Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-25 / 96. szám

/ Megnyílt az európai kommunista és munkáspártok értekezlete (Folytatói a2 1. oldalról.) lurdultak a demokratikus erők állásai az Egyesült Arab Köztársaságban. A latin-amerikai országokban mind magasabbra csap a forradalmi mozgalom hul­láma. Fontos változások mennek végbe a fejlett ka­pitalista országok munkás­mozgalmában. — Napjainkban az impe­rializmus — és annak fő ereje, az amerikai imperia­lizmus — ragadozó termé­szetének leggonoszabb meg­nyilvánulása az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziója. Az amerikai imperialisták szégyenletes ós kilátástalan háborút folytatnak Vietnam­ban. Sohasem fogják azon­ban leigázni azt a népet. amely már több mint húsz esztendeje önfeláldozóan küzd szabadságáért és füg­getlenségéért. A vietnami hazafiak a szocialista or­szágok sokoldalú segítségé­re támaszkodva és a világ haladó erőinek támogatását élvezve érzékeny csapásokat mérnek az amerikai impe­rializmus egesz pozíciójára — mutatott rá Brezsnyev. — Ismeretes, hogy a szo­cializmus országai, köztük a Szovjetunió politikai, gazda­sági és katonai segítséget nyújtanak Vietnamnak. Brezsnyev biztosította az ér­tekezlet résztvevőit hogy a szovjet kommunisták a jö­vőben is teljesíteni fogják internacionalista kötelessé­güket a harcoló Vietnam Iránt lósággal és a nemzetközi fe­szültség komoly forrása. A Német Demokratikus Köz­tai-saság már majdnem két évtizede él és virágzik. A Szovjetunió és a többi euró­pai szocialista ország egya­rant politikája fontos céljá­nak tartja, hogy mindenkép­pen előmozdítsa az NDK nemzetközi pozíciójának erő­södését. — Az atom- és rakéta kor­szakban új probíémák kelet­keztek, amelyek összefügg­nek az európai biztonság fenntartásával. Az európai népek jól el tudják képzelni, mit jelentene, ha atomfegy­verhez jutna egy olyan ál­lam, amely át akarja szab­dalni az európai határokat. Ezért a nukleáris fegyverek további elterjedésének meg­akadályozása az európai biz­tonság egyik sarkalatos kér­dése is. Jelenleg tárgyalások foly­nak a nukeláris fegyverek elterjedésének megakadályo­zását tartalmazó nemzetközi szerződés megkötéséről. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország arra törekszik, hogy e tárgyalások sikeresen végződjenek. Egységes európai biztonsági rendszert! A vietnami háború ma a legsúlyosabb veszélyt jelenti — A vietnami háború ma a legsúlyosabb veszélyt je­lenti az általános békére nézve — folytatta a szónok, — Valamennyi földrészen a különböző osztályokhoz tartozó, különböző vallású és meggyőződésű emberei! óriá­si tömegei követelik az Egyesült Államoktól, hogy hagyja abba a VDK bom ­házasat, szüntesse meg a vietnami agressziót Nem utolsósorban vonatkozik ez Európára, ahol az amerikai agresszió elleni megmozdu­lások mind hevesebbé vál­nak. A harc ezen a szaka­szon egyidejűleg fontos hoz­zájárulás az európai biz­tonság ügyéhez is. — Végül a vietnami ese­mények újból és újból em­lékeztetnek bennünket ar­ra, hogy a jelenlegi helyzet­ben mennyire életbevágóan fontos feladat a kommunis­ta világmozgalom sorai egy­ségének megszilárdítása. Vi­lágos, hogy ha Kínával összhangban és együttesen léphetnénk fel Vietnam vé­delmében, lényegesen köny­nyebb feladat lenne véget vetni az amerikai agresszió­nak. Engedjék megismétel­nem itt azt amit a napok­ban már kijelentettünk a Német Szocialista Egység­párt kongresszusán: az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány kész az akcióegységre Kínával a harcoló Vietnam megsegíté­sének tervezésében és gya­korlati megvalósításában a legszélesebb mértékben — jelentette ki Brezsnyev. Rátérve az európai biz­tonság kérdéseire Brezsnyev hangsúlyozta, hogy Európá­ban az amerikai és a nyu­gatnémet imperializmus ag­resszív erői fenyegetik a békét A nácizmus bacilusai az NSZK-ban A háború utáni európai helyzet alapjait még á potsdami egvezmenyben meghatározták. Ennek lé­nyege. hogy ki kell irtani a militarizmust, és a náciz­must hogy Németország so­ha többé ne fenyegethesse szomszédait és a világ bé­kéjét Ez a követelmény ma is érvényes és a jövőben is az lesz. A Német Demok­ratikus Köztársaságban ma­radéktalanul megvalósultak a potsdami elvek. A Né­met Szövetségi Köztársaság­ban azonban ezeket az elve­ket semmibe veszik. Senki­nek sem újdonság, hogy a nácizmus bacllusát Nyugat­Németországban nem Irtot­ták kl, hiába követelte azt a potsdami egyezmény. Még­is, amikor az újnácik nyíl­tan kiléptek a politikai po­rondra, a dolog komolyabb színezetet öltött. A veszélyt különösen nö­veli, hogy nem a bajtársi szövetségek, vagy menekült­ügyi szervezetek felelőtlen, szélsőséges szájhősei, hanem Nyugat-Németország kormá­nya lép fel azzal a képte­len igénnyel, hogy joga le­gyen az egész német nép nevében beszélni, a nyugat­német kormány nem hajlan­dó elismerni az Európában kialakult határokat. Igényt támaszt Nyugat-Berlinre, ke­res kibúvókat Nyugat-Né­metország nukleáris felfegy­verzéséhez. Ha még hozzá­tesszük, hogy a bonni ható­ságok betiltották a kommu­nista pártot és elnyomják a többi haladó erőket, akkor máris együtt van a revans előkészítésének egész politi­kai és ideológiai kelléktá­ra. Brezsnyev kijelentette: a Szovjetunió véleménye nem az. hogy az európai népek­nek idegenkedniük kell Nyugat-Németországtól, Nyu­gat-Németország előtt, más államokhoz hasonlóan, nyit­va az út az egyenjogú nem­zetközi együttműködéshez, az európai ügyekben való rész­vételhez. — Tudjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban nem jelentéktelen erők van­nak, amelyek ellenzik a nyu­gatnémet Imperializmus ag­resszív, reakciós politikáját — mondotta a szónok. Brezsnyev ezután leszö­gezte: a nyugatnémet mili­taristák nem képesek meg­valósítani revansista céljai­kat. A Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország elegen­dő katonai erővel rendelke­zik, hogy megsemmisítő csa­pást merjen az agresszorra. ha az háborút merészel ki­robbantani. Arra azonban képesek a revansisták, hogy az európai országokat, majd az egész világot egy új há­ború nyomorúságába dönt­sék. Ezt a veszélyt világoséul látni lehet. — Az egyesült Államok európai katonai jelenléte buzdítólag hat a nyugatné­met militarizmusra — hang­súlyozta Brezsnyev. Az Egyesült Államok európai politikájának főeszköze a NATO volt és az is marad — folytatta. — Ez a tömb kezdettől fogva „a kom­munista agresszió veszélyé­nek" — mesterségesen gyár­tott meséjére támaszkodott. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békepoliti­kója szerte foszlatta ezt a mesét — A háború utáni Euró­pa nagy fontosságú tényező­je a szocialista államok kö­zössége — jelentette kl Brezsnyev beszéde következő részében. — A Varsói Szer­ződés szervezetében tömörült szocialista államok — mint ismeretes — a bukaresti ér­tekezleten programot adtak ki az európai biztonságra és békés együttműködésre vo­natkozólag. Ez a program egyre több támogatóra talál Európa és a világ közvéle­ményében. A Varsói Szerződés orszá­gai többek között napirend­re tűzték azt az elgondolást, hogy hívjanak össze értekez­letet valamennyi európai ál­lam részvételével és vitas­sák meg az európai bizton­ság és együttműködés kér­déseit. Ez a javaslat ked­vező visszhangot keltett sok nyugat-európai országban. — Az európai biztonság rendkívül fontos feltétele annak a reális ténynek el­ismerése. hogy két német ál­lam van A Német Demok­ratikus Köztársaság „el nem ismerésének rövidlátó po­litikája megoldhatatlan el­lentétben áll az európai va­Az európai szocialista or­szágok annakidején kényte­lenek voltak megteremteni a Varsói Szerződés szervezetét, válaszul a NATO megalakí­tására. A Varsói Szerződés már évek óta sikeresen tel­jesíti feladatát. A nyugatné­met imperialisták és ameri­kai pártfogóik agresszív tö­rekvései következtében kénytelenek vagyunk állan­dóan gondot fordítani a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok együttműködésének sokoldalú foltozására. Ugyan­akkor mi alternatívát njan­lunk e politikával szemben. A bukaresti tanácskozás résztvevői ismételten kije­lentették, hogy ha az Észak­atlanti Szövetség hatályát veszti, akkor a Varsói Szer­ződés is elveszti érvényét és a kettó helyébe egy európai biztonsági rendszernek kell lépnie. Figyelembe véve, hogy a NATO-államok egye­lőre nem hajlandók ilyen gyökeres megoldásra, a bu­karesti tanácskozás résztve­vői újabb javaslatot tettek: már most állapodjunk meg e csoportosulások katonai szervezeteinek megszünteté­séről. — Számos ország számára, köztük ar. észak-európai or­szágok számára a semleges­ség lehetne a katonai, politi­kai csoportosulásokban való részvétel alternatívája. Az SZKP véleménye szerint a semleges államok kezdemé­nyezéseitől sok minden függ. A Szovjetunió készséggel fo­gadná az ilyen irányú kezde­ményezéseket — Semmi sem igazolja az Egyesült Államok hadiflottá­jának jelenlétét a Dél-Euró­pa partjait mosó vizeken — hangsúlyozta az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. — Itt az ideje, hogy a 8. amerikai flotta hagyja el a Fekete-tengert. — Az Egyesült Államok­nak nemcsak katonai, hanem másfajta támaszpontjai is vannak Európában. Az NSZK-ban és más nyugat­európai államokban létreho­zott felforgató kém- és di­verziós központok, rádió­adók és különböző, a szocia­lista országok ellen ragalom hadjaratot folytató szerve­zetek ezek. Itt az ideje fel­vetni azt a kérdést, hogy meg kell szüntetni Európá­ban a népek közötti kapcso­latokat megmérgező vala­mennyi góc tevékenységét. — Ami a Szovjetuniót il­leti, politikánk a jövőben is arra irányul, hogy a békés együttélés elvei alapján fej­lesszük a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokat az euró­pai kapitalista országokkal. A Szovjetunió kész véle­ménycserét folytatni azoknak az európai államoknak a kormányaival, amelyek fej­leszteni kívánják országunk­kal a kapcsolatokat A munkásosztály egységé­nek kérdéséről szólva Leo­nvid Brezsnyev azt mondot­ta, hogy Európában ma a munkásosztály a legnagyobb társadalmi erő. A szocialista államokban a munkásosztály van hatalmon, a tőkés orszá­gok társadalmi életére a munkásosztály óriási hatást gyakorol. — Nyugat-Európában — jegyezte meg Brezsnyev —, még nem küzdótték le a munkásmozgalom megosztott­ságát. Fokozódik a dolgozó tömegek vonzódása az egység felé. Sajnos, sok szocialista és szociáldemokrata párt ve­zetősége még mindig foglya a munkásmozgalomtól ide­gen kommunistaellencsség ideológiájának. — Az SZKP — hangsú­lyozta Brezsnyev — kész fej­leszteni a kapcsolatokat min­den olyan szociáldemokrata párttá], amely velünk együtt kíván haladni az agresszorok ellen. — Mi abból indulunk ki, hogy az európai biztonságért vívott harcban lehetséges az akciócgyseg. A szakszerveze­ti mozgalmakkal, bármilyen Irányzatúak legyenek is, a parasztpártokkai és egyesülé­sekkel. Ismerjük a testvér­pártoknak azt az eredményes munkáját, amely arra irá­nyul, hogy szorosabb kapcso­latokat teremtsenek a külön­böző kereszténypártokhoz és szervezetekhez tartozó dolgo­zókkal. A békéért vívott harc segíti a szocializmusért vívott harcot — A kommunisták — foly­tatta a szónok — minden de­mokratikus és békeszerető erő akcióegységének aktív híveiként tevékenykednek. De e feladatot sikeresen csak abban az esetben oldhatják meg, ha ók maguk az esz­mei és az akcióegység példa­képeivé lesznek. Konferenci­ánk Európa két részén mű­ködő kommunista pártok el­ső találkozója a történelem­ben. Ennek az értekezletnek az összehívása meggyőzőerő­vel tanúsítja a kommunista világmozgalom egységére, a marxista—leninista pártok baráti közös akcióira irányu­ló, erősödő tendenciát — Az európai biztonság problémája nemcsak külpo­litikai kérdés, hanem igen fontos társadalmi probléma is — jelentette ki a további­akban Brezsnyev. — Pártunk a háború ota eltelt évtized­ben Európában felgyülemlett gyakorlati tapasztalatok alapján állítja fel ezt a té­telt A hidegháború és a szem­benálló katonai tömbök, a háborús fenyegetőzések lég­köre komoly nehézségeket gördítenek a forradalmi, a demokratikus erők tevékeny­sége elé. Nemzetközi feszült­ellen, az európai biztonság és a világbéke megszilárdí­tásáért folyó harc további alakulásában. Elismerjük, hogy a háborús veszély el­leni harc formái különbözők lehetnek. Minden módozat­nak azonban az európai béke megszilárdításához kell ve­zetnie és arra is fog vezetni, ha a kommunisták és a ha­ladás erői elszánt küzdelem­re mozgósítják a tömegeket az európai biztonságért. Erősítsük a kommunista mozgalom egységét! — Mi, szovjet kommunis­ták a békéért és a társadal­mi haladásért vívott harcot mindig az összes kommunis­ta pártok internacionalista ügyének tartottuk. A nyu­gat-európai országok mar­xista—leninista pártjai nagy és dicsőséges utat tettek meg a munkásosztály ügyé­ért vívott harcban. Elvtár­saink óriási tapasztalatokat gyűjtöttek a tömegek kö­zött végzett munkában, a népfrontmozgalomban, a má­sodik világháború idején pedig az ellenállási moz­galmakban és abban a küz­delemben, amelyeket je­lenleg folytatnak. E tapasz­talatok az egész világ kom­munistáinak értékes vív­mányai. Mi, kommunisták, akik hatalmon vagyunk, és elvtársaink, akik a szocia­lista forradalom győzelmé­ért küzdenek, e tapasztala­tokra támaszkodva ültünk össze erre az értekezletre és bátran elmondhatjuk, hogy képesek vagyunk megolda­ni a hatalmas, de teljesen reális feladatot: tömöríteni a legszélesebb néptömege­ket a béke ügyéért folyó harcra, megbénítani a re­akció és háború erőit. Erősítsük a kommunista mozgalom sorainak szolida­ritását és egységét e nagy célok érdekében — fejezte be beszédét Leonyid Brezsnyev. ség idején a burzsoá orszá­gokban felemeli fejét a ka­tonai klikk, fokozódnak az antidemokratikus, a kommu­nistaellenes áramlatok. És ellenkezőleg, amikor enyhül a nemzetközi feszültség, a politikai barométer mutatója balra helyeződik. — Ismeretesek azok az el­tolódások, amelyek egyes or­szágokban a kommunisták és a szociáldemokraták viszo­nyában történtek. Észrevehe­tő a kommunistaellenes hisz­téria csökkenése. Mindez a legközvetlenebbül összefügg az európai feszültségben be­állott enyhüléssel. Újra, meg újra igazolódik a kommunis­ta stratégia egyik alapvető tétele: a békéért vívott harc nem ellenkezik a szocializ­musért vívott harccal. Ha igaz az, hogy a békéért ví­vott harc, segíti a szocializ­musért vívott harcot, akkor nem kevésbé igaz ez is: az Imperializmus és a reakció ellen vívott harc a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdulásának fontos felté­lele. Az értekezletünkön sorra­kerülő eszmecsere az elfoga­dandó nyilatkozat nagy sze­repet fog játszani az impe­rialista agresszió politikája A Karlovy Varv-s értekezlet felhívása Vietnáminál kapcsolatban Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Va­ryban ülésező értekezlete hétfőn a vietnami kérdéssel kap­csolatban felhívást intézett Európa népeihez. A felhívás címe: „Egyesítsük erőinket és harci erőfeszítéseinket a vi­etnami nép támogatására". A kommunista és munkáspártok visszautasítják az Egyesült Államok kormányának hazug és hitszegő nyilat­kozatait, arról hogy — úgymond — kész a vietnami prob­léma rendezését szolgáló tárgyalásokra. A felhívás megál­lapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya, amikor nem fogadta el a Vietnami Demokratikus Köztársaság javasla­tát a bombázások és a VDK ellen irányuló minden egyéb harci cselekmény maradéktalan beszüntetésére — ami elő­segítette volna a tárgyalások megkezdését — megmutatta, hogy bármi áron fegyveres erőszakkal próbálja megoldani a vietnami problémát és fokozni katonai és politikai befo­lyását Délkelet-Ázsiában. A vietnami nép képviselőinek magatartása viszont ép peri ellenkezőleg ezt tanúsítja, hogy — csakúgy, mint az egesz vietnami nép — nem akarnak mást, mint megvédeni az ország szabadságát, függetlenségét és a lakosság bizton­ságát A Karlovy Varyban ülésező értekezlet résztvevői felhívásukban erélyesen elítélték az Egyesült Államok ag­resszív vietnami háborúját és szolidaritásukról biztosítják a vietnami népet. Hangsúlyozzák, eltökélt szándékuk, hogy tevékeny erő­feszítéseikkel segítik az amerikai imperializmus agresszív politikájának elszigetelését és meghiúsítását, harcolni fognak a külföldi csapatok kivonásáért Vietnamból, és azért, hogy a vietnami népnek joga legyen saját belügyeinek rendezé­sére. A felhívás hangoztatja, hogy az értekezlet részvevői az eddiginél is nagyobb támogatást kívánnak nyújtani a hós vietnami népnek a függetlenségért és a szabadságukért, ví­vott harcához. Ennek érdekében politikai tömegkampányt indítanak, pénzt és gyógyszereket gyűjtenek és ha a VDK kormánya azt kívánja, önkénteseket is küldenek Vietnam­ba. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Va­ryban ülésező értekezlete felhívással fordult az európai közvéleményhez, fokozza harcát a VDK amerikai bombá­zásának és a vietnami nép ellen irányuló más agresszív cselekményeknek a beszüntetéséért. • Az értekezlet részvevői felhívják Európa minden dol­gozóját, az európai népeket, politikai pártokat, különösen a szociáldemokrata, szocialista és katolikus pártokat, a hí­vőket és általában mindazokat, akinek drága a béke és a szabadság, felhívnak minden háború-ellenes erőt, — poli­tikai és ideológiai meggyőződésre való tekintet nélkül —, hogy még jobban fokozzák akeióegységüket az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziójának megfékezéséért, ezzel moz­dítsák eló a népek közötti békés kapcsolatok megszilárdítá­sát akadályozzák meg, hogy a vietnami konfliktus világ­háborúvá váljék. A testvérpártok képviselői a görögországi eseményekről Mi, az európai kommunista és munkáspártok képvise­lői, akik résztveszünk az európai biztonság problémáival foglalkozó Karlovy Vary-i konferencián, felháborodottan ítéljük el a görögországi államcsínyt, amelyet a küszöbön­álló választásokon bekövetkező vereségtől félve, a királyi udvar és más szélső jobboldali elemek, az Egyesült Álla­mok militarista köreinek támogatásával készítettek eló. Ez az államcsíny alkotó része azoknak a reakciós törekvések­nek, amelyekkel meg akarják akadályozni a nemzetközi fe­szültség enyhülését Az összeesküvés célja: megerősíteni az amerikai imperializmus és agresszív eszköze — az észak­atlanti egyezmény — állásait Európának ebben a részéber,. Erélyesen tiltakozunk a demokratikus politikai veze­tők, képviselők és a demokratikus mozgalomhoz tartozó személyiségek letartóztatása ellen, a politikai pártok, de­mokratikus szervezetek és a sajtó betiltása ellen, a fasiz­mus feltámasztása ellen. ÖSzinte internacionalista szolida­ritásunkról biztosítjuk a görög demokratákat. Követeljük minden letartóztatott szabadonbocsátását és a görög nép szabadságjogainak haladéktalan helyreállítását. AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KARLOVY VARY-I ÉRTEKEZLETÉNEK RÉSZTVEVŐI 2 DTLRMAGYARORSZÁG KEDD. 1W. WRIÜS 85.

Next

/
Thumbnails
Contents