Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

A szegedi medence gazdag földgáz­és kőolajlelőhely Interjú Mezősi Józseffel, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem igazgatójával Áz ország energia mérle­gében a földgáz és a kő­olaj egyre nagyobb szerepet játszik. Az a célunk, hogy a jövőben a szénhidrogén ve­gye át a vezetőszerepet ener­giagazdálkodásunkban. Erre reális lehetőségeink vannak. A szegedi medence kincse szemünk elé tárul, s nagy örömünkre szolgál, hogy mi­előbb hasznosíthatjuk a ter­mészet adta lehetőségeket. A hasznosítás előtt, a ki­termelést megelőzi a kutató­munka. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzeme Szolno­kon székel, de a kutatóüzem legjelentősebb munkaterülete a szegedi medencében van. Felkerestük az üzem igazga­tóját. Mezősi József elvtár­sat, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre az eddigi és a jövőbeni kutatásokkal kap­csolatban. Negyedszázada ismert a szeaedi mező — Mióta kutatnak az Al­földön szénhidrogén után? — Magyarország területén komoly kőolajkutatás tulaj­képpen már 1917-ben megin­dult, amikor Böckh Hugó geológus, a Muraközben már előbb is ismert kőolaj elő­fordulások magyarországi folytatásának kutatását el­rendelte a dél-zalai terüle­leten. Anyagi eszközök hiá­nyában a Perzian Oil Com­pany leányvállalata, a Hun­gárián Oil Syndikat kapott kutatási engedélyt a dél-za­lai területre, majd 1938-ban alapították meg az Amerikai —Magyar Olajipari Rész­vénytársaságot. Ez a társa­ság a Dunántúlon fejtette .ri kutató, feltáró és termelő tevékenységét. Felfedezte a dél-zalai, a budafai és a lo­vászi kőolaj- és földgázme­zőket — Az Alföldön is ök kezd­ték? — Nem. A dél-alföldi terü­let szénhidrogén kutatására a magyar állam a német Winterschall A. G.-nek adott koncessziót 1940-ben. A társaság MANAT néven kezdte meg munkáját és megtalálta a tőtkomlósi és a körösszegapáti földgázolő­fordulásokat. Persze a na­gyobb földtani egységet ké­pező területen sok vállalkozó kutatott, de átfogó, egységes kutatásra és feltárásra nem volt lehetőség. A felszabadu­lás után, amikor az olajme­zők állami kezelésbe kerül­tek, a lehetőségek is meg­változtak. Hat kilométer mélységig? — Milyen a szegedi me­dence helyzete? — A szénhidrogén kelet­kezésének egyik elengedhe­tetlen feltétele a minél na­gyobb vastagságú üledékes rétegösszletek jelenléte, mi­vel az üledékes összlet vas­tagságával egyenes arányban áll a szénhidrogén alap­anyagául szolgáló elpusztult különféle élőlények, élőszer­vezetek mennyiségi felhal­mozódása. A szegedi meden­ce ebből a szempontból az Alföld legkedvezőbb területe. — Milyen mélységben ta­lálható szénhidrogén? — A hazánkban általáno­san megismert pannon agyag­márga rétegeket 2500—3000 méteres mélységben halán­toljuk, de a szegedi meden­cében a szeizmikus mérések alapján még 6000 méteres mélységben is üledékes ere­detű rétegek feltételezhetőek. Egyébként a szegedi meden­cére vonatkozó adatokat első izben az üllési majd a do­rozsmai szerkezet kutatása adta. Mind a két szerkezet­ben az úgynevezett felsőpan­non rétegekben is olajtele­peket találtunk. Az algyői szerkezet megismerése és fo­lyamatos feltárása záloga a szegedi medence perspektivi­Mezősl József igazgató kus kutatásának. Jelenleg a szegedi medence szénhidro­gén készlete megfelel a haj­dúszoboszlói földgáz és a nagvlengyeü kőolaj együttes men nyiségének. Ujabb kutatófúrások — Eddig mennyit fúrtak, s a kővetkező esztendőben mi­lyen feladataik vannak a ku­tatásokban? — Üzemünk kellő időben felismerte a szegedi meden­ce kutatásának jelentőségét. Az algyői területen fúróbe­rendezéseink számát 13 da­rabra. a lyukbefeiező beren­dezések számát pedig nyolc­ra emeltük. A következő év­ben tovább gyarapodik be­rendezéseink száma, mivel a Dunántúlról három fúróbe­rendezést az Alföldre irá­nyítunk át. — Hány méter mélységet fúrtak a most záruló eszten­dőben? — Közel 200 kilométert tenne ki az 1966-os kutatófú­rások folyómétere. Pontosan 193 ezer folyóméter fúrást végeztünk a szegedi meden­cében. Néhány érdekes ada­tot is elmondok: egy fúró­berendezés értéke 15—25 millió forint között mozog. Egv-egy lefúrt kút költsége a mélységtől függően, vala­mint a kiképzéstől 5—10 millió forintba kerül, de van nagymélységű fúrásunk is, amely meghaladja a 20 mil­lió forintos költséget. — Jövőre mennyi kutató­fúrást végeznek? — Az algyői térségben to­vábbi kutatófúrásokat terve­zünk, de úgv. hogy augusz­tus végére teljesíteni tudjuk ezt a feladatainkat. E fúrá­sok befejezése után elkészít­jük a földtani zárójelenté­sünket a szegedi medencé­ről. Segít a város vezetése — A dolgozók létszáma és helyzete hogyan alakult? — A berendezések kon­centráltsága magával hozta a munkáslétszám nagyarányú átcsoportosítását is. Az eh­hez szükséges szociális léte­sítményeket az üzem meg­próbálta létrehozni, de csak a következő esztendőben várható komolyabb javulás — Milyen támogatást kap­nak Szeged város párt- és állami vezetőitől? — Szeged város párt- és állami vezetőitől, valamint más szervektől elismerésre méltó segítséget kaptunk ed­dig is. Ezúttal szeretném a magam és minden olajbá­nyász nevében megköszönni a támogatást és kérni, hogy a jövőben is ilyen jó legyen az együttműködésünk — fe­jezte be nyilatkozatát Mezősi József igazgató. G. L Tegnap történt... Tegnap történt... Tegnap történt... Tegnap történt.. Az év utolsó nuplán Áz ötvenmilliomodik utas ÍJ nromszázhatvanöt nap van mögöttünk, Hogy sike­" riilt? Ezen meditálgatunk, ezt számolgatjuk. Kinek igy. kinek úgy. A vállalatok is számolnak és az emberek is. Szeged városának jól sikerült esztendőt jelent az 1966­os: tovább szépült és gazdagodott a város és vele együtt a város lakóinak élete. Egy textilgyári dolgozó asszony mondta: — A válla­lat túlteljesítette éves tervét. Az én egyéni tervem is si­keres volt, boldogan ünnepeljük, búcsúztatjuk az ó-esz­tendőt. Riportereink ezúttal átadnak egy csokorra valót az év utolsó napjáról, amelyet vígan búcsúztattunk. Mind­nyájan azt kívánjuk, legyen az új esztendő éppen olyan sikeres, eredményekben gazdag és békés, nyugodalmas, mint amelytől búcsúzunk. Betakarni az egyenlítőt Két szilveszter egyazon esztendőben; az első, ame­lyiken a terv teljesítését a másik, amelyiken a jelentős ráadást ünnepelhetik — valóban méltó búcsúzás az óévtől. A Szegedi Textilmű­vek 3250 dolgozója így zár­ta az évet: előbb december 22-én a tervszámok, tegnap pedig a naptár 12 hónapjá­tól vettek búcsút Derűsen, könnyű szívvel a nehéz munka után, s az alkotás örömével, mert valóban fi­gyelemre és elismerésre mél­tót alkottak. Augusztusban állt munká­ba az új szövődé és fono­da, % év végéig mindkét üzemrész alaposan megte­tézte a beruházási program előírásait Ahogy ezt szak­nyelven mondják: jóval na­gyobb lett a felfutás. Egészében véve a fonoda 5 millió 615 ezer. a szövődé 10 millió 386 ezer forinttal tel­jesítette túl az éves tervet. Ezen belül a felfutásból adódóan a fonoda 388 tonna fonallal, a szövődé 3 millió 453 ezer négyzetméter szö­vettel haladta túl a beru­házási program megkövetel­te mennyiséget Nem hiába hangoztatták tréfásan hogy majdcsak körülérjük az Egyénlítőt; a beruházás át­adása óta a szövők 36 mil­lió 516 ezer négyzetméter szövetet gyártottak, s esze­rint valóban már nem is olyan sok hiányzik, hogy Szegeden szövött „övet" le­hessen kötni a Föld köré. Naponta 32 ezer bérletes és mintegy 40 ezer jegyváltó utas utazik Szegeden villa­moson. Hat vonalának hosz­sza 39 kilométer. Az össze­adások és viszonyítások alapján — és a nemzetközi statisztika szerint is — egy bérlettulajdonos naponta 4­szer utazik villamoson. És mennyien vnlanak jegyet és naponta hányszor? Ez még viszonylagosabb, de nem any­nyira, hogy ne lehetne nyo­mon követni. Azért van a Szegedi Köz­lekedési Vállalat adattára, hogy megközelítő pontosság­ijai — nem számolva az esetleges potyautasokat — összeadjuk az utazókat az év utolsó napján. Negyvenkilencmillió 999 ezer! No, most lép föl az 1966-os év ötvenmilliomodik utasa a Széchenyi téri köz­ponti megállóban, az Újsze­gedre menő villamosra. — Szabad a nevét? — Kérem, az én bérletem rendben van! Hova gondol­nak? — Sehova, csak arra, hogy ön az ötvenmilliomodik utas, és ehhez szeretnénk gratulálni. — Az más — mosolyodik el Tótváradi József, a Sze­gedi Ügyvédi Kamara nyug­díjas hivatalsegédje, Szeged, Hunyadi János sugárút 15. szám alatti lakos. Naponta többször is utazik az. l-es és az 5-ös vonalon, hogy meg­látogassa Újszegeden idős édesapját A szerencsés utas 1967-re ingyenes bérletet kapott a Szegedi Közlekedési Válla­lattól. Ezúttal értesítjük, hogy az 1967. éri bérletét átveheti a bérletjegy-penz­tárban. Miért a virágcsokor? Az anyakönyvvezetőnél Kassai István építőipari dolgozó és Hegyi Etelka cipőgyári munkás­nő elfogódottan áll az anyakönyv­vezető előtt. Egy eve, karácsonykor, jókedvű társaság jött össze Etelká­éknál, az ő szü­letésnapját ünne­pelni. Istvánt a barátai vitték ma­gukkal, ő nem is volt hivatalos ere­detileg. Akkor is­merkedtek meg. S most, az év utol­só napján nekik mondja az anya­könyvvezető; „Önöket ezennel házastársaknak nyilvánítom .. Baráti Ferencné Szilveszter napján még nyolcszor mondotta ki eze­ket a szavakat. Délután fél 4-kor adta össze a nyol­cadik házaspárt, a legidősebbet, akik közül a férj 61 éves. — Az anya­könyvvezető hány­szor öltött hiva­tali kötelességből ünnepi ruhát az idén? — Háromszáz­húsz házaspárt ad­tam össze. — Volt-e érde­kes eset ezek kö­zül? — Mindegyik sajátságosan kü­lönös. Számomra csak egy meglepő eset volt. Amikor egy idős házasul­ni készülő pár nem jelent meg. s többé nem is lát­tam őket. — Meg szok­ták-e hívni lako­dalomba? — A legtöbb­ször igen. De se­hová nem me­gyek. Két kisgyer­mekem miatt időm sincs rá, meg azután nem szeretném, ha azok megharagudnának, akikhez nem ju­tok el. — Mióta dolgo­zik a tanácsappa­rátusban? — össze-vissza tizenöt éve. De csak másfél év •óta vagyok any»­könyvvezető. — Ügy gondo­lom, szép munka lehet. — Nagyon sze­retem. Akikkel itt szemben állok, azok valamenv­nyien nagyon bol­dog emherek. A szemükből ez su­gárzik. A rendszeres autóbuszköz­lekedés 1966. május 1-én indult meg Szeged és Sza­badka között. Tegnap dél­ben a 13 óra 35 perckor ér­kező Ikarusz autóbusz már az 50 ezredik jugoszláv lá­togatót hozta Szegedre. A szilveszteri járat utasát fel­díszített pályaudvar és meg­lepetés várta. A 10-es számú AKÖV megbízásából dr. Pol­lák László forgalmi szak­osztályvezető köszöntötte a fiatal Brindza Gizellát, a bácska-topolyai adminisztrá­tort. Ezzel együtt átnyújtotta számára az Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat díszkő­sarát és a Haladás Tsz vö­rössaegfű virágcsokrát. A 11W es számú AKÖV jénai edénykészlettel és két, sza­badjeggyel kedveskedett a kishatárforgnlom szerencsés Utasának, aki örömében így köszönte meg a nem vári fogadtatást: — Nem először Jöttem Szegedre. Szeretem, ezt a szép várost, és ezüleim is Magyarországon laknak, gyakran meglátogatom őket. A szép ajándékokra nem is számítottam, engedjék meg, hogy jókívánságokkal viszo­nozzam. Nagyon boldog új évet kívánok Szeged minden lakosának, kedves vendég­látóinknak! Részeg a volánnál Egy mérges ember Tegnap. szombaton haj­nalban történt az 1966-os esztendő „legcifrább" köz­lekedési balesete Szegeden. Ittas álapotbgn ült Ford ko­csija volánja mögé dr. Dómján Gyula 40 éves egye­temi docens, Szeged. Roose­velt tér 14. szám alatti la­kos. miután a Hungária­bárban szórakozott. A szol­gálatos URH-járórök út­közben meg akarták állíta­ni, de Dómján úgv rá­kapcsolt, hogy majdnem el­gázolta a rendőröket. Az igazoltatás elől szök­ve mintegy 80 kilométeres sebességgel hajtott az Os­kola után, a Dóm téren, maid az Aradi Vértanúk terén felhajtott a járdára és átszakította a lánckorlá­tot. Tovább száguldva neki­hajtott egy útjelzőnek. s utána rátért az Április 4. útjára. Itt felszaladt az út­szegélyre. majd átvágott a bal oldalra és hajtott a gya­logjárdán. ahol elgázolta Ka­rai Flórián műtőssegédet. Tápé, Juhász Gvula utca 8. szám alatti lakost. Dr. Dómján Gyula ezután egy fának rohant. Mellette uta­zott Ipacs László orvostan­hallgató, Szeged, Kígyó ut­ca 1. szám alatti lakos. Ka­rai Flóriánt súlyos, dr. Dóm­ján Gyulát életveszélyes, míg Ipaes Lászlót könnyű sérüléssel szállították a IT-es kórházba. Az ügyben a nyo­mozás folyik. Havrincsák Valika. a sze­gedi Széchenyi téri Pálma­virágüzlet vezetője — ami­kor betoppantunk hozzájuk az utolsó munkanap dél­előttjén —, szinte vörös volt a méregtől. Éppen a főagro­nómussal vívott heves szó­csatát: annyira kevés a vi­rág. amit küldtek kintről az újszegedi Haladás Tsz-ből, hogy még a legrégibb, leg­kedvesebb vevőit sem tudja ma kiszolgálni. A hajtatott üvegházi já­cintok nagyon szépek, és mesésen ilaltosak voltak, de szegfű, meg rózsa is kel­lett, volna ... Mit kívánhatunk neki? Az új esztendőben kevesebb bosszúságot és a szegedi vi­rágszerető emberek örömé­re sokkal több szép és pom­pás virágot. Negyvennégy év után D/ukk a jelesért Ügy látszik. Szegeden a vizsgázás is beletartozik a szilveszteri programba: 26 csoport mintegy 280 hallga­tója adott számot tudásáról tegnap délelőtt a Tanár­képző Főiskolán. Megilletődöttség és drukk a folyosókon, áhítatos fe­szültség, homlokráncolós a nyitódó-csukódó ajtók mö­gött. Csillagászati földrajz­ból vizsgáznak a rajz—föld­rajz szakos hallgatók: első évesek, ez az első szilvesz­terük a főiskolán. Odabent, a fehér ajtó mögött fehér köpenyben ül, figyel, kérdez és ítélkezik Klebniczki József adjunktus. „Csak akkor kezdődik a tulajdonképpeni vizsga, amikor valaki már elmond­ta a két tételt" — suttog­ja a folyosói fáma, s anv­nyiban igaza is van. hogy a szemben ülőnek alaposan meg kell dolgozni a jele­sért. A pénteki vizsgázók például csak egyetlen jelest tudtak szerezni. Ezen az évrekesztő napon azonban jol felkeszült diá­kok mondják a tételeket. Az asztalon elhelyezett formás kis földgömb fölött csak úgv röpködnek a precíz megha­tározások, telibetaláló ada­tok. Hold, csillag, napfol­tok és napfáklyák, extraga­laktikák, felső és alsó kul­mináció, paralaxis, de még a naptárkészítés is szóba ke­rül: érdekes tantárgy a csil­lagászati földrajz, s szinte az izgalomról is elfeledkez­ve cserél véleményt tanár és diák a legkülönfélébb té­mákról. Igaz, hogy Nagv Júlia vá­laszai nem sikerülnek eléggé pontosra, mikor az anyagot átfogó utókérdések követ­keznek, Deli Elvira és Nagy Éva azonban nagyszerűen helytáll ebben a bizonvítás­ban is. Mindketten túlbol­dog arccal lépnek a folyo­sóra, az izgatottan járkálok közé, hisz már a második, főiskolán szerzett jeles ékeskedik az indexükben. Ez az év is jól végződött hát. most már jöhet a szilveszter kellemesebb ré­sze, a szorakozás! Tegnap, szombaton dél­előtt meghitt ünnepség kere­tében köszöntek el a MÁV Szegedi Igazgatóságán 44 évi orvos-egészségügyi szol­gálat után dr. Boretzk Péter MÁV főorvostól. Ez alkalom­ból moleg szeretettel üdvö­zölte Kiss Károly, a MÁV Szegcdi Igazgatóságának ve­zetője és Virág János, a MÁV Szegedi Igazgatósága pártbizottságának titkára. Dr. Berctzk Péter mint pá­lyaorvos kezdte munkáját, s több mint négv évtized alatt sokat tett a MÁV egészség­ügyének fejlődéséért. Kiváló egészségügyi dolgozó és ér­demes orvos. E munka mel­lett szabadidjeét a biológiai kutatásokra fordította. Mint ornitológus. nemzetközi hírre tett szert tudományos mun­kásságával. Nevéhez fűződik Fehértó élővilágának feltá­rása. s annak gazdag gyűi­teményű bemutatása. Kiváló munkásságáért kapta a bio­lógiai tudományok kandidá­tusa tudományos fokozatot is. Kétszer kapott kormány­kitüntetést. A Munka Érdem­rend arany fokozata és a Szocialista Munkáért Érdem­érem tulajdonosa. Kéményseprők — szerencse A kéményseprők vállalatuknak és maguknak is sze­rencsét hoztak az óévben. A szegedi IKV teljesítette fontos lakás- és épületfelújítási fel­adatait, a ké­ményseprők pedig 11 hónap alatt in­tézték el egyéves munkájukat. Azaz 104 ezer kéményt söpörtek. takarí­tottak ki a város­ban. ráadásul vi­gyáztak az üze­mek. intézmények fű tőberen őrzései­nek. kazánjainak a biztonságára, za­vartalan működé­sére is. Árva Ferenc, a kéményseprő rész­leg művezetője 1929 óta járja a háztetőket. Tőle, aki 27 társa pa­rancsnoka, kér­deztem meg né­hány, a kémény­seprő iparosságot szorosan érintő dolgot. — Igaz-e, hogy a kéményseprők szerencsét hoz­nak? Nem tudom, hogy az emberek, amikor meglátnak bennünket, és megfogják kabát­gombjaikat. komo­lyan hisznek-e eb­ben? Tény, így van, de hogy ez­z.el a szerencse is együtt járna — sosem hallottam még. — 1966-ban ml volt a legszeren­csésebb esemény életében? — Végre, végre nagyapa lehettem. Ennek nagyon örülök. — Mit kíván az új évben? — Csak azt, amit mindannyian 1966-tól kaptunk. Nyugodt, békés munkát. Termé­szetesen. ha nem is hiszek a babo­nában. szilveszter­kor mégis ezt kí­vánom a Dél-Ma­gyarország olva­sóinak: sok sze­rencsét és BŰÉK! Vasárnap, 1967. január L QEL-MAGYAAQRSZÁ9 & (

Next

/
Thumbnails
Contents