Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

y Céltudatosság jellemezte a megyei jogásznapokai Tegnap, szombaton dél­előtt dr. Kemenes Béla, a József Attila Tudomány­egyetem Allam- és Jogtu­dományi Karának dékánja elnökletével folytatódtak Szegeden a megyei jogászna­pok tanácskozásai. Dr. Eőrsi Gyula egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­jának A gazdasági reform és a polgári jog egyes kér­dései címmel megtartott előadásához dr. Mathiász Tivadar, a Csongrád me­gyei bíróság elnökhelyette­se, dr. Márai Pál, a me­gyei főügyészség ügyésze, dr. Günthner Béla, a me­gyei döntőbizottsági tár­gyalás vezetője és dr. Bér­ezi Imre egyetemi adjunk­tus mondott korreferátumot. Felszólalt dr. Dobozi Le­vente ügyvéd, dr. Tóth Ágoston vállalati jogtaná­csos és dr. Könczöl Lász­ló ügyvéd. A vita és a válaszadás után Kovács Imre, a Köz­alkalmazottak Szakszerveze­te Központi Vezetőségének titkára mondott zárszót. Az elhangzott magas szín­vonalú előadások és hozzá­szólások a IX. pártkong­reszus határozatának az államhatalmi munka to­vábbfejlesztésével és a gaz­dasági mechanizmus re­formjának megvalósításával kapcsolatos jogi kérdéseit tárgyalták. Ezért a jogász­napok megrendezése igen hasznos és alkotó jellegű volt A résztvevők ezen egyértelmű megállapításé ­val kapcsolatban kértünk véleményt a jogásznapok befejeztével dr. Antalffy György tanszékvezető egye­temi tanártól, a Magyar Jogászszövetség megyei szer­vezetének elnökétől és dr. Márton Lajostól, a Magyar Jogászszövetség titkárától. Dr. JLntalHy Györgyi Az elmélet és a gyakorlat összhangja — A Szegeden most meg­rendezett jogásznapok szük­ségességére és jellegére a tanácskozás programja, s az ennek alapján elhangzott vélemények, javaslatok, cél­kitűzések adtak választ. A rendezvényt még néhány évvel ezelőtt úgy jelöltük volna meg, hogy fórumot biztosítunk az elmélet és a gyakorlat művelőinek ta­lálkozójára. Ez a megfogal­mazás ma már nem lenne helytálló. Főként azért nem, mert a nálunk végbe­ment, valóban történelmi Dr. Márton La'os: jelentőségű fejlődés követ­keztében olyan elmélettel, olyan állam- és jogtudo­mánnyal rendelkezünk, amely éppen marxista vol­ta miatt szüntelenül ma­gában hordozza a valósá­got, a gyakorlatot. A mi elméletünk nem csupán magyaráz, hanem szükség szerint átalakít; formál, megváltoztat. Ami pedig a gyakorlati jogászatot illeti, arról is el­mondható: ma már nem óhaj, hanem kétségtelen tény, hogy a jogelmélet a szocialista jogászok művelt­ségének nélkülözhetetlen ki­egészítő része. Mindezt igazolta a kétna­pos tanácskozás is, amiből világosan kiderült, hogy a szegedi és megyénkbeli jo­gászok nem elvontan gon­dolgoznak, hanem nagyon is becsülendő módon töre­kednek a praktikus isme­retek megszerzésére, és tu­dásukat, képességeiket a fejlődő társadalom javára igyekeznek hasznosítani. A jogásznapok — megítélésem szerint — Igen értékesek voltak és elérték céljukat. A gyarmatosítás és a neokoloniaiizmus ellen küzdő ifjúság napja Felkészülés kellő időben — A kétnapos tanácsko­zást elsősorban az együtt­gondolkozás jellemezte. Az előadók és a helybeli kor­referensek közös álláspont­ra jutottak legfontosabb társadalmi feladataink meg­valósításának módszereiben, s ez máris biztosíték, hogy a jogászok a szocializmus építésének ezutáni szaka­szaiban is megállják helyü­ket munkaterületükön. Mélyreható, elemző tárgya­lások folytak a jogi és az egyéni felelősség, az érde­keltség és a kockázatviselés összhangja, a népgazdasági és a vállalati érdek érvénye­sülése, az anyagi ösztönzés­sel elért vállalati nyereség és a fogyasztói érdek egyen­rangúsága kérdéseiben — s ezek a kérdések függnek össze leginkább a soronkö­vetkező általános intézkedé­sekkel és tennivalókkal. A Csongrád megyei jogá­szok e kétnapos munkája az ország egész jogásztársadal­ma számára is azt mutatja, hogy hivatásunk gyakorlásá­ban minőségi átalakulás megy végbe: a jogalkotásban és a jog alkalmazásában egyre inkább a közgazdasági szemlélet hat és válik ural­kodóvá. Munkánk így szol­gálja leghatékonyabban a társadalmi fejlődést A Szegeden megrendezett jogásznapok eredményei méltóképpen járultak hozzá annak a helyes elvnek a gyakorlati megvalósításához, hogy kellő időben alapos és felelősségteljes elemzéssel, ebből fakadó célkitűzésekkel kell felkészülni a nagy je­lentőségű feladatok, mint például a gazdasági mecha­nizmus reformjának végre­hajtására. Kondoros! János „Olcsóbb három feketét alkalmazni, mint egy talicskát vásárolni" — olvashat­juk a belga Katanga Társaság egyik 1912­ből származó jelentésében. A gyarmatosí­tók számára mindennél olcsóbb volt az afrikaiak élete. A Kongó-vasút építésénél olyan sok afrikai hullott el, hogy a talpfá­kat akár velük is helyettesíthették vol­na... Albert Londres, a világhírű fran­cia írótól származik a mondás: „A néger volt az ingyen motor, amelyet banánnal fűtöttek". Két évtizeddel ezelőtt még másfél mil­liárd embernek jutott ez a sors. A kolo­nializmus ellen küzdő gyarmati ifjúság­nak kevés támasza akadt. A fasizmus fe­lett aratott győzelem, a szocialista orszá­gok közösségének létrejötte azonban új szakaszt nyitott a gyarmati népek törté­nelmében is. 1946. február 21-én, Bom­baybe, a Talvar angol hadihajó indiai matrózai már ágyúkkal lőttek a brit csa­tahajókra, s attól kezdve esztendőről esz­tendőre ezen a napon, február 21-én tar­tották meg világszerte a gyarmati fiata­lokkal való szolidaritás napját Másfél milliárd ember döngette a gyar­mati rendszer oszlopait és 1955 áprilisá­ban az indonéziai Bandungban már 29 felszabadult ázsiai és afrikai ország ve­zetői tanácskoztak a kolonializmus teljes felszámolásáról. Bandung a megváltozott helyzetet tükrözte: fölénybe kerültek az antiimperialista erők s Ázsia után Afri­kában is napirendre került a gyarmati uralom megdöntésére. Bandung szellemére emlékeztetve határozták el a haladó if­júság küldöttei, hogy ezután minden év­ben április 24-én, a bandungi nyilatkozat aláírásának évfordulóján tartják meg vi­lágszerte a „gyarmatosítás ellen, a békés egymás mellett élésért harcoló ifjúság napját". A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kezdeményezésére azóta április 24. a kolonializmus elleni küzdelem nemzetközi akciónapja. A gyarmati rendszer szétesett, de harminc millió ember — Angola, Mo­cambique, Suriname, Aden, Réunion, Francia-Szomália, Timor népe — ma is leplezetlen gyarmati elnyomás alatt síny­lődik, s százmilliókat szipolyoz a színfa­lak mögé húzódott, álruhát öltött neokolo­niaiizmus. A dél-afrikai aranyat, a zam­biai rezet, az új-kaledóniai nikkelt, a guayanai bauxitot kiaknázó trösztök szá­mára a bennszülött ma is csupán „ingyen motor, amelyet banánnal fűtenek..Áp­rilis 24-én a földkerekség haladó ifjúsá­ga, s velük együtt a magyar fiatalok, de­monstrációkkal kifejezik az elnyomottak­kal szolidaritásukat a kolonialisták ellen fegyverrel is küzdő gyarmati ifjúsággal. Az idei április 24-én a fiatalok fő jel­szavai az imperializmus elleni küzdelem lövészárkaiban harcoló vietnami népet tá­mogatják, hogy útját állják az Egyesült Államok neokolonialista törekvéseinek Ázsiában. A nyugat-afrikai Guinea fővá­rosában rendezendő találkozón az afrikai portugál gyarmatok felszabadító harcá­nak segítéséről tanácskoznak. De a föld­kerekség sok más részén is nagy demonst­rációkra kerül sor, hogy az ifjúság nem­zetközi összefogása is meggyorsítsa a gyarmati uralom végleges felszámolását, hogy senki se legyen többé „ingyen mo­tor .. s. t. Szolidaritási gyűlések Szegeden A gyarmati ifjúság napja alkalmából április 24-én nagygyűlés lesz Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen. Aznap rendeznek még szolidaritási gyűlést a Ság­vári és a Rózsa Ferenc gimnáziumban, 25-én pedig a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál. Valamennyien részt vesznek vietnami, ghanai, illetve jordániai fiata­lok is. A szegedi járás több községében is gyű­léseken emlékeznek meg a gyarmati ifjú­ság napjáról. Gazdaságos a szocialista országok közös vagonparkja Sajtótájékoztató az OPW munkájáról Április 18—22 között Bu­dapesten tartotta ülését az OPW, az európai szocialista országok közöt vasúti teher­kocsi-parkjának tanácsa. A tanácsülés alkalmával szombaton a MÁV vezér­Egy év = 220 vagon levespor A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalatnak ebben a munkatermében csattognak a bárdok, fehér kötényes férfiak csontozzák a vöröses színű húst nagy buzgalom­mal, s gyorsan, hisz oldalt a vaskampókon még óriási húsdarabok várnak sorsuk­ra. Nem, kedves olvasó, ez nem tévedés, valóban a fű­szergyárban s nem a szalá­migyárban tárult a látogató elé ez a látvány: a levesnek valót dolgozzák föl itt a bárdok, kések mesterei. Azt a húst, amely „Vengerszkij szup guljas" formájában vagy húslevesként kerül majd tasakokba a sok-sok munkafolyamat végeztével. A levesporgyártás előké­születeit 1960-ban kezdték a paprikások. így tájékoz­tat Engi János, a vállalat főmérnöke s hozzáteszi még: a termelés idényjellegét akarták megszüntetni ezál­tal. 1961-ben húsz vagon hús-, gulyás- és zöldségle­ves készült az úgynevezett „leveskonyhán" — idén már 220 vagonnyi különféle le­vesport gyártanak. Ebből 80 vagon tartalma kerül a ha­zai üzletekbe. A többi ex­por:t a Szovjetunió és az NDK a legnagyobb üzletfe­lek. Vegyészmérnökök, képzett munkások együtt vigyáznak arra, hogy jó és ízletes étel szülessen a leveskonyhán. Főzik, sűrítik az anyagot, az üzem forró bugyraiban, az üstökben elpárologtatják be­lőle a vizet. A kész sűrít­ményeket, leveskoncentrátu­mokat aztán gondosan tasa­kolják a csomagolóüzem dolgozói. A raktárban most is hatalmas készlet várja az elszállítás percét: csak ex­portra 185 mázsa húsleves­por és 790 mázsányi szegedi gulyás áll készenlétben. A leveskocka s a még szintén újdonságnak számító gombaleves mellé hamarosan újabb termékek kerülnek a gyártmánylistára. A kicsiny üzemi laboratóriumban moz­galmas az élet. Egyebek közt olyan húsleveskocka előállí­tásával kísérleteznek, ame­lyik a nedves-forró trópusi éghajlaton is jól eltartható. Ezek azonban egyelőre még a „konyhatitkok" közé tar­toznak. Papy Béla vegyészmérnök, aki a levesbirodalmon végig kalauzol, örömmel mutatja a most megindult építkezést. Egy régi szín betonvázát föl­használva, új, korszerű üzemrész épül majd Itt, amely jobb munkakörülmé­nyeket, nagyobb lehetősége­ket biztosít ennek a szege­di szakácstudománynak. S. M. VETÉS A Szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet gazdáit az esőzések, a belvizek gyakran gátolták az időszerű me­zőgazdasági munkák végzésében. Ennek ellenére idejében befejezték a kora tavaszi növények vetését, s most már a kukoricára került a sor. A zöldborsó magját a konzerv­gyárral kötött szerződés szerinti ütemezésben teszik földbe s rövidesen végeznek az utolsó szakaszon is. A szövetke­zet 10 holdas kertészetében szépen fejlődnek a fűszerpap­rika- és a zöldségfélék palántái. Képünkön: Kirí Ferenc traktoros és Szántó József vetőgépkezelő az utolsó holda­kon veti a borsót igazgatóságon Lindner Jó­zsef MÁV-vezérigazgató-he­lyettes, az OPW magyar kép­viselője és Josef Pospisil, az OPW prágai irodájának igaz­gatója sajtótájékoztatót tar­tott. Lindner József kifejtette: az OPW 1964. július 1-én kezdte meg működését. A szervezetet a KGST-n belül hozták létre. Az OPW-ben társult országok kezdetben 94 500, ma már több mint 100 000 vasúti kocsit közle­kedtetnek a közös vagon­parkban. Magyarország 10 ezer 500 vagonnal vesz részt a közös szállítási feladatok megoldásában. Jelentős a gazdasági megtakarítás. Ko­rábban a szocialista országok közötti vasúti forgalomban az egyik országból a másik­ba beérkező vasúti kocsit a2 érdekelt vasút a legsürgő­sebben, még üresen is visz­szajuttatta, mert ellenkező esetben használati díjat kel­lett fizetnie. Most az OPW­ben részt vevő országok le­hetőleg akkor küldik vissza a közös vagonpark kocsijait az érdekelt vasútnak, ha az­zal árut továbbíthatnak. Josef Pospisil hangsúlyoz­ta: az évek során kidolgoz­ták a közös vagonpark for­galmi metodikáját. Az ápri­lis 18 és 22 között Budapes­ten tartott ülésen a résztve­vők megállapították, hogy a szocialista országok vasútjai­nak vagonjait az OPW meg­alakulása óta a nemzetközi forgalomban lényegesen job­ban ki tudják használni. (MTI) Á Tiszán levonulóban az árhullám A tegnapi jelentések már kedvezőbben számolnak be a Tiszán levonuló negyedik ár­hullámról. Szolnoknál 826 centiméterrel tetőzött, s teg­nap már 2 centiméteres apa­dást mértek. Az előjelzések szerint a Szolnoktól tartó fl szovjet ipar technikai újdonságai a BNV-n Megérkezett Budapestre F. T. Szaharov, az BNV szov­jet pavilonjának igazgatója. A szovjet kiállítási anyag több mint 400 tonna lesz és ennek fele már a helyszínen van. A kiállítás újdonságai­ról F. T. Szaharov pavilon­igazgató a következő nyilat­kozatot adta. — Ebben az évben 18 kül­kereskedelmi vállalaton kí­vül önálló kiállítóként je­lentkezik pavilonunkban a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és az Inturistis. Több mint 1200 kiállítási tárgy kap helyet pavilo­nunkban. Számos konstruk­ció először szerepel külföldi kiállításon. — Nagy érdeklődésre tart­hat számot az univerzális precíziós koordináta fúróma­ró, a csúcsnélküli automata köszörűgép, a nagy teljesít­ményű szénkombájn modell­je, a nyomdaipari, textilipari gépek, hűtő aggregátorok. A Traktorexport Vállalat új konsturkciójú útépítő és me­zőgazdasági gépekkel jelent­kezik. Első ízben mutatják be a rádióvételnél ellenőrző műszerként használatos kis­méretű elektronikus oszcil­lográfot. a szuper-ortikon ipari tv-berendezést, vala­mint a filmfelvevővel egy­beépített mikroszkópot. Kiállítják a háztartási gé­pek, televíziók, sztereo-hang­iemezjálszók, kisrádiók újabb változatait. Első alkalommal szerepel a BNV-n a háztar­tási gépek között a Sever 6 hűtőszekrény. A hangleme­zek, könyvek bemutatója mellett az árusítást is meg­szervezzük. (MTI) magasabb vízállás két-három nap múlva végig tetőzik a Tiszán, s utána fokozatos apadásra számíthatunk. A Körösök vízállása változat­lan, a Szarvasnál mért 670 centiméter magasság a Ti­sza duzzasztásából adódik. A vízmagasság a Tisza magas árhulláma miatt tartja ma­gát Az elmúlt 24 órában a Maros Makónál mindössze 4 centimétert áradt ez azon­ban nem befolyásolja a Ti­szát Szegednél. A jelentések szerint a Kárpátokban vi­szonylag nem nagy terüle­ten 1500 méter fölött van még hó. Ha kedvező lesz az időjárás, az újabb olvadás számottevően nem emeli meg a Tisza vízszintjét. Az úgynevezett májusi zöldár beleszaladhat a most levo­nuló árhullám maradvá­nyába. Vasárnap, 1967. április 23. DÉL-MAGYARORSZÁG $

Next

/
Thumbnails
Contents