Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} ^WMH^M^Mi A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 52. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. március 2. Kádár János elvtárs látogatása a Szovjetunióban A magyar vesetők tegnap hasaindultak Moszkvából Kállai Gyula: Demokráciánk lényege: amire szavazunk megvalósításáért felelősséget vállalunk A miniszterelnök beszéde a debreceni választási nagygyűlésen A Magyar Szocialista Munkáspárt debreceni bizottsága, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni városi tanáccsal együtt szerdán választási nagygyűlést rendezett. A nagygyűlésre Debrecenbe érkezett Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula délelőtt ellátogatott a Magyar Gördülőcsapágy Művek üzemébe, ahol február elején országgyűlési képviselőnek jelölték. Szerdán este az Arany Bika Szállodában levő megyei művelődési ház Bartók-termében került sor a választási nagygyűlésre, A debreceni gyárak, vállalatok dolgozói és a város többi választópolgárának küldöttei zsúfolásig megtöltötték a nagytermei A Himnusz hangjai után Önosi László, a népfront megyei titkára nyitotta meg a választási nagygyűlést, majd Kállai Gyula mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. Népűnk a nemzeti egység jegyében bizalommal követi pártunkat éves időszakra szóló felhatalmazást kérünk. 1945 óta több választási csatában vettünk részt. Önök közül is jó néhányan emlékeznek azokra a választásokra, amikor a különböző pártok egymással versengő szónokai hirdették programjukat. Akkor minden egyes választás a szembenálló osztályok és pártjaik közötti politikai ütközet volt, amelyben a harc azért folyt, hogy a földbirtokosoké és a tőkéseké, vagy a munkásoké, a népé legyen-e a hatalom? Erre a kérdésre végérvényesen választ adott a történelem: Magyarországom a nép harca, a választások eredményeként a hatalom a munkásosztályé, amely azt a parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a kispolgársággal együtt tehát minden dolgozó osztállyal és réteggel együttműködve gyakorolja. Ez életünk olyan ténye, amelyet senki sem változtathat meg! A szocialista Magyarország teljes felépítése — fejlődésünk megmásíthatatlan útja lett! Büszkék vagyunk arra, hogy a Föld 13 más országának népeivel együtt a szocializmus építői vagyunk! A választás ma is politikai harc, e harc tartalma és célja az, hogy népünk még nagyobb tömegeit mozgósítsuk a szocializmus teljes felépítésének a meggyorsítására, együtt keressük és valósítsuk meg gyorsabb előrehaladásunk újabb lehetőségeit, együtt küzdjünk a maradiság, a megszokottság, a szocializmustól idegen jelenségek ellen, hazánk erőinek gyarapításáért, népünk gazdagabb, kulturáltabb életének megteremtéséért A jelölő gyűléseken részt vett hárommillió állampolgár egyöntetű állásfoglalása igazolja, hogy népünk az erősödő, szélesedő szocialista nemzeti egység jegyében teljes bizalommal és egységesen követi pártunkat magáénak vallja a gyakorlatban helyesnek bizonyult politikáját — Kedves kötelességemnek teszek eleget amikor átadom önöknek pártunk Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak baráti üdvözletét és jókívánságait; minden választópolgárnak munkájában és közéleti tevékenységében Jó eredményeket és sikereket családi életben sok örömet és boldogságot kívánok — mondotta bevezetőjében a kormány elnöke. — Nekünk, akik a párt és a kormány vezetésében tevékenykedünk, némiképpen más a helyzetünk, mint a helyi jelölteké: feladataink, amelyekkel foglalkoznunk kell, felölelik az egész ország életének és fejlődésének gondjait-bajait sőt a nemzetközi élet nagy kérdéseit is. Ügy vélem, önök egyetértenek velem, ha azt mondom: amennyiben a párt Politikai Bizottságában, a kormányban végzett munkánkkal sikerül hozzájárulnunk ahhoz, hogy országunk tovább haladjon előre a fejlődés útján, s a nemzetközi kérdésekben folytatott tevékenységünk a béke további erősödését szolgálja, úgy ezzel egyben választókerületünk lakóinak érdekeit is képviseljük. Ha a választáskor ismételten megtisztelnek bizalmukkal, ígérhetem: a jövőben is azon leszek, hogy várakozásuknak megfelelően képviseljem az új törvényhozásban mind a választókerület, mind pedig szeretett városunk Debrecen és lakosságának érdekeit, minden erőmmel szolgáljam egész népünk további előrehaladását és boldogulását, országunk további felemelkedését és békéjét, a szocializmus teljes felépítését hazánkban. Ez az a politika, amelynek továbbfolytatásához és megvalósításához március 19-én, minden választópolgártól újabb négyvele együttműködő tömegek nagy mozgalma, amelynek jelöltjei népköztársaságunk további erősítésének, a szocializmus teljes felépítésének, a béke védelmének politikai programjával lépnek feL Meggyőződésünk, hogy a megválasztásra kerülő 349 országgyűlési képviselő és 85 ezer tanácstag ennek érdekében tevékenykedik majd legfőbb törvényhozó, illetve helyi államhatalmi testületeinkben! Minden választás egyben számvetés az elmúlt évek munkájáról. A Hazafias Népfront jelöltjei nyugodt lelkiismerettel állhatnak választóik elé, mert az elmúlt négy év is az ország sokoldalú szocialista fejlődésének időszaka volt Népünk sikeresen megvalósította a népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervét s eredményesen zárta új ötéves tervünk első esztendejét Ez idő alatt tovább javult Iparunk szerkezete és területi elhelyezése is. Olyan tájak, ahol régebben csaknem kizárólagosan mezőgazdasági munkával foglalkoztak, egész népgazdaságunkban fontos szerepet betöltő ipari vidékké fejlődtek. Debrecennek abban a választókerületében, ahol engem képviselőnek jelöltek, ma az ipari üzemek többet termelnek, mint korábban az egész megyében. Ez a fejlődés nem sajátos debreceni vagy Hajdú megyei jelenség. Ugyanezt elmondhatjuk Nyíregyházáról, Békéscsabáról vagy Szegedről is, amellett, hogy tovább fejlődtek a régebben az ipari jellegű városok, amilyenek Miskolc, Pécs vagy Győr. A vidék iparosítására irányuló törekvéseink eredményeit jelzik a hatalmas létesítményekkel ékes városok, mint Dunaújváros, Tiszaszederkény, Komló vagy Kazincbarcika. A vidék ipari fejlesztését továbbra is szívünkön viseljük. Húsz év alatt teljesen megváltozott a magyar falu képe. A népet kiszipolyozó, elmaradt, alacsony termelékenységű nagybirtokok helyén ma már a szövetkezeti gazdák birtokai vannak, s közöttük egyre több az olyan erős, fejlődő, korszerű nagyüzem, amilyen például az ismert nádudvari „Vörös Csillag", vagy a földesi „Rákóczi", amelyek a legtöbb állami gazdasággal és sok más termelőszövetkezettel együtt sok fontos terményből kétszer akkora termést is betakarítottak, mint a hajdani egyházi és grófi nagybirtokok. Érdemes elgondolkozni a következő számokon: a szántóterület csaknem 1 millióval nagyobb, mint amennyi 1938-ban volt, mégis az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás a legfontosabb cikkekből a felszabadulás előttihez képest a többszörösére nőtt: emellett mezőgazdasági exportunk is mintegy 50 százalékkal nagyobb a háború előttinél. Minden eddiginél nagyobbak a lehetőségek a kultúra, a műveltség elsajátítására. Az elmúlt tanévben a középiskolákban mintegy 410 ezer, az egyetemeken és főiskolákon 94 ezer diák tanult, ez csaknem kilencszerese a háború előttinek. Az elmúlt években színesedett, gazdagodott irodalmunk és művészetünk, számos film. irodalmi és zenei alkotás nagy sikert aratott és mardandó hatást gyakorolt a nézőkre. Ennek eredménye az is, hogy ma már nemcsak labdarúgó-csapatainknak, hanem kulturális együtteseinknek, irodalmunknak és művészetünknek, s a magyar tudománynak nagyon jó híre van határainkon túl is. Ez szocialista kultúránk elismerése! A gazdasági és kulturális építőmunkában elért eredmények nyomán tovább javultak népünk életkörülményei. Az emelkedő életszínvonal megmutatkozik abban is, hogy a takarékbetétek összege meghaladta a 23 milliárd forintot, egymilliónál több előfizetője van a televíziónak, s tavaly csaknem egymillió magyar járt külföldön. Csaknem egész népünk jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatásokra. A nyugellátást — amely régen csak kiváltságos rétegek sajátja volt — a dolgozó társadalom egészére kiterjesztettük. Egymillió-kétszázezer nyugdíjasunk van. Amikor nyugati látogatók érdeklődésére közöljük ezt a számot, csodálkozva kérdezik, hogy miből tudjuk ezt fedezni? A válasz egyszerű: nálunk szocializmus van, amit a nép megtermel, az a népé! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására február 25-e és március l-e között baráti látogatást tett Moszkvában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügymin i szter-helyettes. Moszkvai tartózkodása során Kádár János, Biszku Béla és Erdélyi Károly elvtárs eszmecserét folytatott Leonyid Brezsnyewel, az SZKP KB fótitkárával, Alekszej Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, Jurij Andropovval, az SZKP titkárával és Andrej Gromikóval, az SZKP KB tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével. A testvéri, szívélyes légkörű beszélgetések során a két párt képviselői eszmecserét folytattak a kommunizmus és a szocializmus országaikban folyó építésének kérdéséről. továbbá a bukaresti nyilatkozatnak és a varsói szerződés külügyminiszterei tanácskozásának szellemében megtárgyalták az európai biztonság kérdéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága és sokoldalú test' véri együttműködése. Egybe' hangzóan aláhúzták, hogy teljes egység van közöttük valamennyi nemzetközi probléma, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek megítélésében. A felek kifejezték azt az elhatározásukat, hogy tovább fejlesztik a pártjaik és népeik javát szolgáló sokoldalú testvéri kapcsolataikat és együttműködésüket Támogatják az amerikai imperialista agresszió ellen küzdő vietnami nép igazságos harcát Szolidaritásukról biztosítják a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeket Folytatják küzdelmüket a világ, Európa békéjéért és biztonságáért Feladatuknak tekintik a szocialista országok egységének erősítésétt a kommunisták és valamenynyi dolgozó internacionalista szolidaritásának elmélyítését a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás és a szocializmus javára. Az SZKP Központi Bizottságának meghívására a Szovjetunióban tett nem hivatalos baráti látogatás befejeztével szerdán délben vonaton hazaindult Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárai Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára éa Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes. A szovjet főváros kijevi pályaudvarán a magyar vezetők búcsúztatására megjelentek Leonyid Brezsnyevt az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Jurij Andropor az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Gromiko külügymiszter és Fjodor Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, Grant Grigorjan, az SZKP KB gazdasági osztályának első vezetőhelyettese, Alekszandr Kudrjasov, azSZKP KB külügyi osztályának vezetőhelyettese és mások. A pályaudvari búcsúztatásnál jelen volt Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Magyal ország moszkvai nagykövete, valamint a moszkvai magyar nagykövetség számos munkatársa. (MTI) Program a következő évek tennivalóira, a fejlődés meggyorsítására Sokoldalú szocialista fejlődés Messze elmúlt már az az Idő is, amikor a népfrontnak bizonyos körök a kívülálló kritikus, a második párt vagy az ellenzéki erők gyülekezetének szerepét szánták. A választások előkészítése során ismét igazolódott, hogy a Hazafias Népfront az egész népnek a szocialista építőmunka feladatai megoldására tömörített ereje, a párt alapvető célkitűzéseivel egyetértő és Helyes és szükséges viszszatekinteni a múltra, az eredményekre, mert ez erőt ad, mégis nekünk elsősorban a jelen kérdéseivel és a jövő feladataival kell foglalkoznunk. Van programunk a következő évek tennivalóira, fejlődésünk meggyorsítására. Ennek alapja a népgazdaság harmadik ötéves terve, a gazdasági mechanizmus reformja és társadalmi-politikai viszonyaink további tökéletesítése. Ezt a programot pártunk IX. kongreszszusa jóváhagyta, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megtárgyalta és választási felhívásában az egész népnek elfogadására ajánlotta. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a választások napján egész népünk szavazatával kifejezésre juttatja, hogy ezt a programot sajátjának tekinti. Feladataink között az első helyen továbbra is a gazdasági kérdések állanak. Népgazdaságunk fejlődésének alapja a jövőben is az ipar. Korábban mi magunk is sokszor emlegettük, hogy iparfejlesztési céljainknak gátat szab az energiahiány. Nos, energiaszükségletünk kielégítését hosszú távlatra biztosítottuk. Harmadik ötéves tervünk utolsó évében, a Szovjetunió segítségével, megkezdjük atomerőművünk felépítését is. A következő években további nagy előrehaladást akarunk elérni azokban az iparágakban, amelyekben Magyarországnak jó lehetőségei vannak. Hadd említsek néhány példát Hazánknak számottevő természeti kincse a bauxit. A Szovjetunióval kötött egyezményünk értelmében a Magyarországról odaszállított timföldből előállított alumíniumot teljes mennyiségben visszakapjuk, s iparunk, népgazdaságunk javára igen előnyösen hasznosíthatjuk. Minden bizonnyal hallottak, olvastak már az úgy • nevezett autóbuszprogramról. Mit jelent ez? Sokoldalú nemzetközi kooperáció segítségével fokozatos fejlődés után 1970-től évente már 7 ezer autóbusz készül hazánkban. Ehhez elég megjegyezni annyit, hogy a legnagyobb európai gyárak termelése sem haladja meg az évi 4 ezer darabot. Ugyanakkor nagy ütemben korszerűsítjük a vasúti közlekedést és áruszállítást is. Továbbra is az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar. Szükség van erre, mert szocialista mezőgazdaságunk még több műtrágyát és növényvédő szert kíván. Világszerte elismert gyógyszeriparunkat továbbra is erőteljesen fejlesztjük. Fejlődik és korszerűsödik a hagyományos magyar élelmiszeripar. Az ipari termelés fejlesztésében nemcsak a mennyiségi növekedés, hanem elsősorban a minőségi követelmények teljesítése a döntő tényező. Pártunk legutóbbi kongresszusáról szólva itt a megyében is több helyen — hol tréfásan, hol talán komolyan is — azt mondogatják, hogy tulajdonképpen „paraszt kongresszus*1 volt. A kongresszus természetesen népgazdaságunk, bel- és külpolitikánk, társadalmi életünk minden lényeges kérdését megvitatta, és bár nem volt „paraszt kongresszus", helyes ós szükséges volt, hogy sokat foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivel, a paraszti élettel. A mezőgazdasági termelés növelése nélkül elképzelhetetlen népgazdaságunk fö ágazatainak arányos fejlődése. Minden termelőszövetkezetnek virágzó, jól termelő, jól jövedelmező nagyüzemmé kell fejlődnie! Kormányunk már eddig is sok tízezer gépet, több százezer tonna műtrágyát, ezer és ezer új épületet, sok nagyüzemi istállót biztosított ehhez. De a termelőszövetkezetek megerősítésében is a legfontosabb az ember, az ( hogy minden szövetkezetnek a közös gazdasághoz ragaszkodó, szakképzett, lelkes; munkabíró tagsága és vezetősége legyen! Ezt a célt szolgálta a kormánynak a kongresszus döntése nyomán bevezetett több intézkedése. A termelőszövetkezetekben végzett munka megfelelő díjazása mellett a társadalombiztosítási juttatások kiterjesztése és a családi pótlék emelése után bevezettük az űj termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert. Ez messzemenően gondoskodik a munkából kiöregedő termelőszövetkezeti gazdákról. Egyes felvásárlási árakat a múlt év elején felemeltünk, nemrégiben pedig töröltük a termelőszövetkezeteknek azokat a hiteleit, amelyek a szocialista átszervezés, a szövetkezetek megalakulása kapcsán kelet(Folytatás a 3. oldalon.)