Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

A választási felSIg gyűlésekről Jelentjük Erdei Ferenc Makó jelöllje Tegnap délután Makóra, szülővárosába érkezett dr. Erdei Ferenc akadémikus, a népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A József Attila Művelődési Ház 600 férőhelyes nagytermében Répási Imre, a Hazafias Népfront makói elnöke nyitotta meg a jelölő gyűlést, amelyen részt vett Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, és dr. Földi Mihály professzor, a Hazafias' Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke is. Elsőként Siklós János a Csongrád megyei és a makói városi pártbizottság, a Hazafias Népfront megyei és makói elnöksége nevében Erdei Ferencet javasolta országgyűlési képviselő jelölt• ek. Szavaira nagy tapssal válaszoltak a széksorokat zsúfolásig megtöltött tszrazdák, üzemi munkások, értelmiségiek. Felszólalásában Siklós János ismertette Erdei Ferenc é letútját. Elmondotta egyetek között, hogy Erdei Ferenc felszabadulás előtti cikkei, szociográfiai tanulmányai leleplezték az úri í.lagyarország közállapotait. Aktívan bekapcsolódott a baloldali politikai és irodalmi mozgalmakba, emiatt : étszer is elítélték. A háború éveiben az antifasiszta •M ír- ^^MJBMMml -; • • ^Ífl|P -v \ 1 • á ^ Jé*? áL" JsFW ' Jf^il&íl \ MM m % ÉAgBvJ ImWíff1 B^^^^S (Enveít Z. felv.l Erdei Ferenc beszél a makói Jelölő gyűlésen Márciusi Frontban, az illegális kommunista párttal szoros együttműködésben, harcolt a német fasiszta megszállás ellen. Már 1944 decemberben a Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front vezetői között volt. Nem sokkal később a debreceni Ideiglenes Kormány • belügyminisztere lett, később igazságügy-, majd földművelésügyi miniszterként dolgozott. Az elmúlt évtizedben a Magyar Tudományos Akadémia főtitkári tisztét töltötte be, s 1964 óta áll főtitkárként a Hazafias Népfront élén. Kétszer tüntették ki Kossuthdíjjal tudományos munkásságáért. Közéleti posztjain is különösen a mezőgazdaság fejlesztéséért fáradozott. Agrárközgazdász tevékenységével összefonódik a makói hagymakultúra fejlesztése. A jelölést számos felszólaló támogatta, majd Erdei Ferenc ígéretet tett, hogy megválasztása esetén. képviselőként is örömmel fáradozik szülővárosáért és általa a megyéért. A gyűlés résztvevői egyhangúlag jelölték. Nyers Rezső Bécs megyei jelölt Bács megye 1. számú képviselői választókerületének jelölő gyűlését a kecskeméti Katona József Gimnázium dísztermében tartották meg. A körzet 39 üzemének, intézményének és vállalatának dolgozói Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát jelölték országgyűlési képviselőnek. Nagy Dániel és Falai Sz. Sándarna jelölése A közel kilencezer lakosú Mindszenten is országgyűlési képviselői jelölő gyűlést tartottak tegnap délután. A népes gyűlésen országgyűlési képviselő jelöltnek javasolta Csorba György, a szentesi járási tanács vb elnöke Nagy Dánielt, a népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, aki az elmúlt időszakban is Csongrád megye képviselője volt az országgyűlésben. A gyűlés egyhangúlag megszavazta Nagy Dániel jelölését. Szentesen, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál jelöltek tegnap országgyűlési képviselőt. Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke a megyei pártbizottság és a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében a város országgyűlési képviselőjének Patai Szabó Sándornét, a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatóját javasolta. A résztvevők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy Patainét képviselőnek jelölik. A kezek magasba lendültek Pécs jelöllje Gáspár Sámior Pécsett pénteken az urán- rületének választópolgárai városban zajlott le az e'.so Gáspárt Sándort, az MSZMP kepviselői jelolo gyules. A _ ..... . .... , . Mecseki Ércbányászati Vál- Pollt'ka' Bizottságának taglalat több ezer munkása, va- 3át- á SZOT főtitkárát jelölIamint a város harmadik ke- ték képviselőjüknek. A felszólalók szemével Dr. Kulka Frigyes sebésztanárt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem docensét tegnap délután az 1. számú Szeged városi választókerületnek az építőipari technikumban tartott jelölő gyűlésén a résztvevők egyhangúlag a megyei jogú városi tanács tagjává jelölték. A felszólalók, akik szeméEgyakaratú A 48-as városi választókeület 31-es, 32-es, a 33-as zámú kerületi választókerületének lakói közül több mint kétszázan találkoztak énteken este a Szegedi eset- és Seprűgyár művelődési termében, hogy — élve alkotmányos jogukkal — tanácstagokat jelöljenek. A Hazafias Népfront városi bizottsága nevében itt jelölték városi tanácstagnak Szili Antalt, a szegedi Móra Ferenc Tsz elnökét. Szili Antal hirtelen bekövetkezett betegsége miatt, ajnos, nem jelenhetett meg jelölői körében, azok mégis bizalommal fogadták a személyére tett javaslatot. A Móra Ferenc Tsz elnökét Szegeden nemcsak a parasztemberek, hanem a munkások is régen, jól ismerik. Az egykori sándorfalvi szegényparaszt, urasági cselédember fia szinte a felszabadulás első napjaitól kezdve dolgozik a közélet nehéz területein. Közben állandóan tanult is, hogy még többet nyújthasson képességeiből embertársainak. Amikor tsz-elnöknek (Szilágyi Mózes felvétele) JelOlés választották, már agrármérnöki diplomával fogott újabb megbízatásának teljesítéséhez. A vitában elmondották: Szili Antalnak érdemei vannak az eddig lezajlott szegedi nagy mezőgazdasági beruházások megvalósításában is. • Amikor dönteni kellett jelöléséről, szinte egyetlen mozdulattal lendült valamennyi kéz a magasba: „Igen, elfogadjuk a javaslatot." Jelölő gyűlés Dorozsmán Február 4-től a szegedi járásban is megkezdődnek az országgyűlési képviselői jelölő gyűlések. Ma délelőtt 9 órakor Kiskundorozsmán a filmszínházban tartanak nyil- (Llebmann B. felv.) vános jelölő gyűlést, ahol bárki részt vehet a község Dr. Kulka Frigyes megköszöni lakóin kívül is. » jelölést a választóknak lyesen is jól ismerik a jelöltet, meleg szavakkal méltatták érdemeit. — Dr. Kulka Frigyesről tudom — mondotta például Nagy Miklós, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője —, hogy a közügyek mindig érdekelték, s ha szükség van rá, mindig kész a segítésre. Ezután elmondotta, hogy a jelölt, az orvostudományok kandidátusa, nyolc éve, 1959 óta él és dolgozik Szegeden, az I. számú sebészeti klinikán. Korábban Budapesten dolgozott, és kétszer járt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, ahol kiváló munkájának elismeréséül magas kormánykitüntetésben részesült. A jelölő gyűlés felszólalói közül dr. Bogáts László, az orvostudományi egyetem adjunktusa is meleg szavakkal méltatta a jelölt érdemeit. — Dr. Kulka Frigyes jelölését azért támogatom — hangoztatta —, mert amióta a Sebészeti Klinikán együtt dolgozom véle, meggyőződtem róla, hogy kiemelkedő értékű tudományos munkáján felül a társadalmi problémák megoldásából is részt vállalt és vállal. Amellett, hogy tudományos munkája országosan és nemzetközileg egyaránt elismert, szívesen foglalkozik a közösség ügyeivel is. Áz MSZMP KB és az Elnöki Tanács vacsorát adott Tito elnök tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és felesége, Jovanka Broz tiszteletére pénteken este vacsorát adott az Országház Vadász-termében. Részt vettek a vacsorán a jugoszláv államelnök kíséretében levő személyiségek: Mijalko Todorovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának titkára, Hakija Pozderac szövetségi iparügyi és kereskedelmi miniszter, Miso Pavicsevics, a külügyi államtitkár helyettese és dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A vacsorán részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és felesége. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP PB tagjai, dr. Ajtai Miklós, Ilku Pál. Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Cseterki Lajos, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György és Nagy Józsefné, a Minisztertanács tagjai, Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Polyák János, az országgyűlés alelnöke, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete. A meleg hangulatú baráti vacsorán Kádár János és Joszip Broz Tito pohárköszöntőt mondott. Fogyasztók, kereskedők, termelők Csongrád megye kiskereskedelmi forgalma 1936-ban megközelítette a négymilliárd forintot. Növekedésének üteme messze felülmúlta az országos átlagot: az utóbbi öt évben az országos átlag emelkedése 30 százalék volt, a megyéé 40 százalék. A gyors fejlődés mégsem jelenti. hogy az árukínálat mindenben megegyezett a fogyasztók igényeivel. Stabil vevőkör Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség rendszeresen vizsgálja azt is, miként érvényesülnek a fogyasztói érdekek: a vásárlók megfelelő mennyiségű és minőségű árut kapnak-e a pénzükért? Legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottságának számolt be az ÁKF tapasztalatairól, és javaslatot tett több intézkedésre is. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben sokat javult a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók kapcsolata. A kereskedelmi dolgozók többsége most már stabil vevőkör kialakítására törekszik, s tudja, hogy ezt csak úgy érheti el, ha minél több árut megkap náluk a vásárló. Javult szakképzettségük, s nagyobb anyagi érdekeltségük is. A szakma hitelrontói A többséggel szemben egyes eladók — nem törődve sem azzal, hogy szaktársaik hírnevén ejtenek csorbát, sem azzal, hogy cselekedeteik törvénybe ütköznek — szabad teret engednek önzésüknek, nyereségvágyuknak, A fogyasztók megkárosításának legyakoribb formája az árdrágításba hamis mérés, a többet számolás és a minőségrontás. Például a tőkehúsokat a megengede'tnél drágábban mérik; ha nap közben megváltozik a zöldség vagy a gyümölcs ára, nem tüntetik fel; a gyengébb minőségű ruházati cikket első osztályúként árulják; a szénnel a megengedettnél több port adnak; a vendéglátó szakmában szűken mérik az italokat, s a számolásnál gyakorta tévednek felfelé; a szállítás vagy raktározás közben megsérült bútort az eredetileg megszabott áron értékesítik; a sületlen, túlsütött vagy hiányos súlyú kenyér ára is azonos a hibátlanéval. meg se mérik ellenőrzésképpen stb. Az is bosszantja a vásárlókat. ha jogos panaszaikat bürokratikusán, vonta'ottan intézik, s végül a reklamáció eredménytelen marad. A tartós fogvasriási cikkek garanciális javításának folyamatosságát gátolja, hogy a javítóhálózat elmaradt a fejlődésben. A legtöbb szervíznek nincs cserekészlete sem. Helyes intézkedések A felsorolt példák ugyan többnyire csak egyedi esetek, de összességükben mégis tetemes kárt okoznak a fogyasztóknak. Ezért csak helyeselhető, ha a kereskedelmi vállalatok az eddiginél szigorúbban vonják felelősségre a szabálysértőket, és fokozzák az üzletek ellenőrzését. A vevőnek sokkal részletesebb tájékoztatást kell kapnia a boltokban arról, hogy mennyi cs milyen minőségú árut követelhet meg a pénzéért. Az utóbbi időben eltűnt az üzletekből a vásárlók szómára elhelyezett ellenőrző mérleg, holott joga van utánamérni mind a kimért, mind az előrecsomagolt árucikkeket. El lehetne érni már azt is: egy-egy üzlet neve garancia legyen arra, hogy ott csak jó árut lehet kapni, eladói udvariasak. Éppen ezért érplemes lenne megszüntetni a boltok névtelenségét, a számozás semmit sem mond a vásárlóknak. Az az intézkedés is találkozna a fogyasztók egyetértésével, ha a becsületes és szorgalmas kereskedelmi dolgozók jelentős erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesülnének, míg a hanyagokat, károkozókat minden esetben súlyosan megbüntetnék, kipellengéreznék. A kereskedelmi dolgozók szocialista versenye igen alkalmas az említett célok elérésére. Az ipar is segíthetne Sok hibának lehetne elejét venni, ha az ipar és a kereskedelem kapcsolatát szorosabbra fűznék, ha az ipar mindig törekedne az előírt minőségű árucikkek gyártására és szállítására. Egy közelmúltban tartott vizsgálat például kiderítette, hogy a sütőipari és a húsipari gyártmányok egy részének minősége és súlya eltért a szabványostól. A kereskedelem nem képes valamennyi terméket megvizsgálni — bár az ellenőrzést e tekintetben is fokozhatná —, s a kevésbé jó minőségű árut is kifogástalanként árusítja. Ez azután sok vitát vált ki az eladók és a vásárlók között. A gyengébb minőségű árut is piacra lehet dobni, de ennek e'őfeltétele. hogv az ipar megadta a kellő tájékoztatást róla: tudta a fogyasztó, mit vesz, s mennyiért. Kondoros! János l Szombat, 1967, február 4, DÉL-MAGYARORSZÁG 3