Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

> V Megtalált élet Lapunk február 15-i számában közölt Elveszett illúziók? című cikkünkre több levél érkezett a szerkesztőségbe. Például Boros Gyevi János, Szeged, Feltámadás utca 17. szám alatti olvasónk egyebek között ezt írja: „Az ifjúság divathóbortjáról olykor eszembe jut, vajon ezt tanítják az iskolában? Aligha. Határozatot kellene hozni arról is, hogy míg a tanuló le nem érettségizik, ne divatbaba legyen; a lányok karján, ujján és nyakában ékszer, a fiúk masniba köthető hajjal. Ha nem is kötelező az egyenruha, legalább a divatmentes öltözet használata legyen kötelező. Tudom, sok hiba van a szülőkben is, akik divatos, felnőtt lányokat szeretnének látni még le nem érettségizett gyerekeikből. Pedig, hogy ki mennyit ér, azt tudása, s nem külleme jelenti..." Horváth Vass Károly Megtalált élet címmel fűz gondolatokat az illúziókhoz. „Hisszük és biztosak vagyunk benne, a mai fiatalság többsége megállja helyét az életben. Jól tudják, hogy szüleik áldozatos munkáját nekik kell folytatni. De a kommunizmust felépíteni — s ezt nekik is tudniok kell — csak töltőtollal nem lehet. Lehet viszont kiművelt emberek sokaságával, akik képesek bonyolult gépek, technikai berendezések kezelésére, építésére. Mi, a negyedik és ötödik ikszen túl, a kommunizmust felépíteni már nem tudjuk. Nincs időnk rá, ez a jövő nemzedék feladata. Rájuk vár a befejezés. S ha ezt megértik, akkor nem elveszett illúziókat siratnak majd, hanem egy megtalált életnek örülnek." Szép és igaz levelet kapott szerkesztőségünk Horváth J. és négy öreg diáktársa aláírással. „öten hajolnak a könyvek fölé, érettségire kéTöbb megértést! A Csongrád megyei Ven- foglalása, hogy az üzlet hírdéglátóipari Vallalat igaz- nevéért, végzett munkájugavó.ia. Szabó József, jut- kért személyes felelősséget tatta el szerkesztőségünk- éreznek. Ezért kérjük, hogy höz a következő levelet. a szórakozóhelyeken előfor„Több panasz hangzott duló esetleges vitáknál a már el a vendéglátóipari vendégek is több megértést dolgozók ellen az ittas ven- tanúsítsanak dolgozóink dégek kiszolgálása miatt. Sokkal többen sérelmezik azonban azt, amikor a csapos, a felszolgáló, vagy az üzletvezető megtagadja az ittas vendégek kiszolgálását. Szinte nem múlik el hét. munkája iránt." Elveszett szülnek. Nem gyerekek már, a legfiatalabbik is a harmadik iksszel kacérkodik. Tanulnak, de nem csábítja őket az Íróasztal simasága. Munkások voltak az iskola kezdésekor és maradnak az érettségi után is. Vagy talán mégsem azok már, akik négy évvel ezelőtt voltak? Nem bizony! A tanulásban eltöltött esték, éjjelek, a vizsgák izgalma megtérül: minden munkában eltöltött nap meghozza a termést. Fejlődő iparunk, mezőgazdaságunk, az élet valamennyi munkaterülete széles látókörű, nagy szaktudású dolgozókat kíván. A jövőben ez hatványozottabban jut kifejezésre. Kell a tudás, szükséges az érettségi mindenkinek, legyen az a legegyszerűbb munkát végző dolgozó is. Magas szinten termelnek, kereskedni és élni csak megalapozott tudással lehet Minden érettségizettnek íróasztalt? Dehogyis: a vizsgák után minden csalódás és megrázkódtatás nélkül bele kell illeszkedni társadalmunk életébe. A fizikai munka nem szégyen, mint ahogy már alig-alig fizikai! A gépek, termelőeszközök jó barátok lesznek, segítenek elcsendesíteni a ma még vélt sérelmeket." Hogy láWa lássanak.,. A villamosról Nagyon gyakran szóbe- be a végállomáshoz, ahogy széd tárgya a szegedi villa- az első megtelt, jött a maamikor egy-egy dolgozónkat moSj hiszen ezrek és ezrek sodik, a 602-es számú. En ne érné sértegetés, inzultus utaznak vele naponta. Az ^ erre szálltam fel, s arra ezért a magatartásért. Több egyik olvasóink írják össze- lettem figyelmes hogy a vemegértest és támogatást állításban közöltük Kovács lettem, rigyeimes^nogy kérnek a vendéglátóipar dol- Mihály postás dolgozó leve- zetovel valakl vltatkozik, s gozói az ilyen esetekben! iét arról, hogy éjszaka is „mocskos disznónak" neAz italos vendég, ha nem járassanak kocsikat a mel- vezi. Vajon gondolkozott ez kapja meg a kért italt — a lékvonalakon. A napokban vendég jogán — sértő mó- válasz jött rá a közlekedési don lép fel, megfenyegeti a vállalattól Peták József kiszolgálót, hogy majd gond- igazgató a következőket írja lesz rá. A vendég soha janem ismeri el, hogy it- ; Egyel5re nem 411 az utas, mielőtt ilyen szavakat mondott volna? Valamenyien megbotránkozva hallgattuk, hiszen nem érdemlik meg a villamosok levelezőlapot TT^Tz- dolgozói, hogy így beszéljeéjszakai, illetve hajnali járatokat közlekedtetni. Az esetenként felmerülő 3—4 fős igény nem gazdaságos, nem szabad tömegközlekedési eszközzel kielégíteni. Saját dolgozóink is gyalog , , , ,„ kénytelenek az l-es vonalat Megerdemelte volna! megközelíteni vagy elhagyni szolgálatból. Ismeretes azonban, hogy néhány év óta az első járatokat korábban indítjuk". letvezetőnél, vagy a vállalat központjában igazságot követel. Hangsúlyozni kell, hogy az üzletvezető és a felszolgáló joga annak elbírálása, hogy a vendég ittas-e vagy sem, mivel ők felelnek az üzlet rendjéért és kulturáltságáért. Tehát jogosultak a felmerült viták megnyugtató intézésére. örvendetesen növekszik a vendéglátóipar dolgozói között azoknak a száma, akik még a személyes sértegetés ellenére is megtagadják az ital kiszolgálását. Magatartásukat támogatja az. hogy széről — az utóbbi időben a különbö- szemben, ző hatóságok megfelelő for- „Egyik este a 18.05-kor maban lépnek fel a maguk- Hódmezővásárhelyre érkező rol megfeledkezett ven- . . .. , dégek sértegető magatartá- vonat a szokottnál korábsa ellen. ban érkezett a rókusi álEgyre inkább kialakul lomásra. Éppen ezért két dolgozóink határozott állás- csuklós villamost állítottak nek velük. Tudomásom szerint van is rendelet, melynek értelmében, aki ilyen magatartást tanúsít, azt ki kell zárni az utazásból. Mondhatnánk szegedi bemutató zajlott le a napokban a szolnoki Szigligeti Színházban. A darab szerzője ugyanis nemcsak egykori szegedi diák, hanem első színpadi „szűzbeszédét" is Szegeden tarthatta meg. Az elmúlt színiévadban került nagy sikerrel színre a Szegedi Nemzeti Színház előadásában Bágyoni Attila A Botlár-ügy című drámája. Ezt követte újabb műve: Hogy látva lássanak címmel, amely a Művelődésügyi Miminisztérium drámapályázatán dijat nyert, s mo6t azon melegében közönség elé vitt a szolnoki színház. Ez a darab is mutatja, hogy Bágyoni Attila írói tevékenységében központi helyet foglal el az emberek egymás iránt érzett felelősségének gondolata. Ez a téma izgatja, foglalkoztatja leginkább, s — eredeti hivatásához híven — orvosolni, sőt megelőzni igyekszik a társadalom testében pusztító bajokat. Ezúttal a közömbösséget, a nemtörődömséget, a felelőtlenséget. Erre utal az Ady-versből kölcsönzött darabcím is. Szenvedélyesen szólít fel, hogy lássuk meg egymást, embertársaink érzéseit, gondolatait. De ne csak lássuk, hanem törődjünk is velük. Mint ahogyan törődniük kellett volna a darab központi alakjának, Mártának sorsával. Márta Budapesten tanuló vidéki egyetemista lány. Az ő alakja köré fonódik a cselekmény szálja. Enged egy nálánál jóval idősebb, szoknyavadász férfi, az üzletkötő Szigeti csábításának. S ami a férfi számára csak kaland, az ő számára Igazi szerelmet jelent Talán még viszszatorpanna, ha valaki idejében megfogná a kezét. Kissé naiv, gyámoltalan, vidéken tanárkodó vőlegénye azonban nem figyel fel a lány változására, panaszaira. Nem keresi az okokat. A környezet pedig, ahova Márta került, megszokta a léha életmódot: eszükbe sem jut, hogy másképpen is gondolkodhat valaki. Legkevésbé gondol erre Szigeti, aki tervszerűen tör célja felé, s csak akkor döbben meg kicsit, amikor Márta közli, gyeÚj magyar dráma bemutatójáról (Nagy Zsolt felvétele) Jelenet a* elfiadásbát. Balról JeSjbra: Szigeti (DBmsBdt János), Márta (Szekeres Ilona) és Juliette (Andaházy Margit) S most egy olyan levelet adunk közre, mely a villamosok dolgozóit védi egy utas, Szosznyák László rémás utasokkal Szövetkezeti munkásőrök találkozója Egy kis türelem Nem Nagv József, Kecske- autókat! Ha nem itt, másutt, méti utca 20. szám alatt la- S akkor egy másik utca lakói kó olvasónk az első. aki ar- panaszkodnának. Türelemre ról panaszkodik, hogy a Teréz utcában parkolnak az AKÖV tehergépkocsijai, s emiatt felborult az utca rendje. Ismeretes, hogy már épül az autóközlekedés új telephelye, a belső ipari : R/EI_L7ÉSÉT CSAK 0H_ körzetben. Amíg ezt át nem ! cegJGlzeset csaK otl adják rendeltetésének, valahol csak kell parkíroztatni az kérjük tehát a Teréz utcaiakat. A Május 1. Ruhagyár levclezőlapnyi A Csongrád megyei KISZÖV vezetői tegnap elvtársi találkozóra hívták meg a szegedi ktsz-ekben dolgoőrség megalakulásának tíz éves évfordulója alkalmából. A találkozón résztvett Ozvald Imre, a városi pártmunkásőröket. A KI- végrehajtó bizottság tagja, a SZÖV klubjában 83 munkásőrt köszöntött Horváth Sándor, a KISZÖV megyei elnöke. Közülük tizenegynek a Szövetkezet Kiváló Dolgozója jelvényt, kettőnek oklevelet, tíznek pedig jutalomkönyvet adott át a munkásvárosi pártbizottság osztály vezetője, Mákos István, a megyei, Kelemen Sándor a Szeged városi munkásőrség parancsnoka és a helybeli szövetkezetek több vezetője. A KISZÖV énekkara és irodalmi színpadának tagjai műsort adtak a munkásőrök tiszteletére. Lakás vagy hírnév? Tavaly április óta jár az ingatlankezelőhöz Baráth Ferenc, Cserzy Mihály utca 20. szám alatt lakó olvasónk, mivel lakása felújításra szorul. Mint levelében írja, a javítást júniusban kezdték el, de november óta feléje se néztek a félbehagyott munkának. Ha ez igaz. bizonv nem javítja az IKV hu ne vét! hon vettük le tiarn kitűnően szabott Jáva ballonjának ujjáról. S csupa vélétVállfával magam annak, hogy 200 fölé emelkedjen a vérnyomásom — haszon nélkül. S hazaballagtam. „Igazatok volt" — mondtam —, legalább ők Hol van az az izé'" De a kereskedelmi - kérdeztem fiam, s felügyelőségen ne- . len, hogy az árjel- nejem, akik a bá- kem adtak igazat: megússzak izgalom zés, a szakmai szán , s kicsomagolásnál igenis kifizettem a nelkul. a MEO. s egyéb közreműködtek. Ki- vállfa árát is, meg szignók között sze- derült, hogy a bolt- is kellett volna kapmembe tunt a fel- ban elsumákoltak a nom s ha nem kapirat: „Vállfái al". kelléket. „Hátha nem tam meg9 Már inGondoltam, ez azt is azt jelenti, hogy jár dúltam az üzletbe, jelenti, hogy a kába- hozzá, csupán azt,hogy hogy reklamálok, tért fizetett árban a ne szögre akasszuk. mjkor eszembe juvállfa értéke is szo- Lehet ez használati tott egy másik felrepel, tehát az is jar utasítás is, mint irat. ott a pénztár hozzá. Ejnye, de kl- ahogy oda van írva: mellett olvastam: „A váló ötlet, hogy a gombbal együtt nem pénztártól való lávogyár termékének tisztítható!" — így zás után reklamációnincs!" előre * tárolásáról csitítottak családom nak helye gondoskodik, tagjai. Dehogyis teszem ki Ugyan miért csapják be tudatosan a vevőt azáltal, hogy a megvásárolt árut nem szolgálják ki neki? Ugyan hány vállfa gyűlt már öszsze így, s hány eladó lett boldog azzal a különböző üzletekben? Például a Csöpi gyermekkonfekciós boltban, ahol az én esetem törtónt K. J. reket vár tőle, s meg is akarja tartani. S hogy házasság mégsem lesz, az nem is elsősorban a férfin múlik, hanem Mártán, aki nem hajlandó olyanhoz férjhez menni, kiról közben megtudja, hogy már másfelé kacsintgat S ha a csalódás keserűségével ls, de vállalja egyedül gyermeke felnevelését A cselekmény talaja mintha túlságosan is láposnak tűnne. Az író nem talál „felelős" embert is a nagyvárosban, csak Márta — erősen kontrasztosan — emelkedik ki környezetéből. így viszont a figyelmeztetés is hangsúlyozottabb: mindanynyian mindig felelősek vagyunk egymásért. Ennek skáláját igen árnyaltan állítja fel a szerző: a szimpla közömbösségtől a gyámoltalanság, a kényelmesség felelőtlenségéig. Hasonlóképpen életízűek, igazak a darab helyzetei, szituációi. Hiteles és intő a kép még akkor is, ha ezt ugyanolyan határozottsággal nem állíthatjuk a történet valamennyi résztvevőjének mozgatásáról, cselekedeteiről. Néha tetteik indítékának inkább az írói szándék látszik, mint a belső valóságkényszer. Bágyoni Attila színművének erényei, írói mondanivalója és művészi megformálása messze túlmutat a fellelhető hibákon, gyengeségeken, amelyeket alaposabb dramaturgia még ezután is lecsiszolhat. A szolnoki színház egyébként dicséretes előadása — talán a gyors felkészülés miatt — nem tudta kellően áthidalni, elfedni ezeket a buktatókat Sőt a meglehetősen széttöredezett rendezés (Lovas Edit munkája) akaratlanul is visszafogta a darab hatását. A jelenetek közötti összekötőszöveg (a keretjáték tagjainak visszaemlékezései) túl sok és helyenként fölöslegesen magyarázó, bőbeszédű. A dráma megtörik, epikussá lesz, s éppen azt a pergőséget veszti el, amelyet pedig az író bizonyára szánt a sokszor villanásnyi, rövid jelenetek egymásutánjával. (Néhol hosszabb volt az összekötőszöveg, mint maga a jelenet, s úgy tűnt, mintha csak keresztmetszet-előadást látnánk.) Az együttes így ls megtalálta megfelelő hangját. Főként a két főszereplő, Szekeres Ilona (Márta) és Dömsödi János (az üzletkötő Szigeti) alakítása emelkedett ki: figurateremtő készségük világosan körülhatárolt jellemeket állított elénk. Ez a furcsa, két pályán mozgó, félig összehangolt szerelem szépen végiggondolt megfogalmazást kapott játékukban. Érzékletes és színes a fővárosi szalontulajdonos, a Szigeti cinkosát megelevenítő Andaházy Margit szerepformálása. Alapjában találóan mutatják be a Márta sorsáért felelős környezet alakjait: Tóth Gabriella, Kránitz Lajos, Szabó Ildikó, Újlaki László, Tolnai Miklós. Szellemes ötletre épül Fehér Miklós díszletkompozíciója, s a színváltozások nehézkességét leszámítva jó játéklehetőséget és keretet biztosít. Lőkös Zoltán Középiskolai tanulmányi verseny A közvélemény évről évre növekvő figyelemmel kíséri az országos középiskolai tanulmányi versenyek eredménylistáját. A tét jelentős, hiszen az országos verseny első tíz helyezettje felvételi vizsga nélkül kerülhet az egyetemek, illetve főiskolák azonos jellegű karaira. Az orosz nyelvi verseny első helyezettjeinek további jutalma tíznapos utazás szaktanáraik kíséretében a Szovjetunióban. Szívesen emlékezünk arra, hogy két éve szegedi és vásárhelyi tanulók vehettek részt a jutalomutazáson. Az idei versenysorozatot a technikumok és szakközépiskolák tanulóinak a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban március 7-én megrendezett orosz nyelvi beszédversenye nyitotta meg, melyet Tóth. Pál. a Déri Miksa Gépipari Technikum tanulója nyert meg. Második: Dobó Etelka, szegedi Közgazdasági technikum ipari tagozat, harmadik: Simics Zsuzsanna, Közgazdasági Technikum statisztikai tagozat. Tegnap ugyanott került sor az orosz nyelvi OKTV megyei fordulójára. Az előzetes írásbeli forduló alapján meghívott tanulók csaknem mindegyike alaposan felkészült az erőpróbára. A szoros küzdelem után végül is Bánkúti Mária, a Radnóti Miklós Gimnázium tanulója bizonyult a legkiválóbbnak. Kosahuba Erzsébet, a vásárhelyi Bethlen Gábor gimnázium és Huszár Lajos, Tömörkény István gimnázium előtt. Az orosz nyelvi tagozaton végző tanulók versenyeben Majoros Mária (vásárhelyi Bethlen Gábor gimnázium) állta legjobban a sarat, a második helyen pedig Németh László, a Ságvári Endre gimnázium tanulója végzett Az MSZBT megyei elnölo sége és a KISZ Csongrád megyei bizottsága jutalmaként valamennyi helyezést elért tanuló értékes könyvjutalmat kapott. Az országos döntők március végén lesznek Budapesten. Bálint István Péntek, 1967. március 10. UE.LMAGYARORS2AQ S 4.