Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

í^ Jk S 3 ^ l!!!!!!llllill!ll!l!l!!lll!lllll!lllllll!l!ll!lllllll!lllllll!llll!lllllllllllllll!!i(lllll!lll Tervek = bútorok - javítás Eleg közkeletű vélemény, abban az alapvető kérdés­hogv a hazasság és ezzel leg- ben bizonvtalanságban van­azorosabb összefüggésben a — védeni akarja-e a család széthullóban van. törvény a csaladot vagy sem. hogy elavult, idejét múlt illetőleg mit véd es mit nem. forma. A magas válási statiszti- I arnvntt kán kívül mik ennek a de- LCÍUjíULL zorganizációnak jelei? A házasság, a család már OHyOgl LGrilCK nem az a szorosan összetar- , tö erő. ami volt. A család- A néhány év előttinél már teiesegenei. tagok jóval önállóbbak, mint valamivel világosabban és azelőtt, a távolabbi rokorr- erőteljesebben rajzolódik ki ság. vérségi kapcsolatok a helyzet. A naev családok kelték, bár hozzátették vesztettek fontosságukból, anyagi támogatása.- az öt­szerepüket a munkahelyi, hónapos fizetett szülési sza­szalcmai barátság vette át. badság. legújabban az a ha­Okos legyen és művelt? Jól keressen? Legyen csinos? A feleség dolgozzon? Problé­máit meg tudja bészélni ve­le? Férjnek és feleségnek legyen azonos életkora? A férj legyen okosabb, művel­tebb a felesépénél? A férj­nek légyen-e több fizetése a A fiúk a legalacsonyabb pontszámmal a főzést. érté­Jó. ha ért hozzá a feleség. Azt sem várják el. hogy szép. ki­Azelőtt elsősorban a házas- tározat. hogy a fiatal anya fejezetten csinos legyen, ele­társak. a család feladata még két esztendeig otthon gendőnek tartják, ha ápolt volt a gyermeknevelés. Ma maradhat gyermeke mellett, és gondozott. Viszont vala­már igen korán, különböző havi 600 forintos juttatás mennyen fontosnak tartják, Intézetek, intézményiek se- mellett — mind azt bizonyít­gitik a család funkcióját. A régi modell hullik szét hogy az asszony dolgozzék és mindent meg tudjanak egy-mással beszélni. A fiúk ideálja tehát, az értelmes, müveit, magára adó dolgozó nő és nem a hangsúlyozottan nőies „csinibaba". Mit várnak a nők? A felmérés során kide­rült. hogy' a lányok azt tartják legfontosabbnak: jö­ja. hogy- a rendszer védi, tá­mogatja a hááasságot, a csa­ládot. Ezek a könnyítések, jutta­tások már eleve megkönnyí­tik a családalapítást is. Hoz­Ha azt kérdezzük: szét- záiárulnak ahhoz, hogy- a há­hullőban van-e a házasság. zasság megszabaduljon az wJÜlVTÜ"* ?áSÍk anvagi szempontok terhétől, kérdést is: mihez képest van ...... . , , széthullóban ? Vajon nem Az érdekházasság fogalma csupán a házasság, a család különben is már hosszabb polgári, sőt nálunk. Magyar- ideje elhalványodott. A tár­országon a volt feudálkani- sadalmi különbségek felszá­talista formájához képest? molása. az, hogy a házasság v'cndő élettársuk megfelelő A régi modell: a féri a megszűnt a nö. legalábhis a szerelmi partner legyen. A kenyérkereső, a páter fami- fiatéi nők számára egyedüli lányok elvárják jövendő fér­lias. az asszony a háztartás, foglalkozásnak, állásnak, sőt jűktől a jólápoltságot és a kis közösség leike — szin- egyáltalában foglalkozásnak gondozottságot is. Nem fek­te a szemünk előtt enyészett és állásnak lenni. jelent* tétnek viszont, súlyt arra. el. A széthullás vajon nem mértékben járult hozzá a hogy élettársuk többet, ke­csupán ennek a régi forrná- „parti" fogalmának háttérbe ressen. mint ők. Azt ellen­nak a széthullását jelenti és szorulásához. ben nyomatékosan igénylik, valami új tartalom, újfajta Persze, a lakás, a kocsi, a bogv megbeszélhessék vele jó anyagi helyzet; bizonyos, gondjaikat. megoszthassák közismerten magas jövedel- problémáikat. S végül: met jelentő foglalkozási mind a u k mind fiúk agak ma is vonzoan hatnak és befolyásolhatják a párvá- többségé azt vallotta, hogy lasztást. for­kőtés és összetartozás málódásának a jelzése? Eddig is azzal az új hely­zettel, új problémákkal, új feszültségekkel foglalkoz­tunk. amelyek a nők mun­kába állása nyomán követ­keztek be. Vajon a fentebb ^ D10/ ŰSSZOIiy­cvnnrali iai araeáriral.- ie navw vázolt jelenségek is nem , , ,. áttételes konzekven- luQú / csupán eiák-e? Egy felszólalásból, amelv a Tarsadalmi Szemle majd Bégv esztendővel ezelőtt, a család mai helyzetéről tar­tott ankétján hangzott el: 1.. a szocializmus milyen társadalompolitikát követ a az emberi élet, az emberi t>oldogság teljességéhez hoz­zátartozik a család, a gyer­mekáldás is. Végső soron tehát úgy fo­galmazhatnánk meg. hogy nem válságban van a há­zasság. hanem — átalakuló­ban. Humánusabb tartalom­mal telítődik, jobban tiszte­letben tartja a partnerek egyéniségét, mint a régi há­a fiatalok jövendő elettar- zaS5ápbair persze ezek' csak A közgazdasági egyetemen felmérést végeztek fiúk és lányok között. A vizsgálat azt kívánta földeríteni, mi­lyen tulajdonságokat várnak a fő irányvonalak. Nem lát­suktól ? A feltüntetett tulaj­család vonatkozásában? Az donságokat 1-től 5-ig kellett ha^uk előns „ feilMési álláspont, alapos elemzése osztályozni. Az átalakulásnak nem­még hiányzik. Ez a hiány még sok területen érződik: egyebek között a bitói gya­korlat. bizonytalanságában. A bírákkal való beszélgetés­ből gyakran kitűnik, hogy A fiúkhoz többek között a csak szemlélői, de gyakran következő kérdeseket intéz- szenvedő tanúi és részvevői ték: is vagyunk. Hisz. minden át­J«M főzzön? Megfelelő alakulás konfliktusok között szerelmi partner legven? megy végbe. Legyen jólápolt, gondozott? KERTÉSZ MAGDA Mérlegzárás a ktsz-ekben Tegnap újabb merlegzáró közgyűlésekre került sor a szegedi ktsz-ekben. Már tíz- el. tervüket éves múltra tekinthet vissza teljesítették, a mérnökök és technikusok társulása, a Tervező Szövet­kezet. A jubiláns közösség ma már nemcsak a szövet­kezetek beruházásainak, ha­nem sok OTP-kölesönnel épülő lakásnak is a tervező­je. Hódmezővásárhelyen pél­dául egy ezer lakásos OTP­ielep épül elgondolásaik sze­rint. Csongrádon pedig egy már felépült új lakótelep dicséri kezük munkáját. A szegedi tervezők készítették az ország legnagyobb szövet­kezeti beruházásának, a Vas- és Fémipari Ktsz új üzemházának tervét is. Nagyobb ipari üzemnek is becsületére váló teljesít­ményt ért el tavaly a közel 450 tagot számláló Felszaba­dulás Asztalos Ktsz. A ha­zai kereskedelem számára 12 fajta bútorféleséget gyár­tottak, Svédországba. Bel­giumba különleges széke­ket szállítottak. A ktsz ösz­szesen 46 millió 393 ezer forint értékű munkát vég­zett el. s ebből 5 millió 766 ezer forint értékű ter­mék jutott exportra. Az Elektromos Ktsz is jól dolgozott a múlt év­ben, 5 millió 937 ezer fo­rint értékű munkát végeztek 104 százalékra Annak idején lapunk is szóvá tette, hogv a Szegedi Elektromos Ktsz-nek ható­sugarát a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások tekinteté­ben növelni kell, különösen a tv-készülékek garancialis javítását illetően. A beszá­moló már arról adott szá­mot. hogy a ktsz létszámá­nál és korszerű felszereltsé­génél fogva tovább gyara­podott hatáskörében Szege­den. s ugyanígy a szegedi járásban is. Februártól kezd­ve 11 községben végez tv­javítást a devizarendelkezések megszegése, üzérkedés gépkocsikkal ítélet Schwarcz László és társai bűnügyében Nagyszabású deviza- és kívül elrendelte 12 gépkocsi egyéb bűncselekmények s a lefoglalt valuta, valamint ügyében hirdetett ítéletet aranyérme elkobzását, és pénteken a Fővárosi Bíróság, több elítéltet összesen mint­Az elsőrendű vádlott, 'egv 900 000 forint elkobzást Schwarcz László. 63 éves ma- pótló egyenérték megfizeté­gyar és osztrák állampolgár, bécsi lakos a Terramar ex­port-import cég tulajdonosa, az anglai Ford müvek auszt­riai vezérképviselője a devi­zarendelkezések sorozatos megszegésével elsősorban fo­rintkiajánlás útján — gépko­csikat hozott be az országba, s itt értékesítette. A bűncse­lekménvekben segítségére voltak társai. Schwarcz Lász­ló különféle ékszer-ügylete­ket is lebonyolított, s árút is csempészett. A bíróság Schwarcz Lászlót három és fél. Révész Pál osztályvezetőt kettő, Illés Vilmos kisiparost másfél. Büehler Richárd bedolgozót egy évi és négy hónapi. Kér­tész Jmre csoportrezetőt és Max Adolf kisiparost egy évi éfi két hónapi. Schwarcz Zol­tán, Gáspár Béla nyugdíjaso­kat és Weíngarten Hermann kisiparost egy évi szabadság­vesztéssel sújtotta. 24 vád­lottat rövidebb tartamra, il­lette pénzbüntetésre ítélt, ötöt pedig felmentett. Ezen­Választás a Pedagógus Szakszervezetbon Az utóbbi években a váró- Erről, valamint általában a si Pedagógus Szakszervezet Pedagógus Szakszervezet Vé­munkájának egyik központi rosi Bizottságának négyéves feladata volt a felnőttokta- munkájáról tartott ertékelő tás támogatása, melvnek sú- beszámolót Borsos László, a lya az általános iskolákból bizottság titkára, a szegedi egyre inkább a középiskci- oktatási intézmények 45 Iákra tevődött át. A tenden- szakszervezeti alapszervezete cia természetes és jó, hiszén mintegy 91 küldöttjének ve­mutatja, hogy egyre többen zetöségválasztó közgyűlésén, akarnak érettségi bizonyít- _. vényt szerezni. Másreszt vi- A t Sagvari gimnázium szont tovább kell egyengetni nagytermében tegnap délután azon dolgozók útját az isko- rondezett értekezle en^ tob­lapadok felé. akik még nem bek koz°tt,^én ^U •• fel­jutottak el az általános mű- *zo]alt. S2niofc« _ Lambert, a veltség alapvető szinvonalá- ^ciaeogus Szakszervezet ra Kozponti Vezetősege elnokse­gének tagja, fötitkárhelyet­: tes. Deák Béla. a Szeged vá­rosi párt-végrehajtó bizottság tagja. a pártbizottság osztályvezetője, valamint Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese. A beszámolót követő vita légén megválasztották a pe­dagógus szakszervezet városi bizottsága és a számvizsgáló bizottság tagjait, valamint a megyei küldötteket. A városi bizottság elnöke Gulácsy Zol­tán lett. titkárnak pedig ismét Borsos Lászlót válasz­tották. sére kötelezett. (MTI) Ezüst György kiállítása Szegeden a Képcsarnok szetben prózai helymeghatá­Vállalat Kárász utcai kiálli- rozó című képen az eg sú­tótermében pénteken délu- lyosan és fenyegetően lila, a tán Pogány ö. Gábor, a Ma- Faluszéle fehérhomlokú hazai gyar Nemzeti Galéria főigaz- tótágast állva tükröződnek a pocsolyában. A Két fűzfa té­len elhagyatott magányossá­ga. a Disznóölés kéken csi­korgó fagyos hajnala mind ezt a kettősséget mutatja. A portrék közül különösen a Ligeti bácsi szuggesztív. Apám című festménye szál­gatoja megnyitotta Ezüst György békéscsabai festőmű­vész kiállítását. Csendeletek, portrék, hazai, itáliai, jugoszláviai város- és tájképek, a tiszántúli táj ta­nyái. falvai, életének esemé­nyei: javarészt ez a képék te­matikája. Összesen harminc- kásán szürke színeivel, a három mű Kettösportré mély, meleg tó­A megjelenítés az ábrázolt nu£aival túJ?ikkÍ­dolgok belső erővonalait is- .. P°hganv Gabbr meri, strukturálisan határo- to, bersz£d; !öbb 'zben ' , ., , utalt Ezüst György festesze­zott, kulturált színvilággal tében a békésesabai, tiszán­bíró szemléletmódra enged túli ..couleur local''-ra. Am következtetni. Józan realitás „vidéki" festőnek lenni és poézis egyszerre jellemzi nem azt jelenti, hogy a szűk ezeket a képeket. A Kerté­vóve. A többit a kormány támogatta — kisebb­nagyobb szubvenciók ellenében.) A főispán átadott az újságíróknak egy hi­vatalos nyilatkozatot, A nyilatkozat, furcsa cá­folat volt.. Valami olyant cáfolt, amiről koráb­ban — legalábbis nyilvánosság előtt — szó sem esett. Az állt benne, hogv az ellenzék átlátszó kortescélokból rémhíreket terjeszt valami B­listáról, nyilván azért, hogy a közalkalmazottak között nyugtalanságot, zavart keltsen és a kor­mánv ellen hangolja őket. Felelőssége tudatá­ban kinyilatkoztatja a főispán, hogy semmiféle B-lista nem létezik, egyetlen közalkalmazott állását sem fenyegeti veszedelem, a kormány egyáltalán nem foglalkozik a létszámcsökken­tés gondolatával. A lapok közölték a . nyilakozstot. Minden kommentár nélkül. Annál kevésbé kommentál­hattak. mert hiszen most. ebben a nyilatko­zatban találkoztak legelőször a B-lista soha ko­rábban nem hallott, teljesen ismeretlen fogal­mával. Annak a napnak a délutánján, amikor a nyilatkozat megjelent, a szokott, időben ballag­tam a szegedi korzó sűrű lombú platánjai alatt a szerkesztőség felé. Szép tavaszi délután volt. a korzón embersűrű. Egyszeresek mellém lép egy ismeretlen férfi és suttogva megszólít: — Szeretnék beszélni önnel. — Tessék! Oe nem itt. Nagyon bizalmas dologról ran szó. Végzetes kellemetlenségem lenne be­lőle. ha meglátna valaki együtt bennünket, Öt perc múlva várom a városháza mellet, abban a kis utcában. A következő pillanatban már eltűnt a sétá­lók sűrűjében. A viszonyok abban az időben egválalán nem voltak biztonságosak, különösen a baloldali újságírók számára nem. A Szeged szerkeszőségének ajtaján elég gvakran talál­tunk halalíeies cédulákat, fero-egető üzeneteket, így hát érthető szorongassa! követtem. A homályos utcácskában, a falhoz lapulva várt az ismeretlen. Egy hosszúkás borítékot nyomott a kezembe. — Tessék gyorsan eldugni! Fontos okmá­nyok vannak benne, ön nem ismer engem, nem tudja ki vagyok, sohasem látott és nem is fog látni — hadarta suttogva és már odább is állt. Alig vártam, hogy beérjek a szerkesztőség­be és megnézzem, mi van a titokzatos boríték­ban. Három eredeti rendelet volt benne. Mind a három a vasút szegedi üzletvezetöségének vezetőjéhez szólt „szigorúan bizalmas" jelzés­sel. Az egyik n vasúti clnökigazgatóság. a má­sik a kereskedelmi miniszter, a harmadik a pénzügyminiszter rendelete. Mind három arról szólt, hogv a B-listárn helyezett vasúti alkalma­zottak fizetését a soron következő elsején már nem a keresekedclmi, hanem a pénzügyi tárca terhére kell elszámolni. Eleinte nem sokat értettem belőlük. A szö­veg szűkszavú adminisztratív utasításokat tar­talmazott. rovatszámokkal. rubrikamegjelölé­sekkel, kategória-jelzésekkel. De ez a kifejezés, hogv „B-lista", mindegyikben többször előfor­dult. Lassan aztán megvilágosodott, minden. Az én ismeretlenem nyilván elemelte a vasúti üz­letvezető postájából ezekét a bizalmas rendele­teket és a főispáni nyilatkozat csattanós cáfo­lataként csempészte kezembe. Másnap reggel mind a három rendeletet teljes terjedelemben leközöltük a Szeged első oldalán, feltűnő tipográfiával. Nincs B-lista? címmel. A bevezető sorokban utaltunk a főis­pán előző napi nyilatkozatára, amelv aljas el­lenzéki korteshszugságnak minősítette a B-lista hírét.. Bombasiker volt. Öriási apparátussal indult meg a ro-omozás. házkutatást tartottak a Sze­ged nyomdájában, lefoglalták a kéziratot, detek­tívek szállták meg a vasúti üzletvezetőséget, a főispán hivatalos szobájaban permanens tanács­kozás kezdődött, lázas igyekezettel keresték a tettest. Engem néhány napig békében hagytak, bár a nyomdában lefoglalt kéziratból könnyen megállapíthatták, hogy ki volt a Szeged közle­ményének szerzője. Két nap múlva azonban értem jött egy rend­őr. akit dr. Bottka Sándor rendörfótaná"sos. a szegedi kapitányság vezetője küldött, hogy sür­gősen koreésem föl. Hűvösen fogadott, hellyel kínált, majd ker­telés nélkül föltette a kérdést: — Kitől kapta azokat a bizalmas rendele­teket? — Nem tudom. De ha tudnám, akkor sem árulnám cl. Igazi újságíró informátorát soha ki nem adja. — Nem fél. hogy ebben nz esetben ön el­len indul meg a bűnvádi eljárás? — Milyen címen? — Hivatali titok megsértése. — Ilyen eimen ellenem nem indulhat eljá­rás. Nem vagyok esküt tett köztisztviselő, év tehát hivatali titkot nem is sérthetek. — Tudom — mondta halkan Bottka Sán­dor —, hiszen jogot végeztem, de erről n főis­pán úr n méltóságát nem sikerült meggyőznöm. Ragaszkodott ahhoz, hogy a szerkesztő urat kihallgassuk ezen a rímen. Hiába toporzékolt a főispán, sohasem tud­ta meg. hogy ki követte el a kormánypárt sze­gedi kilátásaira olvan végzetes hatású indiszk­réciót. De jómagam sem tudtam meg. Titokza­tos informátorommal soha többé nem találkoz­tam. A választások aztán lezajlottak. Szeged né­pe ismét két ellenzéki képviselőt juttatott man­dátumhoz. a horthysta kormánypártnak most ^ esak egv jutott. Nem sokkal a választási harc elcsendesedése után pedig sokezer R-listára ta­szított közalkalmazott jöhetett tisztába a koráb­ban ismeretlen új fogalom tragikus jelentésével MAGYAR l.ASZLÖ pátria adta lehetőségekkel lehet élni csupán — ahogy ezt Ezüst festészete is bizo­nyítja — hiszen számomra veszprémi éfi soproni város­képei is hitelesek es meggyő­zőek. Átértékelésre szorulna te­hát a sok művészt érzéke­nyen érintő fővárosi-vidéki ] megkülönböztetés, aminek I országunkban és korunkban, a gyorsvonatok és rakéták korában már amúgv sem sok jelentősége van. Alföldi ha­gyományokhoz hű festészet ez ügy. hogy közben az euró­pai örökséget is szervesen be­epítl művészetébe. Kulka Eszter Építő*­rexe töltet és fetméresben, szAmUzás­bezi tárta/ építő**­technikust keresünk ' felvételre aion­nal. Fizetés mesreEvezes szerint Szeged. Jaráei Em­id Ktsz. Szdren. Tolbuhm tér 12. x. K. K Friss Viruma. Csipke és V't-sprint szörpök érkez­tek. Gyógynövények nagy választékban. Svógvnfivjnv S?aktiz>ai Lértn krt. 12-3S1. Téléfon: Szombat, 1967. március 4. QÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents