Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

Kitüntették az NDK nagykövetét Dobt István, a népköz­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke kedden fogadta Wilhelm Meissnert, a Né­met Demokratikus Köztár­saság nagykövetét, a buda­pesti diplomáciai testület doyenjét, aki a közeljövő­ben végleg távozik Magyar­országról. Ez alkalommal Dobi István átnyújtotta a nagykövetnek a Magyar Népköztársaság Zászlórend­je I. fokozata kitüntetést. Kállai Gyula, a Minisz­tertanács elnöke kedden ugyancsak búcsúlátogatáson fogadta Wilhelm Meissnert. Nemzetközi tudományos tanácskozás Szegeden A KGST-országok tudo­titkárhelyettes vesz részt a Szlovákiát képviseli az ér­mányos együttműködésének tekezleten, továbbá F. G. tanácskozáson. Budapesti, keretében tegnap délelőtt Vaklinova és F. A. Atama- martonvásári és szegedi ku­háromnapos nemzetközi ta- szova, a Bolgár Tudományos tatók is részt vesznek az Akadémia küldöttei, Z. értekezlet munkájában. Kasprzik, és S. Léva, a var- A tanácskozást Bwdó épületében a biológiai alap- sói egyetem biokémiai inté- Ágoston egyetemi tanár, az kutatások elvi kérdéseiről, zetének képviselői és G. MTA szegedi bizottságának A tanácskozáson részt vesz Fabian, a Román Tudo- elnöke nyitotta meg. mányos Akadémia küldött nácskozás kezdődött Szege­den az Ady téri egyetem a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának képviseleté- te. A ben K. A. Romanova pro- nyos fesszor, J. Wlacsek, a KGST giai osztályának képvise­állandó titkárságának mun- letében Láng János osztály­katársa, aki egyben Cseh- titkár és Varga Jánosné ja munkáját. Dél­előtt a külföldi delegátusok Magyar Tudomá- számoltak be munkájukról, Akadémia bioló- délután tudományos előadá­sok hangzottak el. A tanácskozás ma folytat­Választási felölő gyűlésekről jelentjük Tíz felszólaló A körzet jól jár vele •r x 1 m k 1 ím- . -.''/^H ||kI pik: li J^^l! ^H; m nmk 9Hr* * SmriMML HL Ifcii ' JHÍM * ÉIÉ * ¥ 1 ú . J M w*^ a A jelölő gyűlés résztvevőivel beszélget Hofgesang Péter (a kép jobb oldalán), a népfront városi bizottságának titkára (Somogy) Károlyné (elvételei) Pántya József (középen) a gyárban Az I. kerülethez II. számú szegedi gyűlési választókerület csat- Péter rövid beszédben fe­lakozó jelölő gyűlését, a 12. jezte ki köszönetét a bizalo­számú megyei jogú városi lanácsi választókerület, va­lamint a 25. számú és a 26. lakoztak a II. számú számú kerületi választóke­rület jelölő gyűlését teg­nap, kedden rendezték meg, döntéséhez, az SZMT Tolbuhin sugár- Petri Gábort jelölték uti székházában. Becfc Sándor elnöki meg­nyitóját követően dr. Bödő István javasolta, hogy a 12. számú városi tanácsi válasz­tókerületbe Hofgesang Pé­tert, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkárát jelöljék tanácstag­kent Mint javaslatában el­mondotta, Hofgesang Pé­ter előbb az úttörőmozga­lomban, majd a népfront­tartozó szavazták mindhárom java- Tizenkét esztendeig volttá- front városi bizottsága meg­ország- solt jelölését, Hofgesang nácstag. Az ipari, majd a bízásából elhangozzék a ja­kommunális állandó bízott- vaslat: kerületi tanácstagnak ság elnöki tisztében, s ké- ajánljuk Pántya József elv­mért. sőbb a megyei jogú városi társat. A gyűlés resztvevői csat- tanács vb tagjaként egyaránt a gyűlés résztvevői, akik or- elismerésre méltó munkát zsúfolásig megtöltötték a szággyűlési választókerület végzett. Tettekkel érdemelte termet — rendre hallatták jelölő gyűlésének korábbi ki> hogy a Szilléri sugárúti egyetértő szavukat. Elmond­melyen dr. iskolában megtartott jelöiő Iák, mi az amiért Pántya ... . 1 _ .... „ ,. ... Józsefet erdemesnek tartjak szaggyúlesi képviselőnek. gyűlésén a Hazafias Nep- a fontos közéleti tisztség be­töltésére, sőt úgy érzik, hogy a 12-es körzet „jól jár vele". A középkorú férfi húsz év­vel ezelőtt a csiszológép mel­lett kezdte a kéziszerszám­gyárban; idén pedig már tíz­éves jubileumát ülheti an­nak, hogy ugyanott — igaz­gató. Mint Csamangó Lajos, a gyár dolgozója elmondotta, a munkások szeretik, becsü­lik, mert. szívesen foglalko­zik problémáikkal, Volt. aki azt bizonygatta, mennyit segített a szegedi tanácsi vállalatoknak mint állandó bizottsági elnök. Sok vonást hozzáadtak még eh­hez a képhez a jelenlevők; a párttag, a társadalmi mun­kás, a közéleti tisztségviselő maradandó, elismert tettei­ből egy tevékeny ember portréja bontakozott ki. Napjai szinte összefolynak Egy orvos számára azok az igazi ünnepek, amikor bete­_ _ _iv gei felépülten távoznak tőle. mozgalómban" " ^magasló Kátainé^ dr. Csákig Éva, ^az munkát végzett. A 25. szá- J" mú kerületi választókerület tanácstagjelöltjét Csikós Mi­újszegedi gyermekkórház fül-, orr- és gégeosztályának főorvosa is így tartja számon hály javasolta Csanádi Jó- az ünnepeket, mert különben •zsefné, az SZMT könyvtáro- egyik napja szinte összefo­sa személyében. Sarnyai lyik a másikkal, a nappalok Vencel Kedves Andrásnét, beleolvadnak az éjszakába, f Gutenberg utcai általános Hányszor csörög a lakásán leanyiskola igazgatojat ajan­lotta tanácstagjelöltnek a 26. számú kerületi válasz­tókerületben. A gyűlésen sok szó esett Szeged fejlődéséről és a je­löltekről is. Tóth József né, Nagy Ferenc, Horváth Fe­rencné. Kancsó Istvánné, Andrikó Károly, Papp Gyu­la, Kovács József, dr. Sza­bados Istvánné, Pusztai An • dor, Kocsmár Jenő fejezték dolgozója. éjnek idején a telefon: „Sú­lyos beteget hoztak, főorvos asszony. Gyors beavatkozást igényel." Van úgy, hogy férje, kis­lánya és szülei csak éppen látják otthon, csak sietve tud velük beszélni, és menet köz­ben is az újabb műtét fog­lalja le gondolatait. Kommu­nista. Az egészségügy kiváló ki egyetértésüket felszólalá­sukban a jelöltek személyé­Annák idején mint tanár­segéd, majd mint adjunktus vei. Miután a jelölő gyűlés helyt állt a Szegedi Orvos­résztvevői egyhangúlag meg- tudományi Egyetem kliniké­Demokrácia és hatáskör Tisztségviselőket választanak a szakszervezetekben. A legkisebb közösségek, az üzemi csoportok már megválasz­tották a bizalmit, s befejezéshez közelednek a műhelybi­zottsági választások is. Most kezdődnek az szb-választások, ahol a legtöbb fórom, a taggyűlés, vagy a küldöttgyűlés megválasztja a vállalati szakszervezeti tanácsot. Sokat be­szélgetnek e napokban a szakszervezeti demokráciáról és a szakszervezeti hatáskörről. Figyelik a hirdetőtáblára ki­függesztett listákat: kiket javasol a jelölő bizottság a tisztségviselők sorába? Szegeden és Csongrád megyében 115 ezer szervezett munkás dolgozik és vesz részt a most zajló szakszervezeti választásokon. A választások egyben a szakszervezeti de­mokrácia kiszélesítésének jegyeit is magukon viselik. Ez megnyilvánul a választás rendjében — a jelölő bizottságok tíz nappal a választás előtt kifüggesztik a jelöltek listá­ját, hogy minden szakszervezeti tagnak lehetősége és mód­ja nyíljon mérlegelni a jelölteket és ha úgy gondolják, bő­vítsék is a listán szereplők számát Ugyanakkor a nagyobb vállalatoknál, sőt a kisebbek körében is vállalati szakszer­vezeti tanácsot választanak. A vállalati szakszervezeti tanácsok létszáma nagyot* lesz mint az szb-é volt, e tanácsok lesznek a szakszerve­zeti tagság által választott legszélesebb vezető testületek, amelyek saját tagjaikból választják majd meg a kisebb létszámú szakszervezeti bizottságot Persze a szakszerve­zeti tagság, az alapszervezet legfőbb fóruma a taggyűlés volt és marad. Egyébként a választott szervek nem is tud­nák hivatásukat betölteni, ha rendszeresen nem vennék fi­gyelembe az egész tagság véleményét, ha nem ismernék meg egyes kérdésekben az egész tagság álláspontját S for­dítva is érvényes ez a gyakorlat: a tisztségviselőknek időn­ként be kell számolniuk az őket megválasztó tagságnak a végzett munkáról. Kérdés azonban, hogy meddig terjedhet a szakszerve­zeti demokrácia és a hatáskör úgy, hogy ne sértse az éj gazdasági mechanizmusban kibontakozó vállalati önállósá­got, a gazdasági vezetők bővülő hatáskörét, döntési jogkö­rét Minden apróságba nem feltétlen kell a szakszerveze­teknek beleszólniuk. Ellenben a kevesebb területen vaW határozott állásfoglalásnak, a szakszervezeti hatáskör és jogkör gyakorlásának jobban kell érvényesülnie. A szakszervezeteknek eddig ls széles volt a hatáskö­rük és jogkörük. Csak felsorolásképpen néhány területet] tagjainak jogi képviseletet nyújt még a bíróságok előtt is; a vállalati döntőbizottságok tevékenysége a legtöbb ügy­ben odáig terjed, hogy határozata ellen nem is lehet fel­lebbezni, hanem végre kell azt hajtani. Különösen kiter­jedt a szakszervezetek hatásköre az üzemi biztonság meg­tartása terén, hiszen a szakszervezetek képviselőinek — munkavédelmi főfelügyelőinek és más vezető testületeinek — jogukban áll akár leállítani azt az üzemet, ahol nem biztonságos a munka. A bérkérdésekben ugyancsak köz­ismert a szakszervezetek hatásköre. Természetesen a szakszervezetek munkájában ezután inkább előtérbe kerül majd az érdekvédelem, az érdek­képviselet funkciója. S itt kell említést tenni arról, hogy az érdekvédelem nem mindig csak döntőbizottsági védel­met, vagy bér- és normakérdésben hozott határozatot je­lent. A legjelentősebb érdekvédelem a munkáshatalom erő­sítése. Csak erős munkáshatalom képes javítani nap mlat nap a munkásság helyzetén, életnívóján, munkakörülmé­nyein. Ezért jelentheti a munkáshatalom erősítése a leg­jobb és legnagyobb érdekvédelmet. Sokan úgy vélik, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja szükségszerűen háttérbe szorítja a szakszervezeti szerveket eddigi hatáskörükben, mivel a vállalati gazda­sági vezetőknek nagyobb és szabadabb kezet biztosít az üzem irányításában. A gazdasági vezetőknek valóban na­gyobb lesz a hatáskörük, de nagyobb lesz a felelősségük is. Tovább menve az is igaz, hogy az űj gazdaság! mecha­nizmusban a munkásság is jobban érdekelt lesz a vállal­kozás sikerében. Magyarán mondva, a munkás a vállai­kozás részese is. Eléggé elhalványult ez eddig, de a jövő­ben jobban ki fog domborodni a részesség, a tulajdonos* ság. S mivel a munkás anyagilag is érdekelt lesz a vál­lalkozásban, jogot formál és lehetőséget kér arra, hogy hatékonyabban részt vehessen a vállalkozás döntéseiben, elmondhassa véleményét. Mindebből következik, hogy a szakszervezetek nBvek­vő hatásköre ad majd biztosítékot a vállalat egész kollek­tívájának, hogy a vállalkozásban hallassa szavát, részt ve­gyen az ellenőrzésben, a döntésekben és véleményt mond­jon, akán vétójogát is használja. E tevékenység persze nem a gazdasági vezetők és a szakszervezetek szemben­állásához vezet, hanem éppen az együttműködést erősíti, a helyes gazdasági irányvonalért, a társadalmi érdekeknek megfelelően. A választások most kezdődnek m alapszervezetekben. Minden bizonnyal akkor választanak helyesen a kollektí­vák, ha olyan embereket delegálnak a vezető testűletek­be, akik felelősen képesek állást foglalni a kollektíva ne­vében a gazdasági mechanizmus adta lehetőségek és fel­adatok közepette. GAZDAC,H ISTVÁN A mai tanácstagjelölő gyűlések Szegeden ján is. Tízesztendei ottani munkája alapján kérték fel 1962-ben, hogy vállalja el a gyermekkórház fül-, orr­és gégeosztályának vezetését. Minden tekintetben kitűnő kollektíva fogadta, amelynek segítségével ma már orszá­ipari Technikumban (József gos hírűvé tette osztályát, mú városi választókerült 39-es Attila sgt. 115.) 17 órakor. Az Szegeden ő az egyetlen osz­és 40-es számú kerületi válasz- 52-es számú városi választóké- ízi,,a f^nmcní „rozá­rület 40-es és 4i-es kerületi vá- talyvezeto toorvosno, orsza lasztókerületének lakói részére gosan IS O az egyedüli ilyen a petőüteiepi 3-as számú isko- beosztású nő a szakágon be­Iában (Balatoni utca 11.) 17 jqj 6rakor- Mindezt tudják róla az I. A in. kerületben: A 73-as kerületben, különösen pedig kólában 17.30 órakor. A 2i-es számú városi választókerület azok, akik új városi tanács­számú városi választókerület 31-es és 32-es kerületi választó- teuot lob-nőt- fnooritát ol u kerületének lakót részére a tag-jeioltjuKneK logadtaK el a Bem tábornok utcai óvodában tegnap esti jelölő gyűlésen a Az I. kerületben: A 19-es szá­tokerületének lakói részére Gyógypedagógiai iskolában (Osztrovszky utca) 17.30 óra­kor. A 20-as számú városi vá­lasztókerület 4l-es és 42-es ke­rületi választókerületének la­kói részére a Dugonics utcai is­43-as és 44-es számú kerületi választókerületének lakói ré­Szilárd közrend, közbiztonság K*® gÍmnáZÍUmban 11 választókerület5 ^Vs^'- Madách utcai általán°s isk°" 5l-es es kerületi választókerületének Iában. Az egybegyűltek egy­választókérület lakói részére a Hámán Kató ál- hanCr,-, wavajaltal cAltuL­-<•!»., laidnn. icteiáh.n /TtehA „tea nangu szavazauai szouaK 17.30 orakor. A II. kerületben: Az számú városi 38-as és 39-es kerületi választó- talános Iskolában (Dobó utca kerület lakói részére a Textil- 42.) 17 órakor. _ mellette. Az embereket mindig élénken foglal­koztatja lakóhelyük közbiztonsága. Ezért kísérik figyelemmel a hatóságok a rend­őrség munkáját, s nyújtanak szívesen segítséget is hozzá. A Szegeden tavaly elkövetett bűncse­lekményeket vizsgálva megállapítható, hogy csökkent az ezer forintos kárt meg­haladó társadalmi tulajdon elleni lopá­sok, betörések, sikkasztások száma. Ke­vesebb volt a besurranással elkövetett lopás és a kerékpárlopás. Javult a köz­rend, a családi, az ifjúsági és a nemi er­kölcs tekintetében is. Érdemes megemlí­teni, hogy 1966-ban egyetlen fiatalkorú­akból álló bűnöző csoport sem garázdál­kodott Szegeden. A pedagógus önkéntes rendőrökön kívül ifjúgárdisták is járják az utcákat és szórakozóhelyeket ellenőr­zésképpen. Néhány bűntett a korábbinál valami­vel nagyobb számban fordult elő tavaly. Több volt az ezer forintnál kisebb kárt okozó társadalmi tulajdon elleni lopások száma. Ezek egy része az építőiparban mutatkozó laza ellenőrzés miatt követke­zett be. Feltűnően gyakori az öltözői lopás a textilművekben, (ahol az átala­kítás óta még nem minden dolgozónak van saját szekrénye), valamint az űjsze­gedi szövőgyárban. Személyi tulajdon ká­rára elkövetett csalás is többször fordult elő, amire olykor egyes emberek hiszé­kenysége adott lehetőséget Sokszor fordult elő tavaly deviza- és vámbűntett, illetve szabálysértés. Ez az­zal függ össze, hogy — 1966-ban elő­ször — szinte egész éven át idegenfor­galmi főidény volt, s több százezren for­dultak meg Szegeden. Valamivel több mint 300 közlekedési baleset volt tavaly Szegeden — közülük három halálos — az egy évvel korábbi­val körülbelül megegyező számú. Mind a közönséges, mind a közlekedési bűntet­tek tekintélyes részét alkoholos állapot­ban követték el. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megállapította, hogy Sze­ged közrendje és közbiztonsága megfele­lően alakult 1966-ban. A város társadal­mi és gazdasági életében tapasztalható fejlődés jó hatással volt a lakosság ál­lampolgári magatartására. A társadalmi és állami szervek együttes munka iával nemcsak megtartható, hanem tovább is szilárdítható a közrend és a közbizton­ság Szegeden. Szerda, 1967. február 15. OiL-MAGYAROASZAG 3 \

Next

/
Thumbnails
Contents