Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

Fehér Lajos; A munkás—paraszt szövetség új állomásához érkeztünk Fehér Lajos, az MSTHYtP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök| helyettese — mint tegnapi lapunkban közöltük — csütörtökön késő délután felszólalt a termelőszövetkezeti kongresszuson. Az alábbiakban ismertetjük felszólalását. Fehér elvtárs az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte termelőszövetkezeti parasztságunk első országos kongresszusát, majd hangsúlyozta, hogy parasztságunk a párt vezetésével, a munkásosztály, a társadalom segítségével nagy forradalmi tettet hajtott végre: létrehozta a korszerű nagyüzemi gazdálkodás legfőbb alapjait Magyarországon. S egy időben azzal a nagy társadalmi fordulattal, amelynek eredményeként csaknem egymillió parasztcsalád termelőszövetkezetbe egyesült: egészségesen fejlődött a mezőgazdasági termelés, s egészségesen fejlődik azóta is. — Pártunk mindig nagy figyelmet és gondoskodást tanúsított, a parasztság, a falu jövője iránt — mondotta. — Ez a tanácskozás is a IX. kongresszus kezdeményezésére ült öszsze. Azok, akik parasztságunk megbízásából erre a kongresszusra egybegyűltek — új, nagy kezdeményezés cselekvő részesei! Ez a kongresszus hivatott arra, hogy lerakja az egységes szocialista osztállyá szerveződő magyar parasztság új típusú társadalmi szervezetének alapjait. Megváltozott falusi életforma Ezután az előadó a megváltozott falusi életformáról beszélt, és kiemelte: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével új szakasz kezdődött a szocialista államhatalmunk alapját képező munkás-paraszt szövetség fejlődésében is. Jelenleg a munkásosztály és a parasztság összefogása már egytípusú osztályok testvéri szövetsége, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése. A két osztály szocialista jellege olyan alap, amely lehetővé teszi, hogy egymáshoz kapcsolódó közös érdekek uralkodjanak a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság együttműködésében. — A termelőszövetkezetek kollektív szocialista vállalatok. Ez bizonyos sajátosságokkal jár a gazdálkodásban. — A sajátosságok szem előtt tartása nem jelenti azt hogy a termelőszövetkezetek bármilyen vonatkozásban háttérbe szoruljanak. A termelőszövetkezetek azért, mert kollektív szocialista vállalatok, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe, sem a gazdálkodást befolyásoló anyagi, pénzügyi, beszerzési, értékesítési feltételek terén, sem az állami vállalatokkal kiépült kapcsolataikban. — Pártunk Központi Bizottsága következetesen munkálkodik ennek az irányvonalnak a megvalósításán. Igen fontos, hogy a különböző posztokon dolgozó vezetők is jól megértsék ennek lényegét és maradéktalanul be is tartsák a gyakorlatban. Ennek a politikának a társadalmi alapja a parasztság osztályhelyzetének az átalakulása. A magángazdálkodás viszonyai között rétegekre bomlott parasztság napjainkban egységes, új szocialista osztállyá kovácsolódik. I A feltételek javítása S forradalmi átalakulás eredményeként szövetkezeti parasztságunk nem eltávolodik a munkásosztálytól, hanem egyre közelebb kerül hozzá. Ezek alapján dolgozta ki pártunk IX. kongresszusa a munkás-paraszt szövetség erősítését szolgáló elméleti következtetéseket és gyakorlati tennivalókat. A termelőszövetkezetek 1. országos kongreszszusának összehívása és a szövetkezeti képviseleti szervek kialakításénak kezdeményezése is ennek a politikának fontos láncszeme. Ezért mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek új országos tanácsának megválasztása és a területi termelőszövetkezeti szövetségek életrehivása a munkásparaszt szövetség erősödésének új állomása lesz hazánkban! Az országos tanács feladata, hogy a két kongreszszus közötti időben a termelőszövetkezetek országos jelentőségű kérdéseit megtárgyalja, azokban állást foglaljon, kezdeményezzen. Mind a szövetségnek, mind sz országos tanácsnak elsősorban agrárpolitikánk minél következetesebb és eredményesebb megvalósításán kell fáradoznia. Tevékenységük azonban nem merülhet ki ebben. A termelőszövetkezeti kongresszus, az országos tanács, a területi szövetségek egyúttal olyan fórumok is. amelyek lehetőséget adnak a szövetkezeti parasztságnak saját helyzete és jövője alakítására. Pártunk Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben igen fontos intézkedéseket foganatosított a szövetkezeti gazdálkodás feltételeinek megjavítására. Mint a beszámoló is sorra vette: egyszerűbb és jobb lett a tervezés, 9 százalékkal emelkedett a felvásárlási árak szintje, törölték a hiteltartozások igen jelentős részét. Mindehhez az utóbbi nazésügyi Minisztérium létrehívásának indokaival és a működés iránti igényekkel kapcsolatban az előbb elmondottam, teljesen összhangban áll a gazdaságirányítás reformjának megvalósításával — szerves része annak. Azzal, hogy a döntési jogkörök számottevő része a gazdaságokhoz, a vállalatokhoz kerül, lehetővé válik, hogy a központi szervek a legfontosabb feladatokra, a fejlődés irányának és arányainak a meghatározására összpontosítsák a figyelmüket. A gazdasági reform megvalósításával tehát a központi irányítás lényegét tekintve nem gyengül, hanem erősödik. A termelést meghatározó gazdasági feltételek változtatásával, a mezőgazdasági irányítás szervezeti átalakításával kedvezőbb körülmények teremtődnek szövetkezeteink megszilárdításához, ennek révén a több és olcsóbb mezőgazdasági termeléshez. A reform persze nem egy csapásra, hanem több év alatt, fokozatosan fejti ki hatását — s erre fel kell készülnünk. A megtett és folyamatban levő ár- és pénzügyi intézkedéseknek szintén van néhány fontos sajátosságuk, amelyekkel valamennyiünknek tisztában kell lennünk. A legfontosabb, hogy ezek az intézkedések főleg az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálják és azt, hogy a harmadik ötéves tervben a tervezett mértékben nőjjön a szövetkezeti parasztság reáljövedelme. A gazdálkodás pénzügyi rendbetétele a szövetkezetek többségében új helyzetet fog eredményezni, mert megnyílik a saját erőből történő fejlesztés lehetősége. Lényeges az is, hogy a szövetkezetek egy kisebb részében — a mostoha körülmények között gazdálkodókban — még nem válik lehetővé, hogy termelésüket saját erőből bővítsék. Ezt csak a tervezettnél lényegesen nagyobb felvásárlási áremeléssel lehetne elérni. Ez viszont nagyarányú fogyasztói áremelkedést vonna magával, amely kedvezőtlenül érintené a bérből és fizetésből élők érdekeit, gyengítené a munkás-paraszt szövetséget, ezért nem járható út számunkra. Inkább vállaljuk: annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés a mostoha természeti körülmények között is folytatódjék, továbbra is fenntartjuk az üzemek bevételének kiegészítését szolgáló állami támogatást. Ésszerűen szervezni a termelést I pókban még egy kedvező körülmény párosult. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy héttel ezelőtt határozatot hozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívására, a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal egyesítésével. A Földművelésügyi Minisztérium eddigi, nagymértékben elavult szervezetével és hatáskörével nem tölthette be az élelmiszertermelés gazdaságpolitikai központjának szerepét, mert a hatáskörök jelentős része más főhatóságok kezében összpontosult. Hasonló okok miatt az Élelmezésügyi Minisztérium sem vállalkozhatott erre. Az élet, a célszerűség követelte, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Az új, egységes minisztérium létrehívásának a célja: az állami irányítás hatékonyságának növelése a mezőgazdaság, a felvásárlás, az élelmiszeripar, az erdőgazdálkodás és a földigazgatás területén. Az új. egységes minisztérium működésének számos előnye várható. Meggyőződésünk, hogy e területek beruházásait összehangoltabban lehet majd fejleszteni, ésszerűbb lesz az eszközök felhasználása, nő a közös hasznosítású beruházások aránya, s az eddiginél eredményesebben lehet harcolni a partikuláris érdekek ellen. A termelőszövetkezeti területi szövetségek megalakulásáa és érdekképviseleti tevékenységük várható kiterjesztése is megkíván ia, hogy az állami érdekek mindenkor kellőképpen tisztázottak, egységbe foglalhatók és érvényesíthetők legyenek. Mindaz, amit az egységes Mezőgazdasági- és ÉielmeA legfontosabb, hogy állandóan tájékozódjanak az igények felől, jól ismerjék saját adottságaikat, s mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, értékesítési feltételeket, amelyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megvalósításával bekövetkező új helyzetben megnövekszik a gyors tájékozódás szerepe. Most, hogy megszűnik vagy már meg is szűnt a központból, illetve járásokból lebontott tervajánlások rendszere: a szövetkezeti kollektíváknak elsőrendű érdekük fűződik ahhoz, hogy vezetőik gyorsan és széles körben tájékozódjanak, ismerjék és helyesen mérjék fel a termelést érintő gazdasági feltételek változását. Az új termelőszövetkezeti tanács és az új egységes minisztériBusa Vilmost um minden bizonnyal segíteni fog ebben. — Az eredményes gazdálkodásnak azonban elengedhetetlen fettétele az előrelátás. A termelés ésszerű szervezése azt követeli, hogy a vezetők nem máról holnapra gazdálkodjanak, hanem néhány évvel előre pontosabban is felmérjék a várható helyzetet, hosszabb időre is előre lássák a fejlődés fő irányát. Mindehhez természetesen a szövetkezeti tagok odaadó, fegyelmezett, szakszerű munkája is 1 nélkülözhetetlen. Szövetkezeti parasztságunk szorgalma egyik fő forrása a termelés és a termelékenység növelésének, a költségek csökkentésének! — fejezte be beszédét Fehér elvtárs. Megkezdődlek a Csongrád megyei jogásznapok Á talajviszonyoknak megfelelő gépparkot Busa Vilmos, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke tegnapi felszólalásában egyebek között megállapította : — Az új gazdasági mechanizmus csaknem törvényszerűen magával hozza, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink önálló közép- és felsőfokú szervezetbe tömörüljenek. Üj szövetségünknek az a feladata, hogy segítse és irányítsa a közös gazdaságok munkáját, megfelelő előremutató javaslatokat dolgozzon ki és a vitás kérdésekben jól képviselje, védje a tsz-ek érdekeit. — Mi, Csongrád megye szegedi járásában jórészt gyenge minőségű, homokos területen gazdálkodunk. Ennek megfelelően azt várjuk a most megalakuló szövetségtől, hogy adjon segítséget a homoki gazdálkodás problémáinak megoldásához. Járásunkban 17 500 katasztrális holdon telepítettünk szőlőt. Ennek azonban mindössze 33 százaléka a jó minőségű, nemes fajta, a többi gyengébb kategóriába tartozik, nincs is iránta különösebb kereslet Ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a további telepítéseknél a minőségi összetétel javítására törekedjünk. — A homok ésszerű hasznosításával ma már csaknem minden termény meghonosítására lehetőség nyílik. Kérjük szövetségünket, hogy a hazai és külföldi igények ismeretében nyújtson segítséget a tervek elkészítéséhez, a növényi struktúra kialakításához. Jó lenne, ha az idén legalább novemberben vagy decemberben a szövetkezetek rendelkezésére bocsátanék a jövő évi irányszámokat. mert a helyi tervek, célok csak így felelhetnek meg a népgazdaság szükségleteinek. Ugyancsak ebben az időben szeretnénk tájékoztatást kapni a várható irányárakról, és arról, hogy a következő gazdasági évben milyen terményeket kívánnak differenciált módon dotálni. Ezt kívánja a termelőszövetkezetek és az ország érdeke is. Hangsúlyozni kívánom, hogy a felvásárlási árak további rendezésére is szükség van. — A termelés egyik alapvető fettétele a gépesítés, a talajviszonyoknak megfelelő géppark kialakítása. Területünkön nagy nehézségekkel jár az igen vegyes géppark javítása és üzemeltetése. Ezért javaslom, hogy szövetségünk törekedjék a talajviszonyoknak megfelelő. tipizált géppark kialakítására. s teremtse meg a fettételeket a munkagépek tsz-ek közötti cseréjéhez. Budapestről, a szomszédos megyékből, Szegedről és a megye városaiból, járásaiból érkezett mintegy 350 jogász részvételével kezdődtek meg tegnap délelőtt Szegeden, a megyei tanács üléstermében a Csongrád megyei jogásznapok. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet dr. Borics Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetője, dr. Márton Lajos, a Magyar Jogászszövetség titkára, dr. Antalffy György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, a Jogászszövetség megyei szervezetének elnöke, Kovács István, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának és Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára, dr. Kemenes Béla, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, dr. Erdélyi Sándor, a szegedi Ügyvédi Kamara elnöke. Dr. Antalffy György megnyitója után dr. Kovács Tibor tartott előadást A tanácsok feladatai az MSZMP IX. kongresszusa határozatának végrehajtásában címmel. Az elmondottakhoz dr. Csikós Ferenc, a Szeged m. j. városi tanács vb titkára, dr. Bába Imre, a szentesi járási tanács vb titkára és dr. Szűcs István egyetem! adjunktus mondott korreferátumot. Mind az előadás, mind pedig a hozzászólások központjában annak az elvnek a hangsúlyozása állt, hogy a párt politikája szerint működő államigazgatási szervek fontos eszközt jelentenek a szocializmus énitésének szakaszában. Olyan intézkedések megtételére és feladatok megvalósítására van tehát szükség, amelyek a szocialista demokratizmus fejlesztésével egyidőben növelik az államhatalmi szervek hatáskörét és önállóságát Az értekezlet délelőtti programjának befejezéseként. dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára megnyitotta a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó által a megyei tanács aulájában rendezett könyvkiállítást, amelyen mintegy 110 szakkiadvány demonstrálja a jogalkotás és joggyakorlat utóbbi években elért fejlődését hazánkban. Az értekezlet délután 3 órakor dr. Kádár Miklós tanszékvezető egyetemi tanár elnökletével folytatódott. Dr. Kálmán György, az Országos Tervhivatal jogi főosztályának vezetője „A gazdasági reformmal kapcsolatos büntetőjogi problémák"-ról tartott előadást. Ehhez dr. Fonyó Antal, a Büntetőjogi Tanszék vezetője és dr. Bagi. Dénes, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője mondott korreferátumot A Csongrád megyei Jogásznapok ma folytatódnak Háromszoros szocialista üzem A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazgatóságán tegnap termelési tanácskozást tartottak a mérőhitelesítő és transzformátorjavító üzem dolgozói. Urbán Lajos üzemvezető beszámolója után Dobó Géza. a vállalati szakszervezeti bizottság titkára értékelte a villamos műhely elmúlt évi munkáját. A transzformátorjavító és mérőhitelesítő teljesítette vállalásait, és ezzel az áramszolgáltató vállalatok országos versenyében a harmadik helyezést szerezte meg 1966ban. A jó eredmények alapján a vállalati villamos műhely újból elnyerte — immár harmadszor — a szocialista üzem címet. Idén az EHERGE-ben új üzemrész építését kezdik Tegnap, pénteken a Szegedi Tisza Szálló tükörtermében megkezdődött az Országos Gumiipari Vállalat kétnapos műszaki konferenciája. A tanácskozáson — amely a szegedi gumigyártás jelenével és fejlesztésével is foglalkozik — megjelent Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, továbbá Horváth László, az OGV Kossuth-díjas vezérigazgatója, dr. Bartha Zoltán, a Gumiipari Kutató Intézet igazgatója, valamint a Palma, a Tauril, a Cordatic és az EMERGÉ gyáregységek vezetői is. Horváth Lajosnak, a Szegedi EMERGÉ gyáregység vezetőjének megnyitó szavai után Gündiseh Gusztáv, az OGV beruházási vezérigazgató-helyettese számolt be az eddigi fejlődésről, majd vázolta a jövő beruházási programját Az Országos Gumiipari Vállalat őt egymást követő szakaszban nagyarányú fejlesztést kíván megvalósítani Szegeden az elkövetkezendő tíz évben. A tervek szerint saját energiaellátó egységgel teljes gumiipari kombinát létesülne Szegeden. A szegedi konferencia legfontosabb célja, hogy figyelembe véve a helyi körülményeket, megvitassa az ipartelepítés ütemét, s ahol az szükséges, módosítsa az eredeti elképzeléseket Az előadás után ennek értelmében szólalt fel többek között Pazsiezky Jenő, az OGV termelési igazgatója. Triska Ernő, a Palma gyár vezetője, Hollós Pál, az OGV export főosztályának vezetője, Kerekes László műszaki főosztályvezető és Bitó Sándor, a szegedi EMERGÉ gyár gépészeti vezetője. A vitát Horváth László vezérigazgató foglalta össze. A szegedi EMERGÉ fejlesztésének első lépcsőjeként — mintegy 15 millió forint költséggel — már az idén új üzemrész építését kezdik. A bővítési munkához a 4. negyedévben fognak. Az alapgépeket — tranzakciós megoldással — Nyugat-Németországból importálja a vállalat, míg a kiegészítő berendezéseket a hazai ipar készíti el. Az üj termelőegység építése igen gyors ütemben történik majd. A terv az, hogy 1968 első negyedévében már megindul a próbatermelés. Az új, korszerű gépekkel nagynyomású - és magnélküli tömlőket is gyártanak majd. A konferencia első napjának befejező rendezvényeként este 6 órakor az Országos Gumiipari Vállalat műszaki és közgazdász köre klubnapot tartott. A tanácskozás ma, szombaton délelőtt fél 9 órakor folytatja munkáját. Szombat, 1967. április 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3