Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

Tanácskoztak Csongrádi megye termelőszövetkezeteinek (Folytatás az 1. oldalról) tsz-ek vállalati és üzemi jel­lege. Ugyanakkor az önálló­ság megkívánja azt is, hogy a gazdaságosság érdekében fokozódjék a tervszerűség és következetesebb legyen a munka szerinti elosztás. A szövetkezetek működé­sét szabályozó és jelenleg még érvényben levő szövet­kezeti törvényről a beszá­moló megállapította, hogy annak több tétele elavult. Szükség van tehát új szö­vetkezeti törvényre, amint ezzel kapcsolatban a párt rikasavanyitásra IX. kongresszusán új irány- korlátozni, elvek születtek. A megyében a parasztság helyeslésével találkozott az új termelőszövetkezeti tör­vénytervezetnek az a kité­tele is, amely a közösben végzett munkához köti a háztáji föld juttatását. A be­számoló ezután kiemelte a termelőszövetkezeti gazdák Marsi Jánosné, a makói é® a tsz-alkalmazottak viszo- Kossuth Tsz csoportvezető­nya rendezésének szükséges- je a terhes asszonyok prob­ségét Az üzemek biztonsá- lémáiról beszélt Virág Fe­gát a természeti csapások- r a hódmezővásárhelyi nak kevesbé kitett üzem- ' , Bem Tsz párttitkára az or­ágak és részlegek létesítésé­vel is elő kell segíteni. A vosok felelősségére apellált, beszámoló utalt arra: hely­telen az állami vállalatokat a termelőszövetkezetek ipari tevékenységétől félteni, s le kell számolni azzal a nézet­tel is, hogy a tsz-ek tevé­kenységi körének bővítését sokan csak a káposzta-, pap­szeretnék a tsz-tagok táppénzes beteg­állományba való kiírásában. Több gazda vett fel táp­pénzt, miközben a háztáji­ban dolgoztak, piacra jár­tak, sőt szórakozó helyeken is „gyógykezeltették" ma­gukat i U] erőtényező lép színre Az szus országos tsz-kongresz­előkészítő bizottságá­nevében üdvözölte a Csongrád megyei szövetke­zeti gazdák tanácskozását dr. Erdei Ferenc akadémi­A készülő földtörvény — kus, a Hazafias Népfront folytatta a beszámoló — a Országos Tanácsának főtit­tsz-közgyűléseksn is nagy kára. Ez az ülés történelmi érdeklődést váltott ki. Arról alkalom a tsz-ek számára — van itt szó elsősorban, hogy mondotta —, hiszen a ter­a tsz-ben nem dolgozók azon melőszövetkezetek igazi, sa­földjei kerüljenek közös tu- ját fóruma most jön létre. lajdonba, melyek jelenleg is a tsz használatában vannak. A közös gazdaságok szövetségei A párt IX. kongresszusa és a Központi Bizottság több határozata foglalkozott a ter­melőszövetkezetek szövetsé­geivel. A termelőszövetke­zeti szövetségek elsősorban érdekvédelmi szervezetek lesznek. A tsz-ek önállósá­gának és érdekeinek védel­me azonban nem az állam­mal szemben történik, s összhangban kell állnia a A tanácskozás figyelmébe ajánlotta, hogy a tsz-tör­vény, a földtörvény még nem véglegesen kidolgozott Ezek csupán javaslatok, melyek a megyei tanácsko­zásokon, a tsz-kongresszuson kristályosodnak ki. A gya­kal rendelkezik. A gazdál­kodás itt a legkülterjesebb. Kevés helyen lehetséges az korlat dönti majd el a tsz­öntözés, jelentős része talaj- szövetségek ügyét is. A fel­javítást igényel. A szántó- szólalások igazolták, hogy földi növénytermesztés ho- mérhetetlen tennivaló és zamai alacsonyak, a rétek energia sűrűsödik itt, me­és legelők elhanyagoltak, s iyek a területi szövetségek e körülmény határt szab az hatáskörébe tartoznak majd. állattenyésztésnek is. Je- A közös gondok megoldá­lentős azonban a körzetben sában új erőtényező lép Csongrád és Pusztamérges színre: a tsz-tanácsok és gazdasági irányítás új rend- bortermelése. Gyümölcsfé- szövetségek, melyek a tsz szerével. A Központi Bizott- lékből és konzervgyári zöld- és a vállalatok viszonyában ségből viszont itt termelik a képviselik a gazdaságok ér­megye produktumának je- dekvédelmét lentős részét. Itt helyezkedik _ Többen említették — el a fűszerpaprika-termesz­tés körzete is. E szövetség­hez tartozna 61 tsz és 17 szö­vetkezeti csoport mintegy 210 ezer kataszteri hold föld­del. 1967. február 15-i ülé­sén elfogadott irányelvei sze­rint a termelőszövetkezetek területi szövetségei megyén belül gazdasági körzeten­ként, indokolt esetekben pe­dig megyénként alakulnak meg. A területi szövetségek felett nem állami irányítást, hanem hatósági felügyeletet A másik termelőszövetke­gyakorolnak a megyei taná- 7efi szövetség foglalná ma. Ezután a beszámoló ismer­mondotta Erdei Ferenc — a tsz-vezetőség hatáskörének bővítését. Lényegében egyet lehet érteni ezzel, de a fel­hangok súrolják a szövet­kezeti demokrácia határait. Nem szabad elfelejteni, hogy a tsz-tagok ugyanakkor tu­lajdonosok, és a szövetkeze­ti demokrácia biztosítja a gazdákat megillető jogaikat A vezetés felelőssége nem mehet a közösség rovására, demokratikus, kollektív ve­zetést kell meghonosítani a tsz-ekben. Szili Antal, a szegedi Mó­ra Ferenc Tsz küldötte el­sősorban azt tette szóvá, hogy a tsz-ekben jelenleg nagyon sok traktortípust al­kalmaznak, s ez megdrágít­ja a gépek karbantartását, javítását Dr. Sós Gábor szólott ar­ról többek között hogy a gazdaságirányítás új rend­szere csak jövőre lép élet­be, azonban annak sok lé­nyeges eleme máris megva­lósult a termelőszövetkeze­tekben. Az önálló vállalati rendszerű gazdálkodást ala­poztuk meg a tervezés ön­állóságának, szabadságának biztosításával. Ezt segíti az amortizációs alapképzés be­vezetése is. Jelentős lépés volt továbbá a tavalyi részleges termelői árrende­zés. Elmondotta, hogy 1968­tól 1970-ig további 10 szá­zalékos mezőgazdasági ár­rendezésre számíthatnak a szövetkezetek. Pelle László, a tiszaszíge­ti Búzakalász főkönyvelője azokat a bürokratikus aka­dályokat bírálta, melyek a tsz-közi vállalkozások ki­bontakozásának útjában ál­lanak. Szegedem Öj vízvezetékek, csatornák, víztornyok Rózsa Ferenc sugárút kereszt teződésénél peaig 1968 tava­szán kezdenek egy-egy, egyenként 1500 köbméter viz tárolására 'alkalmas vízto­Szegeden az utóbbi évek­ben nagymértékben megnőtt a vízigény: új épületeket kapcsoltak be a vízhálózata ba, sok új lakóház épült s az ipari üzemek is mindin- rony építéséhez, kább áttérnek a megbízha­tóbb és olcsóbb közhálózati fogyasztásra. A városi víz­és csatornamű ezért nagy gondot fordít a hálózatépí­tésre, a karbantartásra és a vízkapacitás bővítésére. Tat- . , ... , ,, valy már 8,7 millió köbméter település vezetekrendszeret, vizet produkált, csaknem 10 a Ságváritelepen pedig a Ba­A kerületi tanácsok meg­rendelései alapján az idén is a III. kerületben bővítenék legtöbbet a vízhálózaton. El­készítik a hattyastelc-pi új százalékkal többet az előző évinél s ezáltal megelőzte a vízhiányt még a nyári csúcs­fogyasztás idején is. Ugyan­csak 1966-ban 10 kilométerrel bővítette a városi csőhálóza­tot, s az egyéb eredményeket lázs Béla utcába, a Karikás Frigyes utcába és a Munkás­őr sorra vezetik be a vizet. Alsóvároson a Lumumba ut­cában és a Móra utcában kezdenek hozzá, a Tompa és a Váradi utcában pedig be­is összevetve 110,4 százalék- fejezik a vezeték építését. A ra teljesítette termelési ter- H. kerületben nz eddig ís­vét Jellemzője a múlt évi * munkának, hogy számottevő az a tevékenység, amit saját építéssel végeztek. tette azt a sokoldalú vitát, mely mostanában bontako­zott ki a Csongrád megyei területi termelőszövetkezeti szövetségek megalakítása kö­rül. Csongrád megyében egy ^ szövetség létrehozása nem volna célszerű, ugyanis a te­rületet két önálló gazdasági körzetre helyes osztani. Csongrád megye két föld­rajzi tájegység egy-egy ré­szét képezi, melyen termé­szetes választóvonal a Tisza. A termelési feltételek sajá­tosságaibői adódóan a me­gyében két egymástól nagy­gába a Tisza vonalától ke­letre eső területeket, a szen­tesi járás, a makói járás, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, valamint a szegedi járás Tisza—Maros három­eső területeit. E A munkás-paraszt szövetség fejlődése Győri Imre az MSZMP , .. ... , .. . , , , Központi Bizottsága és a Csongrád megyei pártbizott­delkezik, az öntözési lehető­ség is kedvező, a belterjes­ség fokozása érdekében újabb nagy lehetőségeket kí­nálnak az utóbbi években feltárt meleg-víz- és föld­gázkészletek. Két megyei szövetség ki­alakítása esetén — hangsú­lyozta a beszámoló — az mértékben eltérő, önmagá- anyagi és a személyi felté­ban viszont egységes terü­let alakult ki. Mindezek fi­gyelembevételével az a ja­vaslat, hogy e két gazdasági telek is kedvezőbbek, mint­ha több szövetség jönne létre. Felvetődött némelyek ré­körzetnek megfelelően két széről az egy. vagy három területi szövetség alakuljon, szövetség gondolata. Az első magába foglalná Szeged város, a szegedi és a szentesi járás Tiszától nyu­melyik forma lenne ság nevében üdvözölte a tanácskozást., s a küldöttek útján Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának szemé­lyes jókívánságait adta át Csongrád megye szorgalmas szövetkezeti parasztságának. Ezután rámutatott arra, hogy ez a tanácskozás na­gyon fontos határkő me­gyénk mezőgazdaságának életében. Arra hivatott, hogy közreműködjön a ter­melőszövetkezetek első or­szágos kongresszusának elő­Hogy készítésében. A tsz-kongresz­a leg- szus új, történelmi jelentő­tüntetéseket adott át „A mezőgazdaság kiváló dolgo­zója" miniszteri kitüntetést öten kapták, a ,',Kiváló ter­melőszövetkezeti tag" mi­niszteri kitüntetésben 40 személy részesült. Huszonkét szövetkezeti gazda miniszte­ri dicsérő oklevelet kapott Végül Árendás György javaslatára 30 tagú delegá­ciót választott a tanácsko­zás. E delegáció képviseli majd Csongrád megye ter­melőszövetkezeti parasztsá­gát az április 21-én meg­nyíló budapesti I. országos termelőszövetkezeti kong­resszuson. mert jelentősebb munka a petófitelepi vezeték nagy­nyomásra való átállítása lesz a Csillag tértől a Csap ut­cáig. Az I. kerületben a Bal fasoron és a Szövő utcán, az Udvarhelyi utcán a Fürj ut­cai vezetékig, az Erdélyi tér északi és nyugati oldalán, s a Karánsebesi utcában, a Thököly utcán a Szőregl útig és az Alsókikötő soron a hat­házak és a bölcsőde ellátása érdekében építenek az idén vízvezetéket. Főgyűjtő Előzetes közművesítés Az Idén tovább folytatják a jelenleg provizórikusan üzemelő XII. számú vízmű építését és gépesítését. A tervek szerint májusban be­fejezik az építő munkát s június végéig beszerelik a gépeket, amikor már a je­lenlegi napi 10 ezer köbmé­ter víz helyett 15 ezer köb­méter vizet ad a vízmű. A teljes munkával 1968 elejére A városi vízhálózat bóvf­készülnek el s ettől kezdve tésével egyidőben megkezdik a II. negyedévben a rókus— móravárosi főgyűjtő csatorna építését, amely 1972-re ké­szfii el. A csatornarendszer észak-déli irányban átíveli a várost a föld alatt, mintegy 4 kilométer hosszú lesz s egyéb méreteire jellemző, hogy egy felnőtt ember nyu­godtan végig sétálhat benne. Ugyanis a csatorna belmére­te 1,9 méter és 2,6 méter kö­napi ezer köbméter vizet szolgáltatnak a III. számú vízműből. Nagyszabású munka lesz a májusban kezdődő tarján­telepi víz- és csatornaépítés, amelynek előmunkálatain már dolgozik a megyei épf­tővállalat. Ezen a területen több ezer lakást építenek a harmadik ötéves tervben, s a későbbi években is. a köz­művesítéssel itt az új mód­szerek szerint meg akarják előzni a lakóházak építését. A Magyar Tudományos zött váltakozik. A nagyjelen­Akadémia és a József Attila tőségű beruházás kivitelezé­Tudományegyetem Újszege- s<4re új cég a Kelet-magvar­den létesülő objektumai s a or<izá£rj yízügvi Építési Vál­tomegesen épülő KISZ-laka- , , . , ., . sok szükségessé teszik, hogy 'alat kapott megbízást s az napi több ezer köbméterrel idén mintegy 10 millió forint növeljék az újszegedi vízmű kapacitását. Ezért még az idén hozzáfognak egy kút­csoport építéséhez és szi­vattyúk beszereléséhez. A tanács intézkedésére A Kolozsvári téren az idén ' ősszel, a Töltés utca és a értékű munkát végez. A víz­és csatornamű saját dolgo­zóival programszerű felújí­tási munkákat végez a vá­rosi csatornahálózaton. Fzek a munkák már a főgyűjtő csatorna építésével összhang­ban készülnek. K. J. jobb, a tanácskozáson is he­lyes véleményt alkotni ' az­gatra eső területét és Csöng- zal, hogv az országos kong­rád várost. E terület eléggé resszus dönt végül is a te­rossz természeti viszonyok- rületi szövetségekről. i Elénk, sokoldalú vita A vitában elsőként Áren­dás György, a szegedi Fel­szabadulás Tsz elnöke lé­pett a szónoki emelvényre. Az árrendszer gyengéjeként említette, hogy nem elég serkentő az állattenyésztés­re, elsősorban a sertéshizla­lásra. Különösen a nagyobb súlyú hízott sertések árát kellene emelni, földtörvényről nagy gondból segíti ki majd a gazdaságot, hiszen több száz „pártoló tagja" van a Felszabadulásnak, köztük több ügyvéd, bíró. orvos, akik földdel rendelkeznek, de nem tartoznak a közös­séghez. Borbás József, a makói Lenin Tsz elnöke többek kö­zött hangoztatta, hogy a termelőszövetkezeti nyugdíj­törvényt osztatlan örömmel fogadták a gazdák. Csupán azt kifogásolták, hogy a nyugdíjkorhatár 5 évvel magasabb az ipari dolgozó­kénál és az utolsó öt esz­tendő keresetéből számítják kl nyugdíjukat, amikor már kevesebbet bírnak dolgoz­ni... Az önállóság fokozza a tsz-vezetők felelősségét a gazdálkodásban. Erről be­szélt Dudás Vilmosné, a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tu főkönyvelője, aki nagyobb hatáskör biz­tosítását kérte a tsz-igazga­tóság számára. Miért termel drágán a mezőgazdaság? — ezzel kap­csolatban sorakoztatta fel érveit Szitás Ágoston, a do­rozsmai József Attila Tsz elnöke. A termelőszövetke­zeti szövetségekkel kap­A készülő csolatban javasolta, hogy a elmondta, megyében egy szövetséget létesítsenek, s várják meg, míg a gyakorlat eldönti: szükséges-e kettő, esetleg három ilyen szövetség? Az újabb rendelkezések biztosítják a tsz-ek számá­ra, hogy feldolgozó tevé­kenységet folytassanak — említette hozzászólásában Virágos Kts István, a szen­tesi Üj Barázda Tsz elnö­ke. Ennek ellenére olyan rendelkezések is napvilágot látnak, melyek valamilyen módon gátolják a tsz-ek új­szerű tevékenységének ki­alakítását. A termelőszövet­kezeti csoportok gazdái nak gondjait Kiss Lajos, a Homokkultúra Tszcs agronó­musa. A tszcs-gazdákra ugyanis nem vonatkozik a tsz-nyugdíjtörvény. Javasol­ta. hogy a tszcs-ben megöre­gedett tagok is nyerjenek jogot a nyugdíjra, inkább maguk a gazdák fizetik a megfelelő nyugdíjjárulékot ségű fórumot teremt gyar parasztságnak. Győri elvtárs a további­akban rövid áttekintését ad ­ta azoknak a nagy hordere­jű határozatoknak is, me­lyeket pártunk IX. kong­resszusa hozott a termelő­szövetkezeti mozgalom gyor­sabb ütemű fejlesztése ér­dekében. Rámutatott hogv a munkás-paraszt szövetség további egészséges fejlődése azt kívánja: a mezőgazdaság és az ipar termelése ará­nyosan növekedjék a jövő­ben. Ehhez a IX. kongresz­szus nagyon kedvező felté­teleket teremtett. Általános a vélemény megyénkben — állapította meg —, hogy pártunk kongresszusa helyén kezelte a mezőgazdaságot. Lehetőséget teremtett ah­hoz, hogy a szövetkezeti pa­rasztság életszínvonala nemcsak megyénkben, ha­nem országosan is fokozato­san az ipari munkásság élet­színvonalának nívójára emelkedjék. Ezután beszélt arról is, hogy a megye me­zőgazdasága előtt álló új feladatok sem lesznek lé­nyegesen könnyebbek ed­digi munkánknál. A IX. pártkongresszus határoza­tainak helyes, eredményes végrehajtása biztosított, ha tolmácsolta — ismerve a célt — egy zákányszéki akarattal fáradozunk érte. Kitüntetések átadása A vitát dr. Paczuk István foglalta össze, majd terme­lőűövetkezeti tagoknak ki­Napirenden a társadalombiztosítás Uegyedmiiiiárclos futtatás egy esztendő aiatt A társadalombiztosítás nyugdíjak felemeléséről, a juttatásban részesültek a eredményeivel nem kell szé- családi pótlék újbóli emelé- múlt év során Szeged és gyenkeznünk, sőt néhány te- séről, kiterjesztették a mező- Csongrád megye munkásai, rületen hazánk világviszony- gazdasági dolgozók betegbiz- A jelentés külön is kiemelt latban is a legelső helyen tositási jogosultságát, az ön- két szakszervezeti ágat, a áll. A kisgyermekes anyák kéntes biztosítottak jogkörét, textiles dolgozókét és az élei­gyermekgondozási segélyéről rnedezték a tsz-tagok beteg- miszeriparban dolgozók ré­szóló legutóbbi rendelkező- ségi ellátását és a szülési se- szesedését. Tavaly például sünk ma még példa nélkül gélyeket. csak táppénzekre 68,7 millió áll az országok történetében. Mint legjelentősebb ren- forintot fizettek ki. Ebből a Erről az aktuális kérdésről delkezés, a gyermekgondo- textiles dolgozóknak 9.1 mii­tanácskozott szerdán délelőtt zási segély bevezetése pedig ij<jt, az élelmiszeripari dol­a Szakszervezetek Csongrád nemrégiben látott napvilágot, gozéknák pedig 5.5 milliót, megyei Tanácsának elnöksé- amely lehetővé teszi, hogy a ige® jelentős összeg a me­ge, amelyen részt vett és fel- szülő anyák gyermekük mel- gyében, a családi pótlék ct­szólalt Csakmag György, az lett maradhatnak két és fél ' kifizetett juttatás MSZMP Csongrád megyei esztendőn keresztül, anélkül, amely meghaladja a 71 mii­bizottságának osztályvezető- hogy munkaviszonyukban ró forintot. Terhességi se­te- változás történne. gély címén 16 milliót, anya­A Társadalombiztosítást Csongrád megyében és sági segély címén pedig 2,5 Főigazgatóság szegedi Igaz- Szegeden mintegy 231 ezer milliót fizettek ki 1966 ban. gatóságának múlt évi mun- emberre terjed ki a társa- Ugyancsak a társadalom­kájáról, illetve a társadalom- dalom biztosi tás. A társada- biztosítási juttatások között biztosítási kiadások alakulá- lombiztosítási szervek, első- szerepel a gyógyfürdőjegyek sáról írásos jelentést terjesz- sorban az orvosi terület, kiadása, a szociális támoga­tettek a tanácsülés elé. A je- minden biztosított számára tás, a külföldi kórházi és or­lentés igen részletesen ele- magas színvonalú ellátást vosi költségek és természe­mezte a kiadások és bevét e- nyújt A tánsadalombiztosí- tesen az igazgatási kiadások lek legutóbbi helyzetét. Ki- tás bevételét a biztosítottak is. Együttesen a társadalom­tűnt a beszámolóból az is, után befizetett járulék képe- biztosítási kiadások összege hogy a múlt évben több ren- ri, amely a múlt esztendő- egy év alatt elérte a 261 mil­delkezés látott napvilágot, ben 162 millió forint volt. ítx forintot ,m,ivkAi amely tovább fejlesztette a Érdemes szemügyre venni, ... ' ' 1 ,mK» világosan az is társadalombiztosítási jutta- hogy a bevételekkel szemben "la?asan látszik, hogy a tások körét. így rendelet je- hogyan alakultak a kiadások, kiadások, juttatások jelentős lent meg az alaosonyobb milyen címen és mennyi részét az állam fedezi. Csütörtök. 196X március 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents