Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

Szakszervezeti tanács-választás az erdőgazdaságnál évente, s ezzel jelentősen javítják a város húsellátását. Mivel Szeged elég aszályos zónába esik, esővizpótlásról i« gondoskodni kell. öt eszPILLAüfáS Szeged parasztsága © A forradalom elkezdődött... Az 1917-es év hideg Januári napjait a pétervári és moszkvai munkások tömeges sztrájkjai hevítik fel. A január 9-i évfordulóról (1905-ben e napon — s ez a veres vasarnapként vonult be a történelembe — a cár a békésen tüntetők közé lövetett) általános, még az állami üzemekre is kiterjedő munkabeszüntetéssel, szervezett tüntetessel és felvonulással emlekeztek meg. E mozgalomban a résztvevők száma meghaladta a 200 ezer löt. A februári torradalom kezdetéig — másfél hónap alatt — több mint 1300 sztrájkban 870 ezer munkás szüntette be a munkát. A politikai helyzet február elsejére pattanásig feszült. A car kénytelen volt. engedélyezni február 14-én a Duma összehívását. Jellemző a burzsoá ellenzékre, hogy a Duma akkori elnöke, Rodzjavko táviratban kerte a cárt a minimális kérés-követelések kielégítésére. A mensevik és eszer pHtrok jobboldali vezetése szimpátiatüntetést tervez — sikertelenül — a Duma alulról jövő támogatására. A Bolsevik Párt oroszországi és pétervári bizottsága február 14-én (február 27) egynapos tiltakozó sztrájkot szervezett. Mint a korábbi sztrájkok, úgy ez is a „Le n háborúval", „Le a kormannyal", „Éljen a köztársaság" jelszó jegyében folyt le. A pórt e napon a munkásokhoz és a forradalmi demokráciahoz kibocsátott kiáltványa hangoztatta: „Várni és hallgatni tovább nem szabad. A munkásosztály, a parasztság és mindazok, akik kénytelenek voltak a szi'rkr köpenybe öltözni, kéz a kézben megvívják a cari klikkel harcukat, hogy örökre végeztettek az Oroszországot fojtogató szégyenteljes rendszerrel. Eljött a nytlt és döntő harc ideje". A Putyilov-gyárban, a február 15-én tartott üzemi gyűlésen elhatározták, hogy 50 százalékos béremelést, valamint az elbocsátott munkások visszaállítását követelik es e cél erdekeben sztrájkba lépnek. Február 22-én a hatalmas üzem igazgatósága kizárással válaszolt és 30 ezer .munkást az utcára dobott, A gyár illegális pártszervezete -sztrájkbizottság felállítását javasolta, amely bejárva a •munkaskerületek hatalmas üzemeit, általános munkabeszüntetést szervezett. Ez volt az a szikra, amely a robbanó anyagot lángra keltette. A Putyiloviak kezdeményezése egyértelmű támogatasra talált. A munkasok otthagyták a munkapadokat, gépeket. A kiéhezett es agyongyötört, a mindennapi betevő falat előteremtésének kinzó gondjától elcsigázott és elkeseredett munkásasszonyok elemi erővel és ösztönösen vetették magukat a péküzletek, boltok megrohazomására. A cári hatósagok azt gondolták, hogy éhségtüntetéssel állnak szembe. Február 23-án (március 8) a nemzelközi nőnapról való megemlékezéekent a város különböző pontjain gyűléseket tartottak, amelyek sztrájkokkal folytatódtak. „A vök határozottsága — irta a Pravda március 5-én — elsöprő volt. Gyűléseket szerveztek, az utcákat elözönlötték, leállították a villamosokat. A gyárakban, üzemekben beszüntették a munkát." E napon a főváros viborgi kerületéhen szerveződik meg a felvonuló tüntetők első oszlopa. A vörös zászlók alatt felvonuló tömegek a város központjába tartanak. A Nyevszkij sugárúton megállnak a villamosok, a Kazányt székesegyház előtt bolsevik munkás-forradalmárok gyújtó hangú beszédeket mondanak. A proletár tömegek forradalmi kezdeményezését azonnal felkarolta a Bolsevik Párt. s 23-án este a póri fovarosi bizottságá és oroszországi irodája határozatot fogadott el az altalanns sztrájk további kiterjesztéséről. ujabb, a város középpontjában szervezendő tüntetésekről. Jelszó: A cárizmus megdöntésé, elég a háborúból! A car, a mogiljovi hadfőszóllásról utasítja Habalov tábornokot hogv azonnal állítsa helyre a rendet. A cári erők a fővárosban 70 ezer csendőrrel és 8400 főből álló kozák egységgel rendelkeznek. A frontrol csapatokat vonnak össze, s számítanak a főváros helyőrségere is. Február 33-a a forradalom első napja. Néhány nap leforsu.-a alatt az orosz proletariátus ósszedönti a Romanov-dinasztia 300 éves epületét az elvégzeit munkára Amikor a második ötéves terv vegrehajtasaba belefogtunk — mint az országban mindenütt — a dolgozó parasztság Szegeden is egységesen hatat, fordított a régi, megszokott egyéni életmódnak és tarsas nagyüzemi gazdálkodást választotta. Az elmúlt öt esztendő alatt világosan kiderült, hogy az új út helyesnek bizonyult. Belterjes növénykultúrák Szeged négy termelőszövetkezete — a Felszabadulás, a Haladás, a Móra Ferenc es az ÚJ Élet — összesen 13 ezer 45s hold földön gazdálkodik eredményesen. 1980-ban például még csak 92 vagon kenyérgabonát tudlak eladni az államnak, tavaly ősszel pedig mar 172 vagonnal. Nem azért, mert közben növekedtek a gabonával bevetett területek, hanem az ésszerű gepesitessel. a különféle vegyianyagok bátor alkalmazásával az országosnál is magasabb termésatlagokat értek el. A teljes átszervezés küszöbén 2 371 volt Szegeden a szövetkezeti gazdák száma, az 1965. évi zárszámadáskor viszont 2 801 személyt mutattak a nyilvántartások. Régen ugyanis a szegedi határ nagy részén külterjes földmüvelés folyt, a közös gazdaságok viszont a munkaigényesebb, belterjes növénykultúrákat termelik. A Haladásban például a rózsa- és a faiskola, a Felszabadulásban a zöldségkertészét, az Üj Életben a paprika, a Móra Ferencben a rsirkenevelés dominál a termelesi és bevételi listákon. Az ellátás segítese A szakosításhoz hozzájárult a jó beruházási politika is. Mintegy 30 millió forintot emésztettek fel a Haladás és a Felszabadulás tsz-ek hévizfűtéssel működő primőr telepei, amelyek igen szépen jövedelmeznek A második ötéves terv idejére esik a közös állattenyésztés nagyüzemesitése is. A Móra Ferenc es az Űj Elet tsz-ek majorjaiban gyárszerű baromfinevelő telepek jöttek létre. Csupán a Móra szövetkezet tagjai 300 ezer darab másfél kilós csirkét „dobnak piacra" zés befejezése utáni első évben még 7 ezer 120 forint eseti átlagosan a közös bevételből. tavaly ősszel azonban már ez az összeg csaknem elérte a 16 ezer forintot. Akik azonban készségesen megfogják a dolog végét, gyakran 25—30 ezer forintot is kiérdemelnek évente, plusz a háztáji földből és jószágtartásból szintén takaros summát árulhatnak. De ez még csak a kezdet. A termelőszövetkezetek mind szilárdabb alapokat j aknak az életszínvonal fokozatos növekedésének. Elég egy pillantást vetni a szövetkezetek vagyonának alakulására, máris meggyőzödhetünk erről. A felszerelések, épületek, jószágok stb. értéke 1960-ban mintegy 70 millió forintot tett ki, a második ötéves terv végén pedig már több mint 180 millió forintra rúgott. A második ötéves tervnek a négy szegedi gazdaság 6 régi típusú traktorral vágott neki, s mire a végére értek, már 94 univerzális erőgéppel rendelkeztek. Természetesen a munkagépek számát is megsokszoroztak. Ma már teljesen gépesített a gabonatermesztés, a paprikapalántázás és az állattenyésztésben is fokozatosan erre törekszenek. Csak vázlatos ez a kép arról. hogy Szeged parasztsága milyen eredményeket ért el rövid öt esztendő alatt. De a nehezén már túl vannak, s a harmadik ötéves terv további gazdagodást ígér. Műtrágyázás repülőgéppel Salatagondo/.ás x Felszabadulás Tsz üvegházainak egyikében A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság dolgozói tegnap szombaton tartották a szakszervezeti tanács választását az újszegedi Liget vendéglőben. Eke Pál műszaki vezető, a jelölő gyűlés elnöke üdvözölte a gazriasag 020 dolgozója képviseletében megjelent 61 küldöttet. majd Hajós János szakszervezeti titkár számolt be s szakszervezet elmúlt évi munkájáról. Elmondotta, hogy a kongresszusi mtinkaeerseny hasznosan segítette a gazdaság levekenységét; a dolgozók 1 millió 300 ezer forintot takarítottak meg A küldöttgyűlés végül megválasztotta a 23 tagú szakszervezeti tanácsot és számvizsgáló, valamint társadalmi biztosítási tanácsost és 13 küldöttet a MEDOSZ megyei értekezletre. Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság szakszervezeti bizottsaganak elnöke Fűz István, titkára pedig Hajós János íettSiker a vasúton A MAV szegedi igazgatóságának dolgozói jól kezdték az évet Januárban a tervvel szemben 122 ezer 43fi-tal több utast és 28 ezer 742 tonnával több árut szállítottak el. Az Igazgatóság területére kavicsból a tervvel szemben 10 ezer 441 tonnával, ásványolajból 2 ezer 282 tonnával, téglából pedig 2 ezer 195 tonnával többet szállítottak el. Sztládi Ránder Újítások az EMERGÉ-ben A szegedi EMERGÍ gumigyár gépeit berendezéseit a legkorszerűbbek közül válogatták építésékor. Az üzem dolgozói azonban mégis találnak újítani valót a korszerű eszközökön is: tavaly például 168 újítási javaslatot adtak be. Nagy Tibor, Matlárházi Károly és Bitó Sándor, az eddig felhasználhatatlan kondenzvizet tették újra alkalmazhatóvá s ezzel 295 ezer forint megtakarítást értek el. Tárkány Loránd és Balázs Gábor Import fenyőfát helyettesítették hazai anvaggat. tendő alatt 2 100 holdon öntöző berendezések épültek, főleg a zöldségtermesztés fokozása rél.iából. S az eredmény? A négy szövetkezet 1965-ben már 1 265 vagon zöldségfélét és 152 vagon gyümölcsöt adott át szerződés szerint az államnak. A tervidőszak kezdetén jóval kisebbek voltak ezek a számok: 800, illetve 71 vagon. Zöldség- és gyümölcsféléből öt évvel ezelőtt 19.5 millió, 19«5-ben pedig már 31 millió forint volt a bevételük. A szegedi közös gazdaságokban a sertéshizlalás 23 százalékkal gyarapodott, a tavaly 3 057 mázsa súlyú hízót szállítottak a vágóhidra. A szarvasmarha hizlalással ennél is többre mentek: a növekedés 26.9 százalékos. Szerződéses állathizlalásból és eladásból 1960-ban összesen 9 millió 38 ezer, 1965ben pedig 19 millió forintot vételeztek be a közössegek pénztáraiba. Gépesítés Egy-egy szövetkezeti gazdara a szocialista atszerve4 QÉL-MA6Y ARORS2Á9 Vaaárnwt. IWL miretaa S. Baromfinevelő üzem a Móra Ferenc Tsz-ben A Haladas Tsz-ben aprilisban is szüretelnek uborkát