Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-18 / 90. szám

Schütz-bemutató Csökkeni a bukások száma Szegeden Két mestermű színvona­las előadása tette emléke­zetessé a Szegedi Zeneba­rátok Kórusa és a szegedi Bartók Béla Filharmónikus Zenekar vasárnap délelőtti Vaszy Viktor vezényelte hangversenyét Giovanni Battista Pergo­lesi a XVIII. század első évtizedeinek rövid életű ze­I neszerző tehetsége, ' az ope­ra-buffa elindítója, az „éneklő allegro", s annyi új lehetőség, szín és hatás fel­íedezője, közvetlenül halá­la előtt írta a csodálatos szépségű Stabat Matert, ezt a magányosan tiszta lírai önvallomást. A két női hangra, vonóskarra és orgonára írt mű mostani előadásánál — ügyes fogás­sal — a súlyosabb veretű tételeket kétszólamú női kar adta elő, amivel csak gazdagabbá és változato­sabbá vált az amúgy is színes eredeti partitúra. S az előadásban éppen ezek a kórusos tételek tetszettek a legjobban: a Zenebarátok női kara bársonyos puha­sággal és mély átéléssel enekelte a Stabat Mater végletekig kicsiszolt szóla­mait. A szólisztikus része­ket Berdál Valéria és Tur­ján Vilma adta elő igénye­sen. A hangverseny nagy új­donsága Schütz műve, A jeltámadás históriája volt. Heinrich Schütz a német, egyben a korai barokk protestáns zene első nagy alakja. A drezdai szász vá­lasztófejedelem udvarának karnagya, zeneszerzője az a nagy szellem, aki műveinek tömegével öntött lelket a 30 éves háború sanyargat­ta német népbe. Műveiről joggal tartja a zenetörténet, hogy színpad nélküli ze­nedrámák. Hiszen ez az időszak, amikor első virág­zását éli az új műfaj, az opera, amely Schütz-re is, mint Olaszországban tanult művészre komoly hatással van. Ügyannyira, hogy ma­ga is írt egy operát es egy balettet (ezek. sajnos, el­vesztek). Munkásságának gerincét azonban egyház­zenei művek alkotják, még­pedig olyan művek, amelyek a bibliai téáák aktualizá­lásával a kor emberének érzés- és gondolatvilágát fe­jezik ki, s híven tükrözik a harmincéves háború német emberének szenvedéseit és egy békés világ utáni só­várgását. A feltámadás históriája — mint Schütz annyi más műve — egyszerűségében is hatalmas zene. Pedig har­móniakészlete alig több va­lamivel, mint a reneszánsz zene 11 használatos akord­ja, s dallamvilága is erő­sen kapcsolódik a középko­ri gregorián zenekultúrá­hoz. Nagysága abban áll, hogy Schütz mindig meg­találja azt a legegyszerűbb, mégis magasan művészi megoldást, amely az adott szövegrészt mind drama­turgiai hely, mind pedig prozódiai természetesség szempontjából a legtalálóbb módon fordítja zenei nyelv­re. örülünk annak, hogy a mű előadása is jól sike­rült. Kitűnően megállta he­lyét a darab „főszereplője", az evangélista szólamát éneklő Réti Csaba, aki mind zenei pontosság, mind szövegkiejtés tekintetében figyelemre méltót nyújtott. Nagyon jól érvényesült a kiváló adottságokkal ren­delkező Gregor József hangja, s ugyancsak szé­pen formálta meg szólamát Lengyel Ildikó, s csak el­ismeréssel írhatunk Gyime­si Kálmán és Vargha Ró­bert duettjeiről is, valamint a Zenebarátok Kórusának közreműködéséről. Mély meggyőződésünk, hogy a hangversenyt ve­zénylő Vaszy Viktor e két mű, de különösen A feltá­madás históriája előadásá­val újabb komoly szolgála­tot tett városunk zenei éle­tének színesebbé és mé­lyebbé tétele érdekében. A művet egyébként szer­da este a budapesti zene­akadémia közönsége hall­hatja majd, s közvetíti a rádió is. Bízunk abban, hogy a budapesti szerep­lés tovább fokozza Szeged jó hírét Vántus István A hátrányos helyzetű tanulók segítése a Tisza-parti gimnáziumban A készruha és a címke A készruha mindnyájunk öltözéke lett. Ehhez termé­szetesen az is hozzájárult, hogy megjavult a minősége. Ma már nemcsak az olcsóbb anyagokból készül, hanem a legjobbakból is. A kidolgo­zásban pedig az osztályon felüli minőség is megtalál­ható. Közkedveltségének nö­vekedését a még kisebb szériák gyártásától várjuk. Amikor készruháról beszé­lünk. akkor ne csak a férfi és női öltönyökre gondol­junk, hanem minden ruhá­zati termékre, amit lényegé­ben alakítás nélkül viselhe­tünk. Ilyen például a fehér­Mész, eement, kopor korlátlan mennyiségben kapható a Scatymazl Fmsz TC22P telepen. fcCSanz rlavaq BUDflPEST felvesz esztergályos, marós. villanyftegeszlő szakmunkásokat. Téríté­ses vasútijegyet és szál­lást biztosítunk. Jelent­kezés: levélben Bu na­pest. VIII. Valda Péter u. 10. Munkaerőgazdál­kodás. 3258 MH nemű, a kötött- és a divat­áru is. A készruhán címkét kell elhelyezni, mely tartal­mazza az áru tulajdonsága­it. A vevő részére a legfon­tosabb adat a fogyasztói ár. Ezt minden címkének egy­értelműen kell tartalmazni, még akkor is, ha az ár idő­közben megváltozott Ilyen­kor az eredeti ár mellett kell feltüntetni az új árat úgy, hogy a régi ár is ol­vasható maradjon. A cimkén feltüntetett ár helyességéről a vevő min­denkor meggyőződhet, az előírások szerint ugyanis minden készárún olyan ár­jelzést is alkalmazni kell, amelyik egyszerű eszközök­kel nem távolítható el. Ezt az eltávolíthatatlan árjel­zést megtaláljuk, ha az öl­tönyök zsebeit kifordítjuk. A zseb anyagának külső olda­lára szokták oldhatatlan fes­tékkel bélyegezni. Zsebte­len készruhákon rendszerint a gallér és öv mentén oda­varrt textilcirnkén helyezik el az árat. Ezeket az árjel­zéseket azonban árváltozás­kor nem módosítják. Az el­távolíthatatlan árjelzés ezért nem mindenben pótolja az említett cimkét. A készruházati termékek árának felszámításakor leg­inkább akkor következhet be tévedés, ha a címke az áru­ról hiányzik. Ezért a vá­sárlóknak azt tanácsoljuk, hogy címke nélküli árut ne vásároljanak. A cimkén fel­tüntetett árat hasonlítsák össze a rejtett, vagy eltá­volíthatatlan árjelzéssel. Elő­fordulhat ugyanis, hogy az árúk címkéi összecserélőd­nek. F. P. A Tiszaparti gimnázium­ban sok az úgynevezett hát­rányos helyzetű tanuló: 159 gyerek, a diákok 31 százalé­ka. Amíg az iskola vezetősé­ge, igazgatósága, pártszerve­zete, tanári kara, KISZ szer­vezete nem fogott össze, hogy ezeken a tanulókon tudatos, tervszerű és követ­kezetes munkával segítsen, magas volt a bukások szá­ma is. Az 1964—65-ös tan­évben például a tanulók 15,6 százaléka bukott meg. Ez a magas bukási arány „fel­rázta" a tantestületet. Az Is­kolában természetesen addig is segítették a gyengén ta­nulókat. De ez a sok bukás nyilvánvalóvá tette, hogy többre, összefogásra, terv­szerűbb munkára, lendüle­tesebb pedagógiai tevékeny­ségre van szükség: ez az egyik legfontosabb feladat. „Pedagógiai munkánk köz­ponti kérdése" — így fogal­mazták meg ezt az iskolá­ban. Ezért ebben a munká­ban mindenkinek részt kel­lett vennie, az igazgatóság­nak, a tanári karnak és a KISZ szervezetnek egyaránt A pártszervezet az első pil­lanattól kezdve élenjárt: ja­vasolt kezdeményezett, szer­vezett és buzdított Az okok megállapítása Mivel kezdték? Felmérés­sel, tehát annak megállapí­tásával, hogy milyen okok miatt vannak hátrányos helyzetben a tanulók. Taná­rok és a szülői munkakö­zösség vezetői családlátoga­tások és egyéb tájékozódás révén megállapították: mint­egy hatvan tanuló azért van hátrányos helyzetben, mert bejáró, illetőleg, mert annak idején osztatlan iskolában végezte az általános iskolát, előképzettsége tehát hiányos, nem megfelelő. Mintegy 31 tanulónál a család anyagi helyzete, körülményei kedve­zőtlenek. További 20 tanuló az otthoni, a családi légkör zaklatottsága miatt van hát­rányos helyzetben. Tizenhét tanuló rossz lakásviszonyok között lakik, tizenhat gyerek árva, tizenötnél a szülők műveltsége alacsony színvo­nalú. Néhány gyereknél több ok hat együtt: bejáró is, lakásviszonyai is rosszak, családja anyagi körülményei is kedvezőtlenek stb. Ezzel a felméréssel együtt dolgozta ki az iskola a ten­nivalókat. A munkába be­vonták a KISZ szervezet ve­zetőit és minden gyenge ta­nuló helyzetét külön vizsgál­va állapították meg a fel­adatokat. Az természetesen világos volt. hogy a hátrá­nyos helyzetű tanulók segí­tése — anjint a pártszerve­zet is több tanácskozáson rá­mutatott erre — nem old­ható meg anélkül, hogy az oktatás színvonala ne emel­kedjék. Nem lehet ezeken a tanulókon úgy segíteni, hogy közben minden más változatlanul maradjon. Az iskola vezetősége, az igazga­tóság és a pártszervezet ezért egyetértett abban, hogy a megoldás első és legfonto­sabb lépése az oktatás haté­konyságának növelése. A tanulmányi színvonal Ennek érdekében sok min­dent lehetett és kellett ten­ni. Közülük talán a legfon­tosabb technika modern esz­közeinek, az audio-vizuális eszközöknek fokozottabb felhasználása, a szemléltetés javítása. Ezzel elevenebbé, élénkebbé, hatékonyabbá és hatásosabbá, a tanulók szá­mára emlékezetesebbé váltak a tanítási órák, jobban meg­ismerték és megértették a tananyagot. Az iskola igaz­gatója, dr. Török László és a pártszervezet titkára. Ván­tus Istvánné egyöntetűen megállapítja, hogy ez az el­határozás megvalósult és szép eredményeket hozott, nemcsak a hátrányos hely­zetű tanulók segítésében, ha­nem az egész iskola oktatá­si és tanulmányi színvona­lának emelésében is. Jótéko­nyan hatottak ezek a válto­zások többek között annak a 270 tanulónak — a lét­szám 53 százaléka — tanul­mányi eredményeire is, akiknek szülei fizikai mun­kások. A hátrányos helyzetű ta­nulók segítése azonban en­nél többet, külön foglalko­zást is kívánt. Az iskola ar­ra törekedett, hogy a hát­rányos helyzetű gyerekek szüleivel állandó, rendszeres kapcsolatban álljon és ma­radjon, hogy a családok és az iskola minél közelebb ke­rüljön egymáshoz. Ennek je­gyében javasolta a pártszer­vezet egyebek között azt is, hogy a félév után tartott szülői értekezleten az elég­telen jegyeket kapott ta­nulók vegyenek részt. A ha­tás nem maradt el: a gyere­kek rádöbbentek munkájuk, a tanulás fontosságára. Jó eredményekkel jártak a korrepetálások is. Ennek arányaira, méreteire jellem­ző, hogy az elmúlt évben 15 tanár 500 órát korrepetált. Hasonlóan segítettek a KISZ által szervezett tanulási for­mák, tanulópárok, tanuló­csoportok. Mindebből kiderül, hogy az iskola — helyesen — úgy látta, hogy elégtelen jegyek elleni küzdelem akkor iga­zán eredményes, ha együtt jár annak biztosításával is, hogy a közepesek és a jók is jobb eredményeket érje­nek el. De ahogyan az is­kola pártszervezete is meg­határozta — a Tiszaparti gimnázium kommunistái gyakran tanácskoztak és ta­nácskoznak ezekben az ügyekben — nem liberaliz­mussal, a követelmények csökkentésével kell a tanul­mányi színvonalat emelni, Nem is pedagógiai kényel­mességgel. Nem úgy, hogy á rossz tanulókat, az elég­teleneket kibuktassák az is­kolából. Az egyetlen lehető­ség a jobb, elevenebb, terv­szerűbb és következetesebb tanári munka. Állandó feladat S az eredmények? Csak­ugyan jók. A bukások száma a felére csökkent. Az 1964— 65-ös tanévben — mint is­mertettük — a tanulók 15,6 százaléka bukott meg. Ta­valy már csak 8,4 Százaléka, s közülük osztályismétlésre mindössze négy gyerek. A hátrányos helyzetű ta­nulók segítése, az oktatás színvonalának emelése ter­mészetesen nem kampány­munka. Állandó feladat ez. Csak következetessége, rend­szeressége, folyamatossága hozhat jó eredményeket A Tiszaparti gimnáziumban is és másutt, más iskolákban is. ökrös László Mozgalmas vasárnap Üllésen Gazdag vasárnapi prog­rammal kedveskedett az ül­lési művelődési otthon a fa­lu lakóinak. Délelőtt Csa­nády János költőt fogadták vendégül az üllési gimna­zisták. A költészet napja al­kalmából szervezett író—ol­vasó találkozón Deme An­na negyedikes gimnazista üdvözölte a vendéget, ezután Móra Irén diáklány tartott felolvasást a mai magyar irodalom témaköréből. Ko­csis István, Fodor Margit, Simon Júlia gimnazisták a költő legszebb verseit sza­valták. A diákok nagy figyelem­mel hallgatták Csanády Já­nos közvetlen hangú beszá­molóját költői pályafutásá­ról és jövőbeni terveiről. Délután a községek közti vetélkedés forró hangulata uralta a művelődési otthon előadótermét Közel 250 em­ber szurkolt a forráskúti és az üllési műkedvelők vetél­kedőjén. A népi hagyomá­nyok szépségét elevenítették fel a forráskútiak a „vőfély­verseny" műsorban. Az üllési művészeti cso­portok és szakkörök vidám színpadi jelenettel, modem társastánccal, román népi tánccal, a tanyai iskola fu­rulya zenekarával arattak közönségsikert. A zsűri el­ismerését is elnyerte Ocskó Klára és Kocsis István sza­valata. Tetszés fogadta a művelődési otthon táncze­nekarának új műsorszámait. A két község vetélkedő­jén — melynek döntője jövő évben Forráskúton lesz — ezúttal Üllés bizonyult jobb­nak, övé tehát (ideiglenesen) a győztesnek járó vándorser­leg. ,11 If á i i'TT-.frTHTTTTT 3MS Expedíció Érdekes magyar expedíció utazott e héten Mongóliába: a tizenegy állatorvosból és kilenc állategészségügyi techni­kusból álló csoport részben tanulmányozza, részben gyógyít­ja majd a nomád ménesek, gulyák, nyájak állományát. A csoport feladata — mondották a Földmüvelésügyi Minisz­tériumban —, hogy a KGST-ben történt megállapodás ér­telmében bolgár, csehszlovák, lengyel, szovjet és NDK-beli szakemberekkel együtt segítsen javítani Mongólia állat­egészségügyi helyzetén. Az expedíció a Góbi-sivatag füves pusztáin a szó leg­szorosabb értelmében nomád életet él majd: fő tápláléka a birkahús és a lótej lesz. Mintegy öt-hat hónapot töltenek ott. Speciális szovjet terepjáró gépkocsikkal közlekednek majd, ezekre szerelik a laboratóriumi berendezéseket is. 1987. ÁPRILIS 18., KEDD NÉVNAP: ANDREA AZ ÉVSZAKHOZ KÉPEST MELEG IDÖ Várható időjárás kedden estig: felhőátvonulások, eső nélkül. Mérsékelt, időnként élénk nyugati, északnyugati szél. Az évszakhoz képest meleg marad az Idő. Vérható legmagasabb nap­palt hőmérséklet 17—28 fok kőzött. (MTI) — Filmkoktélon látta ven­dégül a hazai és külföldi sajtó képviselőit az NSZEP VII. kongresszusa alkalmá­ból Franz Köhleé, az NDK budapesti nagykövetségének sajtóattaséja. Bemutatták a „Testvérek" című politikai dokumentumfilmet, továbbá a „Berlin ma" című doku­mentumfilmet. — Szerdai csirke. A sze­gedi Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat a lakosság kérésére holnaptól a szom­bati nap mellett szerdán is árusít élő baromfit. Az élő­baromfi-árusítást kísérlet­képpen a rókíisi 12, számú, a Marx téri 29. számú, a móravárosi 32. számú, az új­szegedi ÁBC-áruház, az al­sóvárosban pedig a 110. szá­mú húsboltban vezetik be. —• A vonat végzett vele. Holtan találták az újszegedi vasútállomástól mintegy 800 méterre a sínek mellett Ró­zsa Sándor 24 éves buda­pesti lakost. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a fiatalember, aki ha­lála előtt intézeti elvonókú­rás kezelés alatt állt Buda­pesten, és most rokoni lá­togatásra kapott engedélyt, előzőleg hatszor kísérelt meg öngyilkosságot. Legutóbb áp­rilis 13-án a szegedi Tisza­hídról próbált a vízbe ugra­ni, de a járókelők lefogták. Hetedszer már nem lehetett megakadályozni tettében. Az adatok szerint késő este a vonat halálra gázolta. A kö­rülmények pontos tisztázásá­ra a vizsgálat még tart. — Vászouredőnyöket lopott munkahelyéről, a Csongrád me­gyei Építőipari Vállalattól Mé­száros István 32 éves, Szeged, Torontál tér 3. szám alatti la­kos, aki vállalatánál mint mű­vezető dolgozott. A Gál utcában épüló saiát hazához lopta a vászonredöiryöket. A rendőrség büntető eljárást indított ellene. — Kisdobosok kulturális bemutatója. A Vörös Zászló Hőseinek Útján mozgalom rendezvényeként szombaton és vasárnap került sor a kisdobosok városi kulturális bemutatójára az Űttörőház­ban. A bemutatón a szegedi úttörőcsapatok legjobb kis­dobosai vettek részt; 18 is­kolából mintegy ezer kisdo­bos szerepelt, csoportokban vagy szólistaként. — Családi dráma Nyírbá­torban. Megdöbbentő családi dráma történt Nyírbátorban. Pál Gábor 45 éves MAV-el­lenőr családi okok miatt la­kásán több baltacsapással megölte 33 éves feleségét és 68 éves anyósát, özv. Gere­ben Endrénét. Tettének el­követése után a nyírbátori vasútállomáson egy személy­vonat elé vetette magát, amely halálra gázolta. — Közlekedési balesetek. Meg­ijedtek a lovak a Mihálytelek felé vivő úton. de a lovaskocsi haftója, Bozóki József, Szeged, Homok utca 9. szám alatti la­kos megfékezte a megbokroso­dott lovakat. A kocsin utazó Csamangó Péter. Mihálytelek Honvéd utca 3. szám alatti la­kos azonban megijedt és leug­rott a kocsiról. Olyan szeren­csétlenül esett, hogy súlyos sé­rülésekkel szállították a mentők kórházba. — Nem adott elsőbb­seget Szegeden, a Jósika és az Attila ti tea kereszteződésében a gépkocsival kóz.lekodő Szilágyi Ernő. Sfúidor utca l. szám alatti lakos. Összeütközött a kerek­paron haladó Varga Mihályné, Szeged. Blaha Lujza ulca 18. siam alatti lakossal, aki sérü­léseket szenvedett. Hétfőn délelőtt az 5-ös útvona­lon Kistelek község határában Nacsa Imre gyálaréti lakos, hat­tonnás tehergépkocsijával balra kanyarodva akart letérni a fő­útvonalról. Nem adott elsőbbsé­get a mögötte már előzésben le­vő Opel gyártmányú személy­gépkocsinak. amelynek első ré­sze a nagy tehergépkocsi alá préselődött. A személygépkocsi utasai — négy jugoszláv állam­polgár — kisebb sérüléseket szenvedtek: mind a négyüket a szegedi kórházba szállítottak. A Nap kél 4 óra 51 perckor, és nyugszik 18 óra 37 perckor. A Hold kél 10 óra 35 perkor, és nyugszik 2 óra 18 perckor. VIZ ALI, A S A Tisza vízállása Szegednél hétfőn 766 cm. (Áradó.) HETVENÖT EVE, született Boleslaw Bierut (1892— 1956), a Lengyel Köztársaság el­nöke és a Lengyel Egyesült Munkáspárt volt íőUtkára, majd elnöke. NEMZETI SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Mv fair Lady. Bérletszünet. Vége kb. 10 órakor. MOZIK Vörös Csillag: Mandragóra. Magvarul beszélő olasz fllmvlg­táték, széles változatban. Csak 16 éven felülleknek. Előadások kezdése: negyed 6 és fél 8 óra­jcor. — Fáklya: délután S és 4 órakor: Majdnem baleset. An­gol filmvígjáték, széles változat­ban. Korhatár nélkül. Este 6 éa 8 órakor: Bumeráng. Széles­vásznú lengyel filmdráma. Kor­határ nélkül. KITTURPARK Nyitva 13 órától 21 Srálg. INSPEKCIÖS ÁLLATORVOSI SZOLGALAT Szeged város területére Április 15-től 22-ig este 6 órá­tól reggel 6 óráig (vasár- és ün­nepnap nappali is) elsősegély éa nehézellés esetére ügyeletes dr. Palotás Gyula állami állatorvos. Lakása: Partizán u. 7. Telefon: 126-94. Az állatorvos kiszállításáról a hívó köteles gondoskodni. — Népfrontküldöttség uta­zott Kubába, Ortutay Gyu­lának, a Hazafias Népfront alelnökének vezetésével a kubai forradalom védelmére alakult bizottság meghívásá­ra vasárnap háromtagú nép­frontküldöttség utazott Ha­vannába. Közlemény X Az élő világirodalom című sorozat következő előadasat 1967. április 21-én 18 órakor a November 7. Művelődési Ott­honban Ivo Andric és az új jugoszláv próza cimmel Csuka Zoltán irodalomtörténész tartja. Közreműködnek: Hógye Zsu­zsa és Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. xS. 60 625 Kedd, 1967. április 18. 0ÉL-MAGVAROMZíU 5

Next

/
Thumbnails
Contents