Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

Újdonságok az EMERGÉ-ben „ÍSL Érdekazonosság Mélyfúrótömlök — Gyorsult a heveder megmunkálása Eered menyesen búcsúzott ! 966-tól a Szegedi EMERGÉ Gumigyár. Tervét 101,1 szá­zalékra teljesítette, s ' a ne­gyedik negyedévben az elő­irányzott 10 millió helyett 16,4 millió forintnyi többlet­terméket adott. A jó teljesítmény — az évi 333 és fél millió forint ter­melési érték, az 1965-höz ké­pest 70 milliós gyarapodás — nehéz körülmények kö­zött született, ezért különö­sen értékes. A hétköznapi termelés mellett szakadatla­nul építkeztek, új cikkeket és gépeket kísérleteztek ki. Ez a kettős munka most az új esztendőben sem ér véget. Kísérlettől e sorozatgyártásig A mélyfúró tömlők, ame­lyeket az olajbányászatban használnak, egyre kereset­tebbek itt az Alföldön. Nem véletlen, hogy Budapestről Szegedre helyezik át gyártá­sukat. Az Országos Gumiipari Vállalat tervei alapján ké­szített mélyfúrótömlő-gyártó gépsort a gumigyóri nagy­csarnokban építették fel. A teljes berendezésből már csak a nyomáspróbákhoz szükséges ezer atmoszférás szivattyúberendezés hiány­zik. Ezt termelésbiztonsági okokból később hozzák Sze­gedre. A kísérleti gyártás múlt év decemberében, kitűnő ered­ménnyel zárult, összesen 30 mélyfúró tömlőt készítettek, amiből 28-at kifogástalannak talált a minőségi ellenőr. A sorozatgyártás előkészítésé­hez így késedelem nélkül hozzálátnak. Ügy tervezik, hogy 1967 első felében min­dent rendbe tesznek, kijavít­ják a gépsor kis hibáit, hogy a sorozatgyártás a harmadik negyedévben zavartalanul megkezdődhessen. A szegedi mélyfúrótömlő-gyártás előtt nagy lehetőségek vannak. Előreláthatólag a KGST-or­szágok egész szükségletét a Szegedi EMERGÉ Gumigyár fedezi majd a fontos ipar­cikkből. Új berendezés A. lemez- és tömlőüzemi gépcsarnokkal szemben még a múlt évben kezdték meg az új olajtartályok építését. A budapesti Csőszerelő Vál­lalat munkásai — felhasznál­va a kedvező időjárást —jól dolgoztak, s így tegnap már átadták az új, korszerű be­rendezést. A gumigyárban eddig kezdetleges módon, hordókban tárolták a nél­külözhetetlen lágyítóolajat, amely nemigen tűrte a mos­toha időiárást. Az új, .hőszigetelt, alumí­nium borítású tárolók egy­szeriben megoldják ezt a (Somogyiné felv.) Az újítással módosított fedlapozó berendezés három műszakban dolgozik, és számottevően növeli a lemez­üzem teljesítményét szerszám­gépek Amerikának A Technodmpex Külkeres­kedelmi Vállalat útnak in­dította az Egyesült Államok­ba az első nagyobb szerszám­gépszállítimányt, amelyet a clevelandi Petrus Mashinery cég vásárolt. Ez az első megrendelés a clevelandi cég és a Techno­impex között létrejött öt évre szóló képviseleti meg­állapodás része. A szerződés­kötés előtt a Petrus Mashi­nery vezetői már az NSZK több üzemében látták a, ma­gyar szerszám gépeket, s a múlt év nyarán felkerestek több magyar szerszámgép­gyárat. Ilyen előzmények után a cég kötelezettséget vállalat, hogy öt év alatt leg­alább 1 300 000 dollár értékű szerszámgépet vesz át a Technoimpextől. ' Még mielőtt a 18 gépet tartalmazó első szállítmányi útnak indították, újabb meg­rendelés is futott be Cleve­landból. Az amerikai cég csepeli radial- és oszlopos fúrógépeket, programvezér­lésű és cilklusos vezérlésű marógépeket, továbbá a szerszámgépipari művek több gyárának — köztük az esz­tergomi üzemnek — a konst­rukcióit rendelte meg. (MTI) problémát, s megjavítják az alapanyag előkészítési lehe­tőségeit. Segített az újítás Gyors karriert csinált az az újítás, amit a gyár három fiatal szakembere. Gyöngyö­si György művezető, Hodács Károly TMK művezető és Róka Lajos gépészeti vezető készített. A lemezüzemben ugyanis sok gondot okozott az úgynevezett fedlapozó gép kis teljesítménye, nem győz­te az egyik fontos heveder­gyártási műveletet. Az újí­tás 30—40 százalékkal nö­velte meg a fedlapozó gép teljesítőképességét. Az ere­detileg 1000—1100 négyzet­méter heveder megmunkálá­sára alkalmas berendezés már a kísérletek alatt 1700 —1800 négyzetméter heveder fedlapozását végezte el há­rom műszak alatt. Az újítást november 22-én adták be, s december máso­dik felében már működött. Segítségével az utolsó na­pokban meggyorsult a gumi­gyár év végi tempója — s ez a tervteljesítésben is meg­látszik. A három fiatal szak­ember elhatározta: tovább tökéletesíti módszerét, a fel­dolgozási műveletet még gyorsabbá teszik. A nagyobb teljesítményekre szükség is van a lemezüzemben, hiszen 1967 első félévében több fon­tos ipari gyártmány mellett 200 vég nagyméretű, úgyne­vezett visontai szállítóheve­dert kell elkészíteniük. Matkó István A vérszínű bolygó Az idén jelentkezik a csillagvilág több érdekessége A csillagászok megállapí­tottak azokat a tudományos feladatokat, amelyekkel eb­ben az esztendőben meg kell birkózniok. Az év ugyanis — mint dr. Kulin György, az Uránia csillagvizsgáló igaz­gatója elmondta — magával hozza a csillagvilág néhány érdekes, többé-kevésbé rit­kán előforduló „életjelensé­gét". Egyik legjelentősebb közü­lük az április 15-i „Marsop­pozíció". A vérszínű bolygó ekkor egyvonalba kerül ve­lünk és a nappal vgy, hogy a Föld rövid ideig a Nap és a Mars között lesz. Akkor mód lesz érdekes megfigye­lésekre. A földi észlelési technika fejlődése révén esetleg már az idén megkap­hatjuk a választ arra a kér­désre, hogy csakugyan van-e élet a Marson? Sok üj ismeretet hozhat az év az üstökösökkel kapcso­latban is. Többé-kevésbé biz­tosra vehető 16 régi ismerős visszatérése, és bizonyára feltűnik majd négy-öt, eddig ismeretlen égi vándor is. Érdekes megfigyelésekre kerül sor a Nap-tevékenység­gel kapcsolatban is. 1969 kö­rül elkövetkezik: az évszázad legerőteljesebb Nap-tevé­kenysége. 1967-ben előrelát­hatólag már érdekes adatok­hoz lehet jutni a Nap-foltok keletkezéséről, helyeiről és általában a Nap-tevékenység fokozatos erősödéséről. {íülö­nösen fontos ez azért, mert mind inkább előtérbe kerül az a felfogás, hogy a Nap­tevékenységre jelentős hatá­suk van a bolygóknak is. Bevált az audio-vizuális nyelvoktatás A nyelvoktatás tudomá­nyos megalapozásáról és mo­dern módszeredről kezdődött szerdán kétnapos országos konferencia a TIT rendezé­sében a budapesti Kossuth klubban. A napirendi témá­Jól halad a palota is a várnegyed A várnegyed es a palota helyreállításával, továbbá a Víziváros rekonstrukciójával foglalkozott a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottsága szerdai ülésén. Az eddigi munkálatokkal a fővárosi műemlékvédelem nemzetközi elismerést vívott ki. A budai városkzp továWbfejlesztése szempontjától most fokozot­tan előtérbe kerül a foghíjak beépítése. Az Uri utcában levő volt primási palota helyreállítása 1968-ban feje­ződik be. Az Országház utca 21. szám alatt szállodát ren­deltek be az Akadémia kül­helyreállítása földi vendégeinek. Számot­tevő felújításokat végeztet a fővárosi műemléki felügye­lőség. Legjelentősebb a kö­zépkori domonkos kolostor Szent Miklós temploma tor­nyának és a háborúban el­pusztult Mária-Magdolna templom tornyának helyre­állítása. A Halászbástya rendbe hozatalának befejezé­se 1968 első negyedére vár­ható. A Mátyás templomban most a déli mellékszentély és a múzeumi rész többi he­lyiségeinek festésén dolgozó­nak. A budavári palota re­konstrukciója is tervszerűen halad. Az újjáépítés első sza­kaszában — 1968-ig, kiépül a keleti felvezető út a hozzá tartozó támfalakkal. Végül 1973-ig befejeződik a Nem­zeti Galéria, a Sándor palota és a Várszínház helyreállí­tása. A várnegyed helyreállítása időszerűvé teszi a Várhegy keleti lejtőjén, a Halászbás­tya alatt elterülő környék, az úgynevezett Víziváros re­konstrukcióját. (MTI) kat a nyelvtanulási kedv mind szélesebb gyűrűzése, a tanulód: számának növekedé­se teszi időszerűvé. A TIT szabadegyetemén jelenleg hétszáznál több csoportban mintegy 20 000-ren tanulnak l„élő" és antik európai nyel­veket Többféle gyakorlati mód­szerrel kísérleteznék, s az audovizuális forma vált be a leginkább. Ennek lényege, hogy az idegen nyelv taní­tásából teljes mértékben ki­kapcsolják az anyanyelvet. A hallgatóknak vetített képeket mutatnak, rajtuk az élet leg­különfélébb történéseit, szi­tuációit, eközben magneto­fonszalagon — filmszerűen — vagy a szereplők szólal­nak meg, vagy egy képzelet­beli narrátor hangja. A kép és a hanghatás egyidejűsége lehetővé teszi a látott és a hallott dolgok (mondatok, fogalmak) azonnali megérté­sét, a későbbi reprodukciót, az önálló beszédet is minden magyarázat, tolmácsolás nél­kül. (MTI) S zokássá vált nálunk az utóbbi évtizedben, hogy fontos — és nem egyszer kevésbé jelentős — ügye­ink-gondjaink megoldásához a társadalom segítsé­gét kérjük. Visszatérő refrénként gyakran hivatkozunk á' társadalom összefogásában rejlő lehetőségekre, a társada­lom erőire, főként akkor, ha a meglevő és kialakult ke­retekben már nehéz tovább lépni, amikor csak az állami­hivatali szervek teljesítőképessége nem elég, ha csak pénz­zel, vagy még újabb anyagi ráfordítással sem lehet ered­ményt várni. Nos: ilyen esetekben utolsó lehetőségként marad a társadalom segítőkészsége, mint valami olyan plusz, amelyhez foghatót más módon, más forrásból re­mélni nem lehet. Elvontnak tűnhet e fejtegetés; példával megvilágítva talán érzékletesebbé válik. Ha szóba kerül például az if­júságvédelem, a felnövő generációról való gondoskodás, menten a társadalomra, felelősségére és kötelességeire hi­vatkozunk. Tény, hogy iskolaügyre, általában a fiatalokra; kiművelésükre, képzésükre, egészségükre soha annyit nem áldozott az ország, mint napjainkban. Különféle negatív', hatások következtében az ifjúság egy része — tegyük rög­tön hozzá: az összeshez arányítva igen kis része — mégis visszataszító szokásokat vett fel, magatartása erősen kifo­gásolható. S mert itt az iskola, gyakran a család is csak részeredmények elérésére képes, mert a hatóságok csupán bizonyos határokon túl léphetnek fel cselekvően, segítségül épp ezért a társadalom egészét hívjuk, a fiatalok nevelésé­ben a felnőttek társadalmának aktív közreműködését kér­jük. S e példához hasonló sok van — s mert van tenniva­ló, gyakran idézzük is a társadalmat. Általában nem is hiába. Mert társadalmunk űj, érté­kes és mind jellemzőbb vonása, hogy igényli ereje fel­használását, készséggel vállal áldozatot, ha fontos köz­ügyről van szó. S ez olyan jellemző, amely az idő és a társadalom mélyében végbement változásokat tükrözi, azt a nagyszabású, történelmi átalakulást, amelynek eredmé­nyeként a mai társadalom alapvetően különbözik a felsza­badulás előttitől, s más, magasabb színvonalú, vonzó és előre mutató tulajdonságokban gazdagabb, mint az évti­zeddel ezelőtti volt. Más, még kristályosabb ötvözetű a mai munkásosztály, korszakos változás ment végbe a pa­rasztság összetételében; korábban réteges megosztottsága a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén közelít a tel­jes eltűnéshez, s kopogtat az idő, amikor egységes, egyön­tetű paraszti osztályról beszélhetünk majd. Az értelmiség többségében már új, különösen, ha ide soroljuk azokat a tíz- és százezreket, akik munkásból, parasztemberből vál­tak vezető munkára minden tekintetben képessé, alkal­massá, elhivatottá a múlt évtizedekben. Alapjait te­kintve tehát a mai magyar társadalom összeforrott egész, legfőbb mozgásait, cselekvéseit azonos indítékok határoz­zák meg, erejét azonos forrásból meríti. A társadalomtudo­mányok kutatója ezt úgy fejezi ki: országunkban a szocia­lista nemzeti egység — a helyes és egyértelmű igenlés­sel fogadott politika alapján — oly szilárd, mint nem volt még soha. A hétköznapok embere azonban nem elégszik meg a summás fogalmazásokkal. Jogosan kérdezi: mire ju­tottunk, miben teljes az egyetértés a sokat idézett társadalom minden — vagy legalább jellemző, meghatá­rozó — osztályában és rétegében, s miben nehezítik még különféle ellentmondások a mindenkitől várt és igényelt teljes egység kibontakozását? Vannak a mi korunknak jellemző, átfogó társadalmi­politikai harci eéljai, amelyek értelmezésében, elfogadá­sában vitathatatlanul egységes, egyetértő a mi népünk egé­sze. Nincs olyan becsületes ember nálunk, aki vitatná, hogy a szocializmus teljes felépítése hazánkban vagy a bé­ke tartós védelme minden részletében, a vonatkozásban egybevág legnemzetibb céljainkkal. Azt is csupán nagyon kevesen tagadják, hogy előbbre jutni, jobban, könnyebben élni csak becsületes munka alapján lehet. De kétségtelen, hogy időről időre felbukkanhatnak olyan érdekellentétek,, amelyek a társadalom egyes rétegei között bizonyos idő­re elentmondásokat szülhetnek. Az okok, amelyek mind-­ezeket felszínre hozzák, változatosak. Forrásuk lehet ob­jektív: szocialista fejlődésünk mai színvonala ezt nem zár­ja ki. Feltétlenül objektív ellentmondás van még ma az egyéni és >a társadalmi, a csoport és az össznépi érdek kö­zött Más szavakkal: az egyén személyes érdeke olykor látszólag más, mint a társadalom egészéé, s — például — egy termelőszövetkezet maximális hasznát gyakran nem az adja, amit onnan az ország érdeke vár. Egészen közönséges példával érzékeltetve mindez körülbelül megfelel annak, amikor valaki új lakást kap, s ugyanakkor más igénylők kérését megtagadták a hivatalos szervek. Aki részesül: ör­vendezik, akit elutasítottak, vitatja a döntés helyességét. S ez így igaz társadalmi méretekben is: a nagy, átfogó politikai kérdéseken belül a részletekben ma törvénysze­rűen ellentmondások lehetnek — és vannak — a társa­dalom különféle rétegei között. Sok minden ebből csak időszakos, átmeneti, de nem kevés az olyan ellentmon­dás, amely létezni fog, míg létezik a társadalom osztá­lyokra, rétegekre osztottsága. M égis: korunk jellemző vonása nem az egyes rétegek érdekeinek ellentmondó volta, hanem az alapvető érdekazonosság. Közös célja például minden jószán­dékú magyarnak, hogy népünk boldoguljon, érjen el mind több sikert itthon és a világban. Közösek vagyunk abban is, hogy végső soron az egyén boldogulása a társadalom' egészének sorsfüggvényében lehetséges csak. vagyis, hogy minél magasabbra emelkedik az általános színvonal, annál feljebb jut az egyes ember életkörülményeinek mércéje. S végcélként már ma egyetértünk abban, hogy messzibb jövőnket csak olyan társadalom kereteibfe határolhatjuk, amelyben eltűnik minden fájó különbség, amikor megszű­nik az érdekek minden ellentmondása. S ez a társadalom az lesz, amely e hazában ma is szin-: te elképzelhetetlen fokra emeli az egységet és az egyet­értést. Azon az alapon, hogy egyetlen, s osztatlan egészt formál a ma levőből a történelem, oly társadalmat, hol minden cél, akarat és érdek egyirányba hat. S ezért még nem keveset kell tennie — annak a gyakran idézett tár­sadalomnak is. L. L. Csütörtök. 1967. január 5. ^ÉL-MAGYARORSZÁG d *

Next

/
Thumbnails
Contents