Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

Tandíj — saját zsebből Az utóbbi két évben szám­lálva a Szegeden és a sze­gedi járásban keletkezett tűz­eseteket és az azokat kísérő anyagi kárt, bizony elgondol­nyezett benzint. A műhely­ben közben tüzeltek a ka­zánban. A helyiség megtelt Nagy Antal raktárkiadó. Ugyanott a varrodai osz­tályvezető, Papp Tibor rend­benzingőzzel, amely felrob- szeresen elhanyagolta mun­bant. A kisiparos égési kodtató, hogy mennyi érték rüléseket szenvedett és ment veszendőbe. 1964-ben 126 tűz 185 ezer 824 forint kárt okozott a társadalmi és a magántulajdonban. 1965­ben az előbbinek a kétsze­resénél is nagyobb, 467 ezer 898 forint érték elhamvadá­sát okozta 133 tűzeset. Az 1966. évi statisztika még nem teljes, de szerepel majd ben­sé­je­lentős kára is származott. A gondatlanságért pedig több száz forintra bírságolták. Figyelmeztetés ellenére Sok a gyúlékony, a „fű­részpor-száraz" anyag a Sze­gedi Nemzeti Színházban, a város jeles középületében. ne olyan „példa", amikor Ezért is van ot\ állandó tűz­egyetlen tűzben mintegy 100 ezer forint érték ment tönkre. Fő olc: a gondatlanság Mindezek ismeretében ért­hető, hogy a szegedi tűzren- lyeztek el. A tekintet szinte oltóügyelet, meg azért, hogy a dohányzást csak az arra kijelölt helyekre korlátoz­zák. Hosszú évek óta ez a rend ott. A dohányzásra ki­jelölt helyeken feltűnő Írá­sos figyelmeztetéseket he­dészeti hatóság mindent el­követ*, hogy elejét vegye a tűzeseteknek a legkülönfé­lébb munkaterületeken, va­el sem kerülheti azokat. És mégis ... 1966-ban több színházi alkalmazottat, köz­tük színészt, rendezőt, szín­lamint lakóházakban és köz- padi dolgozót kellett megbír­épületekben egyaránt. A vil- ságolni tiltott helyen való lámcsapásból eredő tüzeket dohányzásért, fejenként 200 most ne tekintsük, csupán azokat, amelyeket a gondat­lanság, a hanyagság, a tűz­rendészeti szabályok semmi­bevevése, a különböző be­rendezések ellenőrzésének el­mulasztása, a gyermekjáték, nyilt láng helytelen haszná­lata, tilos helyen dohányzás stb. okozott. A statisztika, sajnos, ezekből „áll össze", vagyis a fő ok: a gondatlan­ság. Lehet ez ellen tenni sokféle módszerrel, elsősor­ban oktatással, figyelmezte­téssel, végső esetben pedig olyan „tandij", bírság kisza­básával, amelyet ki-ki a sa­ját zsebéből fizet ki. Néhány ilyen „végső ese­tet" érdemes közelebbről is megnézni. Kisteleken Peré­nyi János kelmefestő kisipa­ros desztillálással akarta is­mét tisztává tenni a szeny­—300 forintra. Noha előtte sokszorosan figyelmeztették őket. Rúzsán Börcsök Szilvesz­tert, a Juhász Gyula Tsz. Röszkén Forgó Lászlót, az Aranykalász Tsz elnökét bír­ságolták meg többszöri Írá­sos figyelmeztetés után, mert a közös vagyon védelmét szolgáló tűzrendészeti elő­írásokat nem tartatták be, tűzveszélyes folyadékot nem megfelelő helyen tároltattak. Tűz keletkezett a raktárban a Szegedi Háziipari Szövet­kezetben abból, hogy Máté György fonalfestő tilos he­lyen gyújtott rá. Ezért 200 forintra bírságolták. Nagy ériékek veszé'yben Eltűrte raktárban dohányzást a jutaárugyárban kaköri kötelességét, nem el­lenőrizte a tűzrendészeti uta­sítások betartását, különféle anyagokat raktak a vészki­járathoz, elzárták a kivezető utat stb. Ezt 200 forintja bánja. Ugyanebben az üzem­ben hasonlóképp bírságolták meg dr. Császár Istvánt, a fonoda osztályvezetőjét 350 forintra. Helyes, hogy a többi kö­zött a gumigyárban és a fa­lemezgyárban sem könyörög­nek a tűzrendészeti előadók a védekezési szabályokat rendszeresen megsértőknek, hanem eljárnak velük szem­ben. A gyalogjárdán kerék­pározókat is megbírságolják, pedig e kétféle szabálysér­tés nem is említhető egy napon. Úriási értékek kap­hatnak lángra egy eldobott égő cigarettavégtől Is. S ak­kor elegendő csak a párszáz forintos bírság? Aligha. Bizonyára erre az össze­hasonlításra is gondoltak, amikor módosították a tűz­rendészeti szabálysértésért kiszabható ősszeg felső hatá­rát. Eddig a legnagyobb ösz­szeg 500 forint lehetett. A jövőben ez nagyon a mini­mum határán jár majd, mert 3 ezer forintig szabhatnak ki bírságot a gondatlanság elkövetőjével szemben, s ez a felemelt „tandíj" még úgy­sem éri meg a tűzrendészeti szabályok be nem tartását; vagyis a közős vagyon Vé­delmére kinek-kinek jobban oda kell figyelnie, amint azt eddig tette. I* F. „Szabadpolcos" könyvek közölt — Hat kiemelt fiókkönyv­tárunk van, ugyanennyi te­lepi — a Fodor-, a Féke-, Hattyas-, Ságvári-, József Attila telepen és Mi­hályteleken. És van nyolc kölcsönzőnk — kezdi a be­szélgetést Bezerédi István, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója a fiókkönyvtári gondokról. — A város területén a ki­emelt fiókkönyvtárak helyi­ségeit főleg társadalmi szer­vektől kaptuk. Igy volt fod­rászüzlet, pékhelyiség, kocs­ma szolgál most a könyvek otthonául. Pár négyzetméteren Amikor gattam a könyvtárat, éppen tatarozták. Nyár volt még. A könyvek — 7600 darab — ponyvával le­takarva árválkodtak az ud­varon. A könyvtárost Zsibók Andrásné, a Somogyi Könyv­tár munkatársa helyettesí­tette. — Móraváros után ez a legjobb forgalmú könyvtár, de nincs külön olvasóterme. Nézze, ezen a helyen bonyo­lítunk le mindent. — mutat szét a szobában. — Az iroda­lombarátok köre is itt tartja havonként a rendezvényeit. Tagjai? Fiatalok, öregek. Mindenki... A legkisebb helyre az új­szegedi és a rókusi fiók­könyvtár szorult. Az egyet­len űjszegedi — 4500 köte­tes — könyvtár pici, 15 négyzetméteres területen mű­ködik nagy forgalommal — és tűzveszélyesen, mert a kályha a könyvek közé éke­lődik. A felújított November 7. művelődési otthonban ígért könyvtárhelyiségből semmi nem lett. Egyébként az 4X5 méteres volt. A ró­kusiak helyzete annvivai jobb, vagy rosszabb, hogy a kicsi könyvtárba még többen járnak. — 9800 könyv 822 olvasó — sorolja az adatokat Karszt Sándorné, a móravárosi könyvtár vezetője. De nemcsak ezért a magas statisztikáért került vezető helyre ez a könyvtár, nem­csak ezért „mérce" a töb­bieknek. Kellemes a környe­zete, folyóiratolvasóval is rendelkezik. Az ajtóval szemben „kirakat" lóg az új könyvek jegyzékével. A he­lyiséget az olvasók hozták rendbe társadalmi munká­val. Térkép itt is van. s még Ságváritelepről is jelzi az olvasótábort. Versbarátok köre is működik, 51 taggal. Rendezvényei híresek. Sárkány utca 14. Régen itt jóféle kisüstit mértek és „lelkifröccsöt" az elázott vendégeknek. Most gyerekek könyökölnek az asztalon, új­ságok, könyvek mellett — A törzsközönség is gye­rekekből áll, no meg házi­asszonyokból, öreg tsz-pa­először megláto­felsővárosi fiók- rasztokból és munkásokból — mondja Soós Györgyné könyvtáros. — Tágas, kelle­mes a környezete, minden megvan, ami kell. kézi­könyvtár, folyóirat-olvasó, csend. — Valami rendezvény szo­kott lenni? — Itt még nem nagyon ... A példaképek Több kellene belőlük. Az egyik a gyermekkönyvtár. Most a nyáron múlt két éve, hogy megalakult Sára Attiláné, a gyermek­könyvtár vezetője mondja: — Kétezerről ötezerhárom­százra nőtt a példányszá­munk és 828 gyerekről 1539­re ugrott a statisztika. Javult a kapcsolatunk az iskolák­kal. Különböző sorozataink előadását — például a szak­köri sorozatot —, tanárok segítik. Többféle rendezvé­nyünk van, indult ifjú kőnyvtárőr tanfolyam ls. A munka oroszlánrészét Sára Attiláné végzi. Ottho­nossá varázsolta a könyv­tárat. A mihályteleki könyvtár — bár nem tartozik szorosan a városi hálózatba —, külön említést érdemel. Az új mű­velődési otthonban kapott helyet Modern szabadpol­cos könyvkölcsönző helyi­ség, és külön üvegfallal elvá­lasztott kényelmes folyóirat­olvasó várja az olvasókat. Kovács Béla tiszteletdíjas könyvtáros nagyon elégedett Név szerint ismer mindenkit és mint nyugalmazott tanár, főleg a fiatalokkal foglalko­zik szívesen. De a falu egész lakossága, tört-kezű, egye­nesbeszédű parasztok is egy­re sűrűbben kopogtatnak aj­taján. Távlatok A perspektíva? óriási köz­ponti könyvtárkombinát és majdnem házhoz szállított pihenés, művelődés, össz­komfortos kerületi fiók­könyvtárakat terveznek, gyermekkönyvtárral, kényel­mes olvasóteremmel — klub­könyvtárszerűen. Hogy mikorra? A követ­kező ötéves tervben ... Jakab Ágnes A GTT-4000/600-cis „lelke" Ezerkilencszázötvenkilenc képességet", tehát, hogy egy végén egy amerikai cég mik­rohullámú adócsöveket kí­nált eladásra a magyar hír­adástechnika külkereskedői­nek. Nagy volt a meglepetés, hiszen ezek a termékek a tengerentúl és Nyugat-Euró­pában is embargólistán sze­Ebben a gyártási ágban hasonló eredményt a baráti országok között csak a Szov­jetunió tud felmutatni. A időben ugyanazon energia sugár pl. több száz beszélge­tést képes továbbítani. A kiét cső értéke együtt Szovjetunióban viszont akko­meghaladja a 16 ezer forin- ra távolságokat kell a közve­tot. Műszaki paramétereik — títőláncokkal behálózni, hogy az élettartam, az üzembiz- ök is megrendelőink közé tonság — az európai piacon tartoznak, maguk nem tud­repeltek, a tőkés vállalatok található legjobb hasonló iák az igényeket kielégíteni, ezt az árut nem értékesíthet- gyártmányokéval azonosak. Igy nem véletlen az sem, ték szocialista piacon. A vá- Európában néhány eszten- b°gy a Druzsba-közvetítőlánc ratlan esemény magyaráza- deje még a francia és olasz építési programjában is je­tát a külkereskedelmi válla- mikrohullámú adócsövek lentős szerepet kapott a Ma­lat exportosztálya adta meg szinte versenytárs nélkül Syur Adócsőgyár és a Fi­röviddel az amerikai cég álltak a Magyar Adócső- nommechanikai Vállalat koo­ajánlata előtt a nemzetközi gyár terméke felzárkózott produkciós terméke, piacon megjelent a magyar meliéjük harmadiknak Ez a mikrohullámú berendezés — harmadik hely azonban ín­a GTT—4000/600-as első né- kább kronológiai, a megje­hány példánya. A tengeren- lenés időpontját jelöli a pia­Tieztes nyereség tuli cég vezetőd tehát bizo- con^ s nem minőségi rangso­nyosan úgy okoskodtak, hogy rolás. ha a magyarok képesek egy korszerű, jószínvonalú mik- , rohullámú berendezést kifej- Milliókat ero ldopont teszteni, akkor itt az embar­gó már úgysem ér semmit, próbáljunk hát legalább be­társulni az üzletbe: a beren­dezés lelkét adj ük majd mi. Az üzletből azonban semmi sem lett: a berendezés „lel­ke" is magyar volt. Sorozat­ban készült akkor már a Ma­A Magyar Adócsőgyárban A jó és sikeres termékkel együtt jár természetesen a 6zép haszon is; a magyar mikrohullámú adócsöveknek tisztes áruk van a világpia­con, szép nyereséget hoznak a gyárnak. Ezt az előnyös helyzetet meg is akarják tar­a mikrohullámú adócsövek tani: a konstruktőrök most termelési értéke 1960-ban még mindössze 1 millió 800 ezer forint volt — ma meg­a mikrohullámú tranziszto­rokkal kísérleteznek, sőt rö­videsen az egyik csövet haladja a 40 milliót, s az ex- reflex-klisztront — már fel is váltják tranzisztorral, a berendezésben az erősítő cső lámú erősítő adócső is. A kép és a hang szállítója Közismert tény, hogy a tv­adók hatósugara csak a látó­port növekedési üteme ha­_ ^ _ sc*nló arányú. A siker titka gyar Adócsőgyárban a ref- abharl ls rejlik, hogy a leg- marad meg „hagyományos'' lex-klisztron, és a haladóhul- l°bb időpontban készültek alakjában, de 1970-nél ez el a, fejlesztéssel. Az 50-es sem tovább. • évek végén mindenütt — de A gyár kis „házi múzeu­Mváltképp Közép- és Kelet- mában" ott láthatjuk a laki­Európában — napirendre ke- hegyi rádióadó első csövei rült az országokon belüli, és közül az egyik 160 Kw-os az országok közötti televíziós adócsövet. Az is ebből a közvetítő láncok kiépítése, gyárból került ki, több mint vagy a már meglevők kibő- harminc esztendeje: 60 kiló határig terjed — 60—100 ki- vítése és korszerűsítése. Ez a súlya, majd másfél méter lométeres körzetben, s ezért a program a mikrohullámú magas. Akkor az volt a kar­valamennyi országban a köz- berendezések nagy és tar- szerű, most meg már ez a ponti tv-adó mellett szükség tós konjunktúráját hozta ma- kis, néhány dekás mikrohul­van — a terület nagyságától gával, s ennek kezdetén je- lámú utód is nemsokára oda­függően — több-kevesebb lenhetett meg a magyar mik- kerül melléje. Ilyen tempót közvetítő adóra is. A tv-adók rohullámú adócső a piacon; diktál az élet, ezt a tempót között a képet és a hangot amikor a nagyobb szükség- kell átvenni, ha a rangot mikrohullámú berendezések let jelentkezett — mi már megtartani, vagy megszerezni láncolata „szállítja"; ilyen ajánlatot tehettünk. Ez külö- akarjuk a világpiacon. Nem berendezés a Finommechani- nősen a szocialista országok- is ártana valamennyi gyá­kai Vállalat GTT—4000/600- nak jelentett nagy könnyebb- runikban ilyen, gondolatot as berendezése is. A beren- ségeti hiszen így nem voltak ébressztő, vagy inkább ezt a dezés háromcsatornás rend- kiszolgáltatva az addig mo- gondolatot ébren tartó kis, szerű — az egyik csatorna nopolhelyzetben levő tőkés „házi múzeumot" felállítani, szállítja a képet, a másik a cégeknek. G. F. biztonsági tartalék, míg a harmadik csatornán például egy időben 600 telefonbeszél­getést folytathatnak. Jó konstrukció — több célra is felhasználhatják, s a tartalék csatorna növeli az üzembiz­tonságot A berendezés lelke a két, miniatűr, néhány dekás adó­cső — a tenyerünkben elfér — mikroszkóp alatt készül. Az egyik cső a másodper­cenkénti négymilliárd rezgés, és a 8 centiméteres hullám­hossz biztosítója, a másik az erősítést a jelen esetben a százszoros erősítést solgálja. Csak összehasonlításul: a lakihegyi rádióadó újjáépí­téséhez készített adócső má­sodpercenként 500 ezer rez­gést „adott le", s 500 méte­res hullámhosszal dolgozott. A rendikívül magas rezgés­szám, és a rövid hullám­hossz — a mikrohullámú adás lényege — teszi lehetővé az adás tökéletes irányítható­ságát, s a nagy „szállító­A szünidőben Még tart a szünidő, pihen­nek a könyvek, füzetek, messze vannak a felelések kellemetlen pillanatai. De nem minden kisdiák marad­hat odahaza: ha nincs otthon felnőtt, dolgoznak a szülők, megintcsak iskolába — nap­közibe kell járni. FINOM UZSONNA A rókusi általános iskolá­ban mindössze két terem a gyerekeké, a többiben taka­rítanak. Az alsótagozatosok­nál a nagy ricsaj az uzson­nát fogadta: a kávét, szalá­mis kenyeret. Gyorsan félre­tették a babát, autót, padba kerültek a mesekönyvek. Két pedagógus, Kalmár Ferencné és Korom Pálné Divat lett mosta­nában, akárcsak az ajakruzs, a hajfestés, a rövid szoknya és a válóper. Valaki gondolt egyet magá­ban és kimondta: — Mától kezdve pedig, akár esik, akár fúj, sárban, latyak­ban, hóban és fagy­ban, vagy éppen napsütésben egyaránt csak csizmát, csiz­máeskát hordanak nálunk a nők. És elvégeztetett. A csizmácskák gyártását megkezdte az ipar és áldásos kes árnyalatú tevékenysége azóta mát, eredeti már beláthatatlan méreteket öltött. A szomszédban a ken­derszőke Kokainé abbahagyta a peres­kedést harmadik fér­jével a bútorok mi­att, mert kell most a pénz a csizmács­kákra. A sanda Fi­czege viszont válik a feleségétől, mert az fel és a fülébe har- — Halló! Mi lesz sogta: • már — Lajos! Már min- kedves Pecegi? denkinek van a vá- \ sarki sánta rosban csizmácskája. suszter pedig le­Pont nekem ne le- mondta a gyors ja­gyen? vitásokat, mert fol­Szekeres viszont tozó varga éppen elég kibékült a társbér- akad . a, városban, lőjével, mert az Csizmácskákat vi­szerzett neki egy szont maszek alapon harmincötös, baga- naf>'on , riabox, enyhén ké- gyártanak. Sőt! Nála csiz­olasz fazonnal. A dús keb­lű Loncika ismét a szívébe fogadta a ki­csit kajla, erősen raccsoló és fogatlan Pecegit, mert egé­szen jutányos áron hozott neki egy meggypiros csizmát. A kereken Izáz fii- gondokat is lér is csak azért kel- dotta az új eredeti ausztrál csiz­mák készülnek, még­pedig fókabőrből Hogyan? Hogy Ausztráliában nin­csenek is fókák? Ugyan kérem. Im­portálják, hiszen nagy ma a keresleti Igazán megéri! A2 ajándékozás' megol­divat. lett, hogy Loncika — Mit veszel a fe­éjjel, éppen legéde- telefonon megsürges- leségednek ajándék­sebb álmában rázta se a dolgot. ba? — kérdi a tömzsi Kerekes, mire Barna Lojzi igy válaszol: — Csak természe­tes, hogy csizmács­kát! A minap aztán csizmával" Budapesten jártam. A Nagykoruton min­denki visszafordult egy izgatottan be­szélgető házaspár után. A nő térdigérő, türkizzöld, .oldal fű­zős, goyzervarrott csizmában lépkedett és fennhangon szi­dalmazta a férjéti — Unom már eze­ket a csizmákat. Ke­ress nekem tűsarkú cipőt, lehetőleg kro­kodil bőrből. Külön­ben azonnal elválok tőled. Egy benszülött pesti férfi nagy rész­véttel tekintett a tá­vozó házaspár után és bizalmasan a fü­lembe súgta: — Szegény ember de úgy kell neki! Minek találta fel a csizmácskákat! Gáldonyi Béla vigyáz a gyerekekre. Enyhe szigorral, barátságosan. — Délelőtt játszanak a gye­rekek, mesét olvasunk nekik, s ha jó idő van, sétálunk. Máskülönben tévét szoktunk nézni. Ebéd után csendes foglalkozás van — mondja Korom Pálné. SOK JÁTÉK A nagycsoportban tizen­öten vannak. Az asztalok mellett játszanak az új já­tékokkal. Gém Laci rugós foci mellett küzd Gazdagh Istvánnal, Tápai István, Szekres Attila, Berlinger Jancsi Rodolfo trükkjeit pró­bálgatja. A lányok kártyáz­nak; persze csak csapd le csacsit... — A nagyok könnyebben feltalálják magukat — mónd­ja dr. Zöllei Mihályné. — Kétszáz napközisünk közül ötvenen vannak itt a téli szünidőben. Ebédelni viszont 120-an is bejárnak. ÜJ HATÁRIDŐ Toldi Istvánnak, a rókusi általános iskola igazgatójá­nak az építőkről van néhány szava a napközivel kapcso­latban : — Építettünk a szülők és a II. kerületi tanács segítsé­gével egy úttörő-klubhelyisé­get. Kaptunk hozzá tévét, rádiót, lemezjátszót. Gyönyö­' rűen be is bútoroztuk. Csak éppen az épületet nem tud­juk átvenni: mindenütt szimpla üvegajtóval készült* hideg is, balesetveszélyes is* tehát a KÖJÁL nem enge­délyezte használatát. Most azt várjuk, hogy Szegedi Építőipari Ktsz mikor hozza rendbe? Január 5-re kaptunk új határidőt. Azt reméltük, a klub elkészül a szünidőre. Ideális hely lett volna nap­köziseinknek ... J. A. Szerda, 196?. január 4. DÉL-MAGYARORSZA6 5

Next

/
Thumbnails
Contents