Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

Helyünk a nap alalt A ligha szorul bizonyításra, hogy ha valamikor, akkor napjainkban igazán megvan a „helyünk a nap alatt". A Vlagyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye messze túlhaladja népünk lélekszámának vagy hazánk területének arányait. Gondoljunk csak arra, hogy Euró­pában megvan a szavunk, figyelnek az olyan magyar kezdemér yezésekre, amelyek például a Duna-völgyi együttműködés lehetőségeit vetik fel — márpedig Európa földjének egyszázadnyi részét sem foglalja el Magyar­ország. Mindmekelőtt a szocializmus sikeres építése, ha­zánk erejének szüntelen gyarapodása kelt tiszteletet ha­zánk iránt. Barátainkban megnöveli az addig is megvolt együttérzést, a szeretetet, az irántunk közömbösekben vagy éppen az ellenségeinkben azt a felismerést eredmé­nyezi: számolni kell a Magyar Népköztársasággal! A nemzetközi helyzetünk állandó javulásának másik döntő eleme a szocialista világrendszer fejlődésében talál­ható meg s abban, hogy mi is e világrendszer tagia va­gyunk. Asz: nem vagyunk egyedül... S hadd emlékez­tessünk ismét a nem is olyan távoli múltra, amikor bús­magyarkoió, elkeseredett szólásmondás járta: „egyedül vagyunk..." Hazánkat számos szerződés, egyezmény, nemzetközi megállapodás köti össze a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival. Kezdve a nemzeti függetlenségünket, szuverenitásunkat minden imperialista próbálkozásoktól megvédő Varsói Szerződésen, a kölcsönös előnyök alap­ján újszerű gazdasági kapcsolatokat teremtő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán át a különböző két- és többoldalú barátsági, segélynyújtási, együttműködési szer­ződésekig megannyi nemzetközi okmány adja meg a szövetség jogi kereteit. Az MSZMP IX. kongresszusa megállapította, hogy az elmúlt é\ekben még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a szocial sta világrendszer országaival. A kongresszusi határozat leszögezte, hogy évről évre erősödnek a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió mind bensősége­sebbé. barátibbá váló kapcsolatai. A két ország és a két párt teljesen egyetért mind a nemzetközi helyzet, mind a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseinek megíté­lésében. Az MSZMP elvi álláspontja, hogy az interna­cionalizmusnak napjainkban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. A magyar—szovjet politikai kapcsolatok szoros vol­tát már i felületes szemlélő is lemérhette a két ország vezető államférfiainak sűrű találkozásaiból: 1960 őszén két hónap leforgása alatt kétszer is járt hazánkban Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára. Rendkívüli jelentőségű a magyar—szovjet fegyver­barátság, népgazdaságunk szempontjából alapvető fon­tosságú a két ország gazdasági kapcsolata. H asonló örvendetes tényekről, a kapcsolatok fejlődé­sének ilyen eredményeiről számolhatunk be ha­zánknak a többi szocialista országgal való viszo­nyában is. Külön kell szólnunk arról, ahogyan a Ma­gyar Népköztársaság az imperialista agresszió ellen har­coló Vie.nami Demokratikus Köztársaságot segíti: leg­utóbb a vietnami pártküldötíség magyarországi látogatá­sakor hangsúlyozta, milyen aktív és hatékonv ez a se­gítség. S amikor 1966 októberében New Yorkban Péter János felszólalt, az ENSZ-közgyűlés • úgy hallgatta, a vi­lágsajtó úgy kommentálta, mint a szocialista tábor vé­leményének megismerése szempontjából mérvadó meg­nyilatkozást. • Kedvezően alakulnak a kapcsolataink az ún. „har­madik vi'ággal3' is. Afrikában, Ázsiában, Latin-Ameriká­ban egyr* több országban vannak ott hazánk diploma­tái. segíteni kész szakemberei. A kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján bővítjük minden kapcsola­tunkat a nemrég függetlenné lett, vol, gyarmati orszá­gokkal. Hogy ez milyen eredményekkel járhat, arra ele­gendő az 1966 elején Öt afrikai, illetve ázsiai országban járt kormányküldöttség tevékenységére emlékeztetni. Kál­lai Gyula miniszterelnök vezetésével a delegációt az EAK-ban, Etiópiában, Tanzániában. Kuwaitban. Indiá­ban és Cipruson, mindenütt őszinte barátsággal fogadták, számos egyezmény született meg a tárgyatások végén. Érdemes visszaemlékezni az 1966ros év egy látvá­nyos eseményére is: az iráni sah Magyarországra láto­gatott, jelezve a mngvar—iráni kapcsolatokban bekövet­kezett feilendülést. S természetesen még tucatnyi példát sorolhatnánk hazánk és a fejlődő országok viszonya ala­kulásának bizonyítására. A mi a tőkés világhoz való viszonyunkat illeti: az el­múlt években a vezető NATO-hatalmnk is sorra felajánlották. hogv diplomáciai kapcsolatainkat nagyköveti szintre emeljük. A múlt év novemberében még a' magyar—amerikai diplomáciai kapcsolatok is nagykövetségi szintre jutottak. E tekintetben nem a magvar politika változott, hanem az övék. a tőkésor­szágok voltak kénvtelenek elismerni az új Magyaror­szág erejét, láthatólag lemondtak, mert lemondani kény­szerülték, legveszélyesebb ellenséges terveik végrehajtá­sáról. A múlt évben a magyar—francia kapcsolatok alakul­tak külö-iösen kedvezően, amit Couve de Murville fran­cia külügyminiszter budapesti látogatása és számos ma­gvar—francia megállapodás aláírása jelzett. Az 1966 vé­gén hivatalba lépett új nyugatnémet kormány, amely a Kelet-Eu'ópával való viszonyának normalizálásáról be­szél. 19f 7 januáriában Budapestre küldte tárgyalások céljából külügyi államtitkárát. A magyar—osztrák vi­szonynak külön jelentősége lehet a közép-európai és Du­na-völgyi népek együttműködésében. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének fokmérőié lehet az is, hogy mekkora szerephez jutnak képviselőink a világfórumokon. Nos, az ENSZ közgyűlé­sének egyik alelnöki posztja Magyarországnak jutott, az UNESCC végrehailó tanácsának alelnökévé a magyar jelöltet a maximális szavazatszámmal választották meg — az ENSZ-közgyűlés múlt ülésszakán a Magyar Nép­köztársaság összesen 13 határozati javaslatnak volt a szerzője vagy társszerzője, ezek közt annak is, amelv a vegyi ós baktériumfegyverek eltiltását célozta. Általában elmondhltjuk, hogy sokoldalú tevékenységet fejtenek kl diplomatáink és szakembereink a nemzetközi szerveze­tekben: több mint 350 nemzetközi szervezet munkájából kérünk részt! , Végiil érdemes megemlíteni az un. diplomáciái ide­genforgalom számait, amelyek arról tanúskodnak, meny­nyire megnövekedett az érdeklődés hazánk iránt. 1965­ben Budanestre 34 országból 96 alkalommal érkeztek kor­mányküldöttségek és más delegációk, magasrangú sze­mélyiségek — 1966-ban már 115 esetben és 45 országból! 1961-b°n 33 országból 377 újságíró jött Magyarországra, hoev körülnézzen nálunk, az 1966-os esztendőben 52 or­szágból 1883 ú'sAgíró jött. tudósítani életünkről. S aki a viláesahót fisveli, megállapíthatja, hogy egyre jobb a hírünk a világban"... ' Róg igazság, hoev a kiilnnlitika a belpolitikának a folytatása tielső erőgvaranodásunk eredményezi, hogv mind tekintélyesebb a helyünk a világú a ^sEF*""' V1LAG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK1 A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 37. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. február 12. Újabb békeakciók Vietnamért A Béke-világtanács titkárságának budapesti sajtókonferenciája A Béke-világtanács titkár­ságának tagjai — akik befe­jezték budapesti tanácskozá­sukat — élükön Romesch Chandra főtitkárral, szomba­ton az Országos Béketanács székházában sajtókonferen­ciát. tartottak. Bejelentették, hogy a Bé­kc-világtanács elnökségének legközelebbi ülésén, amelyre február 25—27-e között Prá­gában kerül sor, két fő kér­dést tűznek napirendre. 1 Akciók Vietnam békéjéért és függetlenségéért. 2. Az eu­rópai biztonság. A Béke-világtanács titkár­sága Budapesten — hangzott ü tájékoztatás — behatóan foglalkozott a vietnami prob­lémával. Arra szólítja a né peket, a békeszerető em­bermilliókat: minden eddigi­nél nagyobbszabású akciók• hal, demonstrációkkal tilta­kozzanak az agresszió ellen, s követeljék a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elle­ni terrorbombázások és más bűnös cselekmények azon­nali és feltétel nélküli meg­szüntetését. A titkárság megvizsgálta és gondosan elemezte azokat a fejleményeket is, amelyek újabb fenyegetéseket jelen­tenek a békére, s akadályoz­zák. megnehezítik a vietna­mi nép harcának anyagi tá­mogatását is. A titkárság megállapította: minden bé­csiiletes emberből őszinte aggodalmat és megbotránko­zást váltottak ki a jelenlegi kínai események. — A Béke-világtanács kö­veteli, hogy. a kínai hatósá­gok vessenek véget az ádáz szovjetellenes és más népekre ls kiterjedő cselekmények­nek. A sajtókonferencián be­számoltak arról is, hogy a Béke-világtanács titkársága elítélte és megbélyegezte a neonácizmus' és revansizmus újjáéledését s azokat a mes­terkedéseket is, amelyek ar­ra irányulnak, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság nukleáris fegyverekhez jus­son. Mai számunkból: KOSZIGIN SZÍVÉLYES FOGADTATÁSA SKÓCIÁBAN SZEGED A FEJLŐDÉS ÜTJÁN A JELÖLÖ GYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK ŐSBEMUTATÓ A KAMARA­SZÍNHÁZBAN Balástyal csatlakozás a kisteleki képvlselőjelöléshez Komócsin Zoltán a Móra Tsz zárszámadó közgyűlésén Tegnap, szombaton dél­előtt tartották zárszámadó közgyűlésüket a balástyal Móra Ferenc Tsz gazdái a községi filmszínházban. A Vándorzászlót nyert a MÁV Szegedi Igazgatósága ünnepség a vasutasok művelődési otthonában Ünnepi hangulat uralko­dott szombaton délelőtt a szegedi vasutasok alsóváro­si művelődési otthonában. Zsúfolásig megtelt a nagy­terem a zászlóátadási ün­nepségre. Az ünnepi gyű­lés elnöki asztalánál foglalt helyet Rödönyi Károly köz­lekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, a MÁV ve­zérigazgatója, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának titkára, Gulyás János, a Vasutas Szakszervezet fő­titkára, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb-elnöke, valamint a KPM több veze­tő munkatársa, a MÁV igazgatóságainak több veze­tője. A megjelenteket Rácz Kálmán, a Vasutas Szak­szervezet megyei titkára üd­vözülte, majd Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatósá­gának vezetője mondott be­szédet. Elmondta, hogy az igazgatóság eredményei a vasút minden területén el­ismerésre méltóak. Több utast szállítottak, mint a megelőző esztendőkben, s ugyanakkor sokat javult a személyszállítás kulturáltsá­ga is. Az árufuvarozásban 6,7 százalékkal több árut szállítottak, mint az előző évben. Sokat tett az igazgatóság területén minden szolgálati főnökség, különösen az épí­tési cs a pályafenntartási szolgálat. Befejezték a Bu­dapest—Kelebia közötti vas­úti pálya felújítását, vala­mint a Cegléd—Szeged kö­zötti pálya korszerűsítését. A szegedi igazgatóság ered­ményeit különösen elősegí­tette a vasutas dolgozók szocialista munkaversenye, amelyben 265 brigád 6 ezer tagja vett részt. Felszólalt az ünnepségen Rödönyi Károly miniszter-. helyettes is. Néhány szám­adattal vázolta a vasút mű­szaki fejlődését. Elmondta, hogy a múlt évben 274 személykocsit, 3500 teherva­gont és 161 speciális hűtő­vagont vásárolt a vasút. Szaporodott a nagyteljesít­ményű villamos mozdonyok és a nagy- és középteljesít­ményű Diesel-mozdonyok száma is. A vasút korsze­rűsítésére 1,3 milliárd fo­rintot fordítottak. 388 kilo­méter hosszúságú vasúti pá­lyát cseréltek ki. — A szegedi igazgatóság egy fokkal jobb eredményt ért el,smint a többi. A ver­seny és az eredmények na­gyon szorosak voltak, s e versenyben elsőnek lenni nem volt könnyű dolog' — mondta. Ezután a miniszterhelyet­tes és a szakszervezet fő­titkára átadta Kiss Károly­nak a vörös vándorzászlót, majd a Kiváló dolgozó jel­vény kitüntetést nyújtotta át Kiss Károlynak, Rácz Kálmánnak, Lovász István­nak, az igazgatóság főköny­velőjének, Finta Kálmán­nak, a Vasutas Szakszerve­zet megyei bizottsága mun­katársának és több vidéki vasutasnak. Kiváló dolgozó1 oklevelet kapott a szegediek közül Vi­rágh János, az igazgatóság pártbizottságának titkára. Pénzjutalomban részesítet­ték Elek Györgyöt, az igaz­gatóság helyettes vezetőjét és Lendvai Györgyöt, az igazgatóság munkavédelmi felügyelőjét. Gulyás János főtitkár ez alkalommal nyújtotta át Garamvölgyi Antal moz­donyvezető szegedi állomá­son dolgozó brigádjának is az ezüst plakettet, amelye? azzal érdemeltek ki, hogy 1959 óta folyamatosan részt vesznek a szocialista bri­gád címért folyó munkaver­senyben, és a címet minden évben elnyerték. mérlegzáró közgyűlésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi 31­zottság titkára, Kiss Károly*' . az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a nép­köztársaság Elnöki Tanácsá-' nak titkára, Rózsa István, a Csongrád megyei pártbi­zottság titkára, • Csizmás Sándor, a szegedi járási nártbizottság titkára és Farkas István, a szegedi járási tanács vb elnöke is. A szövetkezeti gazdák gyűlésén Nagy Sándor el­nök ismertette a múlt esz­tendő kimagasló gazdasági eredményeit, majd a terme­lőszövetkezet tagjai szóltak hozzá a múlt évi mérleg­hez. A szövetkezeti gazdák a zárszámadás tapasztalatai­nak megbeszélése után is együtt maradtak, hogy je­lölteket állítsanak a |árá-' si tanácsba, illetve küldöttet a Csongrád megyei tsz-ek március 15-i küldöttértekez­letére. A balástvai termelő­szövetkezeti gazdák lelkes tapssal és egyetértéssel csatlakoztak a február 4­én Kisteleken, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben le­zajlott képviselői jelölő gyű­lés határozatához: Komócsin Zoltán országgyűlési képvi­selő jelöléséhez; Nagy Sán­dort jelölték járási tanács­tagnak, Becsei Károly fő­agronómust küldöttnek a tsz-ek megyei értekezletére! A balástyai gyűlésen be­szédet mondott Komócsin Zoltán, s tájékoztatta a né­pes hallgatóságot a nemzet­közi és a belpolitikai hely­zetről. a közelgő választások jelentőségéről. Rödönyi Károly miniszterhelyettes átnyújtja a vörös ván­dorzászlót a szegedi igazgatóság vezetőjenek az Kommunista aktivaülés Csongrádon Szombaton délután Ko mócsin Zoltán elvtárs, MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára Győri Imre elvtársnak, a Központi Bi­zottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának kíséretében látogatást tett Csongrádon. Megbeszélést folytatott a város vezetői­vel, majd a Kossuth Lajos Művelődési Házban rende­zett kommunista aktíva­ülésen előadást tartott a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről. I

Next

/
Thumbnails
Contents