Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

ÖZGflZDflSZ SZEMMtt Vállalati kapcsolatok a külkereskedelemben A termelés és a külső piac gazdasági egységét az új mechanizmusban elsősorban azáltal teremthetjük meg, hogy a termelő vállalat és a fogyasztó közvetlenül érzékeli a külső piacok értékítéletét. Indokolt esetekben a termelés és az értékesítés szervezeti egységét is meg kell teremteni. Amikor a termelés és az értékesítés között a szervezeti egység megvalósul, akkor a külföldi piac hatása közvetlenül, áttételektől mentesen hat a termelésre. Kereskedelempolitikai és a piacon való eredményes szerepléshez fűződő érdekek azonban indokolttá teszik az áruforgalom meghatározott körében a specializált külkereskedelmi vállalatok fenntartását. Szervezeti megoldás A Gazdasagi Bizottság határozata szerint a termelő vállalatok részére exportjog az esetben adható, ha a külföldi partnerekkel való közvetlen kapcsolat műszaki okokból indokolt, a vállalat — a végterméket tekintve — az adott termékcsoport termelésében monopolhelyzetet élvez, a vállalat gazdasági eredménye jelentős mértékben az exporttól függ, és az export eléggé számottevő ahhoz. hogy lehetővé tegye egy külkereskedelmi apparátus fenntartását. Exportjog általában csak saját előállítású termékekre adható. Külföldi vállalatokkal létrehozható szakosítás és egyéb együttműködési megállapodás alapján a vállalatoknak esetenkénti exportengedély adható. Importjogot a termelő vállalat általában abban az esetben kaphat, ha a vállalat az importált nyersanyagoknak, félkésztermékeknek, alkatrészeknek egyedüli, illetve fő felhasználója, és a közvetlen importálás műszakilag indokolt. Egyes esetekben a termelő vállalatok nem kizárólagos jelleggel is kaphatnak importjogot, ha ezen termékeket valamilyen speciális (például szakosítás) megállapodás keretében importálják. Egyedi importlehetöséget kaphatnak a termelő és a szolgáltató vállalatok különleges alkatrészekre, csomagolóanyagokra, esetleg gyártmányokra A Gazdasági Bizottság határozata szerint egyes esetekben a kereskedelmi vállalatok is kaphatnak exportes importjogot A kereskedelmi vállalatok közül a termelőeszköz-kereskedelmi (TEK) vállalatok akkor kaphatnak importjogot, ha a vállalat által forgalmazott importtermékek felhasználói kőre stabil és zárt egységet képez; vagy ha a felhasználók köre ugyan szétaprózott de szakmailag homogén. Nagykereskedelmi vállalatok elsősorban akkor kaphatnak importjogot ha a fogyasztási cikkeket demigross formában forgalmazzák. (Olyan termékeket, amelyeknek jelentós részét a specializált külkereskedelmi vállalatok importálják, nagykereskedelmi vállalat általában nem hozhat be.) Esetenként, ha célszerű, a külkereskedelmi vállalat is elláthatja a belföldi nagykereskedelmi és TEK vállalati funkciókat. Az export- és az importJog megadásánál mérlegelni kell a kereskedelempolitikai érdekeket és szempontokat is, azaz a változtatásokat úgy kell végrehajtani, hogy a jövőben i.s realizálni tudjuk azokat a kereskedelempolitikai és piacpolitikai előnyöket, amelyeket exportunkban, illetve importunkban a külkereskedelmi vállalatok specializált működésével eddig is biztosítani •tudtunk. A szervezeti változtatásoknál ügyelni kell arra, hogy ez ne okozzon törést az üzleti kapcsolatokban és hogy s jövőben is gyümölcsöztessük a külkereskedelmi szakértők tapasztalatait, szaktudását, továbbá hasznosítsuk azt a „goodwill "-t amelyet a külföldi piacokon a magyar termelői és külkereskedelmi vállalatok szereztek. Saját számlára A Gazdasági Bizottság hutározata szerint azokon a területeken, ahol az exportés importforgalmat specializált külkereskedelmi vállalatok bonyolítják le, a vállalatok közös érdekeltségét különféle elszámolási kapcsolatokkal kell megteremteni, mégpedig olyan kapcsolatokkal és formákkal, amelyek alkalmasak a piaci hatások közvetítésére és ezért jelentós szerepet tölthetnek be az ésszerű gazdasági döntésekben. Ezekben az új elszámolási formákban az önálló gazdasági egységek közötti vállalkozót kapcsolatok realizálódnak. Ezek tehát nem adminisztratív kényszerkapcsolatok, hanem az egyenjogú partnerek szabad elhatározásán alapuló ügyletek. A lehetséges elszámolási kapcsolatok közül az ún. sajm számlára történő exportot és importot célszerű más elszámolási formákkal hatékonyan és gazdaságosan meg nem oldható esetekre korlátozni. A saját számlára történő export (és kisebb mértékben import) esetében ugyanis a hazai termelés csak korlátozottan érzékelheti a külföldi piac értékítéletét. Ebben az esetben a külkereskedelmi vállalaté a külső piaci kockázat Ennél az elszámolási formánál a termelő számára a realizálás befejeződik, ha a termelő vállalat a kialkudott árért termékeit a külkereskedelmi vállalatnak eladta és számára a külföldi piac feltételei (árkondíciók, minőségi követelmények stb.) csak a külkereskedelmi vállalattal folytatott alkuban jelennek meg. Egyes esetekben e forma alkalmazására mégis sor kerülhet Ilyen például, ha a külkereskedelmi vállalat sok kis termelővel áll szemben, amelyekkel számviteli és pénzügyi szempontból előnyösebb ez az elszámolási forma. Sor kerülhet saját számlás exportra, amikor a külkreskedelmi vállalatnak a megfelelő áruválaszték összeállítása érdekében több — általában kisebb — termelőtől kell vásárolnia. Feltehetően saját számlára kell vásárolnia, a külkereskedelmi vállalatnak akkor is, ha a termelő exportérdekeltsége marginális és a kockázatos külföldi értékesítés helyett előnyben részesíti a biztos belföldi értékesítést. Az importban akkor célszerű alkalmazni a saját számlás formát, amikor a külkereskedelmi vállalat sok kis megrendelővel áll szemben és belföldi kereskedelmi funkciókat is ellát. Míg a saját számlás konstrukciót a külkereskedelmi miniszter engedélyezi külkereskedelmi vállalatok, esetleg vállalati osztályok számára, addig a többi elszámolási formában a termelő, a nagykereskedelmi és a külkereskedelmi vállalatok szabadon állapodhatnak meg. Bizományosi forma A bizomány olyan szerződéses jogviszony, amelyben a bizományos (a külkereskedelmi vállalat) a megbízó (termelő vállalat, kereskedelmi vállalat) javára értékesít, vagy vásárol. E formánál a megbízó — a külkereskedelmi forgalom központi irányítási rendszerének keretei között — önállóan diszponált értékesítési és beszerzési kérdésekben és megjelöli azt a limitárat. amelyen alul a bizományos nem értékesíthet, illetve amelyen felül nem vásárolhat, kivéve ha ezt saját kockázatára teszi és a megbízónak a különbséget megtéríti. A bizományosi rendszeren belül különféle formák lehetségesek. Ezek közül — a vállalatok szabad megállapodása alapján — előtérbe helyezendők azok a változatok, amelyek a külkereskedelmi vállalatot érdekeltté teszik a legmagasabb eladási ár elérésében: — a bizományi díj a limitárban való érdekeltséggel kombinálva; ez esetben a bizományos a bizományi díj mellett exportnál a limitáron felüli többletből (importnál a limitárhoz képest elért megtakarításból) is részesedik; — bizományi díj, a termelő vállalat tiszta nyereségéből való részesedésével kombinálva; ezt az elszámolási formát abban az esetben indokolt alkalmazni, amikor az exportból származó nyereség a termelő vállalat nyilvántartásában jól elkülöníthető; — egyes esetekben sor kerülhet az ún. sima bizományi ügylet alkalmazására, amikor ugyan a megbízó megjelölhet limitárat, de minden e fölött elért többlet a megbízót illeti. Erre a formára akkor kerül sor, amikor igen nehéz (például egyedi gépeknél) reális limitárat megállapítani, továbbá olyan vásárlási vagy eladási bizományriál, amikor az árat jó előre ismerik (például bizonyos tőzsdecikkeknél) vagy több évre rögzített (például a KGST-országokkal folytatott) kereskedelemben. Az egyesülés, a pool, az améta olyan elszámolási formák, amelyek a résztvevők jogi önállósága mellett is biztosítják, hogy az azonos érdekeltség a termelésben részben, az értékesítésben teljésen megvalósuljon. A pool Ennél az elszámolási formánál a külkereskedelmi vállalat részt vállalhat nemcsak az értékesítési, de a termelési kockázatban is és természetesen a termelés és az értékesítés közös eredményéből is részesülhet. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok kiadásaikat közös számlán vezetik, s e közös számlán jelennek meg az áru realizálásának eredményei. a termelő és a külkereskedelmi vállalatok az eredményen előre meghatározott kulcs szerint osztoznak, amely arányban van a termelő és a külkereskedelmi vállalatnak a poolba befektetett eszközeivel, illetve munkájával. Ugyancsak előre megállapított kulcs szerint viselik az esetleges veszteségeket is. Erre az elszámolási formára — előreláthatóan •— akkor kerül sor, amikor a termelő vállalat termelésében az export aránya nagy és a termelés kockázatának egy részét például a piaci igények (ízlés, divat, technika) gyors változása miatt várható kockázatokat — tanácsos a külkereskedelmi vállalatokra terhelni! A pool megvalósulhat: — az össztermelésből származó eredményen való osztozás alapján (ha a belföldi termékek aránya, önköltsége és ára viszonylag stabil és a termelésben nem számottevő); — az exportcélú termelésből származó eredményen való osztozás alapján. Erre abban az es'etben kerülhet sor. ha az exportcélú termelés és a külkereskedelmi forgalmazás költségei jól elkülöníthetők. Az améta E formánál a termelő (vagy a belkereskedelmi) és a külkereskedelmi vállalata közös értékesítésre szövetkezik. Ez a forma számvitelileg egyszerű; a termelő és a külkereskedelmi vállalat szerény nyereséget tartalmazó elszámolási árban állapodik meg, ehhez számolják az ugyancsak szerény nyereséghányadot tartalmazó árrést és az így kialakított árhoz képest elért többleten a termelő és a kereskedelmi vállalat — előre megállapított kulcs alapján — osztozik. Az améta formára export esetében valószínűleg akkor kerül sor, amikor sok múlik azon, hogy a külkereskedelmi vállalat a legkedvezőbb piacon és a legmegfelelőbb időpontban értékesíti-e az árut, amikor az érdekek piacpolitikai és kereskedelempolitikai érvényesítése az elérhető legkedvezőbb árat érzékenyen befolyásolhatja. Importban az amétarendszert elsősorban akkor célszerű alkalmazni, amikor a külkereskedelmi vállalat az importterméknél jelentós manipulációs, illetve szortírozás! tevékenységet végez és a partner egy belföldi nagykereskedelmi vállalat. A fenti elszámolási formában a termelő (nagykereskedelmi) és külkereskedelmi vállalatok szabadon megállapodhatnak. Választási lehetőség A Gazdasági Bizottság határozata a termelő-, a nagykereskedelmi és a külkereskedelmi vállalatok közötti kapcsolatok üzleti rugalmasságát — a különféle elszámolási formák közötti választással, továbbá — indokolt esetben — — a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok közötti választással biztosítja. A jövőben lehetővé válik, hogy a külkereskedelmi joggal nem rendelkező termelő es kereskedelmi vállalatok, külső piaci érdekeink sérelme nélkül választhassanak két vagy több külkereskedelmi vállalat között. A választási lehetőség részletes szabályozásában, amelyet a külkereskedelmi miniszternek kell kidolgoznia, ki kell térni arra, hogy — milyen módon kérhető és teljesíthető — a termelő (kereskedelmi) vállalat részéről eddigi partner külkereskedelmi vállalata helyett másik vállalat kijelölése; — melyek azok a kereskedelempolitikai meggondolások, amelyeket a választási lehetőség kidolgozásakor figyelembe kell venni (pél- j dául el kell kerülni, hogy a j külföldi piacokon több magyar vállalat versenyezzen egymással); — milyen szervezeti intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a választási lehetőséggel a termelő (kereskedelmi) vállalatok élni tudjanak (például párhuzamos, illetve egymással érintkező profilok kialakítása a külkereskedelmi vállalatoknál annak érdekében, hogy a termelök olyan külkereskedelmi vállalattal léphessenek kapcsolatba, amelynek profilja azonos vagy hasonló). A Gazdasági Bizottság határozata alapján a szervezeti változtatásokat, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok közötti elszámolási kapcsolatokat úgy lehet kialakítani, hogy a külkereskedelmi üzletkötések folyamatossága biztosítható legyen. Az elkövetkező hónapokban az irányító szervekre, mindenekelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumra az a feladat vár, hogy a vállalatok számára a részletes szabályokat kidolgozzák, a szükséges tájékoztatást megadják. Dr. R£DE1 JENŐ Napjainkról szóljanak a dalok! A legújabb magyar—angol szó: pot-beal — A KISZ pály ázata Énekes és gitáros a Gerilla-együttesből Hangos, néha talán túl hangos zenét közvetít a magnetofon. Angol, spanyol és német nyelven éneklik a dalokat, melyeknek zenéje hasonlít a fiatalok körében ma annyira népszerű beatstílushoz, az énekesek azonban most nem a szerelemről szólnak. Az egyik spanyol dal az mondja el, hogy a madridi munkások Franco tábornok uralmának végét kívánják. Érdekessége ennek a felvételnek, hogy egy zenekutató a madridi metrón rögzítette magnójára a dalt, melyhez az éneklő munkások csajkájuk fedelén dobolják az ütemet. Egy másik, gyors ritmusú dal a bonni hadügyminisztérium épülete előtt született. Hosszúhajú fiúk és lányok vonultak a minisztérium elé, s gitárjaik kíséretével arról énekeltek, hogy a mai katonáknak emlékezniük kell arra, mit hoztak Németországnak a háborúk. Egyre népszerűbbek külföldön ezek a dalok, melyeket angol nyelvű kifejezéssel protest-song-oknak, vagyis tiltakozó daloknak neveznek. Jellemzője az őszinte, talán néhol naiv megfogalmazás. A dalok napjainkról szólnak, s a mai fiatalok nyelvén beszélnek. Sikerük titka elsősorban ez. Fiatalokkal, csak a fiatalok nyelvén lehet szót érteni — ez a gondolat vezette a KISZ Központi Bizottságát, amikor nemregiben meghirdette pályázatát Olyan dalok szerzésére, melyek a most népszerű zenei stílusban hangzanak, szövegük azonban a mai magvar fiatalok életéről, örömeiről, gondjairól szól. A felhívás nyomán sokan készülnek a pályázatra. Legtöbbjük maga énekli számait, s a szöveget gitáron kíséri. Egy nyíregyházi fiú például arról énekel, hogy mi lesz abból a fiatalból, akinek élet/ útját a protekció határozza meg: kényelmes állást biztosíthatnak neki de — mondja az énekes —, aki nem tudja meg soha milyen a küzdelem, az sohasem érezheti a friss kenyér ízét. Egy háromtagú együttes fülbemászó-dallamú zenekísérettel ad elő történeteket, a háborúba kényszerített amerikai fiatalokról, budapesti egyetemista társuk pedig a karikatúra eszközeivel figurázza ki a mindenre igent mondó gerinctelen embereket. Miről szóljanak ezek a dalok? Erről heves vita folyik a fiatalok között. Van, aki azt tartja, hogy kizárólag a háború ellen szót emelő dalokat kell bemutatni, mert szerinte ez most a fiatalok legfontosabb problémája. Egy 1? éves kislány szenvedélyes szavakkal agitál azért, hogv a dalok a női egyenjogúságot hirdessék. Jellemző, hogy az új stílusnak olyan angol nyelvű megnevezése kering a fiatalok között, —•' a pol-beat, — mely itt született Magyarországon. Május 15-én lezárul a kisz pályázatok beküldést határideje. A legjobban sikerült dalokat a televízió és a rádió közvetítéséből ismerheti meg majd a közönség. B. B. L Az alkoholizmus ellen Ülésezett a társadalmi bizottság Tegnap délelőtt Szegeden, a Vöröskereszt helyiségében ülésezett az alkoholizmus ellen küzdő Csongrád megyei bizottság. Részt vett a megbeszélésen Simon Istvánná, az Országos Alkoholizmus Ellen Küzdő Bizottság vezető munkatársa is. . A résztvevőknek dr. Ábrahám István, az alkoholellenes társadalmi bizottság elnöke számolt be a Csongrád megyében végzett társadalmi munka eredményeiről, problémáiról. Elmondta, hogy kibővítették az alkoholelvonó rendeléseket, s 1966 második félévében öszszesen 1857 alkoholistát kezeltek, s a helyszínen pedig csaknem '300 esetben kereste fel a gondozónő az alkoholista betegeket. A beszámolót élénk vita követte. Valamennyi hozzászóló egyetértett abban, hogy országosan Csongrád megye viszonylag lemaradt az alkoholizmus elleni kősdelemben, s ennek megszüntetésére sürgős intézkedések szükségesek. A bizottság több fontén határozatot hozott az alkoholellenes küzdelem megjavítása érdekében. Rendezik a Dugonics tér környékét A Közúti Üzemi Vállalat az I. kerületi tanács megrendelése alapján megkezdte a Dugonics tér és környéke útjainak korszerűsítését. Mintegy 3 millió forintos költséggel hozzák rendbe a Dugonics tér környékének útjait és a Somogyi ulca útburkolatát i.s. A Közúti Üzemi Vállalat felajánlotta, hogv a Szegedi Szabadtéri Játékok kezdetére befejezi a munkát Vasárnap, 1967. április 23. DÉL-MAGYARORSZA9 9 V