenés vígjátékok hagyományos törvényei szeri nt — összebékíti az ellentétes álláspontokat; képviselőik — mire lehull a függöny — megszelídülnek, megbékülnek. Arról van szó, hogy egy fiatalember, egy gólkirály és Menekülés a sztratoszférából (furo* felv.) A szívklrálynő (Kovács Zsuzsa) és a gólkirály (Király Levente) tovább mondanunk. A töb bit mindenki kitalálhatja. Ahogvan mindig, ebben a darabban is ellentétek támadnak. bonyodalmak keletkeznek, dehát ezektől nem ijed meg senki. Mindenki Vajon eljutott e már Szstymazra. a IV. kerületbe. Répás nénihez fia hősietlének híre? Nem tudom megírta-e kedves öregeinek Répás Boldizsár vadászrepülő őrnagy, hogyan mentett meg a katonai repülés történetében szinte egyedülálló bravúrral egv sokmilliós értékű szuperszonikus gépet, vagy elhallgatta. mint otthon, a felesége előtt? Lehel, hogy Répás bácsi, a nvugdíias kövezöm un kas, nem tudja .még. hoev Boldizsárt — a Szegedről indult diákot, aki a hadseregben ért férfivá — hősként tisztelik egv idő óta a magyar légierőnél. s bátor tettéért, magas kormány kitüntetésre terjesztették fel. Miért a kockázat? atomfizikus és egy fiatal lány, egy vágtázó szívkirály- egvetlen gólt is belőni az el- nlvalóit, zenében a modern nö... De talán felesleges is lenfél hálójába. De ezzel — dzsessz ritmusai is ott düés sok más hasonló ellent- hörögnek. A színház kis zemondással — nem is kell nekara ezt a kellemes, szótörődni. Mulatni kell a ki- rakoztató muzsikát Benkóczy ten volna, tűnő alakításon és kész. István vezetésével ügyesen, I Miért vállalta ö persze szabadkozik, » azt mondja: berepülő pilóta, ez a kötelessége. Csak éppen azt hallgatja el ilyenkor, hogy e kötelességteljesítés környezi az életébe kerülhetudja. hegy a gólkirály és a megrajzolt Póli nénije Nevetni ugyanis lehet A hatásosan szólaltatta meg. A gólkirályon kívül elsősorban szellemes díszletterv — akeSzendrey Ilona pompásam ret egy futballkapu — SánRépás őrszívkirálvnő a végén egymás karjába hull. úgyis Ixikky József öreg profeszszora nvú itja a közönségnek dor Lajos munkája. Ökrös László nagy a nagy kockázatot? Miért kísérelte meg a lehetetlennek tűnő. a bizonytalant — száz kilométert repülni leállt hajtóművel — A kamaraszínházi előadás, a legmulatságosabb perceket, i Dániel Ferenc szellemes rendezése igyekezett a darabnak parodisztikus töltést adni. Abból kiindulva, hogy ebben a vígjátékban valódi hitelességről úgysincs szó. a túlzásokat fonribb növelte. Amit színészi játék jellemzi Resztet-! cv.':; >1, -rpely Judit, Ko- j ró j Gyula, Kovács Zsuzsa. ' Mara, Décsy Györgyi, ái Molnár Géza és a; többi közreműködő alakitáigy vesztett a darab egyéb- sát is. ként is bizonytalan hitelessége, többszörösen viszanyerte azzal, hogy mulattatóbbá, szórakoztatóbbá vált. Bakos Géza gazdag melódikájú muzsikája stílusban kitűnően alkalmazkodik a zenés vígjáték műfajához. Nem fordít hátat a könnyűzene Alig hihető például, hogy színpad! hagyományainak: a gólkirály Király Levente alapja és lényege a dallam, által bemutatott antj-alakja Viszont a műfaj mai kifeje— ez a csámpás focista még zésbeli apparátusának feljárni is alig tud — képes használásával közli mondaGyermekáruház nyílik a Kárász utcában A Hófehérke helyén cipőszalon len A szegedi lakosság élénk nénk biztosítani 0—12 éves érdeklődécsel figyel a vá- korú gyermekek részére. Az rosban minden újat, s azt áruházat április 13-án nyitis. mikor alakítanak át egy- juk meg. egy boltot a mikor nyitják Az új gyermekáruháznak meg újra. Így volt ez a Kárász utcában levő Szivárvány áruház esetében is. A tatarozás hosszú éves alatt többször feltették a kérdést, ]vén exkluzív mikor nyílik már meg új- alakítanak kt ra? Néhány hónappal ezelőtt végre megnyílt, s akkor ideiglenesen a Csongrád megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Alföldi áruháza árusított itt, mert az áruház eredeti helyén két és fél hónapig emeletráépítés volt Eddig rendben ls volna — mondják a járókelők, de most hetek óta ismét üres az áruház. Ezért tettük fel mi is a kérdést az áruház gazdájának. a Csongrád megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatótójának. Telkes Györgynek, mikor és mi lesz az áruház helyén? — Az üzlethelyiségben jelenleg a belső átalakítási munkák készülnek — kaptuk a tájékoztatást. — Ugvapís most már véglegesen a Kárász utcában árusító Hófehérke gyermekruházati boltot telepítjük át a volt Szivárvány áruház helyére. Bővítjük a választékot is, és amíg eddig csak 6 éves korig árultunk konfekciót, most ma id 12 éves korig vásárolhatnak a gyerekeknek, kislányoknak es kisfiúknak ízléses ruházatot a szülők. Ezen kívül külön cipórészleget is nyitunk, ahol szintén nagy választékot szeretegészpn biztos sok szülő örül majd. de azt hisszük, az is jó hír a szegedieknek, hogy a Hófehérke bolt hecipőszalont ugyancsak április hónapban. H. M. rendezvényeken, tanácsüléseken, s főként az utcák lakóinak beszélgetésein mind több szó esett a város vi Tagosításéról. A városi nép. frontbizottság kezdeménye4 város virágai Tízéves a szegedi virágosítási mozgalom Most tíz éve. hogy a rá- szerető munkásairól ritkán rosi népfrontbizottságon va- esik szó. Pedig az ó fáradolaki javasolta, indítsanak zásuk, városszeretetük eredszéles körű mozgalmat a vi- ménye. hogy Szeged ma már rágós Szegedért. Az. ötlet nemcsak a napfény, hanem tetszett, helyeslésre talált, s a virágok városa is. Sokan a szervező munkának mind- emlegetik Újszegeden a legjárt gazdája is akadt- Kéri öregebb virágosítót, Tóth Jeimre tanár vállalta a fel- n(St. ak' éveken át viselte adatot. Hamarosan népfront- Sondjat a Bal fasornak. Vagy bélvegzős meghívókat kéz- EnK' Józsefet, aki a vasútbesített a posta a város kü- állomás környékéért valialt lönbözó részein- azoknak felelősséget. Sári János vaszólt, akikről tudták, hogy '-amikor kertesz volt, tehát a szívükön viselik városuk szakértelméből másoknak is megszépítését A megbeszé- adott- }i<Kli nevéhez lésen, amelyre csaknem va- fűződik a kenderlonó és körlamennvi meghívott elment, ".vékenek viragosítása. Somár újabb, gyakorlati javas- kan Íartak csodájára Erdélyi Laszlo kövekkel díszített virágparcelláinak a Hajnóczy utcában, a József Attila sugárúton lakó Kóti Mi Akkor újságban, területi haly virágágyainak is. Szolatok, tervek születtek. A biztos fundamentum a résztvevők lelkesedése és munkafelajánlása volt. molnoki Mária nyugdíjas pedagógus a belvárosi erkélyek virágosításáért vállalt felelősséget, Sinkovics Jánosné pedig a Lenin körút 34. számú ház udvarát vaSzegedi-szabadkai orvosi tapasztalatcsere A szegedi kórház havonta rendszeresen megtartott tudományos ülésein legutóbb a kórház fertőző osztályának munkatársai — dr. Gyüre Dezső főorvos vezetésével — számoltak be tudományos eredményeikről. Az ülés jelentőségét növelte, hogy ez alkalommal elsőízben vettek részt azon a szabadkai testverintézmény képviselői. A közelmúltban barátsági egyezményt kötött szabadkai kórháztól II orvost fogadott a kórház testülete nevében dr. Ródis Lajos igazgató-főorvos. Az ülés napirendjén szereplő érdekes téma számos felmerült kérdéséhez szóltak hozzá a vendég résztvevők is, és így az öszszejovelel rendkívül hasznos tapasztalatcserévé alakult a fertőző betegségek megelőzése és legyőzése érdekében. . ... .. . rázsolta szemet gvönyörködzese nyomán a körzeti nep- t-Wvé Na(?v Sándor a Pefrontcsoportok. a Vöröske- ?, ? * , reszt a nótanács az iskolák t6flte,ePen szerzett híveket a . 37 ,skolak mozgalomnak, saját maga ^""i ir í^ SZerVeZe nevelte palántáit is szétkapcsoltak be a mozga- sjándéUoj,ta. Fodor j^né lombsL A cel az volt, hogy a tan;^sta„ként biztatta a Tajárdák szegélyében, az udvarokon. az erkélyeken, vasr tésre. utca lakóit virágülte Ördögh Imre a Kámindenutt, ahol mod van polna utcában tGtte kö7.monrá, virág legyen. Ki-ki a sa- dóssá hogy a szépet sze. Ját portáján, mások utca- rptni keIr Novotny János, hosszat vallattak a virág- aki a füvészkert vezetője magvak, palántak szétosztó- volt többször tartott ismesát, a munka szervezését. A retterjesztő előadást a díszvaros, kerteszet es a Fajta- és szobanövények ültetésékísérleti Állomás, meg ma- rói, gondozásáról. Hódi Istganos kerteszkedók adták a ván_ mint a Fajtakísérleti magvakat, palántákat. A Virágos Szegedért mozgalom már az első egy-két évben nagyon sok önkéntes Állomás vezetője. Ságváritelep virágosítását alapozta meg. Balázs Imre pedagógus pedig a béketelepi úttörők társadalmi aktivistát vonzott közreműködésével segített a s a siker sem maradt el: telepiek utcacsinosítási munSzeged képe valóban előnvö- káiban. sen megváltozott. Azóta év- s rajtuk kívül még naről évre összejönnek tavasz- KVon sokat meg lehetne neelon a lakókörzetek „virág- Vezni a társadalmi munkáfelelosei". s megbeszélik a sok közül, hiszen ma már tennivalókat. A lakosság na- minden üzemnek, intézménygyobb része pedig már meg- nek is van virágfelelőse. A szokta, hogv felszólítás nél- kerületek versenyeznek is a kül is, a jó idő beálltával mozgalom sikeréért, évente hozzákezd a virágok ülteté- 70—00 ezer forint értékű séhez. Most is. alig vagyunk társadalmi munkát végez túl a hivatalos tavasz kez- egy-egy kerület lakossága detén. de már a Klapka té- csak a virágosításban, ren, a Kossuth Lajos sugár- A mozgalom tovább tereúton, a Ságvári- és a Bé- bélyesedik, szinte minden ketelepen, más utcákban is. szegedi ügyének tekinti már. gyönge virágpalánták nyúj- s ez az eimúlt évtized legtogatják nyakukat. szebb eredménye. De a tíz esztendő virág- Kondorosl János ahelyett, hogy a biztos életben maradást, a gép elhagyását: választotta volna? Nem, nem frázis az ok. maga mondta el egyszerű szava kkal. — Hogy miért, tettem'.Az jutott eszembe, hogy ennek a pépnek minden kis csavarjához, alkatrészéhez munkások, parasztok verejtéke tapad. Tíz és tízezer ember dolgozott azért, hogy a légierőt ilyen, mondhatom világszínvonalon álló — pépekkel szerelhessük fel. És én vagjam a földhöz, mert valamit kockáztatni kell? Hát becsületes volna ez? összeszedtem inkább minden tudásom. ami az elmúlt tizenöt esztendőben rám ragadt. vállaltam a veszélyt, mert a katonabecsület erre ösztönzött. A hangsebességnél gyorsabban — Hogyan történt? Minden kis részletre nem emlékszem. de valahogy így: — Nagv magasságban repültem, messzebb a földtől, mint Szeged Szatymaztól. Itt, fényes nappal is bársonyos tintakék az ég. Gepem hangsebesség felett száguldott, rá figyeltem: működését, kormá n y ozh a tóságá t. Ja v í tás után mindig enyém a kockázat. a felelősség elsőbbsége, civilre fordítva a „meo". — A próbaút nagyobb fele mögöttem volt már. Még néhány perc és ráfordulok a hazavezető irányra. Ám ekkor váratlanul idegesítő zaj ütötte meg a fülemet. Fémes surrogás hallatszott a légszívó rsatorna irányából, s a fordulatszámjelző mutatója megindult visszafelé. Nyugtalankodni kezdtem. — A furcsa, köszörű zajára emlékeztető hang egyre erősödött. A gép rázkódni kezdett, aztán hirtelen csend lett. — Leállt a hajtómű! Valami súlyos szerkezeti hiba lehet. Ez. volna a vég. a berepülő pilótát szüntelenül fenyegető katasztrófa beteljesülése? — ötlött fel bennem a riasztó gondolat, s bizony nem láttam valami rózsásnak a közeljövőmet. — Néhány másodpercig csak szorítottam a botkormányt, s néztem a lehetetlenné vált mutatókat. Nem akartam hinni a szememnek Aztán éreztem, vagy gondoltam — nem is tudom már — tennem kell valamit, amíg van remény és lehetőség. Itt Madár 285... — Gyors számvetést csináltam: legalább száz kilométerre van a repülőtér. Nekem mégis haza kell jutnom. Kell, mert szuperszonikus géppel nem lehet leszállni, csak repülőtérre. Megkísérlem. -Katapultálni ráérek ... — bíztattam magam és adásra kapcsoltam a rádiót, — Sirály 1. Sirály 1. Itt Madár 285-ös. A hajtóművem leállt! A válasz azonnal megérkezett; — Madár 285-ös. itt Sirály 1. Süllyedjen a sztratoszféra alsó határáig és kíséreljen meg légindítást. Vétel! — A parancs elhangzása után minden figyelmemet a gépre és a magasságmérőre összpontosítottam. Tizenötezer ... tízennégy ... tizenhárom . .. — Felkészültem az indításra. Éles. fémes zajt hallottam ismét. A hajtómű beindult ugyan, de nem volt benne köszönet, A gázsugár forró lehelteiként távozott a fúvócsövön, tolóereje nem volt. — Leállítottam a hattóművet, A gép veszedelmesen süllyed. Kilencezer . . . nyolc. — Mi lesz, nem tudtam. Szaknyelven: siklottam, valójában azonban zuhanás volt ez. hiszen a gép súlyos, szárnyfelülete kicsi, nem vitorlázásra készítették ezt, hanem hangsebesség feletti repülésre. Ekkor a repülésvezető tiszt aggódó hangját hallottam. aki lokátorernyőn figyelte gépemet, — ..Madár 285-ös' Jelentse a szándékát! le tud-e szállni biztonságosan vagy katapultál?'' — Megértettem, lent lemondtak a gépről, rám bízták a sorsát Mintha csodát látnának — A sztratoszférában még arra gondoltam, a földtől ketezer méterre katapultálok. ha kilátástalan lesz a helyzet. Most másként határoztam — Sirály 1. Ezer méterig süllyedek. Aztán... — jelentettem. A felhőpárna hirtelen elmaradt mögöttem, s távolról megpillantottam a kifutó széles betonját, — Földre teszem a gépet! Csak kitartson a seoességem és maradjon elég magasság a beton végéig — fohászkodtam magamban Aztán jelentettem: — Siralv 1. Itt Madár 285-ös. Leszállok!... — A rádió elhallgalottIszonyaios. várakozó csend következett. Nagyon is tisztában voltam magam is. a harcálláspontiak !s a kockázattal. A katapult- élet Leszállás hajtómű nélkül azonban ... — Nem latolgattam. Erre sem időm. sem kedvem nem volt. Egvetlen lapra tettem fel mindent, A föld olyan közel volt már. hogy a gép sikeres elhagyására nem gondolhattam többé. — Szuperszonikusom égből lőtt nyílként zuhant a föld felé. A futókat kiengedtem. s kísérteties csendben suhantam át az irányadó állomás felett. Eddig csak a gépért érzett felelősség serkentett, most már az életösztön is. Küzdenem kellett minden méter magasságért. Ez jelentette kettőnk életét, az enyémet és a gépét, — Tudtam, nem a száz kilométer volt etr. igazán veszélyes — amit hajtómű nélkül tettem meg. hanem az a rövid, talán néhány száz méter, ami előttem volt. Mint automata, úgy számolt a szemem, az agvam: meg ötszáz méter . . . négy . . . három. Ügy tetszett, tán kézzel is elérném a beton végét. pedig száz méterek választottak még el. — A gép pedig sBRvedt rendületlenül. Húsz méterre volt a föld, tíz... öt... Végre! Végre meghallottam az ismerős sikkanást. azt, amikor a kerék eléri a betont. — Bajtársaim futottak hozzám, s csak bámultak rám. mintha csodál látnának. Szégyenkeztem is. miért kerekítenek olyan nagy feneket az ügvnek. Meglette volna ezt más is — akárhány vadászrepülő. Molnár István A nagy erdeklödésre való tekintettel április 3án, 4-én délelőtt 10 órakor is a Sellő a pecscigyürűn kerül bemutatásra: a matiné elmarad Hétfő, 1962. április 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 9