Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

Fehér Lajos; A munkás—paraszt szövetség új állomásához érkeztünk Fehér Lajos, az MSTHYtP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­| helyettese — mint tegnapi lapunkban közöltük — csütörtökön késő délután felszólalt a termelőszövet­kezeti kongresszuson. Az alábbiakban ismertetjük felszólalását. Fehér elvtárs az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszön­tötte termelőszövetkezeti pa­rasztságunk első országos kongresszusát, majd hang­súlyozta, hogy parasztsá­gunk a párt vezetésével, a munkásosztály, a társada­lom segítségével nagy for­radalmi tettet hajtott vég­re: létrehozta a korszerű nagyüzemi gazdálkodás leg­főbb alapjait Magyarorszá­gon. S egy időben azzal a nagy társadalmi fordulattal, amelynek eredményeként csaknem egymillió paraszt­család termelőszövetkezetbe egyesült: egészségesen fej­lődött a mezőgazdasági ter­melés, s egészségesen fejlő­dik azóta is. — Pártunk mindig nagy figyelmet és gondoskodást tanúsított, a parasztság, a falu jövője iránt — mon­dotta. — Ez a tanácsko­zás is a IX. kongresszus kezdeményezésére ült ösz­sze. Azok, akik parasztsá­gunk megbízásából erre a kongresszusra egybegyűltek — új, nagy kezdeményezés cselekvő részesei! Ez a kongresszus hivatott arra, hogy lerakja az egységes szocialista osztállyá szerve­ződő magyar parasztság új típusú társadalmi szerveze­tének alapjait. Megváltozott falusi életforma Ezután az előadó a meg­változott falusi életformáról beszélt, és kiemelte: a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésével új szakasz kezdődött a szocialista ál­lamhatalmunk alapját ké­pező munkás-paraszt szö­vetség fejlődésében is. Je­lenleg a munkásosztály és a parasztság összefogása már egytípusú osztályok testvéri szövetsége, amely­nek célja a szocializmus teljes felépítése. A két osz­tály szocialista jellege olyan alap, amely lehetővé teszi, hogy egymáshoz kapcsoló­dó közös érdekek uralkod­janak a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság együttműködésében. — A termelőszövetkezetek kollektív szocialista vállala­tok. Ez bizonyos sajátossá­gokkal jár a gazdálkodás­ban. — A sajátosságok szem előtt tartása nem jelenti azt hogy a termelőszövet­kezetek bármilyen vonatko­zásban háttérbe szoruljanak. A termelőszövetkezetek azért, mert kollektív szocia­lista vállalatok, nem ke­rülhetnek hátrányos hely­zetbe, sem a gazdálkodást befolyásoló anyagi, pénz­ügyi, beszerzési, értékesíté­si feltételek terén, sem az állami vállalatokkal kiépült kapcsolataikban. — Pártunk Központi Bi­zottsága következetesen munkálkodik ennek az irányvonalnak a megvalósí­tásán. Igen fontos, hogy a különböző posztokon dolgo­zó vezetők is jól megértsék ennek lényegét és maradék­talanul be is tartsák a gya­korlatban. Ennek a politikának a társadalmi alapja a paraszt­ság osztályhelyzetének az átalakulása. A magángaz­dálkodás viszonyai között rétegekre bomlott parasztság napjainkban egységes, új szocialista osztállyá ková­csolódik. I A feltételek javítása S forradalmi átalakulás eredményeként szövetkezeti parasztságunk nem eltávo­lodik a munkásosztálytól, hanem egyre közelebb ke­rül hozzá. Ezek alapján dolgozta ki pártunk IX. kongresszusa a munkás-pa­raszt szövetség erősítését szolgáló elméleti következte­téseket és gyakorlati tenni­valókat. A termelőszövetke­zetek 1. országos kongresz­szusának összehívása és a szövetkezeti képviseleti szer­vek kialakításénak kezdemé­nyezése is ennek a politi­kának fontos láncszeme. Ezért mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek új or­szágos tanácsának megvá­lasztása és a területi ter­melőszövetkezeti szövetsé­gek életrehivása a munkás­paraszt szövetség erősödé­sének új állomása lesz ha­zánkban! Az országos tanács fel­adata, hogy a két kongresz­szus közötti időben a ter­melőszövetkezetek országos jelentőségű kérdéseit meg­tárgyalja, azokban állást foglaljon, kezdeményezzen. Mind a szövetségnek, mind sz országos tanácsnak első­sorban agrárpolitikánk mi­nél következetesebb és ered­ményesebb megvalósításán kell fáradoznia. Tevékenysé­gük azonban nem merülhet ki ebben. A termelőszövet­kezeti kongresszus, az or­szágos tanács, a területi szövetségek egyúttal olyan fórumok is. amelyek lehető­séget adnak a szövetkezeti parasztságnak saját helyze­te és jövője alakítására. Pártunk Központi Bizott­sága és a kormány az utób­bi időben igen fontos intéz­kedéseket foganatosított a szövetkezeti gazdálkodás feltételeinek megjavítására. Mint a beszámoló is sorra vette: egyszerűbb és jobb lett a tervezés, 9 százalék­kal emelkedett a felvásár­lási árak szintje, törölték a hiteltartozások igen jelentős részét. Mindehhez az utóbbi na­zésügyi Minisztérium lét­rehívásának indokaival és a működés iránti igényekkel kapcsolatban az előbb el­mondottam, teljesen össz­hangban áll a gazdaságirá­nyítás reformjának meg­valósításával — szerves ré­sze annak. Azzal, hogy a döntési jogkörök számottevő része a gazdaságokhoz, a vállala­tokhoz kerül, lehetővé vá­lik, hogy a központi szer­vek a legfontosabb felada­tokra, a fejlődés irányának és arányainak a meghatáro­zására összpontosítsák a fi­gyelmüket. A gazdasági re­form megvalósításával te­hát a központi irányítás lé­nyegét tekintve nem gyen­gül, hanem erősödik. A termelést meghatározó gazdasági feltételek változ­tatásával, a mezőgazdasági irányítás szervezeti átalakí­tásával kedvezőbb körülmé­nyek teremtődnek szövetke­zeteink megszilárdításához, ennek révén a több és ol­csóbb mezőgazdasági terme­léshez. A reform persze nem egy csapásra, hanem több év alatt, fokozatosan fejti ki hatását — s erre fel kell készülnünk. A megtett és folyamatban levő ár- és pénzügyi intézkedéseknek szintén van néhány fontos sajátosságuk, amelyekkel valamennyiünknek tisztá­ban kell lennünk. A legfontosabb, hogy ezek az intézkedések főleg az önálló gazdálkodás pénz­ügyi megalapozását szolgál­ják és azt, hogy a harma­dik ötéves tervben a terve­zett mértékben nőjjön a szövetkezeti parasztság reál­jövedelme. A gazdálkodás pénzügyi rendbetétele a szö­vetkezetek többségében új helyzetet fog eredményezni, mert megnyílik a saját erő­ből történő fejlesztés lehe­tősége. Lényeges az is, hogy a szövetkezetek egy kisebb ré­szében — a mostoha körül­mények között gazdálko­dókban — még nem válik lehetővé, hogy termelésüket saját erőből bővítsék. Ezt csak a tervezettnél lénye­gesen nagyobb felvásárlási áremeléssel lehetne elérni. Ez viszont nagyarányú fo­gyasztói áremelkedést von­na magával, amely kedve­zőtlenül érintené a bérből és fizetésből élők érdekeit, gyengítené a munkás-paraszt szövetséget, ezért nem jár­ható út számunkra. Inkább vállaljuk: annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ter­melés a mostoha természeti körülmények között is foly­tatódjék, továbbra is fenn­tartjuk az üzemek bevételé­nek kiegészítését szolgáló állami támogatást. Ésszerűen szervezni a termelést I pókban még egy kedvező kö­rülmény párosult. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy héttel ezelőtt határozatot hozott a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívására, a Földművelésügyi Minisz­térium, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal egyesí­tésével. A Földművelésügyi Mi­nisztérium eddigi, nagymér­tékben elavult szervezetével és hatáskörével nem tölthet­te be az élelmiszertermelés gazdaságpolitikai központjá­nak szerepét, mert a hatás­körök jelentős része más fő­hatóságok kezében összpon­tosult. Hasonló okok mi­att az Élelmezésügyi Mi­nisztérium sem vállalkoz­hatott erre. Az élet, a célszerűség kö­vetelte, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Az új, egységes minisztérium létrehívásának a célja: az állami irányítás hatékonysá­gának növelése a mezőgaz­daság, a felvásárlás, az élel­miszeripar, az erdőgazdálko­dás és a földigazgatás terü­letén. Az új. egységes miniszté­rium működésének számos előnye várható. Meggyőző­désünk, hogy e területek be­ruházásait összehangoltab­ban lehet majd fejleszteni, ésszerűbb lesz az eszközök felhasználása, nő a közös hasznosítású beruházások aránya, s az eddiginél ered­ményesebben lehet harcolni a partikuláris érdekek el­len. A termelőszövetkezeti te­rületi szövetségek megala­kulásáa és érdekképviseleti tevékenységük várható ki­terjesztése is megkíván ia, hogy az állami érdekek mindenkor kellőképpen tisz­tázottak, egységbe foglalha­tók és érvényesíthetők le­gyenek. Mindaz, amit az egységes Mezőgazdasági- és Éielme­A legfontosabb, hogy ál­landóan tájékozódjanak az igények felől, jól ismerjék saját adottságaikat, s mind­azokat az ár-, hitel-, beru­házási, értékesítési feltéte­leket, amelyek között gaz­dálkodnak. A gazdasági re­form megvalósításával be­következő új helyzetben megnövekszik a gyors tájé­kozódás szerepe. Most, hogy megszűnik vagy már meg is szűnt a központból, illetve járásokból lebontott tervajánlások rendszere: a szövetkezeti kollektíváknak elsőrendű érdekük fűződik ahhoz, hogy vezetőik gyor­san és széles körben tájé­kozódjanak, ismerjék és he­lyesen mérjék fel a terme­lést érintő gazdasági felté­telek változását. Az új ter­melőszövetkezeti tanács és az új egységes minisztéri­Busa Vilmost um minden bizonnyal segí­teni fog ebben. — Az eredményes gazdál­kodásnak azonban elenged­hetetlen fettétele az előre­látás. A termelés ésszerű szervezése azt követeli, hogy a vezetők nem máról hol­napra gazdálkodjanak, ha­nem néhány évvel előre pontosabban is felmérjék a várható helyzetet, hosszabb időre is előre lássák a fej­lődés fő irányát. Mindehhez természetesen a szövetkezeti tagok odaadó, fegyelmezett, szakszerű munkája is 1 nélkülözhetet­len. Szövetkezeti parasztsá­gunk szorgalma egyik fő forrása a termelés és a ter­melékenység növelésének, a költségek csökkentésének! — fejezte be beszédét Fehér elvtárs. Megkezdődlek a Csongrád megyei jogásznapok Á talajviszonyoknak megfelelő gépparkot Busa Vilmos, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke tegnapi felszóla­lásában egyebek között meg­állapította : — Az új gazdasági me­chanizmus csaknem tör­vényszerűen magával hoz­za, hogy mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteink önál­ló közép- és felsőfokú szer­vezetbe tömörüljenek. Üj szövetségünknek az a fel­adata, hogy segítse és irá­nyítsa a közös gazdaságok munkáját, megfelelő előre­mutató javaslatokat dolgoz­zon ki és a vitás kérdések­ben jól képviselje, védje a tsz-ek érdekeit. — Mi, Csongrád megye szegedi járásában jórészt gyenge minőségű, homokos területen gazdálkodunk. En­nek megfelelően azt vár­juk a most megalakuló szö­vetségtől, hogy adjon segít­séget a homoki gazdálko­dás problémáinak megoldá­sához. Járásunkban 17 500 katasztrális holdon telepí­tettünk szőlőt. Ennek azon­ban mindössze 33 százaléka a jó minőségű, nemes faj­ta, a többi gyengébb kate­góriába tartozik, nincs is iránta különösebb kereslet Ezért feltétlenül szükséges­nek tartjuk, hogy a továb­bi telepítéseknél a minő­ségi összetétel javítására törekedjünk. — A homok ésszerű hasz­nosításával ma már csak­nem minden termény meg­honosítására lehetőség nyí­lik. Kérjük szövetségünket, hogy a hazai és külföldi igények ismeretében nyújt­son segítséget a tervek el­készítéséhez, a növényi struktúra kialakításához. Jó lenne, ha az idén leg­alább novemberben vagy decemberben a szövetkeze­tek rendelkezésére bocsáta­nék a jövő évi irányszámo­kat. mert a helyi tervek, célok csak így felelhetnek meg a népgazdaság szükség­leteinek. Ugyancsak ebben az időben szeretnénk tájé­koztatást kapni a várható irányárakról, és arról, hogy a következő gazdasági év­ben milyen terményeket kí­vánnak differenciált mó­don dotálni. Ezt kívánja a termelőszövetkezetek és az ország érdeke is. Hangsú­lyozni kívánom, hogy a fel­vásárlási árak további ren­dezésére is szükség van. — A termelés egyik alap­vető fettétele a gépesítés, a talajviszonyoknak megfelelő géppark kialakítása. Terü­letünkön nagy nehézségek­kel jár az igen vegyes gép­park javítása és üzemelte­tése. Ezért javaslom, hogy szövetségünk törekedjék a talajviszonyoknak megfe­lelő. tipizált géppark kiala­kítására. s teremtse meg a fettételeket a munkagépek tsz-ek közötti cseréjéhez. Budapestről, a szomszédos megyékből, Szegedről és a megye városaiból, járásaiból érkezett mintegy 350 jo­gász részvételével kezdődtek meg tegnap délelőtt Szege­den, a megyei tanács ülés­termében a Csongrád me­gyei jogásznapok. A tanács­kozás elnökségében foglalt helyet dr. Borics Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa, dr. Ko­vács Tibor, a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osztá­lyának helyettes vezetője, dr. Márton Lajos, a Magyar Jogászszövetség titkára, dr. Antalffy György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, tanszékvezető egyetemi tanár, a Jogászszövetség megyei szervezetének elnö­ke, Kovács István, a Közal­kalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének tit­kára, Hantos Mihály, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának és Papp Gyu­la, a Szeged m. j. városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese. Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára, dr. Kemenes Béla, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, dr. Erdélyi Sándor, a szegedi Ügyvédi Kamara elnöke. Dr. Antalffy György meg­nyitója után dr. Kovács Ti­bor tartott előadást A ta­nácsok feladatai az MSZMP IX. kongresszusa határozatá­nak végrehajtásában cím­mel. Az elmondottakhoz dr. Csikós Ferenc, a Szeged m. j. városi tanács vb titkára, dr. Bába Imre, a szentesi járási tanács vb titkára és dr. Szűcs István egyetem! adjunktus mondott korrefe­rátumot. Mind az előadás, mind pedig a hozzászólások központjában annak az elv­nek a hangsúlyozása állt, hogy a párt politikája sze­rint működő államigazgatá­si szervek fontos eszközt je­lentenek a szocializmus éni­tésének szakaszában. Olyan intézkedések megtételére és feladatok megvalósítására van tehát szükség, amelyek a szocialista demokratizmus fejlesztésével egyidőben nö­velik az államhatalmi szer­vek hatáskörét és önállósá­gát Az értekezlet délelőtti programjának befejezéseként. dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára megnyi­totta a Közgazdasági és Jo­gi Könyvkiadó által a me­gyei tanács aulájában rende­zett könyvkiállítást, amelyen mintegy 110 szakkiadvány demonstrálja a jogalkotás és joggyakorlat utóbbi években elért fejlődését hazánkban. Az értekezlet délután 3 órakor dr. Kádár Miklós tanszékvezető egyetemi tanár elnökletével folytatódott. Dr. Kálmán György, az Országos Tervhivatal jogi főosztályá­nak vezetője „A gazdasági reformmal kapcsolatos bün­tetőjogi problémák"-ról tar­tott előadást. Ehhez dr. Fo­nyó Antal, a Büntetőjogi Tanszék vezetője és dr. Bagi. Dénes, az Igazságügyi Mi­nisztérium osztályvezetője mondott korreferátumot A Csongrád megyei Jo­gásznapok ma folytatódnak Háromszoros szocialista üzem A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazgatóságán tegnap termelési tanácsko­zást tartottak a mérőhitele­sítő és transzformátorjavító üzem dolgozói. Urbán Lajos üzemvezető beszámolója után Dobó Géza. a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára értékelte a villamos műhely elmúlt évi munká­ját. A transzformátorjavító és mérőhitelesítő teljesítette vállalásait, és ezzel az áram­szolgáltató vállalatok orszá­gos versenyében a harmadik helyezést szerezte meg 1966­ban. A jó eredmények alapján a vállalati villamos mű­hely újból elnyerte — im­már harmadszor — a szo­cialista üzem címet. Idén az EHERGE-ben új üzemrész építését kezdik Tegnap, pénteken a Szege­di Tisza Szálló tükörtermé­ben megkezdődött az Orszá­gos Gumiipari Vállalat két­napos műszaki konferenciá­ja. A tanácskozáson — amely a szegedi gumigyártás jele­nével és fejlesztésével is foglalkozik — megjelent Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezetője, továbbá Horváth László, az OGV Kossuth-díjas vezérigazga­tója, dr. Bartha Zoltán, a Gumiipari Kutató Intézet igazgatója, valamint a Pal­ma, a Tauril, a Cordatic és az EMERGÉ gyáregységek vezetői is. Horváth Lajosnak, a Sze­gedi EMERGÉ gyáregység vezetőjének megnyitó szavai után Gündiseh Gusztáv, az OGV beruházási vezérigaz­gató-helyettese számolt be az eddigi fejlődésről, majd vázolta a jövő beruházási programját Az Országos Gumiipari Vállalat őt egy­mást követő szakaszban nagyarányú fejlesztést kí­ván megvalósítani Szegeden az elkövetkezendő tíz évben. A tervek szerint saját ener­giaellátó egységgel teljes gumiipari kombinát létesül­ne Szegeden. A szegedi kon­ferencia legfontosabb célja, hogy figyelembe véve a he­lyi körülményeket, megvi­tassa az ipartelepítés üte­mét, s ahol az szükséges, módosítsa az eredeti elkép­zeléseket Az előadás után ennek ér­telmében szólalt fel többek között Pazsiezky Jenő, az OGV termelési igazgatója. Triska Ernő, a Palma gyár vezetője, Hollós Pál, az OGV export főosztályának vezetője, Kerekes László műszaki főosztályvezető és Bitó Sándor, a szegedi EMERGÉ gyár gépészeti vezetője. A vitát Horváth László vezérigazgató foglal­ta össze. A szegedi EMERGÉ fej­lesztésének első lépcsőjeként — mintegy 15 millió fo­rint költséggel — már az idén új üzemrész építését kezdik. A bővítési munká­hoz a 4. negyedévben fognak. Az alapgépeket — tranz­akciós megoldással — Nyu­gat-Németországból impor­tálja a vállalat, míg a ki­egészítő berendezéseket a hazai ipar készíti el. Az üj termelőegység építése igen gyors ütemben történik majd. A terv az, hogy 1968 első negyedévében már megindul a próbatermelés. Az új, korszerű gépekkel nagynyomású - és magnélküli tömlőket is gyártanak majd. A konferencia első nap­jának befejező rendezvénye­ként este 6 órakor az Or­szágos Gumiipari Válla­lat műszaki és közgazdász köre klubnapot tartott. A tanácskozás ma, szombaton délelőtt fél 9 órakor foly­tatja munkáját. Szombat, 1967. április 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents