Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

V i fi svéd külügyminiszter Magyarországra látogat Torsten Nilsson, svéd külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására április 6—12 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. (MTI) 1 Április 4 előtt Ünnepi megemlékezések — üzemekben Befejeződtek a Magyar—NDK külügyminiszteri tárgyalások Kállai Gyula fogadta Taito Coíov-ot Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke csütörtökön délután fogadta Tano Colovot, a Bolgár Minisztertanács elnökhelyettesét, aki kormányküldöttség élén részt vesz a magyar—bolgár gazdasági együttműködési bizottság VII. ülésszakán. A baráti eszmecserén jelen volt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete is. (MTI) A Szegedi Ruhagyár dolgozói tegnap délután fél 3-kor ünnepelték meg hazánk felszabadulásának 22. évfordulóját. Ebből az alkalomból — a gyár hagyományai szerint — értékelték az elmúlt évi munkaverseny eredményeit. A munkaverseny élenjáróinak Ábrahám István igazgató adta át a jutalmakat Tizennégyen: Schritter Frigyesné, Papp Szilveszterné, Tirella Mihányné, Becsei Józsefné, Busa Istvánné, Galgóczi Piroska, Juhász Istvánné, Sarró Márton, Biacsi Károlyné, Selyem Erzsébet, Juhász I. Istvánné, Tanács Károlyné —varrodai dolgozók, valamint Keszi Zoltán művezető és Kocsis Magdolna bölcsőde vezető a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyerte el. A Szputnyik szocialista brigád ezüst plakettet, a Kossuth szocialista brigád pedig bronz plakettet kapott. Az Ezüst-Gőz brigád az idén harmadszor nyerte el, míg a Lendület, a Béke, a Haladás, a Rakéta brigád pedig másodszor nyerte el a szocialista brigád címet. Először ítélték oda a megtisztelő szocialista címet a Becsület, a Törekvés és az Előre címet viselő munkáskollektívának. A munkában kitűnt dolgozók között mintegy 190 ezer forint jutalmat osztottak ki. A szegedi gyufagyárban is tegnap, délután került sor a felszabadulási ünnepségre. A dolgozókon kívül sokan eljöttek a gyár nyugdíjasai közül is a művelődési otthonban rendezett ünnepi pártnapra. A Himnusz és az üdvözlő szavak elhangzása után Förgeteg Zsuzsa, a Gutenberg utcai általános iskola úttörője Andrássy Lajos Április 4. című költeményét mondta el. M. Kopács József párttitkár ünnepi beszédében a felszabadulás jelentőségét, a 22 szabad esztendő eredményeit méltatta. Ezután Farkas János üzemmérnök emelkedett szólásra, az elmúlt esztendő munkáját, gazdasági eredményeit értékelte. A különféle kitüntetések, jutalmazások átadása következett ezután. Tizenöten kaptak Kiváló Dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. Az Irinyi Jánosról elnevezett munkacsapat másodízben, az Április 4. és a Szikra brigád most először érte el a szocialista címet, s kapta meg a zöldkoszorús jelvényt, illetve az oklevelet. Az üzem KISZ-szervezetének azok a tagjai, akik már tíz esztendeje vesznek részt az ifjúsági mozgalomban, szintén emléklapot, jutalmat kaptak. összességében közel 20 ezer forintot adtak át ez alkalommal az üzem legjobb dolgozóinak, kollektíváinak. Kedves epizódja volt az ünnepségnek egy jubiláló munkásasszony köszöntése: Ábrahám Béláné már negyven esztendeje dolgozik szorgalmasan a gyárban. Hegalakult a vízgazdálkodási társulatok országos választmánya Fehér Lajos felszólalása A Pest megyei tanács székházának nagytermében csütörtökön tartotta alakuló ülését a vízgazdálkodási társulatok országos választmánya. A tanácskozásra több mint 350 társulat és 12 területi választmány küldte el képviselőjét Az alakuló ülésen részt vett és felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tartott beszámolót a víz* gazdálkodási társulati mozgalom első tíz évéről és további feladatairól. Többek kőzött, elmondotta, hogy a 119 vízgazdálkodási társulat — a vízügyi igazgatóságok. a helyi tanácsok segítségével — évente 600 millió forint értékű különböző vízrendezési munkát végez. A tanácskozáson Fehér Lajos az MSZMP KB és a kormány nevében köszöntötte az alakuló ülés résztvevőit Emlékeztetett arra, hogy hazánkban a csapadékos években az ár- és belvíz, sokévi átlagban pedig inkább a vízhiány okoz károkat. Ezért fontos, hogy a szocialista társadalom intézményei, a vállalatok, a gazdaságok és a községek vízgazdálkodási társulatokat alapítva egyesítsék erőiket azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyekre külön-külön nem lennének képesek. A kormány néhány héttel ezelőtt felülvizsgálta a jelenlegi helyzetet és határozatot hozott a vízrendezés fejlesztésére. Ékre a célra a kormányhatározat az eddiginél nagyobb anyagi eszközöket biztosit. A jelentősebb közcélú létesítmények, a főművek fenntartása és fejlesztése továbbra is állami költségvetésből történik és a vízügyi szolgálat feladata. A helyi jelentőségű úgynevezett üzemközi létesítményekkel kapcsolatos tennivalókat a vízgazdálkodási társulatok látják el. Az állami, az üzemközi és az •üzemi vízgazdálkodási létesítményeket összehangolt terv alapján kell megépíteni és fenntartani. A társulatok által kezelt üzemközi művek fejlesztésének anyagi alapjait nagyrészt az állam biztosítja, karbantartásukról viszont főleg az érdekeltek gondoskodjanak. A megyei tanácsok a rendelkezésükre álló keretekből is adhatnak támogatást a társulatok üzemközi műveinek fejlesztéséhez és karbantartásához. Lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy a társulatok kedvezményes feltételű, hosszú lejáratú bankhiteleket vegyenek igénybe. — Szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben a vízrendezés és a vízkárelhárítás üzemen belüli feladataival kapcsolatban fokozott hangsúlyt kapjon a vállalati érdek és felelősség érvényesítése. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a vízrendezéssel összefüggő kiadásaikat termelési költségként tervezhetik éá számolhatják el. Ha a munkák elvégzésére nincs elegendő pénzük, kölcsönt is kaphatnak. Azok a gazdaságok, amelyek a költségeket saját bevételükből nem tudják biztosítani, állami támogatást is kaphatnak. A vita után az országos választmány kimondta megalakulását, majd megválasztotta elnökségét. Az elnök Sebestyén Gyula, a kővágóőrsi Béke Tsz Kossuth-díjas elnöke. A választmány elnökhelyettesei: Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese és Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. Szélcsend, Szegednél további apadás A szerdai nagy csapadékhullás ellenére is változatlanul tovább apad a Tisza végig. Szegednél már tegnap két óránként egy centiméteres apadást mértek. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Tisza szakaszon kedvező volt a helyzet, beállt a viszonylag szélcsendes idő, s így nem kell attól tartani, hogy a töltéseket megostromolják a hullámok. Az elmúlt 24 órában rendellenességet sehonnan sem jelentettek a Tisza töltéseiről. Továbbra is fenntartják azonban a másodfokú árvízvédelmi készültséget és ennek megfelelően éjjelnappal figyelőszolgálatot tartanak a gátakon és az igazgatóság központjában. Az utóbbi 24 órában tíz— negyven milliméter csapadék hullott a Bodrog, a Szamos, a Körösök és a Felső-Tisza vízgyűjtő területére. A jelentós vízutánpótlás hatására Tiszabecsnél egy nap alatt 214 centiméterrel áradt a Tisza. A Bodrogon Bodrogszerdahelynél szerda reggeltől csütörtök reggelig 24, a Szamoson Csengernél 46 és a Körösök felső szakaszain 50—170 centiméterrel emelkedett a vízszínt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a Tisza felső szakaszán és a mellékfolyókon még további áradás várható. A belvízzel borított terület szerdától csütörtökig 110 000ről 104 000 holdra csökkent. Ottó Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására március 29-én és 30-án hivatalos látogatást tett hazánkban. Ottó Winzprt csütörtökön fogadta Kállai Gyula, a kormány elnöke. A baráti, szívélyes légkörű megbeszéléseken a két kormány képviselői véleménycserét folytattak és egyeztették álláspontjukat az országaik közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, az európai biztonság erősítését szolgáló lépésekről, s a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Ottó Winzer külügyminiszter és Oskar Fischer külügyminiszterhelyettes kíséretével együtt csütörtök este elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János külügyminiszter, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Képünkön: beszélgetés a tárgyalások szünetében. A kép baloldalán Péter János, mellette Ottó Winzer. Jobbszélen dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. A KPVDSZ küldöttgyűlése Javult a kereskedelmi dolgozók helyzete és megbecsülése négy évben végzett munkáról, annak legfontosabb adatairól. Az írásos jelentést Kókai József, a KPVDSZ Csongrád megyei bizottságának titkára egészítette ki szóbeli beszámolójával. A vásárlók Csütörtökön tartotta meg vezetőségválasztó küldöttgyűlését a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága a szegedi Tisza szálló koncerttermében, amelyen mintegy 12 ezer szervezett dolgozót 196 küldött képviselt. A tanácskozáson részt vett Ozvald Imre, az MSZMP f f Szeged városi végrehajtó bi- QjZQlmQ€rt zottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Reseterics Sándorné, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a szegedi textilművek pártitkára, Dajka József, a KPVDSZ elnökségének tagja és Kiss László, az SZMT elnökségének tagja is. A küldöttek írásban megkapták a megyei bizott- kedelmi és vendéglátóipari ság tájékoztatóját az elmúlt ellátottság, összesen 1247 üzes Továbbra is fontos szerep vár a háztáji gazdaságokra Állattenyésztési napok Hódmezővásárhelyen Tegnap Hódmezővásárhelyen, a Petőfi Sándor Művelődési Házban megkezdődtek az immár hagyományos állattenyésztési napok, amelyeket azzal a céllal rendeznek, hogy bővítsék a megye minden részéből meghívott szakemberek ismereteit. A kétnapos tanácskozást Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, köszöntve a nagytermet megtöltő csaknem félezer főnyi hallgatóságot. Az első előadást Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes tartotta a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok kapcsolatáról. Bevezetőben néhány jellemző számadatot sorolt fel, amely szerint az ország tejtermelésének 38, a hústermelésnek 30, a tojástermelésnek pedig 50 százalékát adják a háztáji gazdaságok. Más a helyzet a gyapjútermelésben. amelyben a tsz-ek 47, a háztáji gazdaságok pedig csak 11 százalékkal vesznek részt. A miniszterhelyettes a továbbiakban kitért arra, hogy a háztáji módot nyújt olyan kisüzemi termelő eszközöknek és kihasználatlan munkaerőnek — mint például időseknek és gyerekeknek — a foglalkoztatására, amelyre a közösben egyelőre nem tudnának módot találni. De fontos jövedelemkiegészítő a parasztság életszínvonalának növelésében s ugyanakkor segíti, főleg az idős generáció számára, a nagyüzemmel való megbarátkozást. A parasztság életmódja változóban van: 1961 és 66 között a háztájiban levő szarvasmarha-állomány országszerte 857 ezerről 664 ezerre csökkent éppen úgy mint az egyéb jószágok száma. A számbeli visszaesés a háztájiban azonban csak akkor mondható egészséges folyamatnak, ha ugyanakkor hasonló arányban növekszik a közös állomány. Ez pedig jelenleg még nem mondható el minden vonatkozásban. A háztáji gazdaságok szerepe a gazdasági mechanizmus reformja során sem csökken. Minden bizonnyal szorosabb kapcsolatba kerülnek a termelőszövetkezetekkel. mert az értékesítés szabadabb formái fokozottabban teszik lehetővé a háztáji és a közös áru együttes értékesítését. Á ma folytatódó konferencián tizenhárom előadás hangzik el a gazdaságos takarmányfelhasználásról, a rét- és legelőgazdálkodásról. az állattenyésztő szövetkezetek kooperációjáról, s más fontos kérdésekről. A tájékoztató jelentés a hozzá fűzött szóbeli kiegészítés pontos keresztmetszetet adott Szeged és a megye kereskedelmi és vendéglátó iparának tevékenységéről. Az elmúlt esztendők során sokat változott a kereskedelemben dolgozók helyzete, javult a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység. A kereskedelmi dolgozókat érintette a múlt évi bérrendezés, s általában a KPVDSZ-hez tartozó dolgo- tÍl7tlDOVÍKplnl< zók havi átlagos jövedelme y IOCIUP. let áll a lakosság rendelkezésére, vagyis minden 10 ezer lakosra 29 kiskereskedelmi bolt jut. Csak a múlt esztendőben 42 új üzletet nyitottak, köztük a nagyméretű szegedi Tisza Áruházat. A vendéglátó helyek, — éttermek, cukrászdák, preszszók, büfék, italboltok és falatozók — száma is gyarapodott 26 üzlettel, s így öszszesen 431 vendéglátó üzlet áll a lakosság rendelkezésére Szegeden és Csongrád megyében. A forgalom növekedésében, a kulturáltabb kereskedelmi tevékenységben nagy szerepet játszanak azok a dolgozók, akik részt vesznek a szocialista munkaversenyben. Az új a múlt esztendők során 10— 12 százalékkal emelkedett. Olyan újfajta bérezési rendszer is meghonosodik, mint például a tiszta jutalékos részesedés. Ezt a formát támogatja a szakszervezet is, mert ez elősegíti a jobb, a kulturáltabb munka megbecsülését A beszámoló és a felszólalások azt is megállapították, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása terén sok még a tennivaló. Néhol indokolatlanul túlóráztatják az alkalmazottakat, nem biztosítják számukra a törvényben foglalt jogokat. Emiatt több vezetőt kellett fegyelmileg feA beszámoló utáni vitában sokan szót kértek, kiegészítették a vezetőség tájékoztatóját, majd a jelölőbizottság előterjesztette javaslatát az új megyebizottság 27 tagjára, valamint a küldöttekre a KPVDSZ XXX. kongresszusára és az SZMT értekezletére. A küldöttek titkos szavazással megválasztották a KPVDSZ Csongrád megyei bizottságát, amelynek elnöke Forgó Gergely, titkára Kókai József lett, tagjai pedig Bárkányi János, Bodonyi Károly. Czérnay Károlyné, dr. Cselőtei István, dr. Endrődi Andor, Faragó Béla, Fogas István, Fodor lelősségre vonni, illetve László, Gál Ferenc, GiUeze penzbirsaggal sújtani. Istvánné, Hídvégi Béláné, r • J .ij. > j Kecskés István, Koczka LVI 4 milliárdos Sándor, Kovács Attiláné. _ Köblös Sándor dr. Marsi forgalom Zoltán, dr. Nagy Istvánné ' O Mészáros Bálint. Neumann A statisztikai adatok sze- István, Ördögh János, Pengő rint a megye kiskereskedel- László, Reigl Endréné. Szarni eladása a múlt évben bő József, Tarnóczi Imre és megközelítette a 4 milliárd Vass Imre. A KPVDSZ lorintos forgalmat Szegeden XXX. kongresszusára 12. az és Csongrád megyében vi- SZMT értekezletére pedig szonylag megfelelő a keres- 13 küldöttet választottak. Péntek, 1967. március 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I