Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

Móra Ferenc ismeretlen grafikája Szalay Józsefnek, a híres literátus főkapitánynak, a je­les bibliofilnak hagyatéká­ból előkerült Móra Ferenc­nek egy levele. Nem is le­vél igazában, legalábbis nem ..misszilis' levél,, hanem egy felig tréfás tanúsítvány Mó­ra életművének apró, ám, Igen jellemző és érdekes mozzanatáról. Szalay országos hírű könyv­tarának könyveiben meg­őrizte a könny vei vagy szer­zőjével kapcsolatos doku­mentumokat: fényképeket, kéziratokat, újságkivágato­kat. A bibliofilia grangerizá­lásnak (grendzserizálásnak) nevezi ezt a hasznos szo­kást — ha tetszik, mai szó­val: hobbyt. Adynak és Jó­zsef Attilának dedikált mű­veit, kéziratait is őrizte. Ady i gyík kötetét a szegedi Tö­nörkény-matiné alkalmával gy dedikálta Szalaynak: Szegeden, igaz örömével a aldlkozásnak, nagy barát­ággal, szeretettel. 1917. szepL 19. A. E." A kötetben tar­totta Szalay Ady őszben a , sziget című versének kézira­tát. József Attila Szépség koldusa című kötete is meg­jött neki; sajnos, ennek de­díkációjáról nem tudunk kö­zelebbit. De Szalay könyvtá­rának árverési jegyzékéből (1939) tudjuk, hogy ebben pe­dig József Attila Lázadó Krisztus című versét őrizte a bibliofil. Láthatóan volt érzéke az irodalmi csemegék iránt, hiszen ez volt az a vers, amelyért 1924-ben a diákköltőt először fogták pörbe. Óriási kár, hogy Szalay gyűjteményének értékei, könyvei és kéziratai, dobra kerültek, s úgy szétszóród­lak. hogy némely dokumen­tumait, melyekről az aukció katalógusaiból tudunk, mint Ady és József Attila emlí­tett relikviáit is. máig hasz­talan keressük. Szeged akko­ri vezetőinek megbocsátha­tatlan bűne, hogy hagyták ebek harmincadjára jutni ezt a kivételes gazdagságú, páratlan értékű és sajátos jellegű gyűjteményt, amely­nek mint Szeged egyik ne­vezetességének, a Somogyi­könyvtárban lett volna a he­lye. Ebből a gyűjteményből ke­rült elő ez a levél egy Mó­ra-kötettel együtt. A kötet a reket gurítottam: harmadik garas. Holló a.sztiiloséknúl a forgácsot összesöprögettem: negyedik garas. — Három lyukas tarisznyába nem férne, amennyi jiénzt keres ez a gyerek, — dicsért meg érte sokszor édes szülém. — Ugy is kell. — biztatott édesapám ^ijí ."r ' ^ fUStls " " • — Abból veszünk neki jövöre nlvan áUVv* köny* vet, hogy maguktól a fejelte mennek lielőlc a belük. Erre a biztatásra mondtam aztán ki egyszer a szi­vemen valót: — Inkább .sarkantyús csizmái vegyen nekem, édes­apám. — Tűn fázik a lábad, gyerekem? — nézett rám édes-, apám csodálkozva. Elszégyellem magam, mert nlvan meleg nyár vnt1A hogy még a In-kaső is izzadt az országúton. — A biró tia is sarkunlyús csizmában jár. - • val­-28 legönéletrajzibb ifjúsági re­gényének, a Kincskereső kis­ködmönnek 1928-ban megje­lent második kiadása. Mó­ra, ismervén Szalay biblio­fil szenvedélyét, az ő pél­dányához adta mellékletül az itt következő apokrif le­velet: Sz. 1928. XI. 4. Szalay Józsefnek még azt a műhelytitkot is elárulom, hogy ennek a könyvnek a tévedésből meg nem nevezett illusztrá­toron (Mühlbeck Károly) kí­vül van még egy titkos il­lusztrátora is: maga a szer­ző. A malomházat a 28-ik lapon magam rajzoltam — hátha az az oktalan pesti festő nem tudja, milyen az a malomház. Neki aztán annyira megtetszett, hogy magáénak vállalta és bele­vette a könyvbe, illetve Az ÉN Újságomba, ahol a köd­mön először megjelent foly­tatásokban. Illusztrátori pá­lyám ezzel véget is ért. Móra Ferenc Ennyi az egész, s hozzá a kép. Azt hiszem, érdeke­sen egészíti kl Móra már eddig is sokoldalúnak Is­mert egyéniségét, s megér­demelné, hogy az ez utáni kiadásokba átmentsük — s rnostmár föl is hívjuk rá az olvasók figyelmét — Móra grafikáját, amelyen gyer­mek-önmagát is megörökí­tette. PÉTER LÁSZLÓ Mulasztást szüntetünk meg az Ero-val Beszélgetés Vaszy Viktorral a holnapi ősbemutatóról denki testhez álló feladatot kapott. Azért tanítottuk be két garnitúrával, mert vá­ratlan betegség esetén nehe­zen kapunk vendéget az operát nem játszották még Vaszy Viktorral, a Szege- olyan típus, mint például a nálunk. A két együttes di Nemzeti Színház igazga- korábban bemutatott Szoro- egyébként érzésem szerint, tójával arról beszélgettünk, csinsi vásár volt. Milyen el- teíjesen egyenrangú, legnap, hogy magyarországi képzetesekkel kerül a szege- Er0< a mennyetjárt vőle­ősbemutató lesz holnap pén- di színpadra? gény kalandos történetét. teken este a szegedi színház- Szövegkönyve kitűnő, három felvonásban, péntek ban. Gotovac külföldön vi- muzsikájában a szláv me- öste 7 órakor mutatja be a Ülést tartott az SZMT elnöksége Az újjáválasztott SZMT elnöksége tegnap, szerdán tartotta meg első ülését Ez alkalommal Oláh Mihály el­nök köszöntötte a megjelen­teket és eredményes munkát kívánt tevékenységükhöz. Az elnökség az agitációs és a propagandamunka feladata­it tárgyalta, elsősorban a szakszervezeti tisztségvise­lők oktatásának kérdéseit Elhatározták, hogy tovább bővítik a szakszervezeti ok­tatást, és a szakszervezeti politikai iskolák tematiká­jában az új gazdasági me­chanizmus legfontosabb kér­dései szerepelnek. Mivel az oktatás tananya­ga a szakszervezetek XXI. kongresszusának határoza­taira és a gazdasági mecha­nizmus reformjával össze­függő kérdésekre épül, az alapfokú oktatás októberben kezdődik. 1967 őszétől de­cember 31-ig az oktatási központban a társadalmi szb-titkárok és termelési fe­lelősök részére három-négy hetes tanfolyamot szervez­nek, ahol a gazdasági me­chanizmus kérdéseivel is­merkednek meg a hallga­tók. Foglalkozott az elnökség az idei békemozgalmi fel­adatokkal is, s határozatá­ban felhívja a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy ve­gyenek részt a május 9. és június 9. között megrende­zésre kerülő Vietnámért, és a békéért szolidaritási akci­ókban. Felelősséggel és céltudatosan A szegedi kenderfonógyár­ban most fejeződtek be azok a tanácskozások, amelyeken az üzem kommunistái meg­vitatták a termelőmunkával kapcsolatos aktuális tenni­valókat A négy egymást követő eszmecserén a parttagok fe­lelősen és céltudatosan vet­ték számba munkaterületük eredményeit, elemezték a korábbi hiányosrágokat A számvetés legfontosabb kér­désében, a „hogyan to­vábbira vonatkozóan kü­lönösen sok hasznos javas­lat hangzott el a termelés egész területét átfogó aktí­vaüléseken. A szalámigyár ájra bizonyított A Csongrád megyei Hús­ipari Vállalat tavaly elnyer­te a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, mert 1965-ben a húsipari vállalatok között a legjobb eredményt érte el. Most az élüzem cím birtokosai lettek az 1966-os eredmények alap­ján. Üjra bizonyították, hogy az egyenletes, jó munka, az állandóan javuló gazdaságos­ság meghozza az eredményt Szalámiból nem volt hiány A szoros tervmutatókról nem érdemes értékelést adni egy élelmiszeripari vállalat­nál, hiszen itt a fogyasztói igények kielégítése a per­döntő. a szegedi szalámigyár e téren eleget tett a kívá­nalmaknak: téliszalámiból nem volt hiány az üzletek­ben. Exporttervét a vállalat szalámiból 109,6 százalékra teljesítette, természetesen a hazai rendelések pontos ki­elégítése mellett. A szegedi szalámi világhírű, szívesen vásárolják a külföldi piaco­kon. Most a tengerentúlról, az USÁ-ból is érdeklődnek a neves „Pick szalámi" után. Eredmény - megkétszerezve A gazdálkodás hatékony­ságát a vállalati eredmény fejezi ki legtisztábban. A szalámigyár e téren érte el a legkiemelkedőbb ered­ményt: megduplázta a nye­reséget. A dolgozók 10 napi munkabérnek megfelelő ősz­szeget kaptak nyereségrésze­sedés címén. A termelékenységi muta­tót 0,5 százalékkal túlteljesí­tették, s emelkedett az egy főre jutó termelési érték. Az ország 19 húsipari vállalata az elmúlt évben versenyt in­dított a minőség javításáért. Ebben a versenyben a sze­gediek igen szépen szerepel­tek, mert az első fél évben az elsó helyen végeztek, de a második fél évben is az élen járók között voltak. A vállalatot az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága oklevéllel jutal­mazta a kongresszusi ver­senyben elért kiemelkedő munkájáért. Tavaly 51 kol­lektíva 472 tagjával verseny­zett a szocialista brigád cí­mért, közülük 23 brigád meg is szerezte a kitüntető cí­met. A versenyben részt ve­vő és jó eredményt felmu­tató dolgozók között az igaz­gatói alapból 123 ezer forin­tot osztottak ki jutalmazá­sok alkalmával. Elismerésre méltó A kongresszusi versenyben részt vevő munkások 1 mil­lió 100 ezer forintos megta­karítást vállaltak, de 600 ezer forinttal túlteljesítették vál­lalásukat. Különösen szép eredményt értek el a vágó­hídi bélüzem dolgozói és a szállítási részleg munkása Az újítási mozgalomba'i ugyancsak elismerésre méli eredmények születtek: tavai) 1 millió 43 ezer forintot ta­karítottak meg újításaikkal. A húsipari vállalat dolgozói most szombaton tartják él­iizemavató ünnepségüket. lághírű vígoperájával, az Jankóba pattogó, ötnyolca­Ero-val először kerül dél- dos ritmusokkal váltakozák, ,, ... , J végén hatalmas finálé, szláv opera magyar színpad- ^ ' ^^ a ^ Z(J ra a második világháború nei anyagában igyekeztünk óta. A jugoszláv komponista, a népzene propagálásával Jakov Gotovac, 1935-ben Bartóki Kodály munkássá­keletkezett dalműve mellett Sa nyomán szerzett tapasz­, , . „ lalatainkat értékesíteni, elsősorban Szimfonikus Kolo Hangvételéb5l kiiktattuk a című nagyzenekari kompozi- finomkodást, az érzelmek dójával ismert a hangver- differenciálását, s igyekez­senyéletben. A partiturának tünk az érzéseket olyan pu­állítólag történeti összefüg- ritán konkrétsággal bemu­gése van a ..mennyetjárt vő- ^ legény" penteki premierje- Mindössze egyetlen „rafinált voL hősünk" van, a főszereplő — Igen — mondja Vaszy Ero. Viktor, az előadás dirigen- A ínpadon Radajevic SUli IST cS^ Radmilla ^mélyében ven­cal, aki el is küldte a Kolo dégjelmeztervezovel talal­zenekari portituráját. Atri- köztünk és két szereposz­anoni Magyarországon azon- tással. ban jugoszláv művet nem . , adhattunk elő: kapcsolatunk - A szabadkai színház megszakadt. Ügy érzem, tervezője sokoldalú művész: most mulasztást szüntetünk festő, keramikus. Tőle hite­meg az Ero-val. les dalmát hegyvidéki at­A darab bejárta a világ mosz£ér;it vámnk a szfn. színpadait, mindenütt siker­rel. Témája izig-vérig népi Padra; A szereposztás egveb­iilletesd, paraszti Szegedi Nemzeti operatársulata. Színház n. i. Hulló vakolat, kopott portál A jó bornak nem kell cé- itt, a Klauzál téri oldalon dőnyök. Ennek szomszédsá­gér — tartja a szólás-mon- a kapu mellett egy kopott, gában az ügyvédi munkakö­dás —, oda talál a vevő valamikor zöld színt viselő zösség csinosíthatná a kör­anélkül is. Nem hinnők, hogy ma is ehhez tartanák magu­kat azok az állami üzletek és magánkisiparosok, ame­lyek forgalmas útvonalakon vannak és sokat adnak a külcsínre is. A város arcula­tához tartozik, hogy az üzle­tek cégtáblái, portáljai meg­feleljenek a mai igényeknek, s jó hatással legyenek a vá­sárlóra. Szeged központjá­ban, a Széchenyi téren „sza­„vakajtó" kiált friss festé- útra néző ajtó és ablakke­sért- reteket A Dózsa György ut­A Kígyó utcában a cában a bábszínháznak is Szegedi Nyomda do- meg kellene adni jellegéhez bozüzemének „kirakatát" mérten a vonzó külsőt A sem szabad kitenni a kira- Horváth Mihály utcában a katba. Ha már úgy sikerült, Kamaraszínház homlokzat­hogy az üzemrész az utcá- felírását is megette már az ra néz, a kirakatokat rend- idő, a betűk „szétfolyni" be lehetne hozni, az agyon- látszanak, papírozást leszedni A kira- A Kossuth Lajos sugár­katban pedig be lehetne mu- úton elég két sarJkot m£ , azokat a termekeket, a Lenin körúttól, hogy el­idálkozzunk: a Mega ét­terem melletti ház falán lad" a vakolat a Debrecen amelyekkel a nyomda és do- csodálkozzunk­étterem faláról. Hasonló a bozüzeme dicsekedhet, kép a Virág cukrászda épü- A Lenin körúton az Első létén is. Vagy a teraszra Szegedi Háziipari Szövetke­ülők eltakarják a fal tövé- zet előnyomda-kézimunka tői méternyi magasra emel- részlegének portálja is fes­kedő vakolathullást? Ugyan- tésre szorul, különösen a re­Nagy Lajos király­nak volt belső embe­re Vesszős György, a Zách-nemzetség kiir­tásának főintézője, majd pedig Apulia kormányzója. Minek utána mérhetetlen vagyont harácsolt össze, valamiféle lel­kiismeretfurdalás fogta el. Maga vallja, hogy Apuliában 220 ártatlan embert öle­tett meg. Így hát — a kor szokása szerint — vezeklő útra in­dult. Felkereste a messze Spanyolor­szágban Compostel­lai Szent Jakab sír­ját. Ám itt sem lelte lelke nyugalmát. In­nen egyenesen Íror­szágba hajózott, hogy ott az írek szentjé­Kik voltak a magyar „pokoljárók"? szállás előtt 15 napig rabokra szaggatják, böjtölt és sanyargott. Csontjait akarták Az alászállás hírére ugyanis hazavinni — a britek királya is ereklyének! (Prágá­odajött. Vesszőst e ban ugyanekkor ala­purgatóriumnak hitt pitotlák meg az egye­barlangban látomá- temet) Tinódi Lantos sok gyötörték, sőt énekelte meg Zsig­egykori itáliai szere- mond kedvencének, tője képében az ör­dög is megkísértette. Am ekkor Szent Mi­Tar Lőrincnek ugyancsak a Szent Patrick-barlangnál, 1415 körül végzett pokoljárását. Ő azt vélte bűnének, hogy kételkedett a keresz­Amikor a felszínre tény vallás tanaiban ért az összesereglett s a létek halhatatlan­hály arkangyal elűzte a kísértőt, s Vesszős úgy érezte, levezekel­te minden bűnét. Lőrinc szenvedett a megigazulásért, ha­nem — legalábbis Ti­nódi mester határo­zott állítása szerint — egy tüzes kádban megpillantotta gaz­dáját, a király a csá­szár Zsigmondot, aki­től szüzeknek s asz­szonyoknak megron­tását kérték számon a purgatórium an­gyalai. Tar Lőrinc — ma már nevetséges — históriáját két közép­kori kódex is őrzi. Még mindig jobban járt tehát Tar Lőrinc uram — a hit és a lélek kétkedője — mint kortársa, Husz nek, Patricknak bar- hivősereg megrohan- ságában. A barlang lángját keresse fel. A ta. s ha a britek ki- „tisztítótüzében" történet, ként jól sikerült, végre min-1 barlangba való le-, rálya ott nincs, da- nemcsak maga Tar még Rédai Ferenc bútorasz­talos neve olvasható, de már- nem asztalosműhely van itt. hanem fotoműterem A kétfele mesterség úgyösz­szeolvad a régi és az új fel­íráson, hogy az már vicces. A Vadász utca és a Kossuth Lajos sugárút sarkán levő több üzlethelyiségben évek óta az útfenntartó vállala­tot találjuk. Ott hagyták vi­szont egyik üzleten az „úri és hölgyfodrász" cégtáblát, Király Vince cégtulajdonos nevével. Ugyanígy a mellette levő helyiség már nem tra­fik, mégis azt olvashatjuk az ottfelejtett cégtáblán, hogy „dohánybolt". De menjünk csak a vá­rosból kifelé. A Petőfi Sán­dor sugárúton a Lenin kö­rúttól a nagykörútig terjedő szakaszon is számos cégtáb­la és portál kíván alaposabb rendezést. Ezek közé tarto­zik Miklós György hölgyfod­raszata, Szobota József sza­bósága, mellettük a Hóvi­rág eszpresszó egész portál­ja. A példákat sorolhatánk Itt a tavasz, János. Tart csupán a víziók tüze mardos­ta, a nagy cseh re- tovább. _ _____ formátort viszont s?k üzlet külseje szorul fos? Zsigmond valódi | tésre, rendbehozásra, mágljára hurcoltatta. ' f j­Csütörtök, im április. 2X. pfL,MASrARQR!Zá*

Next

/
Thumbnails
Contents