Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-10 / 35. szám

í'oszigin sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Koszigin előrebocsátotta, hogy mindkét kérdést Igen fontosnak tartja, de nem kí­ván rájuk közvetlen választ adni. Ehelyett megkérdezte a stratégiai kutatót, aki a kér­déseket feltette: vajon mi a fenyegetőbb, egy támadó vagy egy védelmi rendszer? A szovjet miniszterelnök vitába szállt azzal a gondol­kodásmóddal, amely az ol­csóság, vagy a drágaság szemszögéből vizsgálja, hogy mi a célszerűbb: embereket elpusztítani vagy védelmi rendszereket kiépíteni. Le­het, hogy a védekezés esetleg drágább — mondotta Koszi­gin, majd hozzáfűzte: „Is­métlem, nem feleltem az Önök kérdéseire, csak kifej­tettem saját véleményemet. Önök pedig maguk is levon­hatják ebből a következteté­seket". E probléma megoldására más, megfelelőbb út is kí­nálkozik — mondotta. „Mi amellett foglalunk állást, hogy minden ország szüntes­se meg a nukleáris fegyver­kezést és semmisítse meg nukleáris fegyvereit. Nem azért javasoljuk ezt, mintha kevés nukleáris bombánk lenne felhalmozva, hanem éppen azért, mert sok és úgy véljük, hogy az emberiség­nek nincs szüksége nukleáris fegyverekre. Jobb lenne, ha nem azt vitatnák, hogy mennyibe kerülnek a védel­mi berendezések, hanem in­kább azt, miként lehet el­érni, hogv minden állam mondjon le a nukleáris fegy­verek birtoklásáról. Ez va­lóban bonyolult, nehéz kér­dés, és minél később oldják meg, annál rosszabb az em­beriségre nézve", A Der Spiegel tudósítója két kérdést tett fel: 1. Van-e kilátás arra, hogy mielőbb megkössék a nuk­leáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozására hivatott szerződést? 2. Fon­tosnak tartja-e Koszigin ebben a kérdésben az NSZK állásfoglalását? Válaszában Koszigin meg­erősítette, hogy a Szovjet­unió helyesnek és időszerű­nek tartja az atomstop egyezmény megkötését. A tárgyalások jelenlegi hely­zete indokolttá teszi azt a feltételezést, hogy a közeljö­vőben alighanem kölcsönös megértést sikerül elérni eb­ben a kérdésben — fűzte hozzá. Ami pedig az NSZK véleményét illeti: akár akar­ja Nyugat-Németország, akár nem. az egyezményt végül is alá kell írnia. Semmiesetre sem engedjük meg, hogy Nyugat-Németország nukleá­ris fegyverekhez jusson, min­dent megteszünk azért, hogv ne kerüljön ilyen fegvverek birtokába. Ezt a legteliesebb határozottsággal mondhatom — jelentette ki Koszigin, akinek ezeket a szavait nagy taps fogadta. A Frankfurter Allgemel­ne Zeitung tudósítója meg­kérdezte Koszigint, ml a véleménye arról, hogy az NSZK-ban a „demokrati­kus" pártokat milliók kö­vetik, míg az újfasiszta VPD-nek ennél sokkal ke­vesebb szavazatot sikerült szereznie. Koszigin finom gúnnyal azt felelte, hogy a nyugatnémet újságírók nyilván jobban is­merik a nyugat-németországi statisztikát, mint ő. A fasiz­mus feléledése azonban nem pusztán számok kérdése. Mégis aggasztó, hogy míg H'tlerék a müncheni sörö­zőkből csunán ötvenen kezd­ték el menetelésüket a vi­lágkatasztrófa felé, az NPD már most is több mint egy­millió szavazat birtokosa. Ez ellentétben áll a potsdami megállapodásokkal is és a szovjet kormány reméli, hogy a szövetséges hatalmak ha­sonlóképpen foglalkoznak majd ezzel a riasztó jelen­séggel. Az angol tv kereskedel­mi televízió képviselője megkérdezte, hogy milyen súlyosnak ítéli a szovjet kormányfő a kínai fejle­ményeket, és milyen hatást gyakorolnak ezek a Szov­jetunió politikájára? Koszigin ezt válaszolta: „Önök természetesen tudják, hogy jelentősen rosszabbod­nak a szovjet—kínai kapcso­latok. Mi nagyra becsüljük a nagy kínai népet és a Kí­nai Kommunista Pártot. Tisz­teletben tartjuk a kínai né­pet és minden tőlünk telhe­tőt meg akarunk tenni, hogy javítsuk a kapcsolatokat or­szágaink között. De ami ma Kínában történik, az arra utal, hogy ott belső küzde­lem megy végbe, alighanem a különböző bel- és külpo­litikát kudarcok visszahatá­saként és nyilvánvalónak látszik, hogy valamilyen ki­utat keresnek". A nyugatnémet Springer­konszern külföldi hírszol­gálatának tudósítója meg­kérdezte, vajon a szovjet kormány elképzelhetőnek tartja-e egy drámai és tel­jes szakítás bekövetkezé­sét, vagy a Kínával folyó fegyveres konfliktus lehe­tőségét? Koszigin erre a követke­zőket válaszolta: „Nem lá­tok okot a kérdés ilyen for­mában való feltevésére. Nem hiszem, hogy a fegyveres konfliktus bármilyen lehe­tősége egyáltalán felvetőd­ne. Ami a diplomáciai kap­csolatokat illeti, a Szovjet­unió a maga részéről to­vábbra is minden tőle tel­hetőt elkövet, hogy meg­akadályozza a kapcsolatok megszakadását, feltéve, ha n másik fél gondoskodik a Kínában levő diplomáciai személyzet munkájának biz­tosításáról, röviden szólva: minden a másik féltől függ". Koszigin ezután tíz angol újságíró Vietnamra vonat­kozó kérdéseire összefogla­lóan válaszolt. Rámutatott, hogy a vietnami kérdés az utóbbi évek eevik legbo­nyolultabb problémája. Koszigin ezután szerdán mondott beszédére utalva nyomatékosan meeismételte: a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisz­tere Wilfred Burchett auszt­ráliai úiságírónak adott nvi­latkozatában a közelmúlt­ban javasolta. hogy az Egyesült Államok azonnal és feltétel nélkül vessen vé­get a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság bombázá­sának és ebben az esetben a két szembenálló fél talál­kozhat a tárgvalóasztalnál. ..Mi a legnagyobb mérték­ben helyeseltük a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének javas­latát. Mi úgy vélnik. hogy ez roppant konstruktív ja­vaslat és azt gondoljuk, hogy az Eevesiilt Államok­nak meg kellene ragadnia a javaslat nvújtotta alkal­mat Remélerrt — fűzte hoz­zá a szoviet kormányfő, minden szót megnvomva — az. értelem és a józan ész arra fopin késztetni az. F"vesi!1t A'lamokat. hocv elfogadta ezt az aián'atotés tneoteere a menfelető léné­aetmt. Mi. arnjnt már mon­dottam. telje! mértékben helve^eliöts ó« támogatjuk ezt az ajánlatot." II kínai hatóságok szüntessék meg önkényes intézkedéseiket Szovjet jegyzék a kínai nagykövetséghez Azonnali belépéssel alkalmazunk kőm üres és ács szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat csong­rádi és szentesi építésvezetőségünk területére. Jelent­kezés az építésvezetőségen: Csongrád, Darányi u. 4.. illetve Szentes. Arany János u. 11. alatt. Cs. m. Ta­nácsi Építőipari Vállalat H. K. 23 283. 0 Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió külügymi­nisztériuma csütörtökön jegyzéket juttatott el a Kí­nai Népköztársaság moszk­vai nagykövetségéhez. A szovjet kormány követeli, hogy a kínai hatóságok ha­ladéktalanul szüntessék meg azokat az önkényes intéz­kedéseiket, amelyeket a Szovjetunió pekingi nagy­követségével szemben, a nagykövetségen dolgozók mozgásszabadságának meg­akadályozására tesznek. Ha a kínai hatóságok a legrö­videbb időn belül nem te­szik meg a szükséges intéz­kedéseket, akkor a szovjet fél fenntartja magának a jogot, hogy megfelelő in­tézkedésekkel válaszoljon. A jegyzék rámutat: a kí­nai hatóságok említett eljá­rásukkal gyakorlatilag meg­fosztották a szovjet nagy­követséget attól a lehető­ségtől, hogy funkcióit el­lássa, és hogy egyebek kö­zött döntsön a harcoló vi­etnami népnek Kínán ke­resztül szállítandó segítség­gel összefüggő konkrét kér­désekről. A szovjet kormány, min­den szovjet ember, rendkí­vül türelmet és kitartást tanúsítottak ebben a kínai fél által kialakított helyzet­ben. A szovjet kormány nem egyszer felhívta a kínai fél figyelmét arra, milyen kö­vetkezményekkel járhat az önkény és az erőszak. A kí­nai hatóságok nem vették figyelembe ezeket a figyel­meztetéseket, sőt további lépésektől sem riadtak visz­sza. Ilyen körülmények között a Szovjetunió külügyminisz­tériuma a szovjet kormány megbízásából kijelenti: a kínai hatóságok lépései nem jelenthetnek mást, mint azt, hogy a kínai fél vagy tu­flz indonéz parlament határozata 0 Djakarta (MTI) Az indonéz parlamentben tegnap, csütörtökön este egy­hangúlag elfogadott határo­zat felszólítja az Ideiglenes Népi Tanácskozó Kongresz­szust, hogy legkésőbb már­ciusig üljön össze és távo­lítsa el Sukarno elnököt. A határozat felszólítja a kong­resszust, kérje, hogy törvé­nyes bírósági eljárást indít­sanak Sukarno ellen az 1965-ös sikertelen állam­csíny-kísérletben való állító­lagos részvétele miatt. II Lunar Orbiter—3 Hold-közeiben 0 Pasadena (MTI) A Lunar Orbiter—3 elneve­zésű amerikai űrállomás szerdán, magyar idő szerint 23 óra előtt néhány perccel Hold-közeibe érkezett. A le­fékezett űrállomás a Hold vonzásába került és ellipszis pályára indult az égitest kö­rül. A pályát később módosíta­ni fogják, s ha minden jól megy, akkor a legkisebb tá­volság 45 kilométer lesz a Lunar Orbiter—3 és a Hold között, A tervek szerint az űrállomás a jövő szerdán kezdi meg fényképfelvételek készítését. datosan törekszik a Kínai Népköztársaság és a Szov­jetunió viszonyának aláak­názására, vagy pedig ezek a hatóságok országukban nem tudják biztosítani a legele­mibb körülményeket a szov­jet diplomáciai képviselők élete és tevékenysége szá­mára. 0 Peking (BTA) A szovjet nagykövetség munkatársai Pekingben gyakorlatilag házi őrizetben vannak. A szovjet nagykö­vetség épülete körül felso­rakozó tüntetők a legdur­vább szovjetellenes jelsza­vakat rikoltozzék. Ehhez a rikoltozáshoz hozzájárul még a kis kombók robba­nása, amelyeket a tüntetők dobnak a nagykövetség ud­varába. A nehézséeek ellenére a külföldi tudósítók egy cso­portja felkereste a szoviet nagvkövetséget. „Meggyő­ződtünk arról, hogv a szov­jet emberek megőrizték nvugalmukat és a súlvos körülmények közepette vég­zik munkáiukat" — írja egv tudósító. Csi Peng-jű. a Kínai Kommunista Párt Köznon­ti Bizottsága mellett műkö­dő „kulturális forradalmi" csoport egvik vezetőie be­jelentette. hogy február má­sodik felében meg kell kez­deni a tanítást a középis­kolák alsóbb osztálvaihan. Csi Pens-iü azt javasolta, hogy ezekben az Iskolád­ban felsőbb osztálvos és fő­iskolás „vőrösgárd'stákat" nevezzenek ki tanítóknak mert a régi tanítók k«zül sokan összeköttetésbe kö­rűitek a „sötét bandák­kal". Bár a KP Köznnnti Bi­zottsága és az Államtanács elrendelte, hogy Mao Ce­tung eszméinek szettemében új tante-v«»Vet dolgozzanak ki. a fizikát és a matema­tikát mégis a meglevő tan­tervek al.anián tanu!'ák maid. de a Vnnl nvrtvet — főkónnen Mao C"-1""' műve( alapján — tanítják majd. Johnson elulasitó válasza a pápának 0 Washington (AFP, AP) Johnson amerikai elnök VI. Pál pápának adott vála­szában gyakorlatilag elutasí­totta a VDK bombázásának megszüntetését. Az amerikai elnök arra az üzenetre válaszolt, amelyben szerdán a katolikus egyházfő a hold-újévi fegyverszünet kiterjesztésére szólította fel. „ön nem fogja azt várni tő­lünk, hogy csökkentsük a ka­tonai tevékenységet, ha a másik fél nem hajlandó ha­sonlóképpen cselekedni" — szögezi le kereken Johnson a pápához intézett válaszá­ban. Johnson a továbbiak­ban általánosságban azt han­goztatja, hogy „osztozik a pápa óhajában". 0 Ilanol (VNA) Szerdán, a fegyverszünet első napján három amerikai romboló behatolt a VDK te­rületi vizeire, fenyegette a halászhajókat és tűz alá vett egy szigetet. Az amerikai lé­gierő kémgépei a fegyver­szünet ellenére több ízben is megsértették a VDK légi­terét. A légelhárítás két gé­pet lelőtt. Dél-Vietnamban az amerikai szóvivő szerint a fegyverszünet első napján 29 incidensre került sor. A Mekong deltájában partizá­nok szabadon bocsátották a dél-vietnami kormánycsapa­tok ] 9 korábban foglyul ej­tett katonáját. Brandt befelezte megbeszéléseit 0 Washington (MTI) Johnson amerikai elnök szerdán a késő délutáni órák­ban fogadta Willv Brandt nyugatnémet külügyminisz­tert. Brandt bonni alkancellár és külügyminiszter csütörtö­kön délelőtt McNamara had­ügyminiszterrel találkozott. Délután Brandt New Yorkba utazott. Mihail Rebrov: fi 13-as labor... {$ Gya'ogoitam a „Holdon" Ki tudna ellenállni a csábitásnak amikor azt ajánlják neki, hogy tegyen egy félórás gyalogsétát a Holdon? ... A 13-as laborban pedig, a szovjet Űr­kutatási Intézetben éppen ilyen aján­latot kaptam. Ciolkovszkij <*CtoK33í útinaplója 5£ a Hold-utas élményeit: „Leguggolok, kiegyenesedem: s mindez csodálatosan könnyű. Könnyű ülni. Mint valami álomban. Olyan ér­zés az egész, mintha nyakig vízben állnék: a lábam szinte alig érinti a talajt. Honnan az erő lábamban és karom­ban? Vagy talán valami titokzatos erő von engem és a tárgyakat fölfelé? Hogy-hogy nem járok. hanem szinte szökellek? Valami valóságos el­lensúly húz engem, megfeszíti izmai­mat, ugrásra késztet. Nem tudok el­lenálni a kísértésnek: ugranom kell... Ugrás helyett azonban valami egé­szen másban van részem: mintha egészen lassan fölemelkedtem, s ugyanolyan lassan talajt értem volna". Ciolkovszkij képzeletbeli Hold-sétá­jának leírása a laikus számára meg­lehetősen hitelesnek tűnik. A különös azonban az, hogy ez a hitelesnek tűnő leírás korántsem túlságosan hiteles. i,5 kmIóra megHn!ms is? sebességgel ™itáT' a Holdon csak hatoda a földinek. Ám ez a könnyebbség csalóka. Sőt; bo­nyodalmakat okoz. Magam is meg­győződhettem erről, amikor a I3-as laborban gyalogsétát tettem az ott „előállított" Holdon. Egy tágas teremben találtam ma­gam, amelyben különleges edzőberen­dezés fogadott. Az egész olyan volt, mint valami felfüggesztett, mérleg­szerű — csak természetesen sokkal nagyobb — alkalmatosság, amely ha­talmas, forgatható gyűrűk közepén kapott helyet. A „mérleg" lapjára szí­jaztak, majd megpörgették a szerke­zetet. Előzőleg azonban még „kl is táráztak". Kiszámították, mennyi el­lensúlyt kell adni, hogy „elveszítsem" földt kilóimnak eevhatodát — vagyis hogy súlyom Hold-szerű legyen. Az én esetemben ez olyan tizenöt kilónyi „élősúlyt" jelentett — ennyit nyom­nék a Holdon. Amikor a procedúra véget ért. Is­mét elhangzott a parancs: — Kezdjük! Az első lépés mindjárt félresike­rült — úgy látszik, túlságosan nagy energiát fektettem bele. Magam is meglepődtem, hogy milyen könnyedén szökellek a magasba, szinte repülök, majd szánalmas kapálózás után a rajttól néhány méternyire érek földet. Persze korántsem ott, ahova lépni akartam. No. majd a következő lépés jobban sikerül — gondoltam —, de az eredmény ugyanaz. Instruktorom, Leonyid Pavlovics azt ajánlja, kerüljem a hirtelen mozdula­tokat, úgy könnyebb lesz. Jöhet tehát a következő feladat: fel kell lépnem egy Hold-rögre — azaz, a szerkezetre épített lócára. A lóca itt van. két méternyire tő­lem, szinte karnyújtásnyira, de még­sem sikerül fellépnem rá. Akár aka­rom, akár nem. alighogy meglendítem a lábam, már túl is repültem a lócán, éppenhogy csak lábujjheggyel tudom érinteni. Második, harmadik nekiru­gaszkodásra sem megy jobban a do­log. De azért nem hagyom abba, amíg végre célt nem érek. A következő fel­adat: fellépni a hosszúlábú asztalra. A földön ehhez nekifutásra lenne szükség, itt, a „Holdon' egyetlen moz­dulattal az asztal lapján termek. Azt hiszem, ha egy két és fél méteres palánkot kellene átugranom, az is olyan könnyen menne, hogy amellett még Valerlj Brume! világrekordja Is eltörpülne. Azt hiszem — de amikor kipróbá­lom, inár nem megy a dolog. Neki­futnék. de nem sikerül. Erőteljesen lököm magam a lábammal, de földi értelemben „elesek". Ügy érzem, mintha hirtelenében jégre tettek vol­na: minél gyorsabban szedem a lá­bam, annál nehezebb megőrizni az egyensúlyomat. A kudarc után rö­vid pihenőt tartok, mielőtt úira kez­deném a Hold-sétát. Most már apró lépésekkel próbálkozom, kiss4 olda­lazva. így biztonságosabb. Akármi­lyen különösen hangzik ls — a Hol­don a gyalogos sebessége aligha lesz több 1.5 km óránál: vagyis húsz lé­pés percenkint. S ennek az az oka, hogy az ember lába menés közben lassabban ér vissza a Hold-felszínre, mint a Földön a talajra, ff _Í A fantaszti­^ S kus regények VGCTfáfupfc' íróinak tehát VC5Z.C/yCK. nincs igazuk, mert a Ho'don az embernek koránt­sem lesz könnyebb dolga, mint a Föl­dön, hiszen — mint láttuk — még az egyszerű helyváltoztatás is nehéz tu­domány ott, pedig a Hold-járónak nyilvánvalóan még dolgoznia is kell majd. A laikus elképzelésekkel ellen­tétben, valószínűleg sokkal több ve­szély leselkedik a Holdon az ember­re, mint azt ma gondolnánk. Szerencsére van még idő a megfe­lelő előkészületekre, edzésekre. A Hold meehódítása fokozatosan megy majd végbe. Előbb az automaták kö­vetkeznek. Azok lesznek az úttörők. S bár még földi halandó nem tette lábát a Holdra, a tudósok már meg­tanulták. hogyan kell a Hold gravitá­cióiát földi körülmények között imi­tálni. Az enyémhez hasonló földi Hold­séták nyilván megfelelő nyomot hagy­nak a tudósok kutatási programiá­ban. Minél több átmeneti nehézségét és kényelmetlenségét tudjuk a jöven­dő ..Hold-életünknek'.', már itt, a Földön kiszámítani, kitapasztalni és kikísérletezni annál felkészültebben fogiuk maid fogadni és legyűrni eze­ket a Holdon. Az első lénéseket tehát — itt. a Földön tess~''rk meg a Holdra. Vége. T 2 dél-magyarország péntek, 1967. február 10.

Next

/
Thumbnails
Contents