Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK1 A MAG VAR SZOCIALISTA ML NKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam. 42. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. február 18. Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese péntek este Moszkvába utazott a KGST végrehajtó bizottságának 28. ülésére. Búcsúztatására a Keleti-pályaud varon megjelent Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, és N. R. Seleh, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követ-tanácsosa. (MTI) Cseferki Lajos és úr. Szabó Zoltán látogatása Szegeden Tegnap Szegedre látogatott Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Szabó Zoltán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, egészségügyi miniszter. Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság eiső titkárának üdvözlő szavai Dohi István Acsasi Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken választói körében tartózkodott. A Komárom megyei Ács község termelőszövetkezeti klubjában találkozott a falu és a termelőszövetkezet vezetőivel, a közös gazdaság tagjaival, köztük sok régi személyes ismerősével. Az őszinte hangú beszélgetésen szóba kerültek a felszabadulás utáni évek, a szövetkezeti mozgalom fejlődése. Sok kérdés és válasz hangzott el az ország helyzetével, eredményeivel, s a legfontosabb tennivalókkal kapcsolatban. után az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának délelőtti ülésén Cseterki elvtárs tájékoztatót tartott a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalásáról. Ezt követően Cseterki Lajos és Szabó Zoltán elvtársak a megyei pártbizottságon megbeszélést folytattak időszerű egyetempolitikai és tudománypolitikai kérdésekről. Ezen részt vett Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Géza elvtárs, a Szeged városi pártbizottság titkára, a megyei, városi pártszervek vezető munkatársai és a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, pártbizottsági titkára és mások. Délután Cseterki Lajos és dr. Szabó Zoltán az orvosegyetem professzoraival folytattak megbeszélést. Félmilliárdos közös vagyon Tovább nőtt a járási gazdák jövedelme Többen dolgoztak a közösben A termelőszövetkezetekben, csoportokban zajlanak még a Zárszámadó közgyűlések, azonban a mérleg felülvizsgálása, hivatalos megerősítése már mindenütt befejeződött. Madarász Antal, a szegedi járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy összesen négv munkabizottság — mindenütt a helyszínen — ellenőrizte a tavalyi gazdálkodás eredményeit. 53 mezőgazdasági tsz-ben, 18 tszcsoportban, egy halászati tsz-ben és egv tsz-közi vállalkozásban készítettek zárszámadást az. elmúlt hetekben. A bizottságok megállapították. how csupán a tavalvi belvizek 15 millió forint piemi kárt okoztak a tsr-pknek: 3 ezer 520 hold fötd megművelése vált lehetet'enné tavrtv nyáron a járásban. Ennek ellenére mégis igen ió évet zártéit most a kRz5g gazdaságok. Jellemző, hogy összes vagyonuk — a korábbi előírásoknál sokkal szigorúbban értékelve is — meghaladta a járásban a félmilliárd forintot: a végső összesítés 504 millió 291 ezer forintot mutat. Ebhől 278 millió 298 ezer forint érték o'van vagyonrész. me'vet semmiféle állami hitel sem terhel. Ebből látható, hogy a tárás gazdaságait most már nem fenyeget' többé az eladósodás veszciye. Közel 200 millió forint fedezetien adósságtól szabadították meg a tsz-eket a közelmú'than. Ezzel lehetővé vált részükre az úi gazdasági iránvítás rendszerének megtelelő önálló, vállalati rendszerű termelés kialakítása. A most zajló zárszámadások naev. matematikával nem mérhető eredménje, hogy a gazdákban tovább erősödött a szövetkezeti munka megbersiüése és a közöshöz való őszinte ragaszkodás. A szövetkezeti mozgalom fennállása óta a szegedi járásban a tavalyi volt az első év, amikor a munkában részt vevő gazdák száma már nem csökkent tovább, ellenkezőleg: érzékenyen gyarapodott. Amíg 1965-ben 14 ezer 880-an végeztek munkát, addig már tavaly 15 ezer 100-an dolgoztak a közösben. Nagymértékben nőtt az egy taara jutó munkanapok. munkaegységek száma is. Ezt legjobban a közösből származó jövedelmek gyarapodása bizonyítja. 1965ben a végzett munkák alapján 134 millió forintot oszthattak ki maguk között a Gazdák a járásban. A tavalyi közösből eredő jövedelmek együttcsen viszont már 162,3 millió forintot mutatnak. A földjáradékra kifizetett egy évvel korábbi 8,5 millió forint is 10 millió 526 ezer forintra növekedett. A számok hatalmas termelési értéket takarnak. A legjobbak között kell említeni a röszkei Kossuth Tsz-t, ahol a szeszélyes időjárás ellenére is. 4 millió 418 ezer forinttal állítottak elő több árut 1966-ban, mint egy évvel korábban. A szőregi Egyetértés Tsz is stabilizálta helyét a legjobb közös gazdaságok között. Bár az új „tojásgyár" csak az év végén kezdte meg a termelést, mégis mintegy 2 millió forinttal emelkedett itt tavaly az áruértékesítés szintje. Á forráskúti Haladás Tsz-ben 7 millió 722 ezer forintról 10 millió 912 ezer forintra szökött fel egyetlen esztendő alatt a közösen előállított és értékesített élelmiszerek, mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyasok értéke. A dorozsmai József Attila Tsz gazdái is több mint 2 millió forint értékkel termeltek többet tavaly, mint a korábbi esztendőben. Csakis az elismerés hangján szólhatunk a sövényházi Árpád vezér Tsz-ről is. Ez a közösség hatéves fennállása óta most először zárt mérleghiány nélküli évet. Jó munkájukért közel 3 millió forintot kaptak a gazdák készpénzben és terményekben. Kifizették részükre az év közben mérleghiány esetére visszatartott 40 százalékot is. Az 53 tsz közül 16-an zártak kisebb-nagyobb mérleghiánnyal. Köztük olyanok is, mint a deszki Táncsics Tsz, ahol a hiány nem lett volna indokolt. A zárszámadással egy időben megtörtént a közös gazdaságokban dolgozó vezetők, szakemberek minősítése is. Közülük 10 különféle beosztású vezetőt találtak alkalmatlannak munkakörük további ellátására. A felsőbb szervek folyamatosan tesznek javaslatot helyettük új szakemberek munkába állítására. Különösen a tsz-csoportokban nagy a hiány tapasztalt szakemberekbon. Például számos ásotthalmi, bordánvi, zsombói és zákányszéki tsz-csoportban még a zárszámadást sem tudták elkészíteni, A járási tanács vb mezőgazdasági osztályának kellett gondoskodni hozzáértő segítségről. Cs. J. A*. tltö hcsiai fflS§@ÍH" erőmű Alapvető igényeink közül a táplálkozást közvetlenül az energiaigény követi. A hazai és külföldi statisztikák meggyőzően tanúsítják, milyen szorosan összefügg az egyes országok műszaki-gazdasági fejlettsége, nemzeti jövedelme és lakosainak életszínvonala az egy főre eső energiafogyasztással, s különösen a villamosenergia fogyasztásával. így érthető, hogy a szükséges mennyiségű villamosenergia előállítása minden ország gazdasági fejlődésének egyik kulcskérdése. Új energiaforrás A műszaki színvonal javulása és a tüzelőanyag-ellátás korszerűsítése következtében új erőmüveink egyre gazdaságosabban üzemelnek. A hagyományos széntüzelésről fokozatosan földgáz- és kőolajtüzelésre állunk at. Ily módon csökkenthető a villamosenergia önköltsége. A hazai erőművek azonban az évi széntermelésnek még mindig mintegy 40 százalékát (10 millió tonna) használják fel, pedig köztudott, hogy a szénvagyonunk csekély, gyenge minőségű és rossz fekvése miatt általában igen drágán bányászható. Ezért indokolt az energiamérlegben a szén részesedésének további csökkentése. Sajnos, kőolaj- és földgázkészleteink sem olyan nagyok, hogy nagyobb távon komolyan számíthatnánk rájuk. Kiépítésre érdemes vízenergiánk is alig van. Természeti adottságaink arra kényszerítenek, hogy más energiahordozó után nézzünk. Legkézenfekvőbbnek az atomenergia szolgálatba állítása látszik. Az atomenergetika nagyon fiatal iparág. Alapját a különféle típusú atomreaktorok alkotják, amelyekben egyes nehéz elemek (elsősorban az uránium) atommagjai hasadnak szét szabályozott láncreakció keretében könnyebb elemekké, s ennek során igen tekintélyes mennyiségű hőenergia is felszabadul. EbA voronyezsi atomerőműről készült felvételünkön: erőmű „lelke", a reaktor al bői a hőből lényegében a hagyományos módszerekkel állítható elő a villamosenergia. Tehát egy atomerőműnek a reaktora a „kazánja", az urániumban azonban kb. egymilliószor annyi felszabadítható energia rejlik, mint az ugyanolyan mennyiségű szénben. Éppen ezért a „tüzelőanyag"-fogyasztás igen csekély. Egy atomreaktor egyszeri feltöltéssel 1—2 éven át is szünet nélkül üzemelhet. S olyan országokban, ahová egyébként is nagy mennyiségben kell importálni a hagyományos tüzelőanyagokat, már a szállítási költségek csaknem teljes kiküszöbölése is nagy gazdasági haszonnal jár. Novo-voronyezsi típus Érthető tehát, hogy kormányzatunk az energia-probléma távlati megoldása végett atomerőmű építését határozta el hazánkban, s a múlt év végén megállapodást írt alá, amelynek értelmében a Szovjetunió nagyteljestíményű atomerőmű építéséhez nyújt műszaki segítséget. Az erőmű kétszer 400 MW teljesítményű lesz és elkészültekor, 1975ban a hazai villamosenergia igények 15—16 százalékát fedezi majd. A több lehetséges változat közül a választás az ún. novo-voronyezsi típusra esett, s nem véletlenül. Ez a dúsított urániummal működő nyomottvizes reaktor-típus évek óta kifogástalanul üzemelt a Szovjetunióban olcsón, felépítése aránylag egyszerű. Moderátora és a hűtőközeg is természetes víz, ezért csak nagy vfzhozamú folyam mel* lé telepíthető, két vízkörös felépítése nagy biztonságot, nyújt. A környezetre veszélytelen Az atomerőművek bizton* sága — amellyel szembeni még ma is gyakori a kételkedés —, egyre megnyugtatóbb. Az épülő reaktorokban kezdettől fogva érvényesítették a maximális biztonságot* s az atomerőművek baleseti statisztikára szerint, műkő* désük még sűrűn lakott területeken sem jelent veszélyt. Sőt. az atomerőmű* vek nem szennyezik korom* mai a környék levegőjét*' igen gondos mérések tanúsága szerint pedig rádióak* tív hatásuk a biztonsági elő* írások betartása esetén sem rosszabb, mint bármely más ipari létesítményé. Indoko* latlan ezért az atomerőmű* vektől való minden félelem,' Jelenleg a világ 12 orssó* gában működnek már atomerőművek. Teljesítményük' egy év alatt 60 százalékkal nőtt meg és jelenleg kb; 10 000 MW. Az új erőművek műszaki fejlesztése és építé* se igen gyors. Az atomerőművekben előállított villa* mosenergia önköltsége már sokhelyütt versenyképes a hagyományos hőerőművekével. S bár a beruházási költ* ségek kezdetben igen maga* sak voltak, ma már elvisel* hetővé csökkentek. Tíz év alatt semmivé váltak az atomenergetikát utópiának tekintő nézetek, az atomtechnika feltartóztathatatla* nul tör előre, hogy jólétet biztosítson az emberiségnek; S ezt a célt szolgálja majd az első hazai atomerőmű is; T. S. Épül aDCm mész müve A Dunai Cement- és Mészmű fél éve épülő új üzemrészében 6 kemencében égetik majd a meszet, így évente 130 ezer tonna építési anyagot termelnek. Az új mészművet a tervek szerint 1989 végén adják át. Az új üzemrész nagyban elősegíti az építőipari munkát, lényegesen megjavítja az állami és magánépítkezések mészellátását. (MTI Foto, Bereth F. felv.) Továbbfejleszti működését a Haldex Az elmúlt napokban tar* totta 25. ülésszakát Tatabá* nyán a Haldex Lengyel—Ma-; gyar Részvénytársaság fel* ügyelőbizottsága. Tavaly csaknem 1 870 000 tonna meddőhányó-anyagot dolgoztak fel és mintegy 240 ezer tonna szenet, valamint 1 629 000 tonna kerámiai, cementipari és tömedékanya* got termeltek ki belőle. 1967-re a Haldex még nagyobb eredmények elérését tűzte ki célul. A felügyelőbizottság által most elfogadott terv szerint csaknem 2 312 000 tonna meddőháányó-anyagból 270 000 tonna szenet és 2 042 000 tonna mellékterméket kívánnak az iden kitermelni.