Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-15 / 63. szám

A karcagi művészi majolikacsempe Itt teremtik újjá a budai vár egyik XV. századbeli cserép kályháját Mindén fosnak megvan millUStl a maga büszke­sége. Karcag sok mindenről híres, de mindenekelőtt a cserépkályháiról. Igen ma­gas művészi szinten műve­lik itt ezt a mesterséget, s talán nincsen két karcagi ház, ahol egyforma mintájú cserépkályha volna. A Kar­cagi Népművészeti Cserép­kályha-készítő Szövetkezet, mint ilyen, egyedülálló az országban. Ha a kereskedel­mi vállalatok képviselői vá­logatni akarnak, akár negy­ven mintát is eléjük raknak. Mert Rusói Istvánnak, a Népművészet Mesterének ke­ze alól ki tudná megmon­dani, hányféle csempeminta került már ki? Az iroda fala most is valóságos kiállítás, de a legértékesebb művészi darabokat a városi múzeum őrzi. A minták között kétfajta domináló: a középkori mes­tereknek az elkallódásbó' előkerült naiv figurái és for­mái, valamint a népi díszí­tőelemek variációi. Mert, mint általában a mai kép­zőművészet, a művészi csem­pék alkotói is visszanyúlnak a régi századokhoz is for­mát újítani. Így aztán a kar­cagi mester egy-egy kályha­csempe-mintája nemcsak fű­tőtestként, de falicsempeként is odakerülhet a modern ott­honok falára. • - pnyjb falicsempén pá­ll* cyfill víánfigura, a másikon a régi karcagi szél­malom képe adja a motívu­mot. Sokszor a népi monda. A karcagi Zádor-híd azért (Nagy Zsolt felvétele) Rusói István, a Népművészet Mestere egyik szobájában állt — el- féle faltcsempék külföldön ls pusztult az ostrom alatt. A már keresettek. Gyakran rajz alapján mintegy más- szerepelnek nemzetközi kiál­fél évi munkával készítette lításokon — tavaly például el az újjáépülő vár számára 17 országban. A Népművé­o. Rusói István a gyönyörű szeti Vállalat útján azonban került "például" motívumként cserépkályhát. S a régi for- az egész országba eljutnak, az egyik falicsempére, mert máknak nagy kedvelője a Most dolgoznak a vállalat azt tartják, hogy 30 ' évvel vendéglátóipar is, hogy a újabb, mintegy 100 ezer fo­a híres hortobágyi kilenc- középkori hangulatot árasz- rintos rendelésén. Eredeti, lyukú híd előtt már élit és berendezéssel idézze meg érdekes, új készítmény az a Zádor vitéz ezen keresztül a fizető vendég számára négyszögletes, áttört díszíté­menekítette meg Ágota kis- a múltat. A , Dél-budai Ven- sű gyertyatartó is. amely asszonyt S talán minden déglátó Vállalat 300 ezer fo- László király figuráját hasz­csempemotívumhoz fűződik rint értékben rendelt ese- nálta fel. Ilyen és hasonló valami hasonló emlék, sőt a répkályhákat. A Pest-Buda. művészi formák kerülnek ki népművész gondolatvilágé- a Bécsikapu vendéglők, az Rusói István keze alól, s ban is szüntelen születnek ördögorom-csárda, a Vár- most, miután jelentős bőví­ú.1 és új formák. vendéglő, a Megyeri-csárda téssel új alkotóműhely, a Gyakran akadnak aztán egy-egy magyar szobáját is gyártás és a mázkísérletek különleges megbízatások is. karcagi cserépkályha díszíti részére villanykemence is Tóth Károly, a szövetkezet mar- létesült, további fellendülés elnöke egy rajzot mutat, a Említettük, hogy a népi előtt áll a már ma is sok nvéki királyi műhelyben művészet forma- és motí- sikert szerzett karcagi nép­1405 körül készített cserép- vumvariációi önálló díszítő- művészeti cserépkályha- és kályha reprodukált rajzát. A elemként: falicsempeként is íalicsempe-készltés. kályha — mely a budai vár életre leltek. A karcagi Rusói- R. L. Fiatalok a Háztűz­nézőben A Kékszakállú komor balladája mellé ügyesen ke­reste és találta meg a múlt századi derű csehovi színeit a Balázs Béla Színpad hét­fő esti előadása. A Kamara­színházban Csehov: Ház­tüznéző című egyfelvonáso­sát mutatták be. valamint A kékszakállú herceg várát — uj szereposztásban. Mind­kettőt Szilágyi János ren­dezte. A Balázs Béla Színpad, melynek fejlődését, művé­szi igényességóhajtását és szüntelen profilt kereső vál­lalkozásait mindig figye­lemmel kísértük, a Háztűz­nézővel eddigi legjobb elő­adását produkálta. Dicséri ez a rendezőnek nemcsak a darab hangulatos-játékos, de a csehovi érát ismerően mértéktartó színpadi elkép­zeléseit, hanem magának a műnek megválasztását is. Nem több, nem kevesebb egy erejükhöz méretezett színvonalas lehetőségnél. Dramaturgiailag úgyszól­ván alig mozdul a cselek­mény: a dadogás, kissé gü­gye, de még mindig férfi (Boris felv.) Majdnem tragédia a HAztűznézOben. Nutalja (Sz. Szabados Margit) „életre kelti" a gügyelovagot, Lomovot (Rupaszov Fe­renc). Mögöttük az aggódé apa, Csabukov (Nóvák Zoltán) zét, az öreg meg odaadja. Mindezt már az elején tud­juk. Hanem mikor megjele­nik a kiszemelt menyasz­szony, s a magukra ma­radt szerelmesek ostobán torzsalkodnak, mint önérze­tes dedósok a babaruhán, az irónikus humor jókedvűen lubickol a félmondatos, iz­gága dialógusokban: van mit csinálni, van mit jat­Natalja szerepében Sz. Szabados Margit, Lomovnak Rupaszov Ferenc. Csubukov­nak Nóvák Zoltán öltözött be, s játszott felszabadul­tan. Maguk is jól szórakoz­va a porlepte, ám mégis ele­ven figurákon. A kékszakállú herceg vá­ra űj szereposztásában Baj­nóczky István inkább pátosszal, Berg Katalin pu­ritán egyszerűséggel formál­szani a színpadon. Persze Lomov frakkba öltözötten úgy, miként Csehov hőseinél ta Balázs Béla alakjait A átruccan földbirtokos szom- megszoktuk, egyik szemünk ő Peth- Zsombor volt nevet, a másik meg kony­nyes. N. I. szédjához, a sánta Csubu­kovhoz, megkéri lánya ke­Megalakult a Keuderfené és Szövőipari Vállalat szakszervezeti tanácsa A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat minden gyá­rában megválasztották az üaemi szakszervezeti tanácso­kat, illetve e tanácsok soraiból az üzemi szakszervezeti bi­zottságokat. Az üzemi taná­csok, a szervezett munkások számának megfelelően, ará­nyosan képviseltetik magu­kat a vállalati szakszerveze­ti tanácsban. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat 27 tagú szak­szervezeti tanácsa tegnap, kedden délelőtt tartotta ala­kuló ülését, amelyen részt vett Balassy Sándor, a vál­lalati pártbizottság titkára, Tóth László, a vállalat ve­zérigazgatója és Sárdi János, a Textilipari Dolgozók Szak­szervezete Központi Vezető­ségének tagja. Az ülésen Sárdi János tartott rövid be­számolót, vázolta a vállalati szakszervezeti tanácsok fel­adatát. hatáskörét és jogkö­rét, majd javaslatot tett a 7 tagú válialati üzemi bi­zottság tagjaira. A jelölteket egyhangúan felvették a listára és a szak­szervezeti tanács tagjai tit­kos szavazás útján válasz­tották meg az szb tagjait. Elnöknek Erdélyi Károlynét. titkárnak Sponner Jenőt, to­vábbá az szb tagiaivá Hinek Józsefnét, Tombácz Istvánt, Bodai Istvánt, Koszó Ilonát és Csamangó Lajosnét vá­lasztották. Országos fel!ár az állóeszközökről 1968. január elsején, az új gazdasági mechanizmus be­vezetésével megváltozik a vállalatok gépi berendezései­nek és egyéb állóeszközeinek az ára, s ezzel módosul az állóeszközök kopásával járó értékcsökkenés mértéke is. Már az Idén az egész or­szágban leltárt készítenek vagyonukról a vállalatok, hogy a változásokat kellő időben átvezethessék, s egy­ben pontos képet kapjanak a termelőeszközök értékéről. A vállalatok munkájának könnyítésére az ötezer fo­rintnál kisebb értékű tárgya­kat nem kell összeírni, mert ezek értéke a viszonylag nagy vagyonhoz nem jelen­tős. így ls több millió adat felvételéről van szó. r Évtizedes tapasztalat a tarsolyban Az üjszentiván! szövetke- viszonynak érvényt szerez a napot ledolgozott A. Emil zeti gazdák Balla Pál tsz el- gyakorlatban. Ne csupán a táppénze 85 forint Nincs nököt bízták meg, hogy vi- MÉK szubjektív megítélése meg a kellő különbség a gye el üzenetüket tapaszta- érvényesüljön az áru álvé- kettő között Könnyen szül­het táppénzszerzési „fogáso­kat", szimulálásokat ez. An­nál is inkább, mivel elegen­dő a körzeti orvos kiírása, nincs SZTK felülvizsgálat — lataikat a tsz gazdák mai telében, megyei tanácskozására, Sze­Mit gyűjtögetett a tarsoly- Különbséget tenni ba? — erről érdeklődünk. Előre nem sejtett problé- magyarázta Balla Pál. Ha mákat szül az SZTK jogo- szót kap, javaslatot tesz sultság bevezetése, nevezete- majd a megvei tanácskozá­sén a táppénz összegének son, hogyan látná jobbnak a megállapítása. táppénz kifizetését — A kiszámítási „kulccsal" « Az Űj Élet Tsz a falu köz- nem értek egyet, a napi át- A szövetkezeti gazdák pontjában öreg vastagfalú lagkereset után fizetett táp- nagy érdeklődéssel várják a házban székel. Kissé merev- pénz nem méltányos. A ke- mai megyei tanácskozás, nek, ridegnek érzem, mint- vés napot dolgozó tag csak- majd a tsz kongresszus ha idegen lenne az újszerűen nem annyit kap, mint az munkálatait. Évtizedes ta­egész évben rendszeresen pasztalatokat tesznek mór­dolgozó gazda. Például — legre, százak és ezrek érve­lapoz bele egv vaskos dosz- lésébői kristályosodik ki: mi sziéba — Á. Gyuláné tavaly hasznos a termelőszövetke­sal — tsz elnök. Négy tsz- mindössze 49 napot teljesí- zeti mozgalom jövője számá­tendeje az újszentiváni gaz- tett, táppénze mégis hatvan ra. Élnek a lehetőséggel gazdálkodó közösség termé­szetétől. Az elnök kemény­kötésű, közvetlen ember. Tíz éve — kisebb megszakítás­daközösség elnöke. Mikor ide került, alig 8 ezer forint volt az egy tagra jutó éves jövedelem, tavaly 19 ezer forintot fizettek ki Két olyan melléküzemágat, vagyis építő- és lakatos rész­leget teremtettek, mely ta­valy 1 millió 700 ezer forint­tal többet hozott, mint ter­vezték. Üj dolgokkal próbál­koznak; élnek az önállóság adta lehetőségeikkel. „El akarom mondani" — Csakhogy nagyon visz­szavet a magas forgalmi adó. a ktsz mindössze nyolc szá­zalékos adót fizet, tőlünk meg a jövedelem 25 százalé­kát kérik. Gyakran ezért marad el egy-egy jó pénzt hozó megrendelés. Egyik fél sem találja így meg a számítását. Szeretném, ha majd a tsz tanács ebben is Igazságot tenne... Továbbá el akarom mondani, hogy a megyei szövetségben legyen gazdája a mellék üzemágak­nak is, hiszen roppant meg­nehezíti az anyagbeszer-est az, hogy sehonnan se ka­punk kiutalást vas- illetve faanyagra. És még egy: a megrendelő és a vállalkozó között esetleg felmerülő vi­tás kérdésekben jól jönne a leendő tsz tanács döntőbíró szerepe. Olykor nehéz igaz' ságot tenni. A szövetkezeti gazdák nem felejtik a hagymazsírosodás­ból származó veszteségeiket. Ügy vélik, a MÉK egyoldalú minősítésének köszönhető ez. A tsz-ek megyei vagy orszá­gos szerveitől várják, hogy majd termelő és felvásárló közt az egyenrangú partneri forint. Ezzel szemben a 351 B. Ö. Mibe kerül a szemüveg? A látásjavító szemüveg- delkezik a választékkal, de forgalom több mint 95 száza- a biztosítottnak azt mondja, lékát az SZTK biztosítja. Az hogy elfogyott. Sőt. hogy orvosi rendeletre vásárolt drágább keret vásárlására szemüvegek értékének 85 bírja, némelyik eladó ócsá­százalékát az SZTK viseli és rol ja a biztosítottnak az csak 15 százalékát kell téri- SZTK-keret minőségét, holott tenie a dolgozónak. Az ezek az olcsó keretek is tő­OFOTÉRT-boltok a kapott receptek alapján kötelesek kiszolgálni a lencséket, ke­rettel együtt. A lencsék ára igen változó: jelenleg 42 fo­rint és 360 forint között kap­ható. A lencsén kívül az kéletesen megfelelnek a cél­nak. Mégis előfordulhat, hogy a vevő a választék el­lenére sem az úgynevezett szabvány keretekbői vásárol, hanem más. szabadforgalmú keretet választ. Ilyenkor en­SZTK 15 forint 70 filléres nek árából a bolt a 15,70 fo­keretet és 3 forint értékű tokot ad. Jó tudni, hogy a 15,70 fo­rintos keretből a boltnak nagy választékot kell bizto­sítania. Ezzel szemben oly­kor előfordul, hogy a bolt nem rendel többfajta azonos áru keretet vagy pedig ren­rintos keret árának 85 szá­zalékát levonja. A lencsék minőségével kapcsolatos kifogások meg­könnyítésére a boltok kérés nélkül kötelesek átadni vé­telkor a vevőnek gyári tasakját. az üveg F. P­HÚSVÉTRA órát, divatékszert, fényképezőgépet a Kárász utcai 4JÁM) ÉKBŐLT-hól XS 27834 Reprodukciós kiállítás a Rózsa Ferenc gimnáziumban Ez a reprodukciós kiállítás és velencei iskola legszebb mar második abban a soro- darabjai láttán még azoknak zatban. amelyet a Képzőmű- is kedve támad az eredeti veszeti Kiadóvállalat ronde- képet újra megnézni, akik zésében szegedi iskolákban különben is gyakori látogatói láthatunk. Az első. a Magyar a budapesti múzeumoknak, festők a XX. században — A németalföldi mesterek kö­ahogy erről már lapunkban zött megtaláljuk Bruegel már h irt adtunk - a Béke Vermeer, Rembrandt egy-eg^ utcai általános iskolaban alkotását, a német festészet aratott nagy S1kert A mosta- öt évszázadából Holbein, Lu­nit — Remekművek a Szép- , , . művészeti Múzeum képtáré- Cranach, Dürer kepei ad­ból címmel a Rózsa Ferenc bak <zel'tot. A francia festők gimnáziumban rendezték í ( «f"vát meg. Gau^uin-ig terjed. Itt oha­A reprodukciók most is ki- ía"anul psz«nkbe Jut: bár váló minőségűek és átfogó , ne a Y10^™ „ anyag 15 képet adnak M. S. mestertől °lyan gazdag mint a régi! kezdve — akitől sajnos csak A kiállítást — mely már­egy képet láthatunk — a ró- cius tekinthető meg — gi és modern képtár külföldi Tóth Sándor szobrászművész, anyagából. a városi tanács művelődés­A spanyol iskolát Goya, El ügyi osztályának munkatársa Greco és Velázquez képviseli, nyitotta meg vasárnap dél­Az olasz renaissance, barokk előtt. Szerda, 1961 március 15. DÉL-MAGYARORSZÁG $ I

Next

/
Thumbnails
Contents