Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
Növekvő demokrácia — nagyobb fegyelem M ennél többet bíznak az emberre, annál jobban kinyílik a lelkiismerete, és megnő a felelősségérzete. Magunkról is tudjuk: ilyen az ember természete. Másképp gondolkodunk, másképp beszélünk és másképp cselekszünk a felelősség súlya alatt, mint amikor valami nem a mi gondunk. A minap egy termelőszövetkezeti elnök — a főagronómus társaságában — váratlanul rányitott egy hajlott korú parasztemberre, aki valamikor igen jóhírű állattenyésztő gazda volt. Véleményét tudakolták: belevágjon-e a szövetkezet a nagyarányú baromfi-tenyésztésbe? A kérdezett leginkább a vendéglátó házigazda szerepkörében sürgött-forgott, és csak úgy közben, könnyedén ejtett megjegyzéseket a felvetett kérdéshez. Az elnök hirtelen ezt mondta: a vezetőség nem tudott dönteni, és végleges elhatározásában a házigazda állásfoglalására akar támaszkodni. Erre aztán leült a házigazda, elkomolyodott, és mélyen elgondolkodott. Fennhangon töprengett. Mert az egészen más, ha majdnem teljesen tőle függ a dolog, akkor minden szót százszor is meg kell rágnia, mielőtt kimondja. Valósággal beleizzadt ebbe a gondolatba. Minden oldalról megforgatta a kérdést, és igen hasznos tanácsokat adott a vezetőknek. Ez az emberi természet és tulajdonság nagy erőforrása a társadalomnak. S az ebben rejlő erő a szocialista demokrácia vérerein át táplálja a társadalom szervezetenek egészséges életritmusát A IX. kongresszus határozata alapján a párt egyik legfontosabb törekvése a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. A dolog lényege az, hogy minél több ember vegyen részt a vállalat, a gazdaság, a szövetkezet, a város, a falu, és végső soron az ország haladását befolyásoló kérdések eldöntésében. Aztán minél több ember vállaljon felelős és tevékeny részt a közösen eldöntött kérdések valóra váltásában. Eközben minél több ember figyelje a megvalósulást, és ellenőrizze: pontosan úgy mennek-e a dolgok, ahogyan elhatározták? Nem torzulnak-e el a helyes szándékok és elhatározások kézenközön a gyakorlatban? A szocialista demokrácia ezen az úton-módon felbecsülhetetlen értékű eszköz ahhoz, hogy minden a legjobb rendjén menjen, idejében észrevehessük a hibákat és azon melegében jóra fordíthassuk azokat. Mindezen felül a szocialista demokrácia azt is biztosítja, hogy a döntéseknél és a megvalósításnál egyaránt felhasználhassuk a gyakorlat embereinek értékes tapasztalatait Azzal együtt, hogy a szocialista demokrácia növekedésével rengeteg alkotó gondolat és teremtő erő jut a fejlődő élet vérkeringésébe, a felelősség is jobban megoszlik a társadalomban. Ennek így is kell lennie. A felelősség minden társadalomban azoké, akik hatalmon vannak. A mi társadalmunkban minden hatalom a dolgozó népé. Magától értetődik, hogy ezáltal jelentős felelősség nyugszik a társadalom minden tagján. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése ennek a felelősségnek is utat nyit annak eszköze, hogy ez a felelősség jobban érvényesüljön. A növekvő demokrácia tehát növekvő felelősséget, és növekvő fegyelmet is jelent. Ez a két dolog egy és oszthatatlan, ahogyan egy igazságos társadalomban a jogokat és a kötelességeket soha és semmiben sem szabad elválasztani. Mindenkinek joga, hogy beleszóljon a közügyekbe. Ez a jog azonban azzal jár együtt hogy viselője köteles felelősen részt venni a közös döntések megvalósításában. Mindenkinek joga, hogy vállalatánál, szövetkezetében, munkahelyén a maga véleményével is segítsen a célok meghatározásában, a tennivalók kijelölésébea Egyszersmind kötelessége, hogy fegyelmezetten dolgozzék a végrehajtásban. Egyébként is íratlan törvény, hogy aki tanácsot ad, maga mutasson példát A régi feudális-tőkés társadalomban a nép nagy többségét elnyomó kisebbség hozta a törvényeket, és azokat rákényszerítette a tömegekre. Csendőreivel, rendőreivel és hivatalnokainak lakájhadával gondoskodott arról, hogy a törvényeket mindenki megtartsa. Másként áll ez a mi szocialista társadalmunkban. A törvényeket a nép képviselői hozzák, a dolgozó nép javára és előnyére. Ezért a társadalom valamennyi tagjának érdeke, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Az is elengedhetetlen, hogy mindenki a törvények őrzője ls legyen, úgy vigyázza a törvények megtartását, mint saját ügyét és saját érdekét Ebben fejeződik ki a szocialista társadalom állampolgára számára a demokrácia és a fegyelem egysége, a jog és a kötelesség szoros összetartozása. A szocialista demokrácia az üzemi és szövetkezeti életben is mind jobban kiteljesedik. Az előkészítés alatt álló új gazdaságirányítási rendszer lényegesen nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. Ezzel nemcsak a vállalatok és szövetkezetek vezetőinek, hanem valamennyi dolgozó ember felelőssége is megnő. Joguk és kötelességük, hogy igazi gazdáivá váljanak annak a termelési egységnek, amelyhez sorsuk kötődik. A kívánt fejlődési iramot csak az a termelő egység tudja majd követni, amelyben minden dolgozó ember a gazda szerepében gondolkodik és dolgozik. Közreadja tapasztalatait és hozzájárul ahhoz, hogy például a termelés minden tartaléka a felszínre kerüljön, semmi se herdálódjék el, és mindig friss, ötletes, kiváló minőségű termékekkel léphessenek a piacokra. Mert az új mechanizmus viszonyai között így lehet majd megélni és mind jobban élni. Másrészt dolgozni is a gazda szerepében szükséges, vagyis fegyelmezetten, ki-ki legjobb képességei szerint. I gen nagy lehetőségeket tartogatnak a dolgozó emberek java többségének a kialakuló új viszonyok. Lényegesen jobban érvényre jut majd az, amit minden becsületes és szorgalmas ember szívből kívánt: aki többet ad a társadalomnak, az többet is kapjon tőle. Aki rendesen és fegyelmezetten dolgozik, sokkal jobban járjon, mint a lusták és az önzők. A most kibontakozó új körülmények öntörvényeikben is magukban hordozzák ennek biztosítékát. S ezekben a belső törvényekben rejlik annak fö biztositéka is, hogy a demokratizmus fejlődése és a fegyelem növekedése egységes folyamatként viszi előbbre a dolgozók társadalmának ügyét Amikor a különböző közösségek elbírálják majd az egyes emberek használhatóságát azt is számba veszik, kl mennyivel járul hozzá ahhoz, hogy a termelésben mind több ötlet, megtakarítás valósuljon meg. Másrészt azt ls vizsgálják, ki milyen fegyelmezetten és lelkiismeretesen végzi el a rábízott feladatokat Hát az érdektelenek és a lógósok? Az új viszonyok jellegzetessége lesz, hogy az érdekteleneket és a lógósokat a többieknek saját zsebük kárára kellene eltartaniok. Ki-ki nézzen önmagába: vajon vállalja-e majd ezt a terhet fölöslegesen és szükségtelenül? Aligha. A szocialista demokrácia növekedése pedig azt Jelenti, hogy annak révén mindegyik közösség érvényt tud szerezni a maga jól felfogott érdekeinek. BÉKÉSI JÓZSEF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAG KAR SZOCIALISTA M L N K Á S P Á R 1 LAPJA 57. évfolyam, 73. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. március 26. Ma> számunkból . A DNFF támadásba lendült Erősítsük tovább pártunk kommunista je legét! Üdvözlet a déli testvérvárosbál Ellenőrzés a vendéglőkben Csendesedett a tiszai ár A büntetésvégrehajtás új módozatairól Két új vízmű — Főgyűjtő csatorna — Utak, járdák Közművesítés Szegeden a harmadik ötéves tervben A felszabadulás után a közművek fejlesztésének üteme fokozódott, s különösen az utóbbi években, a város nagyarányú fejlődésével gyorsult meg. A vízhálózatba bekapcsolt lakások száma hat év alatt 45 százalékkal, a háztartási gázfogyasztók száma 55 százalékkal nőtt, a háztartásokban felhasznált villamos energia mennyisége megkétszereződött A Tarján telep programja A megnövekedett igénybe vétel miatt mind sürgősebb feladattá vált a város közműveinek rekonstrukciója, kapacitásuk bővítése. A jelenlegi mintegy 44 ezer lakás 99,5 százalékában van villany, 12 ezer lakás vezetékes gázzal, közel ezer lakás termál vízfűtéssel van ellátva. 16 ezer lakás van bekapcsolva a vízvezeték-hálózatba, 12 ezer lakás pedig a csatornahálózatba. A Tarjántelepen lesz a következő évek legnagyobb szabású lakásépítkezése. Ennek megfelelően készül a közművesítés: idén 8 millió forintot jövőre 5 milliót, 1969-ben pedig 6 milliót költenek víz-, csatorna- és csapadékvíz-vezetékek építésére. Idén és jövőre 4,5 millió forintot a telep komplex gázellátásának berendezéseire, 1967-től 1970-ig pedig mintegy 13 millió forintot az útépítési program I—II. ütemének megvalósítására. Ezáltal az ötéves tervben a gyűjtő és forgalmi útjai készülnek el a lakótelepnek. Az öthalmi út mellett tovább épül, és 1970-ig befejeződik a III. számú vízmű, amelynek teljes beruházási költségei előreláthatólag 52 millió forintot tesznek ki. Ez Szegeden épül fei Magyarország legmagasabb lakóháza Egyszer már beszámoltunk arról, hogy magasházat terveznek a Tisza Áruház melletti üres területre, de akkor még nem tettek pontot a mondat végére. A napokban „zsűrizett" a Szegedi Tervező Vállalat műszaki tervtanácsa, amelyben résztvettek a városi tanács, a beruházó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a kivitelező építőipari vállalat szakemberei, valamint a megyei és a városi pártbizottság képviselői is. Ez alkalommal döntöttek: 26 szintes épületet — Magyarország legmagasabb lakóházát építik fel Szegeden. Érdemes távolabbról és közelebbről is szemügyre venni az épületet. Magassága vetekszik a fogadalmi templom tornyával, tehát éppúgy kiemelkedik a város sziluettjéből. Volt egy kis vita is a tanácskozáson, hogy az épület egészében nem látható a környező utcákból és terekből. Ez nyilvánvalóan igaz, de egyetlen városban sem lehet úgy építkezni, hogy az objektum mindenfelől kitűnően érvényesüljön. Miért a Tisza Áruház mellé építik? — kérdezhetnék az emberek. A közvélemény régebbi kérdését idézem, amelyet az áruházzal kapcsolatban mondtak annak Idején: miért foglal el olyan nagy területet? Ilyen értékes helyen miért nem lett magasabb az áruház? E szép és magas épület a korábbi kérdésre is választ ad: ellenpólust jelent a „lepényépülettel" szemben, építészeti egységet képez vele. Ugyanakkor elég távol van a városképet meghatározó fogadalmi templomtól. A tervtanács hangulata tükrözte a város fejlesztéséért felelősséget érző szakemberek egészséges koncepcióját: egyre több magasházat kell építeni Szegeden, így alakítani a nagyváros jövőbeli képét, s nem csupán a mának alkotni, hanem az utókornak is. De ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy a magasházak — legalábbis ebben a méretben — gazdaságosabbak, mint az alacsonyak. A területi főépítész, Szmetana György elismerően beszélt az épület tervéről és kitűnő munkának találta, mint építészeti megoldást Jellemző a tervtanács egységes álláspontjára és értékelésére, hogy a tervet dicséretben részesítette és ezt jegyzőkönyvbe is foglalták. Az épület tervezője Szebellei Mihály, a tervező vállalat igazgatója. Statikus tervező Zsebik József, gépészeti tervező Kósa Mihály, belső építész Rédai Ferenc. Néhány adatot a leendő „felhőkarcolóról": alapterülete 530 négyzetméter, térfogata 41 ezer 500 légköbméter, magassága 78,6 méter, azaz 26 emeletnek megfelelő magasság. Az épületben 20 lakószint lesz 120 lakassal. A lakások közül 80 háromszobás és 40 kétszobás összkomfortos. A többi szintet gépészeti, szerelési, tárolási célokra alakítják kt, míg a legfelsőbb szinten kap helyet egy preszszó és egy bárhelyiség, amelynek az alapterülete 500 négyzetméter. A lakások kényelmét, korszerűségét biztosítja a központi fűtés, a hideg-meleg vízszolgáltatás, a központi televíziós antenna és a telefon. A lakók rendelkezésére két gyorsliftet helyeznek el a lépcsőházban, a vendéglátó helyiség külön gyorsliftet kap. Ügy tervezik: a környező házakban is átalakítják a fűtést földgázra, hogy a kémények füstje ne szennyezze a m<igasház felsőbb szintjeinél sem a levegőt. Gazdagh István a vízmű az építési munkák befejezése után naponta 22 ezer köbméter vizet szolgáltat a városi vízellátásnak. Ugyancsak a harmadik ötéves terv időszakára esik az V. számú vízmű építésének nagy része. Ez majd a külső nyugati és a külső északnyugati körzet vízellátását szolgálja, napi 20 ezer köbmeter vízzel. 1970-ig 40 millió forintot költenek beruházásra. Teljes befejezése, mintegy 8 milliós költséggel átnyúlik a következő tervidőszakra. Községfejlesztési alapból A tanácsok községfejles*. tési alapjából továbbfejlesztik a magasnyomású vízhálózatot is. 1970-ig az I. kerületben 400 ezer forintot, a II. kerületben 1,2 milliót, a UI. kerjjletben pedig 3,2 milliót fordítanak rá. A városi csatornahálózat bővítésének legjelentősebb programja a rókus—móravárosi főgyűjtő építésének megkezdése. Ennek I. ütemébea 1967-tól 1970-ig a Gólya utcán, a Kolozsvári téren és a Veresács utcán át a Tolbuhin sugárútig mintegy 50 millió forint értékű munkát végeznek. Az építést a következő tervidőszakban is tovább folytatják. A főgyűjtő csatorna megépítése egyébként előfeltétele az északi városrészen tervezett későbbi építkezéseknek. javuló közvilágítás A külső északnyugati iparkörzet út- és járdaépítésére, csapadék- és szennyvíz-elvezetésének biztosítására 12 millió forintot, a külső nyugati iparkörzet hasonló munkáinak költségeire pedig mintegy 30 millió forintot fordítanak a harmadik öteves terv idején. De a város egész területén — az 1970-ig tervezett körülbelül 90 millió forint értékű útés gyalogjárda-felújítással párhuzamosan, illetve azzal együtt — felújítják a viz-, csatorna-, gáz- és villanyhálózatot is. A földgázhasznosítás első nagyobb programjaként 1967 augusztus végére — mintegy 3,8 millió forint építési költséggel — Újszegeden bevezetik a tiszta földgáz használatát Az elektromos berendezések rekonstrukcióját is tovább folytatják a városbaa Tavaly korszerűsítették a Kossuth Lajos sugárút közvilágítását (aminek folytatásaként 1969-ig elkészül az útburkolat teljes felújítása), s ehhez hasonlóan az idén felújítják az Április 4. útja közvilágítási berendezéseit 1968-ban kerül sor a Széchenyi tér északi oldalán a közvilágítás rekonstrukciójára. A közműellátás fejlesztése a harmadik ötéves tervben sem oldja meg gyökeresen a problémákat De vitathatatlan, hogy szocialista államunk Szegeden is többet áldozott már eddig, s ezután is többet fordít a lakosság számára oly fontos kommunális beruházásokra, mint amennyit a város régi urai száz év alatt fordítottak rá.