Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

TiszaSáj-msafiné [ KEPERN VŐ Budapesten Oly korban éltünk Tudtuk, mégis csak akkor éreztük igazán, mikor a KosMocsár Gábor készülő családregényének egy részletét, suth Klub emeleti színpad- parasztlakodalmat (Vihar a termét lassan beszállingózták a pestiek, hogy történellevelet...). Dér Jancsó Adrienne Endrétől tolmácsolt mi levegője van a Tiszatáj friss, üde hangvételű novel„fővárosi bevonulásának". Húsz év után ezt is megértük. Tekintélyes irodalomtudólát (Csillag fut az éjben). Ugyanő mutatta be Polner Zoltán Szeged környéki ihletésből költészetbe írt Babosok — mint például Kardos nák és hiedelmek-ét. Simái László aki megnyitót mondott —, költők, neves kritiMihály Rapszódiá-ját, és dallamos szépségű szerelmes kusok, szorgalmasan jegyez- versét (Csak a fák). Lődi gető műkedvelők, fiatalok, Ferenc „önmagával vívódó" néhány ráérő nyugdíjas, egy- Számvetés című költemékét ki-bejáró érdeklődő vál- nyét. Papp Lajos bizarr hántott jegyet; mindenesetre gulatú vietnami ciklusának elegen ahhoz, hogy megtel- részletét (Ki akarja a hábojék a terem, figyelem és rút?). Andrássy Lajos mátaps fogadja a jubiláló Ti- zsás léptű hitvallását (A végszatáj szerzői gárdáját. Kiváltképp tisztesség és köszönet Benjámin Lászlónak — idézem a bevezető és összekötő szöveget mondó Kovács Sándor Ivánt —, só harc előtt) és családi lírájának melegszínű darabját (Születésnapi beszélgetés) idézete. A műsort Török Erzsi előadásában Kodály- és a Alhogy két versével (A tábor- földet idéző népdal-feldolgonok lefokozása. Kapások) maga is közösséget vállalt, fellépett a Tiszatáj alkotóival. A prózaírók közül Bárzások oldották. S bár a siker nem volt olyan zaios. teátrális, valójában mégis büszkeség volt ezen a hűdos Pál hacsekhumorú, ka- vös, szeles vasárnap délelőtbarészerű társadalmi szatí- tön szegedinek lenni Budarát olvasott fel (Dr. Fux pesten, megfogja az isten lábát), N. L színű, fasiszta németbarát, népellenes és felelőtlen politikáját A négy részből álló dokumentumdráma az 1941. tavaszától az 1944. őszéig terjedő időszakot foglalja magába. Az eseményeknek nincs központi magja, egy:oly A mosolv orszaga Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban |#ént csakugyan szokatlanul közreműködő Iván Margitot nehéz szólamán. Liza szere- láttuk. Színészi játéka, szépében a kulturált énekével repformálása azonban most most is elismerésre méltóan is konvencionális volt. BorSokféleképpen. indulatosan dás Dezső Ferije viszont telvagy fölényes elnézéssel le- jesen „formabontó". Sok het nyilatkozni erről a nagy- „bonvivános" elem, motíoperettről is, akárcsak a mű- vum. megoldás volt benne, faj többi más termékéről, de játéka ízléses, a figura, még esetleg azt is elismer- amelyet színpadra állított, ve, hogy A mosoly országa, kedves. Kovács Zsuzsa Mimindenekelött Lehár zenéje figurája bájos, üde jelenség, miatt, kiemelkedik a bécsi Katona András jó humorral, operett közönséges átlagá- hatásosan formálta meg ból. Csang alakját, és sok derűs , .. . ,, percet szerzett Marosi KáAz azonban vitathatatlan, ^ is f6eunuch szerepéhogy ez a mű sem tartozi* . a művészet kategóriájába. Furcsa ellentmondás viszont, hogy játszani mégis kell: léA népes szereplőgárdából kiemeljük még Gémesi Imre tező közönségigényt elégít Lichtenfela grófját Szegül Molnár Géza titkárát, G. Tóth Irén bárónőjét ki. Vagy talán a valóságban nincs ilyen igény? Lehet, hogy tévedünk? Hogy a közönség nem Ilyen operetteket akar látni, hanem egyszerűen zenés darabokat? Nehéz eldönteni. Az viszont A darab stílusával, érzésünk szerint, túlságosan is azonosuló díszleteket Sándor Lajos, a jelmezeket a rendező Szász Károly tervezte. A szellemes, jól komponált, kétségtelen. gzilárd formaépítésű koreoghogy maga az előadás kelle- ráfja Imre Zojtán munkája. mes, ízléses. Természetszerűleg nem hiányoznak belőle a művel való azonosulás elemei — enélkül színházi előadás nyilvánvalóan lehetetlen — de nem hiá•nyoznak belőle a műtől valő távolodás, bizonyos kívülállás elemei sem; tehát a mai ízléshez való közeledés. Szász Károly szellemes rendezése láthatólag erre is törekedett, s amennyire lehetett. csökkentette a mű érzelgősséget Erre törekedett különben az előadás több művésze is. Az operaénekes Vadas Kiss László például, akit most láttunk először operettben. Szu Csöng herceget bizonyosfajta „tárgyilagossággal" mutatta be, ami színészi játékát illeti. Mint énekes periig fölényes bravúrral uralkodott a műfajban egyébVezényelt — pontosan, mértéktartóan. az érzelgősséget következetesen kerülve — Szalatsy István. Ökrös László Igényesen, körültekintően, merhettünk, a kommunistá- tő asszociatív ereje — a híven adták vissza az Oly kat csak mozgalmi munka film erényei közé tartoznak. korban élünk című tv-film közben láttak, pedig igazabb, A szereplők közül a jól, alkotói az 1941—44-es évek még nagyobb emberi mivol- élethűen maszkírozott Kovács háborús Magyarországának tukat is bemutathatta volna Károly (Horthy Miklós), Mahangulatát, azzal a céllal, egy teljesebb, szélesebb kör- jor Tamás (Bethlen István), hogy emléket állítsanak az ben mozgó kamera. Sokkal Bessenyei Ferenc (Bajcsyellenállási mozgalom harco- szembetűnőbb hiba és a Zsilinszky Endre) alakított sainak, s bemutassák a ko- rendezői koncepciót eltorzító mértékletesen is a legjobban, rabeli uralkodói körök két- azonban az a jelent, amely Gábor Miklós éppen sallang-- „érnetek elöl menekülő, de ™eptesen, puritán játékával ,, ,, , , . .. tette naggya, tiszteletremellényegében eppen a karjaik- tóv- Schőnherz ^ltán alakba rohanó fiatal magyar ka- jAt. Apró. alig észrevehető, tonatiszt krimibe illő törté- még csak nem is illúzióromnetét mutatja be. boló hiba. hogy a közismerHildebrand István és ten rosszub akadozva beszé- „ , ... lő Bajcsy-Zsalinszky Endrét mással szinkronban fut há- Zsombolyai János operatorok egy pergő nyelvű 6Zónok herom cselekményszál: a kor- jó munkát végeztek. Néhány lyettesítette, mányzó, az uralkodó körök remekbe sikerült képsor — Lényegében azonban igéés a németek az egyik, s például a Batthyány-méraes nyes. tartalmas, gondolatébmegkoszorúzása, vagy az Uk- resztő és a múltat feledtetni néhány haladóbb szellemű . • , .... .. . ... . ... képviselő a második a kom- rajnábol hazafelé menekülő nem engedő tv-filmet latmunisták csoportja pedig a magyar katonák Napóleon tunk. harmadik önálló tényező a visszavonulására emlékezte- Farkas István filmben. Rendezői szempontból ennek a három összetevőnek az egymás mellé állítása volt a legfőbb feladat s ezt sikeresen oldotta meg Mihályfi Imre. A kor történetének dokumentumszerű feldolgozása egyaránt sokat mond azoknak, akik ezt a kort harcban, félreállítva, vagy a front mögött élték át, de azoknak is, akiknek már mindez történelem. Joggal felvethetjük azonban azt is, hogy a különböző forrásokból összeállított filmnek a három tényező szinkron bemutatásával, gyakori és merész vágásokkal megoldott rendezése bizonyos szempontból zavaró is. A rövid, bár önállóságukban is teljes, többnyire szépen komponált képeket hordozó snittek a néző érzelmi azonosulásának folyamatát megakasztják, sokszor pillanatnyi impressziókra szabdalják. A film legfőbb érdeme annak a háborús hangulatnak a megteremtése, amely a negyvenes évek eleji Magyarországot jellemezte. S milyen más volt ez a hangulat a kormánykörökben, ahol felelőtlenül, nagyképűen adták ki egyre-másra az utasításokat, s más a jóindulatú, felelősségteljes, de nem mindig tisztán látó. ebben a filmben afféle középutat járók, de egyre Inkább baloldali képviseők körött de főként más a percnyi szünetet nem tartó, kockázatos, önfeláldozó munkát végző kommunisták között. Itt mutatunk rá arra a szépséghibára, ami egyébként alig ront a film értékéből: Bajcsy-Zsilinszkyt, Bárdossyt, néhány minisztert A Vasas művészegyüttes Szegeden Üzemi és termelőszövetke- lyás László Széki muzsikizeti dolgozók, a szocialista jának előadása nem is volt brigádok tagjai a IX. párt- ősbemutató, a zenekar Bakongresszus tiszteletére indí- nyák Nándor primás vezetétott munkaverseny élenjárói tésével, olyan kitűnően, lengyülekeztek vasárnap déle- dületesen és kifejezően játlőtt a Szegedi Nemzeti Szín- szőtt, hogy ennek a muzsiház nézőterén, hogy a Szak- kának sok új szépségét megszervezetek Megyei Tanácsá- mutatta, nak vendégeként megtekint- A műsor igazi megieT,etése sék azt a műsort, amelyet a Munka Vörós Zászló Érdemrendjével kitüntetett Vasas művészegyüttes részükre a második részben következett. Szünet után Frederico Gareta Lorca Don Cristobal című komédiáját mutatta be ajándott. Előadás elótt Hof- BZ cgyüttes A mi szfnpadgesang Péter, a Hazafias jainkon szokatian felépítésű Népfront városi bizottságá- darab szürrealista és comnak titkára az SZMT, a media ^ arte elemeket Szakmaközi Bizottság és a vásáH komédiák hangulatát, népfront városi elnöksége ne- népl motívumokat és filoz6_ vében meleg szavakkal kö- fial hatásokat egyaránt maszöntötte a megjelenteket és gábafoglalt. Leghelyesebben ismertette a szegedi dolgo- tehát szürrealista komédiázók kongresszusi versenyé- nak nevezhetnénk. A rendenek eredményeit ző — Bodnár Sándor — kiAz ajándékműsor első fe- tűn5 előadást teremtett, lében az együttes népitánc amely magas színvonalon csoportjának és népi zene- 'e.iezte ki a darab összetettkardnak számait élvezhette ségét, bonyolultságát, s méa közönség. A jórészt ismert Rw minden részletében viláés nagysikerű számokból álló műsorban néhány kellemes meglepetéssel is találkoztunk. Daróczi Bárdos Tagos és egyértelműen határozott volt. Nagy segítséget kapott a rendező Daróczi Bárdos Tamás Legényeset például ez más színvonalas muzsikájáalkalommal mutatta be előmagánemberként is mégis- szőr az együttes, s ha GuKass János kiállítása Mindazok számára, akik rűsített emberi formák horszeretik a szép könyvet, jól dozzák a mondanivalót, ismert Kass János, a kiváló mas. feszítő indulatokat kifejező alakok, mint az öldöklő angyal, aki lesújtani grafikus, a könyv' művésze. A ÍZ/t"* kész kivont k'ardjávai a vá" zata mar egészes mas stílus. — - • az ihletett illusztrátor neve. „ • . . . ,,„,..„ Különösen érdekes a képSzamos prózai es verses mu, .... köztük Babits Mihálv külft- en,tes módla' Kozepen a f,v ros fölött, mint a bosszúálló hatalom megtestesítője száll. A gépek, a nyomdai munK eresünk felvételre vizvczelék-szere!n szakmunkásokat és segédmunkásokat vízvezeték és központafűtés anyagismerettel bíró raktárkezelőt. Jelentkezés Szeged, Boros J.' U. 3. X Ipari nagyvállalat acs szal inunk ásókat keres felvételre. vidék: munkára ls. Szállást és étkezést dilat téritünk. Jelentkezés: Rostkt készítő Vállalat. Építési Osztálya. Szeged. Béke u 11—13. x. S. 27 649 nős könyvének, a Gól vakali- körülötte mintegy ka dic3érete a Nyomdaciklus fának az alakjai az ő képi kelctsz^,en. a . fo/rT\aboz című sorozat, de lehetne a megfogalmazásában keltek kapcsolódó dolgoto gondola- címe a „Könyvnyomtatás diéletre tok asszociációs rendszere. A csérete>. is mint a tudás ^ A „„, . Jégkorszakban például Adám művészet elteriedésének, közA Móra Ferenc muzeum kétségbeesésének a világ sor- kinccsé válásának máig is kupolatermeben vasarnap sán nemcsak a kozepen ülő legfontosabb alapja és feldelben megnyílt kiállítás a összegörnyedt alak a hordoKékszakállú herceg várához, zója, de ezt fejezi ki a „keJózsef Attila verseihez és retben" egy fej, és a halánMadách két művéhez Az tékához illesztett pisztoly imáílított'"töm^Íeiü,Trchai ember tragédiájához es a csöve is. A Falanszterben, záló hatalmas Mózes-fej, a Mózeshez készült illusztrá- ahol az elet olyan celszeni 8Íkon futó vona] mesterének ciokat és a Nyomdaciklus cí- es kiszámított, létbol-kiszaki- d,:adaia a három-kiterjedésű mu sorozat néhány darabját tott. mint egy űrkabinban, a mutatja be. Ezt az anyagot világ szépségét, esendőségét egészítik ki a tárlókban el- és reményét egy rózsa jehelyezett könyvek, folvóira- lenti. Jelentéstartalma van tok, nyomtatványok, nyom- tehát ennek a történetet Kass"iánős kiállítási "Jtalódai szedesek cs klisék. Így szinte elbeszelő képszerkesz- gusának bevezetőjében. Kolhát ezen a kiállításon nem- tésnek, airnt már a régi - - csak az alkotó ember szelle- egyiptomiak is ismertek és mi, művészi tevékenysége, alkalmaztak. Nem is annyira 'bátr^ vallhatják de a megvalosulas módja, a képek, mint inkább a gon- maguk(4nak Magáénak valifolyamata, anyaga is szere- dolatok montázsa ez. pel, helyet kap. tétele. A kiállításon különösen nagyhatású a terem közepén anyagon. Kutatni és meg-nem-nyu godni: ez a föladatunk — írja Juhász Ferenc, a költő, lektiv ars-poetica ez, írók és költők, tudósok és képzőműban, amely éppolyan összetett, mint maga a darab, van benne magyar népzene, spanyol tánc, modern dzsessz és szinte mindenféle muzsika, tehát sok ellentétes elem, s ennek ellenére mégis egységes hatású. A szereplők közül Szabó Eszter (Donna Rosita) és Horváth János (a költő) játékát emeljük ki, és különösen említésre méltó még Fodor István (igazgató), s e címszereplő Halász József. v ö. l. Jubileumi előadás A Madách utcai iskola színjátszó szakköre ötéves jubileumát ünnepelte vasárnap a Postás Művelődési Otthonban Dickens Twist Olivér című színművének bemutatásával. A szakkör 1962. őszén alakult, Száraz László rendező vezetésével, s 1963 februárjában játszottak először színpadon. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének színpadi változatát adták elő, sikerrel. Az első előadás után minden évszám egyegy fontos állomás a szakkör életében. 1964: A Légy jó mindhalálig bemutatója, 1965: A koldus és királyfi, s végül a legnagyobb siker 1966: Tom Sawyer kalandjai. S most, 1967-ben a Twist Olivér. Az előző év legjobb szereplői már középiskolások, s a mostani „stáb" zömének ez az előadás volt az első „fellépése". Ám a rendező, Száraz László — vagy ahogy ők ^evezik maguk között: Laci bácsi — fáradhatatlan munkájának és az ifjú szereplők lelkesedésének eredményeképpen üde, bájos játékot láthattunk a színpadon. A kis Twist Olivér törékenységét nagyon jól formálta meg Juhász Piroska, s kitűnő, igazi alakítást nyújtott Fekete Ferenc Fagin bandavezér szerepében. Domonkos László, a flegma, dörzsölt Sikes, igazi bűnözőmozdulatokkal lépkedett a színpadon, és hangját is a gyilkos-szerephez formálta. Szintén nagy tapsot kapott Mr. Monks, vagyis Kertet Béla is. aki rendkívül jól, átélten játszott és Acs Sándor Bumble egyházfi, Ecseki András a jóságos, előkelő Browlown úr és Balogh Éva, aki Monks űr testvérhúgának szerepét alakította. Nagy tetszést aratott még a két kis tolvaj. Csápenszki István és Kelemen László Frigyes játéka is. Tóth Miklós Országos klsp!asz!lkai biennálé Baranya megye tanácsának végrehajtó bizottsága, Pécs tanácsának végrehajtó bizottsága. a Szakszervezetek Baranya megyei tanácsa, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége Dél-dunátűll Szervezete, valamint a Janus Pannonius Múzeum közreműködésével Pécsett 1967 őszén megrendezik az I. Országos Kisplasztikái Biennálét. A kiállításon a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének, illetve a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának tagjai vehetnek részt a legutóbbi két évből származó olyan kisplasztikái — szobor, érem, plakett, dombormű és az e műveikkel kapcsolatos rajz — alkotásaikkal, melyek csoportos kiállításon még nem szerepeltek. A müveket 1967. június 12—13—14-re Budapest, XIV. Dózsa György út 34 (Műcsarnok) vagy Pécs. Janus Pannonius u. 11 (Technika Háza) címre kell beküldeni. , A Mózes sorozatban ja Kass János is, nem szóaz ban, de tettben, kiállításáBalazs Béla verses drárná- előadás módja már nem nak minden egyes lapján, jához, a Kékszakállúhoz ké- ilyen epikus. Az alakok előre De hol játékosan könnyed, szített grafikák színesek. A jönnek, premier-plánba, be- hol monumentális művészedekora ti vitás itt jelentős töltik az egész képsíkot. Jel- te mégis ott a legmeggyőszempont: az alakok elvonat- lemzőik, az őket mástól koztatott személytelensége megkülönböztető dominál. Az egyszerre misz- alakjukon belül tikus és tragikus mélykék fekete, vérszín-fekete szín összetétel, a jelképpé egy sze- tös-szegély. Őserőt, hatalzőbb. ahol nem csupán epijegyek kus módon jelenít meg, haláthatók, nem indulatokat közvetít, mint például a héber betű- mint a látomásos erejű Mózes ornamentikával díszített kön- sorozatban. Kulka Eszter Három háború A háború a politika folytatása más eszközökkel. Am ez a fegyveres politika viszszahat a fegyvertelenek politikájára is, azokra, akik hátországban maradva távol kerültek a csatazajtól, s csak hírek, mende-mondák, vagy leszerelt rokkantak élő borzadályából tudják, mi történik valójában az ágyúk politikájában. A clausewitzi definíciót fejti tovább, keresi a háborúk társadalmára vonatkozó konzekvenciáit Hans Olíva filmje. A Katonát és Asszonvát kíséri a második világháború apropóján elindulva két világégésen keresztül, Napóleon oroszországi hadjáratában, majd az első világháborúban. S miként Ádám és Éva a madáchi Üj film Tragédiában járja az embei riség történelmének fejezeteit. a kor uralkodó eszméinek hatására mindig egymástól elszakadón, úgy feszülnek össze, ütköznek meg itt a harc testi és lelki sérültjei. A vértől ittasult megszállottság és ettől iszonyúié csömör. Nem pacifizmus ez, hanem a háború nagyon emberi elítélése. A redező, Norbert Büchner gondosan keresi és legtöbbször ügyes szemmel meg is látja a füstfelhők és lövészárkok tablóján elevenen élő írói gondolatot, s művészi eszközei vannak rá, hogv kellő súlyával érvényre is jottassa. Ezt szolgálja Wilfried Weschke és Angelica Domröse színészi játéka is. Nikolcnyi István Kedd, 1967. március 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 5