Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

Választási nagygyűlésekről jelentjük VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Tegnap, pénteken országszerte újabb, népes választási nagygyűléseket tartottak. A Szomathelyen rendezett nagygyűlésen Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ás Kisházi ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vas megyei országgyűlési képviselőjelölt mondott beszédet. Tiszaszederkényben Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának élső titkára, a város képviselőjelöltje tartott választási beszédet Az Óbudán rendezett választási nagygyűlésen Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és dr. Berecztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, a választókerület képviselőjelöltje szólt az egybegyűlt dolgozókhoz. Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter Kaposvárott tartott választási nagygyűlést. Pécsett ezer vasutas és postás előtt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter mondott választási beszédet. Tatabányán, a nagygyűlésen dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke mondott beszédet. Hódmezővásárhelyen, a Petőfi Művelődési Házban rendeztek választási nagygyűlést Az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag.ia, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, a 9-es megyei országgyűlési választókerület jelöltje, dr. Törköly Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Sajti Imre, a városi tanács vbelnöke, dr. Dömötör János múzeumigazgató, a 10-es megyei országgyűlési választókerület jelöltje, dr. Nemes János igazgató főorvos. Nagy Lajos, a városi bíróság elnöke, Miskolczi Lajosné, a városi nőtanács titkára, Búzás Sándor SZTK-alkalmazott, Kárász József író, Németh József festőművész, Széli Jánosné, az OTP-fiók vezetője és Dégi Jánosné óvónő. A nagygyűlést Vörös Mihály, a városi tanács vb-elnökhelyettese, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Dömötör János és Győri Imre mondtak beszédet. Szegeden, az EMERGÉ gumigyárban rendezett választási gyűlésen Bódi László, Szeged 4. számú országgyűlési választókerületének képviselőjelöltje mondott beszédet. (Komócsin Zoltán és Győri Imre választási beszédét ismertetjük.) Komócsin Zoltán beszéde időszerű nemzetközi kérdésekről Komócsin Zoltán bevezetőben szólt a választások jelentőségéről, méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésben hazánk nemzetközi tekintélyének növelésében elértünk. Ezt követően időszerű külpolitikai kérdésekről beszélt N&vekvö segítség Vietnamnak — A Vietnamból érkező hírek — mondotta —, amelyek az amerikai agresszió fokozódásáról számolnak be, nyugtalansággal és felháborodással töltik el dolgozó népünket. Az amerikai agresszorok mint már anynyiszor, most is elszámítják magukat. Katonai győzelemre áhítoznak, de nap, nap után tapasztalniok kell, hogy a vietnami népet nem lehet legyőzni. Az Egyesült Államok uralkodó körei abban is elszámítják magukat, hogy a szocialista országok majd a kínai belső válság miatt nem tudják eljuttatni segítségüket a harcoló vietnami néphez. A szocialista országok — ebben mindenki bizonyos lehet — meg fogják találni a módját annak, hogy állandóan növekvő segítségük időben megérkezzen a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A világ népei előtt az utóbbi időben ismételten lelepleződtek az amerikai imperialisták. A Vietnami Demokratikus Köztársaság vezetőinek felhívását, hogy a támadók szüntessék be Észak-Vietnam bombázását és ezzel nyissanak utat a békés tárgyalások megkezdéséhez, nemcsak visszautasították, hanem fokozták a sok kárt és szenvedést okozó katonai cselekményeiket, Ezek a tények végképp eloszlatják az Egyesült Államok uralkodó köreinek állítólagos békés szándékaihoz kapcsolódó illúziókat. II kínai helyzetről Komócsin Zoltán ezután arról szólt, hogy a nemzetközi közvéleményt — így hazánk lakosságát is — élénken foglalkoztatják a Kínából érkező hírek. Rámutatott: — A kínai vezetők a kapcsolatok tudatos megrontásán túl, láthatóan a szovjctellenes hisztériakeltéssel akarják elterelni a figyelmet belső problémáikról. Miközben Mao Ce-tung és csoportja fokozza támadásait a Szovjetunió, a többi szocialista országok és kommunista pártok ellen, a kínai külpolitikai tevékenység — leszámítva a szovjetellenes provokációkat — szinte teljesen megbénult, antiimperialista propagandájuk pedig egyre jelentéktelenebbé válik. Az események ilyen alakulása joggal váltja ki az amerikai imperialisták elégedettségét. — Amennyire a rendelkezésre álló kevés és ellentmondásos információból megállapítható, Kínában tovább tombol a személyi hatalomért folytatott harc és azoknak a marxista—leninista forradalmároknak a küzdelme, akik a Mao Cetung-i irányvonal megváltoztatásáért harcolnak. Eközben a gazdasági helyzet tovább romlik, a dolgozó tömegek mind nagyobb mértékben adnak hangot jogos elégedetlenségüknek. A „nagy proletár kulturális forradalom" és az ezzel kapcsolatos legfrissebb események arról tanúskodnak, hogy Kína mai vezetői elhatározták: minden lehetséges eszközzel letörik az ellenzéki hangulatot, kitartanak kalandor irányvonaluk mellett, még inkább szítják a szovjeteilenes hisztériát, s a marxizmus—leninizmust felcserélik „Mao Ce-tung eszméivel". Mao Ce-tung csoportjának mind ez ideig nem sikerült ellenfeleit lejáratnia és eltávolítani őket a politikai küzdőtérről. A magyar kommunisták, a nemzetközi kommunista mozgalom harca — a kínai néppel való barátságért, a kommunista világmozgalom egységének megerősödéséért — egyidejűleg segítség mindazoknak, akik Kína szocialista jövőjéért harcolnak, akikkel szolidárisak vagyunk, s szívünk egész melegével együttérzünk. Kcnftne^siin'' békéje és biztonsága — Az Amerikai Egyesült Államok vietnami agreszsziója, a kínai válság elmélyülése idején még nagyobb hangsúlyt kap az európai szocialista országok és kommunista pártok harca kontinensünk békéjéért és biztonságáért. A Varsói Szerződés tagországai képviselőinek múlt évi bukaresti nyilatkozatában az európai helyzetről megfogalmazott elemzés helyessége az eltelt időszakban teljes mértékben beigazolódott. Tények bizonyítják, hogy a nyugat-európai államok is nagy figyelemmel és érdeklődéssel foglalkoznak, a bukaresti nyilatkozattal, az A MAG YAR SZOL I A Ll SÍ 4 MUNKÁS PARI L4PJ4 57. évfolyam, 54. szám Győri Imre: Ara: 60 fillér Szombat, 1967. március 4. Tovább fejlesztjük a megye iparát és mezőgazdaságát abban felvetett javaslatokkal. Az európai biztonsági konferencia gondolata egyre szélesebb körben talál pozitív fogadtatásra. Közös törekvéseinket különösen jól szolgálják a Szovjetunió állam- és kormányfőjének utazásai az európai tőkés országokban. — A mi pártunkat és kormányunkat az a törekvés vezeti — hangsúlyozta a továbbiakban Komócsin Zoltán —, hogy lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk az európai béke és biztonság megszilárdításához, a bukaresti nyilatkozatban meghatározott célok eléréséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nagy jelentőségűnek tartja az európai testvérpártok napirenden levő értekezletét. Az elmúlt napokban ezért küldte el képviselőit a Varsóban megtartott szerkesztő bizottsági megbeszélésre és vesz részt az április 24-én kezdődő tanácskozásokon is. A többi testvérpárthoz hasonlóan a mi álláspontunk is az, hogy minden párt maga határozza el, milyen jellegű értekezleten kíván részt venni, vagy rész nem venni. A tanácskozásnak a napirendre tűzött kérdéssel kell foglalkoznia, olyan módon, hogy semmilyen mértékben se sértse a jelen nem levő testvérpártok állásfoglalását. Olyan közös következtetésekre kell jutnunk, amelyek erősítik akcióegységre való törekvéseinket a tanácskozáson részt vevő és az esetleg részt nem vevő testvérpártokkal egyaránt. N német kérdés Komócsin Zoltán beszéde befejező részében az európai béke és biztonság szempontjából különleges jelentőségű német kérdésről szólt, s aláhúzta, hogy az európai béke és biztonság elengedhetetlen követelménye a kontinensünkön kialakult helyzet tudomásul vétele és elismerése minden állam részéről. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elvi alapokon nyugvó külpolitikája eredményes volt az elmúlt tíz esztendőben, s eredményes lesz az elkövetkezendő évek feladatainak megoldásában is. Az elmúlt időszak fontos tanulsága, hogy előbbutóbb minden célunkat elérjük, ha szilárdan kitartunk elveink, szövetségeseink. a proletár internacionalizmussal összhangban álló nemzeti érdekeink mellett — fejezte be beszédét. Győri Imre bevezetőjében üdvözölte választóit, majd párhuzamot vont a kapitalista és a szocialista országokban lezajló választások között. Rámutatott arra, hogy a választások politikai jelentőségét Magyarországon a választók már ismerik, és utalt arra, hogy nálunk a hatalom kérdését egyszer s mindenkorra eldöntöttük, eldöntötte a dolgozó nép azzal, hogy saját kezébe vette hazája sorsának irányítását Szólt a jelölők és a jelöltek kapcsolatáról, majd megyénk gazdasági fejlődésének néhány tanulságos kérdését elemezte. Megyénkben megvalósult pártunk és kormányunknak a vidék, az Alföld iparosítására irányuló politikája. A második ötéves terv során a megye ipara több mint kétmilliárd forint beruházást kapott. Az ipari üzemek termelése 5 milliárdról 9 milliárdra emelkedett. A régi üzemek egy része modernizálódott, új üzemek születtek, s új iparágak is gyökeret vertek a korábbi könnyű- és élelmiszeripar mellett; olyanok, mint a vegyipar, gépipar, olaj- és gázfeltárás stb. Az elmúlt 4—5 esztendőben 30 százalékkal nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, érezhetően csökkent a megyéből a fővárosba és más vidékekre eljáró dolgozók száma is. Az iparosítás következtében nemcsak megállt a megye lakosságának csökkenése, hanem az utolsó egy-két esztendőben valamelyest növekedést is mutat. Nagyobb beruházási összegek A következőkben Győri elvtárs a kedvező jelenségek mellett megemlítette a megye néhány gondját is, hangsúlyozva, hogy e gondok leküzdése érdekében mi magunknak is mindent megkell tennünk. Az ipari munkások átlagkeresete 200 forinttal elmarad az országos szinttől. Ugyanakkor az utóbbi évekre esett a szabadpiaci áraknak a fővárosi árszinthez való igazodása, ami azt jelenti, hogy a korábbi 30—40 százalékos különbségek — sajnos — megszűntek. Mindjárt hozzátette: ez nem a parasztság számlájára írható, hiszen olyan körülmények között történt mindez, amikor mezőgazdaságunk rendkívül nagy fejlődést ért el. Ellenkezőleg: sokkal inkább összefügg a vásárlási erő megnövekedésével, az egészséges igények gyarapodásával. Győri elvtárs ezután arról szólt, hogy pártunk IX. kongresszusa meghatározta népgazdaságunk fejlesztésének irányait, és hangsúlyozta: hazánkban az egészséges fejlődés csak az ipar és a mezőgazdaság egyidejű fejlesztésével valósítható meg. További gyarapodásunk alapja ezután is az ipar fejlesztése, s ez kifejezésre jut a harmadik ötéves tervben a megyének juttatott ipari eszközök nagyságában is, hiszen (Envedi Z felv.) a beruházásra szánt összegek, anyagi eszközök mintegy 50 százaléka az iparban nyer felhasználást. Persze nem kevés a mezőgazdaságra háruló tennivaló sem az elkövetkezendő években. Olyan országban, mint a miénk, ahol nyersanyag nem áll kori a• • lanul rendelkezésünkre, de a mezőgazdasági termelés feltételei, éghajlati viszonyai kedvezőek, a mezőgazdaság szerepe jelentősebb, mint azokban az országokban, amelyek nyersanyagban gazdagok. De a mezőgazdaságnak az életszínvonal további javulásában is rendkívül nagy a szerepe. Ezután az előadó elmondta választóinak, hogy tovább haladunk az iparosítás útján. Ezt jelzi az is, hogy az ipari beruházások összege mintegy 60 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző öt esztendőben volt. Az ipar évi teljesítménye az 1965. évi 9 milliárd forintról 15 milliárdra emelkedik; építőiparunk összességében 730 millió forint értékű építő munkát realizált, s ez 1970-ben már egymilliárd forintnál nagyobb összépítési teljesítményt ad majd. lavu! az par területi e he yezkeúése Mindezzel összefügg exportunknak az 1965. évi másfél milliárd forintról 27 milliárd forintra való növekedése is. A foglalkoztatottak száma 55 ezerről 70 ezerre emelkedik, s jelentősen nő a termelékenység. A közlekedés fejlődésére ós a kereskedelemre ebben az öt évben több mint 300 millió forintot fordítunk. Nem érdektelen a hagyományos iparágak fejlesztése mellett az, hogy a szénhidrogén feltárása és kitermelése kedvező új helyzetet teremtett. — 1970-ben már évi egymillió tonna olajat és 600 millió köbméter ipari gázt ad a mi medencénk hazánknak — jelentette ki Győri elvtárs. Tovább javul az ipar területi elhelyezkedése, Szeged és Hódmezővásárhely mellett Szentes is jelentősen fejlődik. Csongrád és Makó szintén tovább lép. Nő a munkások létszáma, több szakmunkásra, mérnökre, tervezőre és technikusra lesz szükség. Ezután Győri elvtárs a mezőgazdaság kérdéseit elemezte. Rámutatott arra, hogy megyénkben a mezőgazdasági termelés korszerűsítése és belterjes irányú fejlesztése tovább folytatódik. Ezek után is becsületesen eleget teszünk a megyére háruló kenyérgabona-termelési kötelezettségeinknek is, és szeretnénk elérni az öt év átlagában a búzatermelésben a 13,7 mázsás átlagot. Ennek megvalósulásával lehetőség nyílik valamelyes vetésterületi csökkentésre a kenyérgabonánál. Szükségünk van több takarmánynövényre is. Kukoricából megyei átlagban 22 mázsás, lucernából pedig 25—30 mázsás átlagot szeretnénk elérni a harmadik ötéves terv végén. Zöldségtermelő területünket is 20 százalékkal növeljük, s termelési értékét mintegy 50 százalékkal kívánjuk emelni, elsősorban a hagyományos zöldségtermő tájakon. Az előző öt évhez képest lassult ugyan a szőlő- és gyümölcstelepítés, de itt a járulékos létesítményeket kívánjuk gyorsabb ütemben fejleszteni. A meglevő önto2őtelepek és berendezések jobb kihasználására kell törekednünk. Szükség van az öntözőtelepek rekonstrukciójára, s mintegy 7500 kat hold területet akarunk bevonni az öntözésbe. Megvan a feladat az állattenyésztésben is: a szaporulat és a hozamok növelésével a megyében annak a feltételét kell megteremteni, hogy 1970-re évi 3700 vagon húst adjunk a népgazdaságnak. Mindez nagymértékben összefügg életkörülményeink alakulásával, hiszen ipari dolgozóink mintegy 8 —9 százalékos reálbéremelkedést, s 15—16 százalékos reáljövedelem-emelkedést várnak. Fiegyelembe veendő az is, hogy az ötéves tervben a bérből es fizetésből élők számára a 48 órás munkahét 44 órára csökken úgy, hogy a munkások, alkalmazottak fizetése nem lesz alacsonyabb, sőt az előirányzott reáljövedelem emelkedésével arányosan nő. Az elkövetkezendő öt évben a termelőszövetkezeti parasztság nyugdíj- és egészségügyi ellátásának feltételei a városi dolgozókéval azonos színvonalra emelkednek. — Nekünk meg kell találni a módját annak, hogy megyénk öt városában a dolgozók nagy mennyiségű zöldséghez, gyümölcshöz, friss mezőgazdasági termékekhez jussanak — mondotta Győri elvtárs. — Hogy javuljon a húsellátás, saját erőnkből adjunk többet városaink piacára. Olcsóbban és sorsabban építkezni! A lakásépítés célkitűzéseiről megállapította, hogy azok reálisak, kedvezőek. Á harmadik ötéves terv során 12 ezer 700 lakás épül a megyében, ebből 7 ézer 740 magánerőből. Ez nagy szám, azonban a lakásgondokat ez (Folytatás a 2. oldalon.)