Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 JfJai izájniutkbdl: Számvetés Csongrád megye iparáról Tovább korszerűsítik a közvilágítást A választójogi törvény új vonásai Tegnap délután az üzletekben 57. évfolyam, 13. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. január 15. Megkezdődlek a zárszúmadó közgyűlések Csongrád megyében Eredményea évet zárt a makói Lenin Tsz — A szorgalom gyümölcse a gyálaréti Komszomol Tsz-ben Ismét sor került egy év értékelésére a termelőszövetkezetekben. A zárszámadó közgyűlések Csongrád megyében tegnap, szombaton kezdődtek meg, amikor több szegedi járási tsz, valamint a makói Lenin Tsz gazdái ültek össze tanácskozásra. Az alábbiakban beszámolunk a makói Lenin Tsz és a gyálaréti Komszomol Tsz közgyűléséről. Ünnepélyes hangulatú gyűlés zajlott le a makói művelődési ház nagytermében szombaton délután. A Lenin Tsz tagjai mérlegelték a tavalyi eredményeket Bin ecz János, a közgvűlés elnöke zsúfolt ház előtt köszöntötte a gazdákat és az eseményre érkezett politikai, állami, társadalmi vezetőket, közöttük Komócsin Zoltán elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint Győri Imre elvtársat, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. A szövetkezeti gazdálkodás tavalyi eredményeiről és főbb tapasztalatairól Borbás József tsz-elnök számolt be. Ismertetéséből kiderült, hogy ebben a 11 ezer holdas régi, jóhírű szövetkezetben a tagok és a vezetők jó összefogásából tavaly is szép eredmények születtek. A legfőbb talán a közös munkába vetett bizalom erősödése, amit egyebek között bizonyít, hogy tagok és családtagok jóval többen vettek részt a munkában. A ledolgozott munkanapok száma mintegy 30 ezerrel több az előző évinél. Ez nem utolsósorban a tavaly első ízben alkalmazott ősztönző részesedési forma eredménye. A megnövekedett munkakedv és szorgalom tiszteletre méltó hozamokat eredményezett. Kenyérgabonából — jelentős jégkár ellenére — 14.5, szemes kukoricából csaknem 20, cukorrépából öntözés nélkül 243, legfőbb termel vényükből. a vöröshagymából pedig 102,5 mázsás átlagot értek el holdanként. Ennek megfelelően a jövedelem is emelkedett: a munkaegység összértéke 64, az egy tagra jutó évi átlagjövedelem 19 ezer 683 forint. A beszámolóból ldtflnt az ls. hogy tovább folytatódott o tagság elöregedése, ami azzal függ össze, hogy a hagymatermesztés gépesítését, vegyszeres gyomtalanítását és növényvédelmét még nem sikerült megoldani, a fiatalság viszont nem akar a régi módon dolgozni A közgyűlés vitájában felszólalt Komócsin Zoltán elvtárs — számos szövetkezetpolitikai kérdés mellett — ezzel kapcsolatban elmonddotta: a jelek azt mutatják, hogv hosszabb-rövidebb időn belül megoldódik a gépesítés kérdése. A techninka fejlődése mellett elősegítik ezt a folyamatot a párt IX. kongresszusán elfogadott, a mezőgazdaság és konkrétan a parasztság helyzetére, így a szociális ellátás javítására vonatkozó határozatok is. A közgyűlés figyelmének középnontiában az említettek mellett számos olyan kérdés szerepelt, amelyekre végső eoron maid az új gazdasági mechanizmus bevezetése adja meg a választ. Szóvá tette például beszámolójában Borbás József a szerződéses termesztésben tapasztalható és a tsz-ekre hátrányos jelenségeket Elmondotta, hogy tavaly mintegy 300 vagon hagyma zömmel kárba veszett lényegében felvásárlási, értékesítési problémák miatt Annak ellenére, hogy a hagyma felvásárlási árát emelték, néhány forinttal kevesebbet kapott a szövetkezet egy-egy mázsa áruért mint 1965-ben. A közösség idén tovább kíván lépni előre a gazdálkodásban. Legjelentősebb tervük hagymaszárító és feldolgozó üzem létesítése. A zömmel saját erőből építendő komplexumban még idén meg akarják kezdeni a termelést Emellett elsősorban állattenyésztési férőhelyeket építenek a Lenin Tsz-ben, ahol a tavalyi gazdálkodás 9 millióval növelte a közös vagyont (Enyedi Z. felv.) A makói Lenin Tsz gazdái a tsz-elnük beszámolóját hallgatják A gazdálkodás serkentője A gyálaréti Komszomol Tsz zárszámadó közgyűlése összességében jó eredményeket vett számba. 1966-ban is 60 forint 50 fillér egy munkaegység értéke. A közösből származó jövedelem egy-egy tagra 18 ezer 486 forint A közös gazdálkodás eredményeit Csorba Mihály tszelnök ismertette. Tényekre alapozott, tárgyilagos beszámolójában hangsúlyozta, hogy a tavaszi, nyári csapadékos időjárás miatt nagy károkat szenvedett a Komszomol Tsz. Csupán a fűszerpaprikában 230 ezer forint veszteséget okozott a belvíz. Gyengébb termést takarítottak be kukoricából, kenyérgabonából, mint a korábbi esztendőben. Értékesítési nehézségek miatt holdanként 40 mázsa paradicsom pusztult el. Ennek következménye hogy tavaly 3 millió 845 ezer forint árbevételt (közel 500 ezer forinttal kevesebbet mint 1965-ben) valósítottak meg. A növénytermesztés kártételeit bizonyos mértékig ellensúlyozta az állattenyésztés jövedelmezősége. Tavaly 1 millió 400 ezer forint bevételük volt ebből (300 ezer forinttal több, mint a megelőző évben). Hogyan sikerült elérniök? Az állatgondozók lelkiismeretesen dolgoztak: gyarapodott a szarvasmarha-állomány jobb lett az egy anyára jutó borjú, illetve malacszaporulat. A korábbi 5 százalékról 2 százalékra csökkentették az elhullást. A Komszomol Tsz a városközeli gazdaságokra háruló feladatnak tett eleget azzal, hogy 602 hektoliter tejet — 180 hektoliterrel többet. mint 1965-ben — értékesített. Továbbra is gond a baromfitenyésztés, még mindig sok az egy kilogram hús előállításához felhasznált takarmánymennyiség. A gyálaréti szövetkezeti gazdák szorgalma, fáradozása dicséretes, az elemi károk ellenére is szép eredménnyel gazdálkodtak. 1967-re biztosították a szükséges tartalékot, ugyanakkor tisztes jövedelemhez jutottak a gazdák. A zánszámadó közgyűlés fogyatékossága, hogy elmaradt az ellenőrző bizottság beszámolója. Ráadásul egyetlen gazda sem sérelmezte e bizottság tehetetlenségét. Ádám János agronómus ébresztgette a szövetkezeti gazdák felelősségét. TcbLen emlegették, hogy az új gazda tág irány ítiísi rendszer több önálloségot biztosít a közösségnek abban, hogy mit termeljen, hogyan gazdálkodjon. Ennek szellemében szélt Kozi István, midőn javasolta, hogy olyan növényféleségeket termesszenek, ami jó pénzt hoz a közösségnek. Gyuris József a vetésterület alaposabb előkészítését szorgalmazta. B£kínyi János a vegyszeres gyomirtás és növényvédelem fontosságáról beszólt. Több hozzászóló a munkafegyelem megsz .góine'ij fegyelmezését, a munkacsapatokon belüli torzsalkodás megszüntetését kérte. ÉPÍTKEZÉSEK Belső munkák — meleget „varázsolnak*' Az idei január hóval, fagygyal köszönt a szegedi építővállalatoknak is, keményen és kérlelhetetlenül szólt bele a munkák menetébe. A téliesítési intézkedések azonban, ha nem ls mindent, de sok mindent lehetővé tesznek. Az építés lassúbb ütemben, falak közé szorítva, de folytatódik. Kályhák százai fűtenek Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat Szeged területén 30 munkahelyen foglalkoztatja dolgozóit a nagy hideg beállta óta. Szinte a teljes létszám foglalkoztatására mód nyilik, mindössze néhányan kértek fagyszabadságot. Nehézségeket okoz a környékbeli községekből bejárók szállítása, a szerdai mínusz 23 fokos reggelen például a gépjárművek egy része felmondta a szolgálatot Ilyen okok miatt számos késés, sőt munkanap kiesés is előfordult. Nint Nacsa János termelési osztályvezető helyettes tájékoztatott a külső földmunkákkal, a kábel lefektetéssel, útépítéssel teljesen felhagytak az idő szigora miatt. A géppel végezhető földmunkákat azonban folytatják. A téliesités eredményes; módot ad a válaszfalazás, ajtóbeállítás, burkolás, vakolás, szere'és és egyéb belső munkálatok végzésére. A nyilások elzárásáról több helvütt az ablakok beüvegezésével, az ajtók behelyezésével is gondoskodtak. Másutt PVC-fólia és nádpalló borítja az ablakokat. A korábban nagy számban használt széntüzelésű kályhákat valahára kiszorítják a gázkályhák: idén 200 gázpalackkal többet használnak. A vállalat rendelkezésére álló 280 gázkályha közül 220 a szegedi építkezéseken javítja a klímát. Ezen kívül még sok melegforrást működtetnek, s vándoroltatnak helyiségrőlhelyiségre az építőmunkások, mindig ott feállitva. ahol a munka végzéséhez szükség van rájuk. A szőregi és tiszaszigeti építkezéseknél például fűrészporos kályhákat alkalmaznak, továbbá a különféle olaj hőlégfúvék is jó szolgálatot tesznek. Ezen kívül széntüzelésű kályhákkal s koksz-kosarakkal is számos helyiséget melfegítenek. Hogy készül a habarcs? A habarcskeverést külöhféle vízmelegítő berendezésekkel teszik lehetővé, ilyenek a billenő üstök, kazánok. Több kisebb és három 3500 literes boylerkazán működik Szegeden, s néhány régi gőzkazán is. Utóbbiak helyett Ulésl tartott a megyei képviselőcsoport Szombaton délelőtt ülést tartott a Csongrád megyei országgyűlési képviselők csoportja. Az ülésen Nagy Dániel, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a megye országgyűlési képviselője adott tájékoztatást az országgyűlési állandó bizottságok munkájáról. Ezután a képviselőcsoport megtárgyalta az elmúlt négy év képviselői munkáját. • Katona Sándor, a képviselőcsoport vezetője közölte, hogy a legutóbbi választás óta a megyében több mint 500 képviselői beszámoló és politikai tájékoztató hangzott el. Ezeken összesen csaknem 200 ezer állampolgár vett részt. A képviselők mintegy 650 fogadóórát tartottak választóik számára, s a képviselőcsoport 28 ülésen 64 napirendi kérdést tárgyalt meg. A csoportüléseken többek között szerepeltek a megye iparával, mezőgazdaságával, egészségügyi és művelődésügyi helyzetével, továbbá az ifjúság nevelésével kapcsolatos kérdések. modern gőztermelő berendezés kellene, hogy a betont befúini, a kavicsot felmelegíteni, s alkalomadtán fűteni is megfelelően lehessen vele. A Dóm tér alatt A megyei építővállalatnál tudják, ha ilyen marad az idő nehéz órákat okozhat az építkezéseken. De erejükből telően dacolnak a téllel, haladni a munkával. Ellátogat: tunk a 10 emeletes munkásszállóba, ahol már üzemel a központi fűtés; ezt több építkezésen sikerült megvalósítani az idén. Az alsó szinten csak a fóliák állják útját a hidegnek. — s ezek sajnos nem elég fagyállóak, több helyen be is repedtek —, használatukra azért került sor, mert az ablakkeretek „elkéstek a csatlakozást" a téliesitéshez. A tíz, emeleti szint azonban beüvegezve, helyenként szükségaitókkal is ellátva már megfelelőbb munkalehetőséget biztosit az Itt dolgozóknak. A Bécsi körúton a 2-cs ütem J-épületében is haladnak a belső munkálatok. A ház előtt nádpallós épület, ez a habarcstelep, itt dolgozik az egyik 1500 literes boylerkazán. Pufajkás emberek sürögnek, ki a habarcsot szállítja, ki a válaszfalat rakja, ki pedig — mert erre is szükségük van a dermedt ujjaknak — éppen melegért tartja kezét a kályhalap fölé. — Igyekszünk lelkiismeretesen dolgozni — mondia egyikük. Ehhez hozzá tehetjük, elismerést érdemelnek érte ők, és általában az építők. Mert ha a fűtés sokat jelent is, annyi bizonyos, hogy nehéz körülmények kös zött állnak helyt A szabadtéri építkezésen szerencsére a munkák jó részét nem szabad téren, hanem lenn, a föld alatt végzik; már kialakultak a nagy nyári rendezvényt szolgáló öltözők, raktárak. Ezen a zártabb helyen kellemesebb a hőmérséklet is. Rappai András művezető elmondotta, többek között aljzatbetonozást vakolást végeznek a „Sirokkó" hőlégfúvók melegénél ezen a nagyszabású; több mint 13 milliós építkezésen. A Szegedi Építőipari Vállalatnál jelenleg egy nagy, 2200 négyzetméter alapterületű raktár földmunkái vannak soron, a Bakai Nándof utca végén. Ocskó István kubikos brigádja teríti planí-í rozza az oda szállított földet A társasházaknál Másutt így a Bercsényi; az Osztrovszkij és a Dugonics utcai társasház építkezéseken fedél alatt melegített helyiségekben csattognak a szerszámok, halad a belső vakolás, burkolás, válaszfalazás. A télben ls a nvárnaRj dolgoznak már azok a munkások, akik az új kemping épületeiben rakják a mozaiklapot, vakolják a csupasz falakat A feltételekről gondoskodott a vállalat 30 gázkályhával és 18 fűrészporos kályhával teszik otthonosabbá a barátságtalan éghajlatot az új falak között & AL