Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

A MÁRTÍR SÍRJA üjság említ meg egy témát sose tudni, mi lesz belőle. Még egy évfordulóra tzóló megemlékezés sem megr el mindig szó, vissz­hang nélkül. Igy történt ez az őszön a Dél-Magyaror­szágban megjelent Szerb-ma­gyar egy testvér című írással is, melyben dr. Péter László, a Somogyi-könyvtár tudomá­nyos kutatója két vajdasági mártír, Kis Ernő zombori magyar kommunista és Gai­sin Grozda újvidéki szerb partizánlány szegedi kivégez­tetéséről emlékezett meg. Egy napon estek a fasiszta sta­tárium áldozatául. Délelőtt Kis Ernőt, délután Gaisin Grozdát vezették az állami Ítéletvégrehajtó elé a Csillag­börtön udvarán. Többen em­lékeznek rájuk, akik akkor szintén ott raboskodtak. Mondják, hogy Kis Ernő még akkor is az eszmét éltette, mikor a maga életéből már csak pillanatok voltak, s Gai­sin Grozda ugyancsak bátran lepdelt a pribékek között, büszkeszép arcán nem volt félelem. A két mártír kivégeztető­senek 25. évfordulójáról ép­pen a Dél-Magyarország cik­ketői indíttatva és annak nyomán egv szegedi olvasó, Kónya Károly levelet küldött az egyik jugoszláviai magyar nyelvű lapnak. S hogy-hogy­nem, ez a levél eljutott Kosta Bendcskot'hoz Zmajevacra. Kosta Bendeskov pedig... Kis Ernő egyetlen lányának, Kis Piroskának férje... Huszonöt év után itt és igy kezdődik a Kis Ernőre emlé­kezésnek egv új fejezete. Bendeskov levelet irt Sze­gedre, az Április 4. útja 24­be. Kónya Károlynak. „ ... Feleségem, Kis Piroska, F.rnö egyetlen lánya most Zmaje­vacon él, az ottani iskola ta­nítónője. Házasságunkból két gyermekünk van, egy fiú és egv Uíny. Most, feleségem édesanyjának halála után Béli Manastirba költözünk... Feleségem édesanyja, Kis Ju­lianna, Ernő felesége 1965­ben halt meg, ő is aktív har­cosa volt a fasizmus elleni háborúnak. Emiatt többször volt fogságban néhány ma­gyarországi börtönben... Erő­sen eltértem eredeti kéré­semtől, ez pedig az lenne, hogv megkérjem egy szires­séare. Kérem, amennyiben lehet, értesítsen engem arról, ismeretes-e, hol van Kis Er­nő sírja, mert szeretnénk meglátogatni néhány hóna­pon belül. Feleségem előtt még titok ez a szándé­kom. . Kónya Károly szerkesztő­ségünkhöz továbbította Ben­deskov levelét. „Minién én erre vonatkozólag semmit sem tudok... amennyiben a szerkesztőség lehetőséget ta­lálna a kérés teljesítésére, szíveskedjék azt a család számára megtenni..." Igen ám, csakhogy a sírról mi sem tudtunk. mozgósítottunk, kerestünk, valaki egy párhuzamos nyomra hívta fel a figyel­met. Kis Ernőt Gaisin Groz­daval egy napon végezték ki. talán egy napon is temették el. Lehetséges, hogv egymás mellett. Grozda sírja pedig megvan! Pár éve egy parti­záncsoport is meglátogatta Jugoszláviából. De ki veze­tett Grozda sírjának nyomá­ra? A III. kerületi tanács... Tehát újra oda kell fordul­ni. Innen már felgyorsult a kutatás. A temetögondnokhoz kell menni.. . A temetögond­nok pedig adott egy kísérőt: ,.ö majd megmutatja Kis Ernő sírját, hiszen ö gondoz­za." Egy asszony elkísért a sír­hoz, a református temetőbe. Nagy hó volt, egyetlen fe­hérség az egész temető. Vé­gig bukdácsoltunk a kis ha­lotti dombok között, s akkor egy sírra rámutatott: „Ez... ez a Kis Ernő sir ja". A fejfa megavasodott huszonöt év alatt. Keményfából van ugyan, de megrágta az idő. A nevet sem lehet elolvasni rajta. Mégis, ha a napnak háttal fordulva próbáltam ol­vasni, mintha ki lehetett vol­na betűzni a vezetéknevet: Kis... „Es biztosan arról a Kis Ernőről, vari szó, akit mi ke­resünk?" — kérdeztem az asszonyt „Én nem tudom... Talán a Csamangóék.. Hihetetlennek tűnt hogy a kommunista mártír a re­formátus temető kellős köze­pén nyugszik. Ki temette ide? Hogyan? Szegeden nem is volt hozzátartozója. m Fordultunk a börtönpa­rancsnoksághoz és a bíróság­hoz, kerestük a kivégzésre es a temetésre vonatkozó ira­tokat. Nincs. Akik ismerik az akkori börtönviszonyokat, reménytelennek ítélték a fá­radozást. Jeltelen sírokba, te­metőárkokba földelték a ki­végzetteket, különösen a kommunistákat — mondták. A rabtemetőben se parcella, se fejfa... lehetetlen meg­találni. Hetekre, hónapokra elakadt az ügy. De egyszer, mikor már száz és száz embert „Márpedig a mártír Kis Ernő..." — mondta Csaman­gó, a református temető gondnoka. „Mi temettük el... Pontosabban én a Gaisin Grozda temetésénél voltam, feleségem meg a Kis Ernő­én. .. En csak azért nem le­hettem ott, mert egyszerre hozták ki őket... A börtön kocsijával szállították ki a koporsókat, rabok hozták, meg börtönőrök. Grozda te­metésén nem is volt más senki... A Kis Ernőéről a fe­leségem mindent el tud mon­dani. . C.samangóné mindenre vi­lágosan emlekszik. „Igen... igen... a kommunista Kis Ernő sírja. Akkor is tudtuk, azóta is. Három magas férfi volt a temetésén. Azt mond­ták, ók a testvérei. Es ami­kor a börtönőrök meg a ra­bok elmentek, közülük az egyik azt mondta: eljön az idő, amikor majd márvány­táblára lesz felírva, ki nyug­szik itt... A felszabadulás után a felesége ú eljött. Az asszony is a mozgalomban volt. És emlékszem, hogy pár éven keresztül minden őszön megkoszorúzták a sírt. Talán a párttól. . . Most is rendben tartják, zöld repkény van a sírhalmon. A fejfán nem ol­vasható már a név, de ö az... Biztosan 6... Akkoriban is sokat beszéltek róla. Mond­ták, hogy a papot elküldte a siralomházból. El még az a pap is, Debrecenben van, nyugdíjas már... Nem volt se szertartás, se gyászbeszéd, csak sírba tettük.. Itatta az asszony, hogy ké­telkedek. „Ha nem volna elég, amit én mondok, menjen be a re­formátus egyházközségbe... Ott igazolják is..." Be is mentem. Elővettük a református temető térképét. B/5 parcella 8 15-szektor: j Kiss Ernő (itt két s-sel). De ez még mindig késés! Hátha csak névazonosság! Kikeres­ték a sirmegváltásról szóló iratot is — s ez emelkedett megdönthetetlen bizonyíték­ká. Rajta a temetés napja: 1941. október 6. S zárójelben egy szó: (börtönből). „Lehetséges ez?" — kér­deztem a tisztviselőtől. „Le­hetséges, hogy egy kivégzett kommunistát befogadott ak­kor. 1941-ben az egyházi te­mető? „Miért? A sírt megváltot­ták. .. 1970-ig szól a megvál­tás. .." „S nincs valami aláírás? Ki váltotta meg?" „Az nincsen... Nem tud­juk..." Talán a testvérek, rokonok, akik eljöttek a temetésre. De az is lehet, hogy elvtársak voltak, csak rokonnak mond­ták magukat... A levél tehát elmehet Kos­ta Bendeskovnak, Beli Ma­nastirba... A mártír sírja megvan... El sem volt vesz­ve. . . De addig még egy-két kötelesség jut eszünkbe. Igazat jósolt-e az ismeret­len férfi, aki Kis Ernő fris­sen hantolt sírja fölött azt mondta: „Eljön az idő, ami­kor majd márvány táblára lesz felírva, ki nyugszik itt...?" A jó huszonöt éve, családi vagy talán elvtársi körben elhangzott kijelen­tést kérdésként vittem most el a városi és a III. kerüle­ti tanácshoz. „Igen, eljön az idő... Még ezen a nyáron..." Ezt üzenhetjük Szegedről Kosta Beneskovnak érdeklő­dő levelére. Es egv szegedi úttörőcsapat levelét küldhet­jük még el. „Kezünkbe került a Dél­Magyarország egyik cikke, amely Kis F.rnö és Gaisin Grozda kommunista mártí­rokról szól. Itt olvastuk azt is, hogy a két kivégzett vér­tanú szegedi temetőben nyug­szik. Mivel hozzátartozóik Jugoszláviában élnek, ezért mi, a Béke utcai általános is­kola 2133. sz. Kossuth Lajos úttörőcsapatának tagjai egy­hangúlap elhatároztuk: vál­laljuk a két mártír sírjainak gondozását. Sirhalmukat rendben tartjuk, beültetjük virágokkal, gondozzuk és ön­tözzük egész évben. Elhatá­roztuk azt is, hogy a „Vö­rös Zászló hőseinek útján" mozgalom keretében felku­tatjuk a róluk szóló emléke­ket, tevékenységüket a kom­munista mozgalomban, és kapcsolatot keresünk élő hoz­zátartozóikkal. A 2133. szá­mú Kossuth Lajos úttörő­csapat nevében: Tóth Sán­dor, VIII/A oszt." S még azt, hogy jó föld­ben nyugszik Kis Ernő. Majd meglátják, midőn a sírköavatásra Szegedre utaz­nak. Sz. Simon István A földgáz a világban A szénhidrogének részaránya effvre jelentősebbé válik hazánk energiamérlegében is. A második ötéves terv ide­jén a szénhidrogének részesedése 23 százalékról 29 szá­zalékra növekedett. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a hő­erőművek, a vaskohászat, az üveggyárak, a vegyikombi­nátok egy részének energiaszükségletét látjuk el szénhid­rogén alapú fűtőanyaggal, vagy alapanyaggal, hanem azt is, hogy biztosítani kívánjuk a meglevő és a létesítendő földgáz-távvezetékek és a lelőhelyek mentén elhelyezkedő városok és falvak lakosságának kommunális gázszükségle­tét is. Különösen érdekelt e téren Szeged és környéke, hi­szen — mint ismeretes — a szegedi medence az ország egyik leggazdagabb szénhidrogén lelőhelye. A jelenlegi ku­tatási eredmények reményt adnak arra, hogy 1970-től éven 1 millió tonna kőolajat és 1 milliárd köbméter föld­gázt termeljenek a szegedi medencében. A földgáz idő­szerű kérdéseiről szól most kezdődő cikksorozatunk. A leggazdaságosabb energia Számunkra jelenleg vitat­hatatlanul a földgáz a leg­gazdaságosabban kiaknázha­tó energiaforrás. A hangsúly itt a jelenidón, s önmagun­kon van, hiszen ahol sok a sebes vizű, nagy esésű folyó (mint Svájcban), vagy van elég anyagi erő duzzasztó müveket építeni, ott elkép­zelhető esetleg, hogy nem a földgáz a legrentábilisabb fűtőanyag. A szénnel, kő­olajjal azonban mindenütt felveszi a versenyt És a teljes igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy még az olyan tökeerős allamokban is, mint a Szovjetunió, vagy az USA — ahol a földgáz kincs is tetemes — előbb gondol­nak a földgáz kihasználásá­ra, mint az atomerőmüvek láncolatának kiépítésére. Az utóbbi megoldás ugyanis aligha jöhet szóba addig, amig a hadikiadásokat nem lehet mérsékelni. A földgáz kitermelése a szénnél olcsóbb; szállítása egyszerű és szintén olcsóbb. Legfőbb előnye pedig, hogy 40—45 százalékkal jobb ha­tásfokkal égethető el. Nem szennyezi a levegőt, szállí­tása eltüzelése magasfokon automatizálható, s ezáltal tekintélyes munkaerő szaba­dítható fel. Mindezek olyan tulajdonságok, amelyeket szerte a világon messzeme­nően igyekeznek kihasznál­ni. Volt idő, amikor a föld­gázt még nem becsülték sokra. A szakemberek ki­számították, hogy például Közelkelefen a föld egyik legnagyobb összefüggő kő­olaj-mezején az olajbányá­szat megindításától, tehát a XIX. század derekától szá­mítva eddig majd 400 mil­liárd köbméter gáz. tört fel — a kőolaj kisérőjeként — s ennek több mint 70 szá­zaléka a levegőbe szállt, vagy fáklyaként elégett.. Dollár milliók a szelek szár­nván egvetlen kőolaj-mező felett... Négy évtizede Mindössze négy évtizede.| csupán, hogy a földgázban rejlő lehetőségeket felfedez­ték, s hozzáfogtak hasznosí­tásukhoz. A világ egvre nö­vekvő, s gyorsütemben nö­vekvő energiaszükséglete irányította a figyelmet a földgázra. A világ energia­szükséglete a következő 50 esztendőben háromszorta na­gyobb lesz, mint amennyit az utóbbi 150 évben felhasz­náltak. Ugyanakkor nemcsak energiát, nyersanyagot is ad a földgáz a műtrágya és a különféle műanyagok gyár­tásához a vegyiparnak. A szállításához szükséges cső­vezeték-rendszer építése nem kis pénz ugyan, de ez az egyszeri nagy befektetés a folyamatos üzem mellett gyorsan megtérül. Növek­szik is most már gyors­ütemben a földgáz felhasz­nálás az egész világon. A 20-as években még mind­össze 20 milliárd köbméter földgázt hasznosított az em­beriség. 1935-ben 71, 1940­ben már több mint 100, 1958-ban pedig már majd 500 milliárd köbmétert. Napjai okban mintegy 800 milliárd köbméter a földgáz felhasználás mértéke. A vi­lág en ergia- fel haszn ál á s i szerkezetét tekintve ez azt jelenti, hogy a szén, a kő­olaj, a vízi- és atomenergia mellett ma már a földgáz adja a föld energiaszükség­letének egynegyedét. Ameri­kában 30—35 százalékát, a Szovjetunióban több mint 20 százalékát. Nagyok azonban ma még az aránytalanságok, a leg­nagyobb földgáz értékesítő országok között is a felhasz­nálás mértékét tekintve. A Szovjetunió a második he­lyet foglalja el a világ-rang­listán Amerika mögött, flfl milliárd köbméteres éven­kénti felhasználási szinttel, a harmadik Kanada a ranglis­tán. — és a Szovjetuniónál tízszerte kevesebb földgázt hasznosít. Gyors ütemben Ma már a világon min­denütt gyors ütemben igye­keznek átállni az iparban 18, a lakosság ellatasaban is a földgázra. Meg azok az or­szágok is, amelyeknek nincs számottevő földgaz kincsük, kifizetődőnek tartják a föld­gáz felhasználását, akár nyersanyagként a vegyipar­ban, akár fülő-energianak a gyárakban, erőmüvedben, la. kasokban, középületekben; kifizetődőnek larljak az im­portot. Franciaország csepp­folyósítva a gázt hajóval szállítja Algériából. Nyugat­Európa nagyrészét aj. észak­európai forrásoktól indulé csőrendszereken át látják el. S az sem véletlen, 'hogy a következő öt esztendő egyik legnagyobb nemzetközi mé­retű vállalkozásának is a földgáz a tárgya: a Szovjet­unió földgázt ad el Fran­ciaországnak, Olaszország nak és Ausztriának. A tárgyalások befejeződ­tek, s már a földgáz-távve­zeték országokon át húzódó nyomvonalát is kijelölték a szakemberek. Ehhez a kon­tinentális csőrendszerhez a csehszlovák szakaszon re­mélhetően mi is csatlako­zunk majd. Nem mindegy A földgáz tehát az ener­gia-hordozók sorában min­denütt előretört, s ennek egyetlen magyarázata, hogy rendkívül olcsó energiát ad. A világon mindenütt a ter­melési költségek csökkenté­sén, legalábbis relatív csök­kentésen fáradoznak, azért nem mindegy, hogy a ter­meléshez szükséges energiát mennyiért állítják elő. Eb­ből a szempontból fontos tehát hazánknak is a föld­gáz. Sót Magyarországnak talán még sok más ország­gal összehasonlítva fonto­sabb is, hiszen jó szenünk, — hát még olcsó szenünk — nincs sok. Villamos-energiá­ból is behozatalra szorulunk, úgyszintén kőolajból is. 1965-ben teljes energiaszük­ségletünknek 31 százalékát importból (olaj, villamos­energia és szén-behozatal) fedeztük. Magas kalóriéjú, jól elégethető földgázból vi­szont tekintélyes mennyiség­gel rendelkezünk. Nézzük tehát meg e rö­vid nemzetközi áttekintés es általános értékelés után. hogy mit tettünk eddig földgáz vagyonunk kiakná­zásáért. s mit tervezünk a harmadik ötéves tervben. G. F. Következik: FÖLDGAZ AZ IPARBAN Tejszínes csokoládé, tokaji kulcsbanbon Új édességek kerülnek forgalomba A Szegedi Konzervgyár forgó műszakra ni segédmunkásoka! vesz fel. Jelentkezni lehet a vallalat munkaügyi osztályán. (Rókusi feketefóldek 6. szam) reggel fél 8-tol 16 óráig. x. S. 27 391 A Magvar Édesipar egy­re-másra készíti újdonsága­it, bővíti a már jelenleg is nagy választékot. A Körtedrazsé 10 dekás polietilén tasakban kerül forgalomba. Savanykás ízű, a cukordrazsék piros, sár­ga és zöld színűek, egv-egy tasakban 38—42 szem talál­ható. Jön a Kari naranes<is és meggyes szelet, a Nari nevű tejcsokoládés narancs­kocka. A Tejszínes tejcsokoládé súlya 5 deka lesz és több­színnyomású ezüst alufóliá­ban kerül forgalomba. A Tilla csokoládé pasztilla ala­kú, meggyes izú krémfondant;­tal töltött. A Bohém likőrös desszert 30 dekás dobozban kerül forgalomba. A Sire-sire keksz az ed­diginél kisebb csomagok­ban is kapható lesz. A Tv­linzer vaníliás, kakaós izú különböző alakú omlós tea­süteményt tartalmaz. A Szeszes málna elneve­zésű 15 dekás diszdoboz ce­lofánablakán jól látható a 12 szem piros alufóliába csomagolt málnadewizert. A Kazetta díszdoboz sú­lya fél kiló, a doboz há­romemeletes, tetszetős csoma­golású, krémnugátokat, li­kőrös korpuszokat, kagyló és más alakú, ízletes d'esz­szertet tartalmaz. Ez és a Tokaji kulcsbonbon is min­den bizonnyal nagy sikert arat majd a külföldi tu­risták körében. A kulcs­bonbon kulcs alakú doboz­ban kerül forgalomba, sú­lya 13 deka e* tojaki bor­ral töltött félgömb-csokola­det tartalmaz. GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA • GYORSPOSTA Szabad-e leülni a buszon? Vincze Géza, Tápé, Kos­suth Lajos utca 37. szám alatt lakó olvasónk levél­ben leírja, hogy a papokban Tápéról Szegedre utazott autóbusszal. A tanácsházi megállónál szállt fel, elég sokan voltak az autóbuszon. A lépcsőn állva látta, bent van még 6—7 ülőhely. Ogy gondolta, hogy az egyikre leül, mivel idős és szívbe­teg. no meg azért, is, hogy ne zavarjon senkit a fel­szállásnál. Ebből azonban nem lett semmi, mert Sö­vényházi Zoltanné katóuznő az utas elé állt, es valóság­gal ellökdöste a kocsi hátul­jába, hiába mondta, hogy le szeretne ülni. A 10-es AKÖV személy­forgalmi osztályának ve­zetője, Kátai Ferenc el­mondotta, hogy a kalauz­nő szabálytalanul járt el. Az utóbbi időben igen sok panasz érkezik a vál­lalathoz, ezért szigorúan eljárnak az udvariatlan, sőt embertelen kalauznő ellen. Ragaszkodnak a menetidőhöz Több utastársa nevében írt szerkesztőségünkhöz le­velet Freiburger Itaszló, Sze­ged, Vadas Mihály utca 33. szám alatti lakos. Hódmező­vásárhelyre járnak át dol­gozni és este 18 órakor ér­keznek meg Rókusra. Mivel a napi munka és a vonato­zás eléggé kifárasztja őket, szeretnének minél előbb ott­honukbn térni. Az esetek többségében azonban a vég­állomáson várakozó villa­mos elindul, amikor megje­lennek az első, vonatról ér­kező utasok, s teljesen üres. Pálinkó József, a Sze­gedi Közlekedési Válla­lat forgalmi osztályának vezetője közölte, hogv uta­sítást adnak ki, hogy lehe­tőleg a vonatok érkezese­kor indítsák a villamosokat. Gyakran azonban az uta­sok egy része siet a vil­lamoshoz, a többi lassab­ban mogy, s ezért a felét elszállítja a villamos, de mindenkit nem tud meg­várni. Ez érthető is, hi­szen öt percenként men­nek a villamosok, s ha nem tartanák be a menet­időt.. torlódás lenne a* egész vonalon. Vasárnap, IMI. március 5. QÉL-M AGYARORSZÁS 3

Next

/
Thumbnails
Contents