Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
Újdonságok az EMERGÉ-ben „ÍSL Érdekazonosság Mélyfúrótömlök — Gyorsult a heveder megmunkálása Eered menyesen búcsúzott ! 966-tól a Szegedi EMERGÉ Gumigyár. Tervét 101,1 százalékra teljesítette, s ' a negyedik negyedévben az előirányzott 10 millió helyett 16,4 millió forintnyi többletterméket adott. A jó teljesítmény — az évi 333 és fél millió forint termelési érték, az 1965-höz képest 70 milliós gyarapodás — nehéz körülmények között született, ezért különösen értékes. A hétköznapi termelés mellett szakadatlanul építkeztek, új cikkeket és gépeket kísérleteztek ki. Ez a kettős munka most az új esztendőben sem ér véget. Kísérlettől e sorozatgyártásig A mélyfúró tömlők, amelyeket az olajbányászatban használnak, egyre keresettebbek itt az Alföldön. Nem véletlen, hogy Budapestről Szegedre helyezik át gyártásukat. Az Országos Gumiipari Vállalat tervei alapján készített mélyfúrótömlő-gyártó gépsort a gumigyóri nagycsarnokban építették fel. A teljes berendezésből már csak a nyomáspróbákhoz szükséges ezer atmoszférás szivattyúberendezés hiányzik. Ezt termelésbiztonsági okokból később hozzák Szegedre. A kísérleti gyártás múlt év decemberében, kitűnő eredménnyel zárult, összesen 30 mélyfúró tömlőt készítettek, amiből 28-at kifogástalannak talált a minőségi ellenőr. A sorozatgyártás előkészítéséhez így késedelem nélkül hozzálátnak. Ügy tervezik, hogy 1967 első felében mindent rendbe tesznek, kijavítják a gépsor kis hibáit, hogy a sorozatgyártás a harmadik negyedévben zavartalanul megkezdődhessen. A szegedi mélyfúrótömlő-gyártás előtt nagy lehetőségek vannak. Előreláthatólag a KGST-országok egész szükségletét a Szegedi EMERGÉ Gumigyár fedezi majd a fontos iparcikkből. Új berendezés A. lemez- és tömlőüzemi gépcsarnokkal szemben még a múlt évben kezdték meg az új olajtartályok építését. A budapesti Csőszerelő Vállalat munkásai — felhasználva a kedvező időjárást —jól dolgoztak, s így tegnap már átadták az új, korszerű berendezést. A gumigyárban eddig kezdetleges módon, hordókban tárolták a nélkülözhetetlen lágyítóolajat, amely nemigen tűrte a mostoha időiárást. Az új, .hőszigetelt, alumínium borítású tárolók egyszeriben megoldják ezt a (Somogyiné felv.) Az újítással módosított fedlapozó berendezés három műszakban dolgozik, és számottevően növeli a lemezüzem teljesítményét szerszámgépek Amerikának A Technodmpex Külkereskedelmi Vállalat útnak indította az Egyesült Államokba az első nagyobb szerszámgépszállítimányt, amelyet a clevelandi Petrus Mashinery cég vásárolt. Ez az első megrendelés a clevelandi cég és a Technoimpex között létrejött öt évre szóló képviseleti megállapodás része. A szerződéskötés előtt a Petrus Mashinery vezetői már az NSZK több üzemében látták a, magyar szerszám gépeket, s a múlt év nyarán felkerestek több magyar szerszámgépgyárat. Ilyen előzmények után a cég kötelezettséget vállalat, hogy öt év alatt legalább 1 300 000 dollár értékű szerszámgépet vesz át a Technoimpextől. ' Még mielőtt a 18 gépet tartalmazó első szállítmányi útnak indították, újabb megrendelés is futott be Clevelandból. Az amerikai cég csepeli radial- és oszlopos fúrógépeket, programvezérlésű és cilklusos vezérlésű marógépeket, továbbá a szerszámgépipari művek több gyárának — köztük az esztergomi üzemnek — a konstrukcióit rendelte meg. (MTI) problémát, s megjavítják az alapanyag előkészítési lehetőségeit. Segített az újítás Gyors karriert csinált az az újítás, amit a gyár három fiatal szakembere. Gyöngyösi György művezető, Hodács Károly TMK művezető és Róka Lajos gépészeti vezető készített. A lemezüzemben ugyanis sok gondot okozott az úgynevezett fedlapozó gép kis teljesítménye, nem győzte az egyik fontos hevedergyártási műveletet. Az újítás 30—40 százalékkal növelte meg a fedlapozó gép teljesítőképességét. Az eredetileg 1000—1100 négyzetméter heveder megmunkálására alkalmas berendezés már a kísérletek alatt 1700 —1800 négyzetméter heveder fedlapozását végezte el három műszak alatt. Az újítást november 22-én adták be, s december második felében már működött. Segítségével az utolsó napokban meggyorsult a gumigyár év végi tempója — s ez a tervteljesítésben is meglátszik. A három fiatal szakember elhatározta: tovább tökéletesíti módszerét, a feldolgozási műveletet még gyorsabbá teszik. A nagyobb teljesítményekre szükség is van a lemezüzemben, hiszen 1967 első félévében több fontos ipari gyártmány mellett 200 vég nagyméretű, úgynevezett visontai szállítóhevedert kell elkészíteniük. Matkó István A vérszínű bolygó Az idén jelentkezik a csillagvilág több érdekessége A csillagászok megállapítottak azokat a tudományos feladatokat, amelyekkel ebben az esztendőben meg kell birkózniok. Az év ugyanis — mint dr. Kulin György, az Uránia csillagvizsgáló igazgatója elmondta — magával hozza a csillagvilág néhány érdekes, többé-kevésbé ritkán előforduló „életjelenségét". Egyik legjelentősebb közülük az április 15-i „Marsoppozíció". A vérszínű bolygó ekkor egyvonalba kerül velünk és a nappal vgy, hogy a Föld rövid ideig a Nap és a Mars között lesz. Akkor mód lesz érdekes megfigyelésekre. A földi észlelési technika fejlődése révén esetleg már az idén megkaphatjuk a választ arra a kérdésre, hogy csakugyan van-e élet a Marson? Sok üj ismeretet hozhat az év az üstökösökkel kapcsolatban is. Többé-kevésbé biztosra vehető 16 régi ismerős visszatérése, és bizonyára feltűnik majd négy-öt, eddig ismeretlen égi vándor is. Érdekes megfigyelésekre kerül sor a Nap-tevékenységgel kapcsolatban is. 1969 körül elkövetkezik: az évszázad legerőteljesebb Nap-tevékenysége. 1967-ben előreláthatólag már érdekes adatokhoz lehet jutni a Nap-foltok keletkezéséről, helyeiről és általában a Nap-tevékenység fokozatos erősödéséről. {íülönösen fontos ez azért, mert mind inkább előtérbe kerül az a felfogás, hogy a Naptevékenységre jelentős hatásuk van a bolygóknak is. Bevált az audio-vizuális nyelvoktatás A nyelvoktatás tudományos megalapozásáról és modern módszeredről kezdődött szerdán kétnapos országos konferencia a TIT rendezésében a budapesti Kossuth klubban. A napirendi témáJól halad a palota is a várnegyed A várnegyed es a palota helyreállításával, továbbá a Víziváros rekonstrukciójával foglalkozott a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésén. Az eddigi munkálatokkal a fővárosi műemlékvédelem nemzetközi elismerést vívott ki. A budai városkzp továWbfejlesztése szempontjától most fokozottan előtérbe kerül a foghíjak beépítése. Az Uri utcában levő volt primási palota helyreállítása 1968-ban fejeződik be. Az Országház utca 21. szám alatt szállodát rendeltek be az Akadémia külhelyreállítása földi vendégeinek. Számottevő felújításokat végeztet a fővárosi műemléki felügyelőség. Legjelentősebb a középkori domonkos kolostor Szent Miklós temploma tornyának és a háborúban elpusztult Mária-Magdolna templom tornyának helyreállítása. A Halászbástya rendbe hozatalának befejezése 1968 első negyedére várható. A Mátyás templomban most a déli mellékszentély és a múzeumi rész többi helyiségeinek festésén dolgozónak. A budavári palota rekonstrukciója is tervszerűen halad. Az újjáépítés első szakaszában — 1968-ig, kiépül a keleti felvezető út a hozzá tartozó támfalakkal. Végül 1973-ig befejeződik a Nemzeti Galéria, a Sándor palota és a Várszínház helyreállítása. A várnegyed helyreállítása időszerűvé teszi a Várhegy keleti lejtőjén, a Halászbástya alatt elterülő környék, az úgynevezett Víziváros rekonstrukcióját. (MTI) kat a nyelvtanulási kedv mind szélesebb gyűrűzése, a tanulód: számának növekedése teszi időszerűvé. A TIT szabadegyetemén jelenleg hétszáznál több csoportban mintegy 20 000-ren tanulnak l„élő" és antik európai nyelveket Többféle gyakorlati módszerrel kísérleteznék, s az audovizuális forma vált be a leginkább. Ennek lényege, hogy az idegen nyelv tanításából teljes mértékben kikapcsolják az anyanyelvet. A hallgatóknak vetített képeket mutatnak, rajtuk az élet legkülönfélébb történéseit, szituációit, eközben magnetofonszalagon — filmszerűen — vagy a szereplők szólalnak meg, vagy egy képzeletbeli narrátor hangja. A kép és a hanghatás egyidejűsége lehetővé teszi a látott és a hallott dolgok (mondatok, fogalmak) azonnali megértését, a későbbi reprodukciót, az önálló beszédet is minden magyarázat, tolmácsolás nélkül. (MTI) S zokássá vált nálunk az utóbbi évtizedben, hogy fontos — és nem egyszer kevésbé jelentős — ügyeink-gondjaink megoldásához a társadalom segítségét kérjük. Visszatérő refrénként gyakran hivatkozunk á' társadalom összefogásában rejlő lehetőségekre, a társadalom erőire, főként akkor, ha a meglevő és kialakult keretekben már nehéz tovább lépni, amikor csak az államihivatali szervek teljesítőképessége nem elég, ha csak pénzzel, vagy még újabb anyagi ráfordítással sem lehet eredményt várni. Nos: ilyen esetekben utolsó lehetőségként marad a társadalom segítőkészsége, mint valami olyan plusz, amelyhez foghatót más módon, más forrásból remélni nem lehet. Elvontnak tűnhet e fejtegetés; példával megvilágítva talán érzékletesebbé válik. Ha szóba kerül például az ifjúságvédelem, a felnövő generációról való gondoskodás, menten a társadalomra, felelősségére és kötelességeire hivatkozunk. Tény, hogy iskolaügyre, általában a fiatalokra; kiművelésükre, képzésükre, egészségükre soha annyit nem áldozott az ország, mint napjainkban. Különféle negatív', hatások következtében az ifjúság egy része — tegyük rögtön hozzá: az összeshez arányítva igen kis része — mégis visszataszító szokásokat vett fel, magatartása erősen kifogásolható. S mert itt az iskola, gyakran a család is csak részeredmények elérésére képes, mert a hatóságok csupán bizonyos határokon túl léphetnek fel cselekvően, segítségül épp ezért a társadalom egészét hívjuk, a fiatalok nevelésében a felnőttek társadalmának aktív közreműködését kérjük. S e példához hasonló sok van — s mert van tennivaló, gyakran idézzük is a társadalmat. Általában nem is hiába. Mert társadalmunk űj, értékes és mind jellemzőbb vonása, hogy igényli ereje felhasználását, készséggel vállal áldozatot, ha fontos közügyről van szó. S ez olyan jellemző, amely az idő és a társadalom mélyében végbement változásokat tükrözi, azt a nagyszabású, történelmi átalakulást, amelynek eredményeként a mai társadalom alapvetően különbözik a felszabadulás előttitől, s más, magasabb színvonalú, vonzó és előre mutató tulajdonságokban gazdagabb, mint az évtizeddel ezelőtti volt. Más, még kristályosabb ötvözetű a mai munkásosztály, korszakos változás ment végbe a parasztság összetételében; korábban réteges megosztottsága a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén közelít a teljes eltűnéshez, s kopogtat az idő, amikor egységes, egyöntetű paraszti osztályról beszélhetünk majd. Az értelmiség többségében már új, különösen, ha ide soroljuk azokat a tíz- és százezreket, akik munkásból, parasztemberből váltak vezető munkára minden tekintetben képessé, alkalmassá, elhivatottá a múlt évtizedekben. Alapjait tekintve tehát a mai magyar társadalom összeforrott egész, legfőbb mozgásait, cselekvéseit azonos indítékok határozzák meg, erejét azonos forrásból meríti. A társadalomtudományok kutatója ezt úgy fejezi ki: országunkban a szocialista nemzeti egység — a helyes és egyértelmű igenléssel fogadott politika alapján — oly szilárd, mint nem volt még soha. A hétköznapok embere azonban nem elégszik meg a summás fogalmazásokkal. Jogosan kérdezi: mire jutottunk, miben teljes az egyetértés a sokat idézett társadalom minden — vagy legalább jellemző, meghatározó — osztályában és rétegében, s miben nehezítik még különféle ellentmondások a mindenkitől várt és igényelt teljes egység kibontakozását? Vannak a mi korunknak jellemző, átfogó társadalmipolitikai harci eéljai, amelyek értelmezésében, elfogadásában vitathatatlanul egységes, egyetértő a mi népünk egésze. Nincs olyan becsületes ember nálunk, aki vitatná, hogy a szocializmus teljes felépítése hazánkban vagy a béke tartós védelme minden részletében, a vonatkozásban egybevág legnemzetibb céljainkkal. Azt is csupán nagyon kevesen tagadják, hogy előbbre jutni, jobban, könnyebben élni csak becsületes munka alapján lehet. De kétségtelen, hogy időről időre felbukkanhatnak olyan érdekellentétek,, amelyek a társadalom egyes rétegei között bizonyos időre elentmondásokat szülhetnek. Az okok, amelyek mind-ezeket felszínre hozzák, változatosak. Forrásuk lehet objektív: szocialista fejlődésünk mai színvonala ezt nem zárja ki. Feltétlenül objektív ellentmondás van még ma az egyéni és >a társadalmi, a csoport és az össznépi érdek között Más szavakkal: az egyén személyes érdeke olykor látszólag más, mint a társadalom egészéé, s — például — egy termelőszövetkezet maximális hasznát gyakran nem az adja, amit onnan az ország érdeke vár. Egészen közönséges példával érzékeltetve mindez körülbelül megfelel annak, amikor valaki új lakást kap, s ugyanakkor más igénylők kérését megtagadták a hivatalos szervek. Aki részesül: örvendezik, akit elutasítottak, vitatja a döntés helyességét. S ez így igaz társadalmi méretekben is: a nagy, átfogó politikai kérdéseken belül a részletekben ma törvényszerűen ellentmondások lehetnek — és vannak — a társadalom különféle rétegei között. Sok minden ebből csak időszakos, átmeneti, de nem kevés az olyan ellentmondás, amely létezni fog, míg létezik a társadalom osztályokra, rétegekre osztottsága. M égis: korunk jellemző vonása nem az egyes rétegek érdekeinek ellentmondó volta, hanem az alapvető érdekazonosság. Közös célja például minden jószándékú magyarnak, hogy népünk boldoguljon, érjen el mind több sikert itthon és a világban. Közösek vagyunk abban is, hogy végső soron az egyén boldogulása a társadalom' egészének sorsfüggvényében lehetséges csak. vagyis, hogy minél magasabbra emelkedik az általános színvonal, annál feljebb jut az egyes ember életkörülményeinek mércéje. S végcélként már ma egyetértünk abban, hogy messzibb jövőnket csak olyan társadalom kereteibfe határolhatjuk, amelyben eltűnik minden fájó különbség, amikor megszűnik az érdekek minden ellentmondása. S ez a társadalom az lesz, amely e hazában ma is szin-: te elképzelhetetlen fokra emeli az egységet és az egyetértést. Azon az alapon, hogy egyetlen, s osztatlan egészt formál a ma levőből a történelem, oly társadalmat, hol minden cél, akarat és érdek egyirányba hat. S ezért még nem keveset kell tennie — annak a gyakran idézett társadalomnak is. L. L. Csütörtök. 1967. január 5. ^ÉL-MAGYARORSZÁG d *