Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

Egv TorlntbűI - tíz A kőolaj és a földgáz részesedése az ország energiaellátásában 1965-ben már elérte a 28 százalékot, a harmadik ötéves terv végére pedig megközelíti, sőt esetleg •elül is múlja a 40 százalékot. Az ásványi nyersanyagok kutatására rendelkezésre •lió teljes összegnek több *iint 70 százalékát szénhid»ogén-kutatásra fordítják, de megéri: a kutatásra fordított minden egyes forint 10 forint értékű szénhidrogénban terül meg. Új közraktárak A népgazdaság évente immár félmilliárd forint körüli Összeget költ új raktárakra. Az új létesítmények közül a legnagyobb a csepeli szabadkikötő háromezer vagon befogadóképességű tranzitraktára, de új közraktárakat helyeztek üzembe Szajolon, Szabadbattyánban, Rákospalotán, Miskolcon és Pécsett *s. Legutóbb új raktárakat adtak át a VTRGY készáruinak, a Diósgyőri Gépgyár exportáruinak befogadására. Az idén folytatódnak az építkezések, a Diósgyőri Gépgyár készáruraktára tízmillió forintos költséggel épül. Gyümölcstárolókat létesítenek Makón, Zalaszentgrotón, Miskolcon, Győrött, Szolnokon és más helyeken. Készülnek a győri s a bajai közraktárak tervei. Ezekben felépülésük után közúton, vasúton és vfziúton közvetlenül szállíthatják az árut. Kezdődik a téglaszezon A Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat üzemeiben befejezéshez közeledik a téli nagyjavítás. Február 20-ra minden üzem startra készen áll, s ha az idő is engedi, azonnal megkezdődik a téglagyártás. Ebben az esztendőben 124 millió darab nyerstéglát és 111 millió darab égetett téglát gyártanak a szegedi és a Csongrád megyei téglagyárakban. A helyi téglaipar egyik legjelentősebb beruházása a szegedi l-es számú gyár újjáépítése. Az építkezésre 37 millió forintot költenek, amelyből teljesen modernizálják a gyárat. Itt építik fel hazánk második téglaégető alagút-kemencéjét és ez lesz az első földgáztüzelésű kemence. A szegedi üzemben már lebontották a régi szárítószíneket és az 5000 négyzetméteres színt a makói téglagyárban építik fel. Ezzel a makói gyár termelése 3 millió darabbal növekedhet az idei esztendőben. 37 MILLIÖT KÖLTENEK A SZEGEDI 1-ES TÉGLAGYÁRRA A téli időszakot arra is felhasználták, hogy több gyárat korszerűbb technikával láttak el. A hódmezővásárhelyi téglagyárban felszerelték az NDK-ból vásárolt vákuumprést, amely lehetővé teszi, hogy Vásárhelyen is gyártsanak elegendő menynyiségű üreges téglát. Újdonság lesz, hogy a vállalat több üzemében készítenek 10 centiméter vastagságú válaszfaltéglákat is. A jövő téglagyárának tervei is készülnek, s még ez évben befejezik a 110 milliós beruházással felépülő új szentesi gyár terveit. A szentesi üzemben három darab alagútkemeneét építenek fel, s itt évente 54 millió darab téglát gyárthatnak. Az új üzem nemcsak hazánk legkorszerűbb téglagyára lesz. hanem európai viszonylatban is a legnagyobbak és a legkorszerűbbek közé tartozik majd. Halló, taxi! Eredményes esztendő után A szegedi Felszabadulás Tsz zárszámadó közgyűlése a Vörös Csillag Moziban A szegedi Felszabadulás Tsz gazdái kedden délelőtt a Vörös Csillag moziban tartották meg az 1966-os gazdasági év zárszámadó közgyűlését. Árendás György elnök összefoglaló beszámolója után Szilágyi Ernő ró hibákat. A közös jövedelem felosztását, a szövetkezet pénzügyi helyzetét pedig Kóréh Zoltán főkönyvelő ismertette. A három beszámolóból egyhangúan az derült ki, hogy a tavaly tavaszi súfőagronómus sok adattal bi- lyos belvízkárok ellenére is zonyítva elemezte az egyéves termelési munka eredményeit és a kijavításra váOz Opus Pacis és a Béketanács katolikus bizottságának nyilatkozata Az Opus Pacis intéző bi- zunk és államunk jó vlszozottsága és az Országos Bé- nyának fenntartását és fejketanács katolikus bizottsága lesztésót teszik könnyebben kedden együttes ülést tar- elérhetővé. Mindezek mérletott, amelyen részt vett a gelésével abban a tudatban püspöki kar több tagja is. készülünk a képviselő- és taAz ülés résztvevői egyhangú nácstag-választásokra, hogv határozattal nyilatkozatot fo- ez — elvi állásfoglalásként gadtak el, s ebben többek kö- — ennek a politikának a zött hangsúlyozták: „Katolf- helyeslését, - elfogadását és kus meggyőződésünkre hall- előmozdítását jelenti, ugyangatva veszünk részt továbbra akkor pedig — a legalkalis a vietnami háború meg- masabbaknak ítélt személyek szüntetését elősegítő törekvé- képviselővé, illetve tanácssekben és szolgáljuk —imá- taggá választásával — gyainkkal. felvilágosító szavunk- korlati hozzájárulás is e pokal, anyagi áldozatainkkal — litika megvalósításához", e sokat szenvedett földön a „Békét és fejlődést akaró papjaink és hiveink legyenek béke diadalát". köszőntlSk népünk'^thatáro- ^k Állásfoglalásnak bizásait, amelyek a szocializ- zonyítói" — hangsúlyozta mus továbbépítését, egyhá- egyebek között a nyilatkozat. a paraszti összefogás újabb szép sikert hozott a Felszabadulás Tsz-ben. A 25 millió 799 ezer forint tervezett árbevétellel szemben végül is 28 millió 507 ezer forint volt a tsz-nek a közös munkából származó jövedelme. A legsúlyosabb veszteségek főleg időjárási okokból a szántóföldi növénytermesztést érték. 1 millió 888 ezer forint hiányt mutat a növénytermesztés mérlege. A hiány elsősorban a rizstermesztés ered. 14 mindössze 4,8 mázsa sikerült betakarítani hold átlagában. E veszteségnek — azon túl, hogy különféle nehézségek miatt megfelelő talajmunkát sem tudtak biztosítani — növény-egészségügyi okai voltak. Szükség lett volna a kártevők elleni védekezéshez növényvédő repülőgépekre. Az illetékes növényegészségügyi szolgálat gépei azonban többszöri ígéret ellenére sem érkeztek meg. KERDESEINK: Társulhatnak-e az utasok? — Honnan lehet hívni ? —• Milyen szabályok vannak a tarifára? — Lesznek-e új taxiállomások? A károk ellenére « tagság közösböl származó jövedelme lényegeden nagyobb lett a tervezettnél. A dolgozók személyes jövedelmére öszszesen 8 millió 720 ezer forintot terveztek kifizetni, ténylegesen pedig 9 millió 190 ezer forint készpénzt és terményt osztottak, illetve osztanak fci Ezen felül a tsz 1 millió 500 ezer forinttal segítette rászoruló öreg és beteg tagjait, 400 ezer forintot pedig betegsegélyezés címén fizettek ki. A tsz összes vagyona meghaladja a 37 millió forintot, s ebből 24,5 milliót képvisel a tehermentes vagyonrész. 5 ezer 626 holdon folytattak közös művelést, s az egy családra jutó átlagjövedelem 15 ezer 736 forint lett. E statisztikai szám veszteségeiből ózonban a csupán alkalommázsa helyett szerűen dolgozókat is marizst gába foglalja. Viszont azok 430 a gazdák, akik 200 vagy annál több munkanapot dolgoztak a közösben 20—40 ezer forint közötti jövedelemhez jutottak. A vita során felszólalt többek között Papp Gyula, a megyei jogú városi tanács vb-elnökhelyettese is. A városi pártbizottság és a városi tanács vb nevében őszinte elismerését fejezte ki a jő szövetkezeti munkáért, s gratulált a sikerekhez. Cs. J. Lapunk január 20-i számában Társulás a taxiban címmel E. T. szegedi olvasónk panaszát írtuk meg. Azt kifogásolta, hogy bár utastársa kifizetett 16 forint fuvardíjat, ő tovább utazott, s a fuvar befejeztével a saját fuvardíján felül ugyanezt az összeget még egyszer megfizette. Józsa János, a 10. AKÖV forgalmi osztályának előadója ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta lapunkat, hogy az említett esetben a taxi gépkocsivezetője szabálytalanul járt el, s a többletköltséget a vállalat levélírónknak megtéríti. Mivel Szegeden kevés a taxi — számuk mindössze 30, 6 ezek közül átlag 18—20 van a városi forgalomban—, a tévedések, esetleges visszaélések elkerülése végett érdemes tudni néhány fontosább szabályt. Például a fuvartársulással kapcsolatban azt, hogy azt a gépkocsivezető nem kezdeményezheti, s csak a taxióra által mutatott fuvardíjat kérheti az utastól. Ugyanakkor a taxit igénybe vevő mindaddig társat vehet maga mellé, amíg férőhely (négy utasnak) van. A fuvardíj fizetésére vonatkozólag az utasok egymás között tetszés szerint megállapodhatnak. A konkrét esetben az utasok nem voltak ismerősök, nem egyeztek meg, tehát a fuvar befejezése után új fuvart kellett volna kezdeni a hátralevő útra. Többen kifogásolták mar azt is, hogy a taxiirányító nem vesz fel nyilvános telefonról bejelentett taxirendelést. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert gyakran felelőtlen egyének rendelésére hiába ment a taxi a megadott címre, ott nem volt, aki a fuvart vállalta volna. Jelenleg saját, vagy hivatali telefonról (hogy ellenőrizhető legyen visszahívással), ezenkívül a vasútállomások forgalmi irodájából és vendéglőkből lehet telefonon taxit rendelni. A városban levő kilenc taxiállomáson kívül a 2. számú kórháznál, a petöfitelepi autóbusz végállomásnál és a Vértanúk terén szándékoznak taxiállomást létesíteni a közeljövőben. Sok esetben vitát okoz, hogy a személytaxiban lehet-e és milyen csomagot lehet szállítani? Tulajdonképpen csak személypoggyész szállítását teszi lehetővé az előírás, de mivel tehertaxi is kevés Szegeden (Összesen 11), átmenetileg személytaxival, illetve taxiban — külön csomagdíj felszámítása nélkül — tv-készüléket, rádiót, mosógépet, egyéb hasonló holmit lehet szállítani, ha az nem szennyez, vagy nem rongál. A taxi fuvardíjának megállapításánál különbség van az l-es és 2-es díjtételek között. 2-es díjtételt kell fizetni 23 órától 5 óráig, továbbá a tarifahatáron kívül (odavissza), valamint napközben és belterületen is, ha esküvőre vagy temetésre előzetesen meghatározott időpontra rendelték a taxit. Az l-es díjtételt — ami némileg alacsonyabb — kell alkalmazni minden más esetben. Aa utas kérésére a gépkocsivezető köteles nyugtát adni a fuvardíjról. K. 3. Gumi gyári szakiskola A szegedi Emergé gyár saját erőből képzi szakembereit A jól dolgozó, érettségizett munkásoknak „házi'4 vegyipari technikumot szervezett, amely a Budapesti Petrlcs Lajos vegyipari technikum kihelyezett esti tagozataként működik. Az első osztály — szeptemberben indult 35 fővel — most készül első vizsgáira. A gumigyár! technikum tanmenetében géptan, technológia, szerves- és szervetlen kémia, munkaegészségtan szerepel. A diákok két év alatt szerezhetnek középfokú technikusi képesítést. PesH esték Bíbor por Közönségünk nem sokat ismer az ír drámairodalom alkotásaiból. N .hány hónapja a szegedieknek alkalmuk volt megismerkedniök — a szabadkai népszínház előadásában — a fiatalon elhunyt kiemelkedő ír szerző, Brendan Behan A túsz című drámájával. Most pedig Budapesten, a Nemzeti Színház tartja műsorán az írek legnagyobb drámaírójának, Sean O'Casey-nek a Bíbor por című darabját. Az előbbi a tragédia színeivel fest, az utóbbi viszont mulatságos vígjáték, mégis sok bennük a rokonvonás. Légióként abban a szem...etben, ahogyan az íreket állítja elénk. Az íreket, akiknek igazi mivoltukról, szokásaikról, életükről, az igazat megvallva, csak nagyon homályos vagy csalóka el... ozelések élnek mifelénk. Természetesen az írek iránti rokonszenv, a szelíd, megértő szeretet az alaphang a darabban. Aminthogy azonban Behan, úgy O'Casey sem idegenkedik a gúnyosabb indítékú szituációktól, megjegyzésektől, hogy megfricskázza a nemzeti önérzetből nacionalizmussá dagadt és nevetségessé váló ír hazafiság torz hajtásait. A szíve persze így is honfitársaié, s ezek a fricskák inkább afféle elnéző, mosolygós intelmek. Ellenszenve teljes mértékben az angolok felé fordul, akiknek védelmére aligha talál felmentést A rendhagyó komédiának jelzett darabban két dúsgazdag angol úr írországi, roskadozó kastélyt bérel ki, hogy helyreállítsák és ott időzzenek odavalósi kívánatos szeretőikkel, egy- virgonc fiatal lánnyal és egy még éppen fiatal hölggyel. Ezek az angol úriemberek a legváltozatosabb körülmények közöitt, az ír munkások megvetésétől kísérve, csc./lenek-botlanak az ősi kastély inkább omlado' zó, mint épülő falai között. ^Közben baratnőiket elhódítják, a csaknem népmesei hősökké magasztosuló, ír honfiak, akik ezúttal tisztes kőművesek képében jelennek meg a színen. Valami kedves naivitás uralkodik ezen a cselekményen, amelynek éie azonban nemcsak egyszerűen az angolok, hanem a brit arisztokrácia, pénzmágnások ellen irányul — ha módjával is. Egyébként a cím is erre utal: elpusztul, porrá válik a dölyfös angol uralkodás bíoora. No, persze, csak az angolé!... A Nemzeti Színház megmarad annyinál, amennyit a szerző közvetlenül íelJ-inii elmondásra. Pedig egy-egy helyen talán markánsabb, határozottabb fogalmazás erősíthetné az előadást. A biztos kezű és érzékű rendező, Both Béla, a színház igazgatója így is kitűnő előadást produkált. Az ír—angol ellentétek gyökereiből is megvillant valamit, s emellett pompás mulatságot nyújt a nézőnek. A hangvétel mindvégig szatirikus. Helyenként — a különben is rendkívül látványos két felvonásban — nem riad vissza a burleszk megoldásoktól sem. Mindezt azonban szigorúan a jellemzés szolgálatába állítva. A sokféle látványosság színpadra vitelével a rendezőnek csaknem egyenértékű partnerévé vált a szcenikus és díszlettervező, a szegedi szabadtériről is jól ismert Bakó József, akinek számtalan technikai trükkel kellett dolgozni. (A nyílt színen dől ki a kastély egyik fala, zuhan be a tetőn egy építőmunkás, poroszkál be a legelőről egy tehén, stb.) Nem csoda, hogy a hatalmas munkát teljesítő műszakiak az előadás végén éppúgy megjelennek a függöny előtt, mint a színészek, s éppen olyan forró tapsot is kapnak. A színészek egyébként felszabadultan komédiáznak, de precíz művészi munkával. Különösen érvényesül ez az egyik angol urat megelevenítő Balázs Samu játékában, akinél pompásabban karakírozott figurát aligha képzelhetünk el. A másik angol urat uinfcó László ugyancsak sok egyéni ötlettel kelti életre. A barátnőket Töröcsik Mari és Váradi Hédi nagy mókázó kedvvel és mórikázó nőiességgel játsszák végig. Kedves humorú alakítást kapunk Rajz Jánostol egy ravaszkodó öreg munkásként; a fennsőbbséges ir hazai ság nevetséges megszállottját állítja elénk Szirtes Ádám, s mondhatni az ír „őserőt" képviseli, a már csaknem romantikus ellenállhatatlanságú Avar István. Egy-egy ízes, találó figurát formál még a darabban Horváth József, Agárdi Gábor, öze Lajos, Dániel Vali, Verebély István. LÖKÖS ZOLTÁN A barlang Azzal kezdődik a József Attila Színház előadása, hogy a közönség elé kiáll az író-narrátor és bejelenti, hogy a darabot, amelyet a nézők látni fognak, nem tudta megírni. Ezért a színház az előadás után, kívánságra, visszafizeti a jegyek árát. Elméletileg legalábbis. A technikai lebonyolításra az igazgatóság ugyanis még nincs kellőképpen felkészülve... És így tovább. Ilyen kedélyeskedő, haverkodó hangon beszél az író-narrátor a közönséggel. Mintha egy komédia v?"" -~v bohózat következne. Csakhogy maga a tulajdonképpeni darab, ez a századforduló Párizsában játszódó mű veres, kegyetlen, keserű és naturalista színekben gazdag dráma. Hogy jön ehhez az anyaghoz a narrátor később is visszatérő, sőt az egész előadást végigkísérő, már-már idétlen, mindenesetre a dráma hangvételével mindig és minden-.éppen ellentétes kedélyeskedés? Sehogy. A színpadtechnika, a darabcsinálás világhírű nagymestere, a francia Anoulh ezúttal — bocsánat a kifejezésért — alaposan melléfogott. Nemcsak ezzel a stílustalan keretjátékkal. Azzal is< hogy a drámát, mely dramaturgiai felépítését, konstrukcióját tekintve szigorúan hagyományos, az időrend szempontjából felforgatta: a cselekmény például a befejezéssel, a véggel kezdődik. Anouilh írói egyéniségének — eddigi művei a bizonyítékok erre — legjobban a dráma hagyományos formái felelnek meg. Az a drámai rend tehát, ami a klasszikus hagyományokból szervesen nőtt ki. Ezt a művet, a Barlangot nézve úgy tűnik, mintha a francia szerző tévedés áldozata lett volna. Csakugyan azi hinné Anouilh, hogy a neki olyan kedves tradicionális formákban nem lehet modernet, korszerűt nyújtani? Hogy ha mai akar lenni, fel kell forgatnia ezeknek a formáknak a rendjét? Ráadásul így: felemásan. Egy hagyományosán megszerkesztett anyagot technikai trükonkel „moderniz...ua' ? Azt kell hinnünk, csakugyan ezt gondolja. Kár. Igy ugyanis drámájának erőteljes anyaga — a mesterkélt keretjáték és a szintép mesterkélt időrend miatt — nem érvényesül eléggé, csökken a mondanivaló, a darab intenzitása. Pedig lenne minek hatnia. Erőteljes szituációkat, kitűnően megformált alakokat látunk a drámában, például Marie-Jeannet, a hajdani szépségkirálynőt, a grófi család szakácsnőjét, a főalakot, aki körül a tragédia kibomlik. Vagy Adélét, a kamasz-cselédlányt, aki nyomorúságos életéből egy bárba akar menekülni, vagy Leont, az erőszakos, a durva kocsist. Ök a „barlang" világát, a grófi ház konyhájának és cselédszobáinak világát képviselik a darabban. Velük szemben vonul fel a másik világ, a gazdagoké, az arisztokratáké, Kegyetlen és kíméletlen, de pontos, hiteles, amit erről a két világról Anouilh mond. Bár nem túlságosan mély. A barlang csak fotónak, pillanatfelvételnek kitűnő, drámának kevésbé. A József Attila Színház előadására, Kazán István rendezésére mindenekelőtt az jellemző, hogy nem igyekezett csökkenteni a darab zavaró mozzanatainak hatását. Könynyed és elegáns a keretjáték két szereplője, a szerző Ráday Imre és a rendőrfelügyelő Szabó Ottó. A tulajdonképpeni dráma szereplői viszont komorak, súlyosak, nehezek; a színpadon végül is tragédia játszódik le. Szereplői közül legjobban a kis cselédlányt az Adélét játszó Almási Eva és a szakácsnőt bemutató Gobbi Hilda játéka tetszett. Kitűnő volt Soós Lajos kocsisa, Velenczey István grófja és Bodrogi Gyula kispapja is. Wegenast Róbert díszletterve kifejező keretet adott a játéknak. ÖKRÖS LASZLO Szerda. 1967. február 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 5