Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

Tetőzött a Tisza vízállása Szegednél 1 Az elmúlt napokban még mindig lassú áradást mértek a Tiszán Szegednél is, teg­nap azonban fordulat követ­kezett be: megállt a további áradás. A vízállás tegnap is 775 centiméter volt, annyi, mint tegnapelőtt Ez a for­dulat annak eredménye, hogy apadásával o Maros is keve­sebb vizet szállít, úgyszintén a Kőrösök is változatlan víz­allásúak. Mindszentnél teg­nap kettő, Csongrádnál há­rom, Szolnoknál öt centimé­ter volt az áradás. Jelenleg másodpercenként mintegy 2800 köbméter viz folyik el Szegednél, közepes vízállásról ez a mennyiség 700 köbméterre esik vissza, míg minimális vízállásnál — a 0 alatt 250 centiméteres magasságnál — mindössze 80—100 köbméter víz folyik másodpercenként a Tiszán. Ülésezett a Hazafias Népfront városi bizottságának einöksége Tegnap délután a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazga­tóságán tartotta meg ülését a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége. Tart János, a szabadtéri játékok igazga­tója ismertette az idei ün­nepi hetek programját és tá­jékoztatást adott az előké­születek jelenlegi állásáról. Elmondotta, hogy az elmúlt évek eredményei mind a ha­zai, mind pedig a külföldi országokból Szegedre látoga­tó százezrek előtt bebizonyí­tották a szabadtéri játékok létjogosultságát. A célkitűzés továbbra is a magasszintű népművelő munka folytatása. A népfront városi elnöksé­ge az elmúlt évek során is széleskörű mozgósító munká­val támogatta az ünnepi he­tek sikerét s most is ál­lást foglalt amellett, hogy a többi társadalmi szervekkel együttműködve kezdeménye­zőleg lép fel a nyári kultu­rális és sportrendezvények, különböző kiállítások nép­szerűsítésében. A tavalyi jól bevált gyakorlatnak megfe­lelően levelet küld a szom­széd megyék és a közeli vá­rosok népfront bizottsá­gainak és kéri. hogy az ün­nepi hetek idején szervezze­nek Szegedre látogató cso­portokat. Az elnökségi ülésen szó volt a Szegedi Szabadtéri Já­tékok felújításának tízéves évfordulójára való előkészü­letekről is. Úttörők tantárgyi versenye Az úttörőszövetség rende- gyei döntőn mérik össze tü­zesében a szegedi Üttörőház- dásukat a megye legjobb fl­ban most bonyolították le zika"kémia szakos tanulóival, az álalános iskolák VII— VIII. osztályos tanulóinak fizika-kémia tantárgyi dön­tőjét A többórás izgalmas vetél­kedőn a tanulók írásban és szóban, valamint kísérletek­kel, gyakorlatokkal bizonyí­tották be tudásukat. A szak­felügyelőkből és a város leg­jobb fizika-kémia szakos ta­náraiból álló tíztagú zsűri a következő sorrendet állapí­totta meg: A VII. osztályosok között első Harkányi István, a Ma­dách utcai iskola tanulója, második Altorjay István, a Béke utcai általános iskola, harmadik Tóth Éva, a rókusi általános iskola tanulója lett. A VIII.-osok versenyében első helyezést ért el Sánta Imre, a rókusi általános is­kola tanulója, íhásodik lett Sebestyén István, a Ságvári gyakorló iskola, harmadik pedig Garamszegi Mária, a tanárképző főiskola II-es gyakorlójának tanulója lett. / A városi döntő első, máso­dik helyezettjei a május 4-én Szegeden sorra kerülő me­nyereség­részesedés a konzervgyárban A Szegedi Konzervgyárban most fizetik a nyereségrésze­sedést, minden dolgozó két heti bérének megfelelő ösz­szeget kap. A szegedi üzem tavaly minden tekintetben eleget tett termelési és gaz­daságossági követelményei­nek. Termelésüket 114,3 száza­lékra teljesítették, 348,6 mil­lió forint értékű árut állítot­tak elő, amely 3512 vagont töltött meg konzervféleségek­kel. A termelékenységi ter­vet is túlteljesítették 19,2 százalékkal, s az egy főre ju­tó termelés értéke meghalad­ta a 200 ezer forintot. A gyár termékeinek na­gyobb részét külföldön érté­kesíti A vállalat 2141 vagon árut adott el határainkon túl, a tervezett exportját 26,2 százalékkal túlteljesítette, amelyért a szegedi gyár ex­port-jutalmat kapott Ennek az együttes jó munkának az eredménye, hogy 12 napi bér­nek megfelelő összeget kap a gyár 1829 dolgozója. Azok­nak is fizetnek nyereségré­szesedést, akik csak három hónapot dolgoztak szerződé­ses alapon a főszszezonban és azoknak is, akik a múlt évben mentek nyugdíjba. HARCKOCSI hajtükanyarban a Tisza medrében Sajtótájékoztató és bemutató a katonai kiképzésről (Kiküldött tudósítónktól.) A néphadsereg politikai főcsoport-főnöksége egész napos, bemutatóval egybe­kötött sajtótájékoztatót tar­tott a katonai kiképzésről. Az újságíróknak a témáról Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes adott részletes és érde­kes ismertetőt. Megállapí­totta, hogy a néphadsere­günkben alkalmazott bonyo­lult és legkorszerűbb eszkö­zöknek megfelelő a kikép­zés, a nevelés. Néphadseregünkben mi a legfőbb katonai erény? — kérdeztük Oláh Istvántól. Így felelt: „A katonák tu­datossága, hogy mit és mi­ért kell védeni, a tudatos fegyelem és az eszközök mesteri kezelése". Ezeket az erényeket, mint általános jellemzőket véshettük agyunkba a meglátogatott egyik magasabb egységnél. Itt Bérezés Emil vezérőr­nagy közvetlen szívélyesség­gel arra biztatott: „Tessék jól körülnézni". Éltem az al­kalommal, s a tapasztal­takból néhányat felvillan­tok. Menet közben Dombos, erdős terep. A harckocsik felsorakoznak, várják a parancsot a lőgya­korlat megkezdésére. A Tiszafáj-esf Szegeden A Tiszatáj megjelenésének 20. évfordulója alkalmából a Magyar írók Szövetsége Dél­magyarországi Csoportja és a városi tanács művelődés­ügyi osztálya április 24-én, hétfő este 7 órai kezdettel irodalmi estet rendez a Ti­sza Szálló hangversenyter­mében. Bevezetőt mond Darvas József Kossuth-díjas, a Magyar írók Szövetségé­nek elnöke. A Tiszatáj szer­zőinek műveiből összeállí­tott műsort mutat be: Bán­kt Zsuzsa a Vígszínház, Mensáros László a Madách Színház művésze, valamint Bókay Mária, Hőgye Zsuzsa és Szabó Kálmán a Szegedi Nemzeti Színház tagjai. Ren­dező: Szász Károly, Bosszantja az asszonyokat A tavaszon 11 szőregi asz­szony kapott baromfite­nyésztő szakmunkás-bizo­nyítványt. Három éve min­den télen szorgalmasan jár­tak a tanfolyamra, hogy a baromfigondozás szeretetét szakismerettel sokszorozzák. Meglepetésükre — és bosz­szúságukra — a szőregi Egyetértés Tsz modern to­jóházaiba mégis szakképzet­len férfiakat soroltak be gondozónak. Akkor mire jó a szakmunkás-bizonyítvány ? Mivégre szervezték a szak­tanfolyamot? Miért mellőzték?... A járási nőtanács titkára, dr. Bodó Istvánné ajánlotta figyelmembe a szőregi asz­szonyok sérelmét. Az ügy jó ismerője — mondta — Ső­regi Lászlóné, a helyi tsz nő­bizottságának titkára. Sőreginé maga is sértett felnek számít, hiszen asz­szonytársaival együtt szer­zett szakmunkás-bizonyít­ványt. — Mi tagadás, bántja az asszonyokat, hogy semmibe veszik szaktudásukat. Ne­kem már nincs kedvem a tojóházban dolgozni, ré­szesbe vállaltam 2 hold hagymát, 6 hold kukoricát. Ebben megtalálom számítá­somat — jegyezte meg Ső­reginé. Jónéhányan azonban ma is jussot éreznek, hogy a tojóházban dolgozzanak. Hogyan történt az asszo­nyok mellőzése? A bábolnai állami gazdaságból szerződ­tetett telepvezető ragaszko­dott a férfiakhoz. A tsz ve­zetői kényszerhelyzetben voltak, engedniök kellett. — Az elnökünk megígérte, hogy mikor az egész kombi­nát beindul, akkor az asszo­nyok is munkát kapnak ott. Gyula báesl szavában bíz­nak az emberek, ő még sen­kit sem csapott be — véle­kedett a nőbizottság titkára. Ifjú egészssgőrök vetélkedője Jól vizsgáztak a lányok és a fiúk A Vöröskereszt Szeged vá­rosi szervezete az idei tan­évben is megszervezte az If­jú egészségör tanfolyamokat az általános iskolák VII, VIII. osztályos tanulói szá­mára Orvostanhallgatók közreműködésével a lányok és fiúk elsajátították az el­sősegélynyújtás fortélyait. Most, mintegy évzáró vizs­gaként, a Beke utcai isko­lában megrendezték az Ifjú egészségörök vetélkedőjét. A versenyre 14 iskola tanulói neveztek be. Az izgalmas ve­télkedőn, amely főleg gya­korlati bemutatóból állt. az orvosokból és egészségügyi dolgozokból álló zsűri dön­tötte el az első, második és harmadik helyezést Elsó lett a Gagarin iskola csoportja, második a Béke utcai isko­lások, a harmadik helyezett pedig a. Mező Imre általá­nos iskola tanulóinak cso­portja lett. Az első három helyezett 300. 200 és 150 forintos utal­ványt kapott, amelyet a Ti­sza Áruházban váltanak be. A verseny valamennyi részt­vevőié kisebb jutalomban ré­szesült. Csak előítéletek?... A hosszú tojóházak külső­leg is nagyüzem benyomását keltik. A gépesített etetés, itatás a gondozói munka könnyebbségét sejteti. Meg­lepett, amikor Gulyás Gvörgyné telepvezető-helyet­tes azzal magyarázta férje idegenkedését a női munka­erőtől. hogy az asszonyok nem bírják a nehéz zsáko­lást. (A takarmányt zsákok­ból töltik vödörbe, majd on­nan az etetőszalag garatjá­ba.) Ez a kedves fiatalasz­szony mosolyogva jegyezte meg: — Tudja, ahol háromnál több asszony van együtt... (Bizonyára a könnyen kipat­tanó perpatvarokra gondolt.) Nem tudom, milyen ne­hezek a zsákok és milyen erősek a szőregi asszonyok. Azt azonban tapasztaltamra szegedi Móra Ferenc és Üj Élet tsz-ekben többségében asszonyok gondozzák a csir­kéket, méghozzá kiváló ered­ménnyel. Mire jó a bizonyítvány?... Am az idő nekünk (asz­szonypártiaknak) dolgozik. Szőregen is bizonyítást nyer, hogy „megbirkóznak" az asszonyok a nehéz zsákok­kal. Március végén három szakképzett nőt alkalmaztak a tojóházban. Pethő Imréné korábban 5 évig volt barom­figöndozó. aztán évekig más munkakörbe szorult. Mosí elégedett., otthonosan érzi magát a tágas baromfihá­szakban. — Nagyon szeretem a Jó­szágot. Azért is jártam tan­folyamra — mosolyog, mi­közben a tojásokat tiszto­gatja. Társa. Piri Jánosné segít a nehéz zsákok cipe­lésében. — Ketten megfogjuk, s ha ötven kiló, akkor egyikünk csak 25-öt emel — mondta nevetve Pethőné. Látszólag kis ügy ez. Még­is van benne valami, ami fejetetejére állítja a dolgo­kat. Ezúttal a szakmunkás­képzést a tsz-ben. Mindenfe­lé arra buzdítják a szövet­kezeti gazdákat: tanuljatok, a nagyüzemi termelés így kívánja! S Iám, ahol megfo­gan a jótanács, ott könnyen legyintenek a szaktudásra... A dolgok természete az len­ne: a szakmunkás-bizonyít­vány elsőbbséget jelent. a tsz-ben. Akkor miért nincs így? B. Ö. feladat: álló és mozgó, sza­bad szemmel parányinak tű­nő „ellenséges" harckocsik megsemmisítése. — Felkészülni! — hang­zik a jelzés a rádión. A tankóriások megindulnak és menet közben kapják a tü­zelési parancsot. A tank­ágyúk megszólalnak. A táv­csővel látni a találatot. Ezt mutatja nagy pontossággal az automatikus jelzőberen­dezés is. Üjabb parancs, hogy a mozgó „ellenséget" a harc­kocsizók géppuskatűzzel semmisítsék meg. Sorozatok egymásutánja, találat me­gint- A lőgyakorlat, ami a harcszerű körülmények kö­zötti kiképzés egyik eleme, igen jól sikerült. Az egyik harckocsi pa­rancsnoka Mészáros József őrvezető, civilben lakatos. A többiekkel együtt örül, hogy a lcapott feladatot megfelelően végrehajtották. Békében — a békéért, pa­rancsnokaik segítségével ők is, mint a többi katonák igazán tudnak bánni a har­ci technikával. Fizikailag, lelkileg erős, vidám fiúk. A magaslat, ahol állunk, nevezetes. Innen tekintette meg néphadseregünk harc­kocsizóinak gyakorlatát ma­gyarországi látogatása alkal­mával Grecsko marsall is. Dicsérete, elismerése jól­esett a katonáknak. Szinte akrobatika A vezetési pálya nehéz feladat elé állítja a harc­kocsi vezetőjét Különféle akadályok mélységben és magasságban, szűk átjárók, hajtűkanyarok stb. Csikorog a lánctalp, in­dul a harckocsi. A hatalmas acélkolosszusok jól veszik az akadályokat Forduló forduló után következik. Minden rendben, csak kis hibát vét az egyik harcko­csivezető, de kijavítja a második nekirugaszkodás­nál. A harckocsizók itt, a ve­zetési pályán szinte akro­batikát művelnek. Nem könnyű ezt megtanulni. Egyik eszköz ebben a film­mel szinkronba hozott gya­korló harckocsi-vezetőülés, amelyben a fiúk elsajátít­hatják a vezetés fogásait, olyan körülmények között, mintha terepen lennének. Vízben A Tisza és a Duna med­rében már többször átkeltek néphadseregünk harckocsi­zói. Erre is fel kell készül­ni: fizikailag, lelkileg. Er­re szolgál a gyakorlómeden­ce, ahol szintén gondos fel­ügyelettel, a „vízi helyzet­hez" alkalmazkodnak a harckocsizók. A mélyben a harckocsi makettje. A feladat: elhagy­ni a vízzel elárasztott tan­kot. Felkerül az oxigénálarc a fejekre, ömlik a víz a harckocsimakettbe. Aztán, amikor vízzel teli a tank, felnyílik a teteje és egymás után távozik belőle a sze­mélyzet Utoljára a parancs­nok. A vízből „partra" érve és az oxigénálarcot levéve Pej­lovas Gyula őrvezető, a harckocsi parancsnoka je­lenti, hogy teljesítették a parancsot Bérezés Emi! vezérőrnagy megdicséri a harckocsi sze­mélyzetét. A fiúk fáradtak, mélyeket lélegzenek, de mo­solyognak. Aztán mennek fürödni, pihenni. Alkonyat felé A harckocsizók szállásán rend, tisztaság, ragyog a körlet. Nagy ablakú a klub is, ahol esténként össze­ülnek a fiúk. Lehet tévét nézni, sakkozni, s feketét inni. A helyiségeket a ka­tonák maguk csinosították a szakkörökben készített tár­gyakkal. A könyvtár forgal­mas. Hasznosan, jól telik a szabadidő. A kimenő folya­matos időközönként rend­szeres. A bemutató órái után az egység konyhájának főztjé­vel kínálnak. Jó és bőséges a koszt, ahogy a katonák is mondják. Közben, a szünet­ben az egység dzsessz­zenekara szórakoztat; jó számokat játszanak. Később, alkonyat felé a katonák közül ki őrséget áll, ki olvas, ki a klubban szó­rakozik, ki meg az utcán egy lánnyal sétál. Aztán jön a takarodó. Csend van, csak az őrszolgálatosok virrasz­MORVAY SÁNDOR Villamosbérlet vagy szégyenbélyeg ? A szegedi központi megálló bódéjának kirakatá­ban mindig ott csúfoskodik néhány gazdatlan villa­mosbérlet. Egyesek szerint ezeket kobozták el a ka­lauzok amiatt, hogy tulajdonosuk nem jegyezte fel a havi tikettre a bérlet számát. Hogy is van ez a kobozgatás? A KPM szabályza­ta szerint a bérlettulajdonosoknak maguknak kell rá­írniuk a bérlet számát, a tikettre, s aki ezt el mulaszt­ja. attól elkobozzák a bérletet, sőt. még fizet is bünte­tésképpen 20 forintot. Szegeden ezt állítólag rugalma­sabban csinálják: a hónap hatodik napjáig csak fi­gyelmeztetik a hanyag delikvenst, s csak azután ve­szik el bérletét. A fizettetéstől pedig eleddig eltekin­tettek. S még egy: a központi megállónál az elvesz­tett bérletek láthatók — hogy a károsultak felfedez­hessék —, a bevont bérleteket a remizben levő pénz­tárnál lehet visszaváltani. Havcmta 50—70 utasét ko­bozzák el a több mint harmincezer bérletes közül. Látszólag tehát minden rendben van. Miért zú­golódnak akkor az utasok? Mert nem tartják helyes­nek a villamosvasút módszerét. S nekik van igazuk, még akkor is, ha a vállalat a KPM szabályzata sze­rint jár el. Nem jó megoldás, hogy a felekkel Íratják fel a bérlet számát, utóvégre az utasnak teljesen mindegy, milyen a bérlet, amiért megfizet Még fur­csább, hogy azért, mert akadhatnak emberek, akik képesek visszaélni a bérlettel, az utasok egészét gya­núsnak tartják, s büntetik a feledékenységet is. A villamos szolgáltató üzem, a közönségért van, a kö­zönség érdekeit kell szolgalnia — mégpedig a legcél­ravezetőbb módon. Olyan bérletérvenvesitési rend­szert kell tehát kidolgoznia, amely kizárja ugyan a visszaélési lehetőséget de kényelmes, kellemes a sze­gedi villamosutasok ezreinek is. F, K. Szombat, 1967. április 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 i

Next

/
Thumbnails
Contents