Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

Színház és képzelet Az ötvenes évek regén az egyik moszkvai színházhoz meghívtak egy ismert és te­kintélyes szovjet rendezőt, hogy náluk vigyen színpad­ra valamilyen darabot, még­hozzá bármit, amihez ked­ve van. A rendező Heming­way Az öreg halász és a tenger eímü művét javasol­ta előadásra. Erre a szín­ház vezetője — amint a rendező később beszámolt róla — „a haja tövéig el­pirult, s nem tudta, hová rejtse a kezét és intelli­genciáját". Az előadásból természete­sen nem lett semmi: az indítvány valóban vakmerő volt. A színház hagyomá­nyos formáihoz szokott em­berek. szakmabeliek és .né­zők számára egyaránt el­képzelhetetlennek tűnt, ho­gyan lehet ezt a kisregényt Ohlopkov emléke színpadra állítani. Heming­way regénye — ahogyan is­meretes — majdnem teljes egészeben a n.vilt tengeren játszódik, s cselekményének lényege, hogy Santiago, az öreg halász harcol, kinn a nagy vízen, teljesen egye­dül. kis bárkájában, a nagy hallal, amelyet végül is nem sikerül legyőznie. Ez az anvag valóban el­képzelhetetlen színpadon. Az a rendező azonban, aki előadását javasolta, magától értetődőleg egyáltalán nem tartotta ezt extrém dolog­nak. Ennek a rendezőnek szinte egész életét, az a gon­dolat töltötte ki. hogy min­dent, ami alkalmas arra, hogy a valóságot szokásos­nál teljesebben, hívebben, hitelesehhen bemutassa, mindent, ami ezzel kapcso­latban elképzelhető, szin­padra állítson. Ahogyan egyszer egyik tanulmányá­ban megfogalmazta: „Nem létezik olyasmi, amit a színház a maga eszközeivel meg ne tudna valósítani!" Az egy héttel ezelőtt el­hunyt Nyikolaj Ohlopkov, a modern szovjet színház egyik legnagyobb alakja volt ez a vakmerő rende­ző, olyan nagv egyénisé­gekhez méltó alkotó, mint Sztanyiszlavszkij, Nyemiro­rics-Dancsenko, Tairov, Meierhold és Vahiangov. 1922-ben került. Moszkvába, Meierhold színházában dol­gozott, majd 1931-ben a Realista Színház vezetője lett. Többször játszott fil­men, s rendezői és színészi munkájának elismeréseként hatszor részesült Sztálin­díjban. Áz ohlopkovi kettős problémakör Ohlopkov tervezett színházának makettje. A színpad, illetve a játéktér egv forgatható korongon helyezkedik el. Ilv módon a színészek részint a nyílt térségen, a nézők kozólt, ré­szint mélységben, s kulisszák kőzött ts játszhatnak. A lehetőségek természetesen kombinálhatók. Ohlopkov munkásságát két problémakör köré csoporto­síthatjuk. Az egyik a rea­lista képzcletszerüség érvé­nyesítéséért. a másik a szín­padi játéktér megváltoztatá­sáért, a színház és a kö­zönség újfajta kapcsolatá­nak kialakításáért végzett magas színvonalú elméleti és gyakorlati munkája. Mindkét problémakor már első rendezéseiben "lenlke­zett. Az 1900-ban, Irkutezk­ban született rendező 13 éves korúban szülővárosában lépett először színpadra és nem sokkal később ugyan­itt vitte színre — elsőnek a Szovjetunióban — Maja­kovszkij Buffő-Misztériumát és Itt rendezett úgynevezett népi tömeg Játékokat, ame­lyek visszanyúltak a szín­játszás kezdeti hagyomá­nyaihoz. azokhoz az idők­höz, amikor a színház a városi utcák és terek népi játékaiból kialakult. A képzcletszerüség és a színpadi játéktér átalakítá­sának gondolata már ezek­ben a korai munkáiban is felbukkant, s Ohlopkov ren­dezői tevékenysége főkép­pen és elsősorban azért je­lentős. mert ezeket a szov­jet színjátszás, a népi szín­ház lényegével kapcsolatos gondolatait elméletileg és gyakorlatilag részletesen kidolgozta. A naturalista illúziók ellen Mit jelent ez a képzelet­szerúség? Amint már mond­tuk. Ohinpkov szerint a színpadon minden megvaló­sítható. „A drámaíró, a rendező és a díszletterve­ző — írta egyik Innulmá­nyaban — azt szeretné be­mutatni. hogy ég a száraz, aszálytól perzselt, tágas sztyepp. de hát... be le­het-e mutatni a színház­ban a sztyeppet, meg á tü­zet, meg a füstöt, meg a fe­kete eget. s azt, hogyan futnék mindenfelől az em­berek. hogv megmentsék a legértékesebbet. s gátat emeljenek a félelmes lángok elé? Ugyan kérem! A mozi­ban megy a dolog ..." Ohlopkov ezen, s még sok más példán — többek kö­zött Byron Ég és Föld misz­tériuma. Goethe Faustja, s Nyikolajeva Ütközben cí­mű regénye dramatizált vál­tozatának elemzésével — bebizonyította, hogv szín­házban sem megvalósítha­tatlanok a sokszor „szinpad­szerűtlennek" tartott cselek­mények. Akkor persze, ha a színház lemond a natura­lis Hí >iótrremtésröl, ar­ról teh, hogy a színpadon mindent ugyanúgy valósít­son meg, ahogyan az a „va­lóságban van". S nem is úgy, hogy a film eszközeit kölcsönzi. A színház a ma­ga sajátos eszközeivel is meg tud valósítani mindent, amit csak akar. ha épit a néző képzeletére, fantáziáiára. Elegendő ..egvetlen utalás" — írta Ohlopkov — és a képzelete.-ö elviszi a né­zőt a színdarab világába. Tlv módon — s ezt a nag" szovjet rendező többször hangsúlvozta — az előadás a „színész és a néző közös alkotása". Az Irkutszkban rendezett tömegjátékai szín­padán például semmiféle díszlet nem volt. s a né­zők mégis pontosan tudták, hol játszódnak az esemé­nyek; a beszéd és a szí­nészi játék ereje éreztette, láttatta meg velük. Ugyan­így mondták el nemcsak a nézők füle. hanem a sze­me számára is a színészek Cervantes Numancia című tragédiájának előadásán, hogy ők nem emberek, ha­nem egyikük az Éhség, má­sikuk a Háború, a harma­dik pedig egyenesen His­pánia .. S a nézők ezt — mint Ohlopkov írja — el­hitték, elképzelték... A nézőtér ét a színpad Ohlopkov gondolatai a szín­padi játéktér átalakításáról tu­lajdonképpen ugyanezzel az elképzeléssel kapcsolatosak. Azzal, .hogy a nézők rész­vétele a: előadásban a ha­gyományosnál jelentősebb és intenzivebb legyen. Amióta a reneszánsz megteremtette az úgynevezett „dobozszín­padot"' a színészi játéktér mai formáját, azóta a szín­phrf és a nézőtér között megszűnt az a közvetlen kapcsolat, amely korábban a népi, utcai és vásári já­tékok idején olyan nagy­hatásúvá tette a színészi produkciókat — ahogvan ezt egyébként nemcsak Oh­lopkov, hanem minden színháztörténeti munka is tanítja. Ohlopkov nem ta­gadta a dobozszínpadot — ahol a rivalda élesen és me­reven elválasztja a közönsé­get a színpadtól és a szí­nésztől —, ezt is egy lehe­tőségnek tartotta az író és a rendező gondolatainak ki­fejezésére. De más lehető­ségeket is keresett és való­sított meg. olvan megoldá­sokat. amelyekben a szin­pad és a nézőtér egymásba olvadt, összeforrt. Ohlopkov szerint vannak olyan mü­vek. amelyeket intenzív ha­tással másképpen nem is le­het és nem is szabad elő­adni. így rendezte például Pagonyin Arisztokraták cí­mű darabját, amelyet né­hány éve nálunk. Budapes­ten is, a Thália Színház ha­sonló felfogásban mutatott be. Elsődleges: a mondanivaló A modern színház világ­szerte keresi az úi megol­dásokat. Sok ezek között a jelentéktelen esztétikai já­ték, fomalista törekvés is. Ohlopkov kísérletei azon­ban kiemelkednek ezek közül. Mindenekelőtt azért, mert ő — még legmeré­szebb kísérleteiben is — mindig a tartalmat, a mon­danivalót, a mű és az elő­adás eszméjét tekintette el­sődlegesnek. Ezért arra, amit ő tanított, lehet és ér­demes építeni. Gazdagabb, érdekesebb, sokszínűbb, von­zóbb és kifejezőbb lesz ve­le és általa a színház. ÖKRÖS LÁSZLÓ LODZ — . Új városnegyedek emelkednek Fejlődő és új gyárak Átépítik a szűk utcákat Olyan Lódz, mint a gom­ba. Ez a kifejezés a leginkább alkalmas városunk építészeti struktúrájának körvonalazá­sára. Bár az elmúlt húsz év­ben Lódz látképe jelentősen megváltozott, mégis intenzív fejlődés vár rá a jövőben is, hogv valóban szocialista vá­rossá váljon. Ennek a nagy tervnek a megvalósításához hatalmas beruházásokra van szükség a közeljövőben épp­úgy, mint a távolabbi évek­bein. 21 ezer 300 lakás Lódz most is, mint koráb­ban. gyors ütemben fejlődik. Különösen külvárosai, és így új lakónegyedek gyűrűje ve­szi körül a várost. Az idei főként a Dambrowa, és a Teofilów városnegyedek fej­lesztése van napirenden. A két új városrészben máris körülbelül 50 ezer ember la­kik. Megkezdődik a harma­dik hőerőmű építése, amely Lódz északi részét, az új Dambrowa városnegyedet is ellátja majd elektromos ener­giával. Határozottan állíthatjuk, hogy a lakóházépítési tervet ismét határidő előtt teljesít­jük. Az építőipar az elmúlt év december elején jelentet­te, hogy teljesítette lakóház­építési tervét. Lódz 21 ezer 300 lakást kapott. A modern házak építése minden évben a belváros fe­lé halad, megváltoztatva an­nak jellegét.. A lebontott régi házak helyén új épületek létesülnek. Ezek közül pél­dául a Tuwin utcán a kom­munális építkezések tervező­irodájának impozáns épüle­tét, vagy a Schiller fasoron a 14 szintes Technika Házát említem. _ Az építkezések eredményeiként Lódznak már két új nagyáruháza is van. | A városfejlesztési terv sze­rint további tíz magasház létesül majd Lódz belvárosá­ban. Hozzáfogtunk a városi köz­lekedést gátló szűk utcák át­építéséhez is. A legjelentő­sebb a Zaehodva Utca kor­szerűsítése. Több tucat régi házat bontottak olt le. és új közmű vezetékhálózatot fek­tettek le; több mint 30 kilo­méter hosszúságban. Alagút és nagycsaforna A múlt év a város lakóit számos szociális és kulturális létesítménnyel örvendeztette meg. Ezek közül a nemrég átadott Pabianicka utcai 160 ágyas onkológiai kórházat, az elmegyógyászati kórház új épületét, a krónikus betegek Lengyei ieslvsr­városunk éleiéből Ciolkowskj utcai házát. 14 iskolát és óvodát érdemes megemlíteni. (A felszabadu­lás óta Lódzban 121 iskola épült.) A P. Lumumba Aka­démia új negyede két diák­szállóval és nagyméretű menzával gazdagodott. Sokat várnak a lódziak 1967-től, amely a város még gyorsabb fejlődésének éve lesz. A legnagyobb érdeklő­dést a Pilica-Lódz nagy csa­torna építésének előkészületei váltották ki. A nagy csatorna megoldja majd a város víz­ellátását A csatorna vize feltölti majd a város víztá­rolóit továbbá lehetővé teszi a textilipari üzemek zökke­nőmentes vízellátását Hamarosan átadják a Nagyszínház épületét, amely Európa tíz legnagyobb szín­házai közé tartozik. Nézőtere 1200 férőhelyes. A megnyitó előadás dátuma január 19; a Szovjet Hadsereg ezen a na­pon szabadította fel városun­kat. Néhány hónap műire ad­ják át rendeltetésének azt a több száz méteres alagutat, amely a vasútvonal alatt lé­tesült a Chojny lakónegved­ben. Ez az alagút felszámol­ja az egyik legforgalmasabb főútvonalunkon gyakran kép­ződő közlekedési dugót. Köz­vetlenül az alagútépítés be­fejezése után vasúti viadukt építéséhez fognak a Kop­cinski utcában. ősszel fejeződik be az LKS stadion építkezése, melynek nagy tribünjét a leg­újabb konstrukciós elképzelé­sek alapján emelik. A pályát esti mérkőzések játszására is alkalmassá teszik. Tipzfább levegő Az idén még bátrabban halad Lódz belvárosának át­építése, és a kelet—nyugati főútvonal, a Glówna utca ki­képzése. Néhány 14 szintes ipari adminisztrációs rendel­tetésű magasház is épül majd a belvárosiban, és ezzel meg­kezdődik a legközelebbi idő­szakra időzített belvárosi re­konstrukciós tervek végre­hajtása. A lakóházépítkezés a leg­jobb mikroklimájú negyedek­ben folytatódik tovább. Fej­lődnek a kommunális létesít­mények, szolgáltatási intéz­mények, a vízvezeték, gáz, távfűtési és csatornahálózat rendszere, is, mintegy 150 ki­lométerrel. Az ipart idén is a fejlődés fogja jellemezni. Az 1966-os évben főként a textil-, a ve­gyi-, valamint az energia­ipar fejlődött Idén megkezd­jük néhány, a belváros leve­gőjét szennyező üzem. így a gumigyár és a Strzelczyk fémipari üzem áttelepítését a város peremérc. Befejező­dik három új gyár: a mű­szaki cikkek, az elektromos berendezések gyára és egy új nyomda építése ts. Nincs mód arra, hogy minden beruházást megem­lítsek. Csupán néhány olyan létesítményt soroltam fel, amely arra utal, hogy réro­sunk egyre inkább szociális Lódzzá fejlődik. Olyan vá­rossá, amelyben kényelme­sebben éltlnik és dolgozunk. SERGIUSZ KLACZKOW, a lód7i Glos Robotniczy főszerkesztője Megnyílt a felújított ír szegedi művelődési ház Több mint egy esztendős szünet után megnyitotta ka­puit Újszegeden a Novem­ber 7 művelődési otthon. A 850 ezer forintos költséggel felújított épület visszakapta egykori tartozékát, az idő­vel beomlott oldalszárnyat, ahová az irodahelyiségek kerültek. Az újszegedi kul­turális ház egyben központ­ja a tanácsi kezelésben le­vő szegedi művelődési ott­honoknak, s hozzá tartozik a Nyugdíjas Klub. a Ba­lettiskola, a Bábszínház, a Képzőművészeti Kör és a Zenebarátok Kórusa is. Az újszegedi pártszerv*, zet, a városi és az első ke­rületi tanács vb, valamint a Hazafias Népfront helyi bizottságának hathatós tá­mogatásával újjáépített művelődési otthonban teg­nap délután dr. Waldmarn József, az első kerületi ta­nács vb-tagja. mondott rö­vid megnyitó beszédet. Ezt követően Szelesi Zoltán mű­vészettörténész mutatta be a Képzőművészeti Alap Ki­adó Vállalatának Magyar festők a XIX. században című reprodukciós vándor­kiállítást Január 16-án. hétfőn: Me­ző Imre általános iskola 12.30-kor. előadó: Borsos László: Alföldi Üzemi Ven­déglátó Vállalat 16 órakor, előadó: Bogdán Pál. Január 17-én, kedden: Fémfeldolgozó- és Finom­mechanikai Vállalat 15 óra­kor. előadó: Dudás Sándor; Szegedi Felszabadulás Ter­melőszövetkezet 12 órakor, előadó: Lacsán Mihály. Január 18-án, szerdán: Minőségi Cipőgyár 14 óra­kor. előadó: Győri Imre; Szegedi Ruhagyár 14.30 óra­kor. előadó: Elek György; Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 16 órakor, előadó: Óvári Miklós; MÉK 16.15 órakor, előadó: Regő­czi István; Csongrád me­gyei Vegyesiparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat 18 óra­kor, előadó: Dragon Jó­zsef: Zeneművészeti Szak­iskola 18 órakor, előadó: Havasi Zoltán. Január 19-én, csütörtö­kön: Szegedi Textilművek 14.30 órakor, előadó: Dr. Márta Ferenc; PAV Üzlet­igazgatóság (a DÁV üzem­vezetőséggel együtt) 16.30 órakor, előadó: Kovács Já­nos: Szegedi Falemezgyár fűrészüzeme 14.15 órakor, előadó: Dani János: Szegedi Haladás Termelőszövetkezet •12 órakor. előadó: Fodor István: Patyolat Vállalat 14.30 órakor, előadó: Nyári Mihálv; Göngyölegellátó Vállalat 14.30 órakor, elő­adó: Berzsenyi Lajos, Pártnapok Szegeden Csongrád megyei Vendég­látóipari Vállalat (az Orszá­gos Szálloda és Vendéglátó Vállalattal együtt) 15 óra­kor, előadó: Szabó József; Textilipart Technikum 14,30 órakor, előadó: Varga Lajos; DÁV Szegedi Erőmű 14.30 órakor, előadó: dr. Susla János. Társadalombiz­tosítási Igazgatóság 15 óra­kor, előadó: Dr. Thököli József; Csongrád megyei Húsipari Vállalat 16 órakor, előadó: Várallyai Rezső; Állami Védönőképzö Inté­zet 14 órakor, előadó: Bo­ruzs Mihályné; Szegedi In­gatlankezelő Vállalat 16 órakor, előadó: Kószó Jó­zsef; Szegedi I. Postahivatal 14,30 órakor, előadó: Fodor István; MÜM. 624. Ipari­tanuló Intézet 16 órakor, előadó: Lükő Gyula; DÁV Központ 16.15 órakor, elő­adó: Vajda György; Gép­ipari Technikum 16 órakor, előadó: Páldi Ferenc; Ró­kusi általános iskola 15.30 órakor, előadó: Toldi Ist­ván; Szegedi Építőipari Vállalat 16.30 órakor, elő­adó: Barna György. Január 21)-án. pénteken: MÉH Vállalatnál 16 órakor, előadó: Kecskeméti Ferene; Szegedi Közlekedési Váltó­latnál 15 órakor, előadó: Peták József; Szegedi Szer­számkovács Ktsz-nél 13 órakor, előadó: Puszti Ist­ván; Siketek és Csökkent Munkaképességűek Ktsz­ében 14.30 órakor, előadó: Árva Ferenc; Téglaipari Vállalatnál 16 órakor, elő­adó: Oláh Lajos; Állami Pincegazdaságnál 16.30 óra­kor, előadó: Király Ferenc; Gyufaipari Vállalatnál 14.30 órakor, elóadó: Dan­csó János; Férfi- és Női Di­vatszabó Vállalatnál 16.30 órakor, előadó: Végvári Ist­vánné; Szegedi Falemez­gyárban 14.30 órakor. elő­adó: dr. Komócsin Mihály; Vízügyi Igazgatóságnál 14.30 órakor, előadó: Forgó Lász­ló: MESZÖV-nél 16,30 óra­kor, előadó: Hunyadkürti Lajos; Állami Áruházban 16.15 órakor, előadó: Dózsa Pál; Kábelműveknél (a Számítástechnikai Vállalat számára is) 14.30 órakor, előadó: Halász Árpád; MÁV Nevelőintézetben 15 órakor, előadó: Annus István. Sze­gedi Postaigazgatóságon 16.45 órakor, előadó: Dr. Biczó György; A Belváros II. pártszervezetben a Ru­házati Bolt számára 18.30 órakor, előadó: Telkes György. Január 21-én. szombaton: Szegedi Kazánjavító Ktsz­nél 10.30 órakor, előadó; Tóth Mihály. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1967. Január 15.

Next

/
Thumbnails
Contents