Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-28 / 99. szám

y A Befejeződött a KISZ KB ülése A KISZ Központi Bizottsága csütörtökön Ribánszki Róbertnek, a Központi BiBottság titkáránali előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti Szabályzata módosításának tervezetét. Ügy határozott, hogy a következő hetekben elsősorban a járási és megyei küldöttértekezleteken vitára bocsátja, majd a KISZ VII. kongresszusa elé terjeszti jóváhagyásra a dokumentumot. (MTI) Országos tanácskozás a szakemberképzésről A szakközépiskolák és a középfokú technikumok igazgatóinak részvételével országos értekezletet rendeztek csütörtökön Budapesten. A tanácskozást — amelyen dr. Kurucz Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is részt vett — Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg, majd Vendégh Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályárak vezetője tartott referátumot. Rámutatott többek között; a szakképzést nyújtó iskoláknak — amelyek sorába a szakközépiskolák is tartoznak — elsősorban olyan alapkészségeket kell kialakítaniok növendékeikben, amelyek lehetővé teszik a fiatalok azonnali munkavállalását, s a gyors alkalmazkodást a termelés változó követelményeihez. A szakok kialakítása szempontjából döntő, hogy a szakközépiskolát végzettek kielégítő ismeretanyaggal rendelkezzenek. a termelőmunkához, a középfokú technikusi minősítés megszerzéséhez és a felsőfokú továbbtanuláshoz. (MTI) fl KGST-országok szakembereinek tanácskozása Befejeződött a krimi Szimferopolban Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió szakembereinek tanácskozása. A helybeli konzervgyárban tanulmányozták és értékeltéka fémfedőket és konzervdobozokat gyártó új szovjet gépek működését és teljesítményét. (MTI) Pártdelegáció Afrikából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Amilcar Cabral főtitkár vezetésével csütörtökön hazánkba érkezett a Portugál-Guinea és a Zöldfok-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának delegációja. Kenderből finom fonalak Ma befejezi munkáját a Textilipari Műszaki Konferencia Ma fejeződik be a kedden és ebbe a keretbe illesztette tudományos osztályvezetőjékezdódött XVI. Textilipari az új gazdasági mechaniz- nek, Tobisch Ferencnek, a Műszaki Konferencia, ezer musra való felkészülés fel- Könnyűipari Tervező Iroda szakember, köztük 30 sze- adatait. Annál is inkább, munkatársának, és dr. VéF.edi részvételével Budapes- mert ma már az iparnak kássy Alajos professzornak, ten, a Technika Házában. A nem annyira a felkészülés, a Budapesti Műszaki Egyekonferenciának nemzetközi hanem mindinkább az új tem Textiltechnológiai és jelleget adott hogy azon a gazdasági mechanizmus meg- Könnyűipari Tanszéke vezefcözel 200 külföldi vendég és valósítása a feladata. tőjének. Tizennégy egyesü£5 külföldi előadó is részt Ezt követően Nagy József- leti aktívának a „Könnyűxett . , . . . , né könnyűipari miniszter a ipar Kiváló Dolgozója" kiA konferencia hivatalos Textni ' tei^ra^a-p' a... tüntetést nyújtotta át. megnyitóján az egyesület el- "Textilipar fejleszteseert ei- A p,enáris ülés keretében nöke, Vég László, a Pamut- met es az ezzel egyuttjarc dr Ekés Mihá]y> a Textilr.yomóipari Vállalat vezér- 5000 forintos pénzjutalmat ipari Kutató Intézet ígazgaigazgatója üdvözölte az egy- adta át Vég Lászlónak, a tója begyűlteket, kijelölte a kon- PNYV vezérigazgatójának. •!,*»•#•* ferencia célját és irányát. Beck Tamásnak, a szegedi a hazai kuíalas fontosabb beszédében Kenderfonó- és Szövőipari eseményeiről ar átszervezett magyar tex- Vállalat igazgató főmérnöké- szamolt be Kiemelte a tu tflipar helyzetét és felada- nek dr Rusznák Istvánnak dományos eredmények méltat vazolta a Text.lipan Kutató Intézet lett az iparban mYghonosi. tott kutatási eljárásokat is. Ilyen a nyugati cégek által megvásárolt szabadalmazott termotex eljárás. Ennek lényege a szövet festés vagy ímpregnálása előtti hevítése, ami lehetővé teszi a munkamenetek és vegyszerek megtakarítását. Az eljárást eddig négy hazai üzemben vezették be, illetve a bevezetés folyamatban van. Ugyancsak szabadalmazott és mind szocialista, mind tőkésországoknak eladott találmány a ládatár, mely régi építésű szövőgépek felgyorsítása után, azok termelékenységi szintjét a modern automata szövőgépekére emeli. A kenderfonalak vegyi feltárása ugyancsak szabadalmazott eljárás. Ennek lényege, hogy a hazai nyersanyagbázisra alapozva kender nyersanyagból import lent is pótló vékony fonalat állít elő. Ezáltal a len karakterű háztartási textíliák ma már nagyüzemileg állíthatók elő kenderfonalból a nagyközönség szolgálatára és megelégedésére, továbbá exportra. II tavaszi békehóaap előtt A megyei és szegedi népfrontbizottság ülése Tegnap délelőtt Szegeden, ruló feladatokat. Elmondot9 megyei tanács székházá- ta, hogy a Béke-világtanács r.ak nagytermében kibőví- februári ülésének felhívása tett ülést" tartott a Hazafias alapján a magyar békemozKépfront Csongrád megyei galom széles körű összefoés Szeged városi bizottsága. gijssal segfti az amerikai agAz ülésen a megyéből érkeresszió ellen harcoló vietnazett és szegedi több száz társadalmi és tomegszervezeti 1,11 oepet. aktivistát dr. Kedvessy A május 9-én kezdődő taGyörgy egyetemi tanár, a vaszi békehónap rendezvé^X^fnMvtzöltö nyfin űjabb milliók demonstralnak majd a beke mellett, Az ülés elnökségében fogs elküldik üzeneteiket a júlalt helyet Harmati Sándor, lmg g_9 között stockhoim_ a Hazafias Népfront Orsza- b£jn megrendezendő nemzetgos Tanácsának titkára, az közi békekonferenciára. BeOrszágos Béketanács alelno- fejezésül köszönetet mondott ke, Szilágyi Júlia, a megye. mindazoknak akik £aradha, pártbizottság agitacios, pro- tatlanul doig0znak a béke paganda és művelődésügyi megteremtéflén e£ megőrzéesztályának vezetője, Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő, a népfront Szeged városi bizottságának alelnöke, Boros József, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei titkára, Radnai Ferencné, a népfront megyei titkárságának munkatársa és Mónus Lajosné. a megyei nőtanács munkatársa. Az ülésen Harmati SánÍSor adott tájékoztatót az időszerű nemzetközi kérdésekről és a soron következő béfcemozgalmi feladatokról. Ismertette az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Varyban megtartott konferenciáján hozott nyilatkozatot, s ebből a békéért küzdő emberek millióira háIfjúsági jogásznapok Az idei ifjúsági jogász- nác, az MSZMP jogi kari napok tegnap kezdődtek bizottságának titkára. meg a József Attila TudoDr. Kunos József adjunkmányegyetem jogi karának • szervez6 bizottsáJg elI Mgytermeben. Az elnökség- nöke köszöntötte a Jná(_ ben helyet foglalt dr. Lasz- . . boleár iueoszláv ló Tivadarné, a Művelődés- f-Sint a hkzai fglete-' ausssfsstó 5S™5® főelőadója, dr. Király Tibor. az Eötvös Lóránd Tudr. Kemenes Béla dékán eredményes munkát kívánt a résztvevőknek, megnyitótta * második 'ifjúsági jónak dékanja, dr. Földvárt aa„nannka. „ DA-ci gdszndpokai. József, a Pécsi Tudományegyetem büntetöjogi tanszéTegnap a perbeszéd-verkének docense dr. Keme- senyeket rendezték meg. nes Béla, a JATL jogi ka- ma jogeset-megoldási verrának dékánja, dr. Papp lg- seny lesz, Szeged szerepéről írta; Siklós János E

s rdekes gondolatok kerültek szóba. ^ Nem is újak. Csak időszerűségük új. Szeged megyei jogú város, tehát önálló igazgatású, akár a megyék, éppen úgy, mint régen volt szabad királyi városi jellegével. Most a rendkívül intenzív gyarapodás korát éli. Némi túlzással mondjak, hogy ez a máodik reneszánsz (az első 1880—1900). Bár lehet, hogy így van. Majd az idő eldönti. Többirányú, színes fejlődésében szerepet játszik az az egészséges politika, gazdaságpolitika, amely évtizedes bizonyítékkal igazolja létjogosultságát az egész országban. Az ipar fejlődése, a város építése, komoly szellemi bázisa, intellektuális légköre bizonyítja, hogy nem azonos más városokkal. (Mint ahogyan a vele szemben támasztott országos igény sem azonos.) Szerepe van ebben a fejlődésben a következetes városirányításnak és annak az egészséges lokálpatriotizmusnak, amely bontogatja erős szárnyait, hasonlóan megyénk bármely városához, községéhez. A primitívség, a „vidékiség" jegyeit, nyomait tudatosan koptatják. A mögöttünk levő évtizedben nagyobb hatású és igényű föllendülés tárgyi, személyi, szellemi fetétele jött létre. (Természetesen nem mindenhol és nem is egyformán.) Szeged megyeszékhely is. Csongrád megye központja, legfontosabb városa. Innen irányítják a megye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életét. Ez az objektív helyzet sok megválaszolatlan, s megoldatlan kérdést takar. (A szélsőséges véleményektől eltekintve, a meglevő valóságos problémákhoz nyúlni most már nagyon időszerű.) Alapkérdés a város önálló Igazgatása. De hogyan illeszkedik egymáshoz a megyeszékhely, mint külön közigazgatási egység és ebből, más közigazgatási egységként a megye irányítása? Ez viszont sok kísérlettel és eredménnyel még mindig nem kimunkált téma. Tudunk eredményes próbálkozásokról: együttes megbeszélésekről, esetenként szakigazgatási együttműködésről, koordinációs bizottság működéséről, a beruházások esetében, s ismeretes a kereskedelmi funkciók, kultúrpolitikai funkciók és területek összevonása. Ennek az egészséges törekvésnek vannak tehát komoly eredményei. Részben ez adja az alapot ahhoz, hogy tovább lépjünk. Mert a kérdések mégiscsak mélyebb régiókban tanyáznak. Közülük egyet fölemlítek: a megyeszékhely funkciójának egészséges fejlesztése hogyan valósuljon meg Szegeden? Mit igényel ez? Semmiesetre sem annyit, hogy itt van egy megyei igazgatási — vagy több igazgatási — hivatal, de szinte tértől, „helytől" függetlenül. (Például a megyei tanács tagjai nem utazhatnak a szegedi villamoson, mert utazási igazolványuk Szeged területére egyszerűen rendezés, figyelmesség hiánya miatt érvénytelen. Ez olyasmi lehet, mintha a fővároson kívül lakó. most már helyhez kötött országgyűlési képviselő utazási igazolványa érvénytelen lenne a fővárosi villamosokra.) A megyeszékhely minden lényeges politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális tényezője szervesen összefügg a megye életével. Mint ahogyan a főváros minden tényezője összefügg az egész országgal. Hogyan lehet a megyeszékhely erejét, intenzitását jobban és célszerűbben bekapcsolni a megye életének vérkeringésébe? És fordítva, a megye mozgása hogyan érvényesül a megyeszékhely életében és fejlődésében? N

em pusztán együttműködésről van tehát szó, hanem szervesen összetartozó politikai, gazdasági, kulturális, szellemi egység racionális irányításáról és fejlesztéséről. A kicsinyeskedés és a rivalizálás árt, megnehezíti a felelős, koncepciózusabb gazdasági, kulturális, szellemi irányító munkát. Példákkal érzékeltetem: ott fejlesszük az ipart, ahol az a legcélszerűbb az összérdekek alapján, ott építsünk iskolát, ahol ennek realitása van, ott építsünk megyei kórházat, könyvtárat, és egyebet, ahol ez a legcélszerűbb. A célszerűséget és népünk pénzének felhasználását igazgatási hatáskörök nem tehetik irracionálissá. Az élelmiszeripar igényének a mezőgazdasági termelést kell befolyásolnia, függetlenül attól, hogy hol dolgozik, melyik városban az élelmiszeripar. A megyeszékhely csak azáltal fejlődik valóságos székhellyé, ha a székhely és a megye még inkább egységes elvekben, közös érdekben fogant gyakorlat alapján működik. Még pontosabban: a megyeszékhely székhely jellegének és a székhely pozitív kisugárzásának fejlesztése érdekében a gazdaság területén például a koncepció kimunkálását megfelelő elvi és gyakorlati alapokra kell helyezni, kiküszöbölve a véletlenszerűségeket. Közgazdászok, jogászok, igazgatási vezetők bevonásával a napirendre tűzött kérdéseket végig kell vinni. Hasonlóképpen a kulturális életben, iskolapolitikában, egészségügyben és másutt. Szeged járási székhely is. Mint ahogyan a megye lakossága Szegedtt a megye központjának tekinti, a 110 ezer lakosú járás pedig járási központiának. A járás irányító szervei, a járás lakossága nem vendégként él a városban és nem úgy jár ide, hanem mint közigazgatási területének székhelyére. Nemcsak azért, mert ez törvényesen is az övé, hanem mert minden járásnak van irányító központja, tehát székhelye. Ahol nem idegenül mozognak a járás lakói, hanem úgy, mint sajátjukban, mert hiszen az is. Sajnos e tekintetben éppen olyan kimunkálatlanok a járási székhely jellegét érintő problémák, mint az előzőekben. Szeged fejlesztésének — minden irányú fejlesztésének — össze kell függnie a megyeszékhely és a járási székhely politikai, gazdasági, társadalmi érdekeivel, ésszerűnek látszó igényeivel. Tehát nem önmagában, körtöltésen belüli koncepcióval, hanem a megyei, járási központ létének, fejlődésének szükségleteit is számításba véve. Mint ahogy nem lehet tartósan izolált egy körtöltésen belüli gazdálkodás, éppen úgy nem lehet meg egy ettől független, csak megyét látó gazdálkodás sem. A három említett szerv egymás gondjairól, problémáiról eddig is tudott, de sajnos nem eleget, s esetenként inkább az önállóság rosszul értelmezett módja érvényesült Ezért indokolt megvizsgálni közgazdászok, jogászok, igazgatási szakemberek bevonásával a kérdéseket, a megoldás irányába ható tervszerű alapossággal. A hosszú távú tervezés, de az ötéves tervek is csak akkor alkalmasak az izoláltság megszüntetésére és az ésszerűbb gazdálkodásra a nép pénzével, ha nem egymástól függetlenül készülnek az elképzelések, hanem az együttes érdekek alapján és azzal, hogy egy megyeszékhely és járási székhely kifejlesztése Szeged közigazgatásának is érdeke. (Még nemzetközi relációban is szigorú, tervszerű együttműködés folyik a KGSTben.) S persze a megyeszékhely fejlesztése éppen olyan érdeke a megyének, mint a járásnak. Megyei központ, járási központ azt is jelenti, hogy ha ennek erősítése Szegeden lakásépítkezéseket igényel a megyétől, akkor azt kell csinálnia, ha kollégiumi igény válik szükségessé, akkor azt építtet, ha az olajbányák központja Szegedre kerül, akkor ott építik meg, ha Makón is célszerű olajbányász-lakásokat építeni, akkor ott is meg kell építeni. Nem vagyok hivatva elbírálni, helyes-e, hogy egy időben két helyen épül, illetve kerül fejlesztésre a KÖJÁL — Szegeden és Hódmezővásárhelyen —, de talán egy is elegendő lenne Szeged és a megye számára. Itt is súlyos milliókról van szó. A koordinatív funkciót az elmondottak esetében a megyei pártbizottság és szervei végezték és végzik ma is. Ennek azonban néha-néha olyan optikája van, mintha az érintett szervek, személyek akarata ellenére történne egy-egy intézkedés. Ez viszont nem tartható a gazdasági irányítás új rendszerének kifejlődésével. E kérdéseknek a gazdasági, igazgatási irányító szervekben kell helyet kapniok és kimunkálásuk is ott történhet. Ehhez szükséges annak a felismerése, hogy rosszul értelmezett lokális érdek — amely ott, ahol jelentkezik, a reálérzék hiányára mutat — eleve gátolja a kvalifikáltabb, magasabb színtű, kicsinyességektől mentes irányítási elvek bővülését. Pedig most az újjáválasztott állami szervek és a munkakörében megerősített közigazgatás egyik legfontosabb teendője, hogy szakemberek bevonásával ebben a ciklusban (s ennek az ötéves tervnek a végére) megformálják néhány lényeges területen: a megyeszékhely, járási székhely érdemi fejlődésével összefüggő jellegzetes vonásokat, mert ezek kihatnak a város és az egész megye életére. Nem személyi természetű szimptómák a nehezítő tényezők. Inkább az esetenként rosszul fefogott provinciális érdek, vagy álérdek ütközik meg a népgazdaság, az összérdekek valóban célszerű igényével. S mivel ez nem kerül alaposabb elemzésre, nem is tisztázódnak dolgok konkrét esetekben sem. Holott a megyeszékhely, járási székhely tervszerű fejlesztése és az egységesebb közös működés azonos témakör. A kettő együtt járhat eredménnyel! A

z időszerűséget tehát az adja, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének működése más megvilágításba helyezi — ha nem is azonnal — a megye, a járás székhelyének fogalomkörét Szegeden is. Bővül a helyi hatáskör és az ezzel járó felelősség az intézkedésekért, s a gazdálkodásért. Növekszik az igény, összehangoltabb, átgondoltabb irányitómunkát kíván tőlünk az élet. Csongrád megyében, Szegeden a közigazgatási keretek nem köthetik meg az ésszerű munkát. A következő négy évben cselekvően kell kimunkálnunk Szegeden a székhelyi funkciók hatásosabb érvényesülését. Ügy mondom én ezt, mint tanácstag. Ismerve a költségvetés tételeit és azokat az elképzeléseket, amelyek ebben az öt évben és a következő években kerülnek kijelölten megvalósításra. A párhuzamosságok és a drága gazdálkodás mindenhol rendezhető. Ez a négy év, úgy érzem, hogy minősíti a megválasztott szerveket és vezetőket abból a szempontból, hogy milyen mértékben tudjak megoldani ezeket a kérdéseket. Szükségtelen itt nekibuzdulás, magyaros szalmaláng. Csak kitartó, SZÍVÓS munkával lehet eredményre jutni, s fejleszteni Szeged megyei és járási központúságát., amely egyaránt érdeke Csongrád megye és Szeged összesen félmillió lakosának. Ez erősiti Szeged város megyei jogának fejlődését, amelyre nagy szükség van, s ez táplálja az egész megye gazdasági, szellemi gyarapodását. •éntek. mx április 28. OéL~MAGYARORSZAQ 3 V