Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

Rózsa István beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sa. Persze, nem minden cikk esetében ez történt. Miközben például a húsfogyasztás a háború előttinek másfélszerese, addig a felszabadulás előtti idők jellemző élelmezési cikke, ahogy akkoriban mondták — „a szegény ember második kenvere'' — a burgonya fogyasztása lényegesen csökkent. Közben nőtt a lakosság lélekszáma és nőtt a kivitel is. Tavalyelőtt 57 százalékkal több mezőgazdasági terméket exportáltunk, mint 1961-ben. Megyénkben a mezőgazdaság közvetlen exportja az elmúlt két évben 60 millió forinttal emelkedett. A kivitel jelentősége ismert.; az exportált mezőgazdasági cikkekért sok olyan nélkülözhetetlen áruféleséget. ipari nyersanyagot kapunk külföldről, amit itthon nehezen, nagyon drágán vagy esetleg egyáltalán nem tudnánk előállítani. Kihasználni a lehetőségeket! A jelentős előrelépés mellett az is tény, hogy voltait, s ma is vannak a mezőgazdaságban gondok és nehézségek, amelyek nehezítik a további fejlődést. Az elmúlt esztendőkben sorozatos elemi csapásokkal, ár- és belvízkárokkal, állatbetegségekkel, mostoha időjárási viszonyokkal kellett megküzdenünk, amelyek súlyos kieséseket okoztak. Csak a múlt évi belvízkárok értéke mintegy 20 millió forint volt megyénkben. Ez kihatott természetesen a hozamokra is. A termésátlagok főbb adatainak ismertetése után Rózsa István megemlítette, hogy bár az eredmények figyelemre méltóak, hiszen például a búza átlagtermése megyénkben az 1956-1960as években 8.2, 1966-ban 11,7, a szemes kukoricáé ugyanabban az időszakban 12,3, illetőleg 18,4 mázsa volt — sok tényező mulatja, hogy igen nagyok még a lehetőségek. Vonatkozik ez nem utolsósorban az állattenyésztésre. Megyénkben az állattenyésztés igen jelentős. Ailami gazdasági tehenészeteinkben tavaly fejősállatonként 2897, a tsz-ek 2408 literes évi tejtermelést értek el. Igen nagy azonban az eltérés az egyes gazdaságok és tehenészetek eredményei között. Több olyan gazdaság van, ahol tehenenként 3 ezer liternél több az évi hozam, mig másutt 2400-nál is kevesebb. A lehetőségeket mutatja, hogy az orosházi gazdaság inult évi átlagos eredménye 3893 liter volt, ami világszinten is jónak számít. Szükséges emellett azt is megemlíteni, hogy a jelenlegi felvásárlási árak mellett a gazdaságos tejtermelés csak 3 ezer liter körül lehetséges. Baromfitenyésztésünkben szintén igen nagyok a lehetőségek. Vannak olyan országok Európában, ahol a tojáshozam tyúkonként évente 240. Megyénkben az állami gazdaságokban 168, a tsz-ekben 159 a múlt évi tojónkénti átlag. Mutatja a lehetőségeket az is, hogy számos nyugati országban a baromfihizlaldák 1 kilogramm élő áru előállításához 2.3—2,5 kilogramm takarmányt használnak fel és 9 hetes korra 1,6 kilogrammos átlagsúlyt érnek el. Vannak kitűnő hazai eredmények is: a szegedi Móra Ferenc Tsz baromfitenyésztői 2,7—2.8 kilogramm takarmányt használnak tel egy kilogramm baromfihús előállításához. Az a feladat, hogy igyekezzünk mindenütt elérni a magasabb hozamokat az állattenyésztésben is. Rámutatott a gyűlés előadója arra is, hogy a jövedelmező gazdálkodás alapvető feltétele a ráfordítások csökkentése. A költségek csökkentése. E téren is igen jelentősek a tartalékok. Nem mindegy, hogy mennyibe kerül egy-egy hold föld bemunkálása, egy mázsa termény vagy állati termek előállítása. Magasabb jövedelmet akkor érhetünk el, ha okosabban gazdálkodunk. A gépek a tsz-ekben többnyire egy műszakban, vagy nyújtott műszakban dolgoznak és magas a gépállás, ami semmiesetre sem hasznos. Jelentős tartalék rejlik a szakképzettség növelésében is, ami nélkül a technikai szíhvonal emelése, az értékes, új gépek megfeieiő kihasználása vagy a különböző vegyszerek sikeres alkalmazása úgyszólván elképzelhetetlen, pedig mindez az élet. a fejlődés parancsa. Akik jobb és jobb munkakörülményeket. jobb életkörülményeket akarnak teremteni a falun, márpedig ez a cél, azoknak meg kell tanulniok többet, jobbat termelni, olcsóbban, mint eddig. A képviselőjelöltről Befejezésül Rózsa István arról beszélt, hogy miért helyesli N i e s n e r Ferenc tiszaszigeti tsz-elnök jelölését országgyűlési képviselőnők. — Évek óta ismerem Niesner Ferencet — mondotta —. még a tsz-átszervezés idején meggyőződtem arról, hogy hozzáértő, megfontolt ember, jó gazda, akinek tekintélye van a környéken. Külön megemlítem, hogy Niesner Ferenc mindig és mindenütt megmondta a véleményét, őszintén, kertelés nélkül nemcsak a maga, hanem a gazdatársai érdekében és nemcsak a felettes szervek, hanem szükség esetén munkatársai, beosztottai előtt is. Ügy gondolom, helyes lesz alkalmat adni Niesner Ferencnek arra, hogy majd az országgyűlésben is hasonlóan cselekedjék és megfelelő megfontoltsággal, bátorsággal képviselje ezt a körzetet — fejezte be beszédét Rózsa István. Kilián György özvegye úttörők között íííssi Választási gyűlés Rúzsán Tóth Szilveszterné képviselőjelölt beszéde Közvetlen, meghitt hangulatban kezdődött Rúzsán tegnap este a választási gyűlés, melyen Tóth Szilveszterné zákányszéki tanácselnök, a Csongrád megyei 2-es országgyűlési választókerület jelöltje beszélt a rúzsai lakosok előtt az új, impozáns művelődési otthonban. A gvűlés kedves színfoltjaként először Oltványi Sándor úttörő lépett elő és bejelentette. hogy a nőnap alkalmából kis műsorral köszöntik az asszonyokat és lányokat az úttörők. Iskolás fiúk és lányok szavalatait hallgatva örült és derült a népes közönség. A rövid és kedves nőnapi köszöntő után a választási gyűlés elnökségében Farkas István, a szegedi járási tanács vb elnöke, Vőneki János, a rúzsai pártszervezet csúcstitkára, Chrappan János, a községi tanács vb elnöke, Vörös János agronómus, a Hazafias Népfront, községi bizottságának elnöke, Kismarton Antalné, a községi tanács vb előadója. Németh Ferenc. a rúzsai Népszabadság Tsz elnöke és Vincze Miklós, a rúzsai Napsugár Tsz agronómusa foglalt helyet A választási gyűlés résztvevőit Vörös János üdvözölte és felkérte az országgyűlési képviselő-jelöltet választási beszéde megtartására. Tóth Szilveszterné a rá jellemző szerénységgel és egyszerűséggel köszönte a bizalmat, melyet a rúzsaiak előlegeztek a jelölő gyűlésen. Sokan ismernek a községben. talán még tanyasi parasztlány koromból, vagy később, mint a szomszéd falu tanácselnökét. Egyszerű parasztasszony vagyok, s ezt őszintén megvallom: soha nem hittem volna, hogy a parasztemberek bizalmából odáig emelkedhetem, hogy az országgyűlésben képviseljem a homoki emberek érdekeit. Tudom, ezzel nagy felelősséget vállaltam. De Tóth Szilveszterné (a kép Jobb oldalán) rúzsai választóival beszélget idáig is a kommunisták, a pártonkívüliek segítségével jutottam, további munkámban is kérem a segítséget. Ezután az új választási rendszerről, a szocialista demokrácia további fejlesztéséről beszélt. A választási programról szólva a következőket hangsúlyozta: — A Hazafias Népfront választási programja öékés, építő munkaprogram — a párt programja. A dolgozó emberek jobb életét, anyagi és kulturális előrehaladásat szolgálja. A párt agrárpolitikáját is az utóbbi évek eredményei igazolták. A szövetkezeti gazdák jobban, szebben élnek, mint korábban. Az anyagi érdekeltség megteremtése a tsz-ben fokozta a gazdák termelő Kedvét. Ugyanezt szolgálta az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási áranak emelése. A parasztság régi kívánsága teljesült a termelőszövetkezeti nyugdíj bevezetésével. Pár évvel ezelőtt ki gondolta volna ezt. Hasonló gondoskodást fejez ki az édesanyáknak nyújtott gyermekgondozási segély. A múltban ki törődött a parasztgyermekek, a tanyai gyermekek nevelésével. Tóth Szilveszterné ismertette a harmadik ötéves terv célkitűzéseit a mezőgazdasági termelés növelésében, a paraszti munkák gépesítésében és a szövetkezeti gazdák életszínvonalának emelésében. Az új gazdaságirányítási rendszer — állapította meg — nagyobb önállóságot, de ugyanakkor nagyobb felelősséget jelent a közös gazdaságok számára. A tsz-vezetőknek és a gazdáknak egyaránt nagyobb hozzáértéssel kell hasznosítaniok a kedvező helyi adottságokat, mindenkitől több kezdeményezési és fokozottabb gazdai gondosságot követel. A tetszéssel fogadott beszéd után Farkas István járási tanácselnök a nemzetközi nőnap alkalmából üdvözölte az asszonyokat, lányokat. Ezután a rúzsai tsz-ek nyújtottak meglepetést a gyűlésen részt vevő nőknek: kinek-kinek ajándékkal kedveskedtek. (MTI Foto — Tormai Andor felvétele) Kilián György özvegye, a hazánkban tartózkodó Maria Reischmann meglátogatta a XIII. kerületi Kilián György utcai általános iskolát és gimnáziumot. A képen; úttörők virággal üdvözlik Maria Reischmannt Magyar levél U Thanthoz Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője levelet intézett U Thant főtitkárhoz. A levél hangsúlyozza: A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíti az ENSZ közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának Rhodesiára vonatkozó határozatait: nem tart fenn a fajüldöző Smithrendszerrel sem kereskedelmi, sem diplomáciai kapcsolatokatElutazott Budapestrfi! a jugoszláv külügyminiszter-helyettes Csütörtökön elutazott Budapestről Dimcse Belovszki jugoszláv külügyminiszterhelyettes, aki szerdán megbeszéléseket folytatott Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettessel. A jugoszláv vendéget fogadta Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese is. Ujabb özeinek költöznek vidékre A harmadik ötéves terv idején is folytatódik a budapesti üzemek, telepek egy részének vidékre helyezése. A következő években mintegy száz budapesti üzem kitelepítése valósítható meg, és ezekben körülbelül húszezren dolgoznak — közölték az Országos Tervhivatalban. A második ötéves terv ideje alatt a fővárosból több mint 30 üzem került vidékre. A lakosság egészségét, nyugalmát zavaró, illetve a lakásépítési tervek megvalósítását hátráltató üzemek közül pedig 70 szűnt meg. — Vidékre kerül majd — hangsúlyozták az Országos Tervhivatalban — jó néhány Budapesten maradó és fejlődő gyár egy-egy részlege is. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fővárosban munkaerőhiány van, az így felszabadult munkaerő elhelyezése megoldható. Ugyanakkor elérjük. hogy vidéken növekedjék a helyi munkalehetőség és ezzel csökkenjen a vidékiek áramlása Budapestre. Kiemelték: az állam a jövőben is jelentős összeget — több százmillió forintot — fordít a Budapestről vidékre telepített vállalatok, üzemek támogatására. Nagyon fontos. hogy az üzemek kitelepítése növelje Budapesten a lakásépítésre alkalmas területet. — Egyes vállalatoknál — folytatták — olyan törekvésekre figyeltünk fel, hogy a kevésbé gazdaságos cikkek gyártását ^leadják" vidékre, az így felszabadult üzemi területen pedig olyan más ipari tevékenységet kívánnak folytatni, amely gyorsabban fejlődik, nagyobb hasznot hoz. Ez helytelen, ilyesmihez a hatóságok nem nyújtanak segítséget. Az Országos Tervhivatalban fontosrak tartják, hogy a szövetkezeti ipar egy része is áttelepüljön Budapestről vidékre. Az áttelepítésre vonatkozóan azonban minden esetben megállapodást kötnek az érintett helység helyi szerveivel. A cél minden esetben: az új települési helyet úgy jelöljék ki, hogy ott a közép- vagy nagyüzemmé való fejlesztés is lehetővé váljon. A jubiláló Tiszafáj köszöntése a városi tanácsnál Két évtizedes múltját ünnepli e napokban a Tiszatáj, a Magyar írók Szövetsége Dél-magyarországi Csoportjának havi folyóirata. Húsz évvel ezelőtt indult útjára Szegedről, hogy fórumot adjon nemcsak e város, hanem Csongrád megye és a környező megyék íróinak, költőinek, kritikusainak, sőt tudományos kutatóinak is. E két évtizedre emlékeztek tegnap, csütörtökön délelőtt a lap egykori és mai szerkesztői, írói azon az ünnepi fogadáson, amelyet a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében dr. Biczó György, Szeged m. j. városi tanács vb elnöke adott a városi tanácsházán. Ezen a baráti találkozóvá melegedett fogadáson részt vettek többen a párt, a tanács helyi vezetői, kulturális közéletünk képviselői közül. Ott volt Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Deák Béla, a párt-vb tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, Forgó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap és dr. Lőkös Zoltán, a DélMagyarország főszerkesztője is. Dr. Biczó György a jubileum alkalmából melegen emlékezett meg a Tiszatáj szerepéről a városnak és az egész Dél-Alföldnek kulturális, irodalmi életében. Hangsúlyozta beszédében, hogy a lap története elválaszthatatlanul kapcsolódik történelmünk legfontosabb időszakához, eseményeihez, hiszen az elmúlt húsz esztendő alapvető volt népünk, nemzetünk életében. Mindez szükségszerűen tükröződik az irodalmi életben, s a Tiszatáj lapjairól is. — A Tiszatáj fejlődése összeforrott Szeged fejlődésével — mondotta, s annak a reményének adott kifejezést, hogy ezután is hozzájárul az irodalom eszközeivel ahhoz az előrehaladáshoz, amely e város centrális helyzetével függ össze. Utalt arra a városi tanács vb elnöke, hogy napjainkban minden megnyilatkozásnak. nem kevésbé az írók publikált véleményének megkülönböztetett értékű jelentősége van. Ezért is szükséges és kívánatos, hogy a Tiszatáj köré csoportosult írók munkásságukkal mindig hű, következetes segítői legyenek a szocializmus építésének. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta azt a nagy szerepet, amelyet az irodalom az emberek tudatformálásában mindig betöltött, s amire továbbra is igényt tart egész közéletünk a saocializmus soron következő feladatainak segítésében. Mindehhez kívánt a Csongrád megyei és a szegedi pártbizottság és a városi tanács nevében a jubiláló lap valamennyi belső és külső munkatársának. Szeged, a megye íróinak további sikereket Ezt követően bensőséges hangulatú baráti beszélgetés alakult ki, amelynek során pohárköszöntőt mondott Andrássy Lajos, a Tiszatáj főszerkesztője, dr. Madácsy László egyetemi docens, a Tiszatáj húsz esztendővel ezelőtti első szerkesztője és Mocsár Gábor, a Magyar írók Szövetsége Dél-magyarországi Csoportjának titkára. Tiszatáj-est Budapesten A Tiszatáj megjelenésének húszéves jubileuma alkalmából vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel irodalmi estet rendeznek Budapesten, a TIT-klubban. A műsorban Andrássy Lajos, Benjámin László, Dér Endre, Fenákel Judit, Lődi Ferenc, Mocsár Gábor, Papp Lajos és Simái Mihály művei hangzanak el. Közreműködik: Jancsó Adrienne, Török Erzsi és Arató Pál. Jubileumi köntösben A Tiszatáj díszes, jubileumi köntösben most megjelent márciusi száma hoszszan idézi az elmúlt két évtized eseményeit. Az indulás körülményeire emlékezik vissza dr. Péter László, s számos fényképes dokumentumot. a folyóirat mozgalmas két évtizedének eseményeit, történelmét gyűjtötte egybe dr. Kovács Sándor Iván és llia Mihály. Közli a lap Vörös László tollából annak a rövidesen megjelenó szegedi versantológiának az előszavát, amelyet a Tiszatáj jubileuma alkalmából ad ki a Magvető Könyvkiadó. Az abban bemutatásra kerülő költőket — Andrássy Lajost. Bécs Ernőt, Gál Sándort. Hatvani Dánielt, Kovács Miklóst, Lődi Ferencet, Német. Ferencet, Papp Lajost, Polner Zoltánt, Simái Mihályt. Simonyi Imrét, Veress Miklóst — versekkel ls illusztrálja. A Hazai tükör rovatban Sípos Géza A KTSZ zászlóbontáa Szegeden címmel értékes tanulmánysorozatot kezdett az ifjúsági szövetség tíz esztendővel ezelőtti történetéről, s e rovatban olvasható Tóth Béla és Sz. Simon István írása is. A lapot tartalmas Kritika rovat gazdagítja még. Péntek. 1967. március 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3