Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

Hazaérkezett az MSZBT küldöttsége Vasárnap délben Moszkvából hazautazott Kristóf István, az MSZBT főtitkára és Kiss László, az MSZBT titkára, akik megvitatták és 6zombaton aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1967. évi együttműködési tervét. Kristóf István elutazásakor nagy megelégedéssel nyilatkozott a moszkvai tárgyalások eredményeiről és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió jubileumi éve, az októberi forradalom évfordulójával kapcsolatos közös rendezvények sorozata még szorosabbá és tartalmában még gazdagabbá teszi népeink barátságát. C2 Hl*© Hetvenkilenc kommunista szerepe a jutaárugyár ban beszámolnak Fényszabályzó a jáfékolcra Az Egyesült Izzó készíti azt a 120 áramkörös fényszabályozó berendezést, amely egy-egy színdarabnak majdnem valamennyi világítási változatát előre beprogramozza. A készülék 210 memóriaegységből áll. Ilyen berendezés készül a jövő évben a szegedi szabadtéri játékokra is. Új pályaudvar A hegyeshalmi határállomás épülete a megnövekedett forgalomhoz már kicsinek bizonyult, ezért megkezdték egy új, korszerű állomásépület építését. Az épületben a MÁV alkalmazottain kívül az osztrák vasúti kirendeltséget, a magyar és osztrák vámszolgálat alkalmazottjait, továbbá a magyar és osztrák állat- és növényegészségügyi szolgálatot is elhelyezik. Egy előre kigépelt idézetet vittem magammal a pártirodára. A IX. pártkongresszus határozatának egyik bekezdéséből való. szorgalmazni kell, van vele: az az igazi és ko- kommunisták moly pártmunka, amit a egymásnak. pártban végeznek. Különben miért kellett volna a kongresszuson is külön beszélni erről? Miért kellett hogy minél több párttag volna az új szervezeti szafolytasson aktív tevékeny- báiyzatba iktatni? séget a tömegszervezetekben és mozgalmakban. A — Becsülete van ennek a munkának. A kommunisták párttagoknak ezt a tevé- maguk között is úgy ítékenységét a párt a pártmun ka szerves részének. lik meg, hogy a tömegmás szervezetekben dolgozni és ott képviselni, népszerűsíte-pártmunkával egyenlő értékűnek ismeri el." Letettem a párttitkár, tilcáját, szükséges és Nagygyörgy Imre asztalára. — Most nézzük meg a tagnyilvántartást! — kezdeményeztem. — Vegyük sorra az elvtársakat: hányan dolgoznak a tömegszerveze- tisztességesen. Csak egy-két A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak nagy részük van abban, hogy a jutagyárban igen barátságos, szinte családias a hangulat, jó a megértés, akár munkáról, akár politikáról van szó. Általuk az emberek megszerzik a kellő tájékozottságot, megtudják elhatározások és intézkedések indítóokait, s tertekben. Egyre sűrűsödtek a strigulák, végül a következő számok jöttek ki a tömegszervezetek alatt: KISZ — 9, szakszervezet — 22, MHS elismert munkájuk alapján — 2, tanács galom 1. ni, magyarázni a párt poli- mészetesen így tudatosabb hálás lehet a végrehajtás is. feladat. Sohasem fordult A kongresszusi beszámoló elő, hogy valakit figyelmez- nagyon tömören foglalta tetni kellett volna, mert le- össze ennek a dolognak a becsüli ezt a feladatot vagy fontosságát, nagyon világonem végzi el komolyan san meghatározta a célját. Így emlékezett meg róla: „A tömegszervezetekben és mozgalmakban rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja népünk, a szocializmus érdekében. Ezt a megpéldát mondok. Streitmann Gábort, Szalai Bélát és Polyvás Csabát a taggyűlés éppen a KISZ-ben, illetve a szakszervezetben végzett, 1, sportmoz- vette fel a pártba. Mindig tisztelő kötelességet és feBecsWete ran 2, vöröskereszt — példaként emlegethetjük Gulyás Györgyné szorgalmát az üzemi Vöröskereszt munkájában; Teleki Ferenc a ahol ül- kerületi tanács tagjaként bizonyította, hogy minden feladatát a pártmunka komolyságával fog fel; az üzemi szakszervezeti feladatok ellátásában Király Mihálynét, Ocskó Antalt. Kasza Nándort, vagy A jutaüzemben, nyolcvanhoz közelít a kommunisták száma, elég tekintélyes ezeknek a számoknak az összege: 37. Különösen akkor, ha figyelembe veszszük, hpgy ezek az elvtársak nem alkalmi segítséget, valameddig tartó feladatot , , említhetem; látnak el a tömegszervezetekben, hanem megbízatásszerűen és immár évek óta dolgoznak, mint szakszervezeti bizalmiak, KISZ-vezctök, sportakiivisták. Vagyis elismert és becsült pártmunkájukat teljesítik. — Nincs ezeknek az elvtársaknak olyan érzésük, hogy „másodrangú" megbízatást kaptak? Hiszen sok ember úgy volt, vagy úgy az MHS munkájában Szotyori Nagy László az üzemi „motor". Jut mindenhova A hetvenkilenc kommunistából valóban jut mindenhová. így nem is adódik a munkáskollektívának olyan gondja, problémája, amelyről a pártszervezet ne tudna. Hiszen a Ünnepség a kórházban Kormánvkitün?eiéssel voauu npgdíjöa dr. Berkes Fat igazgató íóorvos A Szegedi Közkórház élén mintegy 4 évig dolgozott, de több évtizedes orvosi és társadalmi, közéleti munkára tekinthet vissza a köztiszteletben álló dr. Berkes Pál főorvos. A kiérdemelt nyugdíjbavonulás nem pontot jelent tevékeny életében, hanem csak az általában mindnyájunknál előbb-utóbb bekövetkező állomást. Ezeket a gondolatokat hangoztatta dr. Biczó György, a városi tanács vb-elnöke a tegnapi kórházi ünnepségen, amelyen megjelent Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság titkára, valamint a városi párt-végrehajlóbizottság, a tanács végrehajtó bizottságának illetékes vezetői és részt vett a kórház va'amennyi osztályvezető főorDR, (S')moBviné! felvétele) kórházi ünnepségen. Balról Jobbra: rtr. Biczó György, Szabó Dénes és a munkatársainak további sikereket kitánó dr. Berkes Pál lelősséget a tömegszerveze tekben dolgozó kommunistáknak mindig érezniük kell. Kötelesek a párt politikáját ismertetni, magyarázni. Felelősek azért, hogy működési területükön a meggyőző munka eredményeként a párt politikája megvalósuljon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat közvetítsék és képviseljék a párt szervei elótt". Nem formaságokról van tehát szó, hanem tartalmi kérdésekről! A kommunista munkának pedig nem a „hely" ad rangot és elismerést, hanem az eredmény! A kerítésen kívül is Lehet, hogy másutt jobban csinálják, mint a jutagyárban, lehet, hogy kevesebb gondot fordítottak eddig erre. A párt viszont ezentúl határozattal és szervezeti szabályzatával kötelez erre. Kétségtelen, hogy itt is lesz javítanivaló a jutásoknál. Mert ami az üzemben megy, a kerítésen kívül már alig-alig. A jutagyári kommunistákat a városi közéletben nagyítóval kellene keresni. Akad ugyan egy-egy dorozsmai meg kerületi tanácstag, egy-egy alkalmi megbízatás, de amúgy mégis kimaradt a figyelemből, hogy városi közélet is van! Az üzemi pártszervezet titkára hamiskás mosollyal bólogat erre a gondolatra. Mintha azt mondaná: igaz, igaz, de hát nekünk mégis a gyár a politikai portánk is ..., s van itt munka, éppen elég! Csak tizenhárom olyan tagja van a pártszervezetnek, akikre nem osztott a vezetőség állandó megbízatást, idősebbek, betegeskedésre hajlamosak, nagy családosok, mindig úton levők. S ennek a munkának nincs díja. A jutalma pedig az, hogy látják az emberek: a gyár elégedett a politikával, szívesen mozdul megvalósításáért. Sz. Simon István Az üzemi demokrácia pillérei L

ázas tevékenység folyik ezekben a napokban mind a vállalati szakszervezeti bizottságokon, mind a szakmai központokban. Választásra készülnek a szakszervezetek — nem hat rutinfordulatnak, ha azt mondjuk, hogy a mozgalom e kiemelkedő eseménye sajátos körülmények között zajlik le. Mint ismeretes, ebben az esztendőben készülünk fel 1968-ra, a gazdaságirányítási reform első évére. A szakszervezetek növekvő társadalmi-politikai szerepe csak aláhúzza a választások jelentőségét. A véleményezési, egyetértési, önálló döntési és vétójog megsokszorozza majd a vezető testületek, a szakszervezeti tisztségviselők iránti igényeket és felelősségüket is. A vállalati önállóság növekedésével megteremtődik a valódi szakszervezeti önállóság is, pontosabban fogalmazva: a nagyobb önállóság lehetősége. Azért fogalmazunk feltételes módban, mert a lehetőség még nem egyenlő a megvalósulással. A gazdasági, társadalmi élet bonyolultsága, összetettsége nem tűri a sablonokat, esetenként „eredeti" válaszokat, állásfoglalásokat kell produkálnia annak, aki meg akar felelni a ma követelményeinek. Napjainkban csak az képes a gazdasági termelőmunkában, a dolgozók élet- és munkakörülményeit jelentősen befolyásoló intézkedéseknél helyesen dönteni, cselekedni* aki önállóan gondolkodik, van érzéke a számtalan jelen* ság között felismerni a legfontosabb vonásokat, aki rendelkezik azzal a képességgel, hogy megfelelő szintű elemző munka során a lehető legpontosabban kifejezze a társadalmi és egyéni igényeket, érdekeket. A szakszervezeteknek pedig egyszerre „kettős lelkük"' van. Egyszerre kell az egész munkásosztály és az egyes csoportok, vállalati kollektívák, az egyének érdekeit képviselniük, illetve a kettőt közös nevezőre segíteniök. Esetenként nem könnyű elvágniok a gordiusi csomót, talpraesettség, leleményesség, hozzáértés kell hozzá. A szakszervezeteknek módjuk van — és méginkább lesz — hallatni hangjukat a gazdasági-termelési kérdésekben, amely lehetővé teszi a nagyobb jövedelmezőség, a nagyobb nyereség elérését. Ugyanakkor a dolgozók élet- és munkakörülményeit meghatározó ügyekben nem lehet majd dönteni megkérdezésük nélkül. Sőt már jó előre érdemes szólni arról a várható veszélyről, hogy a nagyobb nyereség oltárán egyes vezetők „feláldozzák" a munkakörülmények javítására, a szociális ellátottság fejlesztésére szánt összegeket. A szakszervezeti mozgalomnak ezért jól fel kell készülnie az előre látható teendőkre. A szakszervezeti mozgalom reneszánsza előtt állunk, amelynek politikaiemberi felételeit a lehető legjobban kell megteremteni. A választás jó alkalom arra, hogy ezek a feltételek létrejöjjenek. A társadalmi-politikai feltételeket a gazdasági mechanizmus reformja hozza létre, miután társadalmi vonatkozásokban is új helyzetet teremt. Az emberi feltételek pe dig aszerint valósulnak meg, hogy milyen embereket választanak meg a szakszervezeti testületekbe, vagy éppen bizalminak. A választás lebonyolításában is kifejezésre jut hogy korszerűbb utakon kell járnunk. A jelölő bizottságokat már a választás előtt megválasztották, hogy azoknak módjuk legyen jó előre tájékozódniok: kiket látnának legszívesebben a dolgozók szakszervezeti tisztségviselőknek. Még az így összeállított listák sem kötelezőek, a választás során megváltoztathatók. A titkárt és az elnököt nem a műhely-, illetve a szakszervezeti bizottságok jelölik ki, hanem közvetlenül a tagság választja meg, titkos szavazással. Ez a körülmény a szervezett dolgozók felelősségét hangsúlyozza, hogy józanul, tárgyilagosan adják le „voksukat" azokra a társaikra, akiket legalkalmasabbnak tartanak a társadalmi vezető funkcióra. (J j vonása lesz a mostani választásoknak az is, hogy első ízben választanak szakszervezeti tanácsokat, amelyek a megszűnt üzemi tanácsok jogkörével, illetve a megnövekedett szakszervezeti jogkörökkel élhetnek. Az idei választás tehát megteremti a fettételeit annak, hogy a dolgozók a korábbinál jobban, hatékonyabban vehessenek részt a vállalatok irányításában, vezetésében. „Ki mint vet, úgy arat": nem túlzás az az állítás, hogy az idei szakszervezeti választások sorsdöntőek a mozgalom továbbfejlődése szempontjából. Ha a műhelyi, üzemi, vállalati kollektívák jól élnek a választás lehetőségeivel, az egész szakszervezeti mozgalom, a szocialista demokratizmus megerősödését segítik elő. K. T. Dr. Berkes Pál megköszönte a magas elismerést., további sikereket kívánt edvosa, párt-, tömegszervezeti, digi munkatársainak, majd gazdasági vezetője. A városi a kórház pártszervezete nctanács vb-elnöke az egészség- vében Balla János párttitkár, ügyi kormányzat, a pártólzottság és a tanács neveben dorné köszöntötte a nyugmeleg szavakkal méltatta díjba vonuló kitüntetett igazazokat az érdemeket, ame- gatót Ezt követően dr. Biczó lyeket a nyugdíjba vonuló Gyöngy bejelentette, hogy a ie-wató a város e több egv- Mrház igazgatására dr. Bóigazgato a város e tooo egy ^ & $z nógyógya,z eseget — I. es II. szaniu kój- jöorvos kapott kinevezést. házat, fertőzőkórházat, tüdő- Az új igazgató rövid felszógondozót és rendelőintézeti ialásban köszönte meg a biegységet - magában foglaló zalmat. Végül dr Szabó Dé . , " , ....... nes főorvos, a korház ígszjelentcs egaszsegugyi intéz- gatóheiyettese értékes kemények vezetésében, s azt előadásban foglalta össze a megelőzően is az egészseg- nagy múltú intézmény felügy számos terület-én ered- szabadulás utáni fejlődését menyesen kifejtett. Ennek és a kiszélesedett egészségelismeréséül, a Népköztársa- ügyi ellátással rá váró felság Elnöki Tanácsának meg- adatokat, amelyekhez mindbízásából, a Munka í'.rdcm- annyiuk további odaadó táTizfcnüfeMP űj szakember m ra&sőgazdaséghcin temf. főiskolai és 2835-ben technikumi végzettségű szakember. A Földművelésügyi Minisz- hozott felsőfokú technikutérium nemrégiben felméré- mokból 1962 óta csaknem seket végzett a mezőgazda- háromezer, többségében speság szakember-ellátottságáról ciális termelési ágazatra ki- A felmérés időszakában még és a szakemberek tovább- képzett szakembert kaptak a mjncüg igo volt azoknak — képzéséről. mezőgazdasági üzemek, in- főleg kis területű és többA második ötéves terv idő- tézmények. nyire hegyvidéki termeszakában, 1960—1966 kő- A mezőgazdasági termelés lőszövetkezeteknek a száma, zött csaknem ötezer egye- szakember-ellátásának javí- ahol még egyáltalán nem temet, főiskolát végzett tásában igen nagy része volt volt képzett szakmai vezető, szakember került irányító az átszervezés idején A termelőszövetkezeti vealkalmazott szakember-át- zetők közül jelenleg körülcsoportosítási akciónak. A belül 3004-es kormányrendelet meg nem erősödött termelőszövetkezeteket az állam szakemberek kihe apparátusba. Ez ötvenszázalékos növekedésnek felel meg. A felmérések szerint jelenleg 14 ezer 900 diplomás szakember dol- PJ a gozik a mezőgazdaságban. A hétezren tanulnak tovább. Háromezren gimnáziumba, szakközépiskolába, termelőrend ezüst fokozatát nyáj- mogatását ígérte meg az új, alntt 9 ezer 160-nal nőtt. A közép- és felsőfokú techni- , - . , . fi„„fegznpk szövetkezeti vezetőképző isÍ^SSArSS^ SKSWS — - — Kotta át. igiazgató főorvosnak. ! néhány évvel ezelőtt létrekolába és különböző tanfolyamokra, négyezren pedig Jelenleg 1821 termelőszö- technikumba, főiskolára, vetkezetben dolgozik egye- egyetemre járnak. (MTI) Európai diáktalálkozó hazánkban Az európai országok diákszervezeteinek képviselői nemrégen háromnapos öszszejövetelt tartottak Svájcban. Ezen a hagyományos találkozón, amely már a nyolcadik volt, 29 ország, köztük hazánk diákszervezeteinek küldöttségei vettek részt. A találkozó résztvevői elhatározták, hogy az európai diákszervezetek képviselőinek legközelebbi összejövetelét Budapesten tartják meg. Kedd. 1961, január 10, ^Jj/j^MStR^ 3