Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

Az európai békéért és biztonságért! A Karlovy Vary-i értekezleten részt vett európai kommunista és munkáspártok nyilatkozata A Karlovy Vary-i értekezleten a fenti címmel elfogadott nyilatkozat a következőképpen hangzik: Mi, az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Varyban összegyűlt képviselői, annak a felelősségnek a tudatában. amellyel népeink jövőjéért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért tartozunk, világrészünk valamennyi népe számára rendkívül fontos kérdésnek tartjuk a béke fenntartását. Azért ültünk össze, hogy együtt megvitassuk a jelenlegi helyzetet, kicseréljük tapasztalatainkat és kidolgozzuk azokat az utakat-módokat, amelyek elősegítik, hogy a béke és a haladás összes erői egyesüljenek az európai biztonságért folyo harcban. i. Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították a kommunisták tételének helyességét, hogy a világháború nem elkerülhetetlen. A világháborút el lehet hántani a szocialista világközösség, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, továbbá a háborút ellenző összes államok és az összes békeszerető erők közös összefogásával. Ezek az erők jelentősen megerősödtek. Ugyanakkor azonban erősödött az amerikai imperializmus agresszivitása is. Az Egyesült Államok — az agresszió és a reakció fő ereje — vissza akarja fordítani a történelem kerekét és semmissé tenni a népeknek azt a jogát, hogy önállóan döntsék el sorsukat. Az Egyesült Államok durván beavatkozik Latin-Amerika, Ázsia és Afrika államainak belügyeibe, kiterjeszti a barbár agresziós háborút a vietnami nép ellen. Ez a háború ma komolyan fenyegeti a világbékét. Ebben a helyzetben még nagyobb jelentőségre tesz szert az imperialista erők elleni harc Európában. Egy-egy siker ebben a harcban nemcsak lépést jelent világrészünk tartós békéje felé, hanem újabb csapást is az erópolitikára és az egymással összefonódó agresszív katonai tömbök rendszerére, amellyel az imperializmus az egész földkerekséget behálózta. Európa, amely két világháborút ls megért, továbbra is nyugtalan térség, ahol az imperialista tábor és a szocialista közösség fő erői állnak szemben egymással. Egy fegyveres konfliktus a szembenálló erők közötti totális nukleáris háborúval fenyeget Ez a veszély függ az európai népek feje felett ez fékezi a társadalmi és gazdasági haladást ez mérgezi a nemzetközi kapcsolatokat és von maga után a fegyverkezési hajsza révén óriási anyagi áldozatokat Egyes Európai államok olyan célú katonai intervenciója, hogy elnyomják a nemzeti felszabadító mozgalmakat szintén feszültséget képez és a békét fenyegeti. A második világháború után az imperialista államok* élükön az Egyesült Államokkal, létrehozták a szocialista országok, valamint a tőkés országokban folyó demokratikus mozgalmak ellen irányuló észak-atlanti paktumot. Ez ahhoz vezetett, hogy Európa két egymással szemenálló katonai tömbre oszlott. Az imperialisták a Német Szövetségi Köztársaság remilitarizólásával és annak a törvénytelen igényének a támogatásával, hogy az egesz Németországot képviselje, az előretolt antikommunista erők szerepét szánták az NSZK-nak, és ezzel megteremtették a feszültség tűzfészkét, amely egész Európa békéjét és biztonságát fenyegeti. A bonni állam, amelynek élére revanslsta és militarista erők kerültek, az Egyesült Államok európai globális stratégiájának alapvető támaszpontja lett. A volt hitlerista tisztek parancsnoksága alatt alló Bundeswehr erőinek növekedése tanúsítja a katonai készülődések arányainak bővülését. A Német Szövetségi Köztársaságban tilos a Nemet Kommunista Párt tevékenysége, a többi demokratikus és békeszervezetet pedig üldözik. Ugyanakkor a szélsőséges reakciós és újfasiszta erők szabadon tevékenykedhetnek. Növekvő befolyásuk erősen nyugtalanítja az európai közvéleményt, amely súlyos tapasztalatok révén tanulta meg, hogy a íasizmus mindig együtt jár az agreszsráv militarizmussal. A hidegháború az európai tőkés országok monopóliumai számára a demokrácia elleni offenzíva, a dolgozókra gyakorolt nyomás eszközévé vált azzal a céllal, hogy elfojtsák a dolgozók harcát életviszonyaik megjavításáért, korlátozzák szociális vívmányaikat, a néptömegekre hárítsák a fegyverkezés növekvő terheit A hidegháború koncepciója, a „kommunista agresszió" veszélyének meséje, amellyel az Egyesült Államok igazolni Igyekezett európai hegemóniáját, megbukott. Az imperializmus agresszív irányvonalát aláásta a szocialista országok aktív külpolitikája, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elvének következetes megvalósítása, az a politika, amelyet a szocialista országok egyre nagyobb lendülettel visznek, különösen az SZKP XX. kongresszusa óta. Az imperializmus agresszív irányvonalát aláásta a kommunista és munkáspártok harca, a tömegek akciói, a nyugatnémet közvélemény széles köreinek aktivitása is. A szocialista államok egyesített védelmi ereje, amely elsősorban a Szovjetunió technikai és tudományos vívmányaira támaszkodik, akadályt gördít a háború útjába. Az atlanti tömb nyílt válság szakaszába került. Egyes nyugati országok kormánykörei vitatják az Egyesült Államokkal való katonai szövetség, illetve a NATO egyesített fegyveres erőiben való részvétel politikájának értékességét és célszerűségét, mert az azzal veszélyeztet, hogy országuk nemzeti érdekeitói teljesen idegen háborúba sodródik. Az európai tőkés országokban erősödnek a tendenciák az Egyesült Államok politikai és katonai gyámkodása alól való felszabadulásra. Ugyankkor növekszik a nyugtalanság az amerikai tőke fokozódó behatolása miatt. Kiéleződtek az ellentétek a nyugat-európai államok nemzeti érdekei és a Német Szövetségi Köztársaság terjeszkedő céljai, valamint ama törekvese között, hogy uralkodó helyzetre jusson a NATO-ban, a Közös Piacban és az EURATOM-ban. A potsdami megállapodásokat végrehajtó Német Demokratikus Köztársaság megerősítette állami szuverénitását és nemzetközi helyzetét Növekvő ereje és konstruktív békepolitikája akadályt állit a nyugatnemet imperializmus tervei megvalósításának útjába. Az NDK elismerése és szuverén jogainak védelme vált fiz európai biztonságért vívott harc egyik fő feladatává. A békeszerető álláspontra helyezkedő szocialista német állam léte és fejlődése nagy jelentőségű nemcsak a német nép számara, hanem az európai beke szempontjából is. A hidegháború politikájának válsága új lehetőséget nyitott meg a nyugat-németországi demokratikus és haladó erők előtt, amelyek őszintén követelik a jelenlegi politika gyökeres megváltoztatását, és sokoldalú támogatást érdemelnek. A bonni kormányváltozás ennek a válságnak a következménye. Ugyanakkor viszont semmi sem utal arra. hogy az úgynevezett nagy-koalíció új kormánya lemondott volna elődeinek imperialista céljairól. Ellenkezőleg, függetlenül a békés szándékok hangoztatásától kitart amellett, hogy igényt tart egész Németország képviseletére. Továbbra is az NDK bekebelezé2DÉL-A1AGyAaOft5Z/U Csütörtök, 1967. április 27, sére, az 1937-es német határok helyreállítására törekszik, nem hajlandó elismerni a müncheni egyezmény jogtalan voltát, továbbra is provokatív igényeket támaszt Nyugat-Berlinre, megpróbál az atomfegyver közelébe férkőzni. Az európai közvéleményben manapság jelentős változások mennek végbe. Egyre inkább növekszik az a felismerés, hogy meddő és veszélyes az Európa megosztására irányuló imperialista politika. A különböző társadalmi rendszerű országok között kifejlődik az együttműködés, különösen a gazdasági és a kulturális élet területén. A szocialista és a kapitalista országok kormányés társadalmi köreinek képviselői között kapcsolatok jönnek létre, s ezek során hasznos eszmecserét folytatnak az európai biztonság kérdéseiről. Az európai béke és biztonság megszilárdításának reális alapját képezik egyfelől azok a konstruktív javaslatok. amelyeket az európai biztonság és a békés együttműködés erősítésének kérdésében fejtettek ki a szocialista országok a Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti kiáltványában, másfelől azok a javaslatok, amelyeket a tőkés országok kommunista pártjai vetettek fel találkozóik során és határozataikban. Egyes nyugat-európai országokban a szocialista és szociáldemokrata mozgalmakban új és pozitív előjelű tendenciák mutatkoznak az enyhülés és a kommunistákkal való együttműködés javára. Üj tendenciák jelentkeznek a társadalmi haladás és a béke problémáinak viszonylatában keresztény körökben. Felmerültek a különböző szakmai és más demokratikus szervezetek közötti érintkezések és együttműködés új lehetőségei is. A kommunisták és szocialisták együttműködése a hivőkkel az európai biztonság kérdésében előmozdíthatja kontinensünk békéjét Európa népei nem akarnak újabb háborút! Nem akarnak hidegháborút, nem akarják az „elrettentő erők egyensúlyát", amely az egyre intenzívebb fegyverkezési hajszához és ahhoz vezet, hogy növekszik a szándékos vagy véletlen konfliktus kockázata. Ideje, hogy uj kapcsolatokat teremtsünk Európában, amelyek a feszültség valódi enyhítésére és a kölcsönös bizalomra épülnének. Mi, kommunisták, akik különböző nemzeti viszonyok között tevékenykedünk, nem sajnáljuk erőnket a kollektív biztonsági rendszer felépítéséhez, az olyan államközi kapcsolatok megteremtéséhez, amelyek kizárják az agresszió bármilyen lehetőségét és biztosítják Európa, s az egész világ békéjét Ez nehéz, de reális feladat II. . Európa kommunista és munkáspártjai a közvélemény, es az összes érdekelt politikai és társadalmi erők ítélő széke elé terjesztik a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésén alapuló kollektív biztonsági rendszer megteremtése érdekében kifejtendő tevékenység programját. Mindenekelőtt az szükséges, hogy valamennyi állam elfogadja a háború utáni időszakban kialakult reális helyzetet. Ehhez a következők szükségesek: — A jelenlegi európai határok, főképpen az Odera— Neisse határ, valamint a két német állam közötti határ sérthetetlenségének eksmerése; — Két szuverén és egyenjogú német állam — a Német na menti országok területén, a Földközi-tenger térségében és Észak-Európában, valamint azok a javaslatok, amelyek a ritkított vagy korlátozott fegyverzetű övezetekre és általában a béke és az együttműködés övezeteire vonatkoznak a kontinens különböző térségeiben. Ezek a lépések akárcsak a többiek, a fegyverkezési verseny erősítésére irányuló tendenciákat fékeznék. A húsz évre kötött atlanti szerződés érvénye i969-ben lejár. Ennélfogva felvetődik az a józan alternatíva, hogy teremtsük meg a katonai tömböktől mentes Európát. Igyekezzünk elérni, hogy kontinensünk béneszerető erői tiltakozzanak az atlanti szerződés határidejének meghossszabítása, vagy a szerződés bármilyen más módosítása ellen. Ezt előmozdítja a Varsói Szerződés tagállamainak az a több izben kifejtett és a bukaresti kiáltványban ünnepélyesen megerősített állásfoglalásra, hogy készek a két katonai szövetség egyidejű felszámolására. Támogatjuk ezeknek az államoknak azt a javaslatát, hogy késedelem nélkül állapodjanak meg az atlanti paktum és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásában. Teljes mértékben támogatjuk azt a javaslatot, hogy az európai biztonság és békés együttműködés kérdésében hívják össze valamennyi európai állam értekezletét Támogatást érdeipel az a javaslat is, hogy hívják egybe valamennyi európai parlament tanácskozását Európa népei előtt fontos társadalmi, gazdasági és kulturális problémák állnak. Az óriási munkaerőt gazdasági, és szellemi tartalékokat felszippantó fegyverkezési hajszától mentes Európa nemcsak lakossága életszínvonalának emelkedését biztosithatja, hanem az egész emberiség fejlődését is elősegítheti. Az ilyen Európáért vívott harc szorosan összefügg a valódi nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, az olyan rekaciós és fasiszta diktatúrák ellen folytatott harccal, mint amilyen Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban hatalmon van. III. seletének igényéről; — Annak a lehetőségnek kiküszöbölése, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bármely formában, így például az úgynevezett európai, sokoldalú vagy atlanti atonv haderő keretében nukleáris fegyverhez jusson; — A müncheni szerződés érvénytelenségének elismerése a szerződés megkötésének pillanatától fogva. Az európai munkásmozgalom és minden békeszerető demokratikus erő feladata biztosítani a békés kapcsolatok es az együttműködés kifejlődését valamennyi európai állam között a szuverenitás és az egyenjogúság tiszteletben tartása alapján. Ennek érdekében küzdeni kell az új helyzetben elérhető egész sor cél megvalósításáért, mégpedig: — Szerződés megkötése valamennyi európai állam között, amelynek értelmében kölcsönös kapcsolataikban lemondanak az erőszak alkalmazásáról, vagy az ezzel való fenyegetőzésről, valamint a belügyekbe való beavatkozásról. A szerződés az ENS2 alapelveinek megfelelően szavatolja, hogy minden vitás problémát kizárólag békés eszközökkel oldanak meg; — Valamennyi állam és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok, a két német állam közötti kapcsolatok, továbbá az NDK és Nyugat-Berlin, mint külön politikai egység, közötti kapcsolatok rendezése; — A demokrácia köveikezetes védelme és fejlesztése a Német Szövetségi Köztársaságban. Ennek követelésére a népeket feljogosítják. a történelmi tapasztalatok és a háború utáni nemzetközi egyezmények. Ez feltételezi annak a harcnak minden vonalon való támogatását, amelyet az NSZK haladó erői folytatnak az újnáci szervezetek és mindennemű revanspropaganda betiltásáért, megköveteli a rendkívüli törvények hatálytalanítását, a demokratikus s békeszerető erők szabad tevékenységét, a Német Kommunista Párt betiltásának hatálytalanítását; — A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötése, ami fontos lépés a fegyverkezési hajsza beszüntetésének útján. Az európai biztonság rendszerének tartalmaznia kell a semlegesség elvének elismerését, valamint annak az elvnek az elismerését, amely szerint feltétel nélkül tiszteletben kell tartani a semleges országok integritását. Ezen országok egyre aktívabb békeszerető politikája és hozzájárulásuk a leszerelés ügyéhez, előmozdíthatná egy ilyen rendszer megteremtését. Alapvető jelentőségű lenne minden állam számára, ha felszámolnák az európai szocialista és kapitalista országok gazdasági kapcsolataiban mesterségesen emelt sorompókat. ami kedvezően hatna arra, hogy létrejöjjön a széles körű termelési és tudományos kututu.si egyezményeket is magában foglaló, gyümölcsöző együttműködés. Arra törekedve, hogv megnyissuk az európai biztonság és együttműködés távlatait, határozottan állást foglalunk a részmegoldásokról szóló egyezmények megkötése mellett, elsősorban a leszerelés területén. Ezek a részegyezmények kedvező légkört fognak teremteni a sokkal messzebbre vezető megállapodások számára. Beható tanulmányozást érdemel e térén minden javaslat, amelyet kormányok, pártok, társadalmi szervezetek, politikusok és tudósok terjesztettek elő. E javaslatok közül különösen időszerűek azok, amelyek az európai allamolc területén állomásozó idegen csapatok kivonását, a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, atomfegyvermentes övezetek létrehozását érintik Közép-Európában, a Balkánon, a DuAz európai kommunista és munkáspártok készek minden erejüket a béke, a haladás és a demokrácia ügyét szolgáló feladatok megvalósításának szentelni. Mozgalmunk, amely idén ünnepli nagyszerű győzelmének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak 50. évfordulóját, az egesz emberiség fejlődésére döntő befolyást gyakorló hatalmas politikai erővé vált Minden egyes kommunista párt a sajátos körülmények között, amelyekben harcolnia kell, felelős politikájáért, országának munkásosztálya és dolgozói előtt, népe előtt Ugyanakkor minden egyes párt felismeri a nemzetközi felelősséget a béke fenntartásáért, a népek között a korszakunk szükségleteinek megfelelő, új kapcsolatok kialakulásáért. Ez a felelősségérzet arra kötelez minket, hogy felhívással forduljunk mindenekelőtt a munkásosztályhoz, amely az anyagi értékek fő előállítója, a jelenkori társadalom legöntudatosabb és leghaladóbb osztálya. Felhívással fordulunk a munkásosztály legközelebbi szövetségeséhez, a parasztsághoz és azokhoz a középrétegekhez is, amelyeknek létérdeke a béke és a jólét Az európai munkások és dolgozók, a hazafiságot a nemzetközi testvéri szolidaritással összegyeztetve, képesek szerepet játszani a békéért es az európai biztonságért, kontinensünk demokráciájáért és társadalmi haladásért vívott harcban. A szocialista és szociáldemokrata pártokhoz fordulunk, amelyeknek nagy befolyásuk van az európai munkásosztályban, és sok európai államban részt vesznek a kormányban is. Évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a kommunisták és a szocialisták együttes akciói révén a munkásosztály döntő befolyást tud gyakorolni a politikai életre és maga köré tudja tömöríteni azokat a társadalmi rétegeket, amelyeknek érdeke a béke fenntartása é3 a demokratikus társadalmi reformok megvalósítása. Az európai szakszervezetekhez fordulunk, amelyek már száz éve a munkásosztály hatalmas tömegszervezetei, s a munkásosztály anyagi és szociális érdekeit védelmezik. Felhívjuk a szakszervezeteket, hogy használják fel tekintélyüket és befolyásukat a békés Európáért folyó harc érdekében. Az európai tudósokhoz, írókhoz, művészekhez, az egész európai értelmiséghez fordulunk, amelynek legjobbjai mindig az emberi jogokat és szabadságjogokat a népek függetlenségét védelmezték, a nemzetközi együttműködés és a béke ügyét pártolták. A keresztényekhez fordulunk, katolikusokhoz és protestánsokhoz, a különbözö vallású hívőkhöz, akik vallásos meggyőződésükkel motiválják a békére és a társadalmi igazságra való törekvésüket Európa ifjú nemzedékéhez fordulunk, amelynek jövője elválaszthatatlanul összefügg a kollektív biztonság és a béke gondolatának győzelmével. Az ifjúságnak a háború politikája ellen, a reakció és a fasizmus ellen, a szabadságért és a haladásért, a népek barátságáért harcolók első soraiban van a helye. A nőkhöz fordulunk, akiknek szerepe a közéletben állandóan növekszik és részvételük a béke és a biztonság ügyének védelmében nagy jelentőségű. Azokhoz a burzsoá csoportokhoz fordulunk, amelyek reálista módon fogják fel a jelenlegi helyzetet tudatában vannak a nukleáris háború veszélyének, szeretnék megszabadítani hazájukat az Egyesült Államokkal szemben fennálló függő helyzettől és hajlandók támogatni az európai biztonság politikáját Felszólítjuk az összes békeszerető erőket, fogjanak össze és szervezzenek országaikban és az egész kontinensen széleskörű kampányokat annak érdekében, hogy közvetlen akciók bontakozzanak ki a kollektív biztonságért Támogassák minden vonalon az európai államok értekezletének összehívására vonatkozó javaslatot Az európai országok kommunistáinak mélységes meggyőződésük, hogy amikor Európában az agresszió és a háború erőivel szemben a békét és a biztonságot védelmezik, akkor a demokrácia, a társadalmi haladás és a nemzeti felszabadulás érdekében, az egész világ népeinek érdekében cselekednek. A történelmi pillanat bátorságot és leleményességet követel. Felhívunk minden jóakaratú embert, hogy politikai meggyőződésre, pártra, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül vessék latba befolyásukat és tegyenek meg mindent közös célunk eléréséért: a békéért. Ha túltesszük magunkat azon, ami elválaszt bennünket, akkor hatalmas erőt hozhatunk létre, amely diadalmaskodhat a háború fölött, a holnap bizonytalansága fölött, szabaddá teheti az utat a tartós békéhez és a népek jólétéhez. Az európai népek képesek arra. hogy maguk oldják meg kontinensünk békéjének és biztonságának kérdéseit. Vegyék hát saját kezükbe Európa sorsát! (MTI) t