Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

Ifjűmunkásparlament Szegeden Tegnap, hétfőn ült össze első ízben ifjúmunkás par­lament Szegeden. A KISZ Központi Bizottsága és a Csongrád—megyei KISZ-bi­zottság azért hívott egybe mintegy 80 szegedi és megyei üzemi KISZ-titkárt, aktivis­tát, hogy segítségüket kérje a „KISZ munkája és felada­tai az iparban dolgozó mun­kásifjúság körében" című készülő KB-anyag összeállí­tásához. Ebből a célból már több megyében rendeztek ifjúmunkás parlamentet. A szegedi parlament munkájá­ban résztvett Csakmag György, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának osztályvezetője és Hofmann Márton, az SZMT titkára is. Biró Lajosnak, a KISZ Csongrád megyei bizottsága első ti tkárának megnyitója után Mészáros Zoltán, a KISZ KB ifjúmunkás osztá­lyának vezetője tartott vita­indító előadást. Ezután a nyolc iparágat, összesen 32 üzemet képviselő parlament két szekcióban látott munká­hoz. Az egyikben — melyet Bíró Lajos vezetett — első­sorban a férfi dolgozók, if­júmunkások, műszakiak, közgazdászok problémáit be­szélték meg. a másikban — ahol dr. Földi Gábor, a KISZ szegedi városi bizottságának titkára elnökölt — a fiatal­asszonyok, édesanyák életé­ről és körülményeiről tár­gyaltak a résztvevők. A tartalmas, élénk vita négy témakört ölelt fel, még­pedig igen alaposan. Szó volt az üzemi fiatalok élet- és munkakörülményeinek vál­tozásáról, sokan foglalkoz­tak üzemük fejlődésével, a munkaerővándorlással, a vi­dékről bejáró fiatalok prob­lémáival, az átlagkeresetek alakulásával és — érthetően — a lakáshelyzettel is. Ter­mészetesen napirendre került a KISZ lakásépítési akciója. Hasonlóan érdeklődést vál­tott ki a KISZ üzemi mun­kájának több aktuális kérdé­se. Elsősorban a KISZ-élet tartalma s befolyása a fiata­lokra, a munkásifjúság poli­tikai, gazdasági, erkölcsi és kulturális helyzete. A har­madik kérdéscsoport, mely foglalkoztatta a vita részt­vevőit: az üzemi fiatalok részvétele a gazdasági mun­kában, a KISZ- és a szak­szervezet termelési mozgal­mainak eredményessége. Vé­gül elemezték az ifjúsági szö­vetség kommunista és tömeg­szervezeti jellegének érvé­nyesülését, valamint a szer­vezeti élet és a vezetés haté­konyságának alakulását. A vita befejezése után is­mét együttes ülést tartott a megye ifjúmunkás parla­mentje. Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára és Mészá­ros Zoltán foglalta össze az elhangzottakat. Mindketten hangsúlyozták, hogy a KISZ Központi Bizottságának most készülő anyagához sok érté­kes hozzászólással és javas­lattal járultak hozzá a sze­gedi és Csongrád megyei üzemi fiatalok. Ismerkedés A csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága együttes rendezésében „Ké­pek a csehszlovák ifjúság életéből" címmel fotókiállítás látható Budapesten, a csehszlovák kultúra helyiségeiben. Képünkön: A kiállítás látogatói a Mlady Svet cimű cseh­szlovák ifjúsági képeslappal ismerkednek. Gyüngyliázlakk - Színes lecltnika - Táskák A Szegedi Fényképész Ktsz új műtermet nyitott Csong­rád megye több helységében a múlt évben: Szentesen, Szegváron és Székkutason. Tovább korszerűsítették a szegedi központi műtermet; 70 ezer forintért egy új fény­képezőberendezést vásárol­tak, s 20 ezer forintért olyan nagyítógépet szereztek be, amelynek segítségével nem­csak előhívják a színes fil­meket, hanem nagyithatnak is színes képeket. A szövet­kezet félmillió forint nyere­séggel zárta a múlt évet, amelynek eredményeképpen 110 ezer forint részesedés il­leti meg a ktsz tagjait Tiz évvel ezelőtt mindösz­sze 12 taggal indult az Vni­versal Ktsz, ma 170-en dol­goznak telephelyein. Kitűnő eredménnyel — a múlt év­ben 22 millió forint értékű munkát végeztek el — 4 mil­lióval többet, mint 1965-ben. Mintegy kilenc afrikai or­szágba, valamint a Szovjet­unióba. Bulgáriába és Cseh­szlovákiába exportálták sike­res termékeiket, a gyöngy­házlakkot és gyöngyházpasz­tát. Lakossági szolgáltató te­vékenységük — amely szén­hordástól a taxi gépírásig mintegy húszfajta munkát jelent — közel 1 milliót ért 1966-ban. Az átalakulás óta üzeme­sitette munkáját a Szegedi Szabó Ktsz. Ma már sorozat­ban készít ízléses, divatos női ruhákat, orkánkabátokat, különleges, műszőrmével bé­lelt kabátokat A 230 tagú szövetkezet is szépen dolgo­zott a múlt évben: 35 millió forintos termelési eredményt Mérlegzárás a ktsz-ekben ért el. Norvégiába, Belgium­ba és a Szovjetunióba mint­egy 6 millió forint értékű ex port mun Rút végzett, s egy osztrák cégnek bérmunkában 1 millió forintért szivacska­bátokat varrtak. A Cserépkályha-készitő és Javító Ktsz harminc tagja elégedetten tekinthet vissza az elmúlt évre, 1 millió 215 ezer forint értékben készítet­tek új kályhákat, javítottak régieket a lakosság részére, s a közületeknek végzett munka meghaladja az 1 mil­liót Milliós ráadás a 11 millió forintos tervre, főként ex­portnövelésből, s összesen 100 ezer darab divatos, mu­tatós női táska — ez a Sze­gedi Bőrdíszmű Ktsz mun­kájának tavalyi mérlege. Termékei iránt egyre na­gyobb az érdeklődés; a ha­zai üzleteken kívül ma már szovjet, finn, belga kiraka­tokban is láthatók a szegedi bőrdíszművesek munkái. Könnyűipari gépalkatré­szeket készítenek műanyag­ból, valamint kisebb műsza­ki gumicikkeket állítanak elő a Szegedi Gumijavító Ktsz-ben. A múlt évi mun­kájuk jó eredményt hozott — mintegy 11 és fél millió forint értékű termelést vé­geztek el. Túlteljesítették szolgáltató tevékenységüket a termelőszövetkezetek megyei tanácskozása elé P ártunk IX. kongresz­szusának elvi állás­foglalása alapján ösz­szehivják a Termelőszövet­kezetek I. Kongresszusát Az előkészítő munka so­rán olyan álláspont alakult ki, hogy 1967 áprilisában in­dokolt megtartani az orszá­gos kongresszust Előtte or­szágszerte meg kell rendez­ni a szövetkezeti- és megyei tanácskozásokat Megyénk tsz-ei és terme­lőszövetkezeti csoportjai ja­nuár 15-e és február 28-a között közgyűléseket tartot­tak, ezeken 154 szavazati jo­gú küldöttet választottak meg a holnapi megyei ta­nácskozásra. A lezajlott közgyűlések alapján az a tapasztalatunk, hogy a termelőszövetkezeti gazdák bizalmából olyan kül­dötteket választottak, akik alapos ismerői és tapasztalt harcosai a szövetkezeti moz­galomnak. Nagy számban vesznek részt a megyei ta­nácskozáson a szövetkezeti mozgalom veteránjai, vala­mint a párt-, állami- és tár­sadalmi szervek meghívott képviselői is. E kedvező ösz­szetétel biztosítékot ígér ar­ra, hogy magas színvonalon vitathatjuk meg Csongrád megye szövetkezeti mozgal­mának eredményeit, jelen­legi helyzetét, a IX. kong­resszus határozataiból eredő mezőgazdasági feladatokat, a bevezetett vagy bevezetendő új intézkedéseket (például a munkadíjazás, az új földtör­vény, nyugdíjtörvény, beteg­ségi segély stb.)„ A sikeres tanácskozás alapvető feltétele természe­tesen az, hogy a küldöttek és meghívottait alapos és re­ális értékelést kapjanak a megye szövetkezeteinek hely­zetéről. Az értékelés hűen tükrözze a szövetkezetek gaz­dasági és politikai fejlődé­sét, az elért eredményeket és hibákat. Nagyon fontos, hogy a tanácskozáson szó es­sék a szövetkezeti paraszt­ság és a falu társadalmi éle­tében bekövetkezett törté­nelmi változásról. Ugyanak­kor nem kevésbé fontos az sem, hogy a felszólalók mi­nél több őszinte véleményt, hasznos javaslatot mondja­nak el, ezzel is segítve a ta­nácskozás, majd a kongresz­szus munkáját A megyei tanácskozást előkészítő bizottság beszámolója nyilván tartalmazza majd a szövet­kezetek eredményeit, ezért ezek ismertetésével e cikk­ben nem foglalkozom. Lé­nyegesebbnek tartom — ter­mészetesen a teljesség igé­nye nélkül — azoknak a A szegedi Felszabadulás Tsz-ből Közel 29 millió forint rw áru A szegedi Felszabadulás Tsz gazdái tegnap délelőtt a Vörös Csillag Filmszín­házban tartották közgyűlé­süket. Ezen a tsz 1967. évi termelési tervét, költségveté­sét, valamint a premizálási és bérmódosítási javaslato­kat beszélte meg, illetve hagyta jóvá a közösség. Árendás György tsz-elnök a beszámolóban ismertette, hogy növény- és zöldségter­mesztésből 17 millió 800 ezer forint, állattenyésztésből pe­dig mintegy 7 millió 300 ezer forint bevételre számítanak. A közös gazdaság idén ösz­szesen közel 29 milliós árbe­vételt tervez. A különböző építkezésekre 3 millió 910 ezer forintot költenek; em­lítésre méltó, hogy ebből 3 millió 250 ezer forint saját erőből történő beruházás. A Felszabadulás Tsz Idén 187 hízómarhát és 1100 ser­tést értékesít szerződésre. A városi dolgozók ellátását szolgálja a tsz azzal is, hogy 22 ezer 660 darab csirke ér­tékesítését tervezi. Érdekes javaslatot terjesz­tett elő Szilágyi Ernő főag­ronómus a premizálással és néhány bérmódosítással kap­csolatban. Az állattenyész­tők keresetét úgy módosítot­ták, hogy elsősorban az el­végzett munka eredménye szerint gyarapodjon. A ju­talmazási rendszer fokozza az anyagi érdekeltséget a termelésben. E cél szolgála­tába kívánják állítani a gaz­daságvezetők a szocialista munkaversenyt, amelyet az Októberi Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére indíta­nak. Az öreg tsz-tagokat ör­vendeztette meg Csonka Já­nosnénak, a szociális bizott­ság elnökének beszámolója. Ujabb juttatás a nyugdíjas tsz-tagok számára, hogy idén bérmenlesen műveli meg a tsz a háztáji földjeiket. Az ellenőrző bizottság idei munkatervét Széli Imre is­mertette, aki 15 éve példá­san, becsületesen viseli az el­lenőrző bizottság elnöki tisz­tét. A közgyűlés ezért dicsé­retben részesítette. A termelési terv és a pre­mizálás javaslatait vitatták, illetve helyeselték a hozzá­szólók. Bokor András agro­nómus, Komár Sándor, ker­tészeti agronómus. Szili Mi­hály tsz-tag, Sonkoly Lász­és Horváth Tibor mezőgaz­dászok, az l-es, illetve II-es üzemegység vezetője. Karasz István brigádvezető, Al­brecht Lajos gépészmérnök. Rovó Pál raktáros. Szabó Sándor traktorista szólalt fel a közgyűlésen. Az öregek nevében Zombori István bá­csi köszönte meg a tsz igaz­gatóság. az egész gazdakö­zösség gondoskodását az idős földművese krőL Irta: Rózsa István kérdéseknek a felvetését, amelyek problémaként je­lentkeznek a termelőszövet­kezetekben, a termelőszövet­kezeti mozgalomban. Ügy gondolom, a tanácskozáson is e kérdések megvitatása lesz a vita középpontjában. Bizonyéra felmerül az ér­tekezleten, hogy a szövetke­zeti gazdaságok a ráfordítá­si költségek csökkentése mel­lett a korszerű termeléstech­nikai módszerek bevezetésé­vel és alkalmazásával mi­ként növelhetik a termelést és a hozamokat? Az önálló szövetkezeti gaz­dálkodás problematikus kér­dése az ls, hogy a szövetke­zeti jelleg erősítésével egy­tdőben vállalatszerű gazdál­kodást folytassanak a szö­vetkezeti nagyüzemek, köz­ben térjenek át a rendsze­resen fizetett garantált mun­kadíjazásra. Alapvetően fon­tos cél, hogy a szövetkezeti tagok a közösben végzett munkájuk által magasabb és biztosított jövedelemhez jus­sanak és ez a jövedelem mind arányosabb legyen a munkások jövedelmével. Kedvezőtlen, a akadályozó jelenség e kérdés megoldá­sában a gyengén gazdálko­dó szövetkezetek Jelentős száma, a nagyüzemi terme­lőkapacitás és háztáji terme­lés lehetőségeinek még nem kellő kihasználása. Sajnos a szövetkezeti gazdaságok fej­lődése megyénk területén eléggé differenciált Ez a kü­lönbözőség természetesen a gazdák jövedelmében is meg­mutatkozik. E probléma megoldásának keresése, ren­dezése országosan, így me­gyeileg is időszerűvá vált Gond a mezőgazdaság na­gyobb anyagi, műszaki meg­alapozásának kérdése is. Ezért az iparnak nagyobb szerepet kell vállalnia a me­zőgazdaság igényeinek kielé­gítéséből. Jobb gépekkel se­gítse a tsz-eket több műtrá­gyát és növényvédőszert ál­lítson elő. A jövőben még inkább, mint eddig a mező­gazdaság nemcsak nyers­anyagszállítója, hanem nagy belföldi fogyasztója is lesz az iparnak. Ezt már most fel­tétlenül figyelembe kell ven­ni, és számítani kell rá az ipar illetékes vezetőinek. A modern nagyüzemi ter­melés kialakulásával a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés és az élelmiszerter­melés területén gyors ütem­ben terjed a társadalmi mun­kamegosztás és erősödik a lépcsőzetes (vertikális) össze­kapcsolódás. Ezért a mező­gazdaság és az élelmiszer­ipar koordinációját az elkö­vetkező időben szintén erő­síteni kell. S ok területen már meg­van a lehetősége an­nak — és még inkább nő e lehetőség a gazdasági reform bevezetése után —, hogy egyes iparvállalatok és felvásárló szervek szo­rosabban együttműködje­nek a szövetkezeti nagyüze­mekkel. A mi megyénkben különösen sok lehetőség van erre, főleg a termékek válo­gatása, félkésztermékek elő­állítása és a csomagolás te­rületén. Csongrád megyéből jelentős mennyiségben szál­lítanak a mezőgazdasági nagyüzemek zöldséget, hagy­mát és gyümölcsöt exportra. Ahol az adottságok egyéb­ként is megvannak — ele­gendő munkaerő ls áll ren­delkezésre —, indokolt, hogy az exportáru válogatását, csomagolását, a rakodást a termelőszövetkezeti tagok végezzék el, természetesen megfelelő anyagi térítés el­lenében. A jövő feladatához tarto­zik a szocialista tulajdon két formájának — ar állami és szövetkezeti tulajdonnak — a továbbfejlesztése. Ml úgy tekintjük, hogy hazánkban a szövetkezeti tulajdon nem átmeneti jellegű lesz. A szövetkezetek társadal­mi súlyának elismerését fe­jezi ki az is, hogy országo­san rendezzük a földek tulaj­donjogával és használatával kapcsolatos kérdéseket Ez a mi történelmi viszonyaink kőzött lehetséges, és a társa­dalmi-gazdasági fejlődés szempontjából ls indokolt A földtulajdonnak és a föld­használatnak a fokozatos el­különülése egyre Inkább za­varta a termelőszövetkezetek földhasználatának biztonsá­gát A földtulajdon rendezé­se azonban semmi esetre sem lehet kampányfeladat, vég­rehajtása több éves folya­matos és igen körültekintő munkát igényeL Ügy gondolom, hogy e ta­nácskozáson, de a jövőben is. feltétlenül több gondot kell fordítanunk a termelőszövet­kezeti csoportokra. Ezek az alacsonyabb típusú szövetke­zetek a megye termelőszö­vetkezeti mozgalmának szer­ves része i Az alapszabály szerinti működésen keresztül erősíteni kell a termelőszö­vetkezeti csoportokban a közös vonásokat, a közös te­vékenységet. Számos Jó pél­da bizonyítja a termelőszö­vetkezeti csoportok eredmé­nyes működésiét Több tszcs jelentős közös vagyonnal, új telepítésű közös nagyüzemi szőlővel és gyümölcsössel, kö­zös állatállománnyal és je­lentős gépparkkal rendelke­zik. F eltétlenül szükséges az őszinte eszmecsere a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szer­vének, a termelőszövetkezeti szövetségek jövőbeni fel­adatairól, működéséről. Pa­rasztságunk nagy várako­zással tekint a termelő­szövetkezeti szövetségek megalakulása elé. A terme­lőszövetkezetek országos kongresszusa után megyénk­ben is megalakulnak a terü­leti termelőszövetkezeti szö­vetségek. A területi szövet­ségek gazdasági körzetenként működnek majd, de indokolt esetben egy megyében egy szövetség is alakulhat Ennek eldöntése a kongresszus iránymutatása alapján a csatlakozó szövetkezetek jo­ga lesz. A területi szövetségek fő célja a szövetkezetek demok­ratikus működésének, önál­ló, vállalatszerű gazdálkodá­sának előmozdítása, a szövet­kezetek jogainak védelme. E szerv egyben a termelőszö­vetkezetek érdekvédelmi képviselete ts lesz. A ter ­melőszövetkezetl szövetségek önállóak lesznek. Felettük nem gyakorolnak közvetlen irányítást A működésükkel kapcsolatos költségeket a be­lépő termelőszövetkezetek viselik. A tanácskozásra felelősség­teljes munka hárul a kong­resszusi küldöttek megvá­lasztásában is. A jók közül a legjobbakat kell a kongresz­szusra megválasztani, akik méltóan képviselik szövetke­zeti gazdaságainkat Az or­szágos küldöttek megválasz­tásakor gondolni kell arra, hogy helyet kapjanak a de­legációban az egyes termelé­si körzetek képviselői, ará­nyuknak megfelelően a gaz­daságilag erős és a gyenge tsz-ek. valamint a termelő­szövetkezeti csoportok kép­viselői is. néhány gondolat fel­villantása a március 15-i termelőszövetke­zeti tanácskozás előtt is tük­rözi, hogy a mezőgazdaság igen sok és alapvető kérdése kerül elemzésre, megvitatás­ra. Az itt elhangzó javasla­tok megfelelő segítséget ad­nak a kongresszusi küldöt­teknek a döntéshez, a kong­resszus után pedig a gyakor­lati munkához. E Kedd, 1967. márdus li. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 $

Next

/
Thumbnails
Contents