Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

Többre vállalkoznak a takarékszövetkezetek Tízéves a takarékszövetkezeti mozgalom. Megyénkben 1957-ben alakult az első „falusi bank" Szegváron, összesen 26 taggal. Az évtized mérlege meglepő eredményt mutat: Csongrád megye 24 takarékszövetkezetének jelenleg mintegy 25 ezer tagja van. A betétállomány pedig 129 millió 900 ezer forint. Ezen kívül több mint 5 millió forint gépkocslnyereménybetéttel rendelkeznek. Tavaly 20 millió 500 ezer forinttal gyarapodott a betétek összege. 48 millió forint kölcsön A takarékszövetkezeteket azzal a céllal létesítették, hogy a tagok kölcsönösen támogassák egymást, hitelekkel segítsék elő egy-egy költségesebb családi építkezés, vagy szóló- és gyümölcstelepftés sikerét, valamint nagyobb vásárlások lehetőségét Számadatok bizonyítják, hogy a takarékszövetkezetek betöltötték szerepüket. Tavaly például összességében 48 millió forintot kölcsönöztek tagjaiknak. Bibből 8 milliót új épületek emelésére, 11 millió forintot pedig termelési célok megvalósítására fordítottak a gazdák. Jelenleg több mint tízezer falusi ember kért, illetve kapott pénzt a megyében tervei sikeréhez. A kölcsönkihelyezés évről évre jobb, tavaly a megengedett kölcsönalap 61 százalékát használták fel a megye takarékszövetkezetei. Az életszínvonal emelkedése a családok korábbi tervezgetését a megvalósulás közelségébe hozza, hitel segítségével építkezhetnek, vásárolhatnak. Szabadabb kezet És mégsincs minden rendben e téren. A takarékszövetkezetek jogos sérleme: megkötve érzik kezüket pénzük hasznosításában, kamatoztatásában. A megyében tavaly további 17—20 millió forintot kölcsönözhettek volna a falusi lakosságnak. A kötöttségek olyan visszás helyzetet teremtettek, hogy a megye egyik leggazdagabb egysége, a 13 millióval rendelkező szatymazi takarékszövetkezet éppen csak megélt vagyonából. Tagjai mindössze másfél millió forint kölcsönt vettek fel (másoknak viszont nem adhat), jóllehet 6 és fél millió forint hitelt terveztek folyósítani. Merőben más volt a dorozsmai takarékszövetkezet népszerűsége, a nagy kölcsönkereslet miatt kérték, hogy 25 százalékkal emeljék a kölcsön al apót,. A milliomos falusi „bankok" számára már szűk az eredetileg megállapított működési terület. Többre képesek, a jövőben szabadabb A tavasz sürgetése Forráskúton F,gy gazda sürgeti a for- Tisztítják, ritkítják az erráskúti tsz elnökénél, hogy dőt, a hulladékból mintegy az építőbrigád már kezdhet- ,8_2 ezer kéve rőzsét 1Q né az idei munkát. Elege , .. , .. ' ... van a téli pihenésből. Meg- ezer ™tert ,kltevő gonabíát lepődve hallgatta, hogy a nyernek, melyet a gazdasag forráskúti Haladás Tsz ha- értékesít. tárában a természet tavaszi ébredését siettetik a gazdák1 a szőlőben, a kertészetben, a rozsföldeken egyaránt. Nem szavakkal — tettekkel. • A közös, új telepítésű szőlőben végefelé jár a trágyázás. A munkát gépesítették, húzólapot készítettek, melyre megfelelően kevert szerves és műtrágyát raktak. A földön csúszó lapot traktor vontatta a szőlőben. két ember pedig állandóan rakta a barázdába a trágvakeveréket. Nyomukban tárcsa haladt, mely bedolgozta a homokba a tavaszi táplálékot. 0 A kertészetben 50—60 ember két hete szereli és telepíti a mintegy ötezer melegágyi ablakot, mely alatt paprika-, paradicsom-, retekpalántákat nevelnek. Többen piacra készítik elő a téli kúpJosztát, karalábét... Hamarosan indul az újonnan kapott német típusú tápkockakészftő gép. A kertészek mintegy 250 ezer tápkockában nevelik a palántákat. # Húsz pár fogat szalma trágya készítésével foglalatoskodik. Tíz erőgép a szerves trágyát szállítja a közeli falvakból a földekre. A tsz-ben ily módon 800 hold föld termőképességét serkentik jó termésre. Két lengyel típusú, nagy teljesítményű műtrágvaszóró gép naoonta 120 hold vetést fe.itráeváz. A tervezett 1700 holdnak több mint felén már elvégezték ezt a munkát. 0 Zajos a Haladás Tsz 107 holdas fiatal fenyvese i*. kezet kérnek a pénzgazdálkodásban. Erre serkenti az új mechanizmus, mely idén már meghatározza tevékenységüket. Bénák Ferenc, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti csoportvezetője javaslattervezetet mutatott, valamennyiüket a gyakorlat sugallta. Ezeket a tavaszon sorra kerülő SZÖVOSZ kongresszus elé terjesztik. Javaslatok Kérik, hogy az építési kölcsönök felső határát 15 ezer forintról emeljék fel 30 ezerre. Gyümölcsöző volna, ha a különböző termelési szakcsoportokat, társulásokat hitellel segíhetnék. (Jelenleg ugyanis kizárólag személyeknek, azaz tagjaiknak kölcsönözhetnek.) Miért ne adhatnának pénzt falusi törpe vízmű társulások, továbbá házés telekvásárláshoz. Készségesen segítenék a falusi társas lakóházak építését fiatalok számára. Vállalják a vízés villanydíjak fizetését, betéteseik számára. Sajátosan szegedi járási probléma, hogy a tanyasi gazdáknak. tszcs-tagoknak jelenleg nem nyújthatnak kölcsönt, mert a gazdaság által igazolt jövedelmük nincs. Javasolják, hogy a hitel fedezetéül fogadják el a tszcs-tag ingatlanját (kertjét, gyümölcsösét házát). Ez mind a gazdák, mind a takarékszövetkezetek számára előnyös lenne. A falusi takarékszövetkezetek tíz év alatt milliomos ..parasztbankokká" gyarapodtak. Ma már többre képesek, s az új gazdasági irányítás szellemében megfelelően szeretnék gyümölcsöztetni forintos képességeiket. b ö. Akik bizalmat kaptak a jelölő gyűléseken f- , • • | • r | _ r | mutatását. Éppen csak fél tpyet irigyelnek a falutól »1-™!***. O # O # • vot, hiszen ismerik jol a 21es számú községi választókerület tanácstag-jelöltjét. Gajdos Jenőt. Együtt gyerekeskedtek. szintén tanyasi ember. Hetedik éve az ásotthalmi Petőfi Tszcs tagja, akárcsak maguk a választók,1 Csupán ambícióban több Gajdos: 1960-ban bepótolta a hiányzó elemi iskolai osztályokat, aztán a mezőgazdasági technikumba iratkozott be. Az idén oklevelet kap. Már agronómus a tszcs-ben. Gajdos Jenő egy kicsit a jövőt képviseli a gazdaközösségben, 125 hold közös telepítésű gyümölcsösben és szőlőben növekedik a közösség ereje, s ennek ő az „atyja". Idén terem első ízben 10 hold új telepítés, » idén ültet az agronómus először 20 hold törpe gyümölcsöst. A beszélgetés 6orán a dűlöutak javítását tették szóvá a gazdák. Gajdos Jenő tanácstagjelölését egyöntetűen megszavazták. Hazafelé tartva. a gyümölcsös mellett ha® ladt el az agronómus, elnézte a homályba vesző fiatal telepítést és arra gondolt: a villanyt senki sem említette. Pedig tudja — hiszen magát is ez foglalkoztatja — ez az egyetlen, amit irigyelnek a falutól. Szerény siker az üllési Árpád Tsz-ben tek, tavaly 789 hízott sertést adtak el a felvásárlóknak Az Árpád Tsz összes árbevétele 1966-ban 6 millió 111 ezer forint volt, ez 1 millió 140 ezer forinttal több az 1965 évi bevételnél. A gyenge homokon dolgozó, aránylag kis tsz tavaly eredményesen gazdálkodott, mutatja ezt a megtermelt áruk után, az államtól árkiegészítésként kapott 1 millió 871 Túloznánk, ha azt mondanók, hogy az üllési Árpád Tsz zárszámadása különösebben megörvendeztette a szövetkezeti gazdákat. Mindenesetre elégedetten vették számba a tavalyi év gazdálkodási eredményeit: a mérleg javukra billent. 1966 évi közös munka számadásán (az állami árkiegészítéssel együtt) 2 millió 660 ezér forint nyereség ezer forint pénzösszeg is. mutatkozik. Szép eredmény ez egy A szövetkezeti gazdák elégedettek a közös munka éves olyan gazdaságban, ahol éve- sikeTeivei A beszámoló ken át mérleghiánnyal küz- azonban adós maradt nédöttek. Az utóbbi három ev- hány összehasonlító számben vált valamelyest jöve- adat ismertetésével, melydelmezővé az Árpád Tsz. A bői a tagok láthatták volna: közösség legjobb pénzforrása mennyivel gyarapodott a kóa növénytermesztés, tavaly zös gazdaság. Furcsa maga2 millió 643 ezer forint (mintegy 500 ezer forinttól több az 1965 évinél) bevételük volt ebból. Elsősorban a fűszerpaprikát dicsérik a tartás a korábbi főmezőgazdász részéről, hogy semmiféle gazdaságossági számítással nem segítette az el nöki beszámoló tartalmi gaztsz vezetői, 45 hold termése dagságát, áttekinthetőségét. közel 703 ezer forintot, ezenfelül 393 ezer forint árkiegészítést hozott A szövetkezeti gazdák megkedvelték s idén már 70 holdon termesztenek fűszerpaprikát. A tsz vezeNem mentség számára, hogy idén más tsz-hez kötötte sorsát, a zárszámadáson elemzett gazdasági évből 11 hónapon át az ő szakmai irányítása szerint dolgoztak WR y Kint szürkülődött, elérkezett a lámpagyújtás ideje a tanyákon.. A Bilisits dűlő és a Rivó erdő sűrű ködbe burkolózott, mikor a gazdák a jelölő gyűlésre indultak. Egyik tanyai házban, ahol gyülekeztek, baráti arcok és lámpafény fogadta az érkezőket. Senki sem tette szóvá, de ilyesfajta érzés élt az emberekben: „hozzánk nőtt. ez a tanya, de a villanyt, azt az egyet, irigyeljük a falutól". Tanácstagi jelölő gyűlés lévén, éppen ki is tárgyalhatták volna, hogy remélhetnek-e?. .. A gyűlésen mégsem hozakodott elő senki a vlllanyüggyel. Ügy hallották, a községi tanácsnál hallani sem akarnak róla. Meghallgatták a jelölt beEgyszerű sors — Vegtelenül egyszerű, érdektelen az én életem sora. Inkább más jelöltet ajánlok, sokkal jobbat — tiltakozott a népszerűsítés ellen Dohány Lászlóné. Ezúttal nem sikerült meggyőznie, hiszen már korábban hallottam Németh Feri bácsitól, a mórahalmi tanácselnöktől. hogy Dohányné pályafutását a községi tanácsban példamutatónak tekinthetjük. Hivatalsegédből lett a községi tanács titkára. Közben elvégezte a középiskolát, s jelenleg a jogi egyetem végzős hallgatója. No, ha nem is szenzáció, amit Dohány Lászlóné 14 év alatt a maga erejéből elért, de tiszteletreméltó. — Nem minden a diploma, megtörténhet, hogy a választók nem méltányolják ezt. A sok hivatalos ügy intézése közben akaratlanul is szerezhet haragost az ember — érvelt tovább. A talu népe a törvény szigorában is megérzi az emberit, ha a hivatalnok is megmarad egyszerű, közvetlen embernek. És Dohány Lászlóné csendes szavú, mosolygós, szerény és szolgálatkész asszony. A jelölő gyűlésen, ahol a mórahalmiak községi tanácsi 10-es választókerület tanácstag-jelöltjéül elfogadták Dohány Lászlónét, sok mindenről elbeszélgettek az emberek. Megismerték a jelölt életét, hogyan lett a 14 évvel ezelőtti hivatalsegédből adminisztrátor, gazdálkodási előadó, majd megbízott tanácstitkár e nagy községben. És megtudták azt is: mily nehéz, kitartó munka van emögött; 9 éves gimnáziumi, egyetemi tanulás, közben két kislányt (ikreket) szült és nevelt, ugyanakkor a községi tanácsnál dolgozott. A tanulásra csak késő este vagy éjszaka jutott ideje. Most is kissé sápadt, januárban öt tantárgyból vizsgázott. S a választási előkészületek, a tanácstitkári megbízatás ugyancsak sok munkát jelentett Ambícióját, fáradozását és kitartását jutalmazta a választópolgárok bizalma. tői kedvezően szóltak az ál- a tsz gazdái. Véleményét, állattenyésztésről. Főleg ser- lásfoglalását bizonyára hiátésállományukkal elégedet- nyolta a közösség. Tapasztalatok Kisteleken Kisteleken alapos politikai és szervezeti előkészítés előzte meg a jelölő gyűlések lebonyolítását. A községben 514 ember tevékenykedett, köztük több mint 100-an párttagok. A jelölő gyűléseken 54 községi, 5 járási. 2 megyei tanácstagot jelölt a lakosság. Az első gyűlésen jelölték országgyűlési képviselőnek Komócsin Zoltán elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját. a Központi Bizottság titkárát Valamennyi választókerületben jóváhagyták a népfrontjelöltet. Ezeken a gyűléseken 3153 választópolgár vett részt, a szavazatra jogosultak 50 százaléka. Kisteleken ilyen tömeges részvételre még nem volt példa. A javaslatokat a községi tanács elemzi és rendre megoldja. A jelölő gyűlések jelentős politikai fórumoknak bizonyultak, mindenütt helyeselték a párt politikáját. Kimondatlanul is érződött az az állásfoglalás: politikánk a nép szivében gyökerezik, valóra váltásáért érdemes teljes erőnkből küzdeni. Bálán Mikim Nemcsak kereskedő... A baksi embereket az utóbbi években több új üzlettel lepte meg a körzeti földművesszövetkezet. Iparcikk-, illetve önkiszolgáló boltjuk, kisvendéglőjük a falu mai igénye szerint {Szilágyi M. felvételei.) épült. Presszót nyitottak a baksiak szórakozására. A község lakói úgy vélik, hogv a kereskedelmi hálózat fejlesztéséért sokat tett Kovács Sándor, aki nyolc éven át földművesszövetkezeti ügyvezető volt Bakson, az utóbbi négy évben pedig (mióta a kisteleki körzeti földművesszövetkezethez tartoznak) ügyintéző, vagyis „mindenes". Kovács Sándor nem az a kereskedőtípus, aki minden tettét és ötletét pénzre váltja. Sokat tett a falufejlesztés érdekében, mint községi párttitkár részt vállalt a politikai nevelő munkában. A jelölő gyűlésen elismeréssel szóltak az emberek a földművesszövetkezet bolthálózatának fejlesztéséről. Kérték jelöltjüket, hogy a választókerületben szorgalmazza a járdaépítést. Az egész falu óhaját tolmácsolták, midőn szóvá tették, hogy a községben szükséges lenna egy gyógyszertár iétesítésa,